8 Órai Ujság, 1924. július (10. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-27 / 152. szám

r Vasárnap, 1924 július 27. K. » ©­ M­M­K­A A színházi élet egyetlen aktualitása még mindig az Árvácska. A kedves Zerkovitz­­operett pénteken este 25-ödször került színre Budán és ez a huszonöt előadás huszonöt táblás házat jelentett a Horváth-kerti színház­nak. De hogy a táblás házak során is van fo­kozás, azt semmi se bizonyíthatja jobban, mint Sebestyén Géza távirata, amelyet hétfőn küldött Balatonföldvárra Zerkovitz Bélának s amelynek szövege ez volt: „A A mai hétfői 49 milliós ház alkalmából félretéve az ilyenkor szokásos viccelődést és cinizmust, az Ég áldását kérem önre és családjára.“ Mire Zerkovitz ezzel a távirattal felelt. ..Szép, szép, de mi lett volna, ha ez a darab Pesten kerül színre." Megnyugtathatom Zerkovitz Bélát, hoggy na­gyobb sikere akkor se lehetett volna! ... A tegnapi jubiláns előadás különben ünnepi külsőségek közt folyt le. A négy vendég öltö­zőjét fölvirágozták és különösen a Vaály Ilona öltözője változott pompás kertté ez al­kalomra. Egy nagy kosár árvácska, egy óriási bokréta piros rózsa és sok más virág között egy elegáns párisi rizikus pompázott a prima­donna asztalán és kapott egy olyan nagy vi­rágkosarat is, hogy csak úgy vihették be az öltözőbe, hogy előbb széjjel szedték.. . So­­mogyi Nusi két furcsa, borzashajú párisi ba­bát kapott és­­ egy szál piros rózsát, de hát tudvalévően „egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszebb szerelmes levél Kiss Ferenc öltözője is valóságos látvá­nyosság volt a diadalmas „Árvácska" első jubileumán, de itt a virágok közé francia pezsgő és egyiptomi cigaretta volt elrejtve; viszont a Rátkai asztalán egy kis arany­plakett pompázott, ezzel a felírással: „Szeret­lek !“ A négy vendéget határtalanul szerelik Bu­dán; a pesti népszerűség a nyomába se jöhet a budainak, mert ott még tudnak és mernek lelkesedni a férfiak és­­­ „svármolni" a leá­nyok. El kell még mondanom, hogy Sebestyén Géza milliós ajándékokkal lepte meg tagjait ,aki a jubiláris estén és előadás után kedélyes Vacsora volt egy budai vendéglőben, amelyet csak azért nem nevezek meg, mert a vacsora nagyon, nagyon rossz volt... De most néz­ztünk szét más színházi esemé­nyek után. Csütörtökön este általános feltűnést keltett Is „Fészek" árkádos firenzei udvarán f"­l egy fiatal, szép leány, aki Marton Sándorék társaságában jelent­enec a klubban. Helene Gangan-nak hívják, amerikai színésznő és úgy megjelené­sében, mint eddigi karrierjében feltűnően hasonlít Darvas Lilihez. Az édesapja Amerika egyik legnevesebb hídépítő mérnöke és a szülők nagy ellenkezése dacára lett színésznővé a szép leány, aki sohasem járt színiiskolába, hanem a szülői házból lépett egyenesen a színpadra, mindjárt első szereplésekor nagy szerepet játszma. Most William Brady színhá­zának a tagja és legutóbb egy évig Molnár Ferenc „Úri divat“-jának női főszerepét ját­szotta. Az első siker meggyőzte a szülőket és belenyugodtak abba, hogy a lányuk színésznő legyen. Helene Gangan azért jött most Buda­pestre, hogy magyar darabokat lásson és ma­gyar szerzőkkel ismerkedjék meg. Néhány napra tervezte az itt tartózkodását és kerek tíz napig volt Itt! ma reggel utazott