A Hon, 1873. március (11. évfolyam, 50-74. szám)

1873-03-03 / 51. szám

*II. szám. XI. évfolyam. Esti kiadás. Buda-Pest, 1873. Hétfő, mart. 3 Szerkesztési iroda.: .:J Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet ________ _* A lap szellemi részét illető minden közlemény* a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad-', tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési dij : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . ................................ 6 frt — 'kr. 6 hónapra..........................................12 1» — » Az esti kiadás postai különkü­ldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év ^folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­­denkor a hó^első^napjától­ számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-­­ tere, Athenaeum-épület) küldendők.­ ­ Budape­t március 3. ,i­­ Budapest, márt. 3. A ház mai ülésében a kultuszminiszté­­rium rendkívüli költségvetése előtt a d­e­l­e­­gációk összehívására vonatkozó kir. leirat lett volna tárgyalandó s ez alkalomból az uj választás megejtésének kérdésében hossza­sabb vagy a múlt évi delegátio újból kikül­désének kérdésében hoszabb (a jobboldal­ról megindítandó) vitát várt a ház. E kérdés azonban elnökminiszter bécsi útja folytán elmaradt, s a ház az elég hosz­szas napi­rend előtti tárgyalás után — a m­elyek­ből­­ Horn Ede igazolásáról szóló jelentést, s Kiss János, tár a parlagiság s­ü­tésből V- 41. A routinetalanság ne továbbja szerint fogalma­zott S gondolt, no TMért a dolog érdemére nézve teljes megfigyelést érdemlő interpe**.. tióját emeljük ki — a vallás és közoktatás­­ügyi miniszter rendkívüli költségvetésének A vitát ftz egyházi ezer mélyét a rendkivüli költség-­­ pénzügyi bizottság a rendes­­indítványozott áttételni M­á­j,t K­é­­tgy­i Dezső nyitotta meg, egy sikerült fel­szólalással, melyben a „szabad egyház szabad államban“ elvéből indulva ki, követelte az összegnek a rendkívüli költségvetésben ha­gyását. Szólt az ellen, szárazon, mint mindig, Gutz Gyula , s a szerbek külön süzetét védek­­ezve, Maximovics Miklós. Az egyházi v­ezé­­rek részletezésénél azután hosszabb viták ke­letként©'*. Az ágostai hitvallású­ak összegénél Lázár Ádám, a miniszter és Schreiber Fri­gyes, a görög keleti hitvallásúakénál Matics Jánoss Miletics Szvetozár szólaltak fel. A kér­dés érdemének,­­ hogy t. i. az összeg a ren­des vagy rendkívüli költségvetésben szavaz­tassák e meg — eldöntését a ház az egyes egy­házak segélyezésére előirányzott összegek meg­szavazása után elhalasztás­igy tudósításunk be­fejezéséig — Vál­igg— e kérdésben határozat nem hozatott. A miniszterelnök ma reggel utazott Bécsbe. Az új belügyminiszter­­ Sz­a­­p­á­r­y Gyula gr. a napokban teszi le ő föl­­ségre kezeibe az esküt. Tóth Vilmos fölccenté­­sét a holnapi, vagy a szerdai hivatalos lap fogja közölni. A közmunkatanács üresen délbte jövő alelnök székére Podmaniczky Frigyes bárónak kineveztetése bizonyosnak t­ekinethető. A rosz­karban levő bánsági utak javítását tervezi az osztr. államvasut-társaság. Tervei a következők: Az államvasuttársulat kötelezi magát 10 esz­tendő leforgása alatt évenkint 4000 köböl útépítési anyagot részint Vecsésről, részint Baziásról nemcsak ingy­en szállítani, hanem legnagyobb részt ingyen is átteni az építési helyre. Ezen