A Hon, 1871. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-28 / 23. szám
23. szám. EII. évfolyam. Esti kiadni. Pest, 18r. Szombat, január 28. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. sz. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .......................................1 fil. 86 kr. 3 hónapra .......................................6 „ 50 „ 6 hónapra .....................................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beigtatási díj, 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beigtatásért . . S. br. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . . . 25 kr. gSF* Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségben intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. PEST, JANUÁR 28. Pest, jan. 28. Pária capitulatiója és a békekötés kérdése foglalkoztat most mindenkit. Hogy a 23-án Favre által megkezdett és 27-én társaival (kiknek számára menlevelet kért) folytatott alkudozásainak végeredménye a capitulatió lesz — az nagyon valószínű, de hogy ez mikor és mily feltételek közt jö létre, arról még csak hozzávetések fordulnak elő. Hogy a békekötésből most egyhamar lesz-e valami ? azt nem mernék állítani, dehogy a versaillesi német és angol levelezők újabb időkben ezekkel nagyon sokat foglalkoznak, az is bizonyos, így a „Times“ versaillesi levelezője a többek közt ezeket írja: „Bismarck Favretól nem csak a párisi kormány, hanem a bordeauxi kormány nevébeni alávetést is fogja kívánni, a amely egyszersmind egész Francziaországra szólana. Ha Favre azt megtagadná, írja a „Times“, akkor Bismarck az ő fegyvertárából más fegyvert fog elé venni és azt fogja mondani : Tegnap kaptam meg Eugéniától Napóleon teljes helyeslésével a német békefeltételek egész elfogadását. Favrenak és társainak ekkor a között lesz választásuk, hogy vagy Bismarck feltételeit ők is elfogadják és ez által legalább a köztársaság léterét megmentik, vagy pedig e feltételeket elvetik, mire természetesen Poroszország a császárság restaurátióját fogja végrehajtani.“ De erre a Vilmos császár lapja (a SpenerZig) ezt írja: „Amit a „Times“ az Eugenia császárnéval való békealkudozásokról beszél, igen természetesen azon már nem szokatlan költemények birodalmába tartozik, amelyekben bővelkednek a semlegesek salonjai. Vagy talán Gambetta úr egyik extemporisatiója az, hogy a republikánusokat a kétségbeesés tettére bírja.“ A félhivatalos „Schles. Zig“ is megcáfolja a „Times” és azután ezt írja: „A porosz politika egy régen megalapított elve az, hogy Francziaország jövő kormányformája tekintetében a nemzet akarata tiszteletben tartandó. Ezért ez ép oly kevéssé fog valamit tenni a bonapartista rendszer restauratiójára, mint a mostani kormány törvényesítésére.“ A conferentia második üléséről (24 ről) a „Times“ ezt jegyzi meg: „A franczia képviselő távolléte azt a’kötelezettséget rója Angliára,hogy ez alkalommal segítség nélkül is lépjen fel azon elvek mellett, melyeket az egyesült nyugati hatalmak a krími háború alkalmával érvénybe léptettek.