8 Órai Ujság, 1929. augusztus (15. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-01 / 173. szám

1929 AUGUSZTUS 1 Ótalussig CSÜTÖRTÖK 3. OT.nAt. Signum laudis, vagy börtön ? < ■ ■ ■ ■ Egy tiltott műtét tragikus fordulata a bíróság előtt (Saját tudósítónktól.) Rendkívül érdekes bűnpert tárgyalt ma folytatólagosan a bün­­tetőtörvényszék Schirilla-tanácsa. Két fővárosi orvos ellen a királyi ügyészség magzatelhajtás büntette címén emelt, vádat, mert — a vádirat szerint — az egyik orvos műtétet hajtott végre egy földmíves feleségén, aki a műtét után pár hét múlva a Bakáts-téri klinikán meghalt. A másik orvos küldte — a vád szerint — a mű­tétre a földm­íves asszonyt kollégájához. A két orvos bűnperében már egy ízben volt tárgyalás. A vádat képviselő királyi ügyész az egyik orvossal szemben kiterjesztette a vádat gondatlanságból okozott emberölés címén is. Az elsőrendű vádlott orvos kihallgatása során az­zal védekezett, hogy az asszony súlyos vérszegénységben szenvedett és a műtéti beavatkozással súlyos veszedelmet akart elhárítani. Az asszony különben is panaszkodott, hogy pár pappal előbb leesett egy körtefáról s az­óta állandóan rosszul érzi magát. Ezek a pana­szok és a fennálló körülmények kötelességévé tették a műtétnek végrehajtását. A másod­rendű vádlott orvos elmondotta, hogy az asz­­szonynak tüdőtuberkulózisa volt. Családjában tuberkulotikus nő terhesség következtében meg­halt. Az az orvosi véleménye volt egyébként is, hogy lelkiismeretes orvos nem teheti ki a tu­berkulotikus terhes nőt a szülésnek és ezért küldte az asszonyt kollégájához, műtéti beavat­kozás végett. A két orvos kihallgatása után az elhunyt asszony férje tett vallomást. Előadta, hogy a felesége elbeszélése szerint, a fáról leesett, beteg volt és ezért ment az orvoshoz. — Minich Károly dr. törvényszéki orvosszak­értő terjesztette elő ezután szakvéleményét. Kijelentette, hogy az elhunyt asszony tüde­jében talált ugyan elmeszesedett gócokat, de nincsen olyan orvos,­­aki ezeket az élő test­ben is konstatálni tudta volna. Az asszony haláláig — mondotta, — kizárólag a műtéti beavatkozás okozta. Klór Zoltán dr. ellenőrző orvosszakértő tette meg ezután észrevételeit Minich dr. szakvéleményére, kijelentvén, hogy a tör­vényszéki orvosszakértő megállapításai egyet­len részletében sem állhatják meg a tudo­mányos kritikát. Szerinte Signum laudist ér­demel az a nőgyógyász, aki ilyen esetekben­ beavatkozik. A szakvélemény az ellenőrző orvos szakértő között a vélemények beter­jesztése után éles szóváltás keletkezett, a törvényszék végül is a tárgyalás folytatását mára halasztotta. A mai tárgyalás A mai tárgyaláson Schirilla tanácselnök mindenekelőtt figyelmeztette Klár Zoltánt, hogy őrizze meg objektivitását, legyen tekin­tettel a bíróságra és ellenfelére, a törvényszéki orvosszakértőre. A figyelmeztetés után meg­adta a­ szót Klár Zoltánnak, aki Minich pro­fesszornak az előző tárgyaláson előadott szak­véleményének a boncjegyzőkönyvet tárgyaló részével foglalkozott. Kijelentette, hogy a bonc­jegyzőkönyvből nem lehet bizonyítóan megállapítani, hogy az elhunyt asszony áldott állapotban volt. A műtét után a klinikára való beszállítás ideje alatt gyulladás keletkezett s ebből következteti az orvosprofesszor a ter­hességet. A boncjegyzőkönyv egyes orvosi szakmeg­­áll­apításait igyekszik cáfolni szenvedély­es hangon és Gál Jenő dr. védő megkéri a ta­nácselnököt, hogy ezeket a szakszerű­ meg­állapításokat