168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-08-29 / 18. szám
A jogászok csűrik-csavarják Az átmentés anatómiája Vélemények a Next 2000-ről ! - Hogyan foglalná össze e sikertelen tranzakció lényegét? DEMSZKY GÁBOR (SZDSZ): Az történt, hogy a Next 2000 bejegyzését eredetileg kis összegű, mintegy hárommilliós törzstőkével kérte az MSZMP, aztán - miközben a bejegyzés folyamatban volt - törzstőkeemelési kérelmet nyújtott be, amely, ha sikerül, megötszázszorozta volna a Next 2000 Kft. vagyonát. A kft. tulajdonába akart adni üdülőket, ingatlanokat. A bíróság a céget az eredeti alaptőkével bejegyezte, de ezt a módosító indítványt elutasította. Ugyanis a földtörvény közelmúltbeli módosítása kimondja, hogy az állami szervek nem ruházhatják át állami ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Hogy világos legyen: az MSZMP többször is hangoztatta, hogy a tulajdonában nincs jelentős ingatlanvagyon, mert valamikor a 70-es években, egy helytelen koncepció alapján, viszszaadtak mindent - vagy odaadtak mindent - az államnak. Vagyis hogy az MSZMP csak kezelői jogokat gyakorol. Tehát - ha jól értem a dolgot - itt most gyakorlatilag az történt volna, függetlenül a földtörvény új rendelkezéseitől, hogy az MSZMP a kezelői jogokból megpróbált tulajdonosi jogokat formálni. D. G.: Tehát olyan jogokat akart átruházni a tulajdonában lévő kft.-re, amely jogoknak nincs is birtokában. Ezzel az MSZMP megsértette volna azt a szabályt, hogy senki nem adhat át több jogot, mint amennyivel saját maga is rendelkezik, ezért aztán a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság elutasította ezt a kérelmet. Egyébként - tudomásom szerint - bizonyos nyomás is nehezedett a bíróságra, de ennek ellenére sem tett eleget az MSZMP kísérletének. Lényegében újat kezdtünk ! HOVÁN GÁBOR (MSZMP): Úgy érzem, a gazdasági és szakmai kérdések mögött elsősorban politikai szándékok húzódnak meg. Meggyőződésem, hogy ha ezzel a pártvagyont kívánják támadni, akkor nekünk ezt meg kell beszélnünk a párttagsággal. Én úgy gondolom, hogy a pártvagyon kérdése nemcsak az MSZMP tagságára tartozik, hanem például rám is. Egyáltalán, a magyar állampolgárokra. Hiszen a párt vagyonának nagy része állami tulajdon. H. G.: Teljes egészében állami tulajdon. De jelen pillanatban a pártvezetésnek az a véleménye, hogy ebben a kérdésben kizárólagosan a párttagság felé kell fordulni. Másodsorban : amennyiben a piackonform módszereket kívánják támadni, akkor - meggyőződésem - fölösleges a vita. Az MSZMP már régóta eldöntötte, hogy a piacgazdaság felé kívánja vezetni ezt a társadalmat, s mi lényegében e téren kezdtünk el valami újat. ■ - Először azt hittem, nem jól értem, amit mond. Ezt most tényleg komolyan mondta? H. G.: Merem remélni, hogy amikor a törekvéseink világossá válnak, akkor ez már nem lesz kérdés. Ez a párt már nem az a párt - Biztosan értesült arról, mi hangzott el a Szabad Demokraták Szövetségének nagygyűlésén ezzel a tranzakcióval kapcsolatban. Talán szó szerint is ismert: „Az MSZMP és jogelődei kormányzásukat az államosításokkal kezdték. A kisajátítások ellenkezője történik most. Az eddigi, ideológiai köntösbe bújtatott és közérdekre hivatkozó kisajátítási hajlam most nyíltan jelentkezik. Rég nincs szó a társadalmi tulajdon szentségéről. »Amit elvettünk, az a miénk maradt.« Ezt javaslom a pártüdülő homlokára írni.” Ezt mondta Demszky Gábor ezen a nagygyűlésen. Mi a véleménye erről a néhány mondatról? H. G.: Az a véleményem, hogy nélkülözi a realitásokat, és a párt elleni támadásnak minősítem. Ez a lépés annak a gazdálkodási reformfolyamatnak a része, amely bizonyítja, hogy a jövőben az MSZMP nem a tagdíjprést fogja üzemeltetni, hanem az állami támogatást le fogja építeni. Az MSZMP törvényes lehetőségek figyelembevételével igyekszik mozgásba hozni azt a vagyont, amit évekig nem használt ki megfelelően. A múlt héten Hartay Henrik, a Fővárosi Bíróság elnöke tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. E tájékoztatás szerint, amikor a kft. június 28-án alig néhány milliós törzstőkéjét egymilliárd-százhatvankétmillió forinttal meg kívánta emelni - vagyis több mint az ötszázszorosára -, mellékelte a Központi Bizottság nyilatkozatát is arról, hogy ezeket az ingatlanokat a kft. tulajdonába adja át. Mint kiderült, erre az MSZMP-nek nem lett volna joga. H. G.: Amikor mi ezt az aktust elindítottuk, egy jogilag teljesen törvényes megoldást választottunk. Erre legyen bizonyíték az, hogy az elfogultsággal igazán nem vádolható Független Jogászfórum úgy minősíti a dolgot, hogy a Next 2000 Kft. létrehozása egyébként jogilag hibátlan gazdasági tranzakció. De a csütörtöki sajtótájékoztatón módosították az álláspontjukat: a törzstőke felemelése, a vagyontárgyak tulajdonba adása vagy akár a kezelői jog átruházása sem lenne törvényes, jogszerű. H. G.: Ezeket az ügyeket szét kell választani. Ugyanis időközben a földtörvény módosult. A földtörvény módosítása tette lehetetlenné e - korábban egyébként teljesen törvényes - lépés megvalósítását. Szabályos aktus - De a földtörvény módosulásától függetlenül: egy olyan vagyontárgy tulajdonjoga, amelyik csak kezelésében van az MSZMP- nek, nem ruházható át semmilyen kft.-re. H. G.: A korábbi jogszabályok szerint ezt meg lehetett tenni. - Jogi abszurdum, amit ön most állít. Világbotránynak nevezte a Független Jogászfórum választmánya az MSZMP tranzakcióját, amellyel szerintük a párt az egyszemélyes Next 2000 Kft.-be igyekszik átmenteni gazdasági hatalmát. Az MSZMP illetékese szerint szó sincs semmiféle átmentésről, csupán arról, hogy hatékonyabban akarnak gazdálkodni vagyonukkal. A kérdés csak az, saját vagyonról van szó vagy valamennyiünk vagyonáról. Rádai Eszter riportja igyekezett a gazdasági, jogi, politikai és etikai összefüggésekre fényt deríteni. - Tudomásom szerint ön nem vállalta, hogy hétfőn a Napzárta műsorában szemtől szemben, nyíltan vitatkozzon az SZDSZ és a Független Jogászfórum képviselőivel a Next 2000 ügyében. Most is csak egy külön beszélgetésre vállalkozott. Mi ennek az oka? ! I Demszky Gábor