168óra, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1991-03-05 / 9. szám
t mondhatja: ahhoz, hogy gazdálkodjak, biztos tulajdonviszony kell, s azért menekülök ilyenfajta tulajdonba, mert ismerni akarom a jövőmet. J. K.: Kénytelen vagyok elismerni, hogy a törvényalkotás eddig nem feltétlenül a legkedvezőbb sorrendben történt. Magyarán: nem azokat a törvényjavaslatokat fogadtuk el - fogadja el a parlament amelyek a legfontosabbak lennének. Hogyan alkalmazkodhat ehhez a helyzethez egy gazdasági partner? Próbálja kihasználni a joghézagokat, és megkísérli átmenteni az állami vagy szövetkezeti vagyont egy másik tulajdonformába. S ezáltal kísérletet tesz arra, hogy megkösse a többi leendő kedvezményezett - például az önkormányzat - kezét. Károsan is lehet tehát hatni a folyamatokra, és konstruktív módon is be lehet kapcsolódni. Nem feltétlenül azt kell bizonyítani, hogy ez a mai kormány és parlament tehetetlen, mert nem megfelelő sorrendben hozza a törvényeket. Dr. Mihalik László úgy jött be a Budapest Kongresszusi Központba, mint termelőszövetkezeti elnök és úgy ment ki, mint elnök-vezérigazgató. Eközben fel kellett dolgoznia például azt, hogy tüntetők fogadták itt az épület előtt. Sokan azt mondják: a termelőszövetkezet, miután átjátszotta részvénytársaságba földjét, lényegében lehetetlenné tette, hogy az önkormányzatok később visszakaphassák ezeket a földeket... MIHALIK LÁSZLÓ: Az önkormányzatok tulajdonának rendezése nem a Sasad illetékességi körébe tartozik. Erről az országgyűlésnek kell döntenie. Mi azt a jogállásunkat érvényesítettük, amelyet az alkotmány és az átalakulási törvény számunkra szavatolt. Hozzá kell fűznöm: nem földet, hanem olyan értéket részvényesítettünk, amely földben, állatban, gépben, technikában stb. jelenik meg. És bármilyen jellegű törvényhozása, törvényalkotása legyen is a parlamentnek, ez alól sem a Sasad, sem más gazdasági szervezet nem bújhat ki azzal, hogy részvénytársasággá alakult... Trükk és tévedés ! - Sokan azt mondják, ön ezzel a részvénytársasággal végül is átmentette a hatalmát, jogát arra, hogy itt vezető legyen. Illetve azt is mondják, hogy elég jelentős számú részvényre tett szert. Ön tehát milliomos. M. L.: Kérem szépen, a sasadi részvénytársaságban 3 ezer emberből vagy 2500 milliomos. Közülük egy valóban én is lehetek. Az első hatvanban vagyok benne. Vagyonátmentésről azonban nem lehet szó, sem hatalomátmentésről, hiszen évekig nyugodtan, kényelmesen ülhettem volna a szövetkezeti elnöki székben, várva a csodát, és várva, hogy mások kezdeményezzék az átállást, átalakulást vagy bármiféle formaváltozást. Mi vállaltuk a megmérettetést, hiszen az is kockázat volt, hogy ma vajon itt újra megválasztanak-e. Teljesen demokratikusan történt a szavazás, és megválasztottak. De csak egy évre. És ha ez alatt az egy év alatt munkánk nem hozza meg a kívánt eredményt, a részvénytársasági közgyűlés le fogja vonni a konzekvenciát és a következő ciklusra már nem fognak megválasztani. - Itt a pulpituson beszélt ön a munkahelyteremtésről. Elég sokan hallották, hogy ötszáz-hatszáz, vagy akár ezer embert rövid időn belül ki fognak rúgni a Sasadtól. Tehát azt követően, hogy odaadták szavazatukat a részvénytársasághoz, az átalakuláshoz, azonnal megkezdik a leépítést. Ez akár úgy is értékelhető, mintha trükk lett volna. M. L.: Erre a trükkre vissza lehet kérdezni egy év múlva. Ebben az átalakulási folyamatban figyelembe vettük a várható kárpótlási, szövetkezeti, illetve földtörvény egyéb tervezeteit, és szinkronban vagyunk velük... ! Ön tud arról, hogy parlamenti képviselők és önkormányzatok rövidesen törvényességi óvást akarnak emelni a részvénytársasággá alakulás ellen? M. L.: Érdekes lenne, ugyanis ezzel azt deklarálná az ország, hogy törvényi biztonság a jövőt tekintve sincsen... - Az persze vitathatatlan, hogy jogszerű volt az átalakulás... M. L.: Azt hiszem, ezt nem lehet elvitatni... - De vajon ön szívesen viseli-e annak a bélyegét, hogy erkölcstelen volt? Az egyik kormányzó párt ugyanis nemrég sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra, hogy erkölcstelennek tartja ezt az átalakulást, mert önkormányzati, állami tartalék földek is voltak a termelőszövetkezet birtokában. M. L.: Ez tévedés. A tartalék területekre régen lakótelepek, autóutak épültek, és fillérekért vitték el ezeket a területeket. Csak megváltott Sasad tulajdonú területeink vannak. Az erkölcstelenség vádját pedig azért utasítom vissza, mert milyen az a társadalmi berendezkedés, amelyben az élő törvényeket erkölcstelennek tartják? Tetszik vagy nem tetszik, létezik ilyen törvény. Mi rendet akarunk ebben az országban, amelyhez alkalmazkodni tudunk. És ha ebben a rendben egy törvényes keretek között végrehajtott átalakulás részesei vagyunk,, azt még erkölcsileg sem lehet kifogásolni. Én erkölcsileg inkább azt kifogásolom, hogy azok, akik felelősek a törvényhozásért, a törvénykezésért, több hónap óta ugyan miért nem tudtak egymással konszenzusra jutni, és miért képtelenek meghozni a szükséges döntéseket? ! Jávor Károly: „Ellenzem ma is, hogy ezt a lépést most lépték meg" KERTÉSZETI, MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET a MAQ Budaörs. AlatTi Önök száma: r út Ad. Telakon: SS8-000 Ügyvitá a felük: Ügyintézőnk: Telex: 22 4789 Egyszámla: MNB 380-03210 Tárgy: földművulásügyi Minisztérium Ugyancsak informálnom kell Miniszter Urat arról, hogy a Közgyűlés tagsága a későbbiekben titkos szavazással megszavazta a Sasad Termelő- és Szolgáltató Szövetkezeti Részvénytársasággá való átalakulásunkat. Ezúton szeretném rögzíteni, hogy a Közgyűlás tagságának döntése nem a földművelésügyi Minisztérium és személy szerint nem Ön ellen hozott határozat, mint ahogy döntésünk az önkormányzatok ellen sem irányul. Tisztelettel: dr.Mihalik László elnök Mihalik László: „Teljesen demokratikusan történt a szavazás, és megválasztottak"