A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-22 / 165. szám

165-ik sz. Szerda, július 22. Előr­etdéii díj: Postán küldve v­agy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra..................................1 frt 75 kr. 3 hónapra......................................5 frt-------6 hónapra.....................................10 frt-------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Mindi­g pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztői Iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. §ferl tuti lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP, Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1803. Beigtatási díj: 1 hasábos­­»elitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SHgf Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. A lap szellemi részét is letörni • ion közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak iámért kezekig fogadtatnak el £ V3T Előfizetési felhívás „HON" második félévi és harmadik negyed­évi folyamára. Előfizetési ár: Julius—decent fieri ’­, évre 10 it. Julius—£eptemberi 14 évre 5 st. A .Hon“ szerkesztő és k>dé hivatala. Emlékirat a felföldön, különösen Eperje­sen áll ittín­dó gazdasági és erd. tanintézet ügyében. *) Tek. orsz. magy. gazd. r­gylst! A felső magyarországi gazd. és erdészeti tan­intézet ügye az orsz. magy. gazd. egyesület ré­széről a végeldöntés pontján áll; és a sárosme­­gyei birtokos osztálynak csak most van első al­kalma felszólalni. Julius elsője volt azon nap, hol a mn­gyei birtokos osztálynak is tér enged­teti­tt az összejövetelre ; ezen alkalommal sz. kir. Eperjes városa polgáraival együtt kebeléből ve­gyesen egy bizottmányt küldött ki ezen fontos ügy minden oldalróli előmozdítására. Ezen ve­gyes bizottmány legszentebb a legelső kötelessé­gének tartj­a elmondani a t. or. gazd. egy. előtt hogy: a természet által keblünkbe oltott hajlam, melyet minden ember szülővárosa és megyéje iránt érez, bár egészen természetes és mentheti, de menthetlen volna, ha bármi ügyben csu­pán csak ez volna az egyedüli döntő, s így nyugodtan állíthatjuk, hogy midőn saját érde­kün­ket szeretnénk előmozdítva látni, akkor fel­szólalunk egész felső Magyarország, sőt hazánk érdekében is. Szóval, midőn az or. m. gazd. egy­letnek a felállítandó gazd. s érd. tanintézet he­lyéül Eperjest forrón ajánlanánk, akkor nem csupán Eperjes és v béke lebeg szemeink előtt, de hazánk egész felföldje, s általa az egész drága hoc. Iparko­dni fogunk tehát kibontakozni a provinciális körből, és magesb nézportot fog­lalni el, midőn Eperjes és vidéke érdekében kí­vánunk lándzsát törni. Felfogásunk szerint ezen ügyben kétnemű érvek harczolnak ; anyagiak és szellemiek. Az a­n­y­a­g­i­a­k közé fertőzik: 1. Véleményünk szerint azon körülmény, hogy Eperjes és vidé­ke azon pont,melyben az egész magyar felföld gazdasági előnye hátránya, kelleme és nyomo­ra képviselve van. Nem egészen a Kárpát­­csúcsok tövében és igy mentve azok elsőrohamu zordonságától; nem is oly távol tőle, hogy a hide­gebb égaly és északi vidéki jellemét elvesz­tné, maga a város egy kellemes, egészséges jói müvelt, dustalaju völgyben fekszik, de amely már saját, elé­gé szűk határán oly sovány vegyületü földet is leir el mutatni és általában a földm­k és föld fekvésének oly különbö­ző nemei­, hogy: ezen kis határ mintegy kis tükörben magában foglalja a magyar felföld