168óra, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)

1991-03-05 / 9. szám

t mondhatja: ahhoz, hogy gazdálkodjak, biztos tulajdonviszony kell, s azért mene­külök ilyenfajta tulajdonba, mert ismerni akarom a jövőmet. J. K.: Kénytelen vagyok elismerni, hogy a törvényalkotás eddig nem feltétlenül a legkedvezőbb sorrendben történt. Magya­rán: nem azokat a törvényjavaslatokat fo­gadtuk el - fogadja el a parlament amelyek a legfontosabbak lennének. Ho­gyan alkalmazkodhat ehhez a helyzethez egy gazdasági partner? Próbálja kihasz­nálni a joghézagokat, és megkísérli átmen­teni az állami vagy szövetkezeti vagyont egy másik tulajdonformába. S ezáltal kí­sérletet tesz arra, hogy megkösse a többi leendő kedvezményezett - például az ön­­kormányzat - kezét. Károsan is lehet te­hát hatni a folyamatokra, és konstruktív módon is be lehet kapcsolódni. Nem fel­tétlenül azt kell bizonyítani, hogy ez a mai kormány és parlament tehetetlen, mert nem megfelelő sorrendben hozza a törvényeket.­­­­ Dr. Mihalik László úgy jött be a Bu­dapest Kongresszusi Központba, mint ter­melőszövetkezeti elnök és úgy ment ki, mint elnök-vezérigazgató. Eközben fel kellett dolgoznia például azt, hogy tünte­tők fogadták itt az épület előtt. Sokan azt mondják: a termelőszövetkezet, mi­után átjátszotta részvénytársaságba föld­jét, lényegében lehetetlenné tette, hogy az önkormányzatok később visszakaphassák ezeket a földeket... MIHALIK LÁSZLÓ: Az önkormányza­tok tulajdonának rendezése nem a Sasad il­letékességi körébe tartozik. Erről az or­szággyűlésnek kell döntenie. Mi azt a jog­állásunkat érvényesítettük, amelyet az al­kotmány és az átalakulási törvény szá­munkra szavatolt. Hozzá kell fűznöm: nem földet, hanem olyan értéket részvényesítet­­tünk, amely földben, állatban, gépben, technikában stb. jelenik meg. És bármilyen jellegű törvényhozása, törvényalkotása le­gyen is a parlamentnek, ez alól sem a Sa­sad, sem más gazdasági szervezet nem búj­hat ki azzal, hogy részvénytársasággá ala­kult... Trükk és tévedés ! - Sokan azt mondják, ön ezzel a rész­vénytársasággal végül is átmentette a ha­talmát, jogát arra, hogy itt vezető legyen. Illetve azt is mondják, hogy elég jelentős számú részvényre tett szert. Ön tehát milliomos. M. L.: Kérem szépen, a sasadi részvény­­társaságban 3 ezer emberből vagy 2500 milliomos. Közülük egy valóban én is lehe­tek. Az első hatvanban vagyok benne. Va­­gyonátmentésről azonban nem lehet szó, sem hatalomátmentésről, hiszen évekig nyugodtan, kényelmesen ülhettem volna a szövetkezeti elnöki székben, várva a cso­dát, és várva, hogy mások kezdeményezzék az átállást, átalakulást vagy bármiféle for­maváltozást. Mi vállaltuk a megmérette­tést, hiszen az is kockázat volt, hogy ma vajon itt újra megválasztanak-e. Teljesen demokratikusan történt a szavazás, és meg­választottak. De csak egy évre. És ha ez alatt az egy év alatt munkánk nem hozza meg a kívánt eredményt, a részvénytársasá­gi közgyűlés le fogja vonni a konzekvenciát és a következő ciklusra már nem fognak megválasztani.­­ - Itt a pulpituson beszélt ön a munka­helyteremtésről. Elég sokan hallották, hogy ötszáz-hatszáz, vagy akár ezer em­bert rövid időn belül ki fognak rúgni a Sasadtól. Tehát azt követően, hogy oda­adták szavazatukat a részvénytársaság­hoz, az átalakuláshoz, azonnal megkez­dik a leépítést. Ez akár úgy is értékelhe­tő, mintha trükk lett volna. M. L.: Erre a trükkre vissza lehet kér­dezni egy év múlva. Ebben az átalakulási folyamatban figyelembe vettük a várható kárpótlási, szövetkezeti, illetve földtörvény egyéb tervezeteit, és szinkronban vagyunk velük... !­­ Ön tud arról, hogy parlamenti képvise­lők és önkormányzatok rövidesen törvé­nyességi óvást akarnak emelni a rész­vénytársasággá alakulás ellen? M. L.: Érdekes lenne, ugyanis ezzel azt deklarálná az ország, hogy törvényi bizton­ság a jövőt tekintve sincsen...­­ - Az persze vitathatatlan, hogy jogszerű volt az átalakulás... M. L.: Azt hiszem, ezt nem lehet elvitatni... - De vajon ön szívesen viseli-e annak a bélyegét, hogy erkölcstelen volt? Az egyik kormányzó párt ugyanis nemrég sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra, hogy erkölcstelennek tartja ezt az átala­kulást, mert önkormányzati, állami tarta­lék földek is voltak a termelőszövetkezet birtokában. M. L.: Ez tévedés. A tartalék területekre régen lakótelepek, autóutak épültek, és fillére­kért vitték el ezeket a területeket. Csak meg­váltott Sasad tulajdonú területeink vannak. Az erkölcstelenség vádját pedig azért utasí­tom vissza, mert milyen az a társadalmi be­rendezkedés, amelyben az élő törvényeket er­kölcstelennek tartják? Tetszik vagy nem tet­szik, létezik ilyen törvény. Mi rendet akarunk ebben az országban, amelyhez alkalmazkodni tudunk. És ha ebben a rendben egy törvényes keretek között végrehajtott átalakulás része­sei vagyunk,, azt még erkölcsileg sem lehet kifogásolni. Én erkölcsileg inkább azt kifogá­solom, hogy azok, akik felelősek a törvényho­zásért, a törvénykezésért, több hónap óta ugyan miért nem tudtak egymással konszen­zusra jutni, és miért képtelenek meghozni a szükséges döntéseket? ! Jávor Károly: „Ellenzem ma is, hogy ezt a lépést most lépték meg" KERTÉSZETI, MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET a MAQ Budaör­s. AlatTi Önök száma: r út Ad. Telakon: SS8-000 Ügyvitá a felük: Ügyintézőnk: Telex: 22 4789 Egyszámla: MNB 380-03210 Tárgy: földművulásü­gyi Minisztérium Ugyancsak informálnom kell Miniszter Urat arról, hogy a Közgyű­lés tagsága a későbbiekben titkos szavazással megszavazta a Sasad Termelő- és Szolgáltató Szövetkezeti Részvénytársaság­gá való átalakulásunkat. Ezúton szeretném rögzíteni, hogy a Közgyű­lás tagságának dönté­se nem a földművelésügyi Minisztérium és személy szerint nem Ön ellen hozott határozat, mint ahogy döntésünk az önkormány­zatok ellen sem irányul. Tisztelettel: dr.Mihalik László elnök Mihalik László: „Teljesen demokratikusan történt a szavazás, és megválasztottak"

Next