A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-01 / 199. szám
191M. sz. Csütörtök, September 1. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj : Piatin külive vagy Budapesten házhoz hordva .T fvfy hónapra...............................1 írt 75 kr. 3 hónapra....................................5 frt 25 — b hónapra....................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1864 Beiktatási díj: 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SSST* Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Sroznnjak menetrende. hajó Pest vnd. 9.56 d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délbe 11.48 é. E.Ujv.„ 1.60. d. n. 1.08 éjjel. Torn. „ 2.35. d. n. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.46. d. n. 4.08 éjjel. Bécs érk.6.38. este 6. reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indnl 6.86. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est- Csegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.87 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oravicz-ra és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.60 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.82 este. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.16.d.u. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Lefelé: Bécsből-Pestre 6 órakor reggel. Pertrbl-Mohácsra 6 órakor reggel. Pest - Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó. Pest -Konstantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. közöns. szerdán 6 ó. r. Zinuny Konsantinápoly csütörtökön virradatkor. Bázl&C- Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8 órakor reggel, közönséges hajó csütörtökön délelőtt. Cr»ova-Konstantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -Bécs 6 órakor estve. Sdoh Ros-l est 8 ó. estve. £ iuu'xiy-Eszék-Pest hétfőn, szerdán, szombaton 2 órak. regel so sa-Pest pénteken reggel. Qalauz-Pest gyorsh. pénteken 10 ór., közöns. hajó hétfőn regg. Szeged-Zimony szerdán reggel. Zimony-Szeged vasárnap délelőtt ánSzák-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimony-Sziszék vasárnap és csütörtökön délben. Légid Esték szombaton 2 ó. d. n. Snzth-Légrád kedden 6 órakor reggel. Arad indul 12.30 r. 8.20 e. Csaba „ 2.14 d. u. 11.18 e. Czegléd érkez.5.56 d.u. 6.89 r. Czeglédről Füspök-Zi dányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 r. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 r. 9.42 e. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. e.1.20 e. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86e Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.63 d.u. 1.40 e.M. Várad indul 11.12 d. e . 30 e N. Várad érkéz. 8.45 „ 4.40 r.P. Ladány érk. 12.54 d. 12.16 é Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcbra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r. lld.e Debreczcn „ 3— „ 3 47 r. Miskolcz „ 7.52 r.8.2d.n. Tokaj „ 5.26 r 8.5 r. Tokaj „ 9.63 r. 6.36u. Miskolcz „ 7.24 e. 11.8 d:e.'Debreczen „ 12.12 d.I0.29e. Kassa érkez. 9.66 e. 2.49 d. u.P. Ladány érk. 1.46 d.u. 12.56 é. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 £ óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken P 6. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 81 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.___________ Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u, Gratz érk.8.45 eBt. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina , Tlest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e.Velencze ind 11.