A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)
1866-08-12 / 186. szám
, ha egy fiatal állam mint Olaszország magát elszigeteli és egy háború felelősségét akarja magára venni, midőn az egész békét kiván. Cialdini azt válaszolta erre, hogy a mostani háborút csak néhány héttel kell meghosszabbítani, hogy Olaszország óhajainak végczéljához érjen, míg minden béke, mely a nemzeti programmot nem teljesíti tökéletesen, csak fegyverszünet. Ricasoli azt jegyezte meg erre, hogy ő Olaszország biztos határainak fontosságát igenis tudja méltányolni , azonban kilátás van arra, hogy Francziaország segélyével a béketárgyalásoknál e tekintetben Ausztriától ki fogják nyerni a szükséges engedményeket. A békepárt, mint tudjuk, győzedelmeskedett végül. Francziaország, Páris, aug. 5. (A császár Vichyben nyugalom helyett fárasztó tanácskozásokkal van körülvéve.) A császár nagyon meg van elégedve azzal, amivel Napóleon hg Vichybe mint küldetése eredményével érkezett hozzá. Azt is ígéri a császár, hogy egész befolyását felhasználandja a határ kérdésnek Olaszország részére kedvezőleg elintéztetése iránt, s úgy látszik, hogy már is többet kivitt Ausztriánál e részben, mint a bécsi lapok magatartása után várni lehet. Az Olaszországban tartózkodó franczia katonai attache Schmitz ezredes Vichybe hivatott, hallomás szerint azért, hogy közreműködjék az Olaszországnak szabandó stratégiai határ megállapításánál. E vonal észak felől Rivától fog kinyúlni, de Trient valószínüleg Ausztria birtokában fog hagyatni. Egyébiránt a lényeges nehézségek elhárítására látszik mutatni azon körülmény, hogy Napoleon ha Vichyből elutazott ; a herczeg Pártba érkezett tegnap este, s ma elutazott Meudonba. Drouyn de Lhuys ma este Párisba érkezett s kedden már visszamegy Vichybe, hol élénk diplomatiai élet foly. — Vimercati gróf is oda ment, s Benedetti is, a ki hallomás szerint a béke aláírása után közvetlen ide fogna hivatni, szóbeli felvilágosításokat átveendő, — hihetőleg szintén Vichyben fogja még a császárt érni, amennyiben a béke megkötése átalánosan igen közel állónak tartatik. Már ismét rebesgetik, hogy a külügyi tárcza Benedettinek van szánva , de nincs alapja a hírnek, miután Drouin de Lhuys egészen a császár czéljai mellé állott, s szolgálatainak teljes mértékbeni elismertetését tapasztalja. Benedetti idejövetelét eléggé indokolhatják az oly gyökeres változások kívánalmai, s annak szükséges volta, hogy új csoportulatok alakíthassanak. úgy mondják, hogy Benedetti már nyújtott volna be emlékiratot a császárnak arra vonatkozólag, hogy mily nézeteket táplál a berlini kabinet és azon tehetségekről, melyek a jövőben kifejlődhetnek. Úgy látszik, hogy azon tanácskozások, melyeket a császár, Napoleon hg, Drouin de Lhuys és Nigra tartanak egymás közt Vichyben, még hosszabb időre fognak kiterjedni. Mindamellett, hogy a császár nagyon komoly egészségi tekinteteknél fogva vonult el Vichybe, mégis kevés nyugalomban részesülhet ott. A fenebb nevezetteken kívül még a londoni franczia követ, Mac Mahon tanagy és Fleury Ilek is Vichybe rendeltettek. Úgy hallani, hogy ott rendkívül fontos dolgok forognak szóban. Drouin de Lhuys ma Párisba érkezett, jelenteendő egy jutalomkiosztásnál, s holnap már visszamegy Vichybe s ott is marad mig a császár el nem utazik a chalonsi táborba. Az emlegetett congressusra nézve Francziaország még nem nyilatkozott határozottan . Angolország is semlegesen tartja magát e részben, Poroszország nem fogadja el a congressus javaslatot, Ausztria kész képviselőt küldeni, Oroszország pedig összehozatalán