A Hon, 1871. december (9. évfolyam, 277-301. szám)

1871-12-03 / 279. szám

lazábbat­ magyarázni. (Zajos ellenmondás bal felől, helyeslés jobb felől.) Én, t. nár, valóban nem érzem magamat hi­vatva a régi megyék védelmére felszólalni, a házban eléggé hangosan elmondottam e részben argumentumaimat, mindazáltal kénytelen va­gyok constatálni, hogy nem áll a t. képviselő úr azon állítása, miszerint a megye egyik közgyű­lése által megejtett választásokat nem semmisí­tette volna meg. (Zajos ellenmondás balfelől: ügy van­ jobbfelől.)Megsemmisítette igen­is, tudjuk, hogy a régi megye egyik közgyűlé­sén adott követi utasításokat a másik köz­gyűlés megváltoztatta, (Felkiáltások balfelől: Ez egészen más!) sőt a követeket vissza is hívta, (Folytonos közbeszólás és zaj a baloldalon) és azok, kik a megyében éltek, megmondhatják jobban talán, mint én, hogy nagyon gyakran előfordult azon eset, hogy a megye egyik köz­gyűlésén bizonyos tárgyban kiküldött egy de­­putatiot és a másik közgyűlésen ugyanazon tárgyban egy másik deputatiot. (Igaz, úgy van­ jobbfelől. Ellenmondás balfelől.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy én talán helyeslem ezen eljárást; nem helyeslem, és épen azért küzdöttem azon törvény mellett, melynek 46-dik §-a az ilyen dolgokat elhárítja a jövőre (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj balfelől). És igen is a jövőre, mert a régi megye a régi törvény alapján áll és az uj megye ezen törvény alapján fog szerveztetni, melynek 46-ik §-ban világosan ki van mondva, hogy a napirendre kitűzött tár­gyakkal össze nem függő önálló indítványt,mely 24. § által­­előbb be nem jelentetett, a közgyű­lésen tárgyalni nem szabad. Ugyan­azon §. ha­tározza meg azt, hogy a megyék szabályokat fognak tanácskozásaikra alkotni, melyek jövőre irányadók lesznek. Tehát nekem ne tessék szem­rehányást tenni, hogy­­a régi megyét nem védel­meztem, én csak ezen törvényt védelmeztem, melynek 46. § a jövőre gondoskodik az ily eshe­tőségekről. (Zaj): A tisztelt képviselő úr a mithológiából hozva fel példát, engem Janushoz hasonlított, mely balra kancsukát, jobbra pedig czukros kenyeret osztogat. Engeddmet kérek, de visszautasítom ezen vádat. (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj balfe­löl.) Keresztül vezettem úgyszólván végleg a me­gye rendezését anélkül, hogy ebből a legkisebb collision­ támadt volna a megyékkel. A képviselő úr talán azt állítja, hogy Magyar­­országon csak egyetlen egy baloldali megye van, és ez Nógrád megye ? Engedelmet kérek, ellen­kezőleg, hivatkoznom kell arra, hogy néhány el­lenzék­ h­egy­nek, nevezetesen Bihcar megyének szervezési munkálatát példányképül állítottam fel a többi megyéknek, hogy több megye munká­latában változtatást idéztem elő, az­által, hogy Biharmegye munkálatát megküldöttem nekik, hogy a szerint vigyék keresztül a szervezési munkálatokat. Ez tehát nem Janus arcz, mert igazságot szolgáltattam Bihar megyének, daczára, hogy ellenzéki megye, a­kkor, midőn igazsága volt. (Helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől.) Azt mondja a képviselő úr, hogy csodálkozik felettem, hogy én, ki mindig a megyék túlkapá­­sai­ ellen beszéltem, most a megyék autonómiája mellett szólok. Megfordítom a phrazist és azt mondom, hogy csodálkozom, hogy a képviselő úr, ki a megyei autonómiát védeni akarja, meg­támadja azt, midőn a törvényre hivatkozva, ha­­tározatát fentartatni kivánja. (Helyeslés jobb — zaj é.