— d. e. 11. é Steinbruck „ Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Velencze „ 11.63 e. 11.89 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 6.46 est. 6.45 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 8.8 „ 9.50 „ Steinbrück„ 8.12 é. 3.12 d. u 3,6 d. u. 6.— r. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 , Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Steinbrück ind. 4.25 d. u. 1Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 6.69 este. I érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 7.14 „ jZágráb indul 8.16 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ JSteinbrück érkez. 10.50 d. e. Soprony, Bécs-tjhely, Becs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 , 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 , Bécs indul 7.— „ 5.25 B.-Ujhelyi. 9.10 d. e. 7.85 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Mohács, CÜszög, Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. r. 12.50 dél. Üszög érk. 36. d.u. 6 ó. d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.56 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.SO r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind 5.30 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. _________________________________r— Czegléd indul 9.42 r. 10 d. u. Csaba „ 1.21 d. u. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél u. 6 r. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Born. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel Ers. „ Észt. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Szőny vnd. 9.50 d.e. „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg, Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„ 8.4l„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 Sí „2.20 d.u.8.60 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9 51 e. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. . N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. . Fehérv. érk. 5.59 „ — — Fragerhof, Gratz és vírusa. fogadtatnak el. Gabona-ára k Alsó mistrial mérő szerint Pest, augusztus 31-én. szerint Legalant Közép Legmagasb ár oszt. ért. Baza bánsági . . . 86.87.88_ __ „ tiszamelléki és pesti 86. 6.87 3.30 3.40 3.50 „ fehérmegyei . . 84.85.86 3.20 3.30 8.40 „ bácskai . . 84.85.857, 3.10 8.20 8.30 Rozs............................... 78.79.80 2.20 2.25 2.80 Árpa sörnek való . . . 69.70.71— — — „ takarmánynak 66.67.68 1.80 1.90 2.0 Zab..................................... 44.45.46 1.65 1.70 1.75 Kukoricza..................... 82.83.84 2.60 2.70 2.80 Kőlét,................................— 8.70 3.80— Bab................................— 6.— 6.25 6.40 Ilepeza..........................— 6.— 6.25 6.50 M Köal vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. e Kenéselt menetek — járása. Czeglédről Aradra és vissza. » írva mmv) —----------------Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.80 r. SzFed. •érk. 8.83 5.15 d. n. 7.20 este Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est Brnck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.88 „ 9.5 „ Szöny „ 12.57 dél.— c „ . érk. 4.15 dél.------bz.-l eh. ind 5 50 b 7 10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.l4d. e, Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. A befize-Utolsó jövedelÉrtékállás. tett ossz. mi összeír. Adott ár Tartott ár frt frt ki 6 VjV6-os magyar záloglevél . . . 85.76 86.25 — — — 676 ob . jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény-.