geognosiáját. Körülövezve egy­részt a leggyönyöröbb vegyületű lombos, más­részt a legtarkább színezetű fenyvesek által, mindkét nemben a felső magyarországi főfajok­­ban képviselve a Tarcza és Szekcső partjain, melyek szinte félig folyó, félig hegyi patakok s melyekbe több csendesebb folyású és zugó bér­ezi patakok omlanak, oly alkalmasak a tanulmá­nyozásra; egyrészt: mimódon lehet rakonczátlan erejeket korlátozni szabályzás által és megtörni azon romboló szellemet, mely a legszebb he­gyeket ha­sznál betlen árkokká, a legdusabb talajú lap lyt, terméketlen kavicsossá változtatja; másrészt: mi m­ódon lehet természet-adta erőket értékesíteni rétöntözés, hasznos gyárak és mal­mok felállitása által, mely szintén bizonyosan egyik feladata és tárgya leend a felföldi gazd. érd. tanintézetnek. Ilyen a város és legközelebb környéke. A távolabb vidék ezen jellemet szintén meg­tartja . Vannak jelen szorga­lmmal évek óta ok­szerűen rendezett és kezelt különféle váltógaz­daságok, példái annak : mimódon lehet rosZ föl­dön is paradicsomot teremteni. Valódi felföldi szorgalomminták. — Vannak elhagyott iszonyú­­terméketlen, kavicsos, vizmozásos,kiirtott erdejü, gyalogfenyüvel benőtt, elvadult, öss­zevisza árkolt s szaggatott, sárga, szinetlen és legszerencsétle­nebb vegyületü határok, honnan a nép kivándo­rolt, a marha elpusztult; hol a vegetatio szüne­tel és a természetnek vadkeze iszonyúan műkö­dik Valódi felfe­di kárhozattanyák. De mindkét nemben méltó tárgyai a tanulmány­ozásnak. — Az erdőre nézve is a leggyönyörübb tölgyes, bükkös, gyertyán, juharrengetegek ; közönséges vörös, szurkos, jeg< nyefenyük egész hegylán­­czolata; gy­önyörüen kezelt és rendezett erdők, mint p. p. az Eperjes tösznmsf cédjában levő só­vári és sok más hegyek. Vannak ellenben kiír­tak elpu ztitott, elhanyagolt, is­aeneveszett, mindennemű erdők is; a természet valódi vad­virágai. Mily s.­­ép alkalom : egyrészt a meglevő szépen, jón, az erdészeti aranyokat tanulmá­nyozni ; másrészt az elromlottat emelni. Vannak e vidéknek dús lapály rétjei, és valódi alpesi ka­szálói és leg­elei. Újra egy tér, melyen a felföldi g­adászat egy nevezetes czikke még kis­elésre és terjesz­ésre vár, t. i. a tihénsajt és juhtúró készí­tés, kezelés, és annak értékesítése. Van továbbá legváltozatosb növényzet. Eperjesen m. e 3,000 és az egész megyében m. e. 4500 növényfaj (hol­ott Debreczen vidékén csak m. e. 500 van). Ez legbiztobb jele a föld különféle vegyületéne­k és az égalj változatainak. És valóban a légmérsék­elt változatokat mutat télen és nyáron, melyet ismét csak a felföldön lehet találni. Hissszük tehát, hogy röviden bebizonyítottuk, miszerint ezen vidék azon egész téren, mely a Kárpátok alatt Pozsonból Marmarosig terjed, akár észak, dél, akár kelet s nyugat felé tekin­tünk, mintegy középutat tart , egy szóval, hogy Eperjes és vidéke gazdászati szempontból az egész magyar felföldet leghívebben képviseli. 