8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

M| . —~—­__________________. Szobrok fogják hirdetni az elrabolt nnégy or­szágrész fájdalmas emlékét, de szí­vünk ama biztos teék­enységét is, hogy a Az idők meghozzák a jog diadalát, ötven esztendeig lobogott a gyászfátyol Strassbourg szobrán, amelyben nemzeti álmát tette érzé­kelhetővé a francia és imhol meg­élték a hetvenes háború hősi halot­tainak unokái, hogy bő kamatostul jött vissza az egykori veszteség. Magyarországot teljesen kifosztotta az ádáz békeszerződés, de minden emberi erőszak fölött örök erőben működik az erkölcsi világrend, amely visszahozza az elnyomottak­nak a szabadságot, a jogot, az életet. Recseg-ropog immáron az egész békemű és lehetetlennek bizonyul az új berendezkedés, amelyet Euró­pára kényszerístt az önkény, vér­bosszúja. Nem csak a trianoni szerződésről van szó, amely reánk­nézve mindenesetre a legfontosabb, de a rendszerben csupán mozaik­­részt jelent. Éppen ilyen lehetetlen a versaillesi, saintt-germaini, sév­­resi békekötés, amely fölforgatott minden rendet, hagyományt és köz­­gazdasági lehetőséget, ugyannyira, hogy győztes és legyőzött egyaránt nyomorékja az antant­ államférfiak rövidlátásának. Közép-Európát meg kell menteni, ha meg akarják men­teni a nemzetközi nyugalmat és az emberiség közgazdasági életlehető­ségét. A győztes államokban, még a gazdag Amerikában is a legko­molyabb krízisek jelei mutatkoz­nak, amelyeket az egykori közép­­hatalmak romlása okoz. Kitűnt, hogy a nemzetek érdekeinek szoli­daritása ellen vét, aki a legyőzött ellenfeleket rabszolgasorsba akarja taszítani. A négy, irredenta­ szobor tehát nem csak a magyar fájdalomnak művészi kifejezése, hanem meg­annyi megkövesült tiltakozása az emberiség szolidaritásának is. Visz­­sza akarjuk szerezni Szent István birodalmának elrablóit kétharmad­­ részét, de nem fogunk konstuálni, pokolgépre se gondolunk és orgyil­kosok se leszünk. Irredentánk nem lóg a levegőben és katakombákban se fog elrejtőzködni. Irredentánk nemzeti munka, államalkotó rend és jogaink állandóan szilárd fenn­tartása lesz, mindig és mindenütt is el fog jönni az ideje annak, hogy a négy szobor merőben mű­remekké válik, politikai aktualitás nélkül történelmi emléke egy szo­morú múltnak. w­awi , /c# ^ *” | r­k,^. ■ ll Vasárnap, VII. évfolyam 12. szám. mamuáG Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv korona. Telefon: Jizttf JOS—OO, J. 105—01, J. 105—02. X ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Stop: | E©*®s Példányszám ára 2 f­orona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KORUT 3. SZ. Károlyi Mihályné a bűnügyi zárlat megszüntetését kéri. Károlyiné ügyvédje nem lát fennforogni bűncselekményt. — Saját tudósítónktól. — Tegnapi számunkban részletesen kö­zöltük azt a járásbirósági tárgyalást, amelyen gróf Károlyi Mihályné és gyermekeinek tartásdiját állapi­totta meg a bíróság. Károlyi­­ Mihály va­gyona tudvalévően bűnügyi zárlat alatt van, mert hazaárulásért eljárást indí­tottak ellene. Gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka grófnő , jogi képviselője... Jé. Nagy György utján most a budapesti büntető törvényszék vizsgálóbirájához, dr. Ru­­zinkó Béla táblabiróhoz kér­vényt adott be, melyben azt kéri, hogy ,a bíróság bűncselekmény hiányában szüntesse meg a további zárlatot, miután férje ellen a múlt év jun­is havában rendelték el a zárlatot a hazaárulók ellen hozott 1915. XVIII. törvénycikk alapján, azóta azonban erbén az ügyben .Mun­k­ai­éle bírói in­tézkedés nem történt. Jusztra sveselte a legfeit tanácstól Praznovsky nem fél az infiáns beavatkozásától. —­­4 5 Órai Újság kiküldött tudósítójától — Párás, január 10. A francia lapok mai számukban idé­zik a 5 Órai Újság semleges diplomá­ciai forrásból nyúj­t értesülését a né­met intervenció lehetőségéről Ausztria és Magyarország között. Szükségesnek tartottam megkérdezni Praznovszky Iván párisi követünket, minek tulaj­donítható a legfelsőbb tanács megle­petésszerűen közölt jegyzéke és milyen következményei lehetnek az án­án­ttal való viszonyunkra? — A