--100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1080 1050— 26— budai „ „ 40& 4L5 40— — óbudai „ n 80 85 525 32 12— Pestbudai lánczhid „ 870 376 1055 80 „ alagút „ 65 68 500 116— Pesti hengermalom „ 1000— 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 360 300 38— Magy. biztositó társaság „ 460 465 200 24— Pannónia viszonbizt. tára. „ 265 270 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 170 176 1000— — Pannónia gőzmalom „— 1200 Bécsi börze augusztus 30-án. Államadósság: 5 Vo-es nem. köles. 100 frtOB 5„/“-es Metalliques „ Como rentpapir 16 Jan. Sept. Jan. Aug. 100 ftos 1889. évi teljes „ „ ötödr 1854. ,, teljes 1860. „ „ „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei. 5 °/0-es 10 hóra szóló 100 frtos sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 58/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek Imr. n. Hitelintézeti Apr. 1. Dunagőzhajózási Juli 1. Triesztia Jun. 1. Eszterházy hg Jun. 15. Sába Jul. 15. Pálffy 40 Mart. 15. Clary 40 Mart. 30. St. Genois Aug. 1. Budai Jun. 15. WindischgrBtz 20 Dec. 1. Waldstein Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. Adott ár 80.00 71.55 17.50 155.50 150.00 89.50 95.15 97.30 89.76 Tartott ár 80 10 71.70 18.00 1E6.00 151.00 9O.00 95.25 97.60 89.80 102.26 102.50 92.50 75.00 8ö!oO 74.25 75.25 72.75 128.60 85.50 105.50 98-00 30.-60 28.25 25.60 24.00 2.5.00 T8.60 17.00 a I 13.00 mi 98.00 76.50 100.— 85.50 74.75 75.60 73.25 128.80 86.00 106.60 99.00 31.(0 28.75 26.00 24.25 25.50 19.00 17.50 18.60 Elsőbbségi kötvények: 2 sztr. Lloyd hamvaspálya 275 frank Lomb.velenczei 105 ftOB Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52» „ Dunagőzhajózás „ „ "esti lánczhid északi vasat Jlam „ Dél „ Nyugati „ Tiszai ,, 205.50 frtos 500 Irank 850 „ 210 „ 200 „ félték (3 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.8y«7i Franki. ,01,95. "5. ,0 Hamburg 100bankmark4 7,% London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4% Pénznemek. Korona ...... Császári arany .... Keczés ................................ Napoleon d’or Orosz imperiale .... . . Porosz pénztári utalvány Ezüst................................ Adott ár 91.00 113.60 112.50 Tartott ár 92.00 113.76 113.00 190.30 775.00 618.00 238.00 454.00 870.00 190.00 197.50 245.60 135.00 147.00 190.40 776.00 622.00 239.00 466.00 373.00 190.10 197.75 246.50 135.50 96.60 96.70 85.10 113.40 44.95 16.66 5.42 5.42 9.13 9.35 1.69 7, 113.00 96.75 95.80 86.20 113.50 45.05 15.70 5.43 5.42% 9.14 9.37 1.69*, 113.25 Előfizetést nyitunk „HUN" September—decemberi 4 havi folyamára. Ellensietési ár Zirt. A „Tacoast“ szerkesztő és kiadóhivatala. Költészet és anyagiasság. i. E napokban folytatott vitám ismét kezembe nyomta journalista tollamat; s anyagias tevékenységemtől elvonva az eszméletek körébe vezet, hogy ismét — talán más, néhol ugyana ? szavakkal, melyeket már itt ott ejtettem — figyelmeztessem véreimet az anyagiasság szükségére, mely nélkül a költészet legszebb virágai sem fejlődhetnek, mert az anyagilag eltörpült, — ruganyosságát vesztve — csak lézeng s elébb utóbb a legmagasztosabb eszmék vivője, a mindennapi szükség rabja lesz. Kivételek találhatók — de igen igen ritkán. Alkalmazzuk fentebbi mondatomat, egyénekről zárt körökre, osztályokra vagy nemzetekre, igaz marad az mindég. Mi költői nemzet vagyunk. — Lelkesülni tudunk minden nagyért, szépért, mint talán senki más. Akkor áldozunk mindent, — számítás nélkül — váratlan erőt fejtünk ki, ha sikert érünk el, nagyszerű — még szerencsétlenségünkben is — de gyakran — épen mert számítás nélkül indultunk — a siker gyümölcseit mi élvezzük legkevesebbé. Hogynennénk mi költői nemzet, midőn minden, a mi körülöttünk van, szép — s a mi nem szép