8 Órai Ujság, 1920. január (6. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
Csütörtök, 1920 január 1. okMUJSAQ Haubrich bűnügyét elnapolták Elkülönítve fogják tárgyalni. — Kihallgatták a Herczeggyilkosság tanait. •—■ Saját tudósítónktól. — Ktt büntető törvényszék gyorsított eljárás szerint ítélkező ötös tanácsa ma "folytatta a Herczeg-ügy tárgyalását.A tárgyalóteremben egybegyült és izgatottan várakozó hallgatóságot rögtön megnyitásakor meglepetés érte. Haubrich ügyét az ügyész indítványára lestette napirendiül a bíróság és későbbi időpontra halasztotta azzal a megoko■ lással, hogy a vád és a védelem bizonyítékai nem teljesek. Haubrich személye ilyenformán kiesik a Herczegféle bűnügy kereteiből és most már a vádiratban felsorolt hét vádlott közül mindössze három maradt: Trattner,, Szarmár és Rózsa-Rosenfeld Izidor. A mai délelőtt különben a bűnügy izgalmas tanúvallomásaival leltelt Haubrich ügyét nem tárgyalják. Negyed tíz után nyitotta meg Szurgath elnök a tárgyalást. A megnyitás után dr. Tób Béla államügyész indítványozza, hogy miután a vád tanúi közül többen, különösen katonatisztek nem ■jelenhettek meg, Haubrich József ügyét vegyék le a tárgyalás rendjéről. A bíróság zárt tanácskozásom döntött az indítvány felett és arra határozott, hogy Haubrich bűnügyének letárgyalását egy későbbi időpontra halasztja. Haubrichot a határozat következtében kivezették a teremből. A kivégzett Gombos vallomása. [Az elnök rendeletére ezután felolvasták a napokban kivégzett Gombosi Ferencnek, a fogházban tett vallomásait. Az érdekes iposthumus nyilatkozat először Csernyiről tesz említést és azt mondja róla, hogy a zsidókkal általában szelidebben bánt, mint a keresztényekkel. Trattner Árpádról azt mondja, hogy a legbefolyásosabb ember volt a forradalmi törvényszéken. Mikor Herczeg ügyében a bíróság tanácskozásra vonult vissza, belépett a szobába Trattner Árpád és Rákos Ferenc. Rákos nemsokára kiment, de Trattner ott maradt és kijelentette, hoga Herczeget felsőbb utasításba halálra kell ítélni. December 27 én aztán, tehát legutolsó vallomásában korrigálja Gombos ezt az állítást. Kijelenti, hogy előbbi vallomásaiban tévedett, nem Trattner volt ott a szobában és illem ő tette az emltett kijelentést, hanem Schreier Lajos. Szirmaira nézve azt vallja, hogy ő jelölte ki a Herczeg ügyében ítélkező tanács tagjait.Ezután a három letartóztatott vádlottnak a rendőrségen, illetve a vizsgálóbíró előtt tett vallomásait olvasták fel, majd rátértek a tanúvallomásokra. A tanúvallomások: Jeatisovits György az első tanú. A diktatúra alatt a Markó utcai fogházban volt alkalmazva. Herczeg kivégeztetésének közvetlen előzményeit beszéli el. Mikor Herczeget átkisérték a reáliskola tornatermébe, ő is velükment Az iskola udvarán látta Szirmait ■ is, de azt, hogy a tornateremben ott Ivolt e. izgatottsága miatt nem tudta megfigyelni. Dr. Gáspár Antal mentőorvost hall' ■gattákk ezután. Izgalmas vallomásában elmondja, hogy június 23-án szolgálatban volt, amikor két orvost kértek a forradalmi törvényszékhez azzal,hogy reggel kivégzés lesz. Tilta-kozott ez ellen, de megismételték a rendelkezést és így reggel átment a fogházépületbe. A vádbiztosi szobában ott volt Szirmai is és türelmetlenkedett, hogy