el Pá­­risba. De persze, magyar darabokat nem igen láthatott, hiszen zárva vannak színházaink, de magyar szerzőkkel megismerkedhetett a Fé­szekben ... Az amerikai színésznővel kapcsolatisan egy amerikai újságról kell elmondanom egyel­­mnást. A legnagyobb newyorki újságok egyike, a „Sun“ hasábos cikket közöl a magyar drámairodalomról elmondván, hogy Amerika a színpadi kultúra terén a magyar drámaíróktól várhat legtöbbet és felsorolván Herczeg Ferencet, Molnár Fe­rencet, Csathó Kálmánt, Lengyel Menyhértet, Drégely Gábort, akiknek sikereit konstatálta, kijelenti, hogy a magyarok a világ leg­­különb drámaírói, akiknek alkotásai az egész világ számára értékesek és­­ különösen al­kalmasak az amerikai színpadokra. A cikk végén van aztán egy kis tévedés.­­Azt mondja a „Sun", hogy a magyar dráma­írók legtöbbjét Beöthy László fedezte föl és ő egyengette is az útjukat. De most Beöthy, „ez a tiszteletre méltó aggastyán" vissza­vonul a Nemzeti Színház igazgatásától, átad­ván helyét a fiatal Faludi Jenőnek . .. Az Alföld sok helyén sztrájkba léptek a cséplőmunkások. Debrecen határában még meg sem kezdődött a cséplés. — Napi 30 kg. búzát és ellátást követelnek a munkások. — Hódmező­vásárhelyen a gyenge termés miatt akadt meg a munka. —■ Saját tudósítónktól. — Az idei gazdasági év gabonatermése az új megállapítások szerint, mint ismeretes, gyengébb eredményt mutat a tavalyinál. A helyzetet e mellett súlyosbítja az a körül­mény, hogy a gazdák és munkásaik között igen sok helyütt, bérharcok vannak és az aratás befejezése után éppen e bérharcok miatt, még meg sem kezdődhetett a csép­lés munkája. Nagyobb jelentőségű így a hódmezővá­sárhelyi cséplőmunkások sztrájkba lépése. Az első nap ezzel kapcsolatban az a hír is elterjedt, hogy a cséplőmunkások eljárásá­nak politikai és nem gazdasági okai van­nak. Ez a híresztelés azonban rosszaka­ratú elferdítése a tényeknek, mert a hód­mezővásárhelyi és általában az alföldi cséplőgépeknél történt munkabeszüntetések tisztán gazdasági okokra vezethetők vissza. A helyzet az ugyanis, hogy a cséplő­munkások részesedéssel szerződtek el. Mi­után azonban a termés nem­ váltotta be a hozzá­fűzött várakozásokat, a cséplőmunká­­sok most nem akarják vállalt munká­jukat teljesíteni a szerződés alapján, hanem vagy a részesedés százalékának felemelését, vagy pedig az eredeti ré­szesedés mellett külön munkabért követelnek. Igen sok helyen a gazdák és uradalmak teljesítették a cséplőmunkások kívánságait, de vannak olyan gazdaságok is, amelyek ragaszkodnak az eredeti szerződéshez és nem hajlandók azt megváltoztatni. A hód­mezővásárhelyi és másutt kitört sztrájkok legnagyobb része erre vezethető vissza. Igen kiélesedett a helyzet Debrecenben is, ahol különösen a város határában még egy gazda sem kezdhetett hozzá a csépléshez, mert nem tudnak egyez­séget kötni a munkásokkal. A munkások egy tapodtat sem engednek követelésükből s inkább mu­nka nélkül van­nak, semhogy a gazdák ajánlatát elfogad­ják. A debreceni cséplőmunkások 30 kilo­gramm napibért kérnek s emellett ellátást. A csépeltétők­ arra való hivatkozással, h­ogy a cséplőmunkás békében átlag 18 kilo­gramm búzáért dolgozott, a 30 kilót nem hajlandók megfizetni s iuti Debrecen hatá­rában a búza azonmód, ahogy learatták és osztagba rakták, ott áll a mezőkön, kitéve a rekkenő nyári melegben a legnagyobb tűz veszedelemnek. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a gazdák és munkásaik haladék nélkül megegyeznének, úgy, hogy befeje­ződhessék mindenütt az ország egész köz­gazdaságának nagyjelentőségű cséplés. Amerikai vonatkozása van annak is, hogy Vajda Ernő „Fata morgana" cirusl színműve a jövő szezonban színre kerül Reinhardtnál Bécsben és Berlinben. Ez a darab a legcso­dálatosabb karriert futotta meg, Magyarorszá­gon nem került még színre, Krisztiániában volt a legelső előadása, aztán kikerült Ame­rikába, ahol másfél éve játsszák egyfolytá­ban. Most Amerikában könyvalakban is meg­jelent és ennél szebb könyvet keveset láttam. Vajda Ernő most a Lidón találkozott össze Reinhardttal és ott kötötték meg a szerződést A Lidón előkelő művésztársaság van együtt. Reinhardton kívül az amerikai szín­házi világ előlelőségei: Miller, Gest, Avery Hopwood, akinek egy darabját nálunk is játszották. Magyarok a Lidón: Budonovics Mária, Palotai Árpád, Farkas Sándor, Kálmán Oszkár és a felesége és Velencében van Biller Irén is, a legnépszerűbb primadonna, akitől éppen ma kaptam képes­lapot a lagúnák városából. Azt írja a művésznő, hogy lépten-nyomon a „Három grácia" melódiáját hozzák a Lidón: „tavaly ilyenkor is az apacstánc, most is a fülembe húzzák, csakhogy most Velencében és é én nem tudom, hol hallgattam szívesebben." De azért a néki új, csodás Velencében olyan jól érzi magát, hogy szinte­­ szomorú tőle, mert... itthon mégis csak jobb!... Egyéb beérkezett képeslapok: Faludi Jenő, Kálmán Imre és Tihanyi Vil­mos iseidből ir: a „Marica grófnő" budapesti premierjét készítik elő ott hárman, T. Mátrai Erzsi, a Nemzeti Színház művész­nője Verőcéről küld üdvözletet Pestnek; Nádor Jenő és Nádor Jenőné Alstattenből írnak; Somogyi Erzsébet Erdélyből, a Szamos part­járól jelenti, hogy jól van és előre örül az eljövendő szezonnak; Csortos Gyula és Kertész Dezső Siófokról köszöntik az itthonmaradtakat... Az itthonmaradtak persze dolgoznak nagy­ban. Lázár Ödön nyakig van a munkában. Sza­­bolcs Ernő ugyanezt cselekszi, többek között címet keresve az új Yvari-operettnek, amely első újdonsága lesz a Fővárosi­ Operettszín­­háznak. Ahogyan most áll a dolog, e három cím közül esik majd a választás: „Párom, a kislány", „Főzőcske", „A pénzes Jack". —HI IKiOOTIiimif IS! fogsorok: szájpadlás nélkül, JY­­omorikat hidas módszerrel, aranypótló fémből, kaucsuk- fö­ v Ig- ból, a szájból ki nemvoltotó, 22 karátos aranykoronák napi áron jótállással. Vidékieknek 24 óra alatt, Drucker Nándor és Drucker Dezső áll, Tixig. fogász Af± technikai vezető Nénszínház neon “W Korom a nimmn ítarvalmi Károm a címre figyelni ftW Si K S iSpp 683 m­i nők szalonja. Mindenféle M Éj­etto 1 W Kézimunkát, terítő- és ftig* |fi| | K bBAw iSTfi sony összeállítást, r­bahim- VbsS h 5á ága -őst vállal, stb. Damjanich mHMWMMwnn. ncea 24,XeJetva: Jez Bsf S 5-r­e A legötletesebb a harmadik, mert Rátkai az operettben valóban egy pénzeszsákot ját­szik, akit Jacknak hívnak... Az itthonmardtak közt van Dolinay Ilona is, aki súlyos operáción ment keresztül és csak ezután utazhalik el Sch. Moritzba. A mű­vésznő egyelőre még csak