legalább nagyszerű. Ti, kik mindig honn voltatok, kiket nem vezetett a sors évekre — vagy gyakran más országokba és nemzetek közé, ti nem is sejtitek mennyire szép e haza, mi sajátságos e nép, melyet szeretni csak „oda künn“ tanulod, hol a távolság miatt a kisded foltokat nem látni. Ti nem érzitek mi az, ha hónapok, évek múltán egyszer halljátok csengeni a magyar szót, vagy ha több honfitársaitokkal együtt éltek is, az uj jövevénytől kérdezhetitek: hogy vannak otthon ? A ti szigetekben nem lobbant fel a láng, sem nem döfött a tőr, mint érzi ezt a hazatérő — midőn átlépve a határt, hasonlitgatni kénytelen — se láng se tőrdöfés szülik a küzdelmet : mit kellene tenni itt, hogy e hon és nemzet boldog és nagy legyen ? Ha a pozsonyi királyi lak romjairól széjjel tekintesz, ha ugyanezt teszed Buda várfokán, ha elmerülsz a Kárpát rengeteg erdeiben, ha messze Keleten ott leled elszigetelve fajrokonidat, ha az alföld hallgatag rónáin haladsz el, ha a Balaton hullámain ringatod magadat ha nézed az erőteljes, szorgalmas,józan népet, mit érzel? Azt a mit én , csak hogy különbözően nyilvánul érzelmünk . . . Dolgozzunk! II. irányban törekszik szellemi és anyagi jólétét fejleszteni, s hogy földmivelési hivatását felfogva, főleg mezőgazdaságára igyekszik fordítani figyelmét, jól tudván azt, hogy ez alapja irodalmának, ipara és kereskedésének. Tudjuk pedig azt, hogy a nemzet törekvését egyesek törekvései képezik, kik szellemi és anyagi képességök szerint kisebb-nagyobb mértékben mind megannyi tényezők, s hogy a nemzet jóléte egyesek jólétét feltételezi, következőleg a közérdekek előmozdításához járulni : a legszigorúbb értelemben vett önmagunk iránti kötelesség. Ezen kötelesség érzete ösztönöz tehát engem is arra, hogy az „országos ügynökség“ programjában már megpendített, és a „P. N.“ múlt évi számában szükségesnek bebizonyított közraktár eszméjét újból emlékezetbe hozzam, annál inkább, mivel ugyancsak a „P. N." a bécsi Credit Anstalt für Handel- und Gewerbe pesti fiókosztályát illető oly adatokat hozott fel az előlegezést illetőleg, hogy azok miatt a honfiúi kebel méltán feljajdulhat. No de nem akarok czáfolgatásokba bocsátkozni, erre mindössze is reflektálni akarván azon okból, hogy ez által is igazolva legyen a közraktár szüksége; míg előny tekintetéből nem tartom feleslegesnek megemlíteni,hogy mennyire nyereséges volna ilyetén közraktár, éspedig a következő okokból: mert a közraktárhoz forduló fogyasztó megcsalatások ellen biztosítva lenne; mert hitelünk ezen vállalat által nagyban előmozdittatnék, mert mezőgazdaságunknak jó hírnevet szerezne, s mintegy alkalom nyujtatnék a versenyzésre, miután a termelő azon okból, hogy terménye minél előbb s előnyösen adassék el, — arra fog törekedni, hogy minél szebbet és jobbat producáljon; mert a közraktár, mint csarnoka mezőgazdaságunknak, hirdetője lenne e részbeni törekvéseinknek is, s mintegy vonzó erővel bírna a pénzéért különben is finnyás fogyasztóra nézve; mert a terményekre adandó előleg és eladási haszon oly előnyt nyújthatna, minőt semmi más egyéb vállalattól nem várhatnának és pedig a bécsi „Credit Anstalt für Handel und Gewerbe“ pesti fiókosztályának 80%-os előlegezési követelését ignorálva, a legméltányosabb százaléki alapon. Hogy minő terv szerint lenne a kérdéses közraktár eszméje realizálandó, ezt már a „P. N.“ múlt évi deczember 31 diki számában közöltem volt. Igaz ugyan, hogy sok égető kérdés vár megoldásra, s hogy maga a magyar bor ügyének kérdése is egyike a legégetőbbeknek, és hogy ezen kérdések megoldásában zilált pénzviszonyaink miatt nagyon is akadályozva vagyunk, de épen azért kívánatos volna, hogy az erőket minél inkább összpontosítsuk; következőleg óhajtanám, hogy a magyar bortermelők egyesületének eszméje a közraktár eszméjével egyesítessék, hiszen a czél egy, vagyis hogy terményeink minél nagyobb mérvbeni kivitelét és előnyös eladását eszközöljük ; — már pedig azt közraktározás útján előbb elérhetjük, miután két ilyen üdvös vállalat egyesítése által nagyobb erőt fejthetünk ki s czélszerűbben fogunk intézkedhetni, máskülönben meg úgy egyik, mint a másik vállalat hasonló kezelést, felügyeletet s helyiséget igényel, és ami fő, az egyesítés által előmozdítanék a termelőkre nézve igenis kívánatos előlegezés ügyét. Szerény véleményem szerint egyesítendő lenne e két vállalat csak azért is, mert attól tartok, hogy a csakis „magyar bortermelők egyesülete“ czim alatti vállalat realizálása folytán a közraktárt pénzszüke miatt Isten tudja mikor hozhatnék majd létre, ahogy késlekedvén, egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy egy idegen czég hirdeti azon vállalatot, mely minden vállalatnál nyereségesebb, és amelyre földmivelési hivatásunknál fogva pirulás nélkül sohasem tekinthetnénk. De talán már meg is késünk , mert amint a lapokban olvassuk,a közraktár eszméjének realizálása végett Londonban már alakuló félben van egy társulat „Danube Trading Company“ czím alatt. Nem elég tehát, hogy a hazájának területén szétágazó vasutak, Dunagőzhajózás, lánczhíd s más nagyobbszerű vállalatokba befektetett idegen tőkék után küldözgetjük ki nagy mennyiségben külföldre az ezekből bevett hasznot kamatok fejében, s hogy bármi industriális vállalatok közül legtöbbnyire idegeneket látunk csoportosulni , hanem még mezőgazdaságunk terén is idegenek kezdik fürkészgetni, hogyan lehetne ezen hasznot ígérő tért is kiaknázni. Ha irodalmának iparkodott a nemzet csarnokot emelni , annál inkább kell, hogy mezőgazdaságának csarnokát is önmaga erejéből építse fel, hiszen, a mint fentebb mondom, ez alapja irodalmának, ipara, kereskedése és mindenének ! Nem lehet tehát megengednünk, hogy a közraktár üdvös eszméje idegen tőkék által nyerjen életet, s hogy mezőgazdaságunk ezen legszebb jelvénye a nemzet rovására s kiszámithatlan kárára idegenek érdemének legyen hirdetője, és szerény véleményem szerint kívánatos volna, hogy e két eszmét együttesen minél előbb foganatosítsuk. A közraktár szükséges a magyar bortermelők egyesülete. A „P. Napló“ e czim alatt a következő czikket közli Kunsch Józseftől : „Örömmel tapasztaljuk, hogy nemzetünk a mostani kor igényeinek megfelelőleg, minden Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: augusztus 31. — 5u0 metalliques 71.35. Nemzeti kölcsön 79.95. 1860-diki sorsjegyek 95.—. Bankrészvény 777.—. Hitelintézeti részvény 190.30. Ezüst 113.35. Londoni váltó 113.60. Arany 5.43V2. Pest, aug. 31. Derült idő, a jég valamivel melegebb mint tegnap volt. A Duna vízállása növekszik. A galnaüzletben néhány nap óta tapasztalt kedvezőbb hangulat, ma még észrevehetőbbé vált, a kereslet élénkül s a forgalom növekszik. A külföld számára ismét történtek bevásárlások, a helybeli fogyasztók pedig szokottnál nagyobb mennyiségeket vettek, s az eddigi árakat készséggel megadták. — A búzaforgalom mintegy 10,000 mérőre ment; a tiszamelléki 88—89 fontos 3 ft 35—45 krjával, 88—89 fontos bánsági 3 ft 35—40 krjával, 88—89 fontos pestmegyei 3 ft 30 krjával fizettetett meg. Rozsból 1000 m. 78—79 fontos 1 ft 92 krön adatott el. Zabból 5000 mérő 47—48 fontos September végén s octoberben átadandó 1 ft 30 krön kelt el. Egyéb