8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

! A Külügyi szolgálat reformja. lteunok­ratikus lesz a diplomáciai szervezet. — Megszűnik a vagyoni cenzus. Gróf Ambrózy Lajos meghatalmazott miniszter nyilatkozata. — Saját tudósítónktól­ izélnek,­­hogy a­ közös külügyi szolgá­lattól eltérőleg a diplomáciai és kon­zuli vizsgát egyesítettük. A közös ker­dig­­könnyebb volt a konzuli vizsga, szintén nehéz volt ugyan, de még min­dig könnyebb volt a konzuli viszgá­­nál. E vizsgák gyakorlati kezelésénél ugyanis bizonyos különbségek mutat­koztak, mert a­ diplomáciai vizsgánál a­ Vagyo­ni cenzus képezte az előfelté­telt, — a rezervoár tehát, amelyből meríthettek kisebb volt, mint a kon­zuli vizsgánál, ahol vagyoni cenzus nem állott fenn. Ennek következtében a diplomáciai vizsgánál igen­­ gyakran enyhébben jártak el s a protekció is érvényesült, míg a konzuli vizsgánál, ahol sokkal több lévén a jelentkező, mindig­ csak a javát vették be.­­ A kel vizsga egyenlőtlen kezelésé­nek következménye az volt, hogy a diplomaták, a követségek tagjai gyak­ran kevesebb elméleti tudással ren­delkeztek, mint az alájuk rendelt kon­zulátusok tagjai. Azáltal, hogy a vizs­gát egyesítettük, ez a különbség a ki­képzésben meg fog szűnni és egyenlő színvonalú tudás várható a diplomá­ciai és a konzuli ágban. A rendelet egyébként a miniszternek jogot ad arra, hogy maga határozza el, váljon a kiképzetteket a diplomáciai, konzuli vagy központi ágban alkalm­azza-e, illetve kinevezésre javaslatba hozza. Ez egyébként a három szolgálati­­ között kívánatos anyagcserét lénye­gesen könnyíteni fogja és az eddigi kasztrón''—er többé nem fog érvénye­sülhetni. Azáltal,­ hogy a fiatalembe­rek együtt nyerik a diplomáciai tan­folyamon kiképzésüket, az egységes testületi érzés örvendetesen ki­­fog­­fej­lődni, míg eddig az annyira fontos konzulis­ág meglehetősen elkülönülten a'Vot'’. — A harmadik momentum, amely­nek fontosságot, tulajdonítok, a vizsga­­bzossag tagságának megállapítása. Első pillanatra feltűnőnek látszik, hogy a vizsgabizottságokban sok ress­ork­­­om­iszter kiküldöttje szerepel. Ennek oka az, hogy mi a protekciói, amely körületünk egyik rákfenéje, azzal akartak megszűnteti­, hogy a vizs­gát a szakminisztériumok képvise­lőivel ellenőriztetjük. Hiába ajánlja egy előkelő mágnás, vagy befolyásos Másik jellegzetes vonása a térre- honatya prozsgáitját, -- ha egy kilenc A magyar­ külügyi szolgálat meg­szervezése ^tekintetében jelentős korm­­mányrend­elet látott ma napvilágtól­’,­­a hivatalos lapban. A tsülügyi­­szolgálat szakéba­ való alkalmazáshmámplomá­­ciai ' i­gga rendszeresít^*, határozták el, anyeljn­ek első feltétele az, hogy a vizsgáira jelentkezij­^előzőleg egy évig próbaszolgálatpi *tejezit a külügymi­­]it­t d’i’m­ir­ílmlT Marára a próbaszolgá­­latra felvételi vizsga utján veszik fel a folyamodókat, s­ás egyévi .Ií­réhm Sós­­gálat után következik a külügyi for­­galmazói vizsga, amelynek tárgyai: a diplomáciai történelem, nemzetközi jog, gazdasági politika, közjog, kon­zuli jog, katonai közigazgatás és föld­rajz, pénzügytan, kemkedelmi és vám­politika, agrárpolitika, amely tárgyak­ból magyar, német, francia, vagy eset­­leg