A Hon, 1870. augusztus (8. évfolyam, 176-206. szám)
1870-08-01 / 176. szám
176. szám, VIII. évfolyam. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti k kiadás együtt: 1 hónapra ..... 1 frt. 85 kr. 3 hónapra.......................5 „ 50 , 6 hónapra.......................11 . , Az esti kiadás küslönküldéseért felülfizetés havonkint . ..................................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik it, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Reggeli kiadás. Pest, 1870. Hétfő, augusztus 1. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora ... 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét élető minden költemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. PEST, JULIUS 31 Bécstől Baselig. (Harcztéri tudósítónktól.) I. Lindau (a badeni tó mellett) julius végén. Kérem önöket legyenek elnézök e levél iránt, melynek nagyobb részét Augsburg és Lindau között írtam a vagyonban, oly helyzetben, melyről csak annak lehet fogalma, ki megtette a hasonló utat. Miután a „Hon“ szerkesztősége lelkemre kötötte, hogy a lehető legnagyobb gyorsasággal iparkodjam a harcz színhelyének szomszédságába jutni, Bécsben gyorsvonatra ültem föl. A meghatározott időben, azaz pont fél ötkor délután indult el a vonat Bécsből, s így másnap délben Lindauba kellett volna érkeznem. Azonban ember tervez, s a háború végez. Már a bécsi Westbahnhofban tapasztalni kezdem, hogy a nyugatra való utazás nem történik jelenleg normális körülmények között. A pályaudvar tágas csarnokaiban oly tolongás uralgott, hogy a vasúti személyzet, mely pedig hozzá van szokva az ilyesmihez, majdnem képtelen volt kielégíteni az utazók igényeit. Főleg a pénztár körül rendkívüli volt a zavar, daczára az ott két sorban fölállított rendőrügynököknek. Mindenki elkéséstől tartott, s így a pénztár körül valóságos ökölharcz fejlődött ki. Legkevésbé irigylendő azonban a pénztárnokok helyzete volt, kik dicséretes udvariassággal iparkodtak kielégíteni a nyugtalan közönség igényeit. Miután a pénztár mindennemű ismertebb pénzben elfogadja a fizetést, képzelhető mily figyelemre van itt szükség, hogy se a közönség, se a pénztár rövidséget ne szenvedjen. Az egyik Napóleon-aranyokkal fizet, a másik porosz tallérokkal, a harmadik osztrák bankóval, a negyedik délnémet ezüsttel, az ötödik angol pénzzel, és mindegyik lármát, siet, tolakodik, mintha égne alatta a föld. A várótermekben nem kevésbé nagy a zavar. Szerencsésnek érzed magadat, ha találtál egy kis zugot, hová leteheted podgyászodat, de alig fordulsz meg, s egy egész halom málha emelkedik bőröndöd fölött, melyet lriareusi karokkal is alig bírnál megszabadítani a rája nehezedő teher alól. Egy angol család helyezte ott el holmiját. 8 nagyobb és kisebb bőrönd, 7 útitáska, 9 plaid, 3 úti vánkos, 4 saskatulya, egy fél tucat vízhatlan köpönyeg, ugyannyi kalaptok, és megszámlálhatlan mennyiségű bot és esernyő takarják szegény bőröndödet. Persze te biztosságba iparkodol hozni holmidat, és azért hozzá fogsz az idegen podgyásztorony lerontásához. Az angol családfő azonban nem veszi tréfára a dolgot, s azt hiszi, hogy az ő tulajdonából akarsz elidegíteni valamit. Mister káromkodik, a myladyk protestálnak, a közönség kaczag, s hogy a baj teljes legyen, egy teherrel megrakott vasúti hordár benyomja egyik vasas ládájával magastetejű kalapodat. A pályaudvarban egyébiránt már háborús jelenségekkel lehetett találkozni. Itt egy egész csapat bajor fiatalember vonult énekszóval a vagyonokba, miután mint tartalékosoknak fegyver alá kellett sietniök. Amott würtembergiek és badeniak hasonló czélból búcsúztak bécsi ismerőseiktől. Eléggé iparkodtak ugyan magukat keményen tartani, de meglátszott rajtuk, hogy elszorult szívvel vonulnak a bizonytalan kimenetelű harczba. Engedjék el nekem azon jelenet leírását, midőn az első csengetyűszó után megnyíltak a várótermek ajtai, hogy a közönség helyet foglalhasson a kocsikban. 