8 Órai Ujság, 1919. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Szerda, 1919. január 1. BiMMWUllll Mimil WB Kommunisták lázasa a népligeti honvédlaktanyában Gyűlés a kaszárnyában — A bolsevikek a hadügyminiszter lemondását követelik — A kormány nem enged a terrornak — Saját tudósítónktól — József laktanyában, ahol az 1. honvéd gyalogezred van elszállásolva, véres összeütközés történt az ott elszállásolt katonák között. A kommunisták a kaszárnya udvarában gyűlést tartottak. Az első emeletről a gyűlés közben egy lövés dördült el. A következő másodpercekben már sortüzek voltak, ezután pedig több mint egy óra hosszat a legvadabb lövöldözés. Szerencsére az összeütközésnek, melynek előidézése mögött politikai okok vannak, mindössze két sebesültje van, halottja pedig egy sem. Ez a zendülés nem intéződött el a kaszárnya falain belül, hanem folytatása következett még az utcán. A fellázított katonák fegyveresen végig vonultak a városon, azzal a jelszóval „Mondjon le a hadügyminiszter/“ Töltött puskákkal, szuronyosan felfegyverkezve, csoportosan igyekeztek fel a Várba, hogy a legutóbbi Bartha elleni tüntetést megismételve kényszerítsék gróf Festetics Sándort, az új hadügyminisztert távozásra. Állítólag azt kifogásolják elsősorban, hogy gróf, továbbá, hogy nem ismerik és végül, hogy a Katonatanács megkérdezése nélkül történt meg kinevezése. A sajnálatos esetről alábbi tudósításunk számol be. A bolseviki gyűlés Már tegnap azt a bizalmas értesítést kapta a kormány a Katonatanács útján, hogy a budapesti helyőrség kedden reggel az egyes kaszárnyákban gyűléseket tart, mégpedig a bolseviki katonász összehívására. Illetékes helyen megtették a szükséges intézkedéseket, hogy az esetleges bavatkozásra számítva megfelelő karhatalmi erő álljon készenlétben. Ma regel 9 óra után megjelent az Üllői-úti laktanyában Kun Béla, a magyarországi kommunista párt vezére néhány felfegyverkezett tengerész kíséretében. Kun Béla maga köré gyűjtötte a kaszárnyában tartózkodó kisszámú bolseviki katonákat és ezalatt a vele jött tengerészek elvegyültek a honvédek közé, ahol azt a hírt terjesztették, hogy gróf Festetics Sándor, az új hadügyminiszter az ellenforradalmi párt embere és szét akarja ugrasztani a hadsereget. Agitációra felhasználták azt a legutóbbi kormányintézkedést, mely a két legfiatalabb évjáratot szabadságolja. A tengerészek hívására levonult a legénység az udvarba, ahol Kun Béla híveitől körülvéve beszédet mondott a katonákhoz. Mialatt a kommunista vezér beszélt, a jóból dalt épülettraktus egyik második emeleti ablakából egy lövés dördült el. Egy pillanatra csönd támadt, nagy konsternáció, de már a következő másodpercben éktelen kiabálás, zavar, dulakodás. Újabb lövések dördültek el, majd hosszú sortüzek következtek. Ostrom a fegyverraktár ellen Néhány percig tartott a tumultus. Az ablakokból folyton lövöldöztek, míg a katonák, akik a feljáratokhoz közel állottak, hamarosan fegyverükért szaladva, az udvarról viszonozták fel a lövéseket. Nem telt bele öt perc és egy jelentékeny tömeg állott már egymással szemben töltött puskákkal. Akiknek nem jutott fegyver, azok sem nézték tétlenül ezt a viaskodást, hanem egy adott jelre a fegyverraktárhoz futottak, ahol fenyegetően követelték a raktár azonnali felnyitását és a fegyverek, továbbá a muníció és kézigránátok kiosztását. Az a kis őrség, mely a fegyverraktár előtt állott, képtelen volt a támadás ellen védekezni, úgy hogy a felizgatott tömeg hamarosan bejutott a raktárba. Néhány másodperccel későbben már hosszú sorban vonultak ki a felfegyverkezett katonák a raktárból, egyenesen az udvar közepére, ahol még mindig tartott a lövöldözés. A legizgalmasabb időben, midőn már közel állott az a lehetőség, hogy a két csoport egymásnak támad és szuronyharc következik, megérkezett