8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1922-10-01 / 224. szám

Vasárnap, 1922 október 1. rengett, majd a bécsi és budapesti la­pokat vette a kezébe. Végre megszólalt és nyilatkozott előttem tapasztalataira . Keserűen és fájdalmasan beszélt arról, hogy a délszláv politikuso­kat mennyire megmérgezték az emigránsok és hogy milyen káros hatást gyakorolt rájuk Károlyi Mi­hály defetizmusa, amely a lö­vészárkokba is eljutott és a lelket­len agitáció már a nép lelkét is megmérgezte. Kifejezésre juttatta, hogy a mér­sékeltebb elemekkel kell nexust találnia. Hansúlyozta, hogy a dél­szláv kérdés — ha kell — enged­mények árán is úgy kell megol­dani, hogy a monarchiának ez erő­sítésére szolgáljon. Ezért — mondotta a kupéban Tisza István gróf — érintkezést fog keresni Popovics Dusán volt horvát-magyar­­képviselővel és más délszláv politiku­sokkal is.­­ — Ez a hiteles története Tisza szera­­jevói útjának és az elmondottakban kell keresni a délszláv kérdés megol­dásának meghiúsító okait. Tisza, fára­dozásai hiábavalóknak bizonyultak.­­Egyfelől Mihálovics Antal volt hor­­vát bánnak kétszínű magatartása, más­felől az akkori Wekerle-kormányi gyengesége és erőtlensége már alapjá­ban lehetetlenné tették az elintézési m­ód­ megtalálását. Mihálovicsról egyéb­ként köztudomású, hogy a királyt a délszláv népek egyesítésére kérte föl a monarchia keretein belül. Bizonyos azonban, hogy Mihálovics a királyt is felültette­, mert már akkor a monarchia keretei a szétbontás előtt állottak. Felemelik a tisztviselők délutáni munkadíját. Hétfőre várják Bethlen István miniszterelnök visszaérkezését . Saját tudósítónktól. —­­ Bethlen István gróf miniszterelnök Budapestre való érkezéséről még semmi értesítés nem jött, hír szerint hétfőn este érkezik a fővárosba. A képviselők legnagyobb része is vi­déken tartózkodik , ennek folytán tel­jes a csend és a nyugalom a belpoliti­kában. Amíg a miniszterelnök vissza nem tér a fővárosba, semmi lényege­sebb esemény nem várható a belpoliti­kában. Tegnap a szokásos miniszteri ta­nácskozás a késő esti órákig tartott. Mint már megírtuk, szóba kerültek a tanácskozáson a drágaság leküzdésére irányuló kormányhatósági intézke­­­dések és ezzel kapcsolatosan föl­emelték az élelmiszerek kiviteli ille­tékét. Az állatkivi­telnél pedig olyan intézkedéseket fognak életbe léptetni, amelyek a húsárak csökkenését von­ják maguk után. A közellátás kérdésének tárgyalása­inál hír szerint Kállay Tibor pénzügy­miniszter előterjesztést, tett a köz­tisztviselők délutáni külön munkadíjá­­n­ak lényeges emelésére. Ez az intéz­kedés arra vall, hogy a kormány tuda­tában van annak, hogy a mai nehéz viszonyok közepette segíteni kell a tisztviselők nehéz helyzetén. Ezt cé­lozza a délutáni külön munkadíjak felemelése is. A kultuszminiszter és a külföldi szabadkőművesek. Egyik budapesti déli lapban közle­­­mény jelent meg arról, hogy a közok­tatásügyi miniszter tárgyalásokat foly­tatott a külföldi szabadkőművesség képviselőivel. Ezzel a beállítással szemben a valóság az, hogy a parla­ment folyosóján egy képviselő be­m­­itatott két idegen urat, a miniszternek azzal, hogy az illetők a miniszter­­elnökre várakoznak. Rövid társalgás­­fejlődött ki, s a közoktatásit év-i minisz­­ter egyáltalában csak a beszélgetés folyamán szerzett tudomást arról, hogy őieik a szóban lévő külföldi urak. Á­lpusztán udvariassági beszélgetésnek E­zen általános jellege volt és ter­vszerűen semmi konkrét dologra ! . *’v * A fejvállalatok munkásai hétfő reggelig felfüggesztették a sztrájkot, na délben­ ideiglenes megállapodást kötöttek az igazgatóság­gal. — Az áremelés dolgában a közélelmezési miniszterrel tárgyaltak a vállalatok vezetői. — Saját tudósítónktól. —■ Az elviselhetetlenségig fokozódott drágaságai úgy látszik a tejvállalatok vezetői is igyekeznek lépést tartani. Csak nemrég számoltunk be arról, hogy a tej árát 40 és egynéhány ko­ronára akarták­­felemeltetni a vállala­tok. De most már ezzel sincsenek meg­elégedve és 50 koronát követelnek egy liter kiért. A napokban küldöttség járt az Ár­­vizsgáló Bizottság elnökénél. A küldött­ség tagjai, a Budapesti Általános és a Központi Tejcsarnok munkásai azt kérték az OKÁB-tól, hogy 50 koronában állapítsa meg a tej literjének az árát. Ha ez nem tör­ténik meg, még attól sem riad­nak vissza, hogy a munkát be­szüntessék. A munkások szombat déli 12 óráig adtak terminust a döntésre. Ma délben járt le a tejmunkások „ultimátuma" s mint előre látható volt, munkabe­szüntetésre nem került sor. Jól infor­mált helyről úgy értesültünk, hogy a tejvállalatok vezetői csak eszközül akar­ják felhasználni a munkásságot, hogy az 50 koronás árat­­engedélyezzék ne­kik. Az OK­AB-reál természetesen tudni sem akarnak az emelésről. A munkás­ság és a tisztviselői kar részéről pedig úgy informáltak bennünket, hogy a bérmozgalom és az áremelés között nincsen ilyen kapcsolat. Ma délben a munkások képviselői úgy határoztak, hogy a sztrájkot hétfő reggelig felfüg­gesztik. A tejvállalatok vezetői egyébként ma délelőtt T­ér­fi közélelmezési minisz­terrel tanácskoztak. A tárgyaláson — értesülésünk szerint — újabb áremelés­ről volt szó, döntés azonban még nem történt. ’“t'H Térfi Béla közélelmezési miniszter az élelmiszerek exportjáról. Megszigorítják az élelmiszereit kivitelét. — Ötven száza­lékra emeltéti a kiviteli illetékeket. — A minisztertanács hozzájárult az illetékek felemeléséhez. -*• ' a.. Saját tudósítónktól. ,-s A tegnapi minisztertanáccsal kap­csolatban híre kelt annak, hogy, a drágaság letörésére részletesen kidol­gozott tervet terjeszt Térfi Béla köz­élelmezési miniszter a minisztertanács elé és hatósági beavatkozás útján kí­vánnak gátat vetni a már tarthatatlan drágaságnak. A tervbe vett intézkedé­sekről Térfi Béla közélelmezési mi­niszter a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Tévesen ítélték meg a helyzetet azok, akik azt várták, hogy részle­tesen kidolgozott tervet terjesztek a minisztertanács elé a drágaság letö­résére. ‘Rém vártam volna mostanig, amikor már a kétségbeesés legszélső határán vannak az emberek, ilyen terv beterjesztésére, ha egyáltalán le­hetséges volna a drágaságot így egy­szerűen tervekkel letörni. Lelkiisme­retlenségnek tartanám, ha állanának olyan eszközök rendelkezésünkre, a­melyekkel a drágaságot le lehet törni és azzal várnánk addig, amíg a hullá­mok összecsapnak a fogyasztók feje fölött. Tegnap arról volt, szó, hogyan állíthatjuk meg törtelésében a drágu-­ lási folyamatot. Erre nézve a minisz­tertanács elfogadta azt az előterjesz­tésemet, hogy a kiviteli illetékeket 30 százalék­ról 50 százalékra emeljék fel. Ez azt jelenti, hogy minden külföldre szállítandó cikk vételára 50 százalékkal megdrágul, ennek következtében a belső árak, tekintettel arra, hogy az ex­port nem lesz olyan jövedelmező üzlet, mint eddig, lejebb szállnak. A Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter is hozzájárult az előter­jesztéshez, noha a termelés érdekei azt kívánják, hogy a különböző élelmiszer­­exportból minél többet exportálhas­sunk, azonban ez az elv csak normális viszonyoknál­­érvényesülhet, most azon­ban elsősorban a fogyasztók érdekeit kellett tekintetbe venni és ez a kivitel egysses.­­— Az olcsó húsakció bevezetése igen szimpatikus azok előtt, akik ebből ré­szesülnének, azonban a társadalom csak nagyon kis rétegét tudnák el­látni ily módon hússal és ez is csak addig tartana, amíg az exportból bi­zonyos részt az akció céljaira igénybe­vehetünk. Az akció céljaira juttatott mennyiségi azonban folyton változnék és könnyen bekövetkezhet annak teljes megszűnése, akkor azután nemcsak azok zúdulnának fel, akik nem része­sülhettek az olcsó húsakcióban, hanem az a kevés ellátott is követelné azután, hogy a kormány sajátjából tovább is fedezze az olcsó húsakció szükségleteit, holott ez nem áll módjában. Így tehát az esportdézsm­a nem felelhet meg annak a célnak, amelyet egye­sek ezáltal elérni kívántak és az általános javulást csakis az illeté­kek nagymérvű felemelésével lehet elérni. . .A kiviteli illetékek felemelése a legális kereskedelem szempontjából is kívánatos. Meg kell szorítani azokat a lehe­tőségeket, hogy egyesek, akik ösz­­szeköttetéseik révén kiviteli enge­délyekhez jutnak, azt áruba bo­­csáthassák. Ha magas lesz a kiviteli illeték, nem fogják az engedélyeket kávéházban árusíthatni, mert nem lesz rá vevő. Külön megfizetni az engedélyt és az­után a magas illetéket, nem tesz rentá­bilis vállalkozás. — Sajnos, árszabályozóként csak olyan exportcikkeknél tudunk fellépni a kiviteli illeték emelésével, amelyből jelentékeny feleslegeink vannak. Azok­nál a cikkeknél, amelyek csak a bel­földi fogyasztás céljaira elegendők, nem áll módunkban ilyen korlátozáso­kat behozni. A spekuláció fel tudja venni az árukat, itt tehát más intézke­dések kellenek. Am­i a lisztdrágaságot illeti, ez szí­­ves összefüggésben van a gabona drágaságéval. Az idén négymillió métermázsá­­­­val rosszabb termésünk volt, mint — * a múlt évben * . 3 és nincs olyan feleslegünk, amely a ter­­melőt nyomná és arra késztetne­ horm­­jabénájától, ha olcsóbban is, de meg­váljon. A lisztexport sem nagy emiatt és eddig mindössze kétezer vagyon tiszt kivitelére kértek engedélyt a malmok az őrlési százalék arányában.