A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-04 / 103. szám
éa symp uhiájának adott kifejezést mint választó polgár, vesztegetés nem volt, vagy ha igen, sokkal valószínűbb,hogy baloldali kortesek használták ; hivatali hatalommal senki sem élt vissza, csak a csend és rend fentartására használtatott, (folyton mosolyog)ha pressio ellen panaszkodnak, ez azt mutatja, hogy éber figyelemmel kísérték a választók , ha azt panaszolja egy ellenzéki,hogy egy jobboldali fit azzal fenyegette, miszerint nem kap szarufát, ha Orbánra szavaz, ez csak bárgyúságra mutat , és mondott még ilyent sokat. De elég ebből ennyi. Denique a disputának a lett vége, hogy — mint előre látható volt — a bizottság Törököt szótöbbséggel végleg igazoltnak jelentette ki. Más baj nem történt. A költségeket a felek kölcsönösen viselendik. — A főrendiház jogügyi bizottmánya az úrbéri maradványokról szóló törvényben lényeges módosítást nem tett. Nevezetesebb módosítása az, hogy azon kikötést, miszerint a földesúr,haja maradvány Vada kárpótlásnak felajánltatik, azt elfogadni tartozik, kihagyatni véli, mint amely a szabad egyezkedést gátolja. A 29. §-nál, tekintetbe veszi a farráson kívül a szénégetést és előnyös fakereskedést is, és a 12 hold maximum helyett i 1 y helyeken 16 maximumot ajánl. A 82. §-nál ki volt felejtve Talmács és törcsvári uradalmak birtokviszonyainak rendezésénél Szelistye. E tárgyban a főrendekhez kérvény ment és igy a jogi bizottság ezt is beigtatandónak véli. Még felemlítésre méltó az, hogy a 84. §-nál a birtokrendezéseknél „A bányatörvények értelmében eddig szerzett bányajogok“ érintetlen fentartását kimondatni kivánja.Továbbá a 89. §- ban kimondatni kívánja, hogy ott, hol a termések lajstromok által nem igazolhatók „bírói becsű utján lenne az megállapítandó.“ — Bismarck a „Spenersche Zeitung“ felöl. Délnémet képviselők interpellálták Bismarckot a „Spenersche Zeitung“ azon ■ lapunk Ausztria rovatában szintén közlött - czikkéért, melyben Hohenwart politikája védelmeztetik s a német „alkotmányhű“ párt magatartása kárhoztatik. A birodalmi canczellár ezen kérdésre határozottan kijelentette, hogy nevezett újság kérdéses czikke nélkülöz minden félhivatalos jelleget. — Higyje, aki akarja. — Bismarck azon a birodalmi gyűlésen mondott szavai, melyek lapunk reggeli kiadásának táviratai közt jeleztettek, s melyek Elsass és Lotharingia kielégítésére vonatkoznak, szó szerint így hangzanak: „A mi kormányzási módszerünk Elsassban sokkal jóakaróbb, bár közbekéltan ügyetlenebb lesz, mint a francziáké. (Derültség.) Mi Ereassnak s Lotharingiának több községi és egyéni szabadságot fogunk adni mint a francziák. Aapjában a jelenlegi párisi conmunistak— értem a mozgalom értelmességét, s nem a „mindenáron nemzetközi küzdőket“, — azért harczolnak, a mit a porosz városrendezés nyújt. Német türelemmel s jóakarattal fogjuk tehát ott "(Elsassban) német földjeinket nemsokára kibékíteni. A terület lakóinak lecsilapitását remélhetőleg, még meg fogjuk érni. Azért ne helyezkedjünk azon álláspontra, hogy távolabbi jövőre szóló törvények hozassanak. A viszonyok abnormisok, messzelátás szerint nem lehetséges. Senki sem mondhatja meg, hogy fognak a viszonyok ott három év múlva alakulni. Engedjék meg, hogy közösen német türelemmel és német szeretettel iparkodjunk uj földjeinkkel üdvös czélt érni el.“ (Élénk tetszés — már t. i. a birodalmi gyűlésben.) Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 338. ülése május 3. Az esti lapunkban elmondottak után Miletics kiadatása ügyében továbbá szót emelt Hodossy Imre, ki azt tartja, hogy indiferetió : azt kívánni a mentelmi bizottság előadójától, hogy bebizonyítsa, miszerint valóban bűnös-e az, kinek kiadatása kívántatik,vagy nem. A kérdést egyszerűen szavazás által akarja eldönteni: hogy kiadassák e Miletics vagy ne ? Patay István tiszteli az előtte szólót, hanem az vagy nem tud diákul vagy nem érti az „indiferetió“ szó jelentését. Ezt előre bocsátva újra kimondja, hogy a mentelmi bizottság vádló bizottság , mert kit mentettek még fel? Ott van Böszörményi esete, azt sem mentették fel. Simonyi Ernő felvilágosítja Hodossyt, hogy a közvádló által inkriminált czikkek nem szoktak*, a házban érdemlegesen tárgyaltatni. Nem a czikkek tartalma iránt történt a felszólalás, hanem a mentelmi bizottság ellen, mely t. i. azt állítja, hogy Miletics magára vállalta a felelősséget, holott az az okmányok szerint nem igaz, a mely nem veszi tekintetbe, hogy a dolog már elévült. Ez nem egyéb mint zaklatás. Ami a törvényes bíróságot illeti, szóló tagadja, hogy Magyarországon sajtópörökre törvényes bíróság léteznék, mert azon bíróság, mely most fen áll, nem törvényen, hanem országgyűlési határozaton alpul, mely pedig e házon kívül nem kötelez senkit. Ez oknál fogva semminemű kiadáshoz nem járul. Csernátony Lajos tagadja azt, hogy a háznak nem volna joga a czikkeknek érdeme fölött is ítélni. Az inkriminált czikkj neki sem tetszik, hanem azért úgy van meggyőződve, hogy az ütött sebet nem pör, csakis a sajtó által lehet meggyógyítani. Ne csináljanak ok nélkül martyrokat. Szóló akarja, hogy ez ország magyar legyen és ép az a kifogása a kormány ellen, hogy nem megfeleleg jár el saját nemzete irányában, amennyiben a „jogos, törvényes, alkotmányos magyarságot“ nem terjeszti úgy, mint arra felhatalmazva van, holott a németséget többféle módon terjeszti még saját példájával is, és a magyarnak az üldözéssel ellenségeket teremt a nemzetiségekben. — Szaló végül helyteleníti, hogy Miletics nem vállalja magára a felelősséget a czikkért. A kiadatás ellen van. Madarász József és Babos Vincze zaklatást látunk a dologban. Máttyus Aristid nem helyesli, hogy az inkriminált czikk vita tárggyá tétetett. A maga részéről a bizottsági vélemény ellen szavaz. Tisza Kálmán azon körülményben, hogy filetesnek kérése — miszerint vele a vádpontok közöltessenek; — megtagadtatott, látja leginkább a zaklatást és ezért a kiadatás ellen vár Paczolay János az eljárást teljesen correctnek látja. Hoffmann Pál előadó Simony ellen nem viv harczot, mert az azon elvet vallja hogy képviselő ellen soha sem kell vizsgálato indítani, Csernátony ellen sem, mert az megkívánja, hogy szokjunk hozzá a törvényszegéshez. Ez okból ajánlja a bizottság véleményét elfogadtatni. (Jobbról: Elfogadjuk!) Simonyi Ernő és Csernátonyék jelentik, hogy szavaikat az előadó elferdített. A többség erre a bizottsági véleményt elfogadja. (Patay: Ezt előre tudtuk !) A ház erre a ma megszavazott törvényjavaslatokra vonatkozó jegyzőkönyvet hitelesíti, mel a főrendiházba küldetik át. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter engedelmet kér, hogy Dietrich egy interpellatojára felelhessen. (Halljuk!) Azon kérdésre, hogy a bírósági törvényekt 1872 ápr. 20-ig végre fogja-e hajtani, azt válaszolja, hogy ez iránt csak úgy adhat biztosítás hat, viszont azon biztosítást képes adni,hogy leküzdhetlen akadályokkal nem fog találkozn (Derültség a baloldalon.) Azonban alapos reménye van, hogy ha e folyó hó végéig a bíróság törvényjavaslatok törvény erejére emelkednek és ha előre nem látható és leküzdhetlen akadályok közbe nem lépnek, már 1872 január 1-é az uj bíróságok működésüket tettleg megkezdhetik. (Helyeslés.) Hogy rajta semmi sem fo múlni, és hogy a törvények meghozatala uta azonnal azok végrehajtásához fog, azon egyre biztosíthatja a házat (általános élénk helyeslés A második kérdés így szól: „milyen mód” szándékszik az gazságügy miniszter követni kinevezéseknél pl. fog e pályázatot nyitni, fog valakit és kiket meghallgatni.“ E második kérdésre nézve válaszolja, hogy a elnöki állomások kivételével a többi bírói állomásokat nyilvános pályázat útján szándékozó betölteni, (általános helyeslés) továbbá hogy tájékozásul meg fogja kérni véleményeik közlés végett mindazokat,kikről alaposan feltételezhet hogy vidékek juridikai erejét legjobban és legbiztosabban ismerik ; azonban, hogy kiket fog megkérdezni, az iránt nem nyilatkozhatik azért mert a források megbízhatósága néha épen azon körülménytől függ, leginkább pedig a személyes kérdéseknél, ha azon forrás nyilvánosságra nem hozatik. (Helyeslés.) Egyébiránt kijelenti azt is, hogy bárki les szives felhivatlanul is hozzá jöni tájékozásnyujtás, figyelmeztetés végett mind a körülmények, mind az egyénekre nézve, minden tájékozást , figyelmeztetést szokása szerint hálás köszönetté fog fogadni. (Általános élénk helyeslés.) Dietrich nem lévén jelen, a ház a tudomásu vételt függőben tartja. Napirend második tárgya: a telepítvényes községek iránt teendő ideiglenes intézkedésekrő szóló törvényjavaslat, melyet Tisza Kálmán nyújtott volt be. A“ház általánosságban egyhangúlag elfogadj« a részletes vita alapjául. A részletes tárgyalásnál Lázár Ádámf mindez §-hoz adott be módosításokat, melyek azont»« egytől egyig elejtettek, miután mint Tisza K. és Huszár Imre kimutatták, Lázár A. a telepítvényi kérdéseket módosítványaiban összetéveszt az úrbéri kérdésekkel. A közp. bizottság csak irályi változtatásokat hozott javaslatba és a 4 §-nál azon módosítást ajánló, hogy a törvény végrehajtásával csak az igazság- és belügyi miniszerek bízassanak meg, miután az a pénzügyminiszer hatásköréhez nem tartozik. A ház e javaslatokkal elfogadta az olvasóinknál még emlékezetben álló tvjavaslatot. Következik az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hodossy Imre (a központi bizottság előadója) kéri a házat, hogy járuljon a közp. biz. véleményéhez. Tisza Kálmán nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert kifolyása az azon elveknek, melyek ellen majdnem két éve kitelhető erővel lépett föl,. Miután nincs reménye ahoz, hogy a többség véleményét ezen tekintetben megváltoztassa, ha már meg kell lennie bíróságunk ilyetén rendezésének, csak egyet kíván, és ez az , hogy a rendezés minél előbb történjék. Kívánja pedig ezt két oknál fogva; első ok az, mert azt tartja, hogy hazánk összes első folyamodású bíróságait még tovább is azon helyzetben hagyni, melyben két éve lesz mindjárt hogy vannak, valóban rém volna az igazságszolgáltatás czéljával megegyeztethető. Kívánja másodszor a szervezésnek mielőbbi keresztülvitelét azért, mert erősen meg vagyok róla győződve, hogy ezen szerintem nem helyes rendszernek megváltoztatására a legbiztosabb eszköz, ha a szervezés mielőbb életbe léptettetik; mert igaz ugyan, hogy ha egyszer életbe lépett, sok irányban meg lesz nehezítve a változtatás, de ha életbe léptettetik, az meg fogja teremni azt, ami szükséges arra, hogy az átváltoztatás megteremtse az országban az általános elégület 1ncéget, mert ha életbe léptettetett, elsőbben is azok, kik látva és nagyító szemüvegen nézve a választásoknál történt hibákat, már azt hiszik, hogy a kinevezés által minden tökéletes lesz, meg fogják látni, hogy nem több, de legalábbis annyi hiba fog történni, mint amennyi valaha a választásoknál elkövettetett és el fog követtetni, mert nem tartozik az emberileg lehető dolgok közé, hogy a bírói hivatalra szükséges közel 6 ezer tisztviselő egyszerre jól neveztethessék ki; másodszor meg fognak győződni arról, hogy mennyire csalódásban ringatták és ringatják magukat ma is, ha azt hiszik, hogy az igazságszolgáltatás ez után olcsóbb és a felekre nézve hozzáférhetőbb lesz. Nem lesz az olcsóbb az államra, nem a felekre nézve, mert a felek különösen apróbb, a járásbíróságra bízott ügyeikre nézve sokkal távolabb fogják föltalálni a birot, mint ahogy eddig feltalálták , mert a magában helyes és mindenütt kimondandó elv, hogy a közigazgatás és törvénykezés egymástól külön választandó, tálságig és a legalsóbb fokig következetesen lévén keresztül vive, igen természetes, hogy oly területeken, tol eddig 4—5, olykor 6 szolgabiró volt, ki ezen apró birói teendőket végezhette, most egy járásbiró van, s igy négyszer, néhol hatszor nagyobb területéről az országnak kell az embereknek a járásbirót felkeresni. Hogy ez nagy elégületlenséget fog kelteni előre látható. Azzal végzi beszédét, hogy a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el nem fogadja, azonban nem mond le azon reményről hogy annak egyes részeit, melyek amaz elveknek okvetlenül nem kifolyása, a többség hozzájárulásával orvosolni lehessen, mire nézete szerint nagy szükség van, mert csakugyan vannak benne egyes pontok, melyeket az általa alapjában nem helyeselt elvek még roszabbakká tesznek: e reményben a részletes tárgyalás alkalmival, ha a törvényjavaslat annak alapjául elfogadtatnék, föntartja magának az észrevételei megtételét. (Helyeslés.) Horváth Boldizsár igazat ad Tisza Kálmánnak, hogy t. i. a jelen törvényjavaslat kifolyás azon elveknek, melyek a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényben vannak lerakva, hanem elütőleg Tisza véleményétől — azon meggyőződésben van, hogy a gyakorlati élet ezen rendszer helyességét fogja kimutatni. Azon észrevételére Tisza Kálmánnak, hogy i. az igazságszolgáltatás ezen uj rendszerrel sokkal drágább lesz, mert a felek a birót messze tivolban fogják feltalálni — azt feleli, hogy lehetne legalább bizonyosan föltalálják a birót, az a birót, kit most napokig hiába keresnek. Kér a házat a törvényjavaslat elfogadására. (Helyeslés;) Hodossy Imre felvilágositáskép csak az említi meg, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak nem tárgya a bíróságok székhelyéinek elhelyezése és így azon kérdés,hogy messze avagy közel fognak-e egymáshoz feküdni, a jele vitatkozás tárgyát nem képezheti, így tehát ez a aggodalom nem akadályozhat senkit abba, hogy a részletes tárgyalás alapjául a javaslati elfogadja. A ház többsége ezek után a törvényjavaslat: a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A czim észrevétlenül fogadtatik el. 1. §. Első folyamodású bíróságok : a kir. járásbíróságok, a kir. törvényszékek; a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék. Jusich József ezen §-ra módosítást ad be mely abból áll, hogy az a) alatt megnevezet „békebirák“ szó ezen törvényből maradjon el úgy a 2-ik § szintén ki volna hagyandó. Egyszerű érve erre az, hogy egy törvény, amely most alkottatik, nem hivatkozhatik egy még csal alkotandó törvényre. (Balfelől helyeslés.) A módositvány elfogadtatik. 2. §. A békebirák szervezetéről, hatásköréről s az előttük követendő eljárásról, külön törvény rendelkezik. Az elfogadott módosítás értelmében ezen kimarad. 3. §. A kir. járásbíróság áll a járásbiróból, kihez szükség esetében egy vagy több aljárásbiró neveztetik. A járásbíróság mint egyesbiróság jár el. Több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvite vezetése a járásbirót illeti, akit akadályoztatása esetében az aljárásbiró helyettesit. Az aljárásbiró azon ügyekben is, amelyeket a járásbiró hozzá utal, mint önálló biró jár el. E szakasz mely most második lett, észrevétel nélkül elfogadtatik. 