8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-15 / 11. szám

4 QfeJlLsAO Szombat, 1921 január 15. Barta Jenő milliós Mc Barid öngyilkosságot kísérelt meg a főkapitányságom A méltóságos tír audienciái. —- Saját tudósítónktól. — A norg­ilát a M­ilmí artalta fii a nemzetin múmit itsieres Báró Szurmay Sándor az egyesület működéséről. — A háború alatt több millió sebesültet ápoltak. — Saját tud­óíitónkról. — A Bart Jenő és szírsai zsarolási bűn­ügyében folyó fémsírálat egyre több szenzációik emlek­ességgel szolgál. Barta Jenő volt államtitkár a fő­kapi­tányságon ketizben is akart öngyil­­kossági kísérletet elkövetni, de mind a két esetben az éber detektívek meg­akadályozták. Erdélyi Zoltán dr. h­a­­tárrendőrsészi kapitány, mint tegnapi számunkban megírtuk, a főkapitány­ságról megszököt­, azonban az erélyes nyomozás folytán még tegnap este, se­­ntorának Abaffy­ utcai lakásán elfog­ták és a rendőrségre visszaszállították. A vizsgálatnak ezek a részletei azonban csak kisebb jelentőségű érdekességek, az igazi szenzáció tegnap a késő esti órákban következett be, amikor is az eddig tagadásban lévő Barta Jenő volt államtitkár, miután öngyilkossági kí­sérleteit meghiúsították, megtört és a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselő előtt beismerő vallomást tett. A milliós szénbánya­­részvénytársaság terve. Barta Jenő volt államtitkár tegnap este kilenc óra után jelentette ki az őt vallató detektíveknek,­­hogy vezes­sék a rendőőrtisztviselő elé, mert beis­merő vallomást akar tenni. Termé­szetes, hogy a volt államtitkárnak ezt a kívánságát azonnal teljesítették és egy félórával később Szarta Jenő már a rendőrtisztviselő előtt beismerő val­lomását jegyzőkönyvbe adta. Vallo­mása bevezetéséül a Gábor Andor- cég ellen elkövetett zsarolási manővert is­merte be, pontosan elmondta, hogy a cégtől a VI. ker. pénzügyőrségen tör­tént interveniálása után két részletben 200.000 koronást vett fel­ .A továbbiak­ban azután a teljesen megtört szélhá­mos egy többmilliós kőszénbástya részvénytársaság alapításának tervét mondta el. Ismertette a rendőrtisztvi­­selővel, hogy a tervet a szarvaskői kő­­szénbányákra alapította és kezdetben a tárgyalások vitelével egy Román Ká­roly nev­ű üzletembert bízott meg, de mivel Román működésével nem volt megelégedve, a megbízást csakhamar visszavonta. A részvénytársaságt alapítására vo­natkozólag ezután egy volt országgyű­lési képviselővel lépett érintkezésbe, a­­­kivel azután az alapítási munkálatokat meg is kezdte. A részvénytársaság ala­pítási munkálatai abban merültek ki, mivay a Haggerrmacher-féle sörgyárat, a Központi Tejcsarnokot és a Piatnik­­fol­e kártyagyár-céget több százezer ko­ronáig megzsarolták. A Központi Tej­­csarnoktól felvett 200.000 koronát azonban időközben visszafizették. A beismerő vallomás további részletei egyelőre még nem ismeretesek, mind­össze csak annyit lehetett megtudni, hogy a vallomás alapján Ivánka Imre volt országgyűlési képviselőt ma dél­előttre tanúképen való kihallgatás végett a főkapitányságra megidézték. Ivánka kihallgatása a késő délutáni órákban lesz. A beismerő­­vallo­más után még az éjszaka házku­tatást tartottak Barta Jenő As­­toria­ szállóbeli lakásán és ez alkalom­mal 30.000 vandon burgonya szállít­á­­sára vonatkozó tízmillió korona ér­tékű körlevelet találtak, ez szolgált volna a Simon-cég megzsarolására. A bűnjelet lefoglalták. Audiencia Barta állam­titkárnál. Most, a veszedelmes k­.