8 Órai Ujság, 1920. augusztus (6. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-03 / 183. szám

•.a részt vett a Berzenczei­ utcai iskolában tartott ülésen, ahol nagyobbrészt vas­utasok és villamosvasúti alkalmazottak voltak jelen. Azt mondja, hogy a vé­res tüntetésről semmit sem tud, mert a gyűlés után hazament és lefeküdt. Schwicker Mihály 19 éves kereske­­dősegéd szintén jelen volt a gyűlésen és onnan a Club-kávéházba ment. Tár­sai közül csak Rigóczkyt ismerte. Ő benn ült a kávéháziján, azaikor a tün­tetők bejöttek. Beismeri, h­on­y revolver volt nála. Mi . Az elnök megérdezi: Volt-e fegy­­verviselési engedélye? Taréi: Nenxmall. A revolveremnek hiányzott a folyótartója, hát azt hit­tem, hogy Kill­y úgy sem veszedelmes. Krynwsmil Sándor 19 éves kereske­­dőseglő­ azt vallja, hogy vasárnap este 6 órakor az Ébredő Mámorok Egyesü­letében járt és ott hallotta a megbeszé­lést. Ott adták ki a jelszót, hogy a zsi­dókat ki­ kell verni a Club-kávéházból. Kedden este a kávéházban Rigóczky azt mondta neki, hogy az a parancsa, hogy elvágta a telefont de nem tudja. A bíróság most Imre Sándor 19 éves villanyszerelőt hallgatta ki, aki ugyan­csak részt vett a Clubkávéházbeli za­vargáson. Vallomásának során azt mondta, hogy a telefont nem lehetett levágni, mert faburkolatban volt. Ri­góczky a Visegrádi- és báró Aczél-utca sarkán várt reá és ott azt mondotta neki, hogy a telefon már rendben van. Amíg Rigóczky benn járt a kávéház­ban, ők künn sétáltak a körúton, öt­hat katonatiszt is volt velük, de ő nem ismerte őket, nevüket nem tudta. Ezek közül az egyik, egy fehérnadrágos, rontott be elsőnek a kávéházba és el­­kiáltota magát:­ „Üsd ,a zsidókat!" Erre a többiek is berohantak, mire a kávéházban pánik ütött ki. ő künn maradt s a pincéből sikoltozást hallott, de hogy mi történt ott, nem tudta, mert ciprent. „Mint rendesen/­ Fekete Sándor miniszteri szolga a következő tanú: őt Menczer Gusztáv­­hívta meg a tüntetésre a Club-kávé­­házba. Elnök: Tudta, hogy miért mennek oda? Tanú: Azt úgy is tudta mindenki. Elnök: Mit tudtak? Tanú: Hogy valami verekedés lesz, mint rendesen!­­ Utolsónak Szalai Etelt, a Berlin­­szálloda szobalányát hallgatták ki, aki azt vallja, hogy vasárnap este négy önkéntes mulatott a szállodában, akik közül az egyik, mikor elment, egy csomagot adott át neki, hogy azt őrizze meg. Ő a csomagot meg sem nézte, hanem eltette és azt csak más­nap a nyomozó detektívek bontották fel. Ekkor derült ki, hogy a csomag­ban egy véres felhér bricsesznadrág van. Az elnök ezután a tárgyalás folyta­tását szerda reggel fél kilenc órára halasztotta, hogy időközben beszerez­hessék az áldozatok boncolásáról föl­vett jegyzőkönyveket. . . , Rigóczkyn és Illy Lászlón kívül le­tartóztatásban vannak: Körmendig Sán­dor, Vanek László, Menczer Gusztáv fehérneműtisztító, Schmicker Mihály, Imre Sándor és Balogh Béla. A rákoskeresztkri izraelita temető halottasházából vasárnap temették el a két áldozatot. Délelőtt 10 órakor dr. Varsányi Géza ügyvédet helyez­ték örök nyugalomra. A gyászszertar­táson hozzátartozóin