miért nem hajtják már végre az ítéletet. Schreier vádbiztos megjegyezte, hogy öt órára van kitűzve a kivégzés, amire Szirmai így fakadt ki: — Ugyan kérlek szépen, kivégeztéltem én már embereket két órával előbb , és ormán jöhetett a kegyelemi A kivégzésnél a háta mögött látott egy fiatalembert, aki vádbiztos volt és embertelen magaviseletével elrémítelte. Ezt az embert később a villamoson látta és akkor egy bemutatkozási komédiával sikerült megtudnia a nevét. — Kérem doktor úr — kérdi az elnök — kizárt dolog, hogy ön tévedhet Szirmai személyét Hetőleg. — Kizárt dolog — mondja a tany és rámutat Szirmaira, — ott ül! Jól emlékszem rá Elnök. Akkor kisebb volt a bajusza. — Nem is volt bajusza, csak valami pehely jele. De soványabb volt, mint most. (Derültség.) Az ügyész indítványozza a faun megesketését, Szirmai védője ellenzi a megesketést, mert szerinte, mint hatósági közeg jelenléte folytán ő is részese volt Herczeg nyígöletésének. A derültséget keltő érvelés dacára a tanút megeskették vallomására.Nemes Dénes soffőrt hallgatják ki ezután. Jelen volt a kivégzésnél. Szirmaira nem emlékszik, ellenben Trattmert látta a Markó utcában a kivégzést megelőzőleg. Trattner megemlíti, hogy véleménye szerint a tanú jóhiszeműen bár, de terved, mert őt nem láthatta. Tanúi ezután vallomására megesketik. Mocsay Erzsébet...a következő tanú. Kezelőnői minőségben volt alkalmazva Trattner és Bikády mellett. Emlékszik rá, hogy Trattner elmondta neki a kivégzés történetét, de véleménye szerint olyan ember szavaival, mint aki nem lehetett jelen. Megesketését az ügyész ellenzi, a bíróság azonban ennek dacára megesketését elrendeli. Nickel Mária szintén az ügyészségen, volt alkalmazva Herczeg kivégzése, idején. Vallomása jelentéktelen. Az egyik védő kérdésére kijelenti, hogy Trattner az eléje került emberekkel mindig a leghumánusabb módon viselkedett. Erős János asztalossegédet hallgatják ki. Egy éve huzaszálító a rendőrségen. Jelen volt a kivégzésnél. Emlékszik rá, hogy egy vádbiztos megéretszését várták. Mikor ez megjött, egy szemüveges ember ivóit, akit Tráttnerben ismer fel. — kezet fogott Schreierrel, de az iskola udvarán azt mondta, hiogy az ő idegei nem birták ezt tovább és azzal elment.. Az elnök ezután tiz perc szünetet rendelt el. . . Szünet után dr. Varsányi György ügyvédet hallgatták ki elsőnek, aki a forradalmi törvényszék" tárgyalásán mintvédő jelent meg. A tárgyalás, amellyel ebben a teremben tartottak meg alig 20 percig tartott, Ő védbeszédében körímvezverimánborsolt,hogy mentsék fel. Úgy látta, hogy a birók közül Rózsameg volt hatvgri törvényszék, tagjai visszavonultak.és néhány, perc múlva kihirdették az ^téletek. ' Elnök: Amíg a bírós^Sfilot nevezett mélyen tisztelt testület tanácskozott a másik szobában, Trattner nem hagyta el ezt a helyiséget? — Erre nem emlékszem határozottan, de lehetséges. Elmondja ezután, hogy a kegyelmi kérvényt megcsinálta, de Sehreierék kijelentették, hogy irhat akármit, úgy se lesz kegyelem. Másnap reggel értesült róla, hogy a kivégzést már végre is hajtották. Emlékszik arra is, hogy a tárgyalás alatt Trattner az életéért könyörgő Herczegre durván rákiáltott. Trattner erre a momentumra nem emlékszik. Tanú Szirmait illetőleg elmondta, hogy kellemetlen magaviseletű ember volt. Egy alkalommal elmondta neki, hogy még éjjel is a telefonnál szokott lenni, nehogy ha egy halálos ítéletet a kormányzótanács helybenhagy, késedelem történjék. Tanút ezután vállomására megeskették. Elnök- Trattner Árpád miért van itt a teremben, ha semmi része sem volt az ítélésben? — Nagyságos elnök úr, — feleli Trattner — én a diktatúra alatt állandóan itt tartózkodtam. Részletesen védekezik ezután néhány tanúvallomás rávonatkozó részletei ellen. Különösen Schreier vallomását mondja valótlannak. Nem igaz, hogy ő kérte fel a helyettesítésre, mert neki akkor semmi elfoglaltsága nem volt, bizonyítja ezt azzal, hogy egész délután itt volt az épületben. Nem igaz, hogy befolyásolta a bírákat. Szirmai teszi meg ezután észrevételeit a tanúvallomásokra, Schreyer azt állítja, hogy ő sürgette a kivégzést és később ezt az állítást megváltoztatta. A tanúvallomások után, minthogy az orvosszakértők a statáriális kivégzések miatt nem lehetnek jelen a tárgyaláson, a boncolási jegyzőkönyvet az egyik híró olvasta fel. Következett a rendőri jelentések felolvasása. Trattnernél elfogatása alkalmával egy munkakönyvet találtak, melyet bűnjelként csatoltak az iratokhoz. — Miért volt önnél ez a munkakönyv? — kérdi az elnök. .. — Mindenki kapott egyet a diktatúra bukásakor — feleli Trattner, — de én nem használtam, csak magamnál hordtam. Ismételten kihallgatják ezután dr. Várkonyi mentőorvost, aki ismételten állítja, hogy Trattnerre nem emlékezik, csak Szirmaira és Schreierre, akik fehér nadrágot hordtak. Trattner feláll és megjegyzi, hogy ez is bizonyíték ő mellette, mert ő egész addig, amíg a rabruhát felvette, tiszta feketében járt. Elnök: Egyéb előterjesztés nem lévén. kérdést intézek a vád és védelem képviselőjéhez a bizonyítás kiegészítése tárgyában. Államügysz: Nincs megfjegyzés..m. Trattner védője, Dr. Kohlmann Ödön több tanú kihallgatását kéri, akik igazolni fogják, hogy védence az ítélet meghozatalában és végrehajtásában nem volt részes. Sok olyan ügye volt Trattnernek, amelyekben ő mentett meg a haláltól egy sereg embert. A diktatúra előtti élete bizonyítja, hogy nem olyan ember, mint amilyennek többen beállították. Erre nézveis több tanú kihallgatását kéri. Rózsa Izidor védője, dr. Balázs Béla hangsúlyozza, hogy védence büntetőjogi szempontból korlátolt, bár egyébként beszámítható. Ezt bizonyítja egész viselkedése. Egyébként is terror hatása alatt cselekedett. Bizonyítani kívánja, hogy Rózsát megfenyegették és ezen fenyegetések súlya alatt volt kénytelen a tárgyalásokon mint bíró megjelenni. Több tanú kihallgatását kéri. Majd mint Szirmai védője tesz előterjesztést a bizonyítás kiegészítése tárgyában. Szirmai azért jött el a kivégzésre, hogy az eljárást megsürgesse, mert állítólag Herczeget meg akarta menteni. ■ Szubjektív véleményének ad kifejezést, midőn kijelenti, hogy nem azért jelent meg, hanem, mert ez az alapjában véve gyáva, ide jóindulatú ember szeretett volna végignézni egy kivégzést, de nem volt ehhez ereje és ekkor lépett fel nála a jóindulat, úgy, hogy elkezdett könyörögni Schreiernek, hogy tegyen lépéseket Herczeg megmentése érdekében. Több tanú ■kihallgatását kéri. Trattner kéri a bíróságot, hogy az