fáradozik. Páris, aug. 7. (Lapvélemények a porosz trónbeszéd felett.) A „Constitutionnel“ ezt írja : „Vilmos király beszéde csak a belügyekkel foglalkozik. Mellőzve azt, amit a határok kiterjesztéséről mint a legutóbbi katonai események eredményéről s egy Poroszország vezérkedése alá helyezendő szövetségi hadsereg írt .'Aról mond, csaknem kizárólag a korona és a parlament itti villongásról s annak szükséges voltáról beszél, hogy ezen villogásnak minél előbb véget kell szabni." A király e tekintetben lehető legbékülékenyebb szellemben fejezte ki magát s annyival inkább hinni kell, hogy szavai meghallgattatnak, minthogy a hadsereg diadalai az ellenség törekvéseit jelentékenyen meggyöngítették,vagy alább szállították.“ A „N. Pr. Zeitung pártjának önámításaira és az ezen lap által használt szólásmód túlcsapongásaira vezetvén a figyelmet, megvallja a „Constitutionnel miszerint még a trónbeszéd után bizonytalanságban érzi magát a Poroszország által egészen vagy részben meghódított országok jövendőbeli sorsát illetőleg. „Vilmos király — úgymond — mely hallgatásba burkolózik ezen pontra nézve. „Ha Bajorországra, Hessen- Darmstadtra és Würtembergre nézve most még nem igen lehet is czélzó ujjmutatásokat alkalmazni az ezen országok feletti alkudozások kimenetelére vonatkozólag . Hanovyerre, Kurhessenre és Nassaura nézve, — közvélekedés szerint — nem lett volna szükséges mond a „Const.“ — ugyanezen visszatartózkodás.“ A „Journé des Débats“ a porosz trónbeszédben olyan uralkodó szólását leli fel, a ki bliszke arra, hogy a legnehezebb vállalatok egyikét szerencsésen megoldotta s bevégezte, de a kit diadala nem tett oly felfuvalkodottá, hogy most parancsoló úr hangján beszéljen. A „J. des Débats“ nem lát rá okot, hogy kételkedjék a király abbeli nyilatkozatának őszintesége felett, hogy ezentúl a viszálkodásnak örökre el kell mellőztetni. Ezen viszálkodásokat tulajdonképen csak most fejtik meg az események. Mivel a király és minisztere valódi terveit nem ismerte a parlament és az ország, azt gondolták hogy ezen viszálkodás csak azért idéztetett elő, mert kísérletet akar a kormány tenni, hogy az országos képviselet romjain személyes önuralkodás alapját vethesse meg. A tulajdonképeni szándék sokkal nagyobb mértékben viselte magán egy összeesküvés jellegét, hogysem azt a parlament színe előtt köztudomásra lehetett volna hozni. Bismarcknak nagy és jól szervezett hadseregre vola szüksége, s minthogy a képviselőház a német jellemmel járó sajátságos szívóssággal minden évben megtagadta ezt tőle, Bismarck nem mondhatta el a parlamentnek, hogy mire kell neki az a hadsereg. „Nem szándékunk — mond a „Débats“ — az efféle eljárást igazolni, csupán csak történelmileg kívánjuk az esetet egyszerűen megvilágosítani. Annyi bizonyos, hogy Bismarck és királya, az ország tanácsának kikérése nélkül a legveszedelmesebb vállalatba fogtak. Igaz, hogy sikerült a vállalat, de szerencsétlenül is üthetett volna ki, s mily iszonyú felelősség hárult volna akkor a vállalkozókra ? Azonban a jó siker sok dologra feledékenységet és megbocsátást szokott hozni, s nem igen hihető, hogy a porosz kamara annyi szerencsével végrehajtott tények után , melyeknek eredménye Poroszország megnagyobbodása, még tovább is haragot tartson a kormánynyal. A kormánynak most már nincs oka semmiféle tervet titokban tartogatni vagy a parlament közreműködése nélkül törekedni annak végrehajtására, s ennélfogva nem is láthatni semmi okot, amiért megújítja a belviszálkodást, mely az ország jelentékeny részét elidegenítené tőle. Sőt inkább az most a kormány érdeke és feladata, hogy a bekeblezendő népek szabadelvű vágyait és törekvéseit kielégítse, megadja s bizalmat gerjeszszen bennük az által, hogy saját országának népképviseletével jó egyetértésben él.