­­ Az export­ dészmából tojás- ét baromfiakciót fogunk valószínűleg ka­­rácsonyra rendezni és a szegényebb­­sorsú néposztályok így olcsób­ban jutnak élelmiszerhez.. .A kivitel tel­­­jes megtiltása nem segítene ezen a ne­héz helyzeten, mert lehetséges,, hogy akkor — mondjuk húsz koronával ol­csóbb lenne a liszt, de viszont a többi cikkek oly drágák lennének, amely ezzel az olcsóbbodással egyáltalán nem áll arányban. .. — Ami a főváros ellátását, illeti...t a főváros tovább is folytatja zsírakcióját és remélhető, hogy addig az időpontig, amíg a most folyó hizlalásokból uj. zsír állhat az akció rendelkezésére, meglesz az elegendő mennyiségű zsír­ Azután természetesen lényeges olcsóba­botlás kell, hogy bekövetkezzék a zsír­nál és a szalonnánál. Az ellátatlanok szükséglete teljesen biztosítva van, azonban nemcsak az ellátatlanok ki­­­elégítése képezi az állam feladatát, hanem gondoskodni kíván az összes­ társadalmi osztályok élelmezésének­ megkönnyítéséről és éppen ezért járult, hozzá a miniszter­tanács, hogy a kivi­­­­teli illetékek nagy emelésével igyekez- e­zen a fogyasztók érdekeit, szolgálni.­­ A színházak jövő heti műsora Operaház. Hétfő: Nincs előadás. Kedd:­ Pillangókisasszony. Szerda­: Mester­dal­nokok. Csütörtök: Varázsfuvola. Pén­tek: Hunyadi László. Szombat: Rózsa­, lovag. Vasárnap: Jeanetcte menyegzője, és Mályvácskít király kisasszony. Kenneti Színház. Hétfő: Figaró házas­sága. Kedd: Gyurkovics lányok. Szerda:­ A tolonc. Csütörtök: Gyurkovics lá- ■ nyok. Péntek: Mohács. Szombat: Vad-­ kacsa. Vasárnap d. u.: Arany­ember,­ este: A tolonc.­ji Városi Színház. Hétfő: Pillangókisasszony.­ Kedd: Bohémélet. Szerda: Hamburgi menyasszony. Csütörtök: Bajazzók, Pa­­rasztbecsület. Péntek: Hamburgi meny­asszony. Szombat: Traviata. Vasárnap d. u.: Cigánybáró, este: Hegyek alján,­ Vígszínház. Hétfő, kedd, szerda, csűrö­törtök, péntek: Cserebere. Szombat­­ Cserebere (7), A kék frakk (1*H4)ij Vasárnap d. u.: Három a kislány, este: Cserebere. •­ Magyar Színház. Hétfő: Tüzek. Keddi: A púpos Boldizsár. Szerdai: Tüzek. Csü-­­törtök: A púpos Boldizsár. Péntek­­i Tüzek. Szombat: II. Lajos király. Va­­­­sárnap d. u.: Színház, este. A púpos­ Boldizsár. ii 'Cirály-Színház. Egész héten minden estei,: Offenbach. Vasárnap d. u.: János vitéz,­ belvárosi Színház. Hétfő, szerda, pénteki és vasárnap este: A mosolygó asszony.: A víg halál. Kedd, csütörtök,­­szombat 1-j A gazdag lány. Vasárnap d. u.:­­A buta ember. Ú­j Haha frusza-Színház. M egész héten minden­ este: Lili bárónő. Vasárnap d. u.: Fi-Pi­,F­ieér Kisp­uti Színház. Egész héten min­den este és vasárnap d. u.: A negyven-­ éves lány, Ó-breton ballada stb.­­ budapesti Színház. Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Jézus. n ÉvaY.u-«.ft^ KOMÉDIA Tfl 14 22 ROTT és STEINHARDT felléptével október 1-től Medsme Dreilusz és Dér Buckelig*. MT Kezdet* pontban 7’/, órakor, zmm Értesítés!1 ", leányai Rezső selyem, szövet és békésáru-üzletét megnyitotta! Budapest,IV. Türrlstván-utca 1. szám, félemelet. (Váci-u, sarok) \ Perzsaszőnyegest forduljon Révész Jenő szőnyegáruházához,1 IV..kar. Baji posta-ntoa u. szám.\

Next