éthá­mos-társaságot ártalmatlanná tett­k, nyíltan beszélnek mindenfelé azokról az üzelmekről, amelyeket Barta Jenő és társai Budapesten hónapokon ke­resztül a legszemérm­etlenebb nyílt­­sággal folytattak. Természetes, hogy a szóbeszédekben úgy Barta Jenő alak­ját, mint környezetét és lakását a legfantasztikusabb Üdítősökbe öltöz­tetik, ami azonban­ korántsem fedi a valóságot. A L­árai kizág munkatársának al­kalma volt egy ismert budapesti rész­vénytársasága egyik tisztviselőjével be­szélgetést folytatni arról, hogy a volt államtitkár, mikor szélhámosságainak dilelőjén volt, hogyan dolgozott. F. L. r­észvéd­ytársasági főtisztviselő ügy­é­ben, Luden Guilán is volt Barta államb­ír­kárnál és erről munkatársunknak a következőket mondotta el: — A kereskedői világ kávéházai­ban már a malt év második felében nyíltan beszéltek arról, hogy egy méltóságos úr, állami hivatalnok,­lkezd erősen szerepelni és a méltó­ságos úr a hatóságoknál pénzért még a bírói ítéletek revízióját is ki tudja járni. Puszta kíváncsiságból elhatároztam tehát, hogy egy lehe­tetlen tervvel a­­ méltóságosilól ki­hallgatásra jelentkezem, közön­­lí­rásra felkérem és így megtudom, hogy az állami hivatalnok hogyan dolgozik. Egy őszi délutánon men­tem el Barta Jenő vol államtitkár Lövölde­ téri lakására, amelyet ko­rántsem találtam olyan pompásan berendezettnek, ahogy azt a lapok mostanában leírják. A helyiségek berendezése inkább egy józsefvárosi uzsorás, vagy az ismeretlen foglal­kozású hölgyek lakásaira emlékezte­tett. Az előszobában egyenruhás és jól öltözött polgári urakat meg épen elég feltűnő öltözékű hölgyeket talál­tam. Az inas, mikor bebocsátott, meg­kérdezte, hogy mi járatban vagyok és mikor azt feleltem, hogy a méltó­­ságos úrral négyszemközt kívánok beszélni, kijelentette, hogy ezt nem lehet. Felvilágosított, hogy előbb menjek le az Andrássy-úti Fészek - kávéházba. Őméltósága titkárai ugyanis ott Zsilliárdoznak egy rend­őrkapitánnyal, beszéljek előbb ve­­lük és­ azután lehet csak szó kihall­gatásomról. "­­ — Le is mentem a Fészek-kávé­­­házba, ahol az említett urakat meg­találtam, megmondtam nekik, hogy mit akarok, erre visszavittek a Lö­völde­ téri lakásba, ahol akadályta­lanul az államtitkár elé jutottam. Berta kegyesen hallgatta meg lehe­tetlen üzleti tervemet, ami egy gömbvassal dolgozó részvénytársa­ságra vonatkozott, majd­­megígérte, hogy az üzleti világ­ egyik előkelő férfiával, egy báróval, érdekemben el fog járni, de fáradozásainak elő­zetes költségeiül harmincezer koro­nát fizessek le. Nagyot néztem erre a szemérmetlen nyíltságra, majd ve­ndig azzal a kijelentéssel, hogy a harmincezer korona ügyét­ vezér­igazgatómmal meg fogom beszélni, az államtitkár szobáját sietve el­hagytam. Magam sem tudoma miért, de akkoriban feljelentést nem akar­tam tenni, kíváncsian bevártam hogy a rendőrség mikor leplezi le ezt a szélhámos-társaságot. Eddig az audiencia leírása, most pedig ezzel kapcsolatban néhány kér­dést kívánunk a rendőrséghez in­tézni. Ezekkel a kérdésekkel, melyek alább következnek, a rendőri nyomo­zást kívánjuk elősegíteni. 1. Tudja-e a rendőrség, k­i az a —­nyil­an jogtalanul k­­egyenruhát viselő főhadnagy-én ttadérermester úr, aki, mint barta ur élér­te második inkára szere­titt i­s. Az a­­pléh-galléros rendőrtiszt, akisei a két titkár „ Fészek-körém­. hun. nap-nap alatt, billiárdozott, , és ő dr. Erdélyivel ét l.-t , eut i­­ jen kicsodát / Hat esztendős szünet után ma -'dél­előtt tartotta meg a Magyar spint ko­rona országainak vörös-kerteszt egy­lete első rendes országos­ közgyűlését. A közgyűlésen, amely elstársadalmi és a közélet­i előkelősége nagy számmal voltak képviselvei," megjelent az egye­­let főtednoka,'J­orthu Miklós kor­mányzó is. Gróf Csekonics Endre az egyesület elnöke megnyitó beszédében vissza­pillantást vetett az egyesületnek a háború alatt kifejtett áldásos és ön­feláldozó tevékenységére. Az egyesület összes szervei rendkívüli tevékenységet fejtettek ki a háború alatt, több millió harcost részesítettek szeretetteljes ápo­lásban. A magyar társadalom a leg­nagyobb áldozatkészséggel támogatta az egyesületet működésében és lelkes érdeklődése az egyesület iránt biztos záloga annak, hogy az­ egyesület Csonka-Magyarországon is eredmé­nyes tevékenységeit fejt ki. Dr. Farkas László főtitkár ezután előterjesztette a központi válasz­tás­ény jelentését az egyesület 1914. óta kifej­tett működéséről. A jelentés ismerteti az egyesület intézményeit a hadszínté­ren, valamint a mögöttes­­országrészek­ben, a szófiai misszió és Konstantiná­­poly kórházi működését, a budapesti tudósító-iroda és hadifoglyokat gyámo­­lító és tudósító­ hivatal, a vidéki intéz­mények működését. A béke idején ter­vezett keretek a háborúban teljesen elégtelennek bizonyultak és így az egyesület fokozatosan tágította műkö­dési körét. .Nem volt egyetlen harctér sem ahol az egyesület intézményeivel képiselve ne lett volna. Az egyesület kórházainak száma összesen 1922 volt 91.935 ágygyal. Az egyesületi ápoltak s sebesültek száma a háború alatt több millióra növekedett és a központi vá­lasztmány ápolási díjak címén 130 milliónál magasabb összeget f­oly ősz­től­. Közel tízezer önkéntes beteg­­ápolónő nyert az egylet révén kikép­zést. Az egyesület háborús gyűjtése a közönség áldozatkészsége folytán a 27 milliót is meghaladta. Mindezek a szá­mok megközelítőleg fogalmat adnak az egyesület háborús működéséről. Dr. Wagner Ödön központi t­öm­eg­­bizot­tógondnok a központi választ­mány jelentéséhez szólt hozzá. Három korszakban ismerteti az egyesület munkásságát. A háború alatt az egye­sület minden törekvése az volt, hogy szabályszerű kö­teleze­ttségeit még f­oko­­zottabb mértékben teljesítse. Számta­lan olyan inntézményt létesített tehát, amely eredetileg nem volt tervbevéve, isy például felállított három kórház­­vonat­­ot és az előirányzott egy tábori kórház helyett négy tábori kórházat. I. hadifogoly-gyámolítást egyedül Há­zunk vétte kezébe a Vöröskereszt­­egyesület. A budapesti tudósi­tó iroda óriási szervezetet létesített és ez által nagy szolgálatot tett az egyesület a harcosok hozzátartozóinak, akik