“ Az „Union“ t épen nem elégíti ki a porosz király trónbeszéde ; azt mondja róla, hogy e beszéd megcsalt minden várakozást, s hogy lehetetlen valaminek színtelenebbnek, homályosabbnak s jelentéktelenebbnek lenni, mint ez a beszéd volt. Még azok a diadalmas kifejezések sem valának abban fellelhetők, melyekre Bismarck hányaveti dicsekvései mintegy előrekészíték a figyelmet. A nagy fődolog, ami körül forog minden, a pénz. Felmentő törvény azon pénzért, melyet a kormány a kamara megegyezése nélkül használt el ; sok pénzt jövedelmező nagy adók ; s az abban való reménykedés, miszerint, hogy az új szövetségesek majd jórészt megfizetik a megkívántató pénzt, — ezek képezik tulajdonképen a trónbeszéd erkölcsi oldalát. Tisztán felismerhető e beszéden a frankfurti hódítók sugallata.“ A „Temps“ — mint már tegnap is érintettük — nagyon kedvezőtlenül ítéli meg a porosz trónbeszédet ; kiemeli, hogy rendesen minden efféle trónbeszédben foglaltatik egy czikkely a külpolitikáról, mely a porosz trónbeszédekből se szokott eddig hiányzani, — ezúttal azonban nyoma sincs, noha anyag lett volna rá elegendő. Azon csekély számú de ha szövetségesek alatt, kik a porosz hadsereget keleti és nyugati eredményeik kivívásában elősegélték, bizonyára nem az olaszok, hanem a mecklenburgiak, oldenburgiak, coburgiak s mások. Francziaország se lett volna a legérdektelenebb tárgy a megemlítésre, s hogy nem említetik meg, az valóban igen szembeszökő és megmagyarázhatatlan hézag. Hogy Olaszország nem említetett meg, ami bizonyára illetlen dolog, s még bizonyos fokig megmagyarázható. A porosz kormány hivatalosan úgy beszél, hogy ő csak védelmi háborút vívott, s hogy kénytelen volt Ausztria által fenyegetett nemzetisége védelmére fegyvert fogni. Ezen állítást azonban nehéz összeegyeztetni egy szemmel láthatólag támadó szövetkezéssel, mely a háború előtt sokkal hamarabb megköttetett... De Francziaországra nézve nem lehet ilyen okkal előállani. Mi úgy avatkoztunk a dologba mint közbenjáró hatalom, s mindenki át fogja látni, hogy Poroszország királyának tartozó kötelessége lett volna rólunk barátságos említést tennie... I Vilmos beszédében három személyre reducáltatik a világ, melyek : az Isten, Poroszország, és a király. A többi hatalmak mintha nem is léteznének.“ Az „Etandard“ megütközéssel szól a trónbeszéd azon részéről, melyben a kormánynak törvényes alap hiányában végrehajtott tetteit legyezgeti. — „Hogy áll a dolog ezzel a félre tehető alkotmánynyal, melyet fel szükség függeszteni, midőn valami erélyes kezdeményezéshez kellene fogni. Micsoda zsibbasztó Parlamentarismus az, mely a végrehajtó hatalmat abba a kényszerűségbe helyezi, hogy államcsínyekkel kormányozzon? Nyújthat-e ezen baszardt rendszer, mely roszul van megállapítva, elégtételt a porosz népnek, melynek politikai jogai a királyi akarattól függnek ? Kielégíti-e a kormányt, mely nem tud elég erős lenni, anélkül, hogy erőszakoskodnék ? És feltéve még azt is, hogy az alkotmány egy vagy más részének ideiglenes felfüggesztése a király előjogaihoz tartozik: váljon nincs-e ok más veszélyektől való félelemre? — A „Monde“-ot nyugtalanítja a porosz trónbeszéd rendkívüli visszatartózkodása. Azt mondja, hogy a király nem dicsekszik fegyvertényeivel. Amit tett, az mind csak előkészület . Poroszország kiegyengette a német nemzetiség kifejlődése ösvényét. A porosz monarchia történetét tekintve, lehetetlen menekülni a roppant aggodalom értelmétől.