8 Órai Ujság, 1936. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-25 / 46. szám

KEDD 12. OLDAL Ferlak Sári vasárnap este kezdte meg vidéki turnéját a debreceni Bika-szállóban. A „Velem történt“-et adja elő és körútjában csak Har­sányi Rezső és Szénkor Dezső kíséri. Az első estének nagy sikere volt. * Gigli, a világhírű tenorista ápri­­­­lis másodikén vendége lesz a Városi Színháznak, a „Rigoletto“ mantuai hercegét énekli.* Grace Moore, a híres amerikai művésznő május elsején Budapesten é­nekel, a Városi Színház vendége lesz a „Bohémélet“ Mimi szerepé­ben. * Tabódy Klári, írják az olasz újsá­gok, nagy sikerrel játszik most Ná­polyban, a bécsi operett-társulatnak ő a szubrettje és nevezetes sikereket arat a „Fehér ló“ című operettben. * Sziklai Jenő szombaton újabb öt évre megkapta a szegedi színházat, amelyet a városi tanács egyhangú­lag ítélt oda neki, eddigi érdemei­nek méltánylásául. * Krasznay Mihály „Sárga liliom“ című daljátéka, amelyet két évvel ezelőtt száznál többször játszott a Fővárosi Operettszínház, február 29-én a montecarlói­ operában kerül bemutatóra. A darabot átdolgozták és balettet szőttek bele, amely rend­kívül díszes kiállításával is feltű­nést kelt.* Follinusz Aurél özvegye, Csiga­házi Etel, a régi idők nagynevű szí­nésznője, tüdőgyulladás következté­ben vasárnap Aradon meghalt. * Széll György, a prágai nemzeti színház magyar származású karm­es-­­­tere, egy hónapra Oroszországba szerződött és ma már Moszkvában dirigál.* A debreceni Csokonai Színházra kiírták a pályázatot; a mostani di­rektor, Kardos Géza mellett, Hor­­­­váth Árpádnak, a Magyar Színház főrendezőjének van a legtöbb kilá­tása a bérletre.* „A kis Rákóczi" című énekes dal­játékot, Lelkes Nándor és Szili- Kovács László szép darabját szom­baton délután nagy sikerrel mutatta be az Erzsébetvárosi Színház; a jövő szombaton, február 29-ikén, a Kis­faludy Színházban játsszák, azután i■­idékre viszik.* Pau­lay Erzsi, Cerutti olasz nagy­m­­re­ felesége a minap zeneestélyt rendezett párisi palotájában, ame­lyen elsősorban a nagykövetek fele­ségei vettek részt. * Az angol rádiótársaság legutóbbi zenekari hangversenyének fény­pontja Brahms hegedűversenye volt, amelyet Szigeti József, a világhírű magyar művész adott elő s amely­ről a londoni sajtó most a legna­gyobb lelkesedéssel ír. SZÍNHÁZAK MŰSORA 1936 február H. OPERA: Rip van Winkle (ifj. előadás, 4). — NEMZETI: Hernani (­*8). — VÍG: örök keringő (8). — MAGYAR: Házasság (8). — KAMARA: Heiraat (Leopoldine Konstantin és társulatának vendégjátéka, 8). — PESTI: Kcencágú korona (8). — BELVÁROSI: Szent Johanna (8). — VÁROSI: Nincs előadás. — ANDRÁSSY UTI: Méltóságos asszony (8). — TERÉZ KÖR­ÚTI: Farsangi esték (9). — ERZSÉBETVÁROSI: Feketeszárú cseresznye­fj (6, háromn. 9). — JÓZSEFVÁROST: Leány- éj vásár (fi, háromn. 