4. §. A járásbíróság ügykezelése fölötti felügyelet azon törvényszék elnökét illeti, amelynek kerületében a járás fekszik. E czélból köteles a törvényszéki elnök a járásbíróság ügykezelését évenkint legalább egyszer személyesen vagy megbízottja által megvizsgálni. (A 3. § intézkedésein túl netalán szükséges helyettest a törvényszéknek vagy más járásbíróságnak tagjai közül a törvényszék elnöke rendeli ki.) Győrffy Gyula ezen szakaszhoz következő módosítványt adja be : a 4-ik § három utolsó sora maradjon ki, és helyette önálló pont gyanánt tétessék ; ha a járásbiró, vagy aljárásbiró akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék, azt a törvényszéknek, vagy más járásbiróságnak tagjai közül a törvényszék szemeli ki. Halmossy Imre szintén ezen szakaszhoz nyújt be módositványt mely igy hangzik : „A törvényszék helyén alkalmazott járásbirót a törvényszék szükség esetén mint szavazót a törvényszék ülésébe meghívhatja. Ez által segítve lesz az ily törvényszékeknél, hogy ne kellessék felesleges személyzettel ellátni az ily törvényszékeket. Tisza László nem pártolja ezen módosítást, mert ez felfogása szerint nem lenne egyéb, mint az elvetett 5. §-nak, mely a városi kiküldött bírákról szólott — visszahelyezése, amennyiben egyszersmind a helybeli járásbírót a törvényszék tagjává tenné, amivel egyet nem érthet; kéri tehát Győrffy Gyula módosítványát megtartani. Hodossy Imre úgy látja, hogy azon indítvány közt, melyet most Halmosy Imre előterjesztett és a központi bizottság által is elvetett 5. §. közt alig van hasonlatosság, annál kevésbé azonosság. Az 5. § azért vettetett el, mert abban a törvényszék elnökének hatalom adatott a törvényszék bármely tagját kiküldeni, a járásbíróság teendőinek elintézésére, úgyhogy a törvényszék elnökétől függött, hogy ma a peres fél ügyében ez a biró, holnap pedig ama biró fog határozni; ez pedig valóságos biró-küldésij joga lett volna, és mint olyat nem pártolta és nem javasolhatta. Halmosi Endre képviselő azt indítványozza, hogy mint egyik szavazó biró, a szolgabiró is alkalmaztathassák. Ezt oeconomicus és meritárius szempontból csak czélszerünek találja. Máttyus Arisztid nem fogadja el Halmossy módosítványát. Győrffy Gyula igazat ad Tisza Kálmánnak, hogy ezen megszorítás vissza akarja csempészni azon elvet, mely az 5-ik §-ban volt és melyet a közp. bizottság el nem fogadott. A régi 5-dik szakaszban azon elv foglaltatott, hogy oly helyeken, hol törvényszék és járásbíróság létezik, a járásbíró a törvényszék tagja is lehessen. Ugyanezen elv kívántatik most ezen módosítvány által életbe léptettetni, sőt sokkal roszabb és veszélyesebb módon, mint ahogy az eredeti tvjavaslatban foglaltatott; az eredeti törvényjavaslat szerint a törvényszék küldte volna ki a járásbirókat és jelölte volna ki. Itt pedig a törvényszék elnöke fogna a járásbirókkal rendelkezni és azokat az egyes esetekben mint törvényszéki tagokat szavazó bírákut behint, daczára annak, hogy a törvényszék elnöke nem lehet oly helyzetben, hogy a járásbíróság teendőiről magának tudomást szerezzen, mert ő nem tudja azt, hogy a járásbíróságnál mily terminusok, mily teendők vannak, szóval a munkafelosztásról nem rendelkezhetik és es által csak zavart idéz elő. Ez okból a módositványt el nem fogadhatja ; továbbá azért sem, mert a polgári perrendtartás szerint a feleknek jogukban áll szerződésileg alávetni magokat valamely bíróságnak; a praxisból tudjuk, hogy„rendesen egyedül oly biróság alá’vetik magukat,amelyhez legközelebb férnek hozzá. Ilyen lesz az egyes bíróság azoknak, kik a törvényszék székhelyén laknak, kik tehát ahoz könnyen férnek. Ilyenek leginkább nagyobb városokban vannak. Ily bíróságok lesznek leginkább kikötve , s ezen bíróságnak lesz legtöbb teendője. Azt hiszi ez eljárást ,Halmossy módosítványa csak nehezítené és azért el nem fogadhatja. Horváth Boldizsár miniszer szerint legczélszerübb eljárás az, hogy a rendkívüli szükség esetén kisegítő eszközről gondoskodunk. Erre pedig nincs czélszerübb mód mint az, melyet Halmosi módositványa magában foglal. Ennélfogva kéri ezt elfogadni, miután az semmi elvet meg nem sért. (Helyeslés.) A ház a módositványokat elfogadja. 