“ Minthogy most Francziaország nem nyilatkozhat, írja az említett lap, jogunk van feltenni azt, hogy azon politika, melyet diplomatái azelőtt oly világosan kifejtettek és katonái oly vitézül védelmeztek (Krimben), most is uralkodik nála. Tehát,Grauvillenak,nemcsak mint Anglia, hanem némileg mint Francziaország képviselőjének kötelessége, hogy azon czélok, melyekért a szövetkezett hatalmak a háborút megkezdők és melyet Sebastopoli bevételével és szétrombolásával értek el, utólagosan fel ne adassék. De azért a párisi béke enyhítését is nem ellenzik, ha az a fő czélt nem kockáztatja. De az bizonyos , hogy Angliának és Ausztriának joga van oly feltételeket követelni, melyek egy új Sebastopol felépítését és egy olyforma meglepetést, milyen Sinopenál történt,hs lehetetlenné tegyenek. A Times erre nézi abban :talál garantiát, ha hadihajókat a fekete tengeren csak a parthatalmasságok bírnak, de legyen Törökországnak joga mert a tengerszoros övé), alkalomszerűleg más hatalmak hajóit is bebocsátani oda. a ház az ülés megnyitására kiszabott időben nem lesz határozatképes, a képviselők névsorát olvastassa fel. Miután számos képviselő jelent meg, elnök a házat határozatképesnek jelenti ki. Kemény Gábor maga és az erdélyi jobboldali követek nevében következő indítványt tesz: Az igazságügyi miniszter költségvetésében az erdélyi első folyamodású bíróságokat illetőleg van számítva: 2 tszéki elnök állóofttal összesen 2.200 frt; 16 t.széki em. a 1000 fttal 16.000 ft; 65 t. elsőrangú elnök á 800 írttal 52000 frt; 81 t. másodrangú elnök 700 írttal 56.700 frt 1 bányabiró á 1200 frt 1200 frt; 18 főügyész á 800 frt 14.400 frt; 20 alügyész á 500 frt 10.000 frt; 22 aljegyző á 500 frt; 11000 frt; 30 árvaügyi előadó á 500 frt 15000 frt; 22 levéltárnok á 500 frt 11000 frt; 21 iktató á 500 frt 10.500 frt. Ezen összegeket fogadta el a pénzügybizottság is mint az igazságügyminiszteri költségvetésre vonatkozó jelentése 1245 lapján olvasható. Tekintve azt, hogy úgy a ruházat és élelmi czikkek ára, mint a lakbérengedélyben is szembetűnően magasabbak, mint voltak 4 év előtt — és hogy a fennebbi összegek elégtelenek arra, hogy abból kellőleg képzett, független állású egyének megélhessenek , indítványozzuk, hogy a királyi első folyamodású bíróságok szervezése idejéig az erdélyi első folyamodású bíróságok részére a következő fizetések fogadtassanak el: 18 törvényszéki elnök a, 1,200 frt, 21,600 frt, 65 első rangú ülnök á 960 frt, 62,400 frt, 81 másodrangú á 840 frt, 68,040 frt, 1 bányabíró á 1200 frt, 1200 frt, 18 főügyész á 960 ft, 17,280 ft,20alügyész a 600 frt, 12,000 frt, 22 aljegyző á 600 frt, 13,000 frt, 30 árvaügyi előadó á 600 frt, 18,000 frt, 22 levéltárnok á 600 frt, 13,200 frt, 21 iktató á 600 frt. ,12,000 frt. Áttétetik a pénzügyi bizottsághoz. Gorove István felelve a hozzá Papp Lajos által intézett azon interpellátióra, hogy „Van-e tudomása arról, hogy a köz. hadügyminiszter a-Orsován az egész dunapartot, mely kikötőre alkalmas fh 12 kizárólag a dunai gözh. társaságnak szerződésileg átadta. Ha igen, mit szándékozik tenni a Dunának szabad hajóztatása és más hajótársulatok jogos igényeinek megóvása tekintetéből?