okvetlenül vegyék be a tárgya­lási jegyzőkönyvbe, mert ezek a sarkpontjai a pernek. Ivláth Zoltán további felszólalásá­ban hibáztatja, hogy a törvényszéki orvosszakértő nem tar­tott szövettani vizsgálatot. Bakteriológiai vizsgálatot is kellett volna végezni, mert ebből kitűnt volna, hogy­­ az elhunyt asszony tüdeje, illetőleg az állító­lag elmeszesedett góc tartalmazott-e a mű­téti beavatkozáskor virulens fertőző bacil­­lusokat. Minich Károly dr. professzor válaszolt ezután az ellenőrző orvosszakértő észrevéte­leire és emelt hangon mondta: — Nem követhetem az ellenőrző orvos­szakértő urat szakvéleményének sajátos mó­don való előadásában, s megállapíthatom, hogy bár jó modorban, de a Vörös Újságban Er­zsébet királyné út ! Telefon *­­T 3­6—31. SYD-FOX közkívánatra vár­­ongálva ! Kezdete 6ra­kor naponta - óra­­ feltalált kifejezésekkel fűszerezte elő­adását. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ellenőrző orvosszakértő urakat kioktassam. Akkor, amikor egy előkelő és kitűnően veze­tett fővárosi kórház terhesség ellen kezeli a beteget heteken keresztül, akkor nem lehet pláne ilyen apodictice megállapítani, hogy terhesség nem forgott fenn, azért, mert Klár Zoltán, Klár Zoltán. A boncjegyzőkönyvben benne vannak azok az adatok, amelyek a ter­hességet bizonyítják. Az elmeszesedett gócban nincsen tbc. bacillus, ez a már hosszú esztendők óta lezajlott betegség nem használható fel in­dokolásául a terhesség félbeszakításának. —­ Az én véleményem indokai nem szap­panbuborékokból állanak, mint az ellenőrző orvosszakértő úré, hanem vasbetonból, — fejezte be emelt hangon Minich professzor. Kiár Zoltán az ellenőrző orvosszakértő válaszában ismét tudományos alapon igye­kezett bebizonyítani, hogy álláspontja helyt­áll és annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a törvényszéki orvos és az ő véleménye között mutatkozó ellentéteket haj­landó bármilyen orvosi europage elé bocsá­tani, az a meggyőződése, hogy minden tu­dományos orvosi testület 101 százalékban neki ad igazat. Az­ orvosszakértők között még jó darabig folyt a vita s ennek befejezése után Gál Jenő dr. védő terjedelmes indokolással, azt az in­dítványt terjesztette elő, hogy a törvényszék végleges döntés céljából terjessze fel az ira­tokat a legfelsőbb igazságügyi orvosi tanács­hoz. Véleménye szerint, ha a törvényszéki or­vosszakértő és ellenőrző orvosszakértő között lényegben is áthidalhatatlan orvosi jellegű ellentétek vannak, akkor a törvényszék nem zárkózhatik el a bizonyosság megszerzése elől s a törvény szerint fel kell terjeszteni az ira­tokat az igazságügyi orvosi tanácshoz. Makay Jenő dr. ügyészségi alelnök ellenezte a védő indítványát azzal, hogy a törvény a fel­­terjesztést kötelezően nem írja elő, neki magá­nak is az a véleménye, hogyha a bíróságnak kétsége van, akkor kérje ki a legfelsőbb orvosi tanács véleményét, ha azonban kétsége nincsen, a megkeresés felesleges. — Nekem nincs kétségem, én tehát felesle­gesnek tartom a felterjesztést — fejezte be Makay alelnök előterjesztését. KERESEM Mindenkihez, aki a legfinomabb és legdivatosabb anyagokból a legol­­csóbb fehérneműt kívánja viselni, tekintse meg a mai naptól beszerzési áron alul eladásra ke­­rülő több ezer méter DÁVID , JOHN ANDERSON és más különleges angol gyártmányú m­ganyagainkat. Nem rendezünk vásárt, kizárólag a legfinomabb, friss és diva­tos dejalene, puplin és oxford anyagokat bocsátjuk olcsó eladásra abból az alkalomból, hogy cégünk 10 évi fennállás után megváltozik. Kérjük raktárunkat kötelezettség nélkül megtekinteni. Tisztelettel FALUS ÉS FODOR IV, Belváros, Hajó­ u. 12-14 Telefon: 817—14 A törvényszék rövid tanácskozás után a védő indítványát elutasította s a tárgyalást egy már korábban megkezdett ügy befejezéséig félbe­szakította. Ki a csehekkel a Felvidékről! - mondja Tuka vádlott-társa A nagy per harmadik napja Pozsony, július 31. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A Tuka-per mai tárgyalása iránt sem csökkent az érdeklődés, noha Tulk­a kihallgatása már végetért és ma már csak a két mellékvádlott kihallgatása folyik. A mai tárgyalást pon­tosan reggel 9 órakor nyitotta meg Terebessy elnök zsúfolt padsorok előtt. Az elnök folytatta Snacky kihallgatását. A tárgyalás mindvégig izgalmas lefolyású. Mindenekelőtt aziránt hallgatja ki az elnök Snackyt, hogy honnan vett pénzt az „Auto­­nomkt“ című lap szerkesztéséhez és kiadá­sához? Snacky először kitérő választ ad. — Ezt a lapot azért alapította, — mondja, — mert a tót néppárt belépett a kormányba és emiatt nagy elégedetlenség tört ki a Fel­vidéken. A tót néppárt egyes tagjai nem he­lyeselték a pártvezetőség határozatát, hogy a tót néppárt csatlakozott a kormányhoz. A néppárt bizonyos körei viszont a felvidéki magyar keresztény szocialista pártba akartak belépni. Ezt akarta ellensúlyozni az „Autonó­mia" című lap kiadásával. A lap körül az elégedetlenkedőket és a szélső autonomistákat akarta meg­szervezni azzal a céllal, hogy később külö­n pártba tö­mörítse őket. Terebessy elnök közben állandóan aziránt érdeklődik, honnan vette Snacky az erre a célra szükséges pénzt? Snacky végül általá­nos izgalom közepette többszöri felszólítás után kijelenti, hogy ezt a pénzt nem politikusoktól, nem Buda­pestről, hanem tót magánemberektől kapta. — Kik ezek? — Becsületszavamat adtam arra, hogy nem árulom el őket. Becsületszavamat meg kell tartanom — válaszolja Snacky. — Lett volta elég ideje, hogy feloldást kel­jen a becsületszó alól! Snacky továbbra is megtagadja a vallomást, mire az elnök elébe tárja Belámszky tanúval­lomását, amely szerint Snacky Belánezkyval együtt járt Bécsben és gyakori vendég volt a bécsi katonai kémirodában. — Szemenszedett valótlanság — kiáltja izgatottan Snacky. — Belánszky nem mondott igazat. Elejétől végig hazug a tanu­vallomása. A többi tanú is ellenem vallott és hamis tanúvallomást tett. Snacky ezután izgatottan sorra cáfolja a ta­nuk vallomását, akik azt állították, hogy ő Magyarországról kapott pénzt. Az elnök ezután elébe tár egy levelet, amelyet állítólag ő írt volna Belánszkynak. Ebben a le­vélben az áll, hogy Snacky magyarbarát lapot akar alapítani és ehhez anyagi támogatást kért. A levélben kijelenti Snacky, hogy egy Rotherm­ere-ellenes könyv meg­írására kapott szerződést és ezért igen nagy pénzt kínáltak neki, ha el­lenben pénzt kap, akkor nem fogadja el ezt az ajánlatot, hanem magyarbarát lapot indít. Snacky erre a levélre kijelentette, hogy ele­jétől végig közönséges hamisítvány. Ilyen­re­Snacky további vallomása során ki­­jelenti, hogy nem igaz, hogy a Rodobrana Ma­gyarországról kapott pénzt. Nem igaz, hogy Tuka adott volna neki, vagy Rodohranának államellenes cé­lokra pénzt. Az elnök ezután közli a vádlottal, hogy egy Pawlik nevű tanú látott egy levelet, amelyet állítólag Snacky a po­zsonyi magyar konzulátushoz irt és amelyben 150.000 koronát kért ma­gyarbarát lap céljaira. Snacky kije­lenti, hogy ez nem igaz, hanem aljas hazugság. Pawlik közönséges csaló, akit sikkasztásért feljelentett és ezért tett ellene Pawlik terhelő vallomást. Snacky kihallgatása ezzel végetért és a bíróság áttért a harmadrendű vádlott, Mach Sándor, a Slovák mun­katársa kihallgatására. Mach Sándor született tótnak mondja magát ,akinek ágya felett ott lóg Juriga fényképe. — Borzasztóan fájt nekem, — mondja, — hogy a bíróság elé állítot­tak azért, mert követtem vezéreim, Juriga, Hlinka és Tomanek tanításait. Igaz, hogy húsz év óta sok cikket írtam a csehek ellen, de még több cik­ket írtam a magyarok ellen. Ha ma elolvasom ezeket a soviniszta cikkeket, magam is csodálkozom, hogy hogyan írhattam ilyesmit. Magyarországról olyan cikkeket írtam, amelyek miatt Magyarországon bizonyára felakaszta­nának. Mach ezután a spitzburgi szer­ződésről kezd beszélni, az elnök azon­ban félbeszakítja: — Ne politizáljon, nem népgyűlésen vagyunk. A vádról beszéljen! Mach kijelenti, hogy állandóan a magyarok ellen küzdött. Több cikket írt a Slovákba a tót nemzeti öntudat felébresztéséről. Részt vetet a Ro­dobrana megszervezésében is. Tukát egyébként nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a Rodobrana vezére legyen, mert Tuka nagyon higgadt volt, Tuka rendszerint csak a villámhárító szerepét játszotta. Mindig Juriga sza­vához tartotta magát, aki kiadta a jelszót: — Ki a csehekkel a Felvidékről! velet soha nem írt. Ezután hivatkozik egy Igm nevű tanúra, aki be fogja bizonyítani, meny­nyire valótlan mindaz, amit a terhelő tanúk róla állítottak. Mach nem tud semmit földalatti szervezetről. Nem igaz, hogy a Ro­dobrana katonai szervezet lett volna. A leghatározottabban kijelenti, hogy a Rodobranának nem volt kémiro­dája. Magyarországgal semmiféle ösz­­szeköttetésben nem állott. A Ro­dobrana főleg a kommunisták ellen küzdött. Tény, hogy állandóan nagy­­zoló kijelentéseket tett a Rodobraná­­ról és titokzatos célokról beszélt, ez­zel azonban az volt a szándéka, hogy félelmet keltsen az emberekben és fő­képpen a hatóságokban a Rodobrana iránt. Elnök: Járt ön Magyarországon a leventeintézmény tanulmányozása cél­jából? Mach: Voltam egyszer Esztergom­ban, de nem azért, hogy a levente in­­tézmény tanulmányozzam, hanem, hogy beszerezzek néhány okiratot. Fiatal koromban ugyanis az eszter­gomi szeminárium hallgatója voltam és szükségem volt néhány bizonyít­ványra. Ak­kor Esztergomba jártam ott láttam levente plakátokat, amelyek felkeltették a figyelmemet. Mikor visz­­szaérkeztem Pozsonyba éles cikket írtam a levente intézmény ellen. Elnök: Mit tud a fehér és fekete listáról? — A nép nem volt megelégedve a tartományi auonómiával, — válaszolja Mach, — hanem eljes autonómiát kö­vetel. Sokan voltak az elégedetlenek és még többen azok, akik hivatalba akar­tak jutni. Ekkor a Rodobrana össze­írta megbízható és megbízhatatlan hi­vatalnokokat. — Elhaároztuk, hogy a megbizhatat­­lan tisztviselőket uralomra jutásunk esetén nyugdíjba küldjük és helyette a mi elégedetleneinket helyezzük a hi­vatalokba. Az elnök ezután elébe tárja egyik levelét, amelyben Mach állítólagos föld­alatti szervezkedésről ír. Mach kijelenti, hogy ez nem igaz, semmilyen levelet soha nem írt. — Tény, — mondja, — mivel nem kaptuk meg az autonómiát, nem mer­tünk kimenni a nép elé az utcára. A Rodobranával egy ideig nem is érint* Néztünk és ekkor írtam egy levélben. Nem igaz, hogy a Rodobrana Magyarország­ból kapott pénzt

Next