41 első-és másodosztályú kocsi állott készen az utazók befogadására, és mégis a közönség egy harmada hely nélkül maradt. — Természetes, hogy a szükséges kocsik csak hamar előteremtettek, de Jay is ember ember hátán ült a szűk coupékban. Én föllélegzettem,midőn egy sikerült ostrommal helyet vívtam ki magamnak egyik coupé sarkában. Föl is tettem magamban, hogy Lindauig ki nem mozdulok a verejtékkel szerzett helyről, hacsak szuronyokkal nem kergetnek el onnét. — Hiú föltevés volt!......... Mielőtt azonban folytatnám utazásom leírását, kellemes kötelességnek tartom nyilvánosan is elismerőleg megemlékezni azon szívességről, melyet báró Orczy E. tanúsított irántam bécsi tartózkodásom alatt. Daczára nagy elfoglaltságának, sietett teljesíteni kérelmemet, és szíves volt a külügyminisztérium elnökségi osztályától két ajánló levelet eszközölni kisszámomra, melyek egyike a berlini, másika a párisi osztrák-magyar követséghez van intézve. A külügyminisztérium fölszólítja két levélben az illető követségeket, hogy lehetőleg könyítsék meg feladatomat közbenjárásuk által. Említnem sem kell, mily lényegesen segíttetik elő küldetésem e levelek által melyekben az eddigi usus szerint csak a kormány hivatalos tudósítói részesítettek. A levelek valóban ajánlatos gyorsasággal lettek kiállítva, és hogy mégis egy félnappal elkésve kaptam kezeimhez, csak annak tulajdonítható, hogy Hoffmann osztálytanácsos úrnak nem volt előbb deje azokat alájegyezni, miután ép akkor egy hoszti miniszteri conferentziában mint jegyző volt elfoglalva. Mint később a külügyminisztériumban hallam, ez volt az a conferentia, melyben a király elnöklete alatt hosszú tanácskozás után elhatároztatott Ausztria és Magyarország semlegessége, a porosz franczia háborúval szemben. Borostyáni Nándor: TÁRCZA. Erdély két uj vasúta. Lukács Bélától. V. (Folytatás.) Az alagút után következő nagy kanyarodó töltés az eredeti terv szerint maradt meg, de folyton sülyed, s ezért szükségessé válik, hogy minduntalan feltöltsék. E töltés 20 öl magas, és sajátságos érzés fogott el, mikor a mozdony tetejéről néztem le a mélységbe. De e töltést, ha nem történik körülte javítás, legkevésbbé sem nevezhetjük szerencsés építésnek. Általában itt helyén látom elmondani egyiket azon hiányoknak, melyek e vonal mentében minduntalan szemünkbe ötlenek ; s ez az, hogy a viz lefolyásokra s vizátjárásokra nincs az építésben kellő gond fordítva. Én óhajtom hogy csalódjam , — mert senki kárát nem kívánom, legkevésbbé az országét — de e vonalnak sok baja lesz a rokonczatlan hegyi patakokkal. Ma nem látnak vizet a völgyekben és szakadásokban, de a másik pillanatban már rohanó folyó van ugyanazon helyen, mely romból és pusztit, s ellenállhatlan erővel zudit le hegyeket és sziklákat, nem akar ismerni sem féket, sem korlátot. Az angol vállalkozóktól és mérnököktől nem lehet rész néven venni hogy nem helyezték a szüksséges fontosságot hegyi vizeink ily természetére, — mert nem ismerték ezt, noha okulhattak volna a Kőrös vize iszonyú pusztításain, mely nekik roppant károkat okozott, pedig a Kőröst is azon vizek közé számították, melyeket pohárral lehet kiinni. De a kormányt hibáztatnunk kell, hogy vizeink ily sajátságára nem figyelmeztető az angolokat, nem kényszerité őket azok figyelembe vételére, mert a kormány közegeinek tájékozva kell lenni e tekintetben. És végre is ez nem közönyös dolog, mert az ország közvagyonáról van szó; ha puszta magánvállalat volna e vasút, kevesebbet törődnénk ily hiányokkal. De