évi 4000 köbölnyi mennyiség elegendő minden évben két mértföldnyi országút és annak oldalán töltések s árkok építésére 4—4V2 ölnyi szélességben, melyből maga a tulajdon­­képeni úttestre 2 Ws—3 öl esik. Az 1873. évben az igazgatóság Félegyházán, Gyertyá­noson és Vaská­­ttyon határozta el az útépítést s az e vidéki vasút­vonal főnökét utasitotta, hogy a községeket az épí­tésben szóval és tettel segitse. Ezen kötelezettség évenkint legalább 150.000 forintot s igy tiz év alatt 11­2 millió frtot vesz igény­be. A társulat ehez csak azon egyetlen feltétel kö­tötte, hogy az utak jó karban tarthatása végett az illető községek jogosítva legyenek minden mázsa teher után, a­mely ezen az uton a vasúthoz vitetik, 1 krajczár vámot szedhetni. Ezen vám, melyet az államvasuttársulat fog a község javára és felügye­­lete alatt beszedni, az utak fenntartási költségeinek fedezésére szolgáland. A kormány igen szívesen fogadta az ál­­lamvasut ezen ajánlatát, a terv foganatosítása már csak jobb időjárás beálltától függ s a köz­ségek javára kikötött lény­egtelen kedvezmény megadásától. A közös hadügyi költség­­vetésre nézve írja a „N. Fr. Presse,“ hogy a közös hadügyminiszter mind a rendes, mind a rendkívüli költségvetésben a folyó évre előirányzott, tehát a megsza­vazott összegnél 5.605.770 forinttal többet vett föl normális összegül. Ehez mind a ren­des, mind a rendkívüli költségvetésben jelen­tékeny emelkedés járul még. A rendes költ­ségvetésben az élelmi­szerek árának emelke­dése, a rendkívüli költségvetésben új fegyve­rek beszerzése játsza a főszerepet. A hadügy­miniszter, mint már említik, 100,000 Werndl­­féle fegyverre 4 milliót előirányoz. Jelentékeny összegeket vett föl a had­ügyminiszter még építésekre is , és pedig az olmützi erődítésekre, a krakói tábor teljes ki­építésére végre a przemysli és komáromi erő­dítésekre. A tengerészetet illető tavalyi elő­irányzatát a hadügyminiszter ismét megnyita. A „Temps“ ismerteti kivonatosan Cas­te­­­a­r azon memorandumát, melyet kö­zelebb a külföldi spanyol képviselőkhöz in­tézett s melyben a helyzet alapos feltüntetése mellett a spanyol köztársaság elisme­résének szükségét hangsúlyozza. „Röviden kifejtve azon okokat, melyek Spa­nyolországban a régi monarchia tekintélyét meg­semmisítették és az 1868-as forradalmat előidézték, megjegyzi a spanyol külügyér, hogy miután az európai kormányok elismerték a forradalomból ke­letkezett kormányt, nem­ vonakodhatnak elismerni most a spanyol kormányt, mely annak logikai kifo­lyása. „Az alkotmány­ozó kortes“ — folytatja caste­­lát, három indokból tartotta meg a monarchiai for­mát: először, hogy megfeleljen a spanyol nép hagyományának, másodszor mert ez által a forrada­lom szabadelvű alaptanait megszilárdítni hitte; és harmadszor, mert a spanyol kormányformát ösz­­hangzásba akarta hozni azokkal, melyek csaknem egész Európában uralkodnak. Monarchiánk volt tehát, de nem találhattunk monarchát. Spanyolor­szágban nem volt sem oly dynastia, mint pl. az an­gol uralkodóház, mely vallási és nemzeti érdekeket Németország ország egységét. A mi dynastiáink, melyek egyike polgárháboruban legyőzetett, másika a forradalom ~ -^fott a tróntól, minden tekintélyöket a tál megtosanj.. . Uunk mint Belgium, Hol­elvesztettek. Mi nem vo»**.. •• . szerződések land, Görög- és