8 Órai Ujság, 1924. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-22 / 69. szám

ífl­ombat 1024 március 22­. giwa.n­i DPsJhLs%337 Síl WHJ1 1 Frou-Frou. — Főpróba a Magyar Színházban. — Egy dinál­z világ s­­in műirodalm­ának hí­res nőalakja és az elmúlhatatlan drámai művészet nagy heroinéinak bravúros sze­repe elevenedett meg ma a Magyar Szín­ház színpadán a megifjodás csodálatos tü­neményével. Csodálatos tünemény ez azért, mert e sziámit, mely hősnőjének becéző művét viseli, sokkal mélyebben gyökeredzett a maga korának szellemébe, semhogy ter­mészetes volna csupa frisseséggel hódító újjáéledése olyan időben, mely előtt az élet példátlan evolúciója a legeseméin tel­jesebb hatvan esztendőt görgette rá arra a korra, amelyben a Frou-Frou színműiro­­dalma­­élt. Ez a hatvan esztendő — egy olyan szín­mű fölött, amelyet nem vont be a klasszi­­citás időtálló balzsama, sőt amely a maga korának „raonch­in“ darabja lévén, való­sággal siettette maga fölött a mulandósá­­got olyan szellemi távolságot jelent, a­mey színpadi időszámítás szerint talán főtér egy fáraó sírja fölött elmúlt ,dövd. De jött egy magyar „lord F­arnarvon“, aki a drámairodalom régi tornácain behatolva, kiásatta és napvilágra hozta a régi fran­cia színmű gazdag értékeit és a maga mű­vészetével életre keltve Frou-Frou alakját, ma sem dráma keretében mutatja be ezt a csodálatosan friss, szinte a mai világ társadalmából kiemelkedő női típust. Frou- Frou, aki egyike volt a régi francia szín n,ü Ilire­­, női galériájában a legérdekesebb egyéniségeknek, a Framillonok, Fidorák, Deidsck, Georgette-ek, Letouvreur Adrien­s.’tM­k, Clémeceault felsorolhatatlan portréi között, íme megszűnt irodalmi emlék len­ni, újjászületett s mint egy nagysikerű „modern dráma’* hősnője, magyar szín­padról indul el egy új élet sikerei felé. Ezt a/sz.’r­cadi tüneményt Volnár Feren mű­vészeié, zseniális dramaturgi munkája és írói varázslata inscenálta olyan sikerrel, a­mely után mohón fognak kapni a magyar színpadi eseményekre figyelmes európai színpadok. De ne feledkezzünk meg Meillhac és Halévy munkájáról. Ha az ő szétporló drá­mai keretük, mely a maga idejében szintén ragyogó volt, el is tű­nt Molnár Ferenc friss szellemű átdolgozás alatt, a restaurálás művészi munkája mögött, mégis csak meg kell látni a régi világ mesterművét, szolid drámai iparát, mely a maga eszközeivel is művészit adott és össze tudta egyeztetni az írói feladatot a heroinák művészetére építő primadonnakultusz hálás szolgálatával. Meillhac és Ilakovy Offenbach librettistái, de sok híres drámai műnek is nagysikerű szerzői, alaposan ismerték a színpadot és tisztelték a mesterségüket. Nemcsak sze­repet írtak, de drámát és irodalmat is az akkori idők jóhiszemű, becsületes fogalma szerint. És ha az ő drámájuk csak nobilis hangú példázata is volt az élet komoly igazságainak és színeiben a romantika ha­mis morálja kápráztatott, színpadi cselek­ményük mégis a való élet egy izgalmas fejezeteként hatott, sőt bizonyosan jobban hatott, mint a modern dráma életteljes­sége, amely talán őszintébb az igazságai­ban, de nem igazabb a művészetében. A Frou-Frou szerzői, a francia színmű régi iskolájának mesterei finoman tudták utá­nozni az élet hangját és korszakos sikerük volt. Míg, akik utána jöttek — a csodála­tosan művészi Paul Geraldig és az ő nyo­mában járó új tehetségekig — magát az életet vitték a Frouk-Frouk színpadjára