Pesten, a Landerer és Heckenast nyomdában látott napvilágot 1857. január 15-én az első magyar nyelvű sportújság, a Lapok a lovászat és vadászat köréből, amelyet Bérczy Károly, gróf Széchenyi István egykori titkára szerkesztett. A lap 1858-ban a Vadász- és Versenylap nevet kapta, amely 1919-ig eleinte kéthetente, majd hetente, később ráadásként a jelentős lóversenyek (budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni, bécsi) ideje alatt naponta jelent meg.
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP, EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA – olvasható a címlapon. S valóban, a magyar lovaregylet, az úrlovas-szövetség, a pesti és vidéki lovar-egyletek, a vidéki versenyegyletek, a magyar Tattersall-egylet, az összes megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönyeként szolgálta elsősorban a magyar lóversenyzés, -tenyésztés, de emellett az agarászat, agárfuttatás, falkavadászat, „kopászat”, mindenféle vadászat iránt érdeklődők igényeit.
Báró Eötvös József írja az első számban:
„Hogy a lóverseny, kopászat, agarászat, szóval minden mi a hazai lótenyésztést emeli, nemzetgazdászati tekintetben nagy fontossággal bir, ezt napjainkban talán még azok sem fognák tagadni, kik — midőn gr. Széchenyi István ezen állításával elsőnek lépett fel, azt gunynyal fogadták. Ma kevesen lesznek, kik annak tudatában, hogy a magyar lóra termett, a kérdést, milly ló az, mellyre adandó alkalommal felülhet, közönyösnek tekintsék s igy kevesen fogják olly lap létezését fölöslegesnek tartani, melly kizárólag ezen tárgyakkal foglalkozik. … azon óhajtást akartam kijelenteni, vajha e lap … mentül szélesebb körre terjedve, nemcsak azok várakozásának feleljen meg, kik attól a lótenyésztés emelését remélik, de azokénak is, kik velem azt hiszik, miszerint e hon termelési képességei közt legfontosabb az, hogy férfiakat teremjen — s kik erre azon férfias gyakorlatok elterjedésénél, melylyeket az angol sportnak nevez s mellyek a „Vadászlapok” egyik fő tárgyát képezik, jobb és biztosabb eszközt nem ismernek.”
Az idők során a lap profilja mindinkább csak a telivér-ló tenyésztés, versenyzés felé fordult: „A telivérló-tenyésztés és versenyzés ügye képezé eddig is lapunk közleményeinek főágát s ezentúl még inkább… A lap vadászati részét azonban, kivált idényen kivül, reducálni fogjuk, s csak az ország rendezett vadaskertjeiből és pagonyaiból eredő s időszerinti nagy vadászatok eredményeit és lőjegyzékeit közüljük. A kisebb vadászatok és vadászati elbeszélések számára egy más lapot a „Vadászlap”-ot alapitánk. Ellenben a kopó-falkavadászat, agarászat az őszi hónapokban állandó rovatot talál nálunk, s alkalmilag a vizslászat és vadász-ebek tenyésztése körűl megindult mozgalom is.”
A Tanácsköztársaság alatt a lap megjelenése szünetelt (ez időben a lóversenyeket betiltották, a lovakat, méneseket, istállókat államisították), annak bukása után azonban már csak néhány lapszámot élt meg.