szá­mára külön jogi oszályt létesített. Az egyesület második korszakát a forra­dalom kitörése indította meg. A fron­ton létesített intézmények­­óriási mér­tékben elvesztek, idehaza pedig az egyesület készleteit részben indokolat­lanul különböző intézményeik között szétosztották. Ha formailag nem is tényleg, azonban mégis felfüggesztet­ték az egyesület önkormányzatát. A diktatúra alatt az egyesület állandó, intézményeivel foglalkozott és a hadi­foglyok sorsán igyekezett enyhíteni. A harmadik, korszak a törvényes rend visszatér­tének korszaka, amidőn az egyesület ismét felveheti is rendes mű­ködését. A háború megszűntte után igen nagy szolgálatot tett az ország­nak azzal, hogy sokáig az egyetlen in­tézmény volt, amely a nemzetközi érintkezést fentartotta. Báró Szurmay Sándor gyalogsági tábornok saját hadvezéri működésé­ből vett példákkal mutatta be azt a rendkívül érdekes munkát, amelyet a vöröskereszt-egyesület nemcsak a front mögött, hanem a tűz­vonalban is ki­fejtett. 1915. áprilisában hadseregének balszárnyába új lelket öntött a vörös­kereszt-egyesület szerel­elad­ományainak megérkezése. Tanuságot tehet róla, hogy­­ a vöröskeresztesek számtalan esetben életük kockáztatásával az el­lenséges tűzben végezték emberbaráti munkájukat. A napirenden kitűzött választások­ m­egejtése és egyéb belső ügyek elin­tézése után, az országos közgyűlés gróf Csekonics Endre zárószavaival véget ért. 3. Trol és melyik minisztériumban van b.s a szolga, aki Barta úr előszo­bájában az áldozatokat fogadtat­j’­. Milyen összeköttetése volt a két titkárnak bizonyos — nem létező — kiílünítményekkel? 5. Kik voltak Barta ur fölhajtói, így p. o. ki jótt az, aki Pollacsik ceglédi gépgyárost Barta úrhoz ajánlottal 6. Milyen összeköttetése volt az ál­lamtitkárnak minisztériumokkal és legnagyob­b hazai hadi­ipar­vállala­tunkkal? Bartáék az ügyészségen. A rendőrség a zsarolás, manőver kapcsán kipattant nagyarányú szélhá­mosság ügyében a vizsgálatot Barta Jenő volt államtitkár beismerő val­lomásával jóformán be­­is fejezte. Mint említettük, a beismerő vallomás alapján ma délelőtt egy is­mert nevű volt országgyűlési képviselőt idéztek be ta­núként való kihallgatás végett. A ki­hallgatás a déli órákig tartott, azon­ban annak eredményéről a rendőrség semmiféle néven nevezendő felvilágoz­sítást nem ad. A Jy hallgatással pár­huzamosan a Bart ügy aktáit a rend-,­őrségen le­zárták és megtették az in­tézkedéseket arra, hogy Barta­ Jenő, volt államtitkárt és letartóztatott bűn­társait átszállítsák ez ügyészségre, ami ma délben történt meg. DELI, VONA-GORSO Naponta este­­­,9 órától kásává osbaret, ének, tánc, II.tól kezdve új műsor. fiz éneremben CSORBA GYULA játszik. I Fagyás ellen I LefmeHagy­balzsam Nátha ellen Lesserer-su­thacrém Biztos szer, biztos hatás! Nyugati­ gyógyszertár, VI., Vilmos császár-ut 65. sz. 4 ÓRA I T­E­A. Kitűnő VACSORA 7 órátó­l r-E-A- H-á-Z-B-A-N Rémi szálloda, József-kilrut 4 Japán-különlegességek. m mm m&. m -* o z o o ___________VXX., Akad­a-a. 4. N­iobe Aranyszívű asszony Dráma­i felv. P. Menichellivel. 51 felv. KIS KOMÉDIA ÉV Kezdete 7 órakor, "SBU ROTT és STEINH­ARDTuj műsorukban. Vasárnap d. n. előadás.

Next