az ország tetemes kamatbiztosítást szavazott meg e vonal számára, és ha önhibája miatt károkat szenved a társulat, ezt közvetve az állam is megérzi, mely annál nagyobb összeggel kell hogy majd pótolja a megszavazott kamatbiztosítást. Ismétlem, hogy a vízlefolyások és lecsapolásokra nincs e vonalon a szükséges gond fordítva, pedig ha valahol,bizonyára e vidéken kellett volna erre tekintettel lenni. Az első erdélyi vaspálya e tekintetben sokkal solidabban épült s mégis megrongálják néha néha a leszakadó hegyi patakok. De a keleti vonal hosszában nagy részt nincsenek sem vízlefolyások, még kevésbé lecsapolások. Sőt ellenkezőleg egész vizmedenczék záratnak el a völgyekbe emelt magas töltések által. Néhol van ugyan átjárás engedve a víznek,de oly szűk s kicsiny,hogy ha egy patkány megreked benne, az nem folyhat többé egy cseppvíz sem. Igen sok helyen akkor láttam vízbocsátók készítését , mikor e vonalat beutaztam, tehát már a töltés elkészülte után. Hogy hol itt a takarékosság ? valóban nehéz megérteni. VI. A sztánai alagút mellett egész kolónia terül el. Barakkok építtettek oda a munkások számára, mert e hely igen távol fekszik minden községtől, egy vadon vidéken. Legközelebb Sztána esik hozzá, egy rongyos falu, s ez is három óra járás. Különben, mert e falu van legközelebb, tőle kölcsönözték nevüket az itteni munkálatok. E munkálatokat egy fiatal, igen derék és műveit angol mérnök vezeti, de nevét elfeledtem. Kezdettől fogva e helyen dolgozott azon utasítások szerint, melyeket időnként kapott. Télen át borszasztó e vidék. Nyáron is csak száraz időben s tekervényes ösvényeken juthatni el a szomszédságba. De télen megszűnik minden közlekedés, e telep el van zárva a világtól, az országút 6 óra járásnyira esik ide. Én valóban bámulom ez ifjú angol kedélyét, hogy két telet ki birt állani de vad helyen; bámulom annál inkább, mert éveit folyton világvárosokban tölté; Londonból és Berlinből jött e vadonba. A 69 iki tél oly borzasztó volt itt, hogy Waring leghívebb emberei s munkásai, kik Olasz és Spanyolországban s Indiában dolgoztak vállalatainál, kétségbeestek és felmondták a szolgálatot. Különben e telep több kultúrát képvisel mint az egész vidék. A munkások mindenféle nemzetiségűek ; vannak angolok, francziák, olaszok, székelyek, tótok, oláhok s magyarok. Az idegen nemzetiségűek már évek óta Waring vállalatainál dolgoznak. Az építészek nyilatkozatai szerint az oláh nemzetiségű munkásokat használhatják legkevésbbé. A munkások e vonal épülése alatt igen szép pénzt szerezhettek. Jelen lévén több fizetésnél, tanúja voltam, hogy egy kézműves (kovács, asztalos) hónaponként 40—80, mások 30 ftot szereztek meg, ami az erdélyi viszonyokat tekintve, tekintélyes jövedelem. Egy vízhordó gyermek havonként 20 ftot szerezhetett. E vasút épülése sok embernek nyújtott életmódot és keresetet. A sztánai hegy után még a kisebb nagyobb emelkedések egész sorát kellett átvágni. E munkáknál sziklarepesztésekre több mint 300 hordó lőpor használtatott fel. Egyikéről ezen újabb töltéseknek mély völgybe nyílik kilátás, melynek oldalában Dezső vára omladozik az Almás viz balpartján. Most már csak egy bástyája áll, de hajdan hatalmas erőd volt, kettős a várral, s egyike Erdély legszebb várromjainak. E vár is e század elején vált rommá; köveiből iskolát épített a szelidebb kor. Ulászló király alatt lovngvár s a Batthyányaké volt; de Zápolya János király által — mert e vár urai hűtlenek lettek hozzá — királyi várrá alakíttatott át. A fejedelmek korában több ostromot áll ki, jelenleg a Wass grófok birtoka. Sztánától kezdve folyton lejt a vasút vonala. Eddig emelkedtünk fokozatosan a Körösvölgyéből fel hegygerinczekre, — de most sebes esésekben szállunk