A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-01 / 250. szám
250-ik hr. Vasárnap, november 1. Előfizetési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra........................................... írt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt —■ — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. hincin-livilsl: Test, Fomiczielterén, 1 sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kis« évfíjan Beigtatási dij : 7 hasábos petitsor...............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. babona-árak 5 30 5.45 5.60 — 3.50 3.60 3.70 6.506 75— Hely Nap búza rozs ] árpa zab kukor. árak osztr. értékben. 1 1 Oct. 29 4 70,5.203.00,3 152.40,2.552 20)2.30 3 10)3.30 Itfi&kolcz . . . Oct. 28.3.70.8 302.80;2.902 60;2.701 1 70,1.80 3.00,3.10 Szrgrrd . i . . . j Oct; 25.4 80;5103.65,3.753 00,3.202.60)2 70 ^ 3.60,4 00 Gyöngyös . . . . Oct. 26 4 20;4.403.20;3.40 3.00 3.202 20) — ! 3 20) — Prága................. j Oct 274.62.4 863.16;3.402 46,2 681.74:1.87 j —j— Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5//, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 5'/, ó. reg. Váczra: Pestre : nap hétf. kiv. 10'/» ó. d. e. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est régiódról Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. —10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. — 6.29 reg. 6.10 est* Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e.P. Ladány indul— 145 dél u. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkez. 1.26 „ 1.20 és Czegléd érkez.— 5.41 „ Pöspökladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.M. Várad indul — 10. 6 dél . N. várad érkez. 4.40 e. 3.45 d u.P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Pspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcbra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkez, indul— 5.— reg.7.52 „ — 9.35 dél.e. —10.33 „ —12.12 „ — L45 „ Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 perc* reggel, trk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Bécs : ind. 7.45 v. 5.20 est. Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél-------Sz.Feh. dollu- - -ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.14 d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.j Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „iPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Rabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbn!ck„ 11.53 é.11.38 „ Nabrceina „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina , V elencze , 8.8 „ 3.6 d.u. 9.50 „ 6. r. Stein hitiekről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkez. 6.59 este, indul. 7.14 „ Sziszek érkez. 8.45 „ Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 * 5.24 „ reg. Sziszek indul. 6.30 Zágráb gig * iSteinbruek érkez. 10.50 d. a. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 Soprony érk.10.33 „ 8.58 érk. 9.20 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél- Üszög érk. 3. ó „ 6 ó.d.u. Mohács érk. 10.5 r. 2.56 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i.7. d.e.ll.-~d.e.5.15d.u. Bazin „ 8.4i„ 12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.85,, 2.30d.u.8.r.0est Szer. érll.36 de.------9.51 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 50 font.: 10 kr., kissebb 5 kr. Alsó striai mérőt érint. Mosony. . * . . öz 1 evi i otim Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. Arad érkez. 3. 