más nyelveken kell vizsgázni. A vizsga eredményétől függ a külügyi szolgálatában való alkalmazás. Az újonnan­ rendszeresített diplomá­ciai szakvizsga nemcsak a körébe vont tanulmányi anyag, hanem egész összetétele és szelleme következtében lényegesen különbözik a régi közös külü­gyi szakvizsgálatoktól. Erre a kü­lönbségre a változott külső és belső viszonyok folytéin van szükség, amire vonatkozólag gróf Ambrózy Lajos rend­kívüli köve,­ és meghatalmazott mi­niszter a következőket volt szíves mon­dani a 8 Órát Újság munkatársának: — Az u.i diplomáciai szakvizsgáról szóló­ rendeletnek több idlegzetes, a régitől eltérő momentuma­ van. Az első és talán legfontosabb a benne végighú­zódó demokratikus vonás, amennyiben a diplomáciai szolgálatba való fölvé­telre a jövőben mindenki jelentkezhe­tik, aki a tervezet általános föltételei­nek megfelel. A vagyoni cenzust, amely a múltban a közös diplomáciába való belépés föltételét képezte, töröltük. Ennél az elhatározásnál mérvadó szem­pontból­; az volt, hogy a nyelvismeret­tel bíróknak minél tágabb rezervoár­iá­ból meríthessünk s azután két­szeri igen ’ szigorú rostálással a magyar intelli­gencia elitjét szerezzük meg a külügyi szolgálatnak — rang és vagyonr” való tekintet nélkül. — Ezt a körü­ményt cssak az tette lehetővé, hogy a pénzügyminiszter úr a leghteljesebb megértés­sel , oly­an illet­mények kiutalását­­ engedélyezte, ame­lyek lehetővé teszik, hogy külügyi szolgálatunk tagjai külföldi valutában fizetendő illetményeikből — bár nem luxussá vl. di tisztességesen- megél­hessenek. tagú bizottság dönt az illető képesítése felett, még a külügyminiszter maga sem­ biztosíthatta az illető kinevezését. A jogi tárgyokból való vizsgázás 1944-ra való korlátozására vonatkozó­lag gróf Ambrózy követ a következőket mondotta: , — A háború alatt a fradiérettségi és főiskolai vizsgákat, emberi szempon­toktól vezéreltetve, úgy kellett kezelni, hogy a tudás szigorú elbírálása mellett itt-ott talán egyéb egyéni enyhítő kö­rülmények­ is figyelembe jöttek. Az újonnan szervezendő külügyi szolgálat azonban az ország jövője szempontjá­i­ból oly, rendkívüli fontosságú, hogy az ilyen előtanulmányokkal bírókkal szemben — bár bizonyítványaik for­mális érvényéhez nem fér szó­ —­ a jogi tudást illetően teljes meggyőződést kell szereznünk. Egy bizonyos mini-­­mumon aluli jogi ismeret nélkül a fia­tal generációt nem vehetjük fel és nem is akarjuk felvenni. Ezért azt a gene­rációt, amely a jogot a háborús és forradalmi években végezte, jogi tudás tekintetében bonckés alá vesszük. Ma­gától értetődik, hogy 192­1-ben meg fognak szűnni ezek az okok, s a felvé­­­eli vizsgák kapcsán a jogi tárgyakat nem fogjuk ilyen szigorúan, kezelni. Akik egyetemi tanulmányaikat 1920- ban kezdték, azok 1924-ben­ végeznek, s feltételezhető, hogy elegendős­ jogi ismeretekkel fognak bírni, tehát teljes bizalommal fogadhatjuk őket, ha a többi tárgyakban megfelelnek. kávéházban folytak le, természetesen megállapították az eljövendő minisz­teri listát is. Elnök Garbai Sándor, belügy Landler,­­kultusz Jászi Oszkár, népjólét Szabó Ervin, kü­lügy Diener- Déties József lett volna, azonkívül miniszteri tárcát kaptak