-i ellenm­ondás balfelöl.) F­lnök. Tudomásul veszi a ház a minister úr válaszát ! (Igen ! Nem!) Azok kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörtént.) A többség tudomásul veszi. (Nagy zajj. Tisza Kálmán. T. ház! A házszabályok ér­telmében, mielőtt a napirendre térnénk, egy in­dítványt szándékozom beadni. Ezen indítvány vo­­natkozik az éppen most lefolyt interpellációra és az arra adott feleletre.Nem fogom a feleletnek,me­lyet a minister úr adott, többi részét érinteni, csak azt, a­mi jelen indítványomra tartozik. A miniszer úr azt mutatta ki, hogy­­ Nógrád megyében a no­vemberi határozat felfüggesztését azért nem mondhatja ki, azért nem avatkozhatik bele,mert kétségtelen, hogy az októberi végzés a törvény szoros magyarázata szerint, annak meg nem fe­lel. Úgy látszik a t. többség is ezen nézetben van, mert ezen alapon a miniszer válaszát tudo­másul vette. De a minister úr elismeri azt is, a­mit mindnyájan tudunk, hogy a megyéket az oly eljárásra, minőt Nógrádm­egye októberben köve­tett, köriratában ő szólította fel. Tisztán áll tehát, hogy saját elis­merése és a többségnek épen morotani szavazata szerint Magyarország belügymi­nisztere a törvényhatóságo­kat törvénymegsértésekre uta­sította. (Élénk helyeslés a baloldalon­; fel­kiáltások : igaz! Éljenzés ! ellenmondás jobbfe­­lől). Most méltóztatott ezt maga a minister ur is elismerni s a többség szavazatával ;ezen elisme­rést magáévá tenni. (Egy hang jobbfelől: Ejnye ! ejnye.) Már akár ejnye, akár nem ejnye, de a miniszer igenis mondotta, hogy azért kell bele­nyugodni abba, hogy a nógrádmegyei novemberi végzés megváltoztatta az októberit, mert az októberi a törvény szoros értelmének meg nem felel, és elismeri ő maga, hogy az oly eljárásra, minőt Nógrád megye októberben követett, ő hívta fel a törvényhatóságokat. Itt tehát nem kell bi­­zonyítgatás, nem kell argumentum, itt van a mi­niszer úr saját nyilatkozata. Ennek folytán miután azt tartom, hogy egy miniszter minden hibája fölött áll az ha maga a törvény sértésére hív fel egyeseket, vagy hatósá­gokat, miután a miniszter ezt saját bevallása szerint tette, indítványom a következő : „Miután a belügyminiszter, saját be­vallása és a többség már is kifejezett né­zete szerint a törvényhatóságokat a tör­vény megsértésére hívta fel, indítványo­zom , hogy ezen alapon vád alá helyeztessék.“ (Élénk helyeslés, bal felől éljenzés , derültség jobb felől.) Kérem ezen indítványomat kinyomatni és napi­rendre kitűzni. Elnök: Az indítvány ki fog nyomatni. Napi­renden a kérvények tárgyalása van. (Az elnöki széket Perczel Béla foglalja el.) Ezután a kérvényi bizottság ré­széről Hejdu Ignácz előadó legelőbb — soron kívül —azon kérvényről tett jelentést, melyben az egyesült magyar gőzhajózási társulat és több hajótulajdonosok kérik, hogy a császári királyi szabadalmazott Dunagőzhajózási társulat által életbe léptetni szándékolt s més részben meg is kezdett láncz vagy sodrony hajóvontatás hasz­nálata ne adassék azon társaság kizáróla­gos használatába, hanem annak használata minden hajótulajdonosnak biztosíttassák s a szükséges lánczvonal és gépezet vagy az állam költségén hozassék létre vagy e czélra külön alakulandó társulatnak adassék által annak elő­állítása. Ivánka Imre meg utólagosan több hajó­tu­lajdonos csatlakozó kérvényét adta be, úgy, hogy a Dunán úszó minden magyar hajótulaj­donos osztja már e kérvényt, kik m­integy 15 — 20 millió ifjot képviselnek. Itt arról van szó, hogy le akarnak szorítani a Dunáról minden magyar lobogót, és egyedül azon társulatot ré­szesítik előnyben, mely a germanisatiónak min­dig legveszedelmesebb terjesztője volt és most is az. Szónok igen érdekesen adja elő a magyar göz­­hajózás történetét, s azt, hogy miként kellett annak mindig szenvednie a cs. k. sz. d. gözha­­józási társulat nyomása alatt, mely úgy szólva, annak zsarnoka volt. Ezután élénk színekkel festi a magyar gözhajózási társulatnak a magyar kormány fennállása után történt mostoha mellőz­­tetését is. Elmondja, hogy miben áll az a sod­rony hajóvontatás és ecseteli ezek miatt a hajó­közlekedés nehézségeit a Dunának egyes szűk és zátonyos részein. A felsorolt roppant fondorlatokat és károsítá­sokat, melyek a hazát érték, e részben, lesz sze­rencsénk még bővebben megismerni akkor, mi­dőn ez ügy az