A Hon, 1868. július (6. évfolyam, 149-175. szám)

1868-07-22 / 167. szám

167. szám. Pest, 1868. Kiadói Iratai: Ferenciek tára 7. az. (Bud­ai. Előfizetési díj : Postán küldve, rágj Budapesten kánbon hordva reggeli is eeti kiadás együtt: 1 hónapra.............................2 fri. $ hónapra • „ < hónapra...............................1* „ Ám e~ö kiadás UÜUnküWéaecer «slaKntfa .....................»for Esti kiadas. HON. peuneM Is BteSAZtószáö­smLáP. Szerda, julius 22. Szeriesztési irata : Ferenciek tere 7. az. Am előfizetési- és hirdetmény -díj a lap kiadó-hivataliba küldendő. E ké p szellemi részét Hieén iniiam­ii kfiekanény a azerkesztöséghez int ériási Bérmentetlen kér­elek caak inmatlan aefctol rugadtatnak el. Előfizetés JölKSKt lapjaira, évnegyedre estilappal együtt fi ft — kr . estilap külimküldésével 6 ft SO kr. egész évre fél évre évnegyedre egéez évre félévre évnegyedre * ff. •i it. 1 ?T. 6 ft — kr. 3 ft — kr. 1 ft 50 kr A Hon“ magánsürgönyei. Bécs, jul. 22. A mai N. Fr. Pr. jelenti: A pénzügyminiszter egy állam költségvetési jelen­tést dolgozott ki 1869-re, mely helyreállítja a be­vételek s kiadások közti teljes egyensúlyt, új adófelemelés vagy uj kölcsönfelvétel nélkül. Bukarest, jul. 22. A 2-ik választási colle­gium által választott 33 senator közül 23 a veres párthoz tartozik. Florencz, jul. 22. A kamrában tegnap kije­lentette Menabrea, hogy Lamarmora interpella­­tioja az 1866-ki háború felől tett porosz tábor­kari jelentés ügyében időszerűtlen. Aztán egy porosz sürgönyt olvas fel, mely kinyilatkoztat­ja, hogy a táborkari jelentésnek nincs kormá­nyi jellege, s az tiszteletet és részvétet fejez ki az olasz hadsereg iránt. Pária, jul. 22. Pays tegnap a párisi tett bi­zottmány egy jun. 24-ki proklamátióját hozza, mely hevesen megtámadja a császárságot, s a császárt, s titokban terjesztetik. Belgrád, jul. 21. Macovics Péter ügyvéd hi­vatalosan Karagyorgyevics Sándor hűnek, a merényletper jul. 23-ki tárgyalásánál kinevezte­tett. Más vádlottak is hivatalosan kapnak védőt. 11 halálitélet valószínű. Pesti gabonabörze, jul. 22. A forgalom búzában és rozsban gyenge maradt és a nehéz drub árát fenntartot­ta. Zabra eleven a forgalom és szilárd az ár. Pesti értékbörze, jul. 22. Az üzlet magatartása jó. Meglehetősen élénk forgalom mellett az árak szilárdan álltak. Magyar hitelb. és anglohung. emelkedett, amaz 957,, ez 1177. Valuta lanyha e’s csökkenö.Ar.5.37—37­/2 Nap, 9,5, Arkelet. — (Ő Felsége) megengedte, hogy a lőcsei ág. hitv. ev. államfőgymnasium a f. iskolai év vé­gével ezen minőségben megszü­ntettessék s helyébe ugyanott egy hitfelekezeti jelleg nélküli főreáltano­­da államköltségen alakittassék, épségben tartatván a magyar törvényhozásnak a szükséges költ­ség fedezhetése iránti alkotmányos rendelkezhetési joga. — (A bécsi lövész ünnepélyre) 7000 leveses tányért, 23,000 lapostányért, 8000 cseme­getányért, 750 táczát, továbbá 8500 evőkanalat, 3000 kávéskanalat, 9005 ivó-, 2000 pezsgő-, 2000 liqueur poharat, 10,000 söröskancsót, 120,000 üveg fehér, 40,000 üveg vörös bort, 5500 palaczk fran­­czia pezsgőt, 4000 üveg rajnai bort vettek. Az Ün­nepély központját képező­ helyiség világítása na­ponként 500 frtba kerül. — (V­á­zl­a­t­a­i­n­k.) Befizetendő a pesti hen­germalomnál a hátralék augustus 15-ig, — a pécsi briquettesnél 31 ft jul. 24-től 27-ig, Erzsébet gőz­malomnál 2 © ft jul. 28—30 közt és a hátralék, — a Könyvnyomdánál 50 ft jul. 23—25 közt, — az Unió bizt. banknál 60 ft jul. 31-ig, — a debreczeni István gőzmalomnál a hátralék jul. 31-ig, — a Pannóniánál 100 ft aug. 5—10 közt, — a Hunniá­nál 30 ft jul 25—31 közt, — a Keményítőnél 25 ft jul. 31-ig, — (Görgey Arthur) a Drasche-féle tégla­vető részvénytársulat igazgatójává neveztetett ki.