gabnaneműekből nem volt forgalom, valamint repetéből is igen csekély. Vidéki tudósítások. (R. H.) Cservena, aug. 29. Utolsó jelentésem, vagyis mintegy két hét óta az időjárás folyvást hűvös és nedves. A termelők még mindég a nyomtatással vannak elfoglalva; a környéknek csupán magyar helységei fejezték be a nyomtatást; ezekből érkeznek tehát a piaczra a legjelentékenyebb szállítmányok,minek következtében az üzlet az utóbbi két héten sokat élénkült. Ma és holnapután innen négy hajó indul, mintegy 22,000 pesti mérőzabbal, Pestre és Győrbe; e hajók Bezdántól kezdve, nem mint előbb lovak, hanem tehervonó gőzösök által vonatnak, mivel a kereskedőink a lehető leggyorsabban akarnak az eladási piaczokra érkezni, felhasználandók az eddig, a készlet csekély volta miatt még alacsony árakat. A búzaüzlet csak egy két hét múlva fog fejlődni s valószínű hogy a behozatal gyarapodásával az árak csökkenni fognak. Jelenleg a 85 — 86 fontos búzát 2 ft 40—54 krjával vesszük ; 48—50 fontos zab 1 ft 7—14 kr; ez utóbbi czikkből nagy a behozatal. A kukoricza sokat javult az utóbbi esőzések következtében ; van azonban néhány kerület, hol az igen roszul áll; átalában azonban ha az időjárás ezentúl is kedvezni fog, jó középtermést várhatunk. A Piskolt, aug.29.A nyár közepéig vérmes reményekkel voltunk eltelve mind tavaszi, mind őszi vetéseink iránt,de a folytonos,sőt hideg esőzések igen káros befolyással voltak minden tekintetben kifejlődésükre,a galnaneműek bár jóknak látszottak,roszul eresztettek. A tavaszi vetemények igen közönségesek és a tengerire nézve tartani lehet, hogy a mostoha időjárás következtében, szemzeni nem tudván, a megérésben elkésik. Nem is említvén, hogy a nyomtatásban egyátalában nem haladhatunk, a mellett a napszámosok hiánya mindinkább érezhetőbbé válik. Kapásveteményeinket nagyon megfogta az idő, úgy a burgonya és a tök nagyon kevés eredményt ígérnek. Takarmány dolgában nincs panaszunk: mind anya, mind sarju szénát böviden bírunk. Ingóságunk legelő dolgában egész nyáron át bővelkedett és egészséges. Hála az égnek, a dühöngő marhavésztől még eddig mentve valánk; daczára, hogy a szomszéd helység Ér-Mihályfalván 300 darab esett mai napig a vész áldozatául. A nyomott árak következtében nálunk is pang az üzlet, és eddigelé igen gyérek a kilátások a javulásra. Áraink következők: tiszta búza 4 ft 40 kr ,rozs 2 ft 40 kr, tengeri 6, 5 frt, árpa 2 frt köblönként. Vegyes: — A kereskedelmi minisztérium által készített, az ausztriai birodalom vaspályahálózatát illető emlékiratban, melynek általános eredményeit lapunk aug. 28-ai számában közöltük, néhány magyarországi vonalról a következők mondatnak: „Fiume városa már többször kérte, hogy az ausztriai vasúthálózatba vonassék. Ezen tengeri város, a mely a sziszek-steinbrücki vasút megnyitása óta kereskedelmi tekintetben a birodalom nagyobb részétől elválasztatott, szép jövővel bír; mindenekelőtt azonban a benső vasuthálózattal összeköttetésre van sürgős szüksége. Ezen összeköttetést megnyerheti Fiume egyrészről Szt- Péter felé, a déli vasuttársulat bécs-trieszti vonalához, — Károlyváros felé pedig a nevezett társulat zágráb károlvárosi vonalához leendő csatlakozás, — másrészben közvetlen folytatás által Károlyvárosból Sziszeken s Eszéken át Szegedig, Nagy-Kikindáig és Zimonyig. Ezen két pálya közül, miután mindkettőnek ugyanazon időbeli kiépítése mellett népgazdászati s pénzügyi viszonyainknál fogva nem lehet felszólalni, Fiume érdekében mindenekelőtt a fiume-károlyvárosi vonal ajánltathatik, összeköttetésben azon hálózattal,melynek Eszéken van