9). — KISFALUDY: Ezüst­­ menyasszony (fél 6. negyed 9). — KOMÉDIA:­ Hah­é, Tel-Aviv! (0). ■ ­Színház Négy kedves jelenet a „Mackó"-ból Szerdán, február 26-án mutatja be a Pesti Színház Jean de Létraz bohózatát, a „Mackó“-t, Stella Adorján fordításá­ban és Tarnai Ernő rendezésében. A vi­dám darabnak négy kedves jelenetét adjuk itt: Henriette (Góthné Kertész Ella): Hi­vattál, Edmond? Edmond (Góth Sándor): Augustin akar neked referálni kutatásairól. Henriette: Talált valamit őseinkről? Augustin (Kabos Gyula): Hogyne. Edmond (nevet). Pauline (Vaszary Piroska): Kedves Ed­mond, úgy látszik, magának nem tetszik az a felfedezés, hogy a felesége ősrégi nemesi családból származik. Edmond: Bánom is én, csak végezze­nek gyorsan. Henriette: Nos, mit tudott meg? Augustin: Sajnos, nem sok jót. Pauline: Hogyan? Beszéljen. Augustin: Rendőri jelentéseket talál­tam, melyek szerint egyik ősüket a piac­téren megkorbácsolták, mert­ egy hentes­üzletből kolbászt lopott. Edmond (nevet): Henriette: Hogy merészel ilyet állítani. Augustin: Hiteles okmányok alapján. A tolvaj úr fia kéményseprő lett, ennek a fia pedig börtönőr. Edmond: Képzelem, hogy örült, ami­kor behozták hozzá a nagypapát... J. Edmond: Megálljon. Mielőtt elmegy, mondja meg nekem a bűvös szót. Augustin: Miféle bűvös szót? Edmond: Hülyének tetteti magát? Min­dig elfelejtem azt az öt betűt, amellyel a Wertheim-szekrényt ki lehet nyitni. A titkos jelszót. Na? Augustin (gyorsan mondja): Há-há-há­­ha-há. Edmond: Ne röhögjön! Tenyészbarom! Augustin: Nem röhögök, kérem. Öt „h“ betű. Háháh­áháhá ... Edmond: Kinek volt ez a hülye ötlete! Augustin: A főnök úrnak!...­­ Pauline: Akkor megkérem, tegyen meg nekem valamit. Augustin: Parancsoljon. Pauline: Nehéz így egy szuszra elmon­dani. Mindig vágytam valamire, anélkül, hogy konkretizálni tudtam volna óhajo­mat. Most egyszerre érzem mi az, ami hiányzik az életemből. Mi az, ami bol­doggá tud tenni. Nem találja ki! Augustin: Nem én. Keresztrejtvényben mindig gyenge voltam. Pauline (közel megy hozzá): Gyereket, Augusztin: Gyereket akarok. Tegye meg ezt nekem. Nagyon kérem ... * Augustin: És valóban él a gyermek? Christienne (Sulyok Mária): De még mennyire. Szép kis fiú. Örüljön, hogy egy ilyen szép kis gyermeke lesz, anél­kül ... Augustin: Tudja Isten, jobb szeretném magam... Tetszik tudni, tíz esztendeje sportolok, hogy egészséges gyermekeim szülessenek. Most megérkezik az első és semmi közöm hozzá. Mérték után szeret­tem volna és konfekcióban kapom ... ­ A Fészek Club jelmezbálján, amely a farsang egyik legfényesebb eseménye volt, a társadalom színe-java, a művész­világ krémje vonult fel. A báli ruhák és jelmezek káprázatos színpompája mellett legnagyobb sikere Schm­ideg szűcs re­mekbe készült kreációinak volt, a mese­szerűen szép nerz-, hermelin- és róka­­keppeknek és belépőknek. A farsangi bá­lok a sikerek egész sorozatát jelentették a belvárosi, párisi stílust képviselő Schmideg szűcs számára, aki most a Fé­szek-bálon végleg bebizonyította, hogy a közvélemény joggal nevezi a születési és pénzarisztokrácia, valamint a művész­világ legkedveltebb szűcsének. ­ Gyomorbajos embereknek nagy meg­könnyebbülést okoz, ha félórával étkezés előtt három-négy evőkanálnyi természetes­­Ferenc József44 keserűvizet vesznek be. Or­vosok ajánlják. Fészek­bál Huszonnégy órája, hogy az utolsó vendég eltávozott a Fészek­ből, amelyben parádés mulatság folyt szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka. A bohémek úgy ki­tettek magukért, mint még soha: a kis kertészutcai palota színes volt és ragyogó, a vestibültől a harmadik emeleti marseillei kocs­máig