alá Egeresnél a Nádas víz kicsiny völgyébe. Érdekes ezen emelkedés és lejtés viszonya is. A Királyhágó 1862 lábnyira áll a tenger szine fölöttMellette Feketetónál 1257, Csúcsánál már 1338 lábig emelkedett a vasút vonala a tenger szina fölébe. Bánffy Hunyadnál 1689 láb magasan állunk. Innen Sztánáig 12456 lábnyi magasságig kell felemelkednünk a hegyek gerinczezetére; s mikor elértük a legnagyobb emelkedést, a Nádas völgyébe szállunk alá, mely csak 1220 lábbnyira fekszik a tenger szine fölött ; az esés és fokozatos lejtés tehát több mint 1200 láb. A legközelebbi állomás Egeres, mely már csak 5 órára esik Kolozsvártól, a Nádas völgyében. A vasúti állomás 2 órai távolságban fekszik a helységtől; ez a hiba megvan valamennyi állomásnál, leszámítva a Hunyadot, hol már közelebb esik a helységhez az indóház. Igaz, hogy ezt némileg indokolni lehet azon csekély jelentőséggel, melylyel általában ezen állomások bírnak ; ha e vasút folytán ki fog e vidéken fejlődni az anyagi emelkedés, úgy ez mindenesetre közelebb fog vonulni a vasút vonalához, és új kolóniák fognak e helyeken előállani. (Folytatjuk.) Nyilatkozat: A Klapka és Csernátonyi közt végbement párbaj a valósággal ellentétben levő, és a résztvevőkre homályt vető módon *) közöltetik. Minden további félreértések megszünthetésére és az igazság érdekében is, feladatunknak tartottuk a valódi tényállás egyszerű elmondására . A meghatározott és kijelölt távolság (barriere) 15 lépés volt, öt lépés elő lépéssel (avance) mindkét fél lőhetett, mikor akart. A felek kiállván, mindkettő a barierig ment, felszólításunkra, hogy jöjjenek, Klapka felszólíta Csernátonyit a lövésre, mire ez először lőtt. Ezen lövés után Klapka kérdezi, hogy Csernátonyi ez elégtétellel meg van e elégedve, erre azonban rögtön Csernátonyi mindkét segédje kijelentette, hogy lövés előtt nem válaszolhatnak , és Klapkát a lövésre felszóliták. Klapka Csernátonyira czélozva lőtt. Egyik lövés sem találván, mindkét fél segédjei közbe léptek egyszerre, és az elégtételt teljesen kielégítőnek nyilvániták, melybe a felek is belenyugodtak. Barátságos készszoritás közt az ügy teljesen befejeztetett, és semminemű nyilatkozat, — mint feltétel — sem nem kéretett, sem nem adatott, és azért az ez ügyben tett és netalán teendő közlések egyedül a felek kölcsönös lojalitásának lehetnek kifolyásai. Mind azt, mi ezen elősorolt tényekkel ellenkezőleg állíttatik, alelkottak valótlanságnak nyilvánítjuk. Az igazság érdekében felkéretnek mindazon lapok, melyek erről írtak, e sorok felvételére. Gr. Eszterházy Pál, mind maga, mind a távollévő Máriássy János nevében. Ivánka Imre, Simonyi Lajos: A pesti „Népkör“ jul. 31-re hirdetett közgyűlése, igen kevesen jelenvén meg, aug. 14 én d. e. 10 órára halasztatott. A belügyminisztériumtól kör.értesítést vesszük . A brémai osztrák-magyar consul jelentése szerint, Francziaországnak Poroszország elleni hadüzenete következtében az éjszak német hajók meneteiket beszüntették s nevezetesen az éjszak-német Lloyd f. é. julius 23-ától kezdve hajókat többé útnak nem indít. A szegedi bűnügyek érdemleges tárgyalása ma aug. 1-én kezdetett meg. Legelőször azok ügyét veszi elő a törvényszék, akik a szabadságharcz után, menekülő honvédtiszteken rablógyilkosságot követtek el. A „Wiener Ztg.