“— Kijelenti, hogy a ministérium elismerte ezen ügy fontosságát és amint a hírek ismételve jeleztettek azon kérdéssel fordult a hadügyministerhez, miben áll a tény, és hogy a dunai hajózás érdekeivel összeegyezhetőnek nem tartja, hogy ő az egész orsovai partot egy társulatnak közhasználatára bocsássa. A hadügyminiszter azt válaszola, hogy igenis folynak tárgyalások az iránt, hogy az orsovai part egy részét az osztr. gőzk. társaságnak átengedje ; az egészre nézve nincs azonban szándékában egyoldalúlag eljárni, sőt ő is az ügyet úgy tekinti, mint amelyben a legnagyobb részrehajlatlansággal kell eljárni és a közös érdeket fentartani. ígéri, hogy a tárgyalás eredményéről jelentést teend a magy. közlekedési minisztériumnak. Mit a minisztérium viszont a ház tudomására fog hozni, úgy hiszi, hogy ezen válasz által mind a ház, úgy a képvár megnyugodhatik. Papp Lajos tudomásul veszi, de a ténynyel magával nem lehet megelégedve; — ezért arra kéri a házat, hogy e tárgyban napot tűzzön ki a tárgyalásra. — A ház Madarász József felszólalására a költségvetés tárgyalása utáni napirendre tűzi. Gorové István azt kívánja, hogy Papp Lajos formulázza azt, mit napirendre kíván tűzetni. Tisza Kálmán miután a ház elhatározta a napirendre tűzést, a formulázást akkor látja helyén, midőn a kérdés tárgyalásra kerül. Madarász József megjegyzi, hogy Gorové kívánsága a házszabályokba ütközik. A ház a kimondott határozatoknál megmarad. Irányi Dániel azon körülményből, hogy a lapok azon hírt hozzák, miszerint a békealkudozásokba bocsátkozott és porosz részről a békefeltételéül Elszász és Lothringen kivontatott, a ministerelnökhöz következő interpellátiót intézett: Szándékozik-e a kormány a többi semleges hatalmakkal egyetértőleg, békés diplomatikai úton a német császári kormánynál odahatni, hogy ezen követeléstől elállva, jogos s méltányos föltételek alapján kössön békét a franczia nemzeti védelmi kormánynyal. Közöltetni fog a miniszterelnökkel. Ezután a ház napirendre tért át. Tárgya: a belügyminisztérium 1871. költségvetése tárgyalásának folytatása és pedig a szíházi kiadások czimü rovat. Szót emeltek Kállay Ödön, Gonda László, Zeyk Károly. — Az ülés folytattatik, melyek igen előnyösek voltak. De ekkor mindég fris ellenséges csapatok érkezése és a mieink teljes kimerülése szükségessé tették, hogy parancsot adjak a Cambraiba való visszavonulásra. Le Comte tábornok hadteste a cateau-i Paulze d'Ivoy tbk pedig a catelet-i útra irányzó működését; én pedig a lovassággal egyenes utat választottam, t. i. amely Montbrechainnek tart. Ekkor a porosz hadoszlop két irányban nyomult Saint-Quentinbe, az egyik rész a laférei, a másik a párisi után. Az ellenség kezdte összeszedni. 1. sebesültjeit, 2. azon egyéneket kik különböző ürügyek alatt a városban maradtak, ahelyett hogy a csatatéren maradtak volna meg állásaikon, mindazon szerencsétleneket, kik a fáradság miatt kimerülve és az éhség miatt szenvedve négy napi erőltetett menet és két napi csata után nem voltak képesek 11 mértföldet tevő visszavonulást végrehajtani sárban, hideg és sötét éjszaka; 3. végre néhányat azon derék katonák közül, kik feláldozzák magukat az utócsapatokban, hogy a visszavonulást fedezzék. Ide szállítandók alá minden diadalaik. Ők nem ejtettek közülünk foglyokat a csatatéren és érintetlenül hoztuk vissza 12. hadosztályi ütegünket és a három tartaléküteget. Négy hadosztályunk a 6 heti műveletek és csaták folytán 6 vagy 7 ezer emberre apadt le egyenként, és így a saint-quentini csatában csak 25000 emberünk harczolt. Az első német sereg több hadtestből nyervén erősbítéseket, legalább két annyi haderőt számlált. E vereségek daczára, remélem, hogy az északi sereg néhány nap alatt be fogja bizonyítani, hogy még nincs tehetetlenségre kárhoztatva. Fogadja miniszter úr, mély tiszteletem kifejezését. Faidherbe, az északi sereg főparancsnoka. A baloldali kör szombaton folyó hó28-án d. u. 5 órakor értekezletet tart. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 274. ülése jan. 28. Elnöki helyettes Perczel Béla 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyző Majláth István. A kormány részéről jelen van. Tóth V. és Zeyk K. belügyminiszteri államtitkárok, Gorove, Festetich, Horváth B., Szlávy miniszerek. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Sopron megye kérvényét országos laktanyák tárgyában. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. A ministerelnök jelenti, hogy ő felsége f. hó 16-án kelt legfeleiratával. Rauch Levint báni méltóságától fölmentette és helyébe Bedekovics Kálmán grófot nevezte ki. A ház tudomásul veszi. Győrffy Gyula felhívja az elnököt, hogy a házszabályok értelmében az ülést függeszsze fel, mivel a jelenlevő képviselők száma nem tesz 100-at s igy nem határozatképes. Elnök mielőtt felfüggesztené az ülést, jónak látja megszámláltatni a képviselőket, de miután csak 70-en voltak, az ülést felfüggeszti. Szünet után Madarász József a házszabályok 169. § a értelmében felhívja az elnököt, hogy jövőre, ha Faidherbe jelentése. Faidherbe a következő hivatalos jelentést tett a St.-Quentin mellett lefolyt csatáról: Lille, jan. 23. Miniszter úr! Van szerencsém önhöz a saint-quentini csata felől sommás jelentést tenni. Belátván annak szükségét, hogy előre nyomuljak a párisi sereg kitörésének előserélésére. 16-tól kezdve délkeletre mentem, hogy megkerüljem a velem szembe állított serget és La Fére, Chauny, Noyon, Compiégne-vonalt fenyegessem. Bizonyos voltam, hogy magam ellen roppant haderőt vonok, de vannak körülmények, mikor tudni kell magunkat feláldozni. Saint-Quentin előtt bukkantam a porosz csapatok tömegére, melyek Reims, Laon, La Fére, Hain, Peronne, Paris, Amiens és Normandia felől jöttek. Mint már jan. 20. táviratomban jelentem önnek, az északi sereg, mely a legnagyobb vitézséget tanúsított, estig teljesen megtartó állásait, Paris. Párisból a következő katonai jelentések feküsznek előttünk: Páris, jan. 18. este. Az ellenséges ütegek tüze a déli oldalon folyton tartott, de mégsem volt olyan heves, mint a múlt napokban. Az erődök, Vaugirard és Pointdu-Jour ütegei, de főleg Vanves-erőd szünetlen ágyaztak és pedig sikerrel a porosz állásokra. A G sector teljesen elhallgattatta a Chalets ütegének tüzét. Nogent ellen reggel igen élénk tüzelés folyt, de ez csakhamar lassult anélkül, hogy anyagi károkat okozott volna. Az egész éj folytán bombázták a várost és égés kezdete mutatkozott a la Halle aux vins-nél. De csakhamar el lehetett fojtani a népesség gyors közreműködésével. A „Corr. Havas“ jan. 19-én írja: A tegnap általunk jelzett jövendölések beteljesedtek. Páris lázban a csata kimenetele utáni várakozás miatt ma reggeltől fogva megtudta, hogy TrochAtrik megkezdte a csatát. A sötét éj és sűrű köd daczára, melyek hogy így szóljunk, a homályt folytonossá teszik,a sorcsapatok, mozgóörök és mozgosított nemzetőrök nem hagytak fel egy támadó lépés