gyulpontja. E vonal Fiumét Magyarország legdúsabb gabnavidékeivel kötendi össze, ezekből tehát a galnakivitelt tetemesen elősegítendi, mig a nevezett kikötővárosnak kereskedése emelésére eszközöket nyujtand. Az összeköttetés Fiume és Bécs, valamint a birodalom többi részei közt, az építés alatt lévő zágráb-károlyvárosi vonal által fog eléretni. A galnán kívül még fát is szállíthat majd Fiuméba a nevezett vasút Slavoniából, továbbá szenet, mely a pécsi bányákból már Eszékig jutott. A pályának ennélfogva Szegeden, a magyar gabnatermelés gyálpontján kell kiindulnia, és Eszéken át, hol a Nagy- Kikindáról s Zimonyból odáig tervezett vonallal találkoznék, lehetőleg egyenes irányban Sziszekre és innen Károlyvárosba, s Fiuméba fogna vezettetni. Szegeden a csabai s a már épülő alföldi pálya csatlakoznék hozzá, mi által, összeköttetésben a tiszai pálya csaba-aradi területével, az erdélyi vasuttali összefüggés az oláh vasutaknak bekövetkezkezett csatlakozása után pedig az adriaiai s fekete tenger közti összeköttetés is létesülend Az emlékirat kölönösen kiemeli a debreczen-sziget birodalmi határ , és a kassa-oderbergi vonal fontosságát. Amaz Marmaros sóbányáit és terménygazdag vidékeit érinti. A keleti Galicziából és Bukovinából Moldvába tervezett pályával azon ponton egyesülne, amelyen az odessai pálya csatlakoznék vele. Ha ez nem ausztriai, hanem moldvai területen történnék, a csatlakozás azon ponton volna létesítendő, melyen a moldvai pálya a lemberg-czernoviczival találkozik. A marmarosi pálya a czernoviczival ekként a galicziai pályának a moldva határszélig leendő folytatása által csatlakoznék. E pálya a birodalom középpontját, nyugatról keletre Bécsen keresztül átmetsző fővonal alkatrészét képezvén, Bukovina és déli- Oroszországnak Béccsel és Ausztria nyugati részeivel leendő összeköttetését legrövidebb uton eszközölné, és főleg a bessarabiai, keleti-galicziai s a bukovinai galonai vágómarha szállítására alkalmaztathatnék. A kassa-oderbergi vonal Felső-Magyarország érezgazdag vidékeit, az ausztriai-Siléziában fekvő ostraui s karmini kőszénbányákat metszené keresztül, és még a porosz-siléziai kőszéntelepeket is megközelíthetővé tenné, miáltal a felső-magyarországi vasgyártás sokat nyerne. A tiszai s erdélyi pályákhozi csatlakozása által az északnyugatról déli nyúló nagy kereskedelmi vonal tagjává lenne, és így az illető pályák forgalmi viszonyaira kedvező befolyást gyakorolna." Hivatalos értesítések kivonata. (A „S— ny“ aug. 31-ik számából.) Árverés: Arad, Jeney György 41756 frtra becsült háza, September és October 20-án délután 3 órakor ; Czegléd, Csizmadia János 18900 ftra becsült ingatlanai, September 10, r. 10 órakor ; Pest, Riegler Ferencz ingói, vácziu. 25 szám, September 1, délután 3 órakor; — Tolna, Weser Jakab bolti árui, sept. 7, reggel 8 órakor ; Nógrád megye, Kékkő, b. Balassa Antal 4838 ftra becsült vagyona, septemb. és oct. 28 reggel 9 órakor ; Nagy Halap, Balczár Mihály 20153 ftra becsült birtoka, sept. 28 ; Biharmegye, K.-Gyón, Govril Tivadar 14850 ftra becsült nemesi birtoka, September 30; Bács- Bodrogkmegye, Csonoplya, Galacz Ignácz 1200 ftra becsült javai, nov. 13 és december 18 d. u. 3rakor ; Nógrádmegye, Lörincz, Kerék János fekvőségei , September és October 20; Buda, Conti Cajetán 1230 ftra becsült háza, October és november 10 reggeli 10 órakor; Fehérmegye Bicske, nemesi birtok, September 15 déli 12 és Pest, ingóságok, a kir. zálogházban, sep. 9 és 12-kén. Árlejtés: Kassa, a cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztálynál szükségelt papirneműek, sept. 20.