minden ötletes és mulatsá­gos, fiatal piktorok és beérkezett szobrászok, szellemes, díszletterve­zők és generózus direktorok olyan látványosságot varázsoltak ide, amilyent a­ legöregebb pestiek se láttak még s amelynek minden részlete kacagtató és ötletes, ere­deti és mulatságos, finom és mű­vészi volt. Három hétig dolgozott egy szellemes vezérkar rajta, a ki­tűnő Bruchsteiner Rezső vezérleté­vel és ennek erős látszata is volt a bálon. Mindenki jól mulatott; a miniszter, aki azért jött el a bálba, hogy megnyissa a mulatságot, hajnalig ott maradt az operisták vidám körében. Budapest legszebb és legdivatosabb színésznői vetél­kedtek egymással: ki tud ötlete­sebb jelmezben felvonulni; az elő­kelő társaság finom dámái bohém jókedvet árasztottak maguk körül: kellemes, gondtalan, békebeli far­sangi éjszaka volt. Honnan került ennyi mulatozó ember a Fészekbe és honnan került ennyi zavartalan jókedv? Elégtelen jelző, hogy fel­támadt itt az Ezeregyéjszaka min­den csodája, mert a fejbólintó Budhától a pikáns matrózcsap­­székig, a színházak nagyszerű karrikatlíráin és paródiáin át, a szépasszonyok végeláthatatlan se­rege, a­ decens és mégis kacagtató kosztümök, a fiatal leányok és a­ szép mamák felejthetetlenné vará­zsolták ezt az egy éjszakát, amely egymaga felért ama híres ezeregy­­űyel. A Fészek bálja nagy társa­dalmi eseménye volt Budapestnek; mindenki boldogan fog rá vissza­emlékezni ... A hét eseményei négy bemut­ató lesz e héten a buda­pesti színházakban. Az Operaház szer­dán hozza színre Hubay Jenő balettjét, az „Önző óriás“-t, amelynek szövegét Wilde meséjéből Márkus László és dr. Mohácsi Jenő írta. Ugyanazon az estén felújítja az Operaház Radnai Miklós táncjátékát, „Az infánsnő születés­­nap“-ját. Szerdán tart bemutatót a Pesti Színház. Jean de Létraz francia szerző bohózata, a „Bichon" kerül színre „Mackó" címmel, Stella Adorján fordí­tásában. Pénteken a Nemzeti Színházban lesz premier. A „Kristóf Katica“ kerül színre. Kari Zuckmayer színműve, Kosz­tolányi Dezső fordításában. Ez lesz Dayka Margit első fellépése a Nemzeti­ben. Ugyancsak pénteken kerül először a közönség elé Abrahám­ Pál új operettje, a „Mozihercegnő", Heltai Jenő átdolgo­zásában, a Kamara Színház színpadán, Ágay Irénnel a női főszerepben.­­ Díszhangverseny. Az Egyetemi Kör 27-én, csütörtökön este fél 9 órakor ren­dezi díszhangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közreműködnek: Bakó Lászlóim, Felvinczi Takács Aliz, Karátsonyi Margit, Laurisin Irén, vitéz Garamszeghy Sándor, Laurisin Lajos, Laurisin Miklós, Schmidthauer Lajos, Stefániai Imre és a Budapesti Egyetemi Énekkarok Vaszy Viktor karnagy ve­zényletével. Meghívó és jegyigénylés a kör helyiségében (IX. Gönczy Pál­ u. 6), telefon: 86—1947 és a helyszínen. EZGM® K­jSJS HS 122~1 1936 FEBRUÁR 25 Leopoldine Konstantin vendégjátéka Vasárnap este zsúfolásig megtelt a Ka­mara Színház és a táblás ház elragadta­tással tapsolta a vendég Leopoldine Konstantint, aki régi kedvence a buda­pesti közönségnek. Színes és mulatságos játék került színre: „Die Frail mit den 100 Affären“ és a művésznő volt a száz­kalandos dáma benne. Szerepe ugyancsak színes és mulatságos, Leopoldine Konstan­tin rokonszenves egyénisége, tökéletes