8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1922-06-01 / 124. szám
Csütörtök, 1922 június 1. SienpiMimm MMmí folylalel IB Andrtásy—Tiszával MíKot Anytássyéif hmülw lestével, a volt örfís hadfesfaarancsnokstal koslesseBsSíBk Tisza ellesi. — Tisza négy Mpárnaja Rahovszky osfkánnal, Széchenyi Aladárral, Károlyi 93 királylyal és Pallauicini György űrgróffal. Karaiyargyenes Györgyit OrülMli Ésála zártan Frin Moruát fu. államcsinyí tervezsff. — Baga MKoáoíf a frúmi UliUáif jogához. — Fefiyeptö leveleket frt Sándor Királyijait, Pasissnak és a fi&dtgyminiszternek* — Osszeküítelási tar.Bir iaua az aföföo&kal ÉS ll3lSE«IKI GhliE!. -- Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Ae éjszaka újabb plakátokat ragasztottak ki a házak falára, amelyek nyilvánvalóan ugyanabból a forrásból kerültek ki, mint az előbbi plakát, s amelyen Andrássyék a halott Tisza vádjai ellen próbálnak védekezni. Tisza István emléke "ólomsullyal nehezedik Andrássy Gyulára s a közvélemény neheztelését azokért az igaztalan harcokért, melyeket elvakult gyűlölettel folytattak Tisza ellen. Andrássy most állandóan azzal próbálja parírozni, hogy ez csak elvi ellentétek, választották el Tiszától s nem személyeskedés vezette, mikor ellene harcolt, ifert ezek az elvi ellentétek is elsimultak közöttük közvetlenül Tisza halála belőtt. Ami az ellentétek elsimulását ihleti, erre már megadta a feleletet maga is Tisza István Réz Mihályhoz intézettlevelében. A gyűlölködő személyeske-dés motívumát pedig semmiféle csuprés-csavarás, de még a késő bánat sem letagadhatja le. Kiáltó és meg nem cáfolt, de nem is cáfolható tényeket soroltunk már fel e helyen annak az egyébként bizonyításra alig szoruló történelmi igazságnak illusztrálására, hogy nem elvi ellentétek, hanem személyi gyűlölködés sarkalta Andrássyt Tisza ellen. "Adatainkat most két újabb bizonyítékkal toldjuk meg. Amikor Tisza Istvánminiszterelnök lett, lemondott aradimandátumáról és uj választásnak vettette magát alá. Andrássyék Széchenyi [Aladár grófot léptették fel ellene ésolyan irtóztatóan eldurvult korteshadijáratot indítottak meg jelöltjük érdekében, amely messze túllépte a megengedett politikai határokat s valósággal Tisza személye ellen való hajszává ]fajult. A Tisza ellen való agitációra [lement Aradra az akkori ellenzékmajdnem minden vezető politikusa,Apponyi, Andrássy Gyula, Károlyi Miskály, Búza Barna, sőt levitték magukkal Landler Jenőt, a későbbi vörös hadseregparancsnokot is, akinek az ellenzéki stratégia szerint az volt a feladata ebben a korteshadjáratban, hogy a szociáldemokrata munkásokat, főképpen pedig a vasutasokat, lázítsa föl Tisza ellen. Külön szocialista gyűléseket tartottak, amelyeken résztvettek többen az ellenzéki vezérpolitikusok közül is, akik véresszájú demagógiával izgattak nemcsak Tisza politikája, hanem személye ellen is. De hogy hová fajult az a személyi,hajsza, amit Andrássy ma ,túlzott szerénységgel elvi ellentétnek minősít s amelyet az akkori ellenzék, Andrássy Gyulával az élén, vezetett Tisza ellen, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Tisza Istvánnak mint miniszterelnöknek és házelnöknek négy kardpárbajt kellett vívnia Andrássy környezetével durva szemé ■yes inzultusok miatt. Meg kellett verekednie Rakovszky Istvánnal, Széchenyi Aladár gróffal s Andrássy Gyula két vejével, Károlyi Mihállyal és Palmavitini György sírgróffal. - hítk a párbajok, amelyek elő: Tisza nem térhetett ki, mert a polímikai harcot, amellyel nem tudtak eredményt elérni, ellenfelei személyi térre vitték át, nagy elkeseredést keltettek Tisza István táborában. De az ország határán túl is nagy visszatetszést szült Andrássyéknak e személyi térre is átcsapott guerilla harca, mely Tisza Istvánt négy ízben politikai ellenfeleinek kardja elé kényszerítette, jóllehet egyik szemével semmit,a másikkal alig látott valamit. Bourbon Alfonz oslei herceg, spanyol infáns levelet intézett Dessewffy Arisztidhoz, a magyarországi Párbajellenes szövetség, elnökéhez s levelében megütközésének adott kifejezést, hogy Tiszát, az ország vezető emberét