“ Angolország, London, aug. 6. (Garibaldi, Schweiz.) A „N- Fr. Pr.“-nek írják : Olaszországi kitűnő forrásból az hírlik, hogy Garibaldi közel volt ahoz, hogy a parancsnokságot letegye. A vele való bánásmód, valamint a fegyverszünet kötése igen fölingerelték őt az olasz fővezénylet ellen. A kormány attól fél, hogy Garibaldi ilynemű elhatározása az önkénytesek és a lakosság közt nyugtalanságokat idézne elő. Különben föltehető, hogy Garibaldi nem fog oly lépést elkövetni, mely a kormányt, melynek megbízása folytán eddig cselekedett, jelentékenyen compromittálhatná. Megemlítemdő, hogy az olasz önkénytesek egy nagy száma a háború kezdete előtt — a kormánynak tett hűségi eskün kívül — a cselekvési párt teljhatalmújának is tettek még le külön esküt, mely által kötelezik magukat „a fegyvereket mindaddig le nem rakni, míg Róma nincs fölszabadítva.“ Föl lehet tenni, hogy ezen eskü teljesületlen fog maradni . Custozza és Lissa után még inkább valószínű ez, mint azelőtt. Csak tenyérnyi nagyságú, de elég világosan látni egy fenyegető felhőt emelkedni a politikai láthatáron, mely Schweiznak veszélyt hirdet. Azon sejtelem, hogy a Pária és Berlin közti egyezményben Schweizről, úgy szintén Belgiumról is megemlékeztek, mindinkább nyer terjedelmében. Belgium biztosítása miatt már értekeztek az itteni udvarral és az angol államférfiakkal Belgium részéről. Hogy váljon bekövetkező esetben angol actio lépne-e közbe, nyílt kérdés marad. Legkevésbbé történnék meg akkor, ha a terek volnának a kormányon, kiknek hadi politikájától fél a nép. A whigek maguk részéről a Manchester iskola be nem avatkozási tana által sokkal inkább meg vannak kötve. A kis államok, különösen a Schweiz, mely Francziaország, Olaszország és a nagyobb részint porosz uralom alá igázott Németország közé van beékelve, még annak idején lássák magukat el. Schweizra vonatkozólag is ismernek Bismark-féle „Vér és vas elméletet“, melynek megvalósítása talán ma époly lehetetlennek látszik, mint látszott annak négy év előtt tett nyilatkozata. London, aug. 6. (A német kérdés) már nem tekintetik sem a heti sem a napilapok által égető kérdésül, s a legtöbb nem is vezérczikket felőle többé , hanem a küllevelelezők szorgalmasan böngészik meg a német csatamezők és diplomácia tarlóján a kalászokat. A „Daily News“ párisi levelezője megírván, hogy mennyire elrontották a francziák kedvét a németországi események, egy franczia szavait idézi, ki ezt mondta volna : „Königgratznél nem Ausztriát, hanem a franczia császárságot érte a legnagyobb vereség , hanem a franczia császárság nem Francziaország.“ Amerika, Mexico. (Egy szerződés Francziaországgal.) A newyorki „Tribune“ szerint, a Mexikóból Washingtonba érkező magánlevelek azt jelentik, hogy Miksa császár Dausval a franczia küldöttel, következő szerződést kötötte : Hétezer franczia mexikói szolgálatban marad és öt éven át Mexikó által tartatnak el. Francziaország azonfelül a mexikói kormány polgári szolgálatának fedezéséül öt éven át havonként 500,000 dollárt utalványoz. Miksa császár Francziaországnak ezen előlegek és egyéb követelmények zálogául átadja a Vera Cruzból Mexikóba vezető vasutat. A mexikói bevételek franczia hivatalnokok által szedetnek be. A csatatérről érkező tudósítások még mindig kedvezőtlenül hangzanak a császári csapatokról. Huachiango meg van szállva a szabadelvűek által és Monterey valamint Tampico komolyan vannak fenyegetve általuk. Beszélik, hogy Tampico már kezükbe került, kormányok közötti feszült viszony. Párisból írják, hogy néhány nap óta szembeötlő feszültség kapott lábra a franczia és a porosz kormány között. A múlt héten még oly élénk volt a közlekedés Vichy és a porosz főhadiszállás között, hogy napjában 40—50 távsürgönyt váltottak, s a legközelebbi időben nagyon alábbhagytak a barátságos érintkezéssel. Beszélik, hogy Napóleon császárt újból megkínálta Bismarck Luxenburggal, de a császár visszautasította az ajánlatot. A dolgok ezen fordulatának kezdik tulajdonítani azon szokásellenes dolgot, hogy a király trónbeszédében szóval sem érinti a külhatalmakkali viszonylatokat, amit Francziaország felső és legfelsőbb köreiben nagy nehezteléssel vettek. A „J. des Débats“ azt a fölleplezést foglalja a porosz trónbeszédről szóló terjedelmes czikkébe, hogy Bécsben az utolsó perczig nem hitték, hogy a háború valósággal ki fog törni, hanem csak demonstrálni akartak Poroszország ellen, s hogy innen lenne , megmagyarázható, miszerint Benedeknek a döntő pillanatban nem volt annyi harczi erő rendelkezése alatt, mint az ellenségnek. Bécs, aug. 10. (A porosz király elleni merénylet.) Ha a „Berliner Börsen Zig“ jól van értesülve, úgy az utóbbi napokban a porosz király ellen merényleti kísérlet létetett. A nevezett lap is jelenti. „Ide érkezett hírek szerint szombaton a királyt és kíséretét Prágából Görlitzbe vivő vonatot csekély távolságban követő vonat az útba rész akaratból lerakott akadály következtében kizökkent, mi mellett hat egyén veszett el. Az a gyanú, hogy ezen szerencsétlenség szerzői a királyt vivő vonatnak szánták tetteket. Szerencsére tévedtek és a helyett a málhavonatot érte a szerencsétlenség. Reménylhetőleg sikerül, a tettest elfogni és vele példásan elbánni. A vonaton, melylyel ezen baleset történt, igen becses a király és a kir. hg. birtokához tartozó tárgyak voltak, az udvari paripák egynéhány példánya is. A lovak egy része részint megöletett, részint megsebesült.“ Páris, aug. 8. (A császár állapota, a békealkudozások.) A „N. Fr. Presse“nek írják : A császár tegnap este visszaérkezett St. Cloudba, részint azért, mert a vichyi fürdő nem szolgált egészségére , részint mivel minisztertanácsot fog tartani, amelylyel a szállongó hit tábornagyi és titkos tanácsi gyűlést is hoz összeköttetésbe. Mac Mahon megérkezése némileg támogatja ezen hit valódiságát. Úgy látszik azonban, hogy még bizonyos diplomatiai nehézségek forognak fenn, melyek nem az osztrák olasz fegyvernyugvási alkudozásokra vonatkoznak. Mondják hogy Ausztria és Poroszország a békeelőzetek felfogására nézve nincsenek egyértelmen; sőt hogy Ausztria a német szövetségből kilépésének megszorított értelmet igyekezik adni, aminek nem sok jelentősége lehet, ha Franczia és Poroszország jó lábon vannak egymással ; ellenben ha máskép fordulna a viszony köztük — mint rebesgetik már kezd is fordulni, — az egészen más lenne. Mondják, hogy a császár kezdi méltó figyelembe venni a franczia közönség, hadsereg, de különösen a gárda porosz gyűlöletét, s innen volna magyarázható, hogy nem kell neki Luxenburg, hanem egészen más kárpótlási terveket forralna. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Pesti börze, augustus 11. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Augusztus 11. — 5% metaliques 60.35. Nemzeti kölcsön 65.85. 1860-diki sorsjegyek 76.30 Bankrészvény 728.9. Hitelintézeti részvény : 145.50. Londoni váltó : 128.75. Ezüst : 127.75. Arany : 6.15. Esti posta- Bécs, aug. 10. (Az Olaszországgal! fegyvernyugvás mibenléte.) A „P. Lt.“ levelezője Írja : A délután 3 órakor megjelenő „Abendpost“ még szóval sem említette a fegyvernyugvás 24 órával meghosszabbitatását, melyről a „Presse“ reggeli lapjában szól, s csak esti 6 órakor érkezett el a tudósítás arról, hogy olasz részen ráállottak a trienti és az elfoglalt istriai terület kiürítésére. Ebből tisztán látható, hogy az olasz kormány tanácsában a mérsékelt Lamarmora győzött Ricasoli felett, mindenesetre erős franczia nyomás segítségével. Ezzel egyszersmind Ricasoli visszalépése is el van döntve , ki még legközelebb egy merőben ellenséges nyilatkozványt bocsátott ki a francziák császára ellenében. Minthogy pedig egy nap nem lehet elégséges a fegyvernyugvási szerződés szerkesztéséhez, a fegyvernyugvás előreláthatólag újra meg fog hosszabbittatni. IJ Bécs, aug. 10. (A franczia és porosz! Táviratok. Triest, aug. 10. (Levantei posta.) Athen, aug. 4. A görögök által lakott török tartományokból, különösen Cretából, folytonosan érkeznek panaszok a keresztények szomorú helyzetéről. A király a legközelebbi héten visszatér ide. Sautorinnál egy újabb sziklasziget tűnt fel. Gourasban, török területen, számos rablóbanda gyülekezett össze, s ezekhez 300 albániai csatlakozott. Törökország erősbíti a helyőrségeket a görög határon. Caramánia partjain két kalózhajó jelent meg görög lobogó alatt. Berlin, aug. 10. (Augsburgon át.) Grabow a kiegyezkedési politika érdekében lemond az elnöki jelöltségről. Kieiből hivatalosan jelentik : Az ideérkezett „Rover“ porosz hadihajó fedélzetén a cholera kitört. Páris, aug. 10. A „Moniteur“ írja : A császár visszatérése különféle téves magyarázatokra adott okot. Ő Felségének, a Vichyben használt curát az orvosok tanácsára félbe kelle szakítania. A császár, mióta St. Cloudba érkezett, sokkal jobban érzi magát. Konstantinápoly, aug. 4. A Bulgaris miatt kiküldött vizsgáló bizottmány feloszlattatott. Az illető jelentés enyhítő körülményeket hoz fel, s a büntetés valószínüleg enyhe lesz. A montenegrói követek Rali pasa által barátságosan fogadtattak, s azon biztosítást nyertek, hogy nemsokára a szultán kegyének jeleit fogják tapasztalni. Miklós herczeg újabban meghivatott ide jönni. Újdonságok. „ Pest, aug. 11. — (Császár Ő Felsége), mint bécsi lapok ismételten állítják, ez idén Sz.István ünnepét Budán fogja tölteni. — (István főherczeget), mint a ,,P. L.“ hir szerint irja, Budapestre várják, s a fensége titkára már meg is érkezett volna. — (B. Sennyey Pál tárnok ő exja) ma reggel Bécsbe utazott. — (Emlékbeszéd Egressy Gábor felett.) A Kisfaludy-Társaság legközelebbi ülésén, mely October 31-én leend, Szigligeti emlékbeszédet fog tartani Egressy Gábor felett. — (Latabár vidéki színigazgató és társulata) Egressy Gábor özvegyéhez és gyermekeihez részvétiratot küldött. — A „Polit.“ szerint prágai katonai körökben az a hir van elterjedve, hogy Clam-Gallas gróf le akar mondani a katonai pályáról és családjával Belgiumba visszavonulni. — (A magyar mérnökegylet) mindaddig,míg saját lappal rendelkezhetik, a Szathmári Károly által szerkesztett s kiadott „Magyarország anyagi érdekei“ czimű hetilapot választotta közlönyének. — (Az állatkert) a megnyitási napon az esős idő daczára 130 frtot jövedelmezett belépti díjakban. Megemlítjük egyúttal, hogy az állatkerthez, a Frohner szállodától és a szervitatérről a társaskocsik rendesen fognak járni. Az állatkert előtt pedig a társaskocsikra szálló vendégek számára váró terem fog fölállittatni. (A pesti nemzeti dalkör) által vasárnapra hirdetett dalestélyre jegyek előre válthatók, a következő uraknál : Sámson S. ur kereskedésében Lipót-utcza 12. sz., Szenes Ede ur kereskedésében Dorotya-utcza ; Wetzer és Kuntz urak kereskedésében Kigyó-tér ; Farkas Gyula ur kereskedésében 3-Korona-utcza. Este a pénztárnál. Személyjegy 1 ft. Családijegy 1 ft 50 kr. — (A bécsi nemzeti bank kincseinek Bécsből Komárom és Marburgba lett elszállítása 37,000 frtba került. — (Gyászmise Klauzál Gáborért.) Mint táviratilag értesülünk, Detrich képviselő indítványára Székes-Fehérvárt f. hó 14-én d. e. 8 órakor a Ferencziek templomában gyászmisét tartanak Klauzál Gáborért. — (A sziniképezdében), a boldogult Egressy helyett Tóth József tart előadásokat. Több mint valószínű, hogy Egressy helyett ő lesz rendes tanára a képezdének. — (Halálozás.) Huber József a nemz.szinház egyik jeles gordonkása, vérömlés következtében jobb létre szenderült. Béke hamvaira ! — (A „L o h e n g r i n“-ből) már megindultak a zenekari próbák Huber karnagy vezetése alatt. A solisták is szorgalmasan tanulják szerepeiket, melyek következőleg lesznek kiosztva : „Lohengrin“ (Ellinger), Elza (Carina k. a.), Orthrud (Mányik k. a.), Delramund gróf (Simon), Henrik király (Kőszeghy) és a hirnök (Bodorfi). Csak az a baj, mint a „S." biztosan értesül, hogy a karok betanítása nagy nehézségekkel jár és a jelenlegi buzgalmas és kitűnő kartanító, Bognár Ignácz írásban megkereste a dirigens urat, hogy ő maga egyedül nem képes a fönforgó nagy nehézségekkel megküzdeni, és ha a dalmű előadása ezáltal hátráltatva lenne, — ő nem lesz az oka. — A „S.“ erre a következő megjegyzést teszi : A tények ezen állásánál fogva kötelességünknek tartjuk az áldozatkész igazgatóság figyelmét e tárgyra fölhívni, olyformán, miszerint célszerű volna jó előre gondoskodni egy szakismeretekkel ellátott fiatal kartanítói segédről, annál is inkább, minthogy évek előtt szintén mindig két kartanító volt a nemzeti színháznál. E magában véve csekély költséggel nemcsak ezen opera előadását gyorsítandják, hanem a többi dalművek színrehozatalánál is segítve lesz ez intézkedés által. Ha az igazgatóság ezen figyelmeztetésünket tekintetbe veszi, akkor a közönség a „Lohengrin“-t már f. évi oct. közepén élvezheti. a „Hon“ magántársürgönyei. Berlin, aug. 11. A képviselők háza e hó 10-diki ülésében Grabow a napirend előtt kijelentette, hogy elnökké való megválasztatását vissza kell utasítania. Szűkebb választás folytán Forckenbeck 170 szavazattal elnökké választatott. Pária, aug. 11. A „Moniteur“jelenti, hogy Lamarmora a fegyverszünetet — a lombard-velenczei királyság határának alapján — aláírta. London, aug. 10. A parlament bezáratott. A királynő trónbeszédének lényege a következő : A királynő aggódó érdekkel kisérte azon háborút, mely az európai szárazföld legnagyobb részét megrázkódtatta. A királynő nem lehetett közönyös szemlélője oly eseményeknek, melyek barátságos és vele rokonságban levő fejedelmek állását komolyan fenyegették, a tettleges beavatkozást azonban meg nem engedhetőnek tartotta, minthogy azt sem a korona méltósága és becsülete, sem a nép érdekei nem kívánták. Nemzeti színház. Ma aug. 12-ére vasárnapra van kitűzve:„A pesleskei notárius.