8 Órai Ujság, 1927. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
1927 MÁRCIUS 10RaiujsÁG Mi van a kulisszák mögött írta Csathó Kálmán Csikts Gergely annak idején az egyes színészek egyéniségére szabott minden szerepet. Herczeg Ferenc viszont előre, írásközben sohasem gondol színészre, mert az, amint mondja, befolyásolná és megkötné a fantáziáját. Akár előre, akár utólag alakul ki azonban az ilyen drámaíróknak a szereposztásra vonatkozó óhajtásuk, azt a színház a legnagyobb mértékben honorálni szokta. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a direktor is csinál egy szereposztási tervet, a szerző is, meg a rendező is. Ezt a hármat aztán megpróbálják összeegyeztetni, egymást kapacitálva és meggyőzve. Kezdő szerzők, vagy mondjuk így, kevesebb színházi rutinnal bíró szerzők darabját a direktor rendesen azzal adja oda a rendezőnek: „Húzni, amennyit csak lehet!" Ez azt jelenti, hogy ki kell törölni a darabból minden henye részletet. Színpadon a legszebb dolgok is hatástalanok, ha nem tartoznak szorosan a cselekményhez, s ez az, amit gyakorlatlanabb szerzők nem igen akarnak elhinni, pedig van erre Rákosi Jenőnek egy klasszikus mondása: „Attól még egy darab sem bukott meg, ami kimaradt belőle.“ A húzás tulajdonképen a dramaturg dolga volna, nálunk azonban a legtöbb rendező egyszersmind dramaturg is, amint, hogy a kettő össze is tartozik tulajdonkénént.."A rendező az úgynevezett okos ember, akinek hivatalból annak kell lenni és akinek nem szabad a dolgába beleszólni, aki azonban beleszól mindenki másnak a dolgába. A direktorral aztán neki szoktak harcai lenni, ami már rendesen a szereposztásnál kezdődik, mert a rendezőt csak a művészi szempont vezeti, míg a direktor sokszor kénytelen egy kicsit politizálni. Vagyis engedni más tekinteteknek is. Neki arra is kell nézni, hogy minden színésze foglalkoztatva legyen, arra is, hogy némelyik művészt túlságosan meg ne terhelje. Előfordul, hogy egy-egy amúgy is bukásra szánt darabot vagy reprizt, amitől nem sokat várnak, arra használ fel az igazgatóság, hogy szerephez juttasson oly tagokat, akik nem tartoznak a kedvencei közé és akik, ha szíve szerint osztotta volna ki a darabot, sohasem juthattak volna valamire való szerephez. Az ilyen kiosztást fenevadak etetésének nevelik a színházak körül, ha ugyan még divatozik. Okos direktor nem csinálja, mert a fenvad ilyesmivel úgysem lakik jól, a színháznak pedig árt a dolog. Egy ilyen alkalommal kérdezte a keserű szarkazmusáról híres néhai Mátray bácsitól egy fiatal színész, aki váratlanul egy új darabnak a címszerepéhez jutott: — Béla bácsi! Milyen darab ez? Olvasta? Az öregúr vállat vont. — Milyen darab? Maga játssza a főszerepet, és én rendezem. Ebből gondolhatja, hogy milyen darab. Hát olyan! Mikor az igazgató a rendezővel és a szerzővel való megbeszélés után véglegesen eldöntötte a szereposztást, a szerepeket rábízzák a szerepkihordóra, aki kézbesítő könyv mellett köteles azokat a színészeknek kiosztani. A szerepkihordó nem megy mindjárt a színészek lakására, hanem megvárja, amíg legalább egy részük ott időzik a színháznál s próbán, a színpadon, a társalgóban vagy a kiskapuban keresi fel őket. A szereposztó megjelenése mindig nagy izgalmat szokott kiváltani. A reménykedés és az aggodalom váltakozó érzését, amely csakhamar átalakul haraggá, keserűséggé és csak nagyon ritkán örömmé. Mert örülni csak az az egy két színész szokott, aki főszerepet játszik, a többiek pedig többnyire meg vannak sértve. Akik nem kaptak szerepet, azok azért, hogy nem kaptak, akik kaptak, azok amiért azt kapták és nem nagyobbat, és valamennyien legfőképpen azért, hogy a nagy szerepet más kapta. A szerepkihordónak van mit hallgatnia ilyenkor: — Mondja meg a gazdájának .. . Hogy mit mondjon meg, és olyan kevéssé mondható el itt, mint ahogy nem mondható el a szerepkihordó gazdájának. A jó szerepkihordó azonban erre mindig azt feleli: — Igenis! A szerepet a színész köteles átvenni a kihordótól, akár tetszik neki, akár nem. Eljátszani is köteles