volna még Károlyi Mihály, Kan­fi Zsigmond, Ga­rami­­Ernő és a többiek. Háromezer név egy listán. Consten Uitanöen/mnegszervezett hit­­szolgálata /révén a­z egész országra ki­terjedő hálózat /minden egyes részt­vevőjéről Judoprast szerzett. Három­ezer név szerepelt feljegyzéseiben, s e háromezer ember az országban szerteszórva mind a nagy cél szolgála­tában állottak. Trotzkij, mialatt a magyar forra­dalmárok meghányták-vereték a dol­gokat, Bresztlilovszkban húzta-halasz­­totta a béketárgyalásokat. Arra számí­tott, hogy Magyarországon kitör a proletárforradalom­, a monarchia szét­esik, a "német világhatalom megdől és a bolseviznus tovább beadhat hóditó utján. " Tisza találkozás* Consfemtel C°ndcn a szédít ijá adatok birto­ká­ban mos- már nerri akart tovább várni és mind­eképpen­ közvetlen érintke­­­­­zést ker­­ett a magyar kormánnyal. Lukács Ászsógm­. gróf­ Károlyi­ Imré­­vel is g­ót Csáky Károllyal tárgyalá­­s­ookat is­­olvtsott. Lukács közölte az adatokat T­oiával, aki Pekár Gyula uwwspilsawi hajlandónak mutatkozott .Costettel közvetlenül tárgyalni. Tisza nemes jóhiszemüségében- ajs eléje , zárt­ adatokat túlzottaknak tartotta, mind­­anapiőtt 1918 január 8-án délután megjelent Pekár Gyula lakásán. Gyalog érkezett, hogy körülje a feltűnést. Pékár, dolgozószobájában már várak Károlyi Imre és Csuka Károly, aki a Korályi Mihály élre indított Hohen­­burger-­éle katonai bűnvádi akció embere volt. Consten Tiszával szemben foglalt helyet és ölében tartva az eredeti ok­mányokat és hitelen fényképmásolato­­kat, föltárta előtte Károlyi francia­országi, svájci szereplését és olaszor­szági politikai akcióit. Tisza némán hallgatta a megdöb­bentő adatokat. Egy arcálma sem alu­­dul meg, de keze görcsösen fogta a karosszák támláját. Merően nézett Constenre, aki fölmutatta a három­ezer forradalmárt magában f­oglaló listát. — Fantasztikusak ezek az adatok — mondotta. A temperamentumos Consten heve­sen kiáltott föl: •— Excelenciád ezeket fantasztiku­saknak találja? Önök nem tudják. Ilony vulkánon láncolnak. Megjósolom, hogy ezek az emberek elpusztítják Magyar­országot és elpusztítják önt is! Tisza e találkozás után február 1-ig meg ötször összejött Cristennel, aki mindig újabb és ú­jabb részleteket tu­dott meg Károlyiról. Tisza azonban az intézkedést Wekerlére hárította, mert ádáz ellenfelével szemben a súlyosan terhelő adatok dacára sem kívánt a maga személyében föllépni. Így azután Wekerle és­ Szurmay utján tettek je­lentést a királynak. Biztosra vették, hőse meg lesz az eredmény. Csáky Károly íróf azt mondotta: — Csak meg kell indítani az ügyet és biztos, hogy agyonlövik ezt a gaz­embert. Az intékedé­s azonban egyre késett és Consten azt vitatás, hjogy ebben része van rav levélnek /melyet Ká­rolyi Mihály még­­191717-én intézett. a királyhoz és szervnek fény­­k­ért másolatát Consteni az írások kö­­zött őrizte/ f Az első forradalmi időpont♦ 1918. re már tödre tűzték ki Káro­lyiék a tó radaioni napját. Consten kétsé ffleler.f Vl­mes állapitotta, hogy erre az időpon­t itt hi Dimden elő volt készítve. Fel is keresi Vázsonyi Vilmost és vele egy egész éjszakán keresztül tárgyalt. Másnap mondotta el Vázsonyi beszé­dét