összes ügyeket, melyek a forradalmi törvényszéknél az ő kezén mentek keresztül, bírálják fölül. Kéri, hogy azokat az urakat, akik résztvettek a forradalmi törvényszék működésében, de nincsenek olyan helyzetben, mint ő, hallgassák ki. Óhajtása az, hogy ügyét a legszigorúbban bírálják el. Rózsa Izidor tanuk által akarja bizonyítani, hogy nem volt olyan vérszopő, mint amilyennek állítják. Szirmai csatlakozik védője indítványához. Elnök a tárgyalást az előrehaladott időre való tekintettel, felfüggeszti és a bizonyítási eljárásra vonatkozó döntést a tárgyalás legközelebbi napján, január másodikén fogja kihirdetni. \ 3 A fiumei kérdés az olasz szenátusban* Olaszország magának követeli Fiumét. ■ Róma,, dec. 31. Scialoja külügyminiszter a szenátus tegnapi ülésén rövid külügyi expozét tartott, amelyben anélkül, hogy Clemenceaunak a francia kamara legutóbbi ülésein tartott beszédével polemizált volna, kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt a legnagyobb fontosságot tulajdonítja a szövetségesek által legutóbb a Párisi olasz bétédelegációhoz intézett jegyzéknek. Az olaszok Fiumét a maguk részére követelik. Igaz, a fiumei kérdés nem volt bent a londoni egyezményben, de Fiume azt kívánja, hogy Olaszországgal egyesüljön és az olasz kormány nem zárkózhatik el ennek a kívánságnak támogatása elől, amely az önrendelkezési és nemzetiségi elvek értelmében jogos. Scialoja beszédét azzal fejezte be, hogy a legközelebbi londoni és párisi tanácskozások alkalmával ezterikusan védeni fogja azt az álláspontját, hogy Fiume Olaszországhoz csatoltassék Kohner Adolf vagy Vadász Kijisi a Lipótváros jelöltje. — Saját tudósítónktól. — A Lipótváros polgársága, mint a 8 Órát Újság megírta, a belső választási kerületben Lukács Lászlót akarta jelölni. Különösen a közép- és kispolgárság körében" volt erős ez a mozgalom, mert ezek a rétegek ebben a jelölésben a pénzügyi közérdeknek s a valóban nemzeti, de szabadelvű irányzatnak biztosítékát látták. Épp ezért mindent elkövettek, hogy Lukács Lászlót a mandátum elvállalására bírják. A polgárság nagy csodálkozására azonban Lukács jelölésével szemben éppen olyan oldalról, ahonnan azt legkevésbbé lehetett volna várni, bizonyos éppen nem közérdekű befolyások kezdtek érvényesülni és olyan személyi összeköttetések kezdtek a választási küzdelemre hatást gyakorolni Sándor Pál érdekében, amelyek a komoly, elemekben élénk megütközést keltettek. Amikor Lukács László ezekről értesült, természetesen még csak megerősödött abban a szándékában, hogy a jelöltséget nem fogadja el, úgy hogy most már semmi körülmények között sem fog a Lipótvárosban fellépni. Sándor Pálnak azonban mégis lesz ellenjelöltje, mert a polgárság széles rétegei feltétlenül mást akarnak a nemzetgyűésbe küldeni. Ezidőszerint két komoly jelölt volna, mind a kettő a nemzeti középpárt programmjával és pedig dr. Vadász Lipót, volt államtitkár, vagy Koturer Adolf báró. Bizonyos oldalról megpróbálták emlegetni ifj. Chorin Ferencet is, ez a kezdeményezés azonban nem talált visszhangra. A legvalószínűbb, hogy a január 25-iki választáson Kohner Adolf báró és Sándor Pál fognak megküzdeni a mandátumért. Brilliánst. Iras UnillUliUllók bélyeget veszek I//PrincT ékszerész, Király utca 86.