2. Eperjes anyagi előnyei közé tartozik, hogy a gyümölcstermelés már eddig is nagy előme­netelt tett e városban, és egész vidéken ; de kellő tanulmányozás és terjesztés által ezen egy ága a gazdászatnak, az egész felföldnek éven­kint milliókat jövedelmezhet, és az egész hazára valóságos jótétemény lehet. "Jó udvalevő dolog t. i., hogy a felföldi gyümölcsfák tartósabbak, erősebbek és termékenyebbek. — A kis szebeni gyümölcstermelés századok ó a virágzásban van s ezen kis városnak legtöbb jövedelemforrását képezi s e részbeni kereskedés kihat egész Oroszország fővárosáig. A nyársardói és közel­levő helységek és vidék cseresznyéje híres nem­csak e hazában, de a szomszéd Lengyelország­ban is, szépsége, nagysága, tartóssága és azon tulajdonáná­l fogva, hogy ritkán férges. Szóval ha van nagyszerű jövendője a magyarország gyümölcsészetnek, akkor an­ők gyökerét a fel­földön kell keresni, a felföldön pedig újra Eper­jes és vidéke azon központ, honnan ki kell su­­gárzstnia, miután már szá­zados alapokkal bir. 3. Az anyagi előnyök közé tart­zik azon va­lóban sok szép ínyagi ajánlat, mely ezen intézet felállítására részint a város, részint a birtokosok részéről történt. — Igaz, hogy ez talán nem üti meg más, mint p. o. Debreczen városa ajánlatá­nak mértékét, kiterjedésben , de értékben mindenesetre. Azért itt a városban minden darab földnek nagy becse van, mely szintén a szorga­lomnak legbiztosb ismertető jele. Ezen fölül bát­rak vagyunk a t. pr. gazd. egyletet figyelmez­tetni, hogy itt az arányok a gazdaságban min­den tekintetben kisebbek. Nincsenek roppant felterjedésü legelők és puszták; nincsenek n­agy mérvű gazdaságok; és jelleme minden hegyes vidéknek ; de ez lesz jelleme és iránya bizonyo­san a ga­d. tanintézet működésének is. A város ajánlata tehát földben 515 told, s szükség ese­tében még több örökbér gyanánt; készpénzben: több mint 5000 ft o. é. ; építkezési anyagban: tehetsége szerint ICO—200 ezer tégla és kő­, s ezenfölül minden kőbánya és téglavető az inté­zet rendelkezése alá bocsáttatik. Épületi fa na­gyobb mennyiségben.­­ A birtokosok részéről pedig már eddig is, ezen c­élra szintén szép ajánlatok tétettek. Úgymint 255 darab tölgy, 160 darab épületi fenyő, 60,000 tégla, 400 hordó mész, pénzben pedig 1511 forint osztr­ é. Felajánltattak a julius elsei összejövetelkor a jelenlevők közmegegyezésével a temesi pénztár romjai, melyben 2963 ft 70 kr o. ó. Igaz, hogy ezt még véglegesen megajánlottnak tekinteni annyiból nem lehet,a mennyiben a nemességnek még élőt­ársi mindnyájan még részt nem vettek ezen összejövetelnél; de ismerve annak józan gondolkodását, fölteszszük hogy az, hacsak al­kalom adatik, mi den tagjának beleegyezése ál­tal lesz szentesítve. És igy a birtokosi­k részéről felajánltatott pénzben eddig is 4474 fő 70 kr. De ha felveszs­zük, hogy a birtokos osztály még csak csekély részének volt alkalma ajánlatot tenni; ha felves­szük, hogy a legnagyobb birto­kosok távol lakván és eddig még fel sem szóli­­tatván, még semmi ajánlatot nem tettek ; hogy az aláírásuk, nagyban még csak ezentúl lesz­nek szétküldve; hogy a városban is még folynak az aláírások ; ha felves­tzü­k hogy a siker ese­tében sokan 2—3 annyit ígértek adni és hogy az ember természetében rejlik, miszerint: az eredmény buzdít; úgy — alig lehet kétségünk, hogy az intézet felépitéséhez szükséges anyagok a szükséges fuvarral együtt az ajánlatokból be ne gyűlnének. De hiszen nem is azért említjük ezt, mintha a t. országos gazd. egyletnél ezt tartanánk egyedüli dön­tő érvnek, mert tudjuk, hogy ha mi országos szempontokat vélünk támogatni saját érdekünk mellett, akkor a t. orsz. gazd. egylet előtt döntő szempont csupán és egyedül csak az országos lehet. Tudjuk, hogy az or. gazd. egylet, midőn ajánlattételre szólita fel a városo­kat és vidékeket, nem árverésre kívánta bocsá­tani az ügyet, hanem ily módon biztosabb esz­közt óhajtott magának szerezni a valódi érvek kipuhatolására, hogy aztán annál tisztábban ítél­hessen. Előhozzuk tehát csupán azért, mert fel valónk szóllitva, és hogy ezen külső jel által is azon belső érdekeltséget mutassuk, melylyel ezen ügy iránt viseltetünk. 