épen úgy. Kérni persze, mint ahogy akármi egyebet is kérheti, hogy vegyék vissza tőle, de ha az igazgató ragaszkodik az elhatározásához, akkor a színésznek csak egy módja van a szerep alól való kibúvásra, ha csak szerződést nem akar megszegni az, hogy betegnek teteti magát és orvosi bizonyítványt küld. Ez azonban elég ritkán esik meg, mert a legléhább szülészben is benne van, ha nem is a hitelességtudás, de a közönséggel szemben való feltétlen hódolat és az az érzés, hogy a színházat nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy a közönséget nem tudja tisztességgel kiszolgálni. Ezért nem jelent senki sem beteget a főpróba vagy a premier napján. Előre pedig azért, mert akkor esetleg kivárják, amíg meggyógyul, vagy pedig elvesz közben olyan szerepeket is,amelyekhez ragaszkodik. — Házi főpróba. Két színházban két operettújdonság kerül bemutatóra ezen a héten; ezekből az újdonságokból ma tartották az első házi főpróbát ezeken a színpadokon. A Magyar Színház úgy felkészült már a „Csokröscsákra“ bemutatójára, hogy akár ma este megtarthatták volna a premiert. Itt egyetlenegy megállás nélkül pergett le az első házi főpróba. Titkos Ilona, Molnár Vera, Berky Lili, Csortos, Dénes György, Z. Molnár László és a többiek valóban úgy is énekeltek, táncoltak és játszottak, mintha zsúfolt nézőtér figyelné őket. A Király Színházban nagy örömujjongással kezdődött a házi főpróba. Farkas Imre tegnap délután pontosan betiferálta azokat a részeket, amelyek a darab teljességéhez szükségesek voltak még és ma már a „Repülj fecském" végleges formájában alakult ki a színpadon. Rkfler Irén, a kis tótlány szerepében, kedvesen csicsereghette már, hogy: ■ „Ne potyantam le a magas égből, Kocsin jöttem a szép Szepességből. Hol virít a bimbós majoranka: Én vagyok a Marianka!" Halmay Tiborral együtt pedig elénekelhették és eltáncolhatták azt a duettet, amely bizonyára nagyon népszerű tesz hamarosan: „Az én szeretőm a kerekes, Jaj teremtem, olyan gyerekest.. .“ És teljesek voltak ma már a Vaáty Hana számai, a Nádor Jenő nótás jelenetei, a Latabár Árpád könnyeken át kacagtató, humoros és drámai szó scénái, amelyeket a kitűnő Latyi mester pompásan játszott még már a mai első házi főpróbán is. A siker verőfénye kacérkodik a hét elején a színházakkal... — Shakespeare-matiné a Kamara Színházban. A Kisfaludy Társaság Shakespeare Bizottsága vasárnap Shakespeare-matinét rendezett a Kamara Színházban. A műsort Hevesi Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának „Shakespeare és a színházi divatok" című tanulmánya nyitotta meg, amelyet Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze olvasott fel. A tanulmány abból indult ki, hogy néhány hónappal ezelőtt Berlinben Leopold Jessner rendezésében egy olyan „Hamlet" került színre, amely modernizáló ízléstelenségben minden eddigi kísérletet meghaladott. Jessnernek sikerült Hamlet tragédiáját revüvé átalakítani. Hevesi Sándor azonban hozzáteszi, hogy Shakespeare revüszerű ábrázolása, ami Hamlettel kapcsolatban megbocsáthatatlan ízléshiba, más darabjainál nagyon is lehetséges, ha óvatosan és tapintatosan fogunk hozzá. Példa erre a „Szentivánéji álom". A „Szentivánéji álom"-mal részletesen foglalkozik rendezői szempontból. Fejtegetéseit azzal fejezte be, hogy Shakespeare a maga korában is tradicionális volt. Míg összes radikális és forradalmi költő társait feltámadás reménye nélkül elnyelte az idő, Shakespeare él és virul, századok költői hagyományainak kincse halmozódott fel benne, száz meg száz esztendős témák benne találták meg végső kiforrásukat. A következő szám a „Rómeó és Júlia" híres erkélyjelenete volt, melyet Mihályfi Károly és Márkus Emília adtak elő frakkban, illetve, estélyi ruhában. Utánuk Ferenczi Zoltán Shakespeare „Szeget szeggel" című művéről értekezett. Előadásában kimutatta, hogy a vígjáték tárgya Cinthio Giraldi olasz író novellái kötetében jelent meg 1665-ben. Ez a mű mutatja legjobban, hogy Shakespeare mennyire beleélte magát a renaissanceba. Előadását a „Szeget