dr. Pogány József, a katonatanácsok kormánybiztosa, Royko Alfréd alezredes, ezredparancsnok kíséretében. Pogány a legnagyobb pánik közepette kezdett beszélni a végtelenségig felizgatott katonákhoz. Nyugalomra és józanságra intette őket. Bizalmat én türelmet, kért. A hadügyminiszter — mondotta — még nem adott okot arra, hogy ellenforradalmárnak higyjük. Az, hogy gróf, nem lehet az oka alkalmatlanságának. Ezután kérte a katonákat, hogy ne csatlakozzanak semmiféle szélsőséges mozgalomhoz, ne kövessék a kommunistákat és maradjanak ma a kaszárnyában. Óva intette őket arra, hogy a kommunisták felhívásának engedve, felvonuljanak a Várba és tüntessenek a hadügyminiszter ellen. Ma, — mondotta Pogány , midőn épen nagyobb számú francia megszálló csapatok érkeztek Budapestre, súlyos következményeket vonhatna maga után egy ilyen fegyveres demonstráció. A franciák azt hihetnék, hogy ez a tüntetés ellenük, illetve az antant fegyverszüneti szerződésen alapuló megszállás ellen szól. Újabb összeütközés a rendőrökkel Pogány beszéde némileg lecsillapította az izgalmakat. Azok a katonák, akik körülötte állottak, megnyugodva fel akartak vonulni a szobákba, midőn az udvar másik végében ismét hangos kiabálás hallatszott. Kun Béla tengerészei, akik vele együtt elvonultak a honvédlaktanyából, midőn a lövöldözés megkezdődött, lassan visszatértek oda. Közben megérkezett két teherautómobil megrakva rendőrökkel és felfegyverkezett népőrökkel, akik a főkapitány parancsára jöttek oda. Midőn meglátták a rendőröket, az a hír terjedt el, hogy a rendőrség le akarja fegyverezni a kaonaságot, el akarja szedni a géppuskákat. A katonák reátámadtak a rendőrökre, akik a-űl tudtak kiszállni az automobilból, m.önöbb száz főre menő tömeg körülfogta és le akarta fegyverezni őket A rendőrök természetesen ellentállottak, amiből heves dulakodás támadt. A rendőrök végül is, mielőtt kénytelenek lettek volna fegyverüket használni, nehogy előidézői legyenek ez az újabb véres kimenetelű összeütközésnek, visszavonultak a népligeti víztoronyig, ahol a víztorony tetején helyezték el gépfegyvereiket, ők maguk pedig ott maradtak készenlétben. Ezalatt bent a kaszárnyában tovább folyt a bolseviki munka. A józanabb és megfontolt elemek erélyes közbelépésére azonban nem sikerült a kommunistáknak az 1-es honvédeket megnyerniük és így csak ők, számszerint mintegy 200 ember, a vezetők pedig vagy 80-an a rendőrség által elvett két automobilon felfegyverkezve igyekeztek a városba, hogy felmenjenek a haditgrminisztérium elé tüntetni. A Mária Terézia-laktanyában Midőn a bolseviki katonák a Mária Terézia laktanya elé értek, addigra már Kun Béla ott is agitált. A 32-esek bizalmi férfiai azonban felvilágosították a katonákat, hogy a bolsevikiek követelése helytelen. Midőn Kun Béla beszélni akart hozzájuk lehurogtak, rá támadtak és oly fenyegetően léptek fel ellene, hogy kis hijján megverték. A bizalmi férfiak közbelépése folytán Kun Bélát bekísérték egy szobába, ahol őrizetbe helyezték mindaddig, amíg megérkezett dr. Pogány József kormánybiztos a kaszárnyába és onnan Kun Bélát autón magával vitte. Mialatt Kun fogva volt a laktanyában, az utcán felsorakozott, a honvédlaktanyából odavonult fegyveres bolseviki katonák ki akarták szabadítani vezérüket. Ez a kísérlet is azonban meghiúsult, mert a. 32- esek fegyverkezett őrsége visszatartotta őket attól, hogy bejuthassanak a laktanya épületébe. A Mária Terézia-kaszárnya parancsnok Bobrinszky alezredes a laktanyában történteket így mondotta el munkatársunknak: " Ma reggel a 12. század III. emeleti helyiségében Moravecz és Boros tizedesek kommunista gyűlést tartottak. Elmondották, hogy az 1. honvéd gyalogezred túlnyomó többségében már a kommunistái pártjára ásott és helyén való lenne, ha a 32. gyalogezred katonái is hasonlóképen cselekednének. A 32. gyalogezrednek csak a 12. századé - iban akadt egy-két katona, aki csatllakozott a kommunistákhoz. A bizalmi férfiak azonnal erélyesen lépettek fel és Moraveczet letartóztatták, Boros tizedest pedig őrizetbe vettél. A laktanyában egyébként tudomásom szerint különösebb esemény nem történt. Szétoszlatták a bolseviki tüntetőket Dr Diesz Károly rendőrfőkapitány, aki a bolseviki tüntetés minden fázisáról pontos jelentést kapott, még a déli órákban, midőn a kommunista katonák az Üllői úton jártak, intézkedett, hogy a Várba vezető összes feljáratokat fegyveres rendőrök és népőrök állják el. Ezelőtt Budapest valamennyi kaszárnyájában a legénység bizalmiférfiai gyűlést hívtak össze, melyen állást foglaltak a bolseviki izgatás ellen. Délután 2 órakor jelentették gróf Károlyi Mihály miniszterelnöknek, hogy Budapest valamennyi kaszárnyájában megtartott gyűlésén az egész helyőrség bizalmáról biztosítja a miniszterelnököt és az egész kormányt. Ez a hír hamarosan eljutott a Várba igyekvő bolseviki katonákhoz, akik ennek hatása alatt jobbnak látták megfordulni és lemondani a tüntetésről. Délután három óra körül már egész csendes volt a város, a felvonuló kommunista katonák szétoszlottak és lettnagyobb részük visszatért kazáriillístákba. - -—■- — Festetics hadügyminiszter nem mond le A kormány tagjai ma délután három órakor minisztertanácsra ültek össze a kormányelnöki palotában. Eredetileg a földbirtokreformról készített törvényjavaslat volt fölvéve a tanácskozás napirendjére, az 1-es honvédek laktanyájában kitört zavargás azonban arra bírta a kormányt, hogy Festetics hadügyminiszter esetleges távozásának a kérdését beszélje meg. Károlyi Mihály gróf a déli órákban magához kérette Nagy Vince belügyminisztert és gróf Festetics Sándor hadügyminisztert, akikkel igen behatóan tárgyalta a mai eseményeket. Mint értesülünk, a kormány tagjai szilárdan el vannak tökélve, hogy az ismételten megnyilvánuló terrornak nem engednek, a kormány haladni akar a maga kijelölte után s nem ismeri el a katonaságnak azt a jogát, hogy egyre-másra megbuktassa a neki nem tetsző hadügyminisztert. És ezért a miniszterek álláspontja az, hogy Festeticsnek helyén kell maradnia. A minisztertanács tárgyalás alá vette Mackensen vezértábornagy tiltakozását is, amit azért jelentett be, mert egy nagyobb francia csapat körülzárta a fóthi kastélyt és őrizet alá vette a német tábornagyot. Károlyi az esetet bejelentette a minisztertanácsnak. Kinevezték Ruszkakrajna államtitkárát és kormányzóját — Saját tudósítónktól — A ma délután három órakor kezdődött minisztertanácson, értesülésünk szerint, dr. Guthy Tódor budapesti főál Bűnügyészt, a közélelmezési minisztérium osztályfőnökét, az újonnan felállított ruszkakrajnai minisztériumhoz államtitkárrá, dr. Stefán Antal rakói ügyvédet pedig Munkács székhellyel Ruszkakrajna kormányzójává nevezték ki. 9 liis® Mm Nme A forradalmi napok hiteles krónikája. Képekkel................................ Kor. 16.— A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: az Órai Újság könyvosztályában, Lantos A. könyvesboltjában. Muzeum-körút I. Kői ruhák középtermetre, elegáncs, olcsón eladók. Megtekinthetők d. e. 10—12 óra között Király-utcza 15. IV. 31. Bérszántást, vallatok tavaszra ,,Stock“ motorekével ! BRAUN DEZSŐ bérszántó vállalkozó Budapest, Bethlen-utca 4. I. 16. | Kincses Kalendárium 1919............_ ... _ ... Kor. 6.— A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: a 6 Órai Újság könyvosztályában, Lantos A. könyvesboltjában, Muzeum-kuruta. BS* MIKSZÁTH-ALMANACH “JRI, 1919. évre. Tartalmaz 18 elbeszést------------------ — Kor. 6. A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: a 8 órai Újság könyvosztályában, Lantos A. könyvesboltjában, Múzeum-köruta.