4. Anyagi szempontból megemlítendőnek tart­juk, hogy: Eperjesen 6 országút öszpontosul; hogy ámbár századok elött és alatt föl­tatott nagyszerű kereskedése e városnak az újabb kor­ban megfogy­atkozott, de a kereskedés természe­tes irányát hosszú időre nem lehetvén megaka­dályozni. Eperjes azon ponton áll, miszerint leg­rövidebb idő alatt itt legyen csomója a tiszai, a tarnówi és szepesoderbe­rgi vasutaknak. — M­st is azonban naponkint hét gyorskocsi indul, és ugyanannyi érkezik ide ; a személy és keres­kedelmi forgalom egyike a legélénkebbeknek az egész hazában. A takarékpénztá­ri idei forga­lom 5 millió ft; a postai küldemény 6 milliónál is több. —­­ Megemlítendő, hogy részint a város­ban, részint a vidéken több gyárak, műmalmok, gőzmalmok találhatók. Van 2 gazdasági gépgyár is, és hogy általában a népesség egyike a leg­sűrűbbnek a felföldön, és így az egész or­szágban. Ezen körülmények csak előmozdítólag hat­hatnak a felállítandó intézet jövendőjére, és olya­nok, melylyel egy magyar felföldi város és vidék nem dicsekszik. Ezek azon anyagi előnyök, me­lyek Eperjes és vidéke mellett szólnak. A szellemi érvek pedig e köve­kezedek : 1.) Ha a t. pr. m. gazd. egyesület ez ügyben tett előterjesztésében Debreczen mellett méltán érvül hozza fel, hogy a tiszántúli vidéken ezt olyan helynek tartja , „m­elynek mint e vi­dék központjának; mind kereske­delmi forgalma, mind természeti helyzete, mind szellemi előrehala­dottsága, áll már jelenleg is azon fo­kon, melynél fogva az egész vidék­re jótékony befolyást gyakorolni, és a gazdasági téren is vezér szere­­pét vinni képes“ — mennybe illenek ezen szavak Eperjesre a fel­földet illetőleg ! Eperjes századok óta a múzsák kedvelt tanyája; a kath. főgymnasium és prof. collegium századok óta terjeszti a felvidéken a tudomány jóltevő mele­gét. Ezen főtanoda nagy szellemi kincsekkel ren­delkezik. Van 33 ezer kötetnyi könyvtára, van museum , melyben közel 500 természettani és vegytani készülék , majdnem 8000 állat, 500­ növényfaj , és 4000 válogatott ásvány­példány található. — Egy idő óta a termé­szeti tudományokra különösen Haszlinszky Fr­gyes tanár, m. ak. 1. tag vezénylete alatt nagy gond fordittatik, és szükség esetében az még bővebben is előadható. Sőt birjuk a t. ta­nár urak abbeli ígéretét, hogy ha netalán eleinte a gazd. intézet szervezésekor a szükséges tan­erők hiányzanának, annak elrendezéséig a hi­ányt szivesen pótolják ingyen. Az újabban át­alakított kath. főgymnasium könyvtára és mú­zeuma szintén szép fejlődésnek indul. Oly szel­lemi tőkék ezek s oly talált kincs egy keletke­zendő gazd. s érd. tanintézetre, melyet sem ez­rekre menő holdak, sem százezernyi pénztőkék pótolni nem képesek , és a­mely újra páratlanul áll az egész felföldön. Ezenfelül megemlítendő, hog­y e városnak lakosai műveltek, szorgalma­sak, nagyrészt szintén gazdasággal foglalkozók; hogy ez központja a megyének. Mindez szép szellemi erőket gyűjt e falak közé. 2. Említettük már, hogy Eperjes fekvésénél, mostan meglevő országutjainál és legközelebb építendő vasúthálózatánál fogva előbb-utóbb köz­pontja lesz az egész magyar felföldnek. Hogy az utolsó időben sok körülmény hatott oda, mi­­szerint a felföld érdekei külön választassanak az alföld érdekeitől —tagadni nem lehet. Nem csa­ládunk tehát, ha abbeli nézetünket fejezzük ki, hogy hazánknak talán nem volna ártalmára, ha a magy­ar felföld jövendő központja a gazd. s érd. tanintézet felállítása által is egy uj kötelék­kel vonatnék szeretett hazánk közérdekéhez. 3. Végül talán nem teszünk felesleg munkát, ha bátorkodunk a *. orsz. gazd. egyletet figyel­meztetni, hogy alig van a felföldön megye, mely­ben sűrűbben volna képviselve a középrendü birtok- sztály, a mely századok óta és most is közvetlenül maga kezeli a gazdaságot. Ez meg­tartotta, bér­szegénységben régi telkét, régi szo­kásait, és igy legfogékonyabb pbzlangot képez egy gazd. s érd. tanintézet czéljai előmozdítá­sára. Ezek azon anyagi és szellemi előnyök, melyek a felállítandó gazd. s írd. tanintézet ügyében véleményünk szerint Eperjes mellett szólanak, és melyeket a t. orsz. m. gazd. egylet figyelmébe ajánlunk. Mielőtt azonban befejeznénk előterjesztésün­ket, még egy tárgyról kell megemlékezni. Tud­juk ugyanis, hogy e téren vetélytársunk egy részről Rimaszombat, más részről Igló városa. Tiszteljük ezen városok buzgalmát és hazafias áldozatkészségét, és nem is arról van itt szó köz­tünk, hogy átalában itt vagy ott, legyen-a vagy ne­m gazd. tanintézet? mert a magyar felföld hála istennek oly kiterjedt, hogy kényelemmel elférne rajta 5— 6 gazd. tanintézet is. I­t csak arról van szó , hogy miután előlegesen a felföl­dön csak egy vagy kettő fog állíttatni — kié le­gyen most az elsőség ? Megjegyezzük tehát,hogy véleményünk szerint a felföldi gazdászatot híven és teljesen sem Ri­maszombat, sem Igló nem képviseli. Rimaszom­bat kedvezőbb éghajlatú, mint átalában a felföld; és igy növényzeténél s földvegyitékénél fogva in­kább hajlik az alföldhöz.Ez már szőlőtermő vidék hol a fenyves erdők nem tenyésznek. Igló pedig a Kárpátcsucsok tőszomszédságában, zordabb ég­hajlatánál s növényzeténél fogva hidegebb, mint ál­alában a magyar felföld. Ott a lombosfa gyé­ren tenyész és gyümölcs nem terem. Ezen felül úgy Gömör, mint Szepes lakosai bő keresetet találnak télen nyáron a bányákban és vad hámo­­rokban; épen azért nincs is annyi idejök a gaz­­dászattal foglalkozniok ; a városi polgárnak és birtokosnak szintén ezen iparágakban van mód­ja és alkalma feltartani magát és jólétre vergőd­ni. A minthogy ez úgy a népre, polgárra, mint birtokos osztályra meg is történt, kiki tudván, hogy a gömöri, szepességi nép, polgár és birto­kos mily jólétnek örvend. Ellenben a sárosmegyei és felső zempléni nép és birtokos sovány földének művelésére van egyedül szorítva , tehát talán szükséges­ lenne most előlegesen is ennek körében állítni fel egy oly intézetet, melynek czélja az okszerű gazdá­­szait és ezáltal a birtok megtartása. Tekintetes országos magyar gazdasági egye­sület ! Ezen okokat véltük nagyjából rövi­den Eperjes mellett felhozni. — Részletessé­gekbe nem kívántunk bocsátkozni, mert ezek részint már ismeretesek , részint általunk bármely pillanatban előadhatók. — Azt his­­­szük, nézeteink nem tévesek, és nyugodt lel­­kiismerettel valljuk, miszerint véleményünk az, hogy : a midőn a t. orsz. m. gazd. egyletnek a felállitandó felső-magyarországi gazd. s érd. tanintézet helyiségéül Eperjest ajánljuk, akkor egyszersmind némi szolgálatot teszünk szeretett h­azánknak is. — Kelt Eperjesen, 1863. julius 14-én. A t. orsz. magy. gazd. egyletnek alázatos szolgái — a bizottmány nevében Pillér Gedeon és Fuhrmann Andor. 15. Nemzeti kölcsön 81.75. Bankrészvény 793.— Hitelintéz, részv. 191.—­ Bittet 110.65. Lend.vált. 111.85. Arany 5.34. Pest, jul. 21. Az idő meleg és derült, a hőmérsék 25 foknál nem magasabb. Víz­állás 5­­6­­0 felett. Tegnap óta kikötöttek : „István“ D.-Penteléről 1100 m. különböző gabo­­nanemű­vel; „Sz. György“ Pancsováról 9500 mérő kukoriczával; „Kis Bátor“ D.-Földvárról 1053 m. búzával; „There­sia“ Mohácsról 5300 m. különböző gabo­­nanemüvel; végre „Bátor“ ugyanonnan 5100 m. kukoriczával. Győr felé indult „Erzsébet“ Kuláról 800 m. búza és m. zabot vivén. Gabonavásárunkon alig volt üzleti te­vékenység észrevehető, mivel pedig a ta­­vasi búza nem igen kerestetett, az eladni akaróknak újólagos árcsökkentésbe kel­lett beleegyezniük. 1500 m. 85—86 fnts bánsági 5 ftjával kelt kész­pénzben. Ki­sebb részlet uj, különös jóságu és 89 fon­tot nyomó búza 5­30 krjával adatott el. Uj rozs 3,15, uj, őszön átadandó zab pedig 2 ftra tartazik; a kukoricza értéke nyugodt üzletnél alig változott. Jelen emléékiratot tárgyhalmaz miatt csupán mai >" ... ■'"'«tjük, Szerk. napon kozó*­. _ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi böraéről, jul. 21. — 5 ®/» metalliques 76. Gabonaárak Pesten,jul.21. * Bécs, jul. 20. Mai marhavásárunkon össze­sen 3160 db marha volt felhajtva, melyek—113 darabot kivéve — mázsánként 24—263/a írtjá­val keltek el. * Trieszt, jul. 18. A gabonavásár a héten egyáltalában nyugodtan folyt, az üzérkedés azonban meglehetősen vett részt a vásárlásban. Jó kész magyar búza teljes áron kelt, forgalma 10,300 st, ennek %-a magyarhoni. Kész, mint későbben átadandó kukoriczára nézve is korlátoltabb a szükséglet, ára azonban szilárd. Forgalma 60,000 st, ebből 51,000 st. havasal­földi. Szerződésre zab csak magasabb áron volt kapható, melybe azonban az üzérkedés bele nem egyez­ett. Árpa kis részletben adatott el. Összes gabonaforgalom 71,000 st. G. M. München, jul. 18. Alsóbajorországban az aratás már megkezdődött, a gabona mind mennyisége, mind minőségére nézve sokkal jobb mintsem várták volna. A búza ára 34 kr­­ral égőkként. Jó 345—350 f­ts 22—22%, si­lány 2172—22 ft. Rozs 59 krral olcsóbb; uj ter­mény kisebb mennyiségben hozatván, azonnal elkelt. Jó 127s— 137*, silányabb 12—13 ft. — Árpa szintén 29 krral olcsóbb lett ; üzlete gyen­ge, átlagos ára 10.50; zab 9 krral olcsók lévén schaffele 7.48 kapható. **) Hamburg, jul. 18, Gabonavásárunkon a tartós viharos és esős időjárás következtében szi­lárdabb az üzlet. — Helyben átveendő búza fo­gyasztásra 1 markkal drágábban adatott el, más helyen átveendő szilárdan tartatván forgalomnak nem örvendhetett. ** London, jul. 20. (Távirat) A gabonavá­sáron a búza élénk üzletnek örvend; zab nyu­godt , az idő borús.­­ A 17-bén megkezdett gyapjú árverésen az árak meglehetősen válto­zatlanok voltak ugyan, de inkább a behozóknak kedveztek ; vevő igen nagy számmal volt jelen. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 85.86.87 5.­6.20 5.45 „ tiszai és pesti 84.85.86 4.70 4.30 6.15 86.87. 5.25 5 40 __ „ fehérmegyei 83 84. 4­80 6.—— „ bácskai . . 83.84. 450 4.70 Rozs.................... 77.79.80 2 80 290 3.— Árpa sörnek való 68.fi 9.72 2 50 2.60 2.891 takarmánynak 65.67.69 2.35 2.40 3.46 Zab.................... 45.47.49 2.