és a sikerük legtöbbször szét­foszlott és sem­mivé ütt. A híres görög példázat morálja, melyet Arany János is vidáman megéne­kelt, ismétlődött meg a francia sziámii rég múlt és még csak nem rég múlt iskolájá­ban. Ez a vidám rege elmondja, mily töké­letes sikere volt annak a „művésznek**, aki a malac hangját megtévesztésig tudta utá­nozni és milyen csúfos kudarcot vallott­ a riválisa, aki valóságos malacot rejtett a köpönyege alá. A Frou-Frou szerzői és kortársaik a színpadi siker művészi tónu­sával éltek, m­íg utánuk a művészietlen élet foglalta el legtöbbször a színpad területét. És ha az a szellem, amelyből ez a régi színmű született, már nem is a mai élet lelki tápláléka, a Frou-Frou színpadi mű­vészetét a m­ai élet is mohón visszaköveteli. Molnár Ferenc virtuóz munkája éppen abban mutat szenzációs sikert, hogy mint tudta harmonikus szellemi közösségbe hozni egy régi világ művészetét a mai idők ízlésével és a kultúra fejlődésével. A múlt szertefoszló porából aranyat csinált olyan varázslattal, amire csak a színpadi alchimia bűvös igéket ismerő mesterei képesek. Egy új Front-Front adott a drámai színpadok­nak, megőrizve ebben a nagyszerű szerep­ben a hamvaiból feltárt művészi feladatot és annak morális erejét, mely további év­tizedekre fogja művészi és társadalmi foga­lommá tenni, az életörömökre szomjas és tragikus sorsú Frou-Frou­k típusát. A színmű Molnár Ferenc restaurálásában és bravúros rendezésében a legfrissebb színházi szenzáció erejével hódította meg a mai főpróba közönségét, amely a bemutató előrelátható nagy sikerének előőrseként je­lezte a Frou-Frou diadalát. Természetes, hogy ez a siker a nagystílusú címszerep áb­rázolójának művészetével szorosan össze­függ és Darvas Lili az a nagystílű talentum, aki úgyszólván egyszerre tudott a nagy Frou-Frou­k művészi alakításához fölemel­kedni. Darvas Lili a drámai művészet csú­csán áll ebben a gyönyörű, eszményien finom alakításában. Szerepének minden nüansza egy kivételes erejű művészietek tü­zén melegedett. Hangja, játéka, öröme, könnye meg­­rendítően gazdag művészi modulációkkal tette grandiózussá alakítását, melynek em­lékezetes nagy sikerét a közönség elragad­tatása ünnepelte Felvonásról, felvonásra kellene méltatni ezt a káprázatos ábrázo­lást, de, sa­jnos, erre most sem térünk, sem időnk nincsen. Csak konstatáljuk tehát, hogy az új magyar Frou-Frou ritka öröme drámai művészetünknek, melyben Darvas Lili ismét meglepetést produkál. Méltó női partnere volt a lelki finomságok és mély­tüzű érzésnek nobilis hangú művésznője, Péchy Bianka, akinek mai alakítása egyik legszebb művészi produkciója. Pedig Blanka nagyszerű színpadi kultúrája és művészetének felsőbbséges eszközei külön helyet biztosítanak neki a drámai ábrázo­lások között. Melegen és örömmel kell megemlkezni Bér­ey Lili pompás stílusú, decens és biztos rutinnal megrajzolt párisi asszonyáról, mely egyik nevezetes esemé­nye a Frou-Frou tökéletes előadásának. Ebben az összjátékban elevenedik meg Zilahi­ Gyula művészetének régi fénye. Az apa szerepében elragadó frisseséggel jutott el pályája renaissance-ához. És teljes el­ismeréssel kell gondolnunk Toronyi Gyula sikerére, aki megkapóan ízléses, komoly művészi alakítással emelkedik e darabban a legjelentősebb színészeink közé. Vándort­ Gusztáv, Rétey Lajos és Romlás Ilka pro­dukálták a nagyszerű tónusú előadás töret­len teljességét. A Magyar Színház a Frou-Frou reprizé­­vei művészi stílusának nagy sikeréhez ju­tott. talotai Imr­e A Pasics-k­orm­ány egyelőre marad. Az albán bandaharcokat tárgyalta a szkupstina éjjeli ülésén. — Elnapolják a szkupstínát? — Saját tudósítónktól. — Belgrádi, márc. 21. (Cseh Sajtóiroda.) Miután a délszerbiai törökök pártja, amely a parlamentben a Pasics-kormányt támogatja, ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány válaszoljon a párt egyik tagjának a koszovo-mitroviczai kerü­let rendőrhatóságának albán bandákkal szemben tanúsított magatartásáról mondott interpellációjára, a szkupstina tegnapi ülése éjfélig, tartott. Vujics belügyminiszter kifejtette, hogy a délszerbiai rendőrségnek nehéz, feladat jut részül, mert még a török uralom idejéből származó hagyományokkal kell megküzde­nie. Sok esetben, amelyekben a csendőr­ség és a bandák között véres összeütközés támadt, a­­a szükséges hivatalos vizsgálat megindult. Ezeket az eseteket aztán tisztá­zás végett a rendes bíróságokhoz utalták át. A bandákkal való összeütközés részleteiben több óra hosszat tartó vitája után Ferad Braga, a délszerbiai törökök vezére kije­lentette, hogy a belügyminiszter válaszát megnyugtatónak találja, mire a szkupstina a napirendre tért át. Ennek az incidensnek elsimultával a Pa­sics-kabinet megmaradása a horvát képvi­selőknek a parlamentben való teljes száma megjelenéséig biztosítva van. Mint parlamenti körökben híre jár, nincs kizárva, hogy a kormány a költségvetés elintézése után a szkupszinát elnapolja, hogy így az ellenzéki blokkok akcióját leg­alább egy időre megbénítsa. (MTI.) — Paulay Erzsit nyugdíjazták. A Nem­zeti Színház Nyugdíjintézete legutóbbi ülé­sén Paulay Erzsit 1924 június elsejétől kezdődőleg nyugdíjazta. Paulay Erzsi csak a nyugdíjintézettől járó nyugdíját fogja kapni és pedig a legutóbbi határozat értel­mében, valorizálva. Örökös tagsági címe megmarad a művésznőnek, de az ötödik fizetési osztálynak megfelelő külön örökös tagsági nyugdíjat nem kapja meg, mert idegen állampolgár felesége lett és törvé­nyeink nem engedik meg, hogy idegen állampolgár akár kegydíjat, akár az állam­tól ilyen javadalmazást kaphasson ÚJ MŰSOR Vidám Sim­padon március 13-tól, keddtől BAJOR G­ÁI Zilahy Lajos egyfelvonásos vígjátékában Szerémy Zoltán, Gyöngyössé Zörzsi, Jankovits Magda Heltai Jenő vígját­ék­ában Liptai Imre vigjátéka Békeffy László új konferanssza Boross Géza új kuplékkal Kondor Ibolya, Pethes Sándor, Gönsory Vilma, Szemere Gyula Papp János, Nagy Mária, Mátray, Pázmann- Heltai, Kerékgyártó Olga, Veér. Pénztár d. e 10-től. Telefon: 17­97 Előadás kezdete 1­,9 órakor. Herczeg Ferenc — Fenyvessy Emilről. Tegnap este meghalt egy magyar szí­nész, a nagyok ,az igazán művészek közül­­ való, akit nem a divat szeszélye kapott fel,­­ hanem tehetségének ereje emelt a magyar­­.színjátszás legelsői közé. Fenyvessy Emil művész volt, a szó legnemesebb értelmé­ben, aki a szerepek sokféleségében is min­dig önmagát adta, a szí­nész művészetének ama tökéletes harmóniájában, mely egyéni­ség tud maradni anélkül, hogy meghamisí­taná a szerepet, az író elgondolását. Nobi­lis, rokonszenves, férfias volt a színpadon, nobilis, rokonszenves, férfias volt az élet­ben is. A magyar színházi közönség, mely közel félszázadon át gyönyörködött művé­szetében, gyászolja benne a tökéletes szí­nészt ,pályatársai siratják az önfeláldozó barátot, a melegszívű embert, az