2000, 2004 (16. évfolyam) április
BILKEI GORZÓ NÁNDOR: Részletek Bilkei Gorzó Nándor önéletrajzaiból
FÜGGELÉK Részletek Bilkei Gorzó Nándor önéletrajzaiból Származás, képzettség „42 éves, református vallású vagyok. 1890. december 14-én születtem Gyomán. Atyám mérnök, számos vízszabályozó társaság igazgatója, bilkei, komlósi és hollókői birtokos volt. [...] Főgimnáziumi tanulmányaimat az esztergomi bencés és egri cisztercita gimnáziumban végeztem. [...] A Budapesti Kir. József Műegyetemen technikai szakot hallgattam. [...] theológiai abszolutóriumot szereztem. [...] elvégeztem a bölcseletet, 1915-ben letettem a tanári vizsgálatokat, és summa cum laude doktoráltam. Nagyemlékű Beöthy Zsolt jóakaró tanárom mellett az aesthetikai szemináriumban asszisztens voltam. [...] 1919 márciusában rozsnyói tanári állásomról lemondtam. A premontrei rendtől dimissiót kértem és kaptam."(1932) „Forradalmi családból származom apai és anyai részről. Apáim felmenőleg minden magyar radikális és népi forradalomban részt vettek. Gorzó Simon nevét már a Dózsa szabadságharcban megörökítette Márki monográfiája, de ott voltak Rákóczi, Kossuth harcaiban és azóta minden függetlenségi és 48-as megmozdulásban. [... ] Én ifjú koromban Madarász Viktortól, akinek képei a népi demokrácia méltó büszkeségeként ma is a Szépművészeti Múzeumban függenek, tanultam meg, mi a demokrácia, mi a magyar forradalmi szellem."2 (1951) „Az MDP legelső és legmagasabb vezetői mind személyesen ismernek, és tudják, mi voltam és vagyok. Nagyobb lányom édesanyja bányász családból származik, ma is Tatabányán él, fivérei aktív vájárok. [...] Mostani feleségem édesatyját [...] Nagy Imre földművelésügyi miniszter nevezte ki Pest megye Földbirtokrendező Tanácsához gazdasági szakértőnek."3 (1957) „Bölcsész doktorátusom esztétika, finnugor nyelvészet és magyar irodalom. Tanári oklevelem magyar, illetve latin nyelv és irodalom. Többé-kevésbé beszélek és írok latin, német, angol és francia nyelven. Számtalan irodalmi társaság tagja, titkára voltam."4 (1960) Ebben az önéletrajzában B. G. N. felsorolja a 18. és a 19. századi literátorokkal foglalkozó műveit, melyek zöme még az első világháború alatt jelent meg szaklapokban, illetve egyházi kiadványokban, valamint hivatkozik újságírói tevékenységérel. Drámáiról és versesköteteiről is említést tesz. Variációk a politikai szereplésre „1929-ben Pest vármegyénél a levéltárba kértem felvételemet. [...] névtelen feljelentők azonnal jelentkeztek, hogy kommunista voltam. [...] Általában az alispán bizalmát bírtam [...] a sors véletlene folytán Endre László lett az alispán, [...] elütött a tényleges főlevéltárnokságtól. 1938 nyarán Endre, minthogy önérzetemet, szabad szellememet és erkölcsi bátorságomat nem tűrte, koholt okok alapján eljárást indított ellenem. 1939. január elsején pedig állásomból felfüggesztett. [...] 1917-től kezdve nyilvánosan és töretlenül a szocialista és demokrata eszmék harcosa és hitvallója voltam. A háború első percétől kezdve a németek és uszályhordozóik ellen foglaltam állást. [...] üldözötteknek vallás- és faji különbség nélkül menedéket adtam vagy szereztem."8 (1945) „25-26 éves koromban [...] a munkásmozgalomban vettem részt, a bányászok írásaimat és 2000 - 65