— 2 10 2.15 Kukoricza pesti . 79.83 2 85 2 90 3.— „ . bánsági 83.85 3 05 3.10 3.15 Kő­es ....— 2.70 2 85 3.— Bab .....— __ Répcze ....— 7-50 7.60 7.70 Vidéki tudósi­k (Sz. M.) T.-Füred, jul. 15. A lapok hasáb­jai telvék az Ínséggel küzdő nép iránti buzgó in­dítványok, s ajánlatok tételével, hiszem is, hogy a magas kormány ez ügybeni intézkedéseit szí­vén hordja, hiszem azt is, hogy számtalan egye­sek, kik a sorsnak e­zen csapásai alól ki vannak véve, vagy anyagi helyzetüknél­ fogva segélyt nyújtani képesek, szenvedő embertársaik irá­nyába ezt tenni el nem mulasztandják, de félek, hogy a nagylelkű segedelem, több tekintetben későn jövend, mert már idáig is a napszámosok családj­a között a legnagyobb éhség uralkodik, s habár nagy jótétemény az adó behajtásának egy ideig elhalasztása is, de azzal a szükség, és éhség megszüntetésén még mivel sem segítettünk Arról kellene tehát mielőtt gondoskodni,hogy míg munkaidő tart, utak építése, csatornák és vizek szabályozása által, a munkás népnek foglalko­zás, és így kenyérkereseti alkalom nyittassék, mert azon 300 forint, mely Abonyi helyi, taná­csos ur által Szolnokon kiosztatott 5000 írtból a T.-Füreden létező 2000 szűkölködőnek jutott, néhány napra is alig elegendő. Minél előbb tehát munkát a népnek! (R. S.) Piskolt. (Biharmegye.) jul. 15. Ta­vaszi veteményeink eddig vidékünkön szépeknek nevezhetők, de ha sokáig elmarad még az an­­­nyira szükséglett eső, akkor tengeri, bükköny, zab, végképen ki fognak sülni. — A jelenlegi piaczi árak : b­u­z­a 3.50; rozs: 2.—2.30; z­a­b 1­60—70; kukoricza 2­40. (N. M.) Sziszek, jul. 19. E héten több ízben volt esőnk, mely a már fonnyadni indult kuko­­riczát, és más kerti veteményeket újólag egé­szen felelevenítette. A forgalom e héten mintegy 9000 mérő kukoricza 2.70—80, és mintegy 3000 m. zabból állott 1.80—95. Búza kevés kele el, s ennek ára ismét 6—15 krral alább szállt. A Száva vize kisebb terhekkel hajóko­zható, ellen­­ben a K­u­l­p­a teljesen hajókázhatlan. (T.) Nyíregyháza, jul. 20. Tegnap nagyon szép esőnk volt, melyet már rég óhajtottunk. Jóllehet az aratás nem a­­ legkedvezőbben ütött ki, még nem mutatkozik az üzletforgalomban semmi különös élénkség. A rozsnak piaczi ára 5 20—40. Gyapjú 75—90 fz. A n­arba még mindig nagyon olcsó. Spiritus, decz ára a kevés készletnek, nem kerestetik. R­e­p­c­z­é­­b­en szintén kevés a forgalom , jelenlegi piaczi ára 6.50. (P. A.) Mohács, jul. 17. Az aratásnak vége van búza és rozs, mind kereszt­ számra, mind szemre jól fizetett, és igy mi a hon némely vi­dékeihez képest magunkat boldogoknak mond­hatjuk. Időjárásunk is megváltozott, az eddig uralgott folytonos szárazságot mai napon szép esőzés váltotta fel, mely már néhány óra óta tart, s ezáltal a kukoricza és burgonyatermés iránti reményeink ismét feléledtek. Az árak je­lenleg: búza (új) 82—84 font 4—4.20; rozs 79.80.2 40—50, árpa 1.70—2.10; kukori­cza 2.60—70. Vegyes. (T. Gy.) Hajós, június végér. Évekig állott fenn az „örjeg-tarjáni ” csatornázd­i egylet, s hosszú évek során át nem tett semmit; nem volt képes az ásatási költ­éret előállitani, — végtére is feloszlott *). Az Örjeg oly terület, melynek birtoklása is teher, mert adó alatt van. Töreked­ni kell, hogy ne csak teher ne legyen a jövőben, de szépen jövedelmező birtokot képezzen! A hildi Örjeg a Duna közép vízállásánál magasab­ban fekszik, és