“ Eredeti énekes bohózat 4 felvonában. Irta Gaál József. Zenéjét szerzette Them Károly. Rendező : Szigligeti. Gabonaárak Pesten, augustus 11. Pest, aug. 11. Időjárásunk a lefolyt héten többnyire esős volt, mi a gabona betakarítását, illetőleg kinyomtatását hátráltatta és annak minőségére rosz hatással lehetett. A kapás növények állása iránt eltérők a tudósítások ; a bánságban a kukoricza igen silányul mutatkozik s az eddigi esőzések úgy látszik nem sokat használtak. Piaczunkra idei termelvényből eddig csekély szállítmányok érkeztek ; csekélyeknek mondhatók főleg azon mennyiségekhez hasonlítva, melyek más években ez időtájban beérkezni szoktak. Ez egyrészt a termett gabona csekély menynyiségének tulajdonítandó, mely szerint a legtermékenyebb vidékeken is számos földbirtokosnak alig van annyi, miből házi szükségletét és a vetőmagot fedezheti, nemhogy eladni valója lenne ; másrészt az esőzés miatt hátramaradt nyomtatásnak. Az üzlet e héten nagyon élénk volt; a külföldi piaczok irányzata részben szilárd p. o. Angolországban, részint emelkedő mint Franczia- és csaknem egész Németországban. E körülmény, a számos déli-német és schweiczi vevő jelenléte, egybekötve az itteni malom tulajdonosok részéről mutatkozó kereslettel és azon kilátással, hogy nemsokára minden irányban megnyílik a vaspálya-közlekedés , piacunkon is nagy élénkséget idéztek elő. Búzából a forgalom mintegy 100,000 mérőre emelkedett és még nagyobb is lett volna, ha a készlet engedi ; az eladott mennyiség legnagyobb részt kivitelre vásárolt készáru. Az árak 10—15 krral emelkedtek. Rozsra nézve a kedvező hangulat ugyan fentartja magát, a forgalom azonban nem nyerhetett nagyobb kiterjedést, mivel a tavalyiból való készlet csaknem egészen elfogyott és újból igen gyér szállítmányok érkeznek ; a forgalom mindössze is valami 6000 mérőt tett, mely változatlan árakon, a 78—80 fontos 3 ft 75— 90 kijával adatott el. Árpának és zabnak csendes üzlete volt s említésre méltó forgalom nem jött létre ; az árak nem változtak. Kukoriczát illetőleg a hangulat javult, mivel a termés iránt a tudósítások, főleg a bánságból, kedvezőtlenek. Idegen, úgyszintén itteni vevők részéről élénk kereslet mutatkozott, s a forgalom mintegy 30 ezer mérőt tett ; az árak 10—15 krral emelkedtek. Hüvelyesekre nézve a hangulat kedvezőbbre vált, mivel úgy látszik, hogy ezek sem valami bő terméssel kecsegtetnek ; a készlet és szállítmányok azonban e czikkből is oly csekélyek, hogy jelentékenyebb forgalom, az élénk kereslet daczára nem fejlődhetik ; az árak igen szilárdak. Eladatott mintegy 450 mérő bab 8 V*—9 ftjával, mintegy 600 mérő lencse 8—11 V» ftjával a szem nagysága szerint, 2000 mérő köles és köleskása, az előbbi 1 ft 88- 2 ft 10 krjával, az utóbbi 47a—4% ftjával. Lisztnek jó kelendősége van és remélni lehet, hogy midőn a pályaközlekedés mindenfelé megnyílik, forgalma még élénkebb lesz. E héten elszállitatott mintegy 25.000 mázsa, legnagyobb részt hajón. Az árak szilárdak. A hengermalom jegyzései : 0 sz. 12 ft, 1 sz. 11 ft 20 kr, 2 sz. 10 ft 40 kr, 3 sz. 9 ft 80 kr, 4 sz. 9 ft 30 kr, 5 sz. 8 ft 60 kr, 6 sz. 8 ft 20 kr, 67, sz. 7 ft 80 kr, 6% sz. 7 ft 40 kr, búzakorpa 2 ft—2 ft 90 kr, malompor 5 ft 30 kr. A gyapjuüzletben változatlanul fentartja magát a kedvező irányzat ; több, bel- és külföldi vevő volt jelen. A forgalom meglehetős élénkké vált és az árak szilárdultak. Eladatott 300 mázsa finom posztógyapju 140—146 ftjával, 1200 mázsa hibátlan fésűs gyapjú 113—117 ftjával, 500 mázsa tiszamelléki kétnyiretü 106—112 ftjával, 400 mázsa finom bőrgyapju 112—120 ftjával, 1000 mázsa homokos 65—80 ftjával, 800 mázsa békési magyargyapju 64—68 ftjával, 400 mázsa erdélyi raczkás 125—127 ftjával. A vásár mely jövő pénteken kezdődik, valószinüleg élénk üzlettel fog birni, miután a készlet nem jelentéktelen és számos bel- és külföldi vevő érkeztét lehet várni. A repczeüzletben, miután kitűnik, hogy a külföldnek nem oly jó termése volt mint kezdetben hitték, és ennélfogva kiviteli kereslet mutatkozott, nagyobb élénkség volt tapasztalható, és az árak szilárdultak , a forgalom összes