A Hon, 1864. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-31 / 74. szám

74-ik sz. Csütörtök, mártius 31. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra ....................................1 írt 76 kr. 3 hónapra.........................................5 írt 25 — 6 hónapra .....................................10 írt 50 — serkentési iroda: Feréncziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. második évfolyam. 1884. dij : Be­l­g­r­a­f­á a­i 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kv Bélyeg-díj minden beiktatásért. . . . . 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatá­s ellett IrrsztrUlt líl­óte­k *)*tt vétetnek fe Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz tőjéhez küldendő. E lap szellemi részét illető minden közle­­mény a szerkesztőséghez intézendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban alig kezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Országát 18-dik szá­m, 2-dik emelet. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervítatér, gr. Teleky-hás. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL Hely Nap Váoí. ...... 3.60 búza | rozs | árpa | zab |kukor. árak osztrák értékben. eltevések ■ menetek — járása. Becs vnd. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d­ e. 10.49 este. Kom. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est- Czegle'd érk.b.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Graviczára, és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra a Bazlásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Bazlásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel._________________________________ Budáról fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d. u. Becs: ind. 7.46 r. 5.20 est. SzFeh esíe Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 ind. 9.60 d.e. Szó'ny „ 1.80 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 6.85 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d.u.[Buda; Fehérv. ind. 8.43r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. c. 10.55 e. N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 r, Pragerh. érk. 5- 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5-54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz. érk.8.45 est. 8.34 „ Pragerh. érk. 9.6 d.e. 9.12 est. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr._____________________________ Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„8­41„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 8’ „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9 61 e. Szered ind. 5.30 r. 2..­0 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Győr Szőny reg. Bécsi benni martins 29 én. Gabona-árak P­e­s­ten Alsó austriai márő Leg-Közép I­eg •4-»oM­ szerint. Súly, font szerint alant magasba •fliuHH ár­oszt.árt. Búza bánsági . . . 86.87.88_ _ „ tiszamelláki ás pesti 86.87.88 530 5.40 6.50 „ fehármegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 ,5.40 „ bácskai .... 85.86 5.10 5.15— Rozs............................... 78.79.80 3.50 3.65 3­60 Árpa sörnek való . . . 68.70.12 8.20 3.25 3.30 „ takarmánynak 65.67.69 3.00 3.05 3.10 Zab..................... 43.46 2.40 2.45— Kukoric­a..................... 80.82.85 8.40 3.45 3.50 n — 3.40 3.45 3.50 Bab...............................— 5.20 5.30 5.50 Köles..........................