végrehajtásával, mely kedden este óta, de különösen 18-án terveztetett, melynek czélját nem jelentettük ki igen érthető okokból. Reggel egy órától kezdve a katonák hosszú sorai vonultak végig Párison keletről nyugatra, ma fel vannak állítva Boulogne és Suresnestől fogva egész Rueil, Nanterre és Colombesig, készen arra, hogy támadási oszlopokat képezzenek. Ez utóbbi művelet — az igaz — lassan hajtatott végre, az általunk jelzett homály miatt; de nemsokára és mielőtt a meglepetett poroszok velünk szembe állíthatták volna gyalog hadoszlopaikat, harczvágygyal eltelt csapatainknak kiadatott a parancs az elindulásra. A párisi lakosság, mely tudta a művelet megkezdését és nem hallotta többé déli erődeink ágyumoraját, feszült figyelemmel és reszketve várta a kimenetelt. Végre két óra felé közzététetett az első jelentés mely lelkes tapsait idézte elő. E jelentés jelenti, hogy csapataink elfoglalták a bouzenvali és montretouti és más Garches melletti fontos állásokat. E jelentés így hangzik: Mont-Valérien, jan. 19. reggel 10 ó. 10 p. A kormányzó a hadügyérnek és Schmitz tábornoknak a Louvre - a. Igen nehéz és terhes összpontosítás a sötét éj folytán. A jobbszárny két órai késedelme előcsapata épen most érkezik meg. Bearn, Armengau és Pozzo di Borgo házak azonnal elfoglaltattak. Hosszú és heves küzdelem a montretouti várfok körül, mi a tér urai vagyunk. A Bellemarre hadoszlop elfoglalta a plébános házát és a résen át betört a bouzenváli parkba. Elfoglalva tartja a 112. sz. pontot, a 155. sz. fensikot és a bouzenvali magaslatokat. Most támadja meg a Craon házat. A jobbszárny (Ducrot tbk.) ronchéres magaslatai felé kemény puskatusát tart fen. Eddig még minden jól megy. T r o c h u tbik. Néhány perccel azután egy más jelentés érkezett, mely az elsőt a következőkép erősíti meg : Mont-Valérien, jan. 19. reggel 10 óra 39 perc. A szolgálattévő tiszt a hadügyérnek. Montretout-t elfoglaltuk 10 órakor. A tüzérség parancsot kapott a közel fekvő fensik elfoglalására és arra, hogy Garches ellen tüzeljen. Bellemarre Bouzenvalba hatolt be, most la Bergeriet támadja meg, igen élénk puskatüzelés. Sűrű köd, a vizsgálódás felette nehéz. Még egy porosz ágyúlövést sem hallottam. A fentebbi jelentéseket a jan. 19. nevezetes kitörés bővebb megismertetésére tartok szükségesnek közölni. E kitörés lefolyásalapunkban terjedelmesen leíratott, a fentebbi jelentések adalékokat képeznek. Szegedi bűnper. (A Schönfeld-féle rablógyilkosság.) A Szegeden működő pestmegyei törvényszék előtt jelenleg tárgyalás alatt levő Schönfeld-féle hármas rablógyilkossági ügyben a tárgyalás folyamáról lapunk tegnapelőtti számában foglalt közlemény folytatásául az iratoknak már három nap óta folyó felolvasása után s azokból merítve mielőtt a perbeszédek ismertetésére áttérnénk, szükségesnek véljük a vádlottakat s a védelem megérthetése végett önvallomásaikat és a történt szembesítéseket röviden megismertetni. 1. ) r. vádlott Mészáros,igazabban Gyurcsák Katalin szabadkai születés, 39 éves, romai kath. vallásu hajadon, cseléd; a bűnös cselekvény nála lett tervezését beismeri, de a gyilkosságban való tettleges részvétét tagadja, ámbár Veszelovszki és Judik szemébe mondták, hogy ő volt épen a gyilkosság indítványozója s ő ment be késsel felfegyverkezve legelőbb Schönfeldék hálószobájába, hol ezenfelül az ő és Kloppán harisnyáinak véres lábnyomai is a vizsgálat folytán felismertettek, sőt maguk a véres harisnyák is megtaláltattak. 