nyugatmagyarországi kér­dés, — felelte Praznovszky úr, — valóban olyan stádiumába érkezett, amelyben kétségessé válik Ausz­triával szemben barátságos politi­kánk sikere. Nem szabad elfeledni egyik odalon sem, hogy ennek a két országnak mennyi közös érdeke van, mennyire egymásra szorul­tunk, és nem szabad elfeledni Ausztriának, mit jelentene egy eset­leges magyar határzár. Nyugat-Ma­­gyarország elnyerése nem jelentene annyi előnyt Ausztriának, mint a Magyarországgal való forgalom megszakítása terhet. — Határozottan kijelenthetem, hogy járásban tisztában vannak ezzel a helyzettel és ha Ausztria, a békeszerződésben megalapozva jo­­gaira nem hivatkozott volna, ha nem követelte volna, a legfelsőbb tanács nem avatkozott volna a nyugatmagyarországi probléma megoldásába, a két ország kölcsö­nös jóindulatára bízva a döntést. Okom van hinni, hogy mértékadó ■ antant-köröknek­ ma sem változott a nézete és adott körülmények kö­zött nem avatkoznának be Magyar­­ország és Ausztria egymás közti megállapodásába. — Ismételnem kell,''hogy a leg­felsőbb tanács jegyzékét Ausztria forszírozta és nem fejezi ki őszin­tén az antant szándékait. Nem sza­bad hát semmi következtetést se­: Volnunk, ami hátrányosan hatna eddigi barátságos nexusainkra. Ma­gyarországnak ma neon­ lehet más politikája, mint a szomszédaival való őszinte barátságos viszony ke­resése és a nyugati hatalmak jóin­dulatának megnyerése. De Ausz­triának — aki semmivel­ sincs kü­lönb helyzetben nálunk — ugyan­ezek az érdekei és Bécsben nem szabad föladni efemer előnyökért ez olyannyira szükséges kibékülés politikáját. Más oldalról, előkelő francia politi­kustól szerzett éresüléseim szerint a­z Útpi Újság cikkei mély impresszió­t­ keltett és a francia külpolitika újabb tévedését látják a­­középeurópai kon­szolidáció kérdésében. „Amíg a fran­cia politika tovább is szembeköttsdit fog rászani­, és minden tendencia, be­vallott tendencia nélkül fog egy-egy kis államot magához hitegetni, hogy nemsokára annak éljenséseivel kokes­­z­tál­jon, addig a béke írod papiros­t- rad és aggodalommal kell tekintenünk a következő bonyodalmak elé. Napok kérdése, hogy Európa minden nemzete elforduljon a katasztrofális francia külpolitikától." A francia parlament egyik kiválóságának ezek a szavai fe­jezik ki a leghívebben a lehiggadt po­litikusok véleményét a még mindig clémenceausdit játszó francia politika értékéről. Varamra! Arrél. Jelöilések a tóvárosi árvaszéki állásokra. A szerdai közgyűlés programút­ja. — Saját tudósítónktól. — Budapest főváros törvényhatósági bizottsága legközelebbi közgyűlé­sét január 19-edikén, szerdán délután 4 órakor,­­ esetleg az azt követő napokon folytatólagosan délután 4 órakor tartja meg. A köz­gyűlés tárgysorozatán szerepel az ál­talános tisztújítás folytán betöltendő kilenc árvaszéki főjegyző, illetőleg jegyzői állásnak, egy tiszti-alügyészi állásnak, több bizottsági tagsági hely­nek betöltése. Az egyéb tárgyak közül fontos a közkórház 1921. évi költség­vetése, a gázművek és elektromos­művek költségelőirányzata, több bér­leti szerződés meghosszabbítása, telek­­rendezések, hirdetési díjak felemelése, továbbá interpellációkra adandó vá­laszok. A közgyűlésen betöltendő árva­széki, főjegyzői, továbbá liszti-alügyé­­szi állásokra a kijelölő választmány, a jelöléseket már megejtette és pedig a következőképpen: árvaszéki, főjegy­zői, illetve jegyzői állásokra Mosdosy Gyula árvaszéki főjegyzőt, Kabdebó Miklóst, Stotnitzky Gyula, Toldy Tibor árvaszéki jegyzőket, továbbá Geller Ferenc, Bán Kálmán, Rötter Ferenc,­­Takobovits Pál, Szaploncay Mihály, Miklós árvaszéki fogalmazókat. Tiszti­­ilügyészi állásra d­r. Radó Pál tör­vényszéki jegyzőt jelölte. Quot­ium noa Liau and pDQDDaaQuUQ A fiumei szocialisták­ a rapallói szerződés mellett. Zágráb, január 15. (Délszláv sajtóiroda.) A fiumei au­­tonomisták és szocialisták tegnap gyű­lést tartottak, amelyen helyeslik a ra­­pallói szerződést, visszautasítanak min­den an­eksziós politikát és követelik a légionáriusok kivonulását Fiuméból és a lakosság lefegyverzését.

Next