iratokkal együtt a ház elé kerül. Szónok erélyes hangon és meggyőző argumen­tumok elősorolása után követeli az illetők nevé­ben a kormánytól, s különösen a közi­­minisz­tertől, hogy egyenlő mértékkel mérjen minden­kinek , mert az nem helyes eljárás, midőn ily concessiót az országgyűlés tudta és akarata nél­kül, még tán a miniszteri tanács meghallgatását is mellőzve, egészen titokban ad egy idegen társulatnak,­­ a magyar vállalatok kiszámít­­lan hátrányára. Ez nem volna más, mint gaz­dává tenni itthon az idegen cs. k. sz. dunagőz­­hajózási társulatot. A kérvényi bizottság ajánlatát fogadja el, mely így szól: Beismervén a bizottság azt, hogy a Dunafolyam mindenkire nézve egyenlően biz­tos és akadálytalan szabad használatára hátrá­nyosan hatható intézkedések s e tekintetben egyes társulatoknak vagy egyéneknek megen­gedett előnyök, a közlekedés fejlődésére s en­nélfogva a kereskedés érdekeire nézve országos szempontból nagy fontosságúak s kiváló figyel­met igényelnek, ezen kérvényt a közmunka és közlekedésügyi ministernek azon utasítással véli kiadandónak, hogy ezen tárgyat tanulmá­nyozván, a tényállásról s ezen újabb sodrony vagy lánczhajóvontatási s annak a Duna folya­mom alkalmazásának a Dunahajózásra nézve a közérdek szempontjából kilátásba levő hatásá­ról véleményes jelentése mellett, — az eddig ez érdemben tett vagy ezután teen­dő intézkedések­ről, oly időből tegyen a háznak előterjesztést, hogy ezen tárgy is a cs. k. szabadalmazott Du­­mg­őz hajózási társaságnak a ház tárgyalása alatt levő ügyeivel egyidejűleg elintéztethessék.“ Szólottak e kérdéshez Ürményi M., Kerkapoly K., Paczolay és Zsedényi, kiknek jelentéktelen megjegyzései után a bizottmány fentebbi véle­ménye egyhangúlag elfogadtatott. Továbbá Pest város több polgárainak a pol­gári házasság behozása tárgyában tett kérvénye Irányi Dániel és P­é­c­h­y Tamás felszóla­lása után a cultus és igazságügyérhez tétetett át. A lengyel-tótiak kérvénye K­lem­e­n­tis Gábor indítványára oly utasítással adatik a köz-. és igazságügyi ministeriumnak, hogy eljárásukról a háznak jelentést tegyenek.­­ A többi kérvé­nyek hosszú sora kevés hozzászólás után az il­lető ministerekhez vagy irattárba tétettek le. Ezután a felsőház által a bírói végrehaj­tókról szóló törvényjavaslatra tett módosítás tárgy­altatott, mely a központi bizottság szerint ebben áll: a 14-dik §. utolsó sorához e következő szavak tétessenek: „ellenkező esetben 100 írtig terjedhető birságban marasztaltatik el, ismétlés esetében pedig hivatalát veszti.“ (Bal felől he­lyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Ezen módosítással a törvény elfogadtatván, leg­magasabb szentesítés végett fel fog terjesztetni. Folytatjuk a költségvetés fölötti általá­nos tárgyalást. Trefort Ágoston: „T. ház! Üres háznak nem akarván beszélni, röviden kijelentem, hogy elfo­gadom a pénzügyi bizottság többségének véle­ményét a tárgyalás alapjául. (Felkiáltások: nem vagyunk 100-an, nem folytathatjuk a tárgya­lást !) Elnök: Én catalógust fogok olvasni. Ghyczy Kálmán: Méltóztassék az ülést 5 perc­re felfüggeszteni, ezalatt bejönnek majd a képviselő urak. Elnök: Szívesen megteszem, de azt, hogy a képviselőház határozata ellenére a képviselő urak távol maradása miatt a tanácskozást ne lehessen folytatni, azt nem lehet megengedni. (Felkiáltások: meg kell számlálni a képviselő­ket !) Tessék kérem helyeiket elfoglalni. (Ez alatt többen bejönnek). Most már azt hiszem, vagyunk 100-an és folytathatjuk a tárgyalást. Simonyi Ernő a budgettárgyalást úgy te­kinti, mint a­melynél átalánosságban a kormány politikáját is bírálat alá kell venni; s miután közelebb kormányválság volt ugyan, de azért a régi miniszterek mind a támlásszékben ülnek, az elnökségben is csak a személy változott, de Lónyay gróf nyilatkozata szerint az irány nem, azért politikájok megbírálásában épen úgy jár el, mintha