annyira van, hogy kisétálhasson egy-egy negyedórára és hogy őszire nagy terveket szőjjön, mert erre most nagyon ráér... És természetesen itthon vannak a Re­­naissancebeliek is. A Renaissance-ban kedden főpróba, szerdán premier lesz már és ezzel megindul Budapesten az új szezon. Elég jól indul, hiszen a kedves, tehetséges, vi­dám Palásthy Irént hozza és egy kedves, vi­dám operettet vele együtt. • Más újság a színházak tájékán ezidőszerint nincsen. F. J. — D'Albert balesete. Berlinből jelentik nekünk. Hir szerint Eugéne d'Albertet, a kiváló zeneszerzőt és zongoraművészt mo­torkerékpár baleset érte Luganóban, ahol nyaralója van. A művész sérüléseivel jelen­leg az ottani kórházban fekszik most. — A Carmen Szombathelyen. Tompa Béla kiváló színtársulata a napokban mutatta be Szombathelyen Bizet Carmenját, a címszerep­ben Gaizler Lolorával, a buda—miskolci tár­sulat énekesnőjével. A vendégművésznő mel­lett szép sikere volt még Ernyei Kornéliának és a tenorista Takács Mihálynak. A szombat­­helyi lapok nagy elismeréssel írtak Tompa kulturmunkájáról s dicsérik a Carmen szom­bathelyi első előadását s szereplőit is. — Yvette Guilbert a színpadon, Paris­ból írják nekünk: Az utóbbi időben az a hír tejedt el, hogy Yve­tte Guilbert, a legki­válóbb francia chanson-énekesnő otthagyja a varietét és operettekben fogja megmutatni tehetségét. E hírre vonatkozólag kérdést intéztek a nagy francia művésznőhöz, aki többek között a következőket mondotta: — Nem felel meg a valóságnak, hogy operettet fogok énekelni, ámbár már évek óta ostromolnak ajánlatokkal. F­eledhetet­­len barátnőm, Duse is próbált erre rábe­szélni, azonban ettől mindig visszatartott művészi önkritikám. Én ugyanis nagyon jól ismerem hangom terjedelmét. Úgy lát­szik, hogy most Franciaországban egy új műfaj eresztett gyökeret, a zenével illusz­trált vígjáték. Valami hasonló már 30 esz­tendeje megvan Angliában és Amerikában. Ha jól meggondolja az ember, Franciaor­szágban és azelőtt divatban volt a vaude­­ville. Egy beszélgetésből, amelyet nem­ré­giben Alphonse Branck-kal, Az Edouard Sept és az Eao­le színház igazgatójával folytattam, kitűnt, hogy mindketten ennek a régi vaude­villének a felelevenítésére tö­rekszünk. Kértem, mutasson nekem né­hány kéziratot amelyet esetleg át lehetne alakítani zenés vígjátékra. A színigazgató kijelentette, hogy mindkét színházát ezek­nek az új zenés vígjátékoknak a bevezeté­sére szívesen rendelkezésemre bocsátja Ennek a beszélgetésnek az eredménye, a 9 jövő szezonra lekötöttem magamat Al­phonse Franck egyik színháza számára. Yvette Guilbert beszélgetésében kijelen­­tette még, hogy ezzel e színpadi kísérleté­vel nem mond végérvényesen búcsút a francia chanson-kultusznak, amelynek leg­­nagyobb sikereit köszönheti. — Az ember tragédiája — esperantóul. A­ bécsi esperanto világkongresszusra a Magyar Esperanto Intézet kiadta Madách Ember tra­gédiáját dr. Kalocsay Kálmán fordításában, Zichy Mihály összes képeivel. A kitűnő fordí­tás bizonyítja, hogy az esperanto nyelv kivált­kép alkalmas költői művekre is és különösen jó eszköz a magyar irodalom külföldi ismer­­tetésére. Az esperanto kiadás nemcsak Ma­gyarországnak, de az egész esperanto-iroda­­lomnak díszére válik. " Színházak, kabarék és mozik