8 Órai Ujság, 1921. augusztus (7. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-05 / 172. szám
Budapest, 1^921* augusgUKjj; Budapestéig «JSSlTM előfizetési Arak? Egy hóra.... 40 Korén* I Fél évre .. 240 Keret!*1 Hegyed ive, 120 Korén* I EMn évre 480 Keres*' Jugoszláviában egy példány? 2 Jugoszláv Korona Egyes példányszám ára 2' koronái Péntek, VII. é^blyam, 172. st. ffi$flK9£IHJflH^SS38SSE89BH§SSE^HK9GBSE9HHS8SESR9BR65B9HB9ESBHIEBBHBlGBB583SH&S9 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL? BUDAPEST, IV, MÚZEUM-KÖRÚT 3. 57. Telefoni Józant 105-00, J. MS-A1. J. M 5-02. Mindig kívántuk az idegenfodraimat, mindig magyar gavallérsággal feladtuk videiniket. Most drága vendégeinik érkeztek és a hangos fefentezett helyett, keserű szóval fogadjuk őket A békeszerződés végrehajtói jöttek el hozzánk kényelmes, tiszta Pulmannkocsikon s amerre járt vonatjuk: a magyar rónán, a megmaradt hegyvidékeik között nem ismerhették meg még a magyart Pedig meg kel csaraenniök, hiszen minden szenvedésünknek és minden nyomorúságunknak fő oka az, hogy nem tudták kik vagyunk, mik vagyunk. A békeállapotra váltó áttérésnek utolsó aktusa az, amit ők ellenőrzési munkának neveznek. Hát nézzenek körül és ellenőrizzenek. Az a kérdés csak, hogy, milyen szemüvegen át nézik a dolgokat? A Cleanertceau okntórója, a Lloyd George captetője, a Benes pápaszeme, a Take Jonescu monoklija hamis színben mutatnak mindent, ami e csonka országon van. De ha leteszik ezeket, meg fogják látni, hogy, itt mindenki sóvárogva várja a teljes békeállapotot, amikor minden cselekedetünk azt demonstrálhatja majd, hogy sokkal fontosabb tényezője vagyunk a kultúrának, mint ahogy azt ők hiszik, mint ahogy azt velük elhitették. Igaz, az összeomlás és a forradalmiak után kialakult állapotok és az úgynevezett komsszolidáció műve sok kívánni valót hagynak fenn még; de igaz az is, hogy az az egész ország kívánsága és az igazi közvélemény akarata, hogy a jövőben éppen úgy, mint a múltban az európai burrana érvényesüljön a most csonka ezeréves országban és hogy a reakciós berendezések, a forradalmaik rendszeres kísérői, mélyebb gyökeret ne hajthassanak a magyar földbe. Ha az igazság szemüvegén át nézek országunkat, nemzetünket, közállapotainkat, ezt kell meglátnook és ha meglátják ezt, eszerint kell betetőzniük a békét, eszerint kell jóvátenniök azt, ami még jóvá • •*** ^ Rálőttek LindertPécsett A merénylet nem sikerült. — A golyó Cserta pécsirendőrkapitányt találta. — A merénylőt elfogták*. —■ Saját tudósítónktól.E nagyfokú elkiesettedettséjjy Linnderék garázdálkodása ellen, amelyet hol szerné, hol vörös, zászló alatt követnek el Pécsett, megérlelte mérges gyümölcsét Most ttár a legsötétebb boszszú kezd, dolgozni ellenük, amely nem riad vissza semmitől. Állandóan megtízszerezett figyelemmel és gonddal, rendkívüli intézkedések elrendelésével őrzi a pécsi rendőrség Jender Béla, ottani kommunista polgármester életét, aki jól megszervezett vörös bandájával szítja a hazaárulás tüzet s szívós fajtartással küzd Pécs és Baranya felszabadulása ellen ; őrzi, mert egymásután kapja a névtelen leveleket, melyekben halállal frjeg égetik. — Linder Béla alkohollaligyekszik elbénítani háborgó lelkiismeretét s a mámoros állapot rózsaszínű ködében szédelegve, semmibe se vette a fenyegető leveleket mindaddig, mig a neki szegezett fegyver el nem dördült. Egyik tanácsülés után Cserta rendőrkapitány, volt pécsi szocialista újságíró, szenvedélyes kommunista kíséretében hagyta el az üléstermet, aki a nagyobb bizonyosság okából testőrül szegődött Linder Béla mellé, hogy minden eshetőség ellen megvédelmezze. Amint az első emeleti lépcsőn lefelé haladtak, egy fiatalembert pillantottak meg a lépcsőházban, aki velük szemben sietve fölfelé iparkodott. A lépcsőn, közvetlen a találkozás előtt, pisztolyt rántott elő a fiatalember s közvetlen közelből Línderre sütötte a fegyvert. — A golyó célt tévesztett. Nem Linóért találta , hanem Cserta orrát fúrta keresztül. .. dörrenésre és kiáltozásra, a hivatalos helyiségekből előrohant rendőrségi alkalmazottak segítségével lefogtált a merénylőt, aki a nyomban megejtett kihallgatás során beismerte, hogy bosszúból akarta tündért, a hazaérulót