2. r. vádlott Veszelovsky Ferdinand algyői születés, 35 éves, rom. kath. vallásu, nőtlen, szabólegény ; egész töredelmesen bevallja, hogy ő a szeszes italok által, mikkel az este öt Kloppán és Mészáros Kati elkábitották, a gyilkosságban olykér részt vett, hogy az öreg házi őr nyakát ő vágta el, a rablott ezüstöt ő adta Vörös Imrének, a ruhanemüeket pedig a Tiszára dobta. 3. ) r. vádlott Józsafi igazabban Judik Sándor, szegedi születés, 36 éves,róm. kath., nős, 2 gyermek atyja, szabólegény; beismeri, hogy Kloppen és szeretője által reábeszélve, sőt rémitve a gyilkosság elhatározásához hozzájárult, de a tettleges részvételt társait szembemondása daczára tagadja. 4. r. vádlott Vörös Imre szabadkai születés, 56 éves, rom. kath. nős, de nejétől elválva él, vízvezetéki kútász ; elismeri, hogy ő két ízben szövetkezett Schönfeldék meglopására s egyszer e czélból a ház előtt meg is jelent, azonban másod ízben meg sem jelent; de másnap a halpiaczon hallotta a gyilkosság megtörténtét s mindjárt tudta, hogy azt az ő társai követték el; továbbá elismeri azt is, hogy ő hitta meg Csonka Ferenczet az alsóvárosi temető-kereszthez a rablott holmi átvételére, melyekkel a rablógyilkosok által megkináltatott,ezekből osztályt kapott, de állítólag a Tiszába dobta. 5 r. vádlott Özv. Abranovics Károlyné szül. Bagi Viktoria m.-kanizsai születés, 53 éves, rom. kath. gyermektelen, mosónő; mindennemű tudomását és részvétét makacsul tagadja, holott mind a négy felnevezett vádlott szemébe mondja, hogy tudta a dolog megtörténtét, mi abból is kitűnik, hogy még az ismeretséget is az előbb nevezettekkel tagadván, tökéletesen gyanússá tette magát. G. r. vádlott Csonka Ferencz szegedi születés, 48 éves, rom. kath. nős, 5 gyermek atyja, házbirtokos, igen rovott előéletű; elismeri, hogy a holmik átvétele után megtudta, hogy azok honnan raboltattak s azokat eladta. 7. r. vádlott Schváb Hermann József, szegedi születés, 50 éves, izraelita, nős, gyermektelen, rovott előéletű; a neki Csonka által kínált gyűrű véres foltjai láttára gyanította, hogy az kié volt s mégis az ezüst nemüeket megvette, sőt a gyűrűre nézve állítólag még Kohn Lipótot is figyelmeztette. 8 r. vádlott Kohn Leopold,bonyhádi születés, 48 éves, nős, 4 gyermek atyja, mészáros. Schváb szembemondása daczára tagadja, hogy ő figyelmeztetve lett volna a gyűrű eredetére, de azért azt megvette, habár Csonka azt, hogy honnan vette, megmondani nem akarta. Ily körülmények közt kezdődött meg a védelmek felolvasása, melyek nagy terjedelmüknél fogva a mai ülés egész tartamát igénybe vették. A közönség folyvást nagy érdekkel kíséri az ügy tárgyalását s a közönség közt a meggyilkolt szerencsétlen áldozatok több rokona is helyet foglalt. Ami már most a védelmeket illeti: Mészáros Katalin védője Benke Ferencz ügyvéd, “nem a magyar törvények, hanem a tett elkövetésekor hatályban volt osztr. büntető törvény szerint véli megítélendőnek jelen bűnügyet, mert e szerint a felmentő ítélet jogerejűvé váltától kezdve aki 10 évig újabb vizsgálat alá nem került, arra nézve az elévülés állt be , a jelen esetben pedig