“ vasárnapi száma ő felsége két kéziratát hozza. Az egyik a cseh tarto*) A „Honban“ nem. Szerkemánygyűlés egyszerű feloszlatását, s uj választását, s uj választások rögtön foganatosítását rendeli el. A másik „az európai helyzet komolyságára“ az elszabadult,„következményteljes küzdelemre való tekintetből“ a cislajtán tartománygyűléseket összehívja, hogy a birodalmi tanács és a delegátiók tagjait megválasszák. A cseh tart. gyűlés aug. 27-re, a triesti sept. 2 ra, a többi aug. 20-ra van összehiva, a birodalmi tanácsot pedig Bécsbe sept. 5-re hívja össze a rendelet. A cseh őrszéggyűlés feloszlatásáról Porocki által tett előterjesztést szintén hozza a Wien. hrg. Lényege következő: Midőn a kormány május 21-én valamennyi tartománygyűlésnek a csehországit kivéve, feloszlatását tanácsolta, azon nézetből indult ki, hogy ez utóbbinak új választások által átalakítása kétségben hagyja azt a belügyi kérdést, hogy a csehek küldenek-e képviselőket a birodalmi tanácsba. E kérdést máig is kétségesnek véli a kormány, de súlyos okai vannak, mindamellett is a feloszlatást és új tártógyűlés egybehívását tanácsolni. Azon komoly események,melyek a monarchia határaihoz közel, Európa ált. békeérdekeit veszélyeztetve történnek, a belügyi kérdéseket természetszerűleg háttérbe szorították. Felséged kívánsága, hogy az összes birodalom képviseleteit gyorsan maga köré gyűjtse, hogy körükből hazafias tanácsot és lejális támogatást merítsen, és legfelsőbbb szándéklataira a népei politikai öntudatával való egyétértelműség pecsétjét nyomja. E tekintetből hivattak össze a tartománygyűlések, a birodalmi tanács és a delegációk tagjainak megválasztása tekintetéből, súly fektettetvén e választások gyorsítására. De a birodalom népei áldozatkészségének és hazafiságának különböző mértékkel való mérlegelése volna, ha a belügyi viszályok folytán valamelyik tartomány népének a haza jólléte előmozdítása minden lehető alkotmányos eszközzel meg nem könnyíttetnék. Az államélet belügyi kérdéseiben való ellenmondás, nem egyértelmű oly feladatokra vonatkozó ellenmondással s azok visszautasításával, melyek ily komoly és fontos pillanatokban a haza polgárai, a közös belátás, a közös állami öntudat elé tárulnak. Annálfogva jogosult az a remény, hogy az a komoly intő szózat, mely most Csehország összes lakosságához intéztetik, nem marad meghallgattatlanul. És semmi sem hatna határozottabban az osztrák magyar monarchia állameszméjében rejlő erőre, semmi sem bizonyítja be hathatósabban ezen eszme népegyesítő erejét, mint ha a mostani válságnak a birodalmi tanács kiegészülése, s ezáltal belviszályaink valahára végleges eloszlatásának első föltétele lenne következése. Csehország népén áll, ez eredményt megteremteni, s a kormány kötelességének tartotta, erre a lehetőséget megadni. Ugyancsak a „Wien. Ztg.“ ezeket írja: A szentszék kimondván a csalhatlanságot, a minisztérium azon meggyőződésre jutott, hogy ennek következtében a concordatum többé fenn nem tartható, és annálfogva érvényen kívül helyezendő. A kir. kancellár megtette a kellő lépéseket, hogy a szentszéknél e szerződés formaszerinti megszüntetését jelezze, ő felsége pedig utasította a cultus minisztert,hogy készítse el a kellő törvényjavaslatokat, melyeknél fogva a birodalmi tanács, a bir. catholicus egyház ügyeit, az állam alaptörvények alapján, és a történelmi viszonyokra való tekintettel rendezhesse. A helyzet képe. (1.) A városban ma mindenütt el volt terjedve az a hír, hogy magán táviratok szerint Mac Mahon vezérlete alatt a francziák ma reggel 6 és 9 óra közt véres ütközetben megverték és űzték a poroszokat. Egy másik ehez hasonló hírnek legalább forrását megtudjuk nevezni: a Liberté szerint 30-án reggeltől kezdve Baden nagy herczegségben Mac Mahon és Bazaine hadteste kemény ütközetben volt a poroszokkal. Másfelől csak anynyit tudunk, hogy a francziák Breisachnál átlépték a Rajnát, valamint ugyanaznap Saarbrüeknél is támadást intéztek a francziák a poroszokra. A diplomatiai harcz Francziaország és Poroszország közt a legelkeseredettebben foly. Granville jelenté az angol parlamentben, hogy Grammont franczia külügyér az állítja, miszerint