még mindig a régi minisztérium ülne itt, mintha még mindig azon 8 minisztert szem­lélnek ott, kiket néhány év előtt hazafiai buz­galmában egy kártyagyáros megörökített. (Hosz­­szas helyeslés, derültség, melyben Kerkapoly pénzügym­­niszter is részt vesz.) Más országokban a kül- és belpolitikát meg­vitatják s ezzel vége van, de nálunk e kettőn kivül van még osztrák-magyar közös és horvát­­szlavén közös politika; sorba veszi ezeket. A külpolitikára nézve felhozza a gasteini és salzburgi találkozást, melyben a megállapodá­sokról sokat beszélnek, de tisztán csak azt le­het tudni, hogy e találkozás —­tán a birodal­mi központnak Pestre szándékolt áttétele miatt — keleten féltékenységet s ennek folytán Szer­biában reánk nézve kedvezőtlen hangulatot kel­tett. Szóló azt hiszi, hogy e részben a kormány nézetével is találkozik, mikor kijelenti, hogy Magyarországnak semmi­nemű h­ó­d­i­t­á­s­i vágyai nincsenek, ezért a féltékenység keleten egészen alaptalan. A­mi az osztrák-magyar politikát illeti, hatá­rozottan rosza­ja Andrássy volt miniszterelnök­nek jogtalan beavatkozását a cseh­ kérdésbe és az ennek folytán felénk fordult ellenszenvért egyenesen a miniszterelnököt és társait teszi fe­lelőssé. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) A horvát-szlavén közös politikára nézve ro­­szalja az ottani országgyűlésnek elnapolását. Erre nézve ezeket mondja. A horvát szlavón miniszter Iványi Dániel kép­viselőtársam interpellációjára adott válaszában elismerte azt, hogy neki része volt ezen elnapo­lásban, de ennek indokolását én részemről nem hallottam. Nem volt az tehát egyéb, mint sic volo, si jubeo. Azt mondta ugyan a miniszter úr, hogy az el­napolásba a horvát bán is beleegyezett. Megle­het, nekünk ez országgyűlésen a horvát bánhoz semmi közünk, feleljen ő a horvát országgyűlé­sen , de a horvát-szlavén miniszter a kiegyezési törvény szerint ezen országgyűlésnek felelős. És a miniszter úr meg nem állott itt, hanem tiltako­zott az ellen, hogy ezen kérdés ezen országgyű­lésen szóba hozatik, és tiltakozott a horvát-szla­vén autonómia nevében. Engedelmet kérek, ha­nem nekem ez épen úgy tűnik fel, mint midőn valaki tüzet kiált, a­ki maga rakta a tü­zet. (Derültség a baloldalon.) A miniszter úr szólal fel a horvát-szlavén autonómia nevében, a­mely országok autonómiájának tiszteletben nem tartására bevallja, hogy ő adta a tanácsot. (Tet­szés a baloldalon.) Tiltakozik az ellen, hogy ezen országgyűlésen szó lehessen a horvát­ or­­szággyűlésnek ily módoni elnapoltatásáról. En­gedelmet kérek, de már ezen válasz maga is, el­tekintve az alkományellenes eljárástól, mely követtetett és azon tanácstól, melyet ő adott, ezen válasz maga megérdemelné, hogy a minisz­ter úr perbe fogassék. (Tetszés a szélső­balol­dalon.) Tehát ezen háznak nincs joga hozzá­szólani a horvát országgyűlés létrejöttéhez vagy elna­polásához, midőn ezen háznak közel Vrv­ed ré­sze horvát képviselőkből áll. (Tetszés balfelöl) tehát ezen háznak nem volna abban szava, hogy itt 29 képviselő mi módon ül és szavaz ? Az ilyen theóriát én részemről most hallottam elő­ször. Engedjen meg nekem a miniszer úr, de ez minden esetre, nem mutatja, hogy akár a tör­vényességről, akár az alkotmányosságról igen világos felfogása legyen. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Azzal, hogy a horvát-szlavén országgyűlés több mint egy éven át nem ülhet össze, és hogy ezen tény semmi más által nincs indokolva mint erőszak és hatalom által, (Igaz! Úgy van! bal­felöl) beállott azon eset, hogy a mi országgyűlé­sünk is csonka, mert én azon urakat nem isme­rem el a horváth-szlavón országgyűlés törvényes képviselőinek. (Helyeslés a szélsőbalon) ők itt nem képviselnek senkit, képviselik önmagukat és sa­ját érdekeiket, a nemzetüket nem képviselik (Élénk helyeslés balfelöl). Red­éli, hogy ez alkot­mány elleni merénylet, mely valóságos