168óra, 2020. április-június (32. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-14 / 20. szám

DOKU New York Times - újra az élen Van eltérés és van hasonlóság a világsajtó és a magyar sajtórepresszió között, mégis elmondható, a két rendszer nagy vonalakban azonos vágányon halad. Még olyan tekintélyes orgánumok is leépítenek, mint a Financial Times, a Guardian vagy a Telegraph. Ez főleg elbocsátások­ban nyilvánul meg, de kényszerszabadságolások is vannak. Érdekes módon a német sajtót ez is kevésbé rázta meg. Betegeskedik a más­kor virágzó brit bulvársajtó, a hajdan Amerikában népszerű helyi sajtó lassanként felszívódik. A chicagói lap elveszítette reklámbefizetőinek több mint felét. Pedig a regionális lapok sokat segíthetnének a koro­navírus elleni védekezésben. Össze kell húznia a nadrágszíjat a Face­book és a Google reklámszekciójának is. A világjárvány nagy nyerte­se értelemszerűen egy világlap, a valaha súlyos válsággal küszködő New York Times lett. Feje tetejére állhat a CNN, egy világjárványról „a” világlap, az igazi világlap közli a leghitelesebb információkat. A New York Times az évek során csöndesen gyűjtögette online előfi­zetőit. Reklámbevételei ma is testesek, de így is alig haladják meg az összbevétel negyedét. A maradék hetvenöt százalék az olvasóktól jön be. Más kérdés, hogy az olvasó a helyzet romlásával (recesszió, mun­kanélküliség) megtartja-e NYT-előfizetését. A legdurvább változás az „ideiglenes lapbe­zárás’’. Vagyis a megszűnés. Az átmeneti szüne­teltetés, jól tudjuk, a felszámolás előszobája. A Medial információi szerint áll a Bravo magazin, a reprezentatív futballszaklap, a FourFourTwo és a Képes Sport. Megszűnt a futball, olyasmi lehet ez, mint a kritikus élete színházi előadás nélkül. A Népszavának is gondjai vannak. Ez kiragadott példa, azért említjük, mert az újság a járványról közölt anyagaival történetének új korszakát fut­ná. Ha befuthatná. Be kell látni, ezekben a na­pokban a lap újra nagyon jó. A terjesztéssel van­nak gondok. Hét közben úgy-ahogy működik, az újságokat pénteken még kiviszik, hétvégén nem mindig. Ez a nyomtatott lapok kínja. Az élet, a forgalom lefagyása, a néma utca, a kioszkok be­zárása a nyomtatott lap halála. A döntő pont az előfizetések megújítása vagy lemondása. Ezek mérföldkövek, vagy inkább sírkövek. Horváth Balázs, a Lapker terjesztési igazgatója tudna mihez viszonyítani. Évtizedek óta a szak­mában van. Nehéz lenne tagadni, hogy a fran­chise rendszerben működő bolthálózat (Relay/ Inmedio boltok) forgalma visszaesett, de az ada­tokat a cég diszkréten, partnereihez lojálisan ke­zeli. Alternatív forrásból úgy értesültünk, voltak újságok, amelyek ebben az időszakban hetven­nyolcvan százalékos remittendával működtek. A Magyar Hírlap tíz példányából jó, ha kettő el­megy. Az árusok többsége egyéni vagy alvál­lalkozó, sokan a járvány kezdetén nem voltak hajlandók kinyitni. A vásárló jobb híján a nagy élelmiszerláncoknál juthatott kedvenc lapjához. A látványból sok minden kiolvasható. Hisztéri­kus hír, pletyka, hogy a korlátozások első napján a dolgozók nem jelentek meg kellő számban, a fer­tőzéstől félve nem voltak hajlandók a kötegeket megérinteni. Bejöttek ők. A vásárolók nem jönnek. A legnagyobb csapás a fogyasztói szokások, a be­­vásárlóutak változása. Ha valaki Pesten dolgozik, de Vácott vagy Gödön lakik, reggelente nem megy ki az állomásra, nem száll fel a vonatra. Nem megy el a kedvenc kioszkja előtt, nem vásárol újságot az állomáson. A benzinkutak, shopok forgalma csök­kent. Ott is lenne sajtópolc. A remittendát terme­li. A nyitvatartási idő korlátozása a lapvásárlást is sújtja. A tilalmak látható jele a hobbi- és gyerek­lapok forgalmának megugrása volt. A bezártság kezdetén sokan vásároltak „valami olvasnivalót". Mikor a nyugdíjasok bevásárlási idejét reggel ki­lenc és dél közé szorították, az rögtön a forgalom visszaesésével járt. A printsajtó nagy fogyasztója a korosabb nemzedék. A cég kíváncsian várja, mi történik, ha feloldják a korlátozásokat. A kijárás szabad, de ekkor jön a gazdasági ténye­ző. A fogyatkozó vásárlóerő. Az egyik első áldozat az újság. (Lásd a „négy­millió karátos” állami számvevőszéki elnök, Domokos László próféciáját: a magyaroknak újra meg kell tanulniuk takarékoskodni.) A termékek száma csökkenni fog, mivel nem marad mindenki áll­va. Hogy ki tud talpon maradni, azt az dönti el, lesz-e vásárló, visszaáll-e a normális piaci for­galom. Vízválasztó lesz az üdülési szezon bein­dulása, pontosabban be nem indulása. A felmé­rések szerint a magyarok egy része változatlanul úgy hiszi, az idén is elmehet nyaralni. A többség hazai célpontokkal tervez. Szalay Dániel gyűjtése szerint számos médi­um szünetelteti a megjelenését, vagy már be is zárt. A legjellegzetesebb áldozattípus az önkormányzatoktól független helyi lap, portál, amelyet a helyi vállalkozók nem tudnak támogatni, mivel maguk is a fennmaradásért küzdenek vagy már tönkre is mentek. Megszűnnek a szakmai lapok. Példá­ul a Taxisok Világa. A taxizás szünetel. Megszűnt a Pesti Est, mivel Pesten nincsenek „estek” (kulturális programok), csak süket, néma éjszakák. Az utazási szaklapokra nehéz idők járnak. A Világjáró Magazin megjelenése ve­szélybe került, komoly összefogásra lesz szükség a megmentéséhez. Nincs turista. Szeptemberben világosabban látunk. A Média1 szerkesztője szerint vaskosabb lesz a veszteséglista. A szombati „pesti estek” hagyománya volt a kilencvenes évekig a Blaha Lujza téren az éjféli sorállás. A közeli Szikra Lapnyomdából oda érkezett a friss, hengermeleg Népsport. Kettős rangadó után az aluljáró közepéig ért a sor. A miniszterelnök kedvenc lapját ma Nemzeti Sport néven harminc­­hat-negyvenezer példányban adják el. A terjedelem hét közben a felére apadt, a vasárnapi számot ki sem adják. Szöllősi György főszerkesztő: Pus-Az élet, a forgalom lefagyása, a néma utca, a kioszkok bezárása a nyomtatott lap halála. 16 2020. május 14.

Next