ezen kellék meg van. A régibb vizsgálati iratokat itt figyelembe vehetőknek sem tartja, mert ezek alapján vádlottnő már felmentetett és szabadon bocsáttatott. Az újabb viszgálati iratokban pedig kimutatni igyekszik, hogy azok menynyire ellenmondók s egymást hazudtolják meg. Hogy M. K. a rablógyilkosságot fel nem fedezte, azt indokoltnak találja Kloppán iránt táplált heves szerelme által, minélfogva kedvesét elárulni képes nem volt; s a mennyire némi ruhív nemüeket el is idegenitett volna,azt ifjúsága, hiányos neveltetése s Kloppán csábítása és parancsának tulajdonítja, mely bűnéért eddigi vizsgálati fogságával eléggé büntetve hiszi, s most azonnal szabadon bocsáttatni kéri. Weszelovszky védője Zombory Antal ügyvéd bűntársak vallomásából azt következteti, hogy védenczénél az előre feltett szándék és elhatározás hiányzott, mert ő az előbbi kísérletben sem vett részt, a gyilkosság elkövetésekor pedig mindenféle szeszes italokkal szándékosan elkábitva s a gazdag zsákmány által kecsegtetve vették rá a bűnre s részéről akaratlanul sodorták a szerencsétlenségbe. Enyhítő körülményekül kéri felvétetni: részegségét, ifjú korát, jó előéletét s hogy a rablott holmikból mit sem tartott meg, végül legtöredelmesb vallomását, mely nélkül talán soha sem derült volna igy ki ezen bűntény. Mindezeknél fogva vádlottat legfeljebb néhány évi szabadságbüntetéssel fenyíttetni kéri. Judik Sándor védője Vidra Sándor ügyvéd a rosz társaságot okolja, mely a tapasztalatlan fiatal embert a bűnbe rántotta, s hogy fel nem jelentette, annak okát elvetemült társaitól s a büntetéstől való félelemben találja, mely mentségekhez járul, hogy azóta lefolyt 14 év alatt jól viselte magát; ezeknél fogva csak méltányos fogságbüntetéssel illettetni kéri. Vörös Imre védője Szűcs Andor ügyvéd, kétségbe vonja a kir. biztosság jogát, hogy egy jogérvényesen befejezett ügyet felújított, annál inkább, mivel a kir. biztos szerinte csak a vasúti és postamenetek megzavarásának helyreállítására lett kiküldve, ennélfogva illetéktelennek tartja a delegált törvényszéket is, mert ez ügyben illetékes bíró a szegedi törvényszék lenne. Ő is a tett elkövetésekor hatályban volt osztr. büntető törvény szerint kívánja ez ügyet megbíráltatni. Igazolva sehol sem látja, hogy védence a hármas gyilkosság bármi módon történt elkövetésének, s a meggyilkoltak halálának okozója lenne, vagy csak arról előre értesittetett volna is. Hogy a rablott tárgyakat átvette és eladta, erre nézve is az oszt. bűnt. terv. szerint már az elévülési időt beálltnak véli, s igy őt felmentetni kéri. AbranovicsiT^ Baga Viktoria védője Csermelényi Iván ügyvéd * védenezére kért halálbüntetés ellenében ennek, jogosulatlanságát, a kor szellemével s a közraivetségsel ^ló ,.ellen‘ kezését fejtegeti s tiltakozik a , ^ ‘ mének, mint képtelennek kimondása . I^han védencze részesült volna a rablott tárgy^7 3~t bizonyítva nem látja, a vádlottak vallon. ' sait pedig bizonyítékként figyelembe vete.'