állam­csíny, a törvény méltósága szerint fog megto­­roltatni. Ezután belügyeink kétségbeejtő szomorú álla­potára tér át. Kijelenti, hogy magának az or­szággyűlésnek alkotását, úgy, a­hogy van, nem tartja olyannak, melyben a legfőbb kellék, a függetlenség megvolna (Igaz ! balról.) Ott ül 40- nél több magas államhivatalnok, ott van 40-nél több igazgató tanácsos vasutaknál, kik mind­nyájan kisebb-nagyobb mértékben a kormány közbejárásával vagy egyenes cselekedete által jöttek azon hivatalokba; — van számos vasúti és más concessionarius, speculans, codificator,tan­felügyelő és kincstári uradalmi igazgató és egy sereg aspiráns (Általános derültség.) Uraim ! hogy egy ily elemekből összealkotott országgyű­lés független legyen, hogy egy ily elemekből ál­ló képviselőház függetlenül bírálhassa meg a kormány tetteit, az teljes lehetetlen. (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) Ott van még a házból ré­szint valóságos, részint amphibialis főispánokká, részint tvszéki elnökökké és ügyészekké kineve­zett egyének. Ezek függet­en birái a kormánynak nem lehetnek. Ő az ily módon alakított törvény­­hozást függetlennek nem tartja, míg az incompa­­tibilitást ki nem mondják. E mellett a főrendek­nél sincs a kormánynak többsége, hol többször leszavaztatott. A kormány többsége csupán h­i­­­vatalnokai, kiktől még a tiszta hazafi szándé­kot is kénytelen megtagadni. (Helyeslés szélső balon.) Ezután fájdalommal fog neki azon rákfene bonczolásához, mely a nemzeten rágódik: ez a demoralisatio! (Élénk helyeslés.) Oly erkölcs­telenségben, mint hazánk van, egy nemzet sem élhet sokáig. (Helyeslés balról.) Felhozza, hogy a pénzügyek megvizsgálására kiküldött bizott.­­ság jelentése a 69-ei pénzválságnak okát azon szédelgő társulatok és vállalatokban találta, a melyeknek élén mind a képviselők vagy fő­rendi tagok voltak. A corruptio jele azon rop­pant hirtelenséggel sokaknak történt iszonyú meggazdagodása, minek folytán uradalmakat, palotákat vettek olyanok, kik azelőtt semmivel vagy kevéssel bírtak. És ezek iránt a házban hasztalan tétettek kérdések, mert a többség lenevette; a közönség pedig látta, hogy a törvényhozás az ilyeneket elnézi sőt helyesli. Ez demoralizálóan hatott. — Felhozza a nyitrai kavicsok esetét, hol a hiva­talnok büntetés helyett kiegyezett, felhozza, hogy Mutz Hugo a ministeriumba letett k­i nem adható terveket másolt le, s midőn kij­elentette, hogy azt neki a ministeriumból tit­kon Csáky Tivadar gróf kerítette, ki, ekkor a vizsgálat elmaradt. (Mert gróf!) Felhozza, hogy a pestvárosi kapitány bűnügyeit, melyek közül több nyilvánosság előtt forog, s az esküdtszék előtt felszínre hozatott,csűrik csa­varják, de nem intézik el. Ezt látja a kormány, látja az ország s látja maga Magyarország fő­városa, és ez az ember mégis Pest városának kapitánya! (Felkiáltások balról. Igaz! Úgy van! Gyalázat!) Felhozza az esküdtszék előtt ország szeme elé került 3 főpostatiszt botrányos dolgait, kik közül kettő még magasabb, ál­lásba emeltetett, egy pedig királyi tanácsos czi­­met nyert. Felhozza, hogy a magyar keleti vasúti concessiót a mumustól való félelem miatt miként lopta meg, miként dugott 635 ezer forintot zsebre s miként akasztott majdnem egy milliót az ország nyakába, azután még sem építették ők ki. Felhozza, hogy egy ma­gas ministeri hivatalnok majdnem 100,000 frt ára váltót hamisított, — aztán útlevelet ka­pott s mikor odébb állott, csak akkor kezdtek aztán lármázni, hogy miért nem fogták el. (De­rültség.) Ez óriási corruptióhoz képest a közösügyi al­kut gyermekjátéknak tartja, mert a közösügye­­ket, a kellő idő elérkezvén, egy tollvonással el lehet törölni, de a corruptio generatiokon át fog rágódni a nemzet testén (igaz! igaz ! a bal és szélsőbal felöl) azért pedig felelős a magyar kor­mány, felelős azon többség, mely a kormányt e házban támogatja (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Áttérve a belügyminiszer körébe, az épen elébb látott esetnél fogva nem szól hozzá, mert ezt alig tehetné tisztelettel azon miniszerrel szemben, ki előtt midőn korteskedésről van szó, nincs törvény. (Élénk helyeslés balról.) Kiszá­mította, hogy a kormány­ 30 ezer hivatalnok­nál többet állított be, kik évenként 30 millió­nyiba kerülnek az országnak. Ez egy egész hadsereg, melylyel rendes katonaság nél­kül is lehet korteskedni. (Igaz ! igaz ! úgy van ! balról) Felsorolta azon tárgyakat, a melyekről a többség törvényt igértetett a trónbeszédben a királylyal, de a mely ígéretet beváltani nem tudják s igy a király tekintélyének ártanak (Úgy van!) Megemlékezik, hogy a papoknak en­gedtek, hogy ezek aztán majd korteskedjenek s kijelenti, hogy olyan papot nem tud becsülni, ki mint a prímás tet­e, cortes körlevelet adott ki. (Élénk helyeslés!) Ezután áttért a kérdés pénzügyi ol­dalára. Máshol csak rendes és rendkívüli bud­get van; nálunk e mellett közös budget, hitel és pénztárműveleti budget , aztán 4—5 póthite­­lt budgetünk. Ez azért van így össze­bonyolítva, hogy senki se legyen képes azt megérteni és fi­gyelemmel kísérni, hogy lehessen gazdálkodni. A Kerkapoly pénzügyminiszter előterjesztését oly haszontalan műnek tartja, mely nem állam­férfihoz, de csak egy ispánhoz illik.­­ Azt mondja és példákkal bizonyítja, hogy Ker­kapoly a krajczáros gazdálkodáshoz ragasz­kodik , de azon magaslatra nem bir fele­melkedni, hol egy pénzügyminiszternek állni kell. (Senki sem kételkedett benne, kivált bal­felől.) A kormány adórendszere abban áll, hogy Smerlingtől átvett egy rakás számot, adólajstro­mot, s azon hadi pótlékokat is állandóan szedi, melyeket a sógor csak háború idejére rótt volt ki, mégis deficittel dolgozik. (Helyes.) Továbbá a budget általános helyeit bonczolja, közbeszőve azon mulatságos jelenetet, hogy a pénzügyminister Wahrmann kezét beszéde végén megszorította, de az elején nem volt benn, a­hol W. olyanokat mondott, miért nem szorongatta volna nagyon a kezét. (Nagy derültség.) Kifejti, ho­­y Európában a legnagyobb egye­nes adót mi fizetjük. — Egy angol Pesten loco­­motiv-gyárat akart építeni, de nem lehet — úgy­mond — két oknál fogva: először, mert az adó igen terhes; másodszor pedig,mert a magyar kormány privilégiumot adott egy bécsi lokomo­­tiv-gyárosnak, úgy hogy csak attól lehet és csak azon systhema szerint készült lokomotivot venni, melyre a bécsi gyárosnak privilégiuma van. Az egyik visszaélés, a másik ferde felfogás, mely megakadályozta pl. e tekintetben a locomotiv­­gyár felállítását. (Felkiáltások: Három óra ! folytassa holnap !) Elnök: A beszédet megszakítani nem le­het ! (Felkiáltások: Ma! Holnapután.) Talán nem sok van hátra? Elnök: Kívánja a ház, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésben folytassa? (Felkiáltások : Holnapután !) Tehát képviselő úr beszédét holnapután folytatni fogja. Ülés vége 3 óra 5 perczkor. Pe­st me­gye iskolatanácsának ren­des évnegyedi közgyűlése. — Második nap. — Dec. 2-dikán. Elnök: S­z­á­s­z Károly tanfelügyelő, jegyző: Dalmady Győző. Elnök az ülést T/211 órakor megnyitván, jegyző mint előadó előterjeszti a községi iskolaszékek jelentéseit s az azokra tett szakbizottsági véleményekkel együtt. Első­sorban a Szád a községben felállítandó közös iskolához szükséges két tanítói s egy segéd tanítói állo­más díjazására vonatkozó jelentést olvassa föl, bemutatván a díj­levelet is a szakbizottság pár­­tolólag beterjesztett véleményével együtt. Jól­lehet az egyik tanítói fizetésre nézve a felaján­lott készpénzbeli összeg nem üti meg a törvény­ben megszabta tanítói fizetés minimumát a 300 frtot, azonban az iskolatanács abból indulva ki, hogy a törvény ezen minimumra nézve nem em­líti, hogy az készpénzbeli fizetés legyen, ez eset­ben pedig a fölajánlott készpénzbeli fizetés és a tanítónak használás