és ismerősein kívül az ügyvédi kamara­­és az ügy­védi kör képviseltette magát. A gyász­­beszédet dr. Fischer főrabbi mon­dotta. A beszéd elhangzása után a koporsót a sírhoz vitték és rövid ima után elb­antolták. Dr. Varsányi teme­tésének szertartása jóformán még be sem fejeződött és a halottasházban már Verebélyi Arthur bankigazgató ütégtisztességére gyűltek össze rokonai, hozzátartozói és a pénzvilág előkelő­ségei. Verebem­­ koporsója felett dr­ Hevesi Simon főrabbi mondott­ szár­­nyalóan szép beszédet, amelyben a magyarországi Tisiásoknak a magyar hazához való tán­torí­thatat­l­an hűssé­­,Kérői tett fogadalmat. " A s vádlottak r racionáléja. Pontban júltiz órakor kezdette meg a Margit-könyti had­osztálybíróság Tisza­ Ist­ván gyilkosai tanügyének tárgyalását. A biró sztá­­agjai: Zoltán László ezredes elnök, Mondada Jenő százados­ hadbíró a tárgyalás vezetője, Kotta Béla, őrnagy,­­Vetrikovics István százados, Magyari An­dor százados, Nagy András százados és Illésházi Gábor százados. Szuronyos csend­őrök között vezetik be a vádlottakat: Hüttner Sándort, Sztanykovszky Tibort, Dobó Istvánt és Vágó-Wilhelm Jenőt.­­ Zolti,ai ezredes elnök általános kérdé­seire Slüttner Sándor főhadnagy elmond­ja nacionáléját. Kassai születésű, buda­pesti illetőségű, r. ké nőtlen, vagyona van. Hivatásos katona. A 9. honvédgya­logezredben szolgált. Nagyváradon vé­gezte a hadapródiskolát. Kitüntetései nagy ezüst vitézségi érem, a Károly csapat­­kereset, sebesülési érem, másodosztálya vaskereszt, vasfélhold, ötödosztályú Med­­sidje-rend. Harmincnégy hónapot töltött a fronton, háromszor sebesült meg. Sztanykovszky Tibor 24 éves r. k., nőt­len, vagyona nincs. Polgári foglalkozása joghallgató, tartalékos zászlós. Nyolc gimnáziumot végzett és két félévet hall­gatott az egyetem jogi fakultásán. A Károly csapatkeresztje van, két hónapot töltött a fronton. Dobó István 31 éves, r.­k, nőtlen, mű­szaki vállalkozó. Négy polgárit végzett, tartalékos tengerészőrmester, csapatke­resztje és sebesülési érme van. Vágó-Wilheim Jenő 31 éves, izr., nőtlen, reklámvállalkozó. Négy elemit és négy reáliskolát végzett, vagyontalan. A 38. gyalogezredben szolgált, Károly­ csapat­­keresztje van. Hét hónapot töltött a fronton. Valamennyi vádlott büntetlen előéletű. A vádlottak nacionáléjának megállapí­tása után Mondada százados megesketi a bíróság tagjait. A főtárgyalásra két or­vosszakértőt is megidéztek, dr. Keller Camillót és dr. Kuge Endre egyetemi magántanárt. A beidézett tanuk között, akik mintegy kétszázan vannak, a társa­dalmi és politikai élet egy csomó kiváló­sága szerepel, közöttük Almássy Denise grófnő, akinek képviseletében Ulain Fe­renc dr. jelent meg, Lukachich tábornok, Friedrich István volt miniszterelnök, báró Hedvánszky Endre, Alszeghy Béla ezredes, a katonai rendőrség volt pa­rancsnoka, Strausz István dr., a legfőbb számvevőszék elnöke, Lényi Péter korvett­­kapitány, Szakács Andor, Zerkovitz Emil, azonkívül Fényes László, Kéri Pál,Ilek­ai Viktor és mások. A tanuk névsorának felolvasása után elnök megesketi