megölni; nagyon sajnálja, hogy szándéka nem sikerült. A merénylő pécsi származású fia, Maximovics a neve. A pécsi rendőrség mindent elkövetett, hogy a merényletet a közönség előtt eltitkolja, de hiába, mert — ha a pécsi lapoknak mégis tiltották a közlést — kiszivárgott a merénylet híre , ma már az egész városban tárgyalják az esetet. Maximovicsot átadták az ügyészségnek. V. F. Felfüggesztik a kommunisták büntetését, fiz elévülés nyugszik. — Az elítélteket kiadják Oroszországnak. — Ha az elítélt elhagyja Oroszországot, a büntetés újra érvényes lesz. — Saját tudósítónktól. Ismeretes, hogy Rigáiért a múlt hónap utolsó napjaiban a magyar kormány és az orosz szovjet kormány megbízottai aláírták azt tíz egyezményt, amelynek értelmében az Oroszországban visszatartott magyar hadifoglyok és polgári internáltak ez év végéig hazatérhetnek hazájukba. A megállapodás feltételeit még nem hozták nyilvánosságra , csak Bánffy Miklós grófkülügyminiszter mondott el annyit a nemzetgyűlés tegnapi ülésén Huszár Károly interpellációjára, hogy az oroszok négyszáz ember szabadon bocsátását kötötték ki feltételül. Azt is elmondta a külügyminiszter, hogy ezeknek a kiadhatásához törvényhozási cselekedet szükséges, amely jogalapul szolgál a kormány ilyen irányú intézkedésére. A nemzetgyűlés mai ülésén Tomcsa- Pistyilimpa Pál dr. igazságügyminiszter márde is nyújtotta az ezzel összefüggő törvényjavaslatot, amely „a büntetés végrehajtásának kivételes elhalasztásáról és félbeszakításáról szól. A javaslat három szakaszból 1.11. Az első szakasz szerint az igazságügyminiszter határozatlan időre elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja az úgynevezett Tanácsköztársasággal kapcsolatos bűntett vagy vétség miatt.■el Üléstek büntetésének végrehajtását és az így elítélteket az orosz tanácsköztársaságnak átadhatja, amennyiben ezt a minisitérium az Oroszországba® visszatartott magyar hadifoglyok hazatérésének, lehetővé tétele érdekében feltétlenül szükségesnek tartja. Ha az orosz tanácsköztársaságnak ekként átadott elítélt Oroszország területét bármikor elhagyja, a büntetés végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása hatályát veszti. A második szakasz szerint a büntetetés végrehajtásának elhalasztásától vagy félbeszakításától kezdve mindaddig, amíg az előzett újból magyar hatóság rendelkezése alá jut, f elévülés nyugszik. A harmadik szakasz szerint a törvény kihirdetése napján lép életbe- és azt a minisztérium hajtja végre. * A igazságügyi bizott-sága ma délben Hencz Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bün- letés végrehajtásának elhalasztásáról, és fe'fü-’-esz téséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Roszó István ismertette * javasla* tát, majd Hencz Károly elnökelte, hogy" a javaslatot csak a kény- szer hatása alatt fogadja el. Elvi ál-!áspontja az, hogy a hadifoglyok hazaszállítását és szabadulását nemzetközi konvenció biztosítja és ezt az elvet, eddig egyetlen állam sem sértette meg. Odáig fejlődtek a viszonyok, hogy az, szovjeturalom most áttörte ezt az elvet, és a magyar nemzetnek meg kell aláz- ■ kodrtja azért, hogy hadifoglyait kiadták. Ezt kívánja leszögezni, nehogy a történelem azzal vádolhassa a nemzet, gyűlést, ho ilyen nagy elvi kérdéseket felszólalás nélkül intéztek el. A bizottság ezúttal egy általánosságban, mint részleteiben minden vitáé nélkül egyszerűen elfogadta a javaslatot. Béke a fascisták és szocialisták között, Róma, augusztus 4. Miután De Nicola, a kamara elnöke, heteken át tárgyalt, ma délten, létre- J jött a békekötés a fascisták ésa szodcialisták között. A megegyezés szerinti kölcsönösen visszaadják az egymástól elvett tárgyakat, az ágasuktól megfosztott polgármestereket visszahelyezik. A fél két párt jelvényét kölcsönösem fisgyes éiletben tartják. Mussolini * Popotok dTtaliában kijelenti, hogy *partenért ’ vállalja a felelősséget egyes- •fáScreta-..-. csoportok ellenSnásSrval szemben. Oroszországból élelmiszert csempésznek Lengyelországba, London, aut.4. A Times varsói tudósítja félentZ* Az oroszországi éhínség ellenére a szott-,ietköztársaság területéről élesztiszetti csempésznek Lengyelországba, szsztík-i kék és mezőgazdasági nének tejtsen ben