5. §.A járásbíróság köteles az illetőségéhez tartozó bűnügyek és vizsgálatok állásáról a kir. Ügyészséghez havi kimutatást terjeszteni. 6. §. A törvényszék a hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesítendő vizsgálatok tekintetében a járásbíróságnak utasítást adhat. Változatlanul elfogadtatnak. 7. §. A kir. törvényszék élén az elnök áll, kit ott, hol alelnök rendszeresítve nincs, a törvényszék tagjaiból a kinevezés sorrendje szerint a legidősb ülnök helyettesit. A bírói tagok számát a szerzendő tapasztalati adatok alapján, később a törvényhozás fogja meghatározni ; egyelőre megállapítása az igazságügyminiszterre bizatik. Vizsgálóbírákat rendszerint a törvényszéki bírák sorából, csekélyebb fontosságú esetekben a jegyzők közül a törvényszék elnöke nevez. A pertárnok teendőit a törvényszék elnöke által kijelölt jegyző végzi. Péchy Tamás e § 3. pontját elhagyatni kívánja és helyébe ezt tenni: „A vizsgáló bírósági teendők rendszerint a járásbíróságok köréhez tartoznak (17. §.), rendkívüli fontosságú és bonyolódott bűnvizsgálati esetekben azonban a vizsgáló bírákat a tvszéki bírák sorából a tvszék is nevezheti ki.“ Hodossy Imre azt hiszi,hogy ha ez nagyobb világosságot igényel, ezt lehetne a 3. kikezdésben mondani: „a tvszék helyén teljesítendő vizsgálatok teljesítésére nézve.“ Péchy módositványát mellőzendőnek tartja. Ghyczy Kálmán itt elvkülönbséget lát közte és az előadó közt. Szóló a bűnügyi vizsgálatot a bírói teendők egyik legfontosabb részének tartja, s azon véleményben van, hogy a birói teendők ezen fontos részét nem lehet bizni oly egyénekre, kik a bírói esküt nem tették le, kik elmozdithatók, mint a jegyzők, bizni egyáltalában nem lehet. Ennélfogva Péchy T. javaslatát elfogadtatni kéri. (Helyeslés.) Halmossy Endre a módosítást el nem fogadhatja, azonban szükség esetében, — hogy azon nézet, miszerint a tvszék székhelyén levő járásbíróság nem fogja a bűnvizsgálatot teljesíteni, a tvszék hatásköréhez tartozó bűnügyekben kifejezést nyerjen — a 17. §-ban lehetne azt kimondani, hogy a tvszék székhelyén kivül fekvő járásbíróság kivételesen teljesiti a bünvizsgálatot. Várady Gábor czélszerüség tekintetéből helyesli Péchy módosítványát. Hodossy Imre újra vitatja a §. helyességét, Móricz Pál pedig kéri kikerülni azt, hogy bírói vélemény nem bíróra ruháztassék. Horváth Boldizsár miniszter azt hiszi, hogy nem sértik meg az elvet, ha jegyzők bírói functiókra alkalmaztatnak , mert azzal nem bír meg a bíró összes atributumaival, s végre ellenőrzi a vizsgálatot a törvényszék, az államügyész és maga a vádló. Egyébiránt nem tagadja, hogy takarékossági szempontból folyamodott e remediumhoz. Kéri a szerkezet elfogadását. Zsedényi Ede szükségesnek tartja, hogy a törvényszékek személyzetének száma meghatároztassák és csak szükség esetében tartja megengedhetőnek, hogy a miniszer a szaporítással megbizassék. Ennélfogva a következő módositványt nyújtja be : „A kir. törvényszék rendesen egy elnökből, két ülnökből és egy jegyzőből áll. Csak rendkívüli szükség esetén nevezhető ki több ülnök. Hodossy Imre, a módositvány elvetése mellett van, azért is, mert annak practicus becse nincs. A módosítvány maga is azt mondja, hogy „csak rendkívüli szükség esetében.“ Kérdi, ki határozza meg tehát, hogy a rendkívüli szükség hol forog fen ? Tisza Kálmán, Péchy Tamás módosítványát fogadja el, annyival inkább, mert a miniszter azon érvel se, hogy helyes legyen a jegyzőkre bízni a vizsgálatot, szólót meg nem győzi, mert szóló azon meggyőződésben van és azt hiszi, hogy azok, akik bűnügyekkel foglalkoztak, nem fogják tagadni, hogy a bűnügyeknél az ítélet alapja a vizsgálat. Oly teendő tehát a vizsgálat, mely mind az egyes vádlottak érdekében, mind az államnak és a közerkölcsiség tekintetében csak bírói tagra bízható, a jegyzőkre azonban soha nem ruházható. — Szóló tehát azt, hogy a vizsgálat teljesítéséből a jegyzők kizárassanak, az igazságszolgáltatás nélkülözhetlen kellékének tekinti. Ami a második módosítványt illeti, hogy t. i. minden egyes t. székre határoztassék meg, hogy az hány tagból fog állam, azt már a törvényben óhajtotta volna felsoroltatni s ez azon két év alatt nem is hiszi, hogy ne lett volna összeállítható; de azt a mit Zsedényi javasol, el nem fogadhatja. És pedig először azért, mert midőn a tvszékek területei oly különböző nagyságúak lesznek nálunk mint czéloztatók, egyforma számot megállapítani egyátalában lehetetlen,ez annyi volna, mint megállapítani a számot, de száz eset közül alig volna tíz, melyre ez alkalmazható lenne, de másodszor, nincs is oly kis törvényszék szerinte, melyhez három tag kirendelése elég volna. A senatus áll t. i. egy elnök és két ülnökből. Már most ha az ülnököknek csak egyike beteg, vagy használja szabadság idejét, vagy vizsgálatot kell teljesítenie, vagy úrbéri ügyben eltávozik, akkor nincs törvényszék. E módosítványt tehát nem pártolja. (Helyeslés.) Csanádi Sándor nagyobb súlyt fektet a vizsgálatra,mint magára az ítélethozatalra s azért azt kívánja, hogy a vizsgálat ne jegyzők által hajtassák végre. Pártolja tehát Péchy módosítványát. Szavazásra kerülvén a dolog, miután a többség nem volt kivehető, meg kellett számlálni a szavazókat. Az eredmény az volt, hogy 69 képviselő szavazott a szerkezet mellett és 63 ellene, e szerint a szerkezet elfogadtatott. A tárgyalás holnap folytattatik. Horváth Boldizsár jelenti, hogy holnap a főrendiházban az úrbéri törvényjavaslat fog tárgyaltatni, ahol személyes jelenléte okvetlen szükségesnek látszik, a házban tehát Horváth Döme miniszteri tanácsos fogja képviselni. Ülés vége 2 órakor. Legközelebbi ülés holnap. Pest városi közgyűlés. Máj. 3-dikán. A mai közgyűlést megelőzte a Széher Mihály leköszönése folytán megüresedett közmunkatanácsi tagságra történt választás. A megüresedett helyre Haris Györgyöt választották meg 46 szavazattal. A gazdasági bizottmányi és tanácsi előterjesztést, a felső városrészi gyűjtő csatorna építése tárgyában, a közgyűlés egész terjedelmében elfogadta. A váczi és Szondi uton fekvő városi telkeket egyesek meg akarván vásárolni, 15 forintot ajánlottak e telkek föréért. A közgyűlés nem fogadta el a venni kívánók ajánlatát, sőt még 20 forintért sem hajlandó alkuba bocsátkozni. A városi árvaleány ház kerítésének költségei 4000 forintban állapíttattak meg. A Pesten felállítandó állami főreáltanoda ügyében kiküldött bizottmány előadta eddigi működését. A közoktatásügyi miniszter felhívta a közgyűlést, nevezzen ki felhatalmazottakat, kikkel a nevezett ügyben alkudozásokba bocsátkozzék a várostól igényelt költségek iránt. A közgyűlés e teendőkkel az eddig ez ügyben működött bizottmányt nevezte ki. A közgyűlés Marchan János árvái segélyezésére 150 frtot szavazott meg. Temesvár városának felirata az állami úti és hídvámok megszüntetése iránt tudomásul vétetett. Buda és Pest városok küldöttei a kövezet érdekében elkerülhetően szükségesnek találták, hogy a teherhordó járművek szélestalpú kerekekkel láttassanak el. A