a gyorsírókat és orvos­­szakértőket. A­ fegyverszakértőket e hó 5-ére terméli be. Mit tisztul a vádirat ! Az elnök ren­eletére ezután a vádira­­tot olvasták rel, amely Hüttner Sándort tettestársi iszinőségben elkövetett közön­séges t­i­lyosság bűntettével vádolja, mi­vel a gylkosság végrehajtása alatt őri­­állott. Sztanykovszkyt szökéssel és tet­testársi minőségben elkövetett, közönséges gyilkosság bűntettével vádolja, ő össze­köttetést tartott fenn a közvetlen tette­sek és az őrzáró társa között. Dobó Ist­vánt­­közönséges gyilkosság bűntettével vádolja, aki lövésre készen tartott fegy­verrel, hatolt be a lakásba és így segéd­kezett, míg két társa a gyilkosságot el­­­­követte. Vánó-Wilfeld­ Jenőt szökéssel és közönséges gyilkosság bűntettével vádol­ják. Slütteer részletes vallomása. Dr. Madada jelreados­ hadbiró, mint a tárgyalás vej­ője megkezdi­­Slüttner Sándor főhadnagy részletes kihallgatását. Figyshiűih­eti a vádlottat, hogy jogában van az egész esetet egyfolytában és rész­letesen elbeszélni, senki sem fogja előadá­sában megakasztani. Uütttner Sándor arra kér engedelmet, hogy vallomása során jegyzeteit használ­hassa. A bűncselekményt bár elkövet­tem, még­sem érzem magam bűnösnek az akkor fennálló helyzet miatt. 1918 októ­ber 31-én délután 5 órakor berendeltek az Astoria-szállóba a 105. és 108. számú szo­bákba, ahol a nemzeti tanács hivatalos helyisége volt. Kéri Pál szobájában gyü­lekeztünk. Ott volt már Kéri Pál, Fényes László, Gaertner, Dobó, Horvát-Lanovics, Kuldekker, Láng. Dr. Mondada: Más nem volt ott? unja a tervet. ijjm, voltak ott még má­­pák a neveire visszaemlé­­r tudok. Ezek is meg van­­ben, de azokhoz nem jut­­itt megszállott területen a jelenteket Kéri Pál az asz­tal köré gyűjtötte és ott papírra vetette a Bermina­ut 35 a. szám alatt levő villának tervrajzát. Aztán Kéri Pál feltette a kér­dést: Ki lövi le Tisza Istvánt? A kérdés után mély hallgatás következett, majd Pogány József szólalt meg és csak annyit mondott: majd ő elintézi. Kéri erre fel­rajzolta a tervrajzra az egyes egyének helyeit, aszerint, hogy milyen szerepük lesz. Azután az Astoria-szálló cselédlép­csőjén lejöttünk a Magyar­ utcába, ahol két katonai autó várakozott ránk. Az egyiknek sofförje egy rózsaszinparolis hadnagy volt, illetve adta át az autót. Az első számú autóba a sofför mellé ült Kéri és ebben foglalt helyet Dobó, Sztanykov­szky, Horvát-Sanovits. A második autóban a sofför mellett ült Csernyák, ebbe száll­tam én, továbbá Pogány, Kuldekker és Láng. Aztán mellékutcákon a Her­mina­­utra hajtattunk. Az autóból először ki­szállt Kéri Pál, mintegy száz lépésnyire előrement, majd visszajött hozzánk. Két csoportra oszlottunk, s aztán felmentünk a villához. A kerítésen átmentek Dobó, Pogány, Horvát-Sanovics, Sztanykovszky és Gaertner. A kiskapunál állt egy csendőr és az átadta fegyverét. " Megtörténik a gyilkosság. Dr. Mondádé: Főhadnagy úr biztosan vissza­emlétszik arra, hogy csak egy csendáb­dlít­ott?. Hüttner: Én csak egyet láttam. Ez a csendőr Pogány Józsefnek adta át a fegy­verét. Ekkor