— 3.60 8.70 Repc­e ..........................— 5.55 6.—— N.KanizsR .... «»rt 86. Áo CT 3.15;— 3.—,3.15 2.20; — Tokaj ............................. Mart. 26­. 00;5.£ 0 3.80, — 3 20, — 1.80í2.00 Csákvár . . . Mart 24 4.80;5.—3.40,3.60 2.90,3 — 2.10;2.30 Pécs.................... Mart. 26 3.60; — 3.20; — 3.50, — 2 24; — Nagyvárad .... Mart 21. 4.00;4.EO 3. 80,8.25 2.60, — 3.00; -Mart. 23-4 70;4*90 3.40;3-50 3.15,3.25 2-20;2 30 Zenta . . • . Mart- 20-4- 90,6.00; 3-60; — 2.60;2-60 k­aja • • . Mart. £ 6-4-70) — 3.90; — 3.10, — 2.20, — Sz.-Fehérvár. • •­­Mart- 26. 4 70; — 3.60; — 2.90, _ 2 30. — 5.05; — 3—,3.20 3.20;3.40 3.—; 3.15,8 20 5.40;3.59 4.00;4.2() 3.50; — 3.25; — K­­Ö­S­I vasúti­ Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.56 d. e. 9.30 este. liszt. „ 12.14. délbe 11,48 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk,6.33. este 6— reg. Szeged vnd. — 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.­—6.29. reg. 6­31 est Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.45 d. u. 5.10 r. [visszaindul 4.18 éjszaka, érke Temesv., * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt — 10.32 este.­­zik 6 reggel Jassenovába Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 5.27 dél u. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 12.6 „ Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Püspök-Badányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.­I.adány érkez. 1.26 d. e. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok­­ — 4.44 d. u. Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. P.-Ladány indul 1.58 d.u. N. Várad érkéz. 4.38 „­­N. Várad indul — i6.6. d. e­j P. Ladány érkéz. — 12.48 dél, Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, M­iskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Kassa indul — 5.— reg. Debreczcn „ 3.— „ Miskolcz I, - 7.52 „ Tokaj „ 5.25 „ Tokaj „ — 9.35 d. e. Miskolcz „ 7.29 e. Nyiregyh. » —10-33 „ Kassa érkez. 10.34 e. Debreczen a­­ 12.12 „ P. Ladány érkez. —12.48 „ G y o r a vo n a t ok. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza, Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza Pragerh. ifid. 9.25 e. 9.11 d.e.jVelencze ind. 11.— d. e. 11. o. Steinbruck „ 11.53 e. 11.83 „ [Nabresina „ 5.5­5 d.u. 6.26 ” Nabrefina „ 7.37 r. 7.32 é. iTrieszt „ 6.46 est. 6.45 Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ ftabreeina ,, 7.46 „ 7.48 Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ ;Steinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. u Velencze „ 3,6 d. u. 6.— r. [Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrü­ckről, Zágrábba és vissza. Steinbrück ind. 4,25 d. u. [Sziszek indul 6.30 érkez. 6.59 este. I érkez. 8. 1 Zágráb indul 7.14 „ 1 Zágráb indul 8.16 „ Sziszek érkez. 7.45 „ j Steinbrück érkez. 10.60 d. < Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2. — d. iBécs indul 7.— „ 6.25 „ B.-Ujhely „ 7.25 „3.23 „ B -Ujhely i. 9.10d. e. 7.36 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ [Soprony érk. 10.33 „ 8.68 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. MoháCs*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög vnd. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. jMohács ér. 10 ó. r. 2.65 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) 11.18 „ 9.5 12.57 dél.­o . érk. 4.15 dél.— — jSz.­l* eb. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Államadósság: 5%-es nem. köles. 100 frtos 5„/“-es Metalliques „ „ 4­7.76-es „ „ „ Como rentpapir 15 Jan. 2. 1839. évi teljes „ Sept. 1. u ötödr. ,, „ „ 1854. „ teljes ,, Jan. 2. 1860. „ ^ ,, ,, Aug. 1, ii ii ötödr. „ ) Az ausztriai bank záloglevelei 5"/o-es 10 hóra szóló 100 frtos sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. ,, „ sorsolható Fö­ld tehermentesítési kötelez­vények. 5“/„-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát, „ , „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Trieszti „ Jun. 1. Eszterházy hg ., Jun. 16, Salm Jul. 15, Pálffy 40 Mart. 15. Clary 40 Mart. 30. St. Genois „ Aug. 1. Budai „ Jun. 15. Windischgrätz 20 Dec- 1. Waldstein ,, Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. Adott ár 79.80 72.60 63.60 17.60 146.00 142.00 90.60 93.60 94 60 101.00 90.00 72.00 99.50 87.00 74.50 75.00 70.75 180.25 89.50 108.00 91.00 32.00 29.50 30.00 29.50 28.75 18.75 19.75 14.50 18.00 146.60 142 50 91.00 93.70 94.70 101.50 90.50 72.50 100.— 87.50 twtvciw.’iíivisfft'ai’íiBíJrfirar'j'i'm Tartott ár FJsífcbségi kötvények. 79 90 Osztr. Lloyd 72.70 Államvaspálya 275 frank 63.80 Lomb.-velenczei 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ K­esti lánczhid Északi ■ Állam Déli Nyugati Tiszai 76. 75 71 130. 90, 109. 92, 32. 30. 30. 30. 29. 19. 20. 15. vasút, 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb 100 db német fr.St­."­, Frankl. 10 95. ,05. 60 Hamburg 100bankmark 4­/,"/, London 10 ft sterling 3% Páris 100 frank 4 °/,, Pénznemek. Korona.......................... Császári arany .... Reczés............................... Napofrond’or Orosz imperiale .... . . . Porosz pénztári utalvány Ezüst.......................... . Adott ár 88.00 117.60 117.75 183.50 769.00 612.00 228.00 433.00 386.00 181.30 191.00 261.00 134.00 147 00 99.40 99.50 88.25 117.50 46.40 16.26 5.61 5.61 9.40 9.63 1.76 V, 117.25 Tartott ár 89.00 117.75 118.00 183.60 770.00 615.00 229.00 35.00 388.00 181.501 191.60 252.00 134.50 99.60 99.70­ 88.401 117.60 46.501 16.30 5.62 5.62 9.41 9.66 1.76 7. 117.50 A magyar értékpapírok­ árfolyama. A befize-Utolsó jövedel-É­r­t­é­k­á­ll­á­s. tett össz. mi összeg. Adattár Tartott írt írt kr — — — 5 7%,-os magyar záloglevél . . . 87.50 88.00 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . 99.60 100 500 50 50 Pesti keresk. bank részvény 670 675 60 100— v. takarékpénztár „ 1130 1160 — 25— budai „ „ 420 430 40— — ó-budai „ „ 94 96 525 32 12'/, Pestbudai lánczhid „ 385 390 1055 80 n alagút „— 70 500 116— Pesti hengermalom „ 1150 1160 200 25— Kereskedelmi kamra épü­let „ 325 ____ 300 38— Magy. biztositó társaság „ 435 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 288 29!­ 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 163 166 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1290 1300 KT Előfizetési felhívás „H Ó N» april—júniusi n­gyedéves foly­amára. Előfizetési ár: S írt 25 kr. A „HHEOJSar*” szerkesztősége. A pesti vízvezeték. II. Első ezen tárg­gyal foglalkozó czik­­kemben rövid szemlét tartottam azon ter­vek felett, mik eddig a vízvezetéki bizott­mánynak benyujtattak , s kétségtelen előnyt szavaztam azoknak, mik talajunk természetes szivár­ tehetségeivel (Durchsickerungs-Eigenschaft) helyette­sítették az igen költséges mesterséges szűrőket (Filtres). Ezen véleményt legjobban gyámolítja a pénzügyi gazdálkodás érve. — S hogy egyébként hasonló tényezők mellett, vég­re is ez a döntő, — az mindenki előtt vi­lágos. Kérdés azonban, váljon a fönnebbi elvre alapított kivitel, alkalmas-e a várost évek során át tiszta jó vízzel ellátni. — Fontos és mellőzhetlen követelmény az, hogy a mészetű szűrőszerkezet olyan tér­legyen , miszerint folytonos használat által beiszaposodván, tel­jesen kitisztítható legyen. — S épen ez azon pont, melyen többek által a ter­mészetes szűrők elmélete megtá­madtatok ; ... a mesterséges szűrőket — úgymond — szét lehet szedni, s úgy ala­posan kitisztítva ismét összeállítani, mi minden 3 év leteltével szükségessé válik, de váljon a földnek a D­un­a és a víz­gyűjtő közti rétegét hogy lehessen tisz­títani, hogy lehessen ujjal pótolni ? — ... Ez az ellenvetés, melynek megoldása igen egyszerű, s annál inkább, miután tettleg nem is létezik. — Ha ugyanis tekintetbe ves­szük azt, miszerint a m­e­s­­terséges szűrésnél a szivárgás fe­­lülről lefelé történik, úgy igen ter­mészetesnek találhatjuk a mocskos iszap­nak lerakodását, mely végre az egész szűrőréteget áthatja; — a természe­tes szivárgásnál azonban, hol a szűrőréteg egyik oldalán egy gyors fu­­tású folyó képezi a vizet nyújtó tömeget, s a szivárgás anyagi nyomás nélkül a földtalaj természetes szivódása folytán és oldal irány­ban történikr ott b­e­­iszaposodás nem létezik; ez egyik ol­dalról a folyó maga képezvén a folyto­nos tisztítót, s habjaival elmosván minden könnyebb anyagot; — a másik a víz­gyűjtő oldalán a szükséges tisztántar­tási rendszabályok megvédvén minden piszoktól. Miután előbbi czikkemben a fentebbi szempontból véve, különösen Ver­ebé­­l­y­i Imre mérnök úr tervét emeltem ki, valamennyit elérő felességes felül­múló olcsósága miatt, nem lesz ér­dektelen, a jelenleg úgyis elhatározó fontosságú pénz­kérdésbe belátást szerezni. Mig az angol Grrissel mérnök ur tervének kivitele milliót felülhaladó költ­ségeket igényelne, Verebélyi Imre urnak, terv kivitelére, mi által a b­e­l- és lipótvárosok, s a többi külvárosok láttatnának el a szükséges vizmennyiség­­gel, — csak 453,147 ft o. é. van előszab­va, — s ezen összegből is 10,000 ft o. é. még a kisajátitásokra levonandó. Ezen beruházás által 12 órai munká­val 183,600 köbláb vit szállíttatnék a városba. — Minden 5 köbláb vizet egy krajczárjával számítva, nyers napi­­j­ö­v­ed­el­mü 1 367% ft o. é., •— s 364 napon át, tehát: egy évben 133,660 ft 80 kr­a. é. jövedelem tűnnék ki. Ebből levonva az irodahelyiségek, fizetések, égető anya­gok, kenőcsök, világitás és javítás költ­ségeit, 20,374 ft 5 krt, tiszta évi jövedelemként kitűnik: 113,286 ft 75 kra. é. — mi a 453,147 frtnyi beruhá­zási tőkét tekintve 25% hasznot igér. *) Sokszor vállalkozókat visszariaszt a tervek nagyszerűsége. — Itt — a­mint az különösen nálunk áll — a tervelés csak a városnak két fő részére czélzott, hogy az ott rövid időn kitűnendő előnyök biz­tosabb alapot nyújtsanak a bekövetke­zendő teljes kivitelre. A­mi végre a fent kimutatott tőké­nek beszerzését illeti, a köztudomású két mód, — hogy a város maga esz­közölje, — vagy részvénytársu­­l­a­t alakuljon. Az elsőtől eltekintve egy társulat igen könnyen alakulna saját polgártársainkból, ha a város e vállalatra kamatbiztositást nyújtana, mindaddig, mig azt a kimu­tatott