szeggel" méltatásával végezte soraink a reményének adott kifejezést, hogy Shakespeare-iek nálunk most először színrekerülő darabja meg fogja találni az utat a közönség szívéhez. Perenczi előadása után Tasnády, Hana és Palágyi Lajos részleteket mutattak be a „Szeget szeggfd“-ből. — Lukács Pál ma elvált a feleségétől, mert Hollywoodba megy. Lukács Pál múlt év nyarán vette el feleségül Wankó Anna Margitot, a Thea Worth néven ismert lilnszínésznőt. Boldogan éltek együtt, azonban a házasság mégsem tartott sokáig. Lukács Pál ugyanis kimegy filmezni Hollywoodba, Thea Worth pedig Berlinbe. Így nem akarták a házasságot fenntartani, s ezért megegyeztek abban, hogy elválnak egymástól,, Lukács Pál Vécsey Béla ügyvéd útján válókeresetet adott be és a mai napra tűzte ki a tárgyalást a budapesti törvényszéken Malonyai Béla dr. törvényszéki bíró. .A tárgyalás megtartása után a bíróság Lukács Pál keresetének helyt adott és a házastársakat egymástól elválasztotta. 3? ~,55_r=^r ' 18^.t_ _4 A. ijMil TV f' ggft.: —r*rrr gat =£? jEF^ WA ''-SES?—^ . .A- iSSF AF\ BLr * -:J *ljc- Minden sikert felülmúl! A világ legnagyobb filmje! Prolongálva ! -ROYAL-APOLLO Előadások 5, V.8, V. 10 órakor 9. OLDAL A Király Színház eseménye Farkas Imre új operettje: Repülj Fecském! Bemutató szombaton. Főszereplők: Biller Irén,Vaály Ilona,Nádor Jenő, Halmay Tibor, Latabár Árpád, Kászonyi Gizi, Szirmai Imre DjtCSI MOZI BÉCSI MOZI Mán CSJtK MA ÉS tt O T. 7H tt t „BELZEBUB FARSANGJADoris Kenyon főszereplésével és „A PAPRIKAJANCSI" Douglas Fairbanka főszereplésével Mán csint és tt o est nvt BÉCSI MOZI BÉCSI MOZI — Lepketánc. — Kék és piros. — A bor, az arany és asszony, a Hol város! Színház óriási sikere ma este Honthy Hannával. Minden este Nem nősül! csütörtökön Ü1) A Wedszer vígszínház Színházak mai műsora M. KIR. OPERAHÁZ: Nincs eladás. — NEMZETI SZÍNHÁZ: A vihar 17). — KAMARASZÍNHÁZ: A mama (18). — VÍGSZÍNHÁZ: Nem nősültik! — MAGYAR SZÍNHÁZ: Játék a kastélyban (*18). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Tannbauror fUk) _ KIRÁLY SZÍNHÁZ: Aranyhattyú FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ: A második nap(éjszaka 19). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Lepketánc: Kék és piros; A bor, az arany és az asszony (*18). — ANDRÁSSY-úTI SZÍNHÁZ: Ringlispil; Ferencváros; Négy diák; A55 ázalag; A t. Ház büffélében (V 19). — ROTÁL ORFEUM: Világvárosi varieté műsor! WaHend* fókái: 4 Splendid és partnere; Két Heilsen; Max c. Lightmann; Tarrarina éa Fredow: N. M. F. ia). — TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kontra gyerünk; Hatóságilag engedélyezett ellenzék; Hollywood ostroma; Sarzsi: Sárgazöld-piros; A csók; Az államtitkár úr: Hirdetési verseny; Ping-Pong (!£—). — KIS KOMÉDIA: Madame Dreyfus; Schneidlg® Leütő (*/*&). Az Andrássy-úti Színház szenzációs új műsora! Titkos Ilona és Lukács Pál vendégjátéka! tíz táblás hút közönségének egyhangú kritikája szerint az Andrássy-úti Színház új műsorával az utóbbi esztendők legszenzációsabb műsorát adtai Fazekas Imre ragyogó vígjátékában, a „Ringlispil“-ben, Titkos Ilona és Lukács Pál nemesveretű művészetükkel, Török Rezső „Ferencváros" c. brilliáns tollal megírt életképében Dajbukát Zlottia és Bársony István mély humorú emberábrázoló készségükkel, Boross Géni legelőkelőbb politikusunk maszkjában, Békési László két tréfájával, melyeknek főszerepeit is játssza és ötletes konferanszival. Fekete Pál és Heltai Andor, a Baja Benedek által szcenírozott művészi élményű Ady-képpel, Kökény Ilona és Radó Sándor kitűnő aktuális kupléikkal — a kalaré legszebb aranykorát varázsolják vissza! (Tel. 95—98.) ys*ia*ist*iLuaitiiiAut****i*i**tA**u***~i**i******~M»»V 4 Az ualAg.pl ► ] A második nászéjszaka \ Fővárosi Operettszínház CSÓKRÓL CSÓKRAm TVA MN vidám operettje — március 4 Magyar Színház •Reso-Berg medvéi-3 Houston-Pattans-csoport Kedden először a Royal Orfeumban Kezdete 8 órakor Telefon: 1- 121-68 A jegyeket az óriási érdeklődésre való tekintettel 10 napra előre árusítja a pénztár ..