Oláhország nélöátétkoi»» ... • által ái fitonarchiai formához kötve 8 kénytelen­—. voltunk külföldön kefééni magunknalk királyt azon kettős veszélynek téve ki magu­nkat, hogy Európá­ban nyugtalanságot okozzunk és a spanyiolok nem­zeti k­éíszi­letét megsértsük. Kezdetben egy hatalom sem akart segítségünkre jönni... A szomorú tapaszta­lás megmutatta azt, hogy az általános béke­ szem­pontjából legjobb lett volna összegyülekeznünk és azonnal megállapítanunk a köztársaságot, mely ma már életben van. De a kortes kezei meg voltak köt­­eje. Adott nekünk egy magas születésű királyt, ki derélt­, a, többi fejedelmekkel rokonságban áll és tisztelettel viseltetett az a­lkotmány iránt. Mind­­azáltal e szép tulajdonok nem voltak képesek kiengesztelni a megsértett nemzeti érzületet. A fiatal fejedelem megérte ezt és lemondott a koronáról. Mi volt itt a teendő ? Kérni a királyt, hogy vonja vissza lemondását , tekintélyünk alatti lett volna. A trónfosztott dynastiát visszahívni lehetetlen volt. Katonai dictaturát alkotni esztelen dolog lett volna. Igen veszélyes dolog lett volna csak ideiglenes kor­mányt hozni létre. A kortes tehát hatalmának sza­bad gyakorlata útján a köztársaságot kiáltotta ki. Ez nem forradalom,hanem szükséges evolutio volt.Min­­den polgári s katonai hatóság sietett támogatni a nem­zetgyűlés e határozatát. A conservativ osztályok fel­fogták e változás szükségességét. Fejtse fel a kor­mánynál, melynél ön accreditálva van, hogy a mi kormányunk nem lehet­ Európában az egyenetlenség fáklyája. Ezen átváltozás tisztán belü­gy és nincs összefüggésben a politikai és nemzetközi problémák­kal, melyek Európát foglalkoztatják. Amerika és Svájci elismerték a spanyol köztársaságot. Van jogunk remélni, hogy a többi hatalmak is el fognak minket ismerni. Az idegen népek nem követelhetik tőlünk, hogy erélyt fejtsünk ki, ha meg­tagadják tőlünk az egyet­lent, nőtt tőlük kérünk, erkölcsi tárráogatásukat.“ Mint m­ár jeleztük ot­­t, a spanyol cortes febr. 24-én választott be 5 új tagot a kormányba. A választás i­egejtése és kihir­detése után Figu­eras ministerelnök programmbeszédet tartott, mely­ben kiemeli, hogy még mikor, mint az ellen­zék tagja működött, akkor is azt hitte s hiszi most is, hogy állandó köztársaságot csak magára a régi republikánusok pártja nem alapíthat; épen ezért a mostani kormánynak — úgymond — minden hazafias párt támo­gatására van szüksége. „A kormány semmi esetre sem fog párt­­politikát követni; politikája széles, alapos és nemes lesz. E politika be fogja azt bizonyítni, hogy előttünk, mint Jézus Krisztusnak a szőlőről mondott híres példabeszédében, ér­demesek azok is, kik későre és azok, kik jó­kor érkeztek. Nagy elismeréssel vettük azon áldozato­kat, melyeket a progressista és a radikális párt hozott, mely megalkotta a monarchiában a szabadságot, melyet annyira imádott. Mi örömmel fogadjuk és hévvel keressük a prog­­ressisták támogatását, kik ily nagy áldozatot hoztak a haza oltárára. “ „Uraim, ha minden párt fog minket gyá­­molítni, azt hiszem, örökre megszüntetjük a conspirátiók korszakát Spanyolországban, hol annyi conspirátort és oly kevés polgárt lá­tunk. Ma már egy legfőbb törvényszék léte­zik, mely alkalmas arra, hogy mindent béké­sen megoldjon ; értem az általános szavazat­jogot.“ A­mi minket illet, mi első kