2000, 2004 (16. évfolyam) április

BILKEI GORZÓ NÁNDOR: Részletek Bilkei Gorzó Nándor önéletrajzaiból

FÜGGELÉK Részletek Bilkei Gorzó Nándor önéletrajzaiból Származás, képzettség „42 éves, református vallású vagyok. 1890. de­cember 14-én születtem Gyomán. Atyám mér­nök, számos vízszabályozó társaság igazgatója, bil­kei, komlósi és hollókői birtokos volt. [...] Fő­gimnáziumi tanulmányaimat az esztergomi ben­cés és egri cisztercita gimnáziumban végeztem. [...] A Budapesti Kir. József Műegyetemen tech­nikai szakot hallgattam. [...] theológiai abszolu­tóriumot szereztem. [...] elvégeztem a bölcsele­tet, 1915-ben letettem a tanári vizsgálatokat, és summa cum laude doktoráltam. Nagyemlékű Beöthy Zsolt jóakaró tanárom mellett az aes­thetikai szemináriumban asszisztens voltam. [...] 1919 márciusában rozsnyói tanári állásomról le­mondtam. A premontrei rendtől dimissiót kér­tem és kaptam."­(1932) „Forradalmi családból származom apai és anyai részről. Apáim felmenőleg minden magyar radi­kális és népi forradalomban részt vettek. Gorzó Simon nevét már a Dózsa szabadságharcban meg­örökítette Márki monográfiája, de ott voltak Rá­kóczi, Kossuth harcaiban és azóta minden függet­lenségi és 48-as megmozdulásban. [... ] Én ifjú ko­romban Madarász Viktortól, akinek képei a népi demokrácia méltó büszkeségeként ma is a Szép­művészeti Múzeumban függenek, tanultam meg, mi a demokrácia, mi a magyar forradalmi szel­lem."2 (1951) „Az MDP legelső és legmagasabb vezetői mind személyesen ismernek, és tudják, mi voltam és vagyok. Nagyobb lányom édesanyja bányász csa­ládból származik, ma is Tatabányán él, fivérei ak­tív vájárok. [...] Mostani feleségem édesatyját [...] Nagy Imre földművelésügyi miniszter nevez­te ki Pest megye Földbirtokrendező Tanácsához gazdasági szakértőnek."3 (1957) „Bölcsész doktorátusom esztétika, finnugor nyelvészet és magyar irodalom. Tanári oklevelem magyar, illetve latin nyelv és irodalom. Töb­bé-kevésbé beszélek és írok latin, német, angol és francia nyelven. Számtalan irodalmi társaság tag­ja, titkára voltam."4 (1960) Ebben az önéletrajzá­ban B. G. N. felsorolja a 18. és a 19. századi literá­torokkal foglalkozó műveit,­ melyek zöme még az első világháború alatt jelent meg szaklapokban, illetve egyházi kiadványokban, valamint hivat­kozik újságírói tevékenységérel. Drámáiról és versesköteteiről is említést tesz.­ Variációk a politikai szereplésre „1929-ben Pest vármegyénél a levéltárba kértem felvételemet. [...] névtelen feljelentők azonnal jelentkeztek, hogy kommunista voltam. [...] Ál­talában az alispán bizalmát bírtam [...] a sors vé­letlene folytán Endre László lett az alispán, [...] elütött a tényleges főlevéltárnokságtól. 1938 nyarán Endre, minthogy önérzetemet, szabad szellememet és erkölcsi bátorságomat nem tűrte, koholt okok alapján eljárást indított ellenem. 1939. január elsején pedig állásomból felfüggesz­tett. [...] 1917-től kezdve nyilvánosan és töretle­nül a szocialista és demokrata eszmék harcosa és hitvallója voltam. A háború első percétől kezdve a németek és uszályhordozóik ellen foglaltam ál­lást. [...] üldözötteknek vallás- és faji különbség nélkül menedéket adtam vagy szereztem."8 (1945) „25-26 éves koromban [...] a munkásmozga­lomban vettem részt, a bányászok írásaimat és 2000 - 65

Next