öknek nem tartja s igy védenczét egyszerűen felmentetni vagy csekély fogságbüntetéssel siettetni kéri. Csonka Ferencz védője Okruczky Aurél ügyvéd védenemét bűnrészesnek nem tarthatja, mert a bűntett elkövetéséhez tettleg hozzá nem járult; azon körülményből pedig, hogy a Schönfeldéknél még előbb dec. hóban tervezett merényletről tudomása volt, amiről még csak azt sem tudhatni, hogy lopás vagy rablás akart-e lenni s igy csak szándék maradt, a később elkövetett bűntettre következtetést vonni nem lehet. Az orgazdasági vádra nézve ellenveti, hogy miután ő a portékát Vörös Imrétől vette át, ki szintén nem vett tettleg részt a rablógyilkosságban, hanem csak orgazda volt, ezen portékáról ő csak anynyit tudhatott, hogy V. J.nem szabados utón jutott ahhoz, s így ő is csak orgazda, de ez is az osztrák bűnt, jog szerint elévülvén,felmentetni kéri. Schwáb Hermann József védője Rakovszky István azt bizonyítgatja, hogy védence az ezüstneműt nem tudta honnan való, mert Csonka nem mondta neki, csak később ; s ha tudta volna, úgy meg nem vette volna, mint a gyűrűt, melyről a tapasztalt vérfoltok után gyanította, hogy honnan való,s igy meg nem vette. Hogy erről feljelentést nem tett, annak vádlott szerint Kohn volt oka, ki őt a tettesek boszuja lehetőségének előadásával ettől eltántorította. Beismeri védő, hogy védence az ő háztartásának meg nem felelő ezüstneműek vásárlása által mint gyanús tárgyak vevője elmarasztalható, de a bűnrészesség és orgazdaság vádja alól felmentetni kéri. Kohn Leopold védője ToronyiJózsef ügyvéd lehetetlennek tartja, hogy védencze orgazdasággal vádoltathassék,mert ő a rablógyilkosság tetteseit nem tudta s azért, hogy egy gyűrűt, mely véletlenül Schönfeldtől raboltatott de ő ennek titkát nem ismerte, vett meg, b orgazdának nem nevezhető, azt pedig, hogy Schwáb vallja, mintha ő figyelmeztette volna a gyűrű eredetére, bizonyítékul el nem fogadhatnak véli, mivel ez mint vádlott a maga sorsát akarja csak könnyíteni. Felmentést kér. Ezek a védbeszédek főbb vonásaikban, melyekre vádló tiszti ügyész Tóth Mór válaszában különösen az elvi kérdésekre nézve kiterjeszkedvén az ideiglenes törvénykezési szabályok alapján jelen ügy elbírálásánál a hazai törvények alkalmazását kívánja, melyek szerint az allegált elévülésnek helye egyáltalán nincs. A kétségbevont illetékességre nézve bemutatja a miniszeri rendeletet, melylyel a törvényszék delegáltatok s melynélfogva kétségtelen, hogy a törvényszék a kir. biztos által kinyomozott és hozzá áttett bünügy elitélésére illetékes. Bővebben indokolja válaszában tiszti ügyész a védők által megtámadott vádbeli állításokat, s végül ragaszkodva vádlevelében kifejtett kérelméhez, ez értelemben a bűnösöket elítéltetni, másrészt pedig a szükségelt intézkedéseket elrendeltetni kéri. Az erre következett viszonválasz leginkább ismétlése vagy bővebb kifejtése lévén védők álláspontjának, ennek ismertetésébe a hely szűke miatt nem bocsátkozunk. A per e szerint befejezve lévén, következik az ítélethozás, mely jelen bűnügyben felmerült több rendbeli elvi kérdések és már maga a bűnügy bonyolultsága miatt bővebb megfontolást kívánván, ez, t. i. az ítélet kihirdetése holnapra tűzetett ki, mit közölni sietni fogunk. 1. 1. Bányatörvényjavaslat, ív. A bányatulajdont s az abból folyó jogokat és kötelességeket a hatodik fejezet szabályozza. A bányahatósági engedélyyelnyert jogosítványok ingatlan tulajdont képeznek s azoknak a bányatelekkönyvbe való bekeblezését, valamint az ebben történt változásokat a bhatóság hivatalból eszközli. A segédhajtások irányában a birtokosok által