8 Órai Ujság, 1937. május (23. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
TELEFONSZÁMAINK: SZERKESZTŐSIG ........ *I-153-S0 KIADÓHIVATAL ....................................... UTAZÁSI IRODA.................................. 1-289-81 FIÓKKIADÓHIVATAL ........................ I-1M-32 U«7* 3^ |f]iffn2S ® ÁRA 6 FILLÉR jggBHBBw SIB BMKISk wkl SâMBI « SEB. IBrol QI XII. ÉVFOLYAM 98. SZÁM ALAPÍTOTTA: NADANYI EMIL FŐSZERKESZTŐ: BETHLEN ANDRÁS BUDAPEST, 1937 MÁJUS 1 SZOMBAT A munka hősei A magyar mezőgazdaság tavaszi seregszemléje után most a magyar ipar és kereskedelem vonult fel a Budapesti Nemzetközi Vásár káprázatosan szép és gazdag kiállításán, hogy ország-világ előtt bemutassa erőfeszítésének eredményét, szorgalmának és tehetségének gyümölcseit. Ennek a kiállításnak fokozott jelentősége van ma, amikor az ország kereskedelem- és iparellenes jelszavaktól visszhangzik, amikor kótyagos demagógia hirdeti, hogy nincs szükség kereskedőkre és gúzsba kell kötni az ipart. Nos, a magyar iparos és a magyar kereskedő nem perel vádlóival, nem vitatkozik széllel-bélelt frázisokkal, felépíti évről-évre a maga pavillonját a városligeti vásárvárosban, kiállítja portékáit, bemutatja legúfjabb készítményeit és szebbnélszebb alkotásokkal hirdeti, hogy él, dolgozik és produkál, kézzelfogható mértékkel gazdagítja a nemzetet, mialatt a jelszavak lovagjai mindent elkövetnek az ország meglévő értékei szétrobbantására. Tizenegy év óta rendezi meg az ipar és kereskedelem a tavaszi nemzetközi vásárt s legnagyobb dicsősége, hogy a kiállítás évről-évre szépül és gazdagodik. Mostoha körülmények, válságok, gazdaságiföldrengések súlyos vérveszteségeket okozhattak egyes ipari és kereskedelmi vállalatoknál, de az ipar és kereskedelem a maga összességében bátran szembenézett minden viharral, hősiesen megbirkózott minden megpróbáltatással s rendületlenül, megállás nélkül ment előre a haladás útján. Ennek az állandó, céltudatos, mindig jobbra és szebbre törő haladásnak nagyszerű demonstrációja a ma megnyílt vásár is, mely egy egész világ előtt hirdeti a magyar ipar és kereskedelem életrevalóságát, szorgalmát, tehetségét és energiáját. De ugyanezt hirdeti befelé is, rosszhiszemű demagógok és ellenséges indulatú politikai irányzatok felé, a becsülettel végzett munka jogos önérzetével követelve megbecsülést, elismerést és főképpen szabadságot, mely lehetőséget ad a csendes, zajtalan, deeredményes munkára. 71 %vörös visszatérése Griger Miklós drámai beszéde a Házban A költségvetés vitája megkapóan szép és színes mozzanattal gyarapodott. Ma délelőtt került sor Griger Miklós felszólalására és a Háznak ez a mélyen meggyőződésés, lobogó temperamentumú, erősen nép- és szabadságszerető tagja olyan beszédet mondott, amely nem egyszer szinte drámai hatást ért el. Griger politikai küzdelme azóta, hogy az előbbi parlament feloszlatásának napján összetűzött a hatalommal, valóságos kálváriajárás volt. Azt lehetne mondani, űzték és kergették egyik választásból a másikra, miután ki volt adva a jelszó, hogy „a törös papnak pedig bejönnie nem szabad”. A sors felismerhetetlen rendelése máskép akarta. Griger ma ott szónokolt a képviselőházban, kizárva mindazt a mély keserűséget, fájdalmat, méltatlan üldözésen való felháborodást, amelyet végig élt és újból hitvallást téve a