e kettő között mintegy közepet foglalja el az úgynevezett Halasicza fok, mely­nek vize a Kerülőn és a Csanádi Vajason a kop­­pányi holt Dunáig elég eséssel és sebességgel ömlik. — Csekély nézetem szerint legczélsze­­rübb volna a hajósi fáczány-réttől a hildi ür­e­­gen keresztül, a nádudvari halmok alján a Ha­­lasiczáig (mely Nádudvar közelében foly) csa­tornát ásítani oly formán , hogy a csatorna a hil­di örjegen körülbelől azon irányban fűti­a, me­lyet követ egy régi és már beomlott árok —. egész a nádudvari határig , melyen át ismét azon irány volna követendő, melyet a falu alatti kis patakocska a valasicsáig kijelöl.— Óhajtan­dó volna, hogy az idei szárazság és ínség köze­peit kezdetnék meg az ásatás, hogy a nyomorral küzdő szegény népnek alkalma lenne élelmére valót megkeresni! — Az „Ausztriádban megjelent hivatalos ki­mutatások szerint Ausztria közle­kedése a külfölddel a f. h. első négy havában kö­vetkező eredményű volt. A behozatal gyarapo­dott : kávé, dohány, fűszer, déli gyümölcs, he­­ring, sertés (146,644 dbbal) kender-, len-, és repeteolaj, bor, kőszén, festő fa, nyers vas, ken­der és lenne nézve ; csekélyebb mennyiségben hozatott: czukorliszt, kukoricza, rozs, szarvas­, marha, nyersbőr, faggyú, fa, réz, gyapot (54 022 mázsával) gyapjú és selyem. Kivitele­i több rozs, rizs, liszt,komló, nyers bőr, toll, fa, kőszén, hamu­­zsir, nyersvas és gyapjú; kevesebb nyersdohány, búza (1.273,345 mázsával,) kukoricza, árpa, zab­olajmag, ökör, kender, len és repeteolaj, réz st. Be és kiviteli* vám­illeték fejében befizettetett az említett idő alatt 4.676,433 frt, tehát 569,624 fttal több, mint tavai; ezen jövedelmi gyarapo­dásból a sertésrehozatalra 151,841 frt, kávéra 119,271 frt, gyümölcsre 37,818 frt, borra 33,566 frt, a gyapjúszövetekre pedig 28,173 frt esik. — A „W. Kaufmannshalle“ szerint a gr. Zichy Ödön-féle 20,000—25,000 mérőből álló idei búza­termés, mely Fehérvárott lesz átveen­­dő, egy bécsi ház részéről szerződésileg 5 ftjával vétetett meg. — A c­zu­korüzletben jelenleg m­a­­gyarázhatlan tünemény vehető észre. 1) A répaadó felemeltetett, s a megrövidített adóhitel állandósittatott; 2) a répaföldek rész állapota mostoha aratásra nyújt kilátást; 3) a fe­hér czukor készlete jelentéktelen, végre 4) a mai árak szerint a czukor a tápszerek legolcsóbbika, és mindezek daczára a czukor-üzlet lanyhán és minden bizalom nélkül foly. Ezen állapot sokáig alig fog tarthatni. Hivatalos értesítésed kivonata A („S-ny“ jul. 19. számából.) Árlejtés: Pest, a városi rabok számára szükséges kenyér szállítása iránt nyilvános ár­lejtés fog tartatni, városháza föld­siint 1 sz. jul. 30 d. e. 10­6. Csőd: Szabolcsin, Csege, Eisclcz Sisák el­len megszüntetett; Szabadka, Milkó Samu ellen megszüntetett; Pest, Böhm és Kánya ellen meg­szüntetett. Felhívás: Kalocsai árvás tszék elé, Rend­­vay János hitelezői, jul. 28; Fehérm. tszke elé, Szalay István egy év és nap alatt; Fehérm. gyámhatósága elé, Kittner József egy év és nap alatt; Beregszász­i könyvi irodába, Klein Mózes hitelezői, aug. 6­1. 9 ó.; Göm­ör és Kis Hom­m, piszke elé, Horváth János egy év 63 nap alatt; Pest, városi tszke elé Theodor A.Eanánuel, aug. 5 ; Bács-Bodrogban. piszke elé, Becker Ferencz, sept. 11­­. 9­6.; Érsekújvár tsske elé, ifjú báró Majtényi László, jul. 31. *) Most a szükségelt tőkét, kedvező fizetési feltéte­lekre meg lehetne szerezni. Szerk.

Next