ideális kollégát. Fenyvessy Emil neve évekkel ezelőtt ösz­szeforrott az Ócskán brigadéros nevével, amikor Herczeg Ferenc hazafias drámájá­nak hősét játszotta. Herczeg Ferencet akkor is, azóta is meleg barátság fűzte a művészhez és ma ez az illusztris író a követ­kezőket mondotta nekünk az elhunyt szí­nészről: — Nekem kedves és kitűnő színészem volt Fenyvessy Emil. Úgy tudom, hogy első nagy sikerét a Dolovai nábob lányá­ban, a másodikat, a legemlékezetesebbet az Ocskay brigadéros bán aratta. Elra­gadtatással gondolok színészi alakítá­saira és arra a hallatlan lelkiismeretes­ségre és lázas ambícióra, amellyel köte­lességét mindenkor teljesítette. Egyszót vár benne éss a szerepben, amelyet ját­szott: egész tehetségét, egész tudását egész lényét adta mindig; soha nem­­­áltozott, soha nem ripacskodott, nem kereste az olcsó hatásokat, nem hajszolta a tapsot Színésznek és embernek egyfor­mán kitűnő volt. Férfi tetőtől talpig. és ami a legnagyobb ritkaság a színházak világában — ember. Azt mondanom se kell, hogy derék ember, jó ember, mert hiszen, ha azt mondom, hogy ember volt a kulisszák előtt és a kulisszák mögött, ez minden jó tulajdonságát egyesíti. Fia­tal éveinek történetét alig ismerem Azóta ismertem csak voltaképen, amikor Pestre került és mindjárt kiderült róla, hogy nyeresége, nagy nyeresége a pesti színpadnak, ami egyértelmű azzal, hogy a magyar színpadnak. — Arra vonatkozólag, hogy mennyire benne élt a szerepeiben mindig, van egy kedves, jellemző emlékem róla. Ocskov brigadérosnak tudvalevőleg hiányzott a fél füle. Fenyvessy ezt úgy jelképezte, hogy az egyik fülére ráfésülte a haját Egyszer borotválás közben, a szuggesztió hatása alatt alkatatlanul mélyen belevá­gott a fülébe, mintha le akarta volna nyisszantani. Hogy tökéletes Ocskay legyen! Pedig anélkül is tökéletes volt.. . Fenyvessy Emil temetése holnap, szom­bat délután lesz. A temetés az elhunyt aka­ratához híven, minden külsőséges pompá­tól mentesen nem a Vígszínház kupolacsar­nokából, hanem a Farkasréti temető gyász­­házából történik a római katolikus vallás szertartása szerint. A temetésen a budapesti zínigazga­tók szövetsége nevében Beöthy László, a Vígszínház igazgatósága és műt­ész személyzete nevében Jób Dániel és a kortársak és a budapesti Színészszövetség nevében Góth Sándor bucsúztatja a ha­jtót. A Vígszínház igazgatósága Fenyvessy Emil elhunyni alkalmával a következő .. . ad­ja ki A Vígszínház igazgatósága és művészi tár­sulata gyászba bor­oltan jelenti, hogy Feny­vessy Emil 1921. március 20-án 65 éves k­o­­rában meghalt. A színház alapítása óta dí­szünk és büszkeségünk volt, a magyar szín­játszásnak korszakos jelentőségű munkása. Pontos, lelkiismeretes és kötelességtudó munkatársunkat vesztettük el benne. Emlé­két fájdalmas szívvel, mélységes kegyelettel őrizzük. Utolsó útjára szombaton, e hó 22-én délután kísérjük a Farkasréti-temető halot­­táskájából. — A ..Makrancos hölgy** századik elő­adása. A Nemzeti Színházban hétfőn este századszor kerül színre a Makrancos hölgy. A jubiláris előadáson Shakespeare vígjáté­kot új betanulással és szereposztással a fő­szerepekben Bajor Gizi és Kiss Ferenc ala­kításával játszák. — A legifjabb gárda hangversenye a ,,Fészek“-ben. Gyönyörű ötletet valósított meg tegnap a Fészek-Klub, amikor a legfiatalabb muzsikus-gárdát szerepeltette hangverseny­­pódiumán. Banális volna a „csodagyermek** kifejezést használni ezekkel a 8—14 éves művész-gyerekekkel kapcsolatban. A reklám­nak, az ü­zl­.