beruházási tőkéért beváltani haj­landó lenne. — Midőn a város milliókat költ a város oly szépitési kellékeire, me­lyek mint p. o. a redoute, a rak­part, stb. alig hozzák be a lehető leg­kisebb kamatokat, mert ne tehetne olyas­mit, mivel egy intézet birtokába jutna, mely eltekintve egészségügyi, kényelmi és tisztasági értékétől, rövid idő múlva 113,000 ftnyi jövedelmet haj­tana. — Ha a fent kimutatott tőke kamat­jait biztosítja, úgy 17 év múlva ez inté­zetet ingyen megvette, mert tegyük fel, hogy az­ az első 5 évben nem jövedel­mez, semmi tiszta hasznot, s csak ön­magát tartja fel, akkor a város fizet 5 év alatt hatos kamat fejében ös­­­szesen 117,286 forintot, és így ezt az eredeti tőkéhez csatolva, kitenne ös­­szesen 570,433 ftot. A következő 5 év alatt ne jövedelmezzen többet, mint csu­pán e tőkének 6%-ét, — s akkor már a város sem kamatot nem fizetne, sőt az első 5 évben fizetett kamatoknak 6%-ét hasznát venné. — Ezen­ 10 év lefolytá­val csak feltehető, hogy a vállalat már összes vizét eladni képes lesz, s szigorú levonásaival minden es­hetőségnek legalább 84,000 ftot jövedel­mezne évenkint, mi 7 év alatt: 588,000 ftot tesz ki, — s ekkor már a város bir­toka lehetvén, 113,000 ft évi jövedelmet biztosítana a városnak, mely nem kény­­telenittetnék többé mesterséges financz­­operácziókkal bajlódni, — s ily szem pontból legszebb helyeit háztelkekül áru­ba bocsátani. Magától értetődik, hogy a vízvezeték létrejöttével, a városli­geti tó vizzeli ellátásának kérdése is oldva lenne. Petényi Ottó mérnök. *) Kérdés, hogy ama nagy vízmennyiséget 183,600 köbláb naponként Pest város lakossága elfogyaszta­­ná-e 5 köblábnyiért egy krt fizetve, mikor soknemü czélokra a kutakból ingyen nyert vizet ép oly jól hasz­nálhatja ; mert ha e számítás helyes, úgy valóban meg­­foghatlan, hogy mért nem akad vállalkozó. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr­éről: mart. 30.— 5% metalliques 72. 40. Nemzeti kölcsön 80.— 1860-as sors­jegyek 93.80. Bankrészvény 769. — HI- V liitéz, részv. 183.70. Ezüst 116.75 1; rndoni vált. 117.10. Arany 5.58. Pent, mart. 30. Az idő borús, az ég sötét fel­hőkkel volt bevonva délután négy óráig, midőn jéggel vegyes záporeső állott be. A napi hőmér­­sék 10 foknyi. Dunánk vízállása alig változott, jelenleg 5­­4­­0 fölött­„Napredak“ 5000 m. búzát hozott partunkra. Gabonavásárunkon zabot kivéve minden egyéb gabonanemüre nézve lanyha hangulat uralkodott, mindazonáltal a búzát a bejegyzet­­tek áraknál olcsóbban nem lehetett kapni. 87 fnts bánsági búzáért 5.50 krt akartak adni, mé­rője azonban 5.60 krra tartatott. Kisebb részlet a budai pályafőnél átveendő rozs 3.42 krjával kelt el, mely árat azonban nagyobb mennyisé­gek eladásánál irányadónak tekinteni nem igen lehet. Árpa és kukoricza a bejegyzet­tük árakon könnyen voltak kaphatók, nagyobb­­szerű forgalom azonban tudtunkkal nem létesült. * Bécs, mart. 29. (G­y­a­p­j­u.) A múlt hé­ten a gyapjuüzlet sokkal élénkebben folyt. Né­hány száz m. orosz egynyiretü egy brünni gyár­­nok és mintegy 300 mázsa jó magyar egynyi­retű és báránygyapjú vásároltatott meg reichen­­bergiek által 140—160 ftjával. Mindezen eladá­soknál lényeges árváltozás nem volt észrevehe­tő. A szerződési üzlet a tulajdonosok magas kö­vetelései miatt élénkülni nem akar. * Bécs, mart. 29. (Marhavásár.) Mai marhavásárunkon összesen 2258 db marha lé­vén felhajtva, mázsája könnyen volt 25—26 yt írtjával kapható. (W. W.) Straubing, mart. 26. Időjárásunk a múlt hét folytán folyvást szép volt. Az ünne­pek miatt a mai vásáron sem kereskedők nem jelentek meg nagy számmal, sem a behozatal nem volt jelentékeny s az árakban úgyszólván semmi változás nem történt. A gabnanemüekért, az áru minősége szerént következő árak adat­tak meg: búza 16%—18 ft, rozs 10—10% ft, árpa 9—10 ft, zab 7%—87% ft, schäffe­­lenként. * Moszkva, mart. 22. Gyapjú. A merinó­­gyapjú a lefolyt hóban meglehetősen kelt, külö­nösen közép, és silány minőségei, melyek szür­ke egyenruhaposztó gyártására alkalmasak. El­­adatott 20000 pud gyárilag mosott és 5000 pud úsztatott a következő árakon : Legjobb gyári­lag mosott pudja 28 —29 rubel, régi közép mi­nőségű 26%—27'/a r. középszerű 24 l/a—25 V, silányabb 22 V2—24 r­ cserzőgyapju moszkói 22—22*% r., silányabb belföldi 19—21 r, úszta­tott német gyarmati 12 V2—13 r, legjobb ura­dalmi 17%—18 V2 r, középszerű 15%—16 */a padonként. Készletünk tetemes, a mennyiben csupán gyárilag mosottból 35 - 40000 pudunk v­an; az úsztatottból pedig 20—25000 pud. V­e­g­y a­s. —• E czim alatt „Die Commerzialbank und ihre Creditinhaber“ az „Ung. Nach.“ egy czik­két közöl, melynek bevezetésében azt ígéri, hogy legközelebb tárgyalni fogja üzleti világunk kétségbeesett hitelállását, mely nem csak az it­teni piaczon, de vidéken is, és főleg vidéken ta­pasztaltak, s pénzintézeteink hiányos voltának tulajdonítandó. Ezután egy itteni kereskedőház tollából folyó levelet közöl, melyben megemli­­tetik, hogy az itteni piacz, több tekintélyes ház bukása által is bizonyított kedvezőtlen üzleti vi­szonya által inditatva, 150 itteni czég emlék­iratot terjesztett fel a magyar kereskedelmi bankhoz, arra szólítván fel ezt, hogy alapszabá­lyainak 1. §. értelmében létesítse a h­i­t­e­lt­u­­lajdonosokkal való üzletet. A keres­kedelmi bank igazgatósága felfogta a tárgyat s közgyűlés elé terjesztette, hol a javaslat elfo­gadtatott, mire ez a cs. k. helytartótanácshoz terjesztetett fel, mely helybenhagyását megadta, s a folyamodó czégek is megnevezték az össze­geket, melyekkel részt akartak. Ez előkészüle­tek befejeztetése óta azonban már fél év telt el s azóta az igazgatóság tökéletesen elhallgatott ez ügyet illetőleg. Ennek következtében, tekintetbe véve a piaczunkon uralkodó pénzhiányt, a­z i­t­­teni kereskedelmi körök követsé­get szándékoznak küldeni az alsó­­ausztriai leszámítolási intézethez, aziránt, hogy a mondott intézet az itteni piaczon fiókot állítson. Midőn e tényt egyszerűen közöljük, mellőzvén a sze­mélyes támadásokat, melyek az említett lapban a kereső bank igazgatósága ellen intéztetnek, magunk fentartjuk véleményadásunkat mindad­dig mig e kérdésekre vonatkozólag közelebbi, biztos tudomást szerezhetünk. — Folyó évi febr. hó 23-án 3108. sz.. a. kelt kegyelmes udvari rendelvény szerint a horvát­iét kir. udvari kanczellária egy a horvát-tót gazdasági egyesület, s a zágrábi ipar- s keres­kedelmi kamara tagjaiból gróf Kulmer elnökle­te alatt összeállított bizottmány kérvénye foly­tán hazai ipar s gazdasági terménykiállitást engedélyezett, mely f. évi augustus 18-án fog Zágrábban megnyittatni, s f. évi oct. 18-án be­záratni. Ezen kiállítás eredetben csupán dalmát­, hor­vát s tótországi s határőrvidéki gazdasági s ipar­ termények felvételére volt szánva, jelenleg azonban az egész birodalomra kiterjesztetett olyképen, hogy azon, a birodalom gyárában vagy műhelyében készült gazdasági eszköz vagy gép (de csak is ezen készítmények) kiál­­littathatik a következő feltételek alatt,­ 1- ör. A kiállításra szánt eszköz vagy gép a zágrábi központi bizottmánynál legfeljebb évi ápril hó végéig bejelentendő, és­pedig az 1. illető készítmény felállítására szükséges tér nagyságának megnevezésével. 