8 Órai Ujság, 1932. április (18. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-01 / 73. szám

1932 ÁPRILIS 1 Április 7-én Londonban, 10-én Genfben tárgyalnak a J­aratéti-tervre Herriot elszigeteléstől félti Franciaországot London, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Daily Telegraph diplomáciai tudósí­tójának jelentése szerint a brit kor­mány eredetileg április 6-át vagy 7-ét tűzte ki a dunai kérdésben érdekelt négy nagyhatalom képviselőinek ér­kezéséül és még mindig reméli, hogy a konferencia a jövő héten létrejön. Ha a német, illetve az olasz miniszte­rek ragaszkodnának előzetes magán­jellegű tanácskozásokhoz angol kar­társaikkal, akkor erre bizonyára al­kalmat fognak nekik adni. Pertinak,a Daily Telegraphnak je­lenti, hogy a fent említett időpont Tardieunek nem felel meg, mert már április 10-én Genfbe kell mennie és így „nincs több ideje udvariassá­gokra". Páris, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Her­riot volt miniszterelnök figyelemre­méltó cikkben foglalkozik a dunai gazdasági együttműködés tervével és fölveti a kérdést, nem lett volna-e helyesebb, ha a dunai államok maguk között megállapodtak volna mielőtt a nagyhatalmakat megmozgatják, ame­lyeket annyi más kérdés választ szét? Herriot végül annak a nyugtalan érzésének ad kifejezést, hogy a dunai kérdések francia részről szorgalma­zott megoldása nem vezethet jó fejle­ményekre. A francia kezdeményezés — mondája — alkalmas arra, hogy Franciaország súlyos külpolitikai helyzetét teljes világosággal állítsa a megfigyelő elé. Tartani kell attól, hogy Franciaország nemsokára telje­sen izolált lesz, mert ma sem titok többé, hogy az egész világsajtó ellen­ségesen áll Franciaországgal szem­közt. Páris, márc. 31. Tardieut és Flandint több szak­értő kíséri el londoni útjára. (MTI) Károlyi ma nyilatkozik a gazdasági kormány­intézkedésekről A pénzügyminiszter a költségvetés redukcióját ismerteti az egységes párt értekezletén (Saját tudósítónktól.) A képviselő­ház mai formai ülése után holnap már érdemleges ülést tart, amelyen fontos javaslatok tárgyalását kezdi meg a hol­napi ülés napirendjén az uzsorajavas­lat, az ipartestületi, a hitelsértési és a korlátolt felelősségű társaságokról szóló javaslat tárgyalása fog szerepelni és e javaslatok tárgyalása közben terjeszti majd be Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter az állami költségvetést. Az aktuális politikai és gazdasági kérdések szóba kerülnek az egységes párt ma esti értekezletén. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kijelentette a 8 Órai Újság munkatársának, hogy a ma esti értekezleten tájékoztatni fogja a pártot azok­ról a kormányintézkedésekről, amelyek a parlamenti szünet alatt történtek. Értesülésünk szerint a miniszterelnök ismertetni fogja azokat a gazdasági természetű intézkedéseket, amelyek kü­lönösen a termésértékesítést és a terme­lés folytonosságának biztosítását célozzák és amely kérdések megoldásán a kormány a legintenzívebben dolgozik. A miniszterelnök tájékoztatni fogja a pártot a költségvetés korlátozásá­ról és Korányi pénzügyminiszter felvi­lágosítást ad az egyes tárcák ke­retében történt költségvetési rendelkezésekről, amelyekkel egyes intézmények összevo­nását, vagy lebontását viszik keresztül. Az értekezleten a kormány tagjai válaszolni fogne de a képviselők részéről esetleg felvetendő kérdésekre is. Állásvesztésre ítélek egy román tábornokot Bukarest, márc. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A had­ügyminisztérium legfelsőbb fegyelmi bírósága tegnap hozott ítéletet a kato­nai kémiai intézet ügyében, ahol egy évvel ezelőtt nagy szabálytalanságok­nak és visszaéléseknek jöttek nyomára. Lupescu tábornokot rangja megtar­tása mellett eltávolították a hadsereg­ből, Radulescu őrnagyot megvettetésre ítélték, míg Presbiterimu ezredest fel­mentették.­­ Meghiúsult vasúti merénylet Paris és Soissons között Páris, márc. 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Paris és Soissons között múlt éj­szaka vasúti merényletet kíséreltek meg, amelyet — szerencsére — még idejekorán meg lehetett akadá­lyozni. Ismeretlen tettesek elvágták a jelzőkészülékek huzalait, úgy, hogy a vonatok számára nem lehetett volna jelzést, főleg pedig megállj­ jelzést adni. Egy vasúti ügyelő ész­revette a rongálást és idejekorán fellármázta a környező állomásokat, úgy, hogy azok megállították a for­galmat, amíg a készüléket kijavítot­ták. A vizsgálat megindult. Reggel hét óráig tárgyalta a francia kamara a költségvetést Páris, márc. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A képvi­selőház ma éjszakai ülésén a költség­­vetés vitáját folytatta. Második olva­sásban megszavazták a külügyi, bel­ügyi, közoktatásügyi, földművelésügyi, munkaügyi, közmunkaügyi, nyugdíj­­és postaügyi minisztériumok költség­­vetését, valamint a pénzügyi törvényt. Az ülés reggel hat óra tizenöt percig tartott. Tömegesen feladásra került csomag, sait a posta üzlethelyiségéből díjmen­tesen elszállítja. Vay Kázmért kihallgatják Gerlóczy Gedeon perében a kincstár ellen Gerlóczy 22.000 pengőt követel hátralékos munkadíj fejében (Saját tudósítónktól.) Gerlóczy Ge­deon építész — mint annak idején meg­írtuk — polgári pert indított a királyi kincstár ellen, amelytől különböző épí­tészeti munkák ellen­értéke fejében 37.600 pengőt követelt. Gerlóczy kere­setében arra hivatkozik, hogy a Fehér­vári­ úti rendőrtelep, a Rádióház és a hévízi rendőrüdülő építkezésénél je­lentős munkát végzett, amelyek díja még kiegyenlítetlen maradt, ezenfelül ő végezte a Somoskői-ujfalusi rendőr­­kirendeltségi épület műszaki munká­latait is és az ezzel kapcsolatos mun­kadíjak is kifizettetlenek. A ke­reset további része arra utal, hogy a Dagály­ utcai rendőrtelep építkezésé­nek ellenőrzésére építési bizottság al­a­­kult annak idején, amelynek Vay Káz­­mér volt az elnöke és Gerlóczy Ge­deon szintén helyet foglalt a tagok sorában. Ezért a munkáért mindössze 6500 pengőt kapott Gerlóczy, aki sze­rint azonban neki 22.000 pengő járna, mert az ő munkateljesítménye lénye­gesen értékesebb volt, mint a többi tagoké és ezért magasabb díjtételre tarthat igényt. Bónis György dr. törvényszéki bíró­hoz került az érdekes per, amelyben a kincstár terjedelmes védekezést terjesz­tett elő és ebben elutasítást kért. Esze­rint a Fehérvári­ úti építkezésnél túl­fizetés történt, a Rádióház építkezésé­nél teljesített munkálatok elvégzésére Gerlóczy ellenszolgáltatás nélkül vál­lalkozott és ugyanaz a helyzet — a vé­dekezés szerint — a somoskő—újfalui építési munkálatoknál. Ami a Titán által végzett dagányutcai rendőrtelep építkezéssel kapcsolatos igényt illeti, a kincstár szerint Gerlóczy nem végzett olyan túlmunkákat, amelyek alapján jogos volna a követelés. Az építést ellenőrző bizottság tagjainak díjazását a belügyminiszter tartotta fenn magá­nak és annak idején közölte is a bizott­sági tagokkal, hogy az összeg mértéké­nek meghatározásának joga kizárólag őt illeti meg. Ezt a közlést — a véde­kezés szerint — a bizottság tagjai tu­domásul is vették. A kincstár védekezésére Gerlóczy Gedeon újabb előkészítő irattal felelt s ebben előadta, hogy az építési bizott­ság egyik üléséről felvett jegyzőkönyv megállapítja, hogy a Titán az építési bizottság tagjainak díjazására a teljes építési költség 2%-át megtéríti, ami 72.000 pengőt tett ki. Ebből az összeg­ből — Gerlóczy szerint — csak 30.000 pengőt fizettek ki a bizottsági tagok­nak. A kincstár jogi képviselője útján erre az előadásra azt adta elő, hogy Gerlóczy Gedeon többet kapott, mint a többi bizottsági tagok, de nem azért, mert több munkát végzett, hanem mert nem volt köztisztviselő. Az, hogy a mi­niszter a bizottság tagjainak tisztelet­díját miből utalta ki, milyen szerződés létesült a vállalkozóval és milyen ösz­­szeg állt a kiutalás rendelkezésére, a kincstár képviselője szerint, nem tar­tozik a felperesre. Hosszas polémia fejlődik ki a tár­gyaláson jelenlevő Gerlóczy Gedeon és a kincstár jogi képviselője között és ennek során Gerlóczy kérte Vay Kázmér, Scitovszky Béla volt belügy­miniszter és még más tanuk kihallga­tását. A kincstár képviselője ezt elle­nezte azzal, hogy a peres vita iratok­ alapján is elintézhető. Bónis bíró a tárgyalást azzal na­polta el, hogy beidézik Vay­ Kázmért a hévízi rendőrüdülőőtelep ingyenes munkálataira vonatkozó tanúvallomás­­tételre, ezenkívül kihallgatják Simén­­falvy Sándor belügyminisztériumi tit­kárt is. A kincstár a többi kérdésben elő­készítő irat benyújtására kért időt, amit a törvényszék honorált is és ezért a többi kérdésben nem hozott hatá­rozatot.­­ PÉNTEK 3* OEDRE Az új főkapitány felkereste ma Hetényi és Domíny főkapitány­helyetteseket A főkapitányság tisztviselőkara elbúcsúzott a volt főkapitánytól (Saját tudósítónktól.) Ma reggel búcsúztatta a főkapitányság tiszviselői kara Bezegh-Huszágh Miklóst, a tá­vozó főkapitányt. A főkapitányi fo­gadóteremben gyűltek össze a rendőr­ség vezető tisztviselői, osztályfőnökök, csoportvezetők és a kerületi kapitány­ságok vezetői. A tisztikar nevében Andréka Károly helyettes főkapitány mondott búcsúbeszédet. Bezegh-Hu­szágh Miklós válaszában kijelentette, hogy nyugodtan távozik helyéről, mert a főkapitánysága idején eltelt négy év alatt a budapesti rendőrség világvi­szonylatban is jelentős, sikeres mun­kát végzett. Ebből az érdemből, mon­dotta, semmit sem vindikál magának, hanem minden érdemet a rendőrség tisztikarának, detektívtestületének és legénységének tulajdonít. Ezután át­adtak a volt főkapitánynak egy albu­mot, az összes rendőrtisztviselők alá­írásával, majd a Budapesti Napilapok Rendőri Rovatvezetői Szindikátusának kiküldöttei vettek búcsút Bezegh-Hu­szágh Miklóstól. A volt főkapitányt délben búcsúkihallgatáson fogadta a kormányzó. Az új főkapitány, dr. Ferenczy Ti­bor tegnap már egy ízben megjelent a főkapitányságon, ahol Andréka Károly főkapitányhelyettes fogadta. Ma éles­ben újra megjelent a főkapitányság épületében az új főkapitány, aki felke­­reste hivatali szobájában Hetényi Imre főkapitányhelyettest, a politikai osz­tály főnökét, majd Doming Henrik fő­­kapitá­­nyhelyettest, a bűnügyi osztály főnökét látogatta meg. Ferenczy Tibor holnap reggel foglalja el hivatalát. Aláírták a magyar-belga áru­forgalmi fizetések szabályo­zásáról szóló egyezményt A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walkó Lajos külügyminiszter és vicomte Davignon budapesti belga követ március 26-án a külügymi­nisztériumban a magyar-belga áruforgalomból származó fizetések szabá­lyozásáról egyezményt írtak alá. Az ege­zmény hatálya kiterjed Luxemburg nagyhercegségre is. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő tizedik na­­pon lép életbe. 4 hétmillió pengős ferencvárosi kikötővel nem tud mit kezdeni a főváros tiltakozik az Iparkamara a kikötőnek zöldség­­kir­akodóvá való lefokozása ellen (Saját tudósítónktól.) A háború utáni esztendőkben nagyarányú cél­kitűzések indították a fővárost, hogy a csepeli Dunaágban megépítse a helyi kikötőt, amelyik hivatottnak mutatko­zott arra, hogy a Kelet és Nyugat vízi­­útján vezető szerepet töltsön be. Több mint hét millió pengőt fektettek be az úgynevezet ferencvárosi kikötőbe, hogy ez az intézmény kiegészítse és te­hermentesítse a mellette fekvő állami kikötőt és együttesen vegyék kezükbe a dunai áruforgalom irányítását. A fő­városi kikötőben megépültek a raktár­házak, a vasúti vágányok, a zsilipek, az emelő daruk, a rakodók, a szárazföldi forgalomhoz szükséges kocsiutak és ma az a helyzet, hogy ebben a drága létesítményben halotti csend honol. Amíg a mellette fekvő állami vám­­mentes kikötőben a forgalom évről­­évre emelkedik, addig a fővárosi ki­kötőben egy-két lézengő uszály alkotja az egész mozgalmasságot. Az állami kikötőben a raktárak szűknek bizo­nyultak és a legutóbbi kimutatások is jelzik, hogy az átmenő áruk forgalma egy év alatt több, mint 100 százalék­kal megnövekedett. Ügyes tarifapoli­tikával és a bürokráciától mentes el­járással­ az állami kikötő valóban vára­kozáson felül folytatja működé­sét, míg a fővárosi kikötőben az üresen tátongó raktárak bi­zonyítják, hogy a hétmilliós al­kotásnak senki sem látja hasz­nát. A helyi kikötő ügyeinek intézése másfél évvel ezelőtt a közlekedésügyi ügyosztályból, a közélelmezési ügyosz­tályba került, ahol úgy látszik nem tö­rődnek a gazdasági élet nagy szerepre hivatott intézményével. A teljesen kész közlekedési üzem kihasználására nem történik semmi kezdeményezés, csak leg­újabban kapott szárnyra az a hiteles­nek látszó hír, hogy a fővárosi kikötőt mindenképpen hibáztathatók szűk látó­körre valló koncepcióval a soroksári nagy élelmiszerpiac kirakodó helyévé akarják lefo­kozni. Ott, ahol pezsgő és lüktető forgalom­nak, a kereskedelem és a közlekedés hangosságának kellene betölteni a le­vegőt, káposztásfejek, hagymakötegek, répazsákok, uborkás és krumplis kosa­rak fogják hirdetni, hogy a nagy el­gondolás tulajdonképpen semmivé vált. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara a legnagyobb megdöbbenéssel vette tudomásul az illetékes városházi ügyosztály vérszegény fantáziáját és hogy elébe vágjon ennek a lehetetlen gondolatnak: megalakult az Iparka­mara kikötőbizottsága, amely a hajó­zási vállalatok, a szállítók, a gyári és kereskedelmi érdekeltségek bevonásá­val most terjedelmes memorandumban fogja a fővárost figyelmez­tetni a helyi kikötő magasabb­­rendű hivatására és arra a kötelezettségre, hogy ezt az intézményt a magyar közgazdaság ja­vára miképpen lehet és kell hasznosí­tani. Szakadás Al Capone bandájában Newyork, márc. 31. Al Capone bandájában szakadás állott be. Mint ismeretes, Al Capone jelenleg börtönben ül s ha közbe nem jön valami, 11 esztendeig fog az íté­let szerint ott maradni. A hatalmas alkoholcsempész-szervezet tehát ve­zér nélkül maradt. Most, mint bíró jár, Al Capone helyetteseként Frenk Nitti vette kezébe az ügyek intézé­sét. Nittinek az előtérbe kerülése azonban nem találkozott a banda minden tagja helyeslésével. Nagyon sokan Murray Humphriest akarják a vezéri polcra emelni. A harc tehát kitört s ismerve a gangszerek mód­szereit, nagyon valószínű, hogy nem maradnak meg az elvi küzdelem ke­retei közt s bizonyára legközelebb már revolveres, géppuskás csatákban fog a két tábor egymással meg­ütközni. &/uofh­cUnami/Cu* hangszóróval minden készülék teljesítménye fokozható.

Next