­ érdeknek nincs köze hozzájuk; igaz és értékes talentumok, magyar értékek, magyar zsenik, akik legkiválóbb zenepedagó­gusaink vezetése mellett most alapozzák meg művészi jövőjüket. A „Fészek", amelynek ter­meiben annyi szép hangverseny zajlott le, ta­lán soha se nyújtott még olyan meghatóan szépet, mint ezen az estén, amelyen a nagy­­szemű, kipirult arcú, de a lámpalázat nem is­merő, csak tanáraik szigorú tekintetétől „drukkoló" gyerekeket felvonultatta. Amit ját­szottak és ahogyan játszottak : az igaz mű­vészet volt Haydn Vonósnégyesét négy fiú interpretálta művészi képességgel : Gertler Endre, Kessler Jenő, Hannover György, Hitler Pál, Beethoven g-dúr rondoját és Schütt „Etudes mignonne“-ját a pöttömnyi Réthy Tusi zongorázta bravúros készséggel. Vieniavszky Faust-fantáziáját szinte tökéletes technikával és művészi önérzettel játszotta Neufeld Ernő ; majd a kilencéves Földes Bandi, aki valóságos híresség már, Beethoven Fischur szonátáját és saját szerzeményű, — egészséges, meleg humorú, — scherzoját zon­­gorázta pompásan ; végül Machula Tibor gor­donka játéka és Nánássy Bözsi zongorás mű­vészete ragadtatta el a közönséget. Hangver­seny után megvendégelte kis művész vendé­geit a „Fészek", nem feledkezvén meg az ajándék osztogatásról sem. A feledhetetlen est rendezésében Tolnay Ákos, Bruchsteiner Re­zső, Vécsey Artúr, Hajó Sándor, Kövér Gyula, Molnár Mihály, Kéri-Szántó Imre és Fodor Ernő szereztek igaz érdemeket. (1- 1­)­­ Rátkai Márton nem szerződött a Fő­városi Operettszínházhoz. Ma reggel az a hír jelent meg egyik újságban, hogy Rátkai Márton az idei szezon száz estéjére és a jövő szezonra ugyancsak száz estére a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött és az „Apukám** című Lehár-operett után, a­­Newyork szépe' előadásain föl is lép. Meg­kérdeztük e hírre vonatkozóm a művészt, aki kérdésünkre a következő választ adta: — Nem szerződtem el a Fővárosi Ope­rettszínházihoz. Az idén a Blaha Lujza Szín­házban játszom száz este, jövőre pedig Beöthy Lászlóhoz kötöttem le magamat száz estére. Más fix megállapodásom sen­kivel nincs. Hogy kinek az érdeke a rám vonatkozó álhírek lanszírozása, nem tudom, de r­­em is érdekel. — Dráma II. Sándor cár megfiunkoltateról. Berlinből írják, hogy egy ott élő z író drámát irt II. Sándor cárnak 1881. március elsején történt meggyilkolásáról. A bombame­­rényletes drámát, hir szerint, Moszkvában és Pétervárott fogják előadni. — „Kacagó-est“ Szombathelyen. A követ­kező színházi kommünikét olvastuk az egyik szombathelyi lapban: „Kacagó-est lesz a Kamara­ Színházban. Holnap, csütörtökön Georg Kaiser nagyhatású műve, az egész vilá­gos ismert „Tűzvész az operában“ van soron Szabados Piroskával és Pogánnyal a főszere­pekben. Szombaton és vasárnap az országos érdeklődéssel várt Babits—Mohácsi premiere, a „Rejtett élet" (Gólyakalifa) vált ki óriási ér­deklődést városunk műértő közönségéből. .A bemutatón ott lesz a szerző és a fővárosból és Bécsből is jönnek újságírók a darab meg­tekintésére. Súlyos betegségek emésztik a szét vezet erejét. — A legtöbb ápolás és gondozás mellett szükség van olyan táplálékra amely az­ elvetlen erőket pótolta. Isten jó! emészthető, kellemes­en erősítő ápszei av Ovomattíne S25a(Lt Ize­­llemes ImmI.vI) elkészitése egyszerű íSfei fiWQy f: \ * 1 *'* 'fii Wer~Mtrl ^ I

Next