párbajokra kényszerítik. Dessewffy Arisztid a hercegnek nyílt levélhez válaszolt, amelyben a többi között szó szerint a következőket írta: "A Tisza István gróf közéletünk egyik legkimagaslóbb vezérállamférfia. Izzó fajszeretőtéből folyó erőteljes politikával igyekszik megvédeni és biztonítlni a magyar faj hegemóniáját as ezredéves múlttal szentesített történelmi, szellemi és erkölcsi fölényét. Erős titkorói vont e tekintetben a jelenleg éppen felszínen lévő választójogi törvényjavaslat. Másrészt Tisza gróf erős kézzel, sőt egyenes erőszakkal''megtörte a parlamenti anarchiát, a majdnem egy évtizede dúló obstrukciót, amely béklyókat rakott úgy a parlamentarizmusra, mint,az általános, békés közgazdasági fejlődésre. Viszont a Tisza gróf által alkalmazott erőszakban a kisebbség alkotmányjogi sérelmet, önkényt, jogrendfelforgatást lát s a legszélsőbb eszközökkel küzd ellene, mig másrészt az általános titkos választójog legtágabb kiterjesztését sürgetik, demokrata és szocialista, nemzetiségi és egyéb nemzetközi alapon álló szélső elemek Tisza konzervativizmusában a legsötétebb reakció rémét látják. Súlyosan rendkívüli viszonyok ezek, amelyeknek kaotikus zavarában képtelen meglepetéseket szültek az intranzigens szenvedélyek magasra csapt hullámai. — Nyílt ülésben Kovács képviselő orgyilkos szándékkal háromszor süti rá forgópisztolyát a Ház elnökére, majd maga ellen fordítja azt. Megsebesül, de felgyógyul. Esküdtszék elé keríti, felmentik. Ugyanekkor Magyarország latifundiális témai közül többen, ezek élén a szenvedélyes ifjú Károlyi Mihály gróf, a demokrata, szocialista, szélső elemek táborába állanak. — A politikai gyűlölség nem késik a társadalom magánköreiben is dúlni , a meghasonlásra lépten-nyomon szítani. Ez izzó forrongásban őrik a Nemzeti Kaszinóban Károlyi gróf és Széchényi gróf ellenzéki mágnások részéről inzultusok Tisza István grófot, aki ismert virilitás sávét nyomban megtorolja azokjat.. . ezzel el is jutottunk a kulmináló pontig- a bölcseletbeli ügyek Tiszának immár fegyveres mérkőzésre való kényszerítése, végre is megrázták a társadalmat, az egész művelt társadalmat, amely, mondhatnám, jórészt politikai tekintet nélkül, sietett eme kinövéseket elítélni és velük szemben állást foglalni. Első volt e tekiptótbegmágiji-'Nénik. 5448. máj. SI. ’A belgrádi fejedelmi nász előkészületeinek izgalmait nemcsak az a tény fokozza, hogy a fenséges menyasszony nővérének súlyosra fordult betegsége következtében írt esküvőt, el kellett halasztani; ennél sokkal kellemetlenebb zavaró momentumról gondoskodott a fejedelmi vőlegény testvérbátyja, a viharos múltú botrányhős, Györgye herceg, a volt szerb trónörökös. Hónapok óta keringenek hírek arról, hogy Györgye, akit annak idején a volt monarchia diplomáciája kényszerített a trónutódlási jogról való lemondásra, apjának, Petárnak halála után — a minden tekintetben változott viszonyokra való hivatkozással, — a leghatározottab formában közölte minden illetékes tényezővel, Sándor királlyal, a jugoszláv kormánnyal és a hadsereg vezetőivel, hogy visszavonja a trónöröklési jogról lemondását és ragaszkodik ahhoz, hogy Sándor király és a jugoszláv alkotmány értelmében minden illetékes tényező minden kétséget kizáró módon ismerjék el trónitódlási jogát. Belgrádban természetesen visszautasították ezt a követelést és amikor Györgye a belgrádi centralisztikus politika miatt elégedetlenkedő nemzetiségekkel, elsősorban az albánokkal, montenegróiakkal, bosnyákokkal és ellenzéki érzületű katonai csoportokkal keresett összeköttetést, sőt a bolsevikiekkel is titkos érintkezést tartott fenn, amely, államcsínytervről Belgrádban tudomást szereztek, elmozdították őt a hadseregnél viselt állásától — a zágrábi hadtest parancsnoka volt addig, — és félreérthetetlenül tudomására adták, hogy tartózkodási helyét, saját érdekében, tanácsos lesz Jugoszláviától minél távolabbi külföldre áthelyezni Györgye távozott Jugoszláviából, előbb csehszlovákiai fürdőhelyeken, azután Svájcban, legutóbb pedig Franciaországban élt. A harcot azonban nem adta föl, sőt aknamunkáját