még kívül álltam és kívül­ről látam. Aztán mentem be Lánggal és Kuldeckerrel. Én a kapu és a villa között álltam meg! Csernyák a kapuban állott. Kéri Pál eltávozott, a villától mintegy száz lépésnyire volt egy katonai kórház, odament át, azt mondván, szétnéz, hogy nem jön-e valaki. Gaertner fent a kis­kapunál foglalt helyet. Kuldecker és Láng feljebb állottak. Egy idő múlva azután láttam, amint Csernyák az autó elé sza­lad, én is utána futottam, beültünk az autóba és visszamentünk az Asztúriába. Útközben a gyilkosságról ricsa beszéltünk. Mondada elnök: Ön azt állította ki­hallgatása során, hogy nem érzi magát bűnösnek. Mi indította önt a gyilkos­ságra, illetve, hogy részt vegyen annak elősegítésében? Hüttner: Nem saját elhatároz­ásomból voltam ott, sőt volt idő, mikor én is el­leneztem­­a gyilkosságot. Hüttner és a forradalom. A tárgyalást­ vezető szAladom-hadbiró felszólítására** jegyzetei segítségével is­mertet a Forradalom előzményeit. — Süléi október végén jött haza Buda­pestre és itt találkozott Sztanykovszky Tiborral, akit már régen ismert. Sztany­­kovszky elmondta, hogy a monarchia nemzeti államai nacionalista, irányba moz­golódnak és Magyarországon is erős­­nem­zeti mozgalom van. Beszélt a várbeli tün­tetésekről, majd felajánlotta, hogy el­viszi magával a nemzeti mozgalmak for­rásához, a KfirplyFjgárt.bg. Csakugyan el is ment S­ztanykovszkyval a Károlyi-párt gizella-téri helyiségébe, ahol mintegy har­minc tisztet talált. A tisztek megeskették, hogy akár részt vesz az ő mozgalmuk­ban, akár nem, semmit abból, amit itt hall, el nem­ fog mondani. A tisztek között ott látta Csernyák századost, aki Hadzics Emil századossal tárgyalt, a honvédelmi minisztérium tisztjeinek a mozgalomhoz való csatlakozásáról. Éjfélkor telefonál­tak a Károlyi-palotából, hogy a tisztek jöjjenek oda, megalakult a nemzeti ta­­nács. Körülbelül tizen, köztük ő is, fel­­mentek a Károlyi-palotába, ahol Fényes László fogadta őket. A nemzeti tanács ülése ekkor még tartott, de nemsokára megjelent Károlyi Mihály több politikus, közöttük Friedrich István, Laekne Hugó, Lovászy Márton, Kéri Pál kíséretében és ő is röviden ismertette a tisztekkel pro­­grammját, melyet előzőleg Fényes László már részletesen kifejtett. Minthogy a fej­tegetésekből csak azt látta, hogy Károlyi program v­jában olyan kívánságok szere­pelnek, melyekre a magyar nemzet már régóta törekedett, ő nem látott ebben a mozgalomban semmi olyat, amiben mint tényleges tiszt is ne vehetett volna részt. Károlyi megkérte a tiszteket, hogy ha puccsra kerülne a sor, a katonák ne ra­gadtassák el magukat. Friedrich a katonatanácsban. Mondafla százados: Talán hogy ne lőjje­­nek a forradalmárolu H ír Hüttkier: Nem, csakhogy egyáltalán ne­ használjanak felvert. Ezután Károlyi­ arra isért bennünket, hogy Csernyákot vá­lasszuk melyi katonatanács elnökének.