közgyűlés helyeselte a bizottmány ajánlatát és ez irányban meg fogja tétetni a kellő intézkedéseket Mihalovics Móricz reáltanodai mennyiségtani tanár további kiképeztetés végett a ministerium által külföldre küldetvén, állomása egyelőre segédtanár által fog pótoltatni. A közoktatási ministeriumot fel fogja szólítani a közgyűlés, hogy az alkalmazott tanárokat ne küldje ki külföldre az iskolaév folyama alatt, miáltal a tanítás csorbát szenved. Dr. Kondor Gusztáv főreáltanodai vegytani tanár az egyetemhez neveztetvén ki tanárnak, ez állomását május elején elfoglalta. A városi tanács indítványozza, szólítsák fel a közoktatásügyi ministeriumot, hogy kötelezze a tanárokat, miszerint hat hónapi idő előtt nyilatkoztassák ki szándékukat határozni és más intézethez menni akarnak. A közgyűlés e felmondási időt soknak találta, és e helyett három hónapi időt elegendőnek talált a felmondásra az illető félév befejezése előtt. A tanács Slova Károly, Hölle Márton és Ott János kérelmét a járdafoglalás iránt elvetette. A nevezett korcsma tulajdonosok a közgyűléshez felfolyamodtak, hogy a tanács e határozatát megváltoztassa. Thaisz Elek és Máttyus Arisztid ajánlja, hogy a nevezett folyamodóknak adjanak engedélyt nyári vendéglők felállítására. Máttyus indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a járdafoglalást elvben pártolja, a konkrét esetekre pedig határozzon a tanács. Simon Florent ragaszkodni kiván a tanács határozatához és indítványozza utasítsák vissza a kérelmezőket folyamodásukkal; ne szoktassák a közönséget arra, hogy a tanács határozata ellen a közgyűléshez felfolyamodjék. Vecsei S. indítványozza,adjanak nekik ez évreis engedélyt, tekintve, hogy tavaly nem merült fel ellenük panasz. Tavaszi is megengedteni kívánja a „nyaraldák“ (szép szó) felállítását oly helyeken, hol akadály nem forog fen. Ami Simon Florent orrának a korcsmái nyaraldák előtt bűz, az másnak talán kellemes pecsenye illat. (Derültség.) Nem osztja tehát Simon nézetét. Havas olyforma méltányosságot kér, hogy vagy vonják meg a kávésoktól is a nyaralda-felállítási engedélyt, vagy adjanak a vendéglősöknek is. A közgyűlés egyhangúlag elvetette az eddigi határozatot és a vendéglősöknek engedélyt fog adni nyaraldák felállítására. A főrendiház ülése május 3 án. Elnök : Majláth Gy. — A kormány részéről jelen van Szlávy József. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Majláth István képv.házi jegyző átadja tárgyalás végett a Spanyolországgal és a guatemalai köztársasággal kötött kereskedelmi és hajózási szerződést, valamint a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről szóló tjavaslatot. Ezen javaslatok fölolvasottaknak vétetvén véleményadás végett a 3 as állandó bizottsághoz utasittatnak. Cziráky János gr. bemutatja a jogügyi bizottság jelentéseit az úrbéri viszonyokról, az irtványokról s az Erdélyben behozandó arányosítás és tagosításról szóló törvényjavaslatok felett. Ezeknek tárgyalása a holnapután 10 órakor kezdődő ülésre tűzetik ki. Ezek után az ülés V/2 órakor eloszlott. Különfélék. — Nyáry Pál megürült képviselői székének betöltése is szóba jött már a jobb oldalon. A ráczkevei kerületben hallomás szerint gr. Széchenyi Ödön készül föllépni. Az ellenzék vezérférfiai, azt hisszük, nem fogják megengedni, hogy az apositio, melyet eddig a párt oly hatalmas bajnoka tartott megszállva, mint Nyáry Pál, • az ellenpárt kezére jusson. — Ideje volna a választási mozgalmat vezető választmányt megalakítani, nehogy körmünkre égjen a dolog, mint a múlt választásnál s az előrelátóbb ellenpárt leszorítson még némely biztosnak hitt területről is bennünket! — Országos közoktatás-ügyi tanács. Egy ilyen testületnek fölállítását tervezi