a sokat emlegetett francziaporosz véd és dasz szövetség tervét Bismarck diktálta Benedetti tollába . Bismarck ezt kereken meghazudtolja. Grammont állítása bizonyítására hivatkozik Benedetti 29-én kelt jegyzékére, melyben elbeszéli, hogy Bismarck az iratot magánál tartotta, de megjegyzi, hogy úgy látszik, hogy a porosz király már akkor nem helyeselte a tervet és vádolja a franczia külügyér Bismarckot, hogy az egész leleplezés csak arra volt számítva, hogy a közvélemény félrevezettessék. A porosz félhivatalos „Spener Zig“ pedig azt állítja, hogy a szerződés szövege 1867 április 1. előtt nem is volt a Bismarck kezében. Hogy a diplomatia terén maradjunk, felemlítjük hogy az olasz — osztrák szövetségről terjedő hír még mindig tartja magát, csak különböző magyarázatot adnak annak: magyarázzák lokalizáló és semlegességi szövetségre, és akkor részesnek említik Angliát is és magyarázzák véd és dacz szövetségnek. Továbbá hite van, hogy Belgium és Hollandia is véd és daczszövetséget akar kötni. Belgium felszólíta a hatalmakat, mindenekhez a Bismarck féle leleplezések alkalmával jegyzéket intézvén, hogy ügyeljenek a semlegességére. És ugyane leleplezések miatt az összes angol sajtó a szárazi és tengeri haderő emelését követeli, Belgium semlegességének megvédésére. Olaszország magatartása bizonytalan-Ausztriával alkudozik, és másfelől hire jár, hogy Poroszország még a jövő héten sommatiót fog intézni hozzá. Annyi áll, hogy a francziák az egyházi államokban Viterboból Civita Vechiába vonultak már, és itt hajóra fognak ülni. De más felül megcáfolják azt a hírt, mintha kötelezte volna magát Francziaországnak 150 ezer embert adni Rómáért és 100000 francért. De Izola tengernagy Spezziából Porto Feratóba ment az alaphajó had egy részével, Oroszország tartózkodó. Wladimir orosz herczeg Berlinbe érkezett és Ágoston würtenbergi herczeg Pétervárra ment, a porosz — orosz szerződés ratifikálására. Volhyniában Luck városát erődítik és ide több ezredet, melyeket September 3- án szokás behívni, 15-re hívtak be. Ausztriában több harczi hír kering. Bécsben a tábornokok tanácskoztak Albrecht főherczeggel; a landwehrhez a puskacsinálókat aug. 1-re hívták be, és úti költséget is adtak nekik . Cseh- és Morvaországban két tábort akarnak állítani, az egyik parancsnoka Marokcsics, a másiké Ramming lenne. Galicziafelé tüzérséget visznek. A birodalmi gyűlést sept. 5-re hívták egybe, a cseh tartománygyűlést is feloszlatták és új választást írtak ki, mert a rendkívüli körülmények „minden hazafi hazafiságát és áldozatkészségét igénybe veszik,“ — mint Potocki ez előterjesztést indokolja. A Grátzba hirdetett katholikus gyűlések a rendkívüli események miatt elmaradnak, hanem a katholikusok feje Maassen tanár poroszellenes tüntetést tervez. Beust a római curiának jelenté, hogy a concordatumot érvényen kívül helyezi a csalhatatlansági dogma következtében és a kultuszminiszter megbizatott egy törvényjavaslat készítésével. Országgyűlés. A képviselőházi 225. ülése júl. 31-án, d. e. 12 órakor. Elnök : Somsich Pál; jegyző Mihályi Péter. A kormány részéről jelen van : Bedekovich K. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja Yukotinovich horvátországi képviselő kérvényét, ki betegsége miatt magát a jelen ülésszakra kimentetni kéri. Ezután beterjeszti Szathmár-Némethi város feliratát a tűzkármentesítés országosítása iránt. Csanády Sándor beadja Biharmegyei érkeseríűi plébános Lovrik Arthur 3500 választópolgár szellemében írt (derültség) kérvényét, melyben kérik a törvényhatóságokat a 48-iki törvények szellemében rendeztetni. Továbbá ugyanezek a semlegesség fentartását kérik. (Felkiáltások jobbról: Úgy lesz!) A napirenden háromjavaslat végmegszavazása van