hírei. * Csak egy drámai színház engedheti meg magának azt a luxust, hogy nyáron játszik el olyan nagyklasszisú operettet, amilyen Gilbert „Dorine und der Zufail“-ja, melyet jövő szer­­dán mutat be a Renaissa­nce­ Színház. Operett, színházak az ilyen operettet a téli főszezonra tartogatják. Palásthy Irén, Kabos Gyula, Kompáthy és Sziklai a vendégei a Renaissanc­ Színháznak ebben a nyári kirándulásban. Iga­­zán parádés szereposztás. Maga az operett —­ afféle intim, fintim kamara-operett — külön nívót és érdekességet képvisel. * „A legnagyszerűbb négyes fogat, ami tan laha operettben látható volt!". — Az elragad­­tatástól így kiáltott föl az egyik legkényesebb operett k­abttné az Árvácska tegnapi 25-ik elő­­adásán, amikor végigélvezte Vaály Ilona, Kiss Ferenc, Somogyi Nusi és Rátkai Márton bra­vúros művészi produkcióját Egyébként a Zerkovitz—Bús-Fekete operett folytatja diadal­­útját most m­ár nemcsak mind­en este, ha vasárnap délután is — rendes esti hely­­urakkal. * Minden este zsúfolva van a Budapest­ Színház, amióta a páratlan sikerű Nincs már, zsidó Pesten! szenzációs látványosságokban bővelkedő revü van műsoron. Ma, vasár­nap kétszer, d. u. 114-kor mérsékelt hely­­árakkal és este 8 órakor is a Nincs már zsidó Pesten­ kerül szilire. Frenetikus hatása van esténként Kalmár Tibor: „Volt egyszer egy koldusszegény, dalosszmvű­ nótáslegény" című­ dalának, amelyet Ferenczy Károly cigánykisé­­rettel oly megindítóan énekel, hogy öt-hatszor is megujráztatják. Nagy hatása van az Uruguay futballcsapat felvonulási jelenetének és a női gőzfürdőbe játszódó felvonásnak is. Természe­­tese­n a jövő héten is minden este az 50-ik előadásához közeledő, kivételes sikerű bohózat uralja a műsort. * Közkívánatra ma, vasárnap délután „Nim­e már zsidó Pesten!" mérsékelt helyárukkal ke­rül színre a Budapesti Színházban. Minden lá­­togató emlékalbumot kap ajándékba. Színházak és mozik műsora: Ma: Budapesti Színház: Nincs már zsidó Pesten! (8). Budai Színkör: Árvácska (148). Sziget-Színpad az alsó Margitszige­ten: A szigeti csata, Szegény jó Ná­thán stb. (9). Holnap: Budapesti Színház: Nincs már zsidó Pesten! (4 és 8). Budai Színkör: Árvácska (4 és 8). Sziget-Színpad az alsó Margit­szigeten: A szraeli csata, Szegény jó Náthán stb. (9). Mozik: Tó-mozi: Minaret szózata (8, 10). Kert­mozi: J’accuse (8, 10). A színházak heti műsora: Renaissance-Színház. Szerda: Dorina és a vé­letlen (először). Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: Dorina és a véletlen. Budai Színkör. Egész héten minden este fél 3 órakor: Árvácska. Vasárnap d. u. 3 órakor, mérsékelt helyárakkal, Kiss Ferenc fellépté­­vel: Süt a nap. Budapesti Színház. Egész héten minden estet és vasárnap d. u­: Nincs alÁz zsidó Pesten! VÁROSI BUNDA vadonat uj, olcsón eladó. Megtekinthető reggel 8—9 ig. d. u. 3—4-ig II.. Mecset utca 17 JL 20,a bal lépcső Margit-hidnál. Adria legszebb üdü­lő­­helye és tengeri fürdője. Dr. RAJAIK szanatóriuma Európa legjobban felszerelt gyógyintézete. Egészségesek és üdülők pihenőhelye. Vitor­lás sport, tennisz. Teljes comfort, elsőrangú ellátás. Rendkívül olcsó álak. Felvilágosítással készséggel szolgál. Buda­pesti iroda dr. Márton Arnold, V., Tátra ucca 6. Telefon 181-14, d. u. 3-4-ig

Next