3 dél u. 6. r. e a cse H. esetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. P. Ladány érkez. Gyorsvonatok. Buda SzFeh. ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. §r,U(’k „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7 — este 9.27 du. SteinbrUck Zágráb Velencze ind. 11.—• d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbriick„ 3,12 é. 3.12d.u. Pragerhoferk.5.39 r. 3.54 „ Jan. Sept. Jan.n Aug. n Hí e fe 1 *3 i Bécsből Pestre: naponként 67 órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Essék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. -ÖV. 1’ lazán: Szegedről Zimonyba - szombaton reg. Száván: Sziszekről ?Pes»ényba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u .A. Tlazám Zimonyból Szegedre : csütört. délben,A. Száván.: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csütörtökön délben. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-báz. E lap szellemi részét illető minden közv ■emény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. Bécsi börze October 30-án. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság A személyszállító gőzösök menetrende. Búza bánsági, .... e tiszamelléki és pesti „ fi bérmegyei . . n bácskai .... Hoz*............................ árpa sörnek való . . . n takarmánynak £ ab . . . ................ Enkoricza................... Sah.......................... Köles ...... epeze ........................ pesten Súly, font Leg-Közép Leg-08tfl 2 szerint alant magasbM h-i ároszt. ért. 86.87.88 6.20 5.30 5 40 86.87.88 5. 5.15 5.25 85.86.87 4.80 6.— 5.10 8. 86 4.70 4 75— 1» 77.79.89 3.15 3.20 3.25 i 68.69.72 2.70 2.80 3.05 65.67.69 2.05 2.65 2.70 42.44 2.12 2.17— 0Q 80.82.8« 3.30 8.40 3.48O <9 Tom. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk. 6.33. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. ?szt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv,„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. 3.— „ 3 47 5.25 ,, 8.4 r. 7.15 e. ll.l.d.e 9.66 e. 3. d. u Arad indul 12.41 d. u. 8.20 e- Csaba „ 2.14 „ 11.13 „ Czegléd érkéz. 5.56 ,, 5.32 „ Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen Államadósság. 5”/0-es nem. köles. 100 frtos 5 °/0-es Metalliques í.’/.Vc-es „. Lomo rentpapirlß 1839. évi teljes „ n n ötödr. fi 1854. „ teljes „ 1860. fi „ „ „ „ ötödr. „ Az austrial bank záloglevelei. 5*/6 es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható Galics. hitelintézet 105 „ Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitási kötelezvények. &Vo-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti Trieszti Eszterházv he Salm Pálffj Clary St. Genois Budai Windischgrütz Waldstein Keglevicb 40 40 r,20 10 Jan. Juli Jan. Dec. 15. Jan. 15. Sept. 15. Nov 30. Febr. 1. Dec. 16. Dec- 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 81.40 75.30 67.50 17.60 158.00 155.50 93.00 97 40 97.90 102 00 89 00 73 76 99.50 88.75 76.00 75.00 73.90 187.10 91.50 113.00 9J.50 35.25 34.25 34.50 33.50 88 50 22.00 20.25 15.00 Tartott ix 81.50 75.40 67.76 17.75 158/0 155.00 93.50 97.50 9S.00 102.50 89.25 74.25 100.— 89. 76 75 74. 137 92 114 94 35 34. 35 34. 34 22. 20. 15. Kisebbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 fine Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ _ “zhajózás . Nfesti lánczhid szaki vasút Esz Állam Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóia). Augab. 100 db németfr.8.,‘71 Frankf. ,01.96. ,05. M Hamburg 1OObankmark 4V,7o London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4". Pénznemek. Korona........................ Császári arany .... Reczés ....................... Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári a.aríny Ezüst....................... . Adottár 91.00 117.76 117 00 185 60 790 00 641.00 41 00 480 00 392 00 165.00 182.50 249.00 139.50 147.00 95.10 95.20 83 90 112.10 44.35 lb.60 5.427. 5 „42 7, 9.04 9.30 1... 7. 112.50 Tartott ár 91.50 118.00 117.25 185.70 91 00 42 00 42 00 132.00 395.00 165 20 188 00 250 00 140 00 95.10 95 20 84.00 112.15 44 40 15.55 .437, 5.487, 9.06 9.82 1...7. 113.00 Felfele; Pestről Bécsbe : naponta 6 ór. este. Mohácsról Pestre: naponként 5 ór. este. Gáláésról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteket 10 órakor estve. SÜT Előfizetést nyitunk ~WS§ „H ÖN“ 7 hónapos november—decemberi folyamára , előfizetési ára írt 40 kr. A „Hon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. A pistbudai kereskedelmi kamara évi jelentése 1860—62. évről. ii. A kamarai jelentés a dohánybeváltást illető megjegyzéseit következőképen folytatja. csász. ny. parancs 5. §-ának szószerinti értelme szerint azon határidő, mely alatt a csomózott dohányt magánraktárakban elhelyezni k; 11. azon napon végződik, melyen a kincstárnak szánt dohány átvétele veszi kezdetét, — minden esetre e határidő január végével jár le. — Ezen rendelet azon feltevésen alapul, hogy a kincstári beváltás azon időponton veszi kezdetét, midőn már a csomózás mindenfelé bevégeztetett. E feltevés azonban tévedésen nyugszik, mert a cs. kir. dohánygyárak és a beváltási hivatalok központi igazgatósága 1860 óta oly koránra teszi a beváltás megkezdését, milyenre csak lehet, mig annak bevégzésére pedig nagy határidőt enged, hogy ezáltal minden termelő azon helyzetbe tétessék, hogy mihelyest dohányának csomózása részben vagy egészen bevégeztetett, azt a cs. kir. raktárba azonnal beszállíthassa. Azonfelül a magas pénzügyminisztérium 1862-ik junius 20-i rendeletével megengedte a beváltó hivataloknak, hogy a kincstár számára termelő oly ültetvényeseknek,kik ellen illetékáthágásoknak alapos gyanúja nem forog fenn, terményük beszállitására az első határidő lefolyása után, egy második határidő is engedélyeztessék. Valóban az elmúlt évben, tekintet nélkül az azt megelőző szárazságra, és az ez által lehetlenné vált csomózásra, a beváltás megkezdése 1862 ki deczem elejére, és be égzóte 1863-ik január 31-re határoztatott, és minthogy a nagyobb termelők a csomózást el nem végezhették, ezeknek még 1863-ik évi február 15-ig terjedő meghosszabbítás engedtetett, mig a kivitelre termelők, kik egészen hasonló helyzetben voltak, az e az termesztményüket saját hibájuk nélkül 1862 ik decz. 1-ig ha nem csomózhatták, se a magánraktárakba be nem hordhatták, ellenük az 1860 ik évi marcz. 27 iki legfels. pátens 9.§-a betű szerint foganatosíttatván,illetéki vizsgálat alá vonattak, jelentékeny (egyeseknél 8000 írtra is menő) pénzbirságra ítéltettek, s a jövőre nézve szabadalmuk elvesztésével büntettettek. De eltekintve az 1862-ik év rendkívüli időjárási viszonyaitól, minden szakavatott tudja, hogy azon vidékeken, hol a kivitelre legtöbb termeltetik, Arad, Bács, Békés, Csanád, Csongrád és Torontál megyékben, a dohány csak septemberben, száraz években pedig, midőn a növény kifejlődésében hátra marad, csak október elején szedetik be, mikor is szárításra még 4 b esős időjárásnál 6 hét is igényeltetik, úgy hogy a betakarítás csak novemberben végezhető be. Az ezen állapotban levő dohány azonban szállításra még mindig nem