Cholnoky Jenő: A Föld megismerésének története - A Föld titkai 6. (Budapest, 1932)
XIII. fejezet. Kopernikus, Keppler, Galilei
lalni a Nap körül keringő bolygók szisztémáját, részben az ókorból fennmaradó kísérlet, a „szférák harmóniája“ tanának inspirálása alapján. Ez az ifjúkori műve nagy feltűnést keltett. A Mysterium Cosmographicum bűvölő hatású volt, de Keppler egész további működése nem volt egyéb, mint ennek cáfolata és az igazi „harmónia“ megállapítása. A kis könyv Tycho Brahe figyelmét fölkeltette s Kepplert Grazból magához hívta Prágába. Grazban tartományi matematikus volt s híre, neve ott is folyton emelkedett. De az a szomorú, hogy különösen híre kerekedett, mint asztrológusnak, csillagjósnak, pedig ő maga a legtökéletesebben elítélte ezt a szédelgést. Dehát élni kell. Az akkori idők szokásai szerint ugyanis a naptárakba mindig horoszkópiumokat, vagyis csillagjóslatokat volt szokás közölni . Kepplernek néhány ilyen jóslata nagyszerűen bevágott s Keppler egyszerre híres ember lett. Pedig nevetve, az emberek ostobaságán mulatva, — írta bele a kitalálásokat — Tycho azonban komoly munkája alapján hívta meg. Alig kezdtek együtt ismét a munkába, Tycho meghalt s Kepplerre maradt a hatalmas anyag és a csillagda igazgatósága. Szegény ember! Nem csoda, ha Madáchot megihlette az ő tragédiája. Miár gyermekkora boldogtalan volt. Atyja kocsmáros volt s Johannes születése után mindjárt elment hazulról, nyugtalan vére kergette s 1589-ben elesett a törökök ellen folyó hadjáratban, valószínűleg hazánkban. Anyja is egy ideig férjével kóborolt, az alatt a gyerekeket nagyszüleik nevelték. A kis Johannes gyenge testalkata miatt került iskolába, de bár minden vizsgáját kitűnően tette le, mégsem vették föl református papnak, mert nem volt nekik elég fanatikus. „Tisztelem mindhárom keresztény vallásban azt, amit Isten nevével megegyezőnek találok, de tiltakozom minden új tan és minden régi tévelygés ellen.“ S ebből a meggyőződéséből nem lehetett kimozdítani. Ez volt életének egyik tragikuma. Grazból is azért kellett az egyetemről elmennie, mert nem volt hajlandó az egyetem fanatikus túlzásainak engedni. Naptárát pl. már a Gergely-féle naptárrendszer szerint szerkesztette, már pedig a protestánsok szerint egyáltalában nem illett a református tanárnak elfogadnia azt, amit egy pápa talált ki! Azzal vádolták, hogy titokban katolikus! Pedig itt Grazban jól érezte magát, első feleségével boldogan és jó módban élt, úgyhogy Tycho első meghívását Oranienborgba nem is fogadta el. Dehát a fanatizmus kiüldözte. Ferdinand herceg, a későbbi II. Ferdinand császár Grazban megindította a reformátusok üldözését s minden tanárnak menekülnie kellett 14 napon belül. Keppler hazánkba, Magyarországba meg