beszédtechnikája és színészkészsége ez­úttal is diadalmaskodott. Tapssal fogad­ták és sok nyíltszíni taps jutalmazta szép és érdekes játékát. Partnerei is megfele­lőek s a vendégjáték a legszebb auspi­­ciumok között kezdődött. Ma este Magdát játssza Sudermann „Heimal“ című drá­májában, holna­p Hatvany Lili „Buch­ der Liebe“ című színművét, szerdán a tegnapi darabot ismétli meg Leopoldine Konstantin és társulata. Az Operabarátok Egyesületének díszelőadása Kivételes társadalmi és művészeti ese­ménynek lesz színhelye az Operabarátok Egyesületének szerdai díszelőadása. Az ünnepi est a táncművészetnek ad rend­kívüli szerepet: ezúttal két balettet nyújt a közönségnek. Wilde Oszkár mesevilága elevenedik meg az Operaház színpadán, mindkét színre kerülő balett a nagy an­gol író világhírű meséiből kel életre. Oláh Gusztáv és Fülöp László szenzáció számbamenő díszletei teremtik meg azt a fantasztikus keretet, amelyben „Az önző óriás“ és az „Infánsnő születés­napja" játszódnak. A szerdai est iránt oly nagy az érdeklődés, hogy elővételben fogyott el minden jegy. A díszelőadás után társasvacsora lesz a Hungária-szálló termeiben. — Erna Sack. Gramofonlemezen, rá­dión elkápráztató és valószínűtlen adott­ságok és képességek tették nálunk is szen­zációvá a legmagasabb hangú koloratúr­­szoprán, Erna Sack nevét. Tegnap este a Vigadóban énekelt. Fiatal, aranyszőke, karcsú, szrécszerű jelenség, akinek két­ségtelenül van személyes varázsa is. Mindaz, amit lemezein hallottunk, igaz­nak bizonyult. Nem kevesebb, de sajnos nem is több a kapcsolata hallgatóival, mintha lemezről hallanánk. Hiába talál­koztunk művészetének érzéki valóságá­val, ez nem nyújtott többet a közvetített produkcióknál. Igaz viszont, hogy csaló­dás sem nyújtott ebből a szempontból s ez nagy szó. Torkában valóban ott ékes­kednek a laikus füllel alig követhető legmagasabb emberi hangok és ezekkel ta­lán még fölényesebben bánik, mint hang­jának középfekvésével. Technikája telje­sen kiegyenlített s ez a koloratúr áriák­ban magával ragadó. Nagy kár, hogy többször is disztonált és így muzikalitása nem mutatkozott hibanélkülinek. Néhány dalt is énekelt, ezekkel azonban csak énekkulturát nyújtott, mélyebb zenei át­élés nélkül, így is meghódította azonban a közönséget. (k. m.) — Zeneakadémiai operavizsga. A Zene­­művészeti Főiskola operaszakos növendé­keinek első ezidei, félévi vizsgaelőadása kitűnő eredményt mutatott. A nyilvános­ság elé jutott művészjelöltek hanganyag, iskolázottság és színpadi játék szempont­jából is az általános növendékszínvonalon túlnőttek. Többször emlékeztünk már­ meg Ba­rtos Miklós figyelemreméltó bariton­járól. Első nyilvános szereplése óta rend­kívüli méretekben bontakozik ki hivatott­­művészete. Nagyterjedelmű, kivételesen szép orgánuma, fölényes intelligenciájú alakítása három szereppel az est legna­gyobb sikere volt. Hochstrasser Karola muzikális és szép hangja, Ilosvay Eszter szuggesztív ,drámai játéka és értékes énektehetsége, Bánlaky Etelka nagy­­jövőjű koloratúrszopránja, Liontasz Con­­stantin kivételes magasságú tenorja mel­lett Kovács Jolán, Takács Paula és Man­­ninger Angéla is szép sikert arattak. Sok tapsot kapott a közreműködő Imre Vince dr. is.

Next