2000, 1991 (3.évfolyam) július
Lengyel László: Félúton
Félúton ELSŐ RÉSZ: AZ ANTALL-KORMÁNY EGY ÉVE LENGYEL LÁSZLÓ AL .Antall József kormányának egyéves működésében irányítási szempontból három szakasz különböztethető meg. Az első 1990 áprilisától 1990 novemberéig tart. Ez az irányítási, kormányzati koncepció kialakításának, a minisztériumok új felállásának korszaka. 1990. október végén, a taxisblokád társadalmi ellenállása kormányválságot idéz elő, amelynek következtében megkezdődik az egyes kormánytagok kicserélése és a minisztériumok szerepének átértékelése. Az átalakítás átmeneti szakasza 1991 márciusáig tart. Ezután, a harmadik szakaszban, többé-kevésbé létrejön a kormány új felállása új programok alapján. A koalíciós kormány megteremtése (1990. április-november) Az 1990-es tavaszi választásokon három, ún. középjobb párt koalíciója győzedelmeskedett. A koalíció legnagyobb pártja, a Magyar Demokrata Fórum a párt elnökét, Antall Józsefet javasolta miniszterelnöknek. A kormányfő egyszerre alakította ki a kormányzati irányításra vonatkozó koncepcióját és annak politikai feltételeit. A kormányzati koncepció lényege a következő: az erős politikai kormány Biztos parlamenti többség birtokában, gyenge köztársasági elnökkel, gyenge érdekképviseletekkel szembeni erős politikai kormány, amelynek legfőbb feladata a politikai rendszerváltás. Az erős politikai kormány felváltja a közepesen erős vagy gyenge, gazdaságra összpontosító gazdaságirányító kormányokat. A politikai kormány feladata, hogy a rendszerváltás alaptörvényeit kidolgozza és az Országgyűlés elé terjessze. b) erős kormányfő A kormányban a miniszterelnök személyes felelőssége a legnagyobb, tőle függ a kormány programja, összetétele, stratégiája. A miniszterelnöki hatalom biztosítékai: a miniszterelnök egyben a legerősebb kormányzó párt elnöke; a miniszterek ellen nem indítható külön bizalmatlansági indítvány, csak a kormány ellen, ezért a miniszterek egyértelműen a kormányfőtől függenek, aki személyesen választja ki őket; a miniszterek mellett megbízható politikai államtitkárok tevékenykednek a miniszterelnök kinevezése alapján; a Miniszterelnöki Hivatal - főleg annak Gazdaságpolitikai Titkársága - jelentős koordináló szerepet tölt be; a miniszterelnököt közvetlenül segítik a bizottságokat vezető tárca nélküli miniszterek és tanácsadók. c) új kormányzati, államigazgatási felépítés A közigazgatás, a kormányzati munka és a gazdaságirányítás három kulcsminisztérium és a Miniszterelnökség együttműködésén nyugszik: a közigazgatásért felelős Belügyminisztérium (a belügyminiszter a miniszterelnök általános helyettese), a külpolitikáért felelős Külügyminisztérium és a gazdaságot szolgáló Pénzügyminisztérium. A gazdaság kormányzati befolyásolására a Pénzügyminisztérium magába olvasztotta az Országos Tervhivatalt és az Árhivatalt, a pénzügyminiszter a fő gazdasági miniszterekből álló Gazdasági Kabinet elnöke. A Pénzügyminisztérium a szociális állam háromszögében a költségvetésért és a jövedelmek befolyásolásáért felelős csúcsminisztérium, a másik két irányító pont, a munkanélküliség, az átképzés, az érdekegyeztetés megoldására kialakított Munkaügyi Minisztérium, és a szociális háló szövését vállaló Népjóléti Minisztérium. d) kormányzati koordinálás A minisztériumok által elkészített előterjesztéseket egyezteti és véleményezi a Gazdasági Kabinet, majd előterjeszti a kormány ülésére, amely határoz. A pártok közötti egyeztetés a miniszterelnök és a frakcióelnökök dolga. e) szakértők megőrzése és bevonása A miniszterek között nem lehet volt MSZMP-tag, de a minisztérium harmadik embere, az adminisztratív államtitkár esetében már csak a szakértelem számít. Az apparátusokban meg kell tartani és meg kell nyugtatni a régi szakértőket, hogy munkájukra hosszú távon szükség van. A koncepció megvalósulása: aa) Az erős kormányt nem, a politikai-ideológiai kormányt sikerült létrehozni. A kormány saját egységének hiányában, a múltból örökölt gyenge kormányzati helyzet következtében képtelen erőt kifejteni, hatni a folyamatokra. Az erőt csak mutatja. A kormány politikai felépítése azt jelenti, hogy működése nem szabályozott közigazgatási aktusokon - szakmailag alátámasztott, igen-nem alapon eldönthető előterjesztéseken, feljegyzéseken - keresztül valósul meg, hanem politikai alkukon, egymás közötti politikai deklarációkon keresztül. A kormány a külpolitikai, a párt politikai, a tájékoztatáspolitikai kérdésekre koncentrál. Politikai és ideológiai alapon szemléli a külkapcsolatokat, a gazdasági szereplőket. A politikai-ideológiai kormány olyan politikai rendszerváltást céloz meg, amelyen már vagy túlvagyunk, vagy nem érdemes a kormánynak csinálnia, mert nem rá, hanem a társadalom önszerveződéseire tartozik, így a politikai-ideológiai kormányfelépítés és kormányzati alapeszme kizárja, vagy legalábbis megnehezíti, hogy a kormány a gazdaság i tanulmány a Pénzügykutató Rt. Jelentések az alagútból 1991 című anyagának háttértanulmányaként készült. 3 LENGYEL LÁSZLÓ