2- or. Ugyanazon nemű eszköz vagy csak egy, legfeljebb két példányban állittatl­a­ gép tik ki. 3 or. A kiállíttatni szándékolt tárgyak f. évi jul. 15-től augustus 8 ig a beküldő saját költsé­gén a kiállítás helyére szállitandók. — A vis­­­szaszállitás költségeit szintén a kiállító tartozik sajátjából viselni. 4- er. A kiállítandó eszközök s gépek felállítá­sára szükséges helyért, úgy ezen tárgyak biz­tosítása- s megőrzéséért mi sem fizetendő; az ebbeli költségek a központi bizottmány által vi­seltetvén. 5- ör. A kiállított eszközök és gépek bár­mily nyelven szerkesztett czimekkel és árjegy­zékekkel elláttathatnak. Szabadságában áll a kiállítónak, hogy kiál­lított készítményeit személyesen adja el és azokra megrendeléseket fogadhasson el, vagy pedig ezen teendőket saját meghatalmazottjaira vagy a központi bizottmány részéről a végett felállított ügynökökre bízza. (S.v.) — Az u­j ausztri­a­i földhitelinté­zet részvényei. A párisi börzén ezen tár­sulat 400 froos részvényei után máris 155 frccali fölülfizetések történtek, az uj részvények rövid idő múlva a párisi börzén is fogna­k bejegyez­tetni. A „Fr. Akt.“ a következőket közli : Ezen társaság — melynek igazgató tanácsa­­ rész­ben ausztriai,­­­a részben pedig franczia részvé­nyesekből fog állam­ — tőkéje 24 millióra hatá­roztatok­, mely összeg 120,000 db 200 ft vagy 500 frcos részvény utján lesz összehozandó. Je­lenleg azonban csak 10 000 részvényt fognak kibocsájtani. Pénzműveletei, melyek egy ausz­triai cs. biztos által fognak ellenőriztetni; jelzá­log s egyéb községek s tartományoknak adan­dó kölcsönökből fognak állani s a társaság az lenne Ausztriának, mi a credit foncier Franczia­­országnak. — A hírneves Forchheimer-féle a Prága vá­ros melletti Carolinavölgyben fekvő gyapju­­fonalgyár, melynek építési költségei 400,000 frtot igényeltek, s mely igen czélszerü bélbe­rendezéssel bir , rövid idő előtt e­l­a­d­a­t­v­á­n 90,000 frtnál többet nem adtak érte, mig a gé­pek noha kül s belföld minden gyárnokának volt az eladásról tudomása — 3­­0,000 frtnál drágábban nem voltak eladhatók. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ mart. 30-ki számából.) Árverés: Szeged, ház, máj. 21. r. 9 ó.; B.-Füred, borok, ápr. 11 d. e. 10 ó.; Pest, bú­torok, ápr. 7 d. u. 2 ó. nagymező­ u. 17 sz. a.; Pozsony, ékszerek, máj. 21 r. 9 ó.; Pest, ingók, ápr. 8. délután 2 és fél ó. egyetemtér 501 sz. a.; Kecskemét, fekvőségek, apr. 22 r. 9 ó.; Sopron­­m. Füles, szőlő, máj. 27 r. 9 ó.; Szeged, ház, ápr. 30 d. e. 10 ó. Árlejtés: Temerin, a gáti csárda felépíté­se, ápr. 4. Csőd: Pest, Mazsó András ellen megszün­tetett ; Pé­t, Mellinger Lipót ellen, május 11-től 13-káig. Felhívás: Zalamegye ptszéke elé, kik néhai Szigeti vagy Burka Borbála gógá­­ fai illetőségére örökségi igényt tartanak, három hó alatt; Beszterczebánya városi tszéke elé. Dr. Zipser András hitelezői, sept. 30-áig.

Next