magaelveiről, amelyeknek kitartó követésében ez az üldöztetést rengeteg támadás és rágalom sem tudta megtörni. A mai délelőttnek Griger Miklós beszéde volt a kiemelkedő mozzanata.zemben, amikor így folytatja: — Most, első felszólalásomkor, szükségét látom annak, hogy támogatóimnak, a független ellenzék tagjainak és elsősorban Eckhardt Tibornak köszönetet mondjak. Beszédem tárgya, a választójog és az azzal öszszefüggő kérdések lesznek. — úgy érzem — emeli fel hangját Grigor — hogy a mostani választójog szenvedő alanyának joga volt arra, hogy bírálatot mondjon a mostani választójogról, mert egyik törvényünknek sincs akkora jelentősége talán, mint ennek. Ez annál is szükségesebb, mert vannak sokan, akik Darányi Kálmán miniszterelnök ajkairól tegnapelőtt elhangzottak után úgy vélik, hogy felesleges dolog ezt a kérdést feszegetni és ennek a kérdésnek taglalásával nyitott ajtót döngetni — hiszen a titkos választójog úgyis meglesz. — Mennyi alakról hangzott ez már! — vetette közbe Esztergályos János. Gróf Festetics Domokos: Ne zavard a szűzbeszédet. A közbeszólások után így folytatta Griger Miklós: — Hiába nem beszélnénk a titkos választójogról, az időközi választásoknál kiütközött ennek a rendszernek minden rossz oldala és hibája. " Griger a hatalom morális és fizikai brutalitásáról A Ház ma délelőtti ülésén, amelyet 10 órakor nyitott meg Sztranyavszky Sándor elnök, Lázár Andor igazságügy miniszter volt az „inspekciós miniszter." Az ülés első szónoka Griger Miklós volt. — Az 1935-ös házfelosztáskor — kezdte feszült figyelemmel kísért beszédét, — odakiáltottam az akkori miniszterelnöknek: „Miniszterelnök úr, ön nem váltotta be a nemzetnek tett ígéretét!“ Mielőtt ezt a kijelentést megtettem, már előbb is tudtam, hogy szálka vagyok a kormány szemében, de közbeszólásomkor már a legtisztábban láttam, hogy ezzel megpecsételtem sorsomat és el fogok esni a politika harcmezején. És nem is csalódtam, mert a hatalom morális és fizikai brutalitása elzárta előlem hosszú időre a parlament kapuit. Én nem bántam ezt és volt bátorságom továbbra is az igazat megmondani. Ha nem lehet a képviselőházban politizálni, majd politizálok engedély nélkül az országban. Jártam az országot és hirdettem az igazságot és hála a független sajtónak, beszédeim nagy visszhangra találtak. Griger Miklós rövid szünetet tart. Halálos csend uralkodik az ülésre- Gömbös Gyula üres bársonyszéke előtt — Két évtizedes választójogi harc áll mögöttünk. Az utóbbi hat esztendőben négy egymást követő kormány ígérte a titkos választójog megteremtését, de egyik sem csinálta meg. Azután jött Gömbös Gyula kormánya ... — Mikor nagy politikai ellenfelem üres miniszterelnöki bársonyszékét nézem és bírálatot mondok róla, tessék elhinni, hogy igen nehéz feladat előttállok, mert nem akarok vétenia kegyelet ellen, de nem akarok véteni a saját meggyőződésem ellen sem. Egy olyan államférfiéról, aki évekig állt az ország élén, és olyan politikai rendszert teremtett, amely még most is él csökevényeiben, bírálatot csak tárgyilagossággal szabad monddani. Mikor Gömbös Gyuláról emlékezem meg, meg kell állapítanom, hogy politikáját mindig, még életében károsnak és veszedelmesnek tartottam, de nem vontam soha kétségbe az ő jószándékát és tisztakezűségét. Most, mikor halála után bírálom, objektivitásra törekszem inkább.