­­ Morakém százados: A nemzeti tanácsról: már szó volt akkor? «■ Hüttner: Akkor éjjel alakult meg a 1j katonatanáccsal együtt. A nemzeti tanácsi egy tagját jelölték a katonatanácsban, az katonatanács pedig szintén delegált egy­ tagot a nemzeti tanácsból. A katonatanács­: Csernyák századost, a nemzeti tanácsi Friedrich Istvánt delegálta. " ~ — Október 28- rály Károlyi Mihá rolyt még aznapi közöl­t, hogy al, és ott fogják m Készülnek a forrásomra. l-pn híre jt h/ly-t Güdíl­l telefonált tUdpstlyai miniszterein a hire tett, hogy a ki-­ lyt Gjjádllőre hívta. Kár telefonált Gödöllőről és­­d­illyal Bécsbe utazik miszterelnöknak dezig­nálni. Hüttner felment a Károlyi-pártba és ott nagy izgalomban találta a párt po­litikusait, akik azon a véleményen vol­tak, hogy Károlyi miniszterelnökségéből nem lesz semmi, az egész utazás csak arra szolgál, hogy Károlyit eltávolítsák Budapestről, nehogy jelen legyen a más­napra hirdetett népgyűlésen. — 27-én a nemzeti tanács tagjai érte­kezletet tartottak, amelyen többek közt jelen volt Kéri Pál, Fényes László, Hock János, Friedrich Isván, Simonyi Henrik, Szántó Béla későbbi hadügyi népbiztos, Kunfi Zsigmond, Magyar Lajos, Vágó- Wilheim Jenő és mások. Ekkor már tud­ták, hogy nem Károlyit dezignálta mi­niszterelnökké a király és hogy este Jó­zsef főherceggel, a homo régiusszal érke­zik Budapestre. Ekkor vetődött fel a forradalom gondolata. Egyelőre azonban még aggodalmaskodtak, mert a katonasá­got még nem tartották egészen alkalmas­nak a forradalomban való részvételre. Hosszabb vita indult meg arról, hogy a forradalom sikere érdekében kiket kell ártalmatlanná tenni. Aztán papirost vet­tek célt és névsort is szítettek, Ellofd­firozzilk igaza eltüntetését. —­ Először almur­­kapart embereit je­gyezték fel.-Egyhangulag úgy döntöttek, hogy feltétlenül ártalmatlanná kell tenni gróf^Véka Istvánt. — Azt mondták ha most nem is visel hatalmat, de vagy munkaképességével, eszével és energiájával kelemetlenségeket okozhat. Attól féltek, hogy a forradalom után 5’tsr® hamMrata* megszervezi az el­­lenforadalmmot. A ^UtAn s«»repelt még a budapesti karhatalmi fApa­ encsnok, báró Lukaai­h, akiről ugy nyiatkoztak, hogy közismert ertiyaanéje v««T.edc'in­es, aki a, cselekvő*®..t-r ■ h«4'Ozik, tehát­ őt is feltét­elul kell tenni. Szó volt még itanj-t* pite-rAl­­, akit úgy jellemeztek, hogy eate-tig nagy ellenzője volt a KárolYviAa politikának és a kato­­likus egygrojetyi kontrakarirozza, Tisza István gyilkosai a hadbíróság előtt. Sándor a gyilkosság előkészítéséről, a Selbuj­­tékról és a lenesekről. — Friedrich Istvánt vádolja az értelmi szerzőséggel. —­ Saját tudósítónktól. —. A Tisza-gyilkosság ügyében, mint ismeretes, ma délelőtt kezdette meg a hadbíróság tárgyalását. A bűnügy tárgyalása iránt rendkí­vüli az érdeklődés, úgy, hogy a Mar­­git-körúti hadosztálybiróság tárgyaló terme kilenc órára zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel. A hallgatóság sorá­ban a régi politikai világ számos elő­kelősége helyet foglal. Ott látjuk gróf Károlyi Imrét, Dani Balázs altábor­nagyot, Simontsics Elemért, Szász Ká­rolyt, Miskolczi Imrét és a hallgató­ság számára fentartott egyik padban ott ül Keblovszky Lajos, Tisza volt titkára, i­s . títettks&iB Kedd, 1920 augusztus 3.

Next