végett fölajánlott földbirtok jövedelme együttesen túlhaladja a megkívántató 300 frt fizetési minimumot, az iskolatanács ezen jelentést elfogadja, s a tanítók választásának eszközléséről gondoskodni a tanfelügyelőt bízza meg, hogy az a szabályszerű módon történjék, s erről a jelentést a legközelebbi ülésben terjesze be. Ezzel együttesen bemutatja előadó S­z a­d a község kérvényét is 468 főt államsegély tárgyá­ban, E­­bből folyólag felolvassa a szak­bizottság véleményét, az államsegélyezési kérvényre vo­natkozó azon rendeletekre nézve, a­melyeknek közlését az iskolatanács tagjaival, hason esetek­ben tájékozásul, tudomásvétel végett szükséges­nek tartja. Ezen rendeletek, — a népiskolai épü­lets tervek és a néptanítók nyugdíjintézetére vonat­kozó rendeletek kivételével — a­melyekre nézve elégségesnek tartatik,ha azok egy-egy példánya az iskolatanács tagjainak használat végett a le­véltárba letétetnek a tanfelügyelő által, — több­­szörösittetvén, az iskolatanács tagjai között ki­osztatnak. Bemutatja ezután C­z­e­g­l­é­d városának s a tanügyi bizottságnak jelentését, a melyben tu­datja, hogy az egyik tanítói állomás megürülvén, ezen tanítói állomásra Káposztás Já­nost választotta meg, — s ezen választás megerősítését kéri. Mivel itt nem uj dijlevélről van szó, hanem a régi díjlevél mellett egy meg­ürült tanítói szék betöltéséről, e szempontból in­dulva ki az iskolat­anács, a választást megerősíti s a dijlevél bemutatását nem kivánja. Hason tárgyú Uj-Pest iskolaszékének jelentése is. Szalk­ Sz.­­ Márton bemutatja négy rendes tanítói állomás betöltésére vonatkozó d­ij­­levelét megerősítés végett. Az iskolatanács e dijleveleket megerősíti. Szóba jött itt a közös iskolák, é­s az azokban alkalmazott tanítók számáról s az azok fizetésé­re vonatkozó statistikai kimutatás. Az iskolata­nács felkéri a tanfelügyelőt s a jegyzőt, hogy ily rövid kimutatást készítsen az iskolatanács tagjai­nak használás végett. Előadó folytatólagosan olvassa Miske köz­ség jelentését, hogy a segéd tanítói állomást ren­des tanítói állomásra emelte, bemutatván egy­szersmind az erre vonatkozó díjlevelet i­s, a­mely a tanítónak 300 frt készpénzfizetést, lakást stb. biztosít. Az iskolatanács örvendetes tudo­másul veszi ezt, de nem fogadhatja el ezen jelen­tés második részét, a­mely arról értesíti az isko­latanácsot, hogy rendes tanítónak megválasztot­ta Salamon Béla eddigi segédtanítót, s elfogadja e részben a szakbizottság azon vélemé­nyét, a­melyben ezen választást nem ajánlja megerősíteni azon okból, hogy a választáson kiküldött nem volt jelen, és a képesítési bizony­latok sem voltak mellékelve. Ezzel együttesen olvassa előadó a szervező bizottság jelentését azon kérvényre, a melyet Miske község nyújtott be s a melyben a közös iskola fentartására 317 frt 24 kv államsegélyt kér. A szakbizottság vé­leménye az, hogy mivel a község a múlt évi e tárgyú számadásokat nem terjesztette be, jelen államsegély tárgyában beadott kérvényét az ideig pártolólag felterjeszteni a vallás és köz­oktatási ministeriumhoz nem ajánlja. — Az isko­­­olatanács e véleményt magáévá teszi. N­a­g­y-K­á­t­a községe beterjeszti számadá­sát de csak kivonatilag okmányok nélkül, azon 800 frt államsegélyről, a­melyet közös iskolai épület építésére kapott. A rendes okmányilag bizonyított számadást azért nem terjeszthette be, mivel ezen épületet a község építtette,de az épület többe került mint az adott 800 frtnyi államsegély összeg, s a számadások ezen 800 írtról a község kiadásaival együtt kezeltetvén,azok pedig felül­vizsgálat végett Czeglédre be lettek küldve, igy a hivatalos okmányok is be lettek terjesztve, kü­lönben államsegélyt kér. Az iskolatanács itt is el­fogadja a szakbizottság véleményét. Ezután olvassa előadó a­ szakbizottság jelenté­sét Fels­ő-D­a­b­a­s iskolaszékének azon je­lentésére, a­melyben bemutatja a 264 frt 48 