kitűzve. Nevezetesen az 1870-re megszavazott ujonczok behívásáról, a honvédelmi miniszternek adott 5 millió póthitelről, és a közoktatási miniszternek 736.000 frtos póthiteléről szólójavaslatok. A ház mind a hármat megszavazza. Elnök : Most az ülést rövid időre felfüggesztem. Méltóztassanak addig az osztályokban a tordai vasút iránt tanácskozni. Félkettőkor méltóztassanak ismét megjelenni, mert a főrendiháztól az üzenetet vesszük át. Elnek az ülést 12 órakor ismét megnyitván, a felfüggesztett ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik, melynek a főrendiházba való átvitelével Széll jegyző bizatik meg. Nyáry Gyula dr, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a főrendek a törvényhatóságok rendezéséről szólójavaslatot, valamint az ezzel kapcsolatban álló 2 határozati javaslatot elfogadták , egyszersmind átnyújtja az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. A főrendek hozzájárulván ajavaslathoz, az ő felségéhez fog felterjesztetni szentesítés végett. Berzenczey László mint a központi bizottság előadója, éljenzés és zajos „halljuk!“ felkiáltások közt elfoglalja az előadói széket, és jelenti, hogy a központi bizottság az 1868-as 45. t. sz. módosítása iránt beadottjavaslatot a vasúti és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadás végett ajánlja. (Helyeslés.) A nevezett bizottságok ugyanis a ministérium által indítványozott módosítást — mely szerint a magyar keleti vasútnak Kolozsvár — Pata — Bécs tervezett vonala akkép változtassák meg, hogy e vonal Kolozsvártól P. Szent Miklós és Kolozs felé s onnan Gyéresre lesz vezetendő, Tordára pedig egy szárnyvonal építendő, mely a fővonalból Gyéres közelében ágazzék ki — előnyösebbnek találván, azt helyeslik. Elnök : E jelentés kinyomatik s miután holnap a főrendektől d. u. 1 órakor újból üzenetet kapunk, tán jó volna az ülést holnap 1é1 órakor megnyitni, addig e vasútijavaslat feletti tárgyalást befejezhetnék. (Helyeslés.) Ülés vége 2 órakor. A főrendi ház 70-ik ülése július 31-én d. u. 1 órakor. Elnök : Majláth György; jegyző Miske Imre. A kormány részéről senki sem volt jelen. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Károlyi György gr. beterjeszti az igazoló bizottság jelentését a napló szerkesztője fizetésének javítása iránt. A főrendek azt azonnal elfogadják. E szerint a naplószerkesztő fizetése 300 írttal emeltetett. Széll Kálmán jegyző áthozza a képviselőház mai ülésében elfogadottjavaslatokat a közbiztonság helyreállítására megszavazott póthitelről szólójavaslattal együtt. A sürgősebb közjavaslat már a holnapi ülésben fog tárgyaltatni. Nyáry Gyula dr. a következő kérdintézést (interpellatiót) intézi a közlekedési és pénzügyi ministerekhez: Vajjon nem lenne-e lehetséges a hidvámra nézve az 1723. XV. t. ez. 7. §-át kiterjeszteni? — Vagy legalább szándékozik-e kormányunk az 1836. XXVI. t. sz. figyelembe vétele mellett a láncshid mostanság fokozott vámtételeinek aránylagos leszállítását érvényre juttatni ? S ha igen, mikor ? Közöltetni fog az illető miniszterekkel. Ülés vége 13/*-kor. Holnap 10 ó. ülés. A háború. A franczia kormány a „Siécle“ szerint viszszautasíta a Francziaországban élő hannoveri szökevények által ajánlott hadi szövetséget. „Jól tette — úgymond a lap —, gondoljuk meg, mily borzasztó sors várakozott volna azokra, akiket közülök az ellenség elfogott volna! Nem bántak volna-e úgy velük, mint árulókkal ?“ Napoleon a Cherbourgban öszszegyűlt hajóhadhoz a következő proclamatiót intézte, s azt a „Surveillante“ hajó fedélzetén maga a császárné olvasta fel: Tengerész tisztek és katonák! Habár nem vagyok körötökben, gondolataim mégis kisérni fognak titeket ama tengerekre, melyen vitézségnek ki fog tűnni. A fran