alkalmas, sőt csak most kezdődik a fáradságos kezelés. Minden levelet egyenkint kell kézbe venni, s minőség szerint különözni, kisimítani és csomózni; ehez ismét nedves időjárás szükséges, hogy a szállitás közben törékennyé vált levél nyirkos és hajlékony legyen. Így történik aztán, hogy daczára minden szorgalomnak, a dologgal gyakran január vagy február előtt sem lehet elkészülni. Nem lehetett tehát az államigazgatóságnak szándéka az, hogy egyrészőr a dohánykivizeít megengedvén, másrészről ennek elenébe oly rendszabályokat alkalmaztasson, mely által ezen engedély csak tetszőlegesnek bélyegeztetik. Ily eljárásból magyarázható meg azon mindínkábLr oUH és Lo lápö véiuiCül, hogy a.AU»K tekintetnek loyális állampolgárokul, kik a kincstár részére termelnek ; mig a kivitelre termelők alattvalói kötelességükről mintegy megfeledkezve, épen nem számíthatunk, — habár igazságos kívánalmaik méltánylására is. Ily téves vélemények, melyek természetesen sokakat visszariasztnak a kivitel végetti dohánytermeléstől, csak az 1860. márcz. 27 iki legfelsőbb patens határozatainak helytelen felfogása által verhettek gyökeret, melynek elhárítása tekintetéből bátrak vagyunk következőket inditványozni. Ezen hátrányok megszüntetése tekintéséből a kamara a következő indítványt teszi: „Hogy jövőben a kincstár számára a beváltás határidejének kezdete oly időre tétessék, mikorra az illető keretekben a dohánycsomót is teljesen bevégeztethetik ; vagy ha ez a cs. k. fgyedáruság czéljával megegyeztethető nem volna, vetessék fel a dohánytermelésrel ellenőrködés eljárási szabályai közé azon határozat,hogy a kivitelre termelő a kincstár számára termelővel teljesen egyenlő legyen,hogy tehát a magánraktárakba való behordás határideje azon napon végződjék,melyen a beváltás a cs. kir. raktárakban bevégeztetett, nem pedig azon, melyen az megkezdetett ; hogy az ültetvényesnek, ha bebizonyítható körülmények miatt készen nem lehetett, és csalás gyanújába nem esett, megkeresésére engedélyeztessék második határidő is ; — végre hogy az eljárási szabályokba azon intézkedés is vétessék fel, hogy a cs. k. pénzügyér biztosságok a kivitel számára termelőket is értesítsék, váljon a cs. raktárakban a beváltás ideje mely napon kezdődik, s melyen végződik, hogy igy ezek is terményüknek a magánraktárakba behordásával a szerint alkalmazhassák magukat.“ Az ellene emelkedhető kifogásokra a kamara a következőt jegyzi meg : Hogy ezen újítás ellen emelkedhető kifogásoknak eleje vétessék, azon célt kell szem előtt tartani, mely a hivatott 5. §. rendeletét előidézte, mely nyilván nem lehetett más, mint a kincstári dohánynak a kivitelre számltali felcserélésének, és a jelentékeny csempészéseknek megakadályozása . Ezen aggály alaptalanságának bebizonyítására elég megemlítenünk, hogy a kivitelre való termelési szabadalom csak bizalomra méltó egyéneknek adatik ; hogy Magyarországon a dohánytermeléssel nagyobbrészt nem maguk a szabadalmazottak, hanem úgynevezett feleskertészek foglalkoznak, s hogy ott is, hol az saját kezelés mellett műveltetik, nagyszámú, állandóan alkalmazott munkás és segédszemélyzet szükségeltetik, hogy az ellenőrködő hatóságok, vizsgálatok, felülvizsgálatok és kémlelődések által szigorú ellenőrködést gyakorolnak; hogy a beváltó hivatalok pontosan tudják, hogy a termelés minősége szerinte vagy ama termelőnek mennyi jó vagy rész dohánya lehet, tehát ettől bizonyára nem fogadnának el nehézségek előgördítése nélkül valamely aránytalan mennyiséget; hogy a kereskedők a kivitelre szánt szivarlevelekért nem fizetnek magasabb árt, mint kincstár, míg ez a csekélyebbekért igen alant árakat kínál; hogy e szerint az ily kicserélés által elkövetett illeték-megrövidítésből esetlegesen származó haszon sokkal jelentéktelenebb,semmint feltehető volna , hogy majd mindkét ültetvényes szövetkezik kertészeivel vagy a nagyszámú muzkás- és segédesemélyzettel, kiknek segítsége nélkül pedig a kivitelre szánt leveleknek a kincstári dohánynyal felcserélése kivihetetlen volna ; aztán hiszen minden iltetvényes egész vagyonával áll jót az iránt, hogy egész termesztményét hiány nélkül számitni fogja, azon fölül a cs. kir. pénzügyőri közsegek t rköd&öL’ ° «Liliany megszánnál»»» s megmérése által, úgy hogy képesek némi pontossággal meghatározni, mennyi dohánynak kell less sállittatnia ; ha végre a termelő arra való különség nélkül, váljon a kincstár, vagy a kereskedésre termelt-e kevesebbet, mintsem előleges számítés szerint szolgáltathatott volna — azonnal illetéki vizsgálat alá vonatik, és bebizorult csempészetnél igen nevezetes pénzbírságban marasztaltatik és elveszti termeszthetési szabadalmát is. Ha azonban ezen egész ellenőrködési rendszer sem volna elégséges, meg nem fogható, mikép okozhatna az elcsempézés vagy fogyasztás a kincstárnak nagyobb kárt a kivitelre termesztőnél, mint a kincstár számára ültetvényezőnél, és hogy miért kellene előbbit kevesebb bizalomban részesíteni, mint az utóbbit. Egy írásbaj az, hogy a termelőtől oly elzárható raktárak kívántatnak, milyenek tán csak városokban léteznek, holott ennek minden birtoka így házikóból és egy pajtából áll, melyben dohányát is árutja. Hogy az egyedárusság kívánalmainak elégtétessék, elegendő lenne a pajtát zárhatóvá tenni, miután a dohány úgy is mihelyett elkészíttetik, a vevők által átvétetik , s azoknak minden kivánalomnak megfelelő raktáraikba takaríttatik be. Ezen indítványok kegyes méltánylása elhatározó fontosságú a dohánykereskedésre nézve , mert ha az eddigi szokás továbbra is megmaradna, s a termelőnek nem adatnék elég idő a csomózást és az egyes leveleknek ezt megelőző pontos kiválogatását és osztályozását kellőleg elvégezheni, akkor a finom és kivitelre főleg alkalmas fajokban való nyeremény mind gyekésyebb lenni és végre egészen megszűnni fog, a termelő pedig e határozatok fennlétezése mellett azon szomorú dilemmába jut, hogy gyors és ro3z csomózás mellett a pátensnek ugyan eleget tesz, a kereskedőt azonban ki nem elégíti, mi által nevezetes és megérdemlőit lovon sokat kell elérnie, vagy pedig megfordítva, vevőjének illendő kielégítésénél nagy bírságokkal és szabadalmának elvesztésével bűnhődik. Ugyanazon 5. §§ még egy határozatot tartalmaz, mely hasonlókép tüzetest, fejtegetést érdemel az mondatikot nevezetesen, hogy: „minden évnek május havától kezdve a magánraktárakba lerakott dohányt nem máskép, csak göngyben (hivatalos zár alatt) szabad tartani. Úgy a dohánynak begöngyülésekor, mint annak raktárba való elhelyezésekor, arról évenkint sept. hóban leltár vételik fel.“ A dohánygyárak központi igazgatósága, valamint minden beváltó hivatalok igen jól tudják, hogy nevezetesen a finomabb dohányfajok még ápril végével nem alkalmasak az elgöngyölésre, és ez a miőség megkárosítása nélkül akkor még nem történhetik meg. Minthogy a törvény szellemével meg nem egyez egy oly rendeletnek fentartása, mely a kereskedőt nevezetesen megkárosítsa, anélkül, hogy az ellenőrködést megkönnyítené : bátorkodunk e tekintetben indítványozni , hogy a kereskedőnek a kezelésben és elkészítésben teljes szabadság engedtessék, s a September hóban foganatosítandó leltározásig a begöngyölés törvényesen ne parancsoltassék meg. Igen kívánatos volna végre, ha a kivitelre három évre terjedő termeszthetési engedélyek adatnának, ds nemcsak azért, mert akkor a külfölddel ezen időtartamra egész biztonsággal köttethetnének szerződések, hanem azért is, mert a termesztéshez megkívántak berendezésekről is a mostaninál sokkal kiterjedtebb módon lehetne gondoskodni. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül, hogy több helyütt azon eset adta elő magát, miszerint a kivitel tekintetéből a termelők azzal ijesztettek, hogy a k íBAetár trolA ♦<»vmnapí szbüVíftíralmát jövőre egésszen el fogják veszteni’. Ily eljárást valóban senki sem fog helyeselni, és miután a kinctár szükségletéről minden körülmények közt akadálytalanul gondoskodhatik, nem ok reá, hogy a csász. ny. parancs által engedélyezett, s a termelést és nemzeti jóllétet előmozdító kivitel akadályoztassék ; ha ez jövőre is így folytattatik, akkor ismét csakhamar odajutunk, hogy a császári nyílt paten , mely a magyar dohánytermelés viszonyairól köszönést érdemlő módon gondoskodott, holtbetűvé váland. Szüntele megújuló panaszok kiapadhatlan forrása az átvételnél a dohánylevelek önkényes osztályozása. Hogy ez valahára szabályoztassék, az 1860. ápril 10-iki pénzügyminiszteri kibocsátvány által azon rendszabály hozatott be, hogy azon esetben, ha valamely termelő által kifogás emeltetnék, egy közigazgatási biztos által a községel eljáróság s más terhelők meghallgatása után kiegyenlítés eszközlendő ; ha ez nem sikerül, akkor a sóban forgókból több csomó dohány lepecsételendő, s eldöntés végett a beváltófelfigyelőség elé terjesztendő, honnan a a határozattal meg nem elégedő félnek szabadságában áll ügyét pénzügyminisztériumhoz fellebbezni. Ha váljon ennek a gyakorlati téren lett alkalmazása által a bajon segítve lett-e ? s mennyire? Nem tudhatjuk, mert e tekintetben semmi további értesítés sem érkezett hozzánk. Mi a kincstári dohányszükséglet kielégítés után fenmarad, as néhány év óta kivitelre magán-osoknak engedtetik át. 1860-ban 48,000 mázra adatott el, s az erre következő két évben Pesten, Aradon, Szolnokon stb. árverések tartattak, melyeken 1861 ben 56,000, s a legutóbbi évben 28,000 mázsa kelt el. Eddigelé a franczia s olasz kincstár volt legállandóbb vevője a magyar dohánynak; az amerikai háború — agionknak magas állása — aztán a pfalzi régi dohánytermés következtében, dohányunk Hollandiában és Belgiumban, úgy bizonyos fajok Angolországban is keresettek lőnek. Hála a megkönnyebbített közlekedésnek, s a hazai földművelés előhaladásának, mely a dohányteremlés javítására és nemesítésén kihat, a mint hisszük és kívánjuk, a kiviteli kereskedés emelkedésében még akkor sem fog hátramaradni, ha azon időszaki esetlegek, melyek kezdetben az ifjú kereskedelemre oly élesztően hatottak, többé fem létezni nem fognak is. E mellett szól nevezetesen az, hogy külföldi tőkepénzesek a következő három évre már most nagy mennyiségű magyar dohány iránt szerződtek, a termelőknek jutalmazó árakat biztosítottak, és nevezetes kamat nélküli előlegeket adtak; mindezek hangosan hirdetik a külföld növekedő dohányszükségletét, s ezek alkalmasak arra, hogy a kivitelnek legnagyobb kiterjedést eszközöljenek, mihelyest annak szabad mozgása el nem nyomatik. Hivatalos távirati tudósítás a bécsi gabonabörzéről oct. 31. Búzaforgalom 20,000 mérő. A gabonaárak a következők : búza, mosonyi Mosonyban átadva 88 fontos 5.10, marosi Győrött átadva 89 fontos 5.50—60, marchfeldi Bécsben átadva 89*/2 fontos 5 15. — Rozs tótvidéki 83 fontos 3.45 (készpénz mellett), zab felső ausztriai 47 fontos 2.28, 50 fontos 2.32, poroszországi 50 fontos 2.30, 51 fontos 2.42, lengyel 48 fontos 2.20 — ezek Bécsben átveendők. A „Hon“ magén táv sürgönye, a bécsi g&bn&csarnokból oct. 31. Az üzlet nagyon rosz volt. Összes buzsforgalom 20,000 m. 10 krnyi áreséssel. Rozsnak, zabnak nem volt kelendősége. Távirat. Távirati tudósitás a bécsi bőr. zéról: oct. 31. — 5% metalliqueB 75 50. Nemzeti kölcsön 81.55. 1860-as sorsjegyek 97.35 Bankrészvény 790.— Hitelintéz, részv. 186. .Ezüst 112.25 Load, vált. 112.75 Arany 5.43. Fest, cet. 31. Az időjárás egész héten át őszies jellemét tartá meg. Az éjjel, valamint a reggeli óráiban, hűvös, mig nappal száp és derült volt az idő 6—10 foknyi hőmértéknél. Tegnap esőzött, ma is borús az ég, és sok fellegtől van ellepve. A Duna alacsonyizállá a még inkább csökkenvén, ma 360 fölött. A héten kevésbé jelentékeny gabnaszállitmányok érkeztek; 10 vontatóhajó kötvén ki 26786 m. búzát,2000 m. rozsot, 3000 m. zabot, összesen 31786 mérőt hozott; ugyanezen időben Győr felé hat, 27800 m. búza, 4630 mérő kukoricsfa és 10.000 ro zabbal rakodott hajó indult. A gabonát illetőleg az üzletpangás megszűnt, a hangulat javulása révén észrevehető. Búza — különösen a súlyosabb minőségű — a fogyasztók részéről a bejegyzettük árakon szívesen vásároltatott: bácskai 85—86 fts több részletben 4,82—5,00 ftjával kelt el három havi időre. — Összesen mintegy 25—30,000 m. kész termény adatott el. Rozs kevésbé kerestetett, nagyobb részét közvetlenül a termesztőtől 3,20 brjával vásároltatott meg. Az árpa és zab ára középszerű forgalomnál, változatlan. Kukorica ára a kínálatnál nagyobb szükséglet mutatkozván, ára 5—8 kral emelkedett ; három havi időre a mohesi 3.46, bánsági 3.55 krajczárjával kelt. — A liszt változatlan árakon gyöngén kelt. — Szeszre nézve lanyha maradt az üzlet, kötés alig létesült, piaczi ára 51 kr hordóstul. — Olajneműek nem igen adattak el, a repeteolaj üzlete nyugodtabbá válván a nyers ára 25 ftjával kapható; — a káposzta-repete mérőjének névleges ára 6Va—63/1 ft. — A disznózsír ára szilárd, pestvárosi 31 ftjával adatott el hordó nélkül. — A szalonnára nem lévén már oly nagy a szükséglet, ára csökkent; helybeli asztali 33V2—34 frtjával kelt el. A taggyú mázsája 29—30 írt. — A més ára változatlan; viaszos 25—27, tisztított 26—28 frt; régi mázsája 3—5 frttal olcsóbban kapható.— Tótországi viasz 128 frt; rozsnyói piaciunkra még nem érkezett. — A bosniai szilva újólag olcsóbb lett, átmenetben új termésül 872 forintjával lehet vásárolni. A nyers termények közül ismét a gyapjút mondhatjuk azon czikknek, mely élénkebb forgalomak örvendhetett. Franciaország és Helveczia számára mintegy 2500 mérő különböző fajtája vásároltatott meg ; ezen mennyiség egyik harmada fésűs, másika homokos és a maradék bácskai egynyiretűből állott Az áremelkedés oly jelentéktelen , hogy említésre sem érdemes. Homokos 67—73, bácskai egynyiretü 72—74 frtjával voltak eladhatók. A többi terményczikkek forgalma változatlan áraknál jelentéktelen volt. Hamuzsir fehér 15—16 forint, kékes 13*/a—14 frt, erdélyi 13—IS1/* frt, házi hamu 12V4—12 Ya frt.— Borkő fehér 34—36, piros 32—33 frt. — Gubics 1861-dik évi első rendű 10—10'/a, aj tótországi I. r. 87a—9 frt 120 fontos köböl szerint.