kr. összeget tevő nyert államsegélyről szóló szám­adásokat, s melyek okmányilag vannak bizo­nyítva, s új államsegélyt kér. Az iskolatanács, a szakbizottság véleménye szerint, a számadáso­kat helyben hagyja, s az alól a gondnokot s a községet fölmenti, a kérvényt pedig pártolólag, terjeszti fel a vallás és közoktatási minisztéri­umhoz. Elnök bemutatja hogy tegnap kapta a Gy­ö­m­­r­ő község iskolaszékének kérvényét államsegély tárgyában. Ezen kérvény a szakbizottság előtt nem volt, és így arról érdemlegesen szólani nem is lehet. Az iskolatanács ezt tudomásul veszi, s felkéri az elnököt, hogy azt elnökileg intézze el. Ezután olvasta előadó M i s k e község leve­lét. M i s k e község ugyanis 650 frt építési ál­lamsegélyt nyert a múlt évben, de úgy­hogy ezen összeg betábláztassék a község ingatlan vagyoná­ra, hogy az esetben, hogy ha a község a közös is­kolát ismét felekezetivé változtatná, ezen a 650 frt építési államsegély visszafizetése biztosítva legyen. Ezen fent említett levél, ezen betáblázás eszközlésére vonatkozó okiratot tartalmazza, a­melyben a község megengedi, hogy ezen összeg a község összes ingatlan birtokára betábláztas­­­ék, egyszersmind kijelentvén azt, hogy iskolá­ját nem alakítja át felekezetivé ismét, s ha ezt tenné a kapott 650 frtnyi államsegélyt kész visszafizetni. — Az okiratok átadatnak Végh Jánosnak, ezen betáblázás eszközlése vé­gett, — a ki ebből folyólag az ez ideig hozzá ily tárgyban áttett betáblázási ügyekről tesz je­lentést. Fels­ő-D­a­b­a­s iskolaszéke beterjeszti je­lentését az 1870—71. iskolai évről, a melyben igen sok és érdekes adatok vannak. — Tudo­másul vételik, s a többi hason iskolák is sü­rget­­tetni fognak ily jelentések mielőbbi beadására, ezen most beadott jelentés pedig a szervező bi­zottságnak adatik ki, hogy arról s az ezután beérkezendő jelentésekről a márcziusi gyűlésen tegyen jelentést. Ezután két miniszeri rendeletet olvas föl jegyző, a­melyeket a vallás és közoktatási mi­niszer intézett az­ iskolatanácshoz, illetőleg annak elnökéhez. Az egyikben a felnőttek oktatásának folytatására hívja fel a tanfelügyelőt, és hogy azt most különösen a téli estéken minél nagyobb körben igyekezzék foganatosítani, tárgyai lévén ezen felnőttek oktatásának az olvasás és írás, s ha lehetséges , az illetők ezt már elsajátítot­ták, a számtanítás is. Ez oktatásért díjazásként a múlt évben is gyakorlatban volt összeg bizto­­síttatik az illetőknek. A másik rendelet a községi iskolák építése s átalakítása tárgyában fölterjesztendő szabály­szerű tervek és költségvetésekről szól, megje­gyezvén azt, hogy ezután államsegély csak azon esetekben adatik, ha ezek rendben s tökéletesen fölszerelve terjesztetnek be. Új-Pest elöljárósága jelenti, hogy az iskola­szék gondnoka , az iskolaépítés végett ny­ert államsegélyről a számadást még nem készíte­te el. Az iskola­tanács értesülvén ezen jelentésből hogy a számadás még most sem készült el, felké­ri az illető szolgabirót, hogy találjon módot, hogy ezen számadás mielőbb beadassék. Végül egyéb tárgy nem lévén, Dalmady Győző visza­­­tér azon határozatra a melyet az is­kola­tanács ma fentebb a közös iskolák s az azok­ban alkalmazott tanítók számáról s azok fizetésé­ről szóló statistikai kimutatásra nézve határozott, s erre vonatkozólag megjegyzi, hogy legczél­­szerűbb lenne, hogy ha ezen állapotról szóló ki­mutatások ülésről ülésre terjesztetnének be,mivel e tárgyban időközönként változások állanak be. Az iskola­tanács ezt elfogadja, s kimondja, hogy a jegyzőkönyv­et értelemben készíttessék. — Több tárgy nem lévén, ennek köszönetét mondva a tagoknak ügybuzgalmukért s kitartásukért, az ülést fél 1 órakor bezárja. Különfélék.­ ­ A budapesti korcsolyázó egylet csarnokát nők számára berendezen­dő bondok­ral, étkező helys­éggel és egy ruha­tárral fogja nagyobbítani. Azonkívül a szoba, Folytatás a mellékleten.

Next