­­ (A­d­ó­a­d­a­t­o­k.) A pesti városi szeszfogyasz­tási könyvvitel kimutatása szerint az általános re­stitutio megszüntetése és a fokkülönbség nélkül adónkint 70 kvnyi megadóztatás óta mard­. ápril­is május hónapokban a pesti vámhivatalokban és helybeli gyárakból összesen 14,623 ft 61 kr folyt be. Ebből a gyárosoknak 5003 ft 45 kr szolgálta­tott vissza a kivitt mennyiségektől és így a három hónap 9620 ft 16 krt jövedelmezett tisztán. E szá­mok az uj rendszer életrevalóságát mutatják, mert az előbbi években összesen csak 8000 ft volt a jö­vedelem, tehát a jelenleginek egy negyedénél is kevesebb. — (A budai Erzsébet sósfürdőt) Temes­­váry Gusztáv és Bauer Ádám vették meg az eddigi tulajdonostól. — (A budai közgyűlésen) pénteken d.­c. 4 órakor a következő három tárgy fog tanácskozás alá kerülni: 1. A várban levő Fortuna fogadó fel­mondása; 2. a mezei kapitányság rendezését illető bizottmányi javaslat; 3. a fogyasztási adó és kör­zeti vám ügyének rendezése. — (A pesti főreáliskola) teljes kiépíté­séhez közelebbről hozzáfognak. — (H­i­v­a­t­a­l­o­s.) A pénzügyminister kine­vezte : Keresztesy Józsefet és Fiuk Alajost II. oszt. Elekes Albertet I. oszt. adóhiv. tisztté, Bruck­ner Pétert adóhiv. tisztté, Michnay Károlyt segéd­tisztté. — (A közuti vaspálya társaság) igaz­gatósága — méltó elismeréssel mondjuk — eddig minden igyekezetét oda fordította, hogy a közön­ség igényeit kielégí­tse és kényelmét előmozdítsa. Mi tehát meg vagyunk győződve az igazgatóság jó­akaratáról, s épen ez az, ami arra készt, hogy fi­gyelmeztessük őt a tudta és akaratán kívül történt oly sértő és boszantó viseletre, milyet vasárnap, f. hó 19-én este a városligetből bejövő kocsi 31-dik számú vezetőjétől­ tapasztaltunk. — Az említett vezető — a jegyek kiosztása után — az utazó kö­zönség közé állva, egyeseknek családjuk, vagy is­merősükhöz intézett beszélgetéseire elég indiseret megjegyzéseket tenni, — sőt egy felhozott közmon­dásra : „ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat,“ és „elvitte a zsidó a kedvét,“ elég vakmerő az illető utast rendre utasítani, — és egész goromba, midőn helyére utasittatik. — Ezen­felül mintegy megsértett, boszut azzal akar állani, hogy midőn az utas leszáll, az kocsit nem akarja megállítani, s így történt, hogy egy képviselő neje kevésbé múlt, hogy a kerék alá nem esett. — Fel­hívjuk erre az igazgatóság figyelmét.— J—ó. 8—r. C$g A magyar-horvát kiegyezkedésről egy czikket hoz a „P. II“, melyből átves­szü­k a következő részleteket: A kiegyezkedésnél a pénz­ügyi kérdés okozta a legnagyobb nehézségeket. Deák kezdetben azon elvet állította fel, hogy Horvátország autonómiája lehetőleg kiterjesz­tessék és pénzügyi közigazgatása a magyartól teljesen elkü­löníttessék. Ezen elv keresztülvitele azonban gyakorlatilag nem látszott czélsze­­rűnek. Azon kérdésnél, mennyivel kellene járulni Horvátországnak a birodalom közös költségeihez, ha úgy mint az osztrák-magyar kiegyezkedés­nél, az 1860—1865-iki átalány vétetnék alapul, kiderült, hogy Horvátország ezen kulcs szerint a közös kiadásokhoz 3,900,000 ftot volna köteles fizetni. Horvátországnak azonban, ha bevételeiből levonjuk a belü­gyeire kivetett összeget, mintegy 2­00,0000 ftot, összesen alig marad 2,000,000 ftja a közös költségek fedezésére. A horvát de­­putátusok pedig épen csak másfél milliót aján­lottak fel e czélra. Már e számok bizonyítják, hogy a pénzügyek teljes elkülönítése nem volna czélszerű Magyar­­országra nézve, sőt erre oly áldozatokat róna, melyeket a horvátok iránti minden jóakarata dac­ára sem tudna igazolni a nemzet előtt. De más politikai okok is harczoltak ellene. Magyarország ugyanis arra számít, hogy a de­­legátiókban annak idején támaszt nyer a horvát tagokban, mert Horvát- és Magyar­­ország érdeke, hol megtakarításról lesz szó, egy és ugyanaz. Ez eset nem fordulna elő, ha Horvátország járuléka a közös kiadások­hoz átalány összegbül állapitatnék meg,minthogy ekkor reájuk nézve meglehetősen közönyös­ volna: bármily összeget határoz a delegátió a közös kiadásokra. A közös kiadások természetével is ellenkezik, melyek évről évre változnak, hogy több évre egy és változás alá nem eshető összegben álla­píttassák meg a horvátok járuléka. Továbbá kétségtelen , hogy Magyarország kezdetben kénytelen lesz nagyobb összegeket befektetni horvátországi czélokra. Ezek visszaté­rítését nem lehet egyhamar várni, de lemond­jon e azokról végkép, még azon időre is, midőn a magyarok által hozott áldozatok folytán Hor­vátország anyagi jóléte s adózóereje emelked­ni fog ? Végül figyelembe kell venni azt is, hogy Ma­gyarországnak a közös költségek átvállalásánál beszámíttatott azon összeg is, mel­lyel Horvát­ország e költségekhez járulni fog, Magyarország minden körülmény között köteles az egész ös­­­szegről gondoskodni. Ha a pénzügyek teljesen elkülöníthetnek, mily biztosítékkal bír az ország, hogy Horvátország járuléka teljesen és ponto­san befoly a pénztárba ? Ezen okok megfontolása a kormányt és a de­­putatió majoritását arra bírták, hogy Magyar- és Horvátország pénzügye egyesítve maradjon. E szerint Horvátország jövedelmeiből 55 száza­lék közös költségekre, 45 százalék pedig saját belügyeire fordítatik. Ha ezen 45 százalék egyik vagy másik évben nem érné el a belügyekre szükséges 2,200,000 ftot, úgy Magyarország pótolni fogja azt. A horvát pénzügyek jelenlegi állását véve föl zsinórmértékül, csak 1,030,000 ft jutna bel­­ü­gyeinek rendezésére. Külföld Lissabonból. Jul. 16, írják: Paraguayban a harcztéren a tények issekélyek. Uj vállalatok, part felett, part felett. Keresk. bank . 635— — Pesti k. u. v.. 625------­Pesti hengerm. 1175— — Magy. b. t. . 648 -------­Pannónia gözm.1480— — Pesti k. i. 280 ------­Első budap. . 670— — Pannónia v. b. 240 -------­Concordia . 675— — Haza b. b.. 232 -------­Szegedi kir. . 640— Alagút 90------­Árpád . 565— Gyógysz. k. v. 210------­Király . 530— — Butorkézmüz . 200 ------­Budai gyárt. . 395— Első magy.szeszf.572 ------­Viktória 315— — Újpesti sz. gy. 695 -------­Pesti ipark. 250— Mátrai bánya . 13-------­Pesti t. p­ . 1500— Első m. g. h­. 225 ------­Budai t. p. 435— 57,7. m- z- 1. 92­7,------­Magy. é. ▼. 85— Bőrgyár 47, -Hengerm. H. kib. 375 — pári alatt. Pann. g. m. II. k. 275 — Kártolyfonóda .— Budap.g.m. II. k. — — pári felett. „ katy 5 — Szeszf. II. kib. ■ — — Árpád g. m. II.k. 16 — Tehergőzb. . 6a — Blum g. m. . 60 — Briquettes . 47, -Lujza g. m. . 40 — Flóra szapp. 13 — Unió g. m. . 8 — Pesti k.u.II.kib. 424 — Moln.és sat.g.m . — . . Hl. k. 159 — Erzsébet g. m. . S — Budai k. u. . 192 — Nyitrai g. m.— Magy. g. h. H.k. 10 — Kőbányai serf. 47 — Gyapjúm. gyár. — — Tiiköryf.serf. 8 7. -Magyar-schweizi 23 — Gépgyár . 28 -Belga gépgyár . 13 — Vaggongyár 32 — Securitas sz. k.: 348 -

Next