testvéröccse és ennek házassági terve ellen annál szívósabban folytatta. Sándor király házassága a végletekig felizgatta a különben is vérmes természetű és mellőzése, száműzetése miatt Sándor és hivei ellen gyűlöletet tápláló Györgyöt és fékezhetetlen dühében olyan cselekedetekre ragadtatta magát, amelyek a Jugoszláviával szoros barátságot tartó Franciaországban is kényelmetlenné tették tartózkodását. A párisi jugoszláv követség állandóan szoros megfigyelés alatt tartotta a trónkövetelő Györgyöt, ellenőriztette, kikkel érintkezik, pontos értesüléseket szerzett levelezéseiről és hiteles adatokat gyűjtött arról, hogy Györgye messze elágazó összeesküvést sző a belgrádi kormány politikai és katonai ellenfeleivel egy erőszakos államcsíny végrehajtása érdekében. Ennek sikerében Györgye annyira bízott, hogy már a titkolózást sem tartotta szükségesnek és tartózkodás nélkül írta meg testvéröccsének, a királynak, továbbá Iones miniszterelnöknek és a hadügyminiszternek, hogy ha meg nem változtatják vele szemben magatartásukat, ha el nem ismerik jogait, ne... biztosítanak neki megfelelő szerepet Jugoszlávia politikai és katonai államvitelében, erőszakkal érvényesül jogait és kegyetlenül véres bosszút áll mindazokon, akik útjában állanak. Sándor király, hogy a nyilvános, botrányt elkerültesse, előbb barátságos módon igyekezett Györgyöt esztelen terveinek föladására bírni, ereiből több bizalmi emberét küldte ki Páriába Györgyéhoz, azonban minden igyekezet kudarcot vallott, sőt, még szenvedelmesebb aktivitásba Süzalte a temperamentumos ex trónörököst. A belgrádi udvar kénytelen volt radikális rendszabályokhoz nyúlni .Komoly bécsi diplomáciai körökhöz Parisból érkezett jelentések szerint a párisi jugoszláv követség intervenciójára, amelyre az utasítást Belgráditól kapta, Györgyénak elmebeli állapotát francia hálósági orvosok vizsgálták meg ennek eredménye pedig nem lehetett más, mint hogy az orvosok bizonyítványt állítottak ki arról, hogy Györgye üldözési mániában szenved, ön- és közveszélyes beteg és e diagnózis alapján Györgyét a minap beszállították a Maison de Sante című elmegyógyintézetbe. A belgrádi kormány most már alapos munkát akar végezni és megkeresésére a francia hatóságok kiutasították Franciaországból Györgyénak egész társaságát, amely Paris központtal az egész jugoszláv emigrációt és a belgrádi kormány minden ellenfelét meg akarta szervezni a Györgye érdekében végrehajtandó erőszakos államcsíny érdekében. Ennek a társaságnak több tagja már Bécsbe érkezett, sokáig azonban itt sem lesz nyugtuk. Erről Pasicsék majd gondoskodnak. K. B. veti Kaszinó, amelyik az éppen küszöbön lévő évi rendes közgyűlésén nagy szótöbbséggel választmányi taggá választotta meg Tisza grófot, ekként hajtván meg előtte a társadalmi fórumon ít zászlót. S ezzel igen nagyot higgadtak a lelkek. Ha semmi más bizonyiték nem varfja, ennek a levélnek kilététől is igazolják, hogy az az ellenzéki harc, melynek Andrássy volt a spirituszrektora,nem elvi ellentéteken épült, hanem gyűlölködő személyeskedésen, mint ahogy ez a motívum volt a gerince Andrássy, egész politikai pályafutásának. .3 »"■ ' 1 ■ ...........i LOMBSZINPAD I — Rokokó a ligetben — Művészi vezető: Nagy Endre (▼árosliget, Stefánia-uti kioszk) Megnyitás június 3-án este 9 órakor Pasztorjátékok, chansonok, jelenetek, színpadi trelate, kisoperaaXVllák századból. Kossos időben az előadást a Solymosi Képzalon tavaszi képvasárlás IV., Kossuth)lajos utca 8. szám. II. smolet 4. ajtó, telefon 73-72 Külön shkerem, I aud Borznay, Badur, Xterror, Tölgyesei, Wargittay, Érnek, Mihalovics, Szüle, Kusán,Udvai T. Kérő, Gergely, Hegedűs László, Komáromi-Katz, Glattsr, Ventelei-Molnár, Spányi stb. iales magyar ifta-ésBüvírEzek altotásain kivül 500 darab. Siintén kiállító művésztől származó, ICOO koronán aluli ízlésesen keretezett olajfestmény- TwSkinsaE- hírneves nyel együtt crt TV, fszy ské osztrák aitvarollistától eredeti aportkáp stílusos kérdezéssel a 750 korottával kerül eladásra. Ugyanott mindenféle képkeretek, üveggel és üveg nélkül megvásárolt autak. ..