a Házban, amelyben kijelentette, f­ogy elt­apó­sj­a az utca népét. Ismere­tes, hogy ez akkoriban milyen felhábo­rodást keltett, a fellépésnek­ azonban meg volt az az eredménye, hogy a Comlen jegyzéke alapján háromszáz embert, a legveszélyesebbek közül, a frontra küldöttek és ezzel a forradal­mat a jelzett időpontra lehetetlenné tettek. Consleut későbbi kutatása folya­mán, amint ismeretes, Kéri Pál lepra csalta és a sajtó által támogatott köz­vélemény felzúdulása folytán Károlyi­ból nemzeti hős. Constenből pedig itt Magyarországon lehetetlen ember let. El is távozott innen és ezzel Károlyi és társai elvesztették legélesebben látó és legerősebb ellenfelüket. Consten elutazásakor búcsúzóul annyit mondott magyar barátainak: — Uraim, még fognak hallani ró­lam. / *e • Consten tanúskodni akar, németországi események közbejátszot­tak és minálunk két év óta bogoz­zák a forradalom bonyolult szálait. A még fel nem derített részü­­lékre Con­sten, ez az önzetlen és kitűnő férfi, minden bizonnyal döntő felvilágosí­tásokat tudna adni. Okmányait, fény­­képmásolatait és feljegyzéseit magával mentette Németországba és ezek az írások minden bizonnyal­ betekint­he­tők volnának. Consten hosszú idők után életjelt adott magáról és egy bizalmas utón érkezett levélben kö­zölte, hogy okmányai arra illetékesek számára mindenkor készen állanak, ő maga azonban az itt átélt szomorú események után többé nem kíván Magyarországra jönni, ha azonban fel­keresik, meg fog adni minden felvi­­lágosítást A forradalom ügyeinek mai stádiumában ezek a felvilágosítá­sok kétségkívül döntő erőivel bírná­nak és széles rétegeiben kihatnának a magyar közéletre. Péntek­, 1920 október 29. MIBIan­*! Brll Haaso Matssír aranyat, platinát grinjáfc 64-300 fc minden­kinél magasabb áron vess. ESP ÁR, Király­ utca 50. WBUWJWWy-nrjnTirrz-r'aar.’t'iwwiiens* v-macaatv ««»'...acu Veszel viseli férfiruhát Tok­iosi 1 11)-17. Wert'n­ Oimer, Gróf Zichy Jenő*\i. S3. Briliiim 9 ara&s^ésS bárkinél mo^nsabb ára fűzetek. Schwartz Dániel, b­udapest, VI. ker., Anker-palota, Anker-köz 1. Oyönysírü fÉrfiryha ----— ..........angol szövegekből ^utányos árak l \Zidder J. férfiszabó,IV., Város- Siáz-utca 20. Toloton 05-70. Alapittatott lbr^ö. nya t, ?ésg-“é*íköcí; briliánsi, Sebroeiczer Bín­kf^rS: Központi városh­ázo. b­ár.ia nyílott. TsteCon 139—43 rsr­’ wr**rarerei^*nr»armii -rr. rrr~r vmprranun---xz--*rv*mm miségi férfírisk­ái és eipUt bernié. Popperes Angelus «,i ^.PHöíi-u. 7- Te! :ion Ur-JJL Brilliánsi, 60,000 K-ig Aranyat, 75-től 800 h-ig Svájci és Iszarhák, Rottonállor­atoa 34. C]­uwngwiwjjau.u«iwjr~a^»i.jt a-*.1­0."* rzru-rr:''uzr Sslesélts áSil I­tt kóziúsé'. roTiueikcAeiéro- « Telefon SS-31.1 ltérautó Fuvarozók Szövetkezete­­ -Sí VI., Király­ utca 112. nxam. g Vesacek bru­tinusokat. ^ Jösma­ga­­sabbnar.i árban, tö­n­ör li­bstetos ARANY grammját 80 K-ért BBOrsca I3JBOK éksz ere? 3 t » "-k'Tt.-Irúííis szemben­"OiU-uxie!mr.vrzav—v ?--var v.ntjc--.- -ru.m­arr. r reggi« ■ 01 l,Trnw,l ■ ! Carbide ! villamos vő .íreiglen-cikkek g osgybau es Jolcsittyberi Általános Gázizzdfény és Isillamossági R.-T. Rmlanens Vorösznarty-utca 5., PUUa­Jttal, és rózsef­aSrul: 44 S003

Next