8 Órai Ujság, 1933. augusztus (19. évfolyam, 172-197. szám)
1933-08-01 / 172. szám
1933 AUGUSZTUS 1 VISSZHANG A csend védelmében megszületett a rendelet, amelyről olyan sok szó esett már. Nem is a rendeletről esett olyan sok szó, mint in■ kább arról, hogy a csend — az egymás iránt való udvariasságnak ez a legegyszerűbb megnyilatkozása, szigorú, rendőrhatósági szabályok és büntetések nélkül nem akar megszületni. Pedig, ha végigolvassuk az új rendelet tizenkilenc paragrafusát , a tilalmak között nincs egy se, amelynek betartása különös áldozatot és lemondást jelentene annak, aki betartja. Szóval csupa olyan dolog, amelyre egy kis kölcsönös belátással és udvarisággal mindenki magától és a maga érdekében is rájöhetett volna. Talán az új rendelet nem is lesz egyéb, mint figyelmeztetés erre a természetes és eddig elfelejtett kölcsönös udvariasságra , a büntető rendelkezésekre alig kerül sor. Legalább is így volna szép és helyes. Ami, természetesen, I távolról sem jelenti, hogy valóban így is I lesz. Mert — ha jól emlékszünk, — tavaly I is volt csendrendelet, meg tavaly előtt is. I De csend? Csend aztán igazán nem volt I és félő, hogy mindaddig nem is lesz, míg I a köteles udvariasságot és kíméletet hé- I hány példaadó büntetéssel rá nem erősza- s kolják a konok csendháborítókra, az autó- I tülök, a motorkerékpár és a rádió gara- I boncásaira. Mindazokra, akiknek egy huszadik paragrafust is kellene szerkeszteni, s mely így szólna: Ne tégy olyant, ami a I te éjszakai nyugalmadat is megzavarná, s ha más tenné!* II. Rákóczi Ferenc szívét, melyet Grobois kolostorának temploma- I ban őriznek, vissza akarják kérni a fran- I ciáktól a kassaiak. Az a szép tervük, hogy I a fejedelem halálának kétszázesztendős I évfordulóján, 1935-ben — a bebalzsamo- s zott sáv, e kegyeletes ereklye — újra ta- l lálkozzék a kassai Dómban őrzött kopor- I sóval. A fejedelem nagy emlékének szóló I áhítaton túl, ennek a szép szándéknak van I talán más és mélyebb jelképes értéke is. A messze idegenből hazakerülő fejedelmi I sáv, talán szimbóluma lehet minden vi Iágtájakon szétszórt és elszakított magyar I szíveknek, amelyek olthatatlan érzéssel kívánkoznak egymáshoz, akármilyen mész- I ■ szire tépték is ki őket. A szerb szenátusban először szólalt meg olyan hang, amelyet déli szomszédainktól eddig hiába vártunk. Gavrila Emil a háború előtti szerb-románszlovák komité megalakítójának e felszólalásában nem azt értékeljük legfontosabbnak, hogy bennünket magyarokat „nagyon tisztességes, őszinte, jó és nagyon vitéz népnek" tart, hanem e jóleső megbecsülésen túl a mai magyar kormány gesztiójában okot és jogot lát arra, hogy szükségesnek tartsák a velünk való megegyezést. Világosan és határozottan látja, hogy nekik kell előkészíteniük a talajt arra, hogy jó szomszédok legyünk. Ebben a megállapításban az exponált kisantant-politikus részéről van valamelyes beismerés is arról, hogy nem mi magyarok voltunk eddig azok, akik e szomszédi közeledésnek akadályai voltunk. Mi is úgy érezzük, hogy a jugoszláv határon túl kell általánossá, lennie ennek a meg- s becsülő hangnak, hogy ott is érett legyen I a talaj a jó szomszédságra. " OM&G KEDD3. OLDAL A római eredmény A német sajtó érdekes kommentárjai Gömbös és Mussolini tárgyalásairól ír (Saját tudósítónktól.) Lelkes, ünneplés- Ilsei, szíves szeretettel várta az ország a hazatérő miniszterelnököt, ünneplő fo I gadtatásával is demonstrálva, hogy a I .nemzet mily mélységesen átéri a római I út jelentőségét és a mostani látogatással I is elmélyült olasz-magyar barátság törté- nelmi értékét. Ennek a barátságnak kon- s krét gazdasági eredményeit a héten fogják I realizálni Rómában, ahová szerdán utazik I Fabinyi kereskedelmi miniszter, külpoli- I tikai konkrétumait pedig máris lemérhet- t jük azokon a nyilatkozatokon, véleménye- I ken és hozzászólásokon, melyek az európai sajtóban láttak napvilágot. Ezek közül kü- I lünos érdekességük miatt közöljük az alábbiakat: Berlin, július 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Deutscher Zeitung budapesti tudósítója „Magyarország jelentősége Európa szempontjából“ címmel részletesen foglalkozik Gömbös miniszterelnök római útjával s többek között a következőket írja: Magyarország nemcsak a fasiszta Olaszországgal való kapcsolatának, hanem ugyanolyan mértékben a Duna völgyében való központi fekvésének köszönheti, hogy olyan tényező, amely nélkül semmiféle megoldás, akármilyen legyen is az, Délkeleteurópában nem lehetséges. Meg kell állapítani, hogy a franciai blokknak minden kísérlete, amely a Duna völgyében Magyarország jövő helyzetét Magyarország nélkül akarta kijelölni, nem sikerült. A Duce a baráti kis ország kormányelnökével úgy tárgyalt, mint teljes értékű féllel, aminek különös jelentősége van, ha figyelembe vesszük Mussolini ismeretes állásfoglalását a kis államokkal szemben. En- nek jelentősége éppen abban rejlik, hogy Olaszország véleménye és akarata szerint Magyarországnak az újjáalakítandó Középeurópában kiváló feladat jutna s ezenkívül kellőképpen értékelendő, nemzetközileg megalapozott állást foglalna el. Olaszország és Magyarország — írja továbbiakban a lap — nem fogja engedni, hogy a Duna völgye kialakítása terén Franciaország és a kisantant elvegye tőlük a kezdeményezést. Efelől tisztában is vannak a francia blokkban s nem véletlen, hogyha Paris most új gondolatot terjeszt, amely a Duna völgyében veszélyeztetetthelyzetét legalább felerészben biztosítaná: az olasz-magyar-osztrák-kisantant gazdasági blokk gondolatát. Itt természetesen elsősorban Mussolini felfogása dönt. Magyarország ilyen összeállításhoz — amit a Duce mérlegelt s nem talált túl könnyűnek —, mindenesetre hozzájárulna, amivel nem lehet azt mondani, hogy Budapest ezt ideális megoldásnak tekintené, ezt annál kevésbbé teheti, mert legalább is a revízió kérdése tekintetében mégis csak meghosszabbított fegyverszünetről, mégpedig Magyarország szempontjából súlyosabb feltételek melletti fegyverszünetről lehetne beszélni. Magyarország olasz barátsága, amelyet oly sokszor nyilvánítottak üresnek, ha nem is költségesnek, kezdi megteremni gyümölcseit, Románia tétován viselkedik s most komolyan megkísérli, hogy Magyarországgal értelmes kapcsolatokat teremtsen. Szerbia ma már részben úgy fest, mint aki elvesztette erkölcsi tekintélyét, amelyet a kisantant-szerződés neki és a többi államának kölcsönzött. Ezenkívül attól is kell tartani, hogy az olasz piacon elfoglalt helyzetét már rövid idő múlva érezhetően Magyarország veszi át. Annak a fetismerésnek is szükségszerűen felül kell kerekedni a Magyarországgal szemben ellenséges érzületű államokban, hogy Magyarország összeomlása óta egyetlen állásfoglalása sem volt még megközelítően sem olyan jelentős és erős, mint ma. Ez, sajnos, még nem jelentheti azt, hogy a Mussolini és Gömbösközti tárgyalások negyedik programpontja, a trianoni békeszerződés revíziója rövid időn belül pozitív szabályozást tenne lehetővé. Ennyire még nem kerekedett felül a kisantant-államokban a felismerés, ez azonban ismét arra vezethet, hogy az olasz és a magyar államférfiak komoly vétót mondanak a középeurópai kívánságoknak, amelyeket Franciaország Mussolinival egyetértésben is szövetségi politikája kedvéért táplál. A Berliner TeugebOUt többi között a következőket írja: A római megbeszélések eredményei a következők: 1. a négyesszerződés megkötése Olaszország és Magyaroszág kapcsolatait nem gyengítette, mint azt bizonyos oldalról hitték, hanem ellenkezőleg, még megerősítette; 2. Olaszország a négyesszerződés aláírásával arról sem mondott le, amint azt szintén hitték, a békeszerződések revíziója érdekében való további tetterős közbelépésről. Rómában Gömbös revizionista politikáját teljes mértékben helyeselték; 3. a Duna völgye új szabályozása tekintetében Olaszország és Magyarország megegyezésbe jutott. Magyarország helyesli és támogatja a Duna völgyében az olasz célokat, Olaszország viszont elismeri azokat a különleges gazdasági kapcsolatokat, amelyek Magyarországot és Németországot összekötik. 4. Mussolini törekszik majd a négyesszerződés másik három nagyhatalmát a Duna-kérdés, illetőleg a Balkán-kérdés megoldására e terület politikai kérdéseinek, vagyis az egyenlőjogúság és a szerződések revíziója kérdéseinek felvetése és tisztázása útján megnyerni. Mussolini reméli, hogy Ausztrián és Magyarországon kívül Bulgáriát és Görögországot is be tudja vonni e terv megvalósításába; 5. az olasz-magyar megegyezést megerősített gazdasági alappal is alátámasztják. A Völkischer Beobachter többi között megjegyi: A római megbeszélések mindenesetre azt a figyelemreméltó eredményt érlelték, hogy a trianoni békeszerződés által annyira megkínzott s leigázott Magyarország a négyes szerződési szellemében való közreműködésben reményt lát arra, hogy kivívhatja az élethez való jogát. Sztramyavszky Sándor üdvözlő beszéde Balról: Sztranyavszky, Lázár Andor, Hóman, Fabinyi, Darányi Kálmán és Gömbös Nézze meg Göd-kertvárost és nem fog máshol telket venni! Nem új telepítés, hanem régi, beépített, I kulturált villatelep. Közvetlenül az állo- I másnál Dunastrand, villany, telefon, orvos, I piac, templom, iskola, naponta 32 vonat I és Mavart autóbusz, a Nyugati p. u.-tól 40 percnyire. Pestköörnyéki Takarék VII., Erzsébet-körút 27. | Telefon: 35-6-52 Alapítási év: 1®09 | ' ■ Itt levágandó! ! | utalvány 5 § Aki ezt irodánkban felmutatja, 3 | ingyen utazhat Gödre, f hogy telkeinket megtekintse. § ' - Itt levágandó ! -mi Gömbös miniszterelnök ünneplése és útja autós díszkísérettel (Saját tudósítónktól.) A Rómából hazatérő miniszterelnök szombat esti ünnepélyes fogadtatásának kiemelkedő és impozáns része volt a Nemzeti Munka Központ (MÜVE) gépjárműosztályának felvonulása. A gépjárműosztály negyvennégy automobillal és számtalan motorkerékpárral vonult ki a hazatérő miniszterelnök fogadtatására. A zárt oszlopban felvonuló gépkocsik elsőjében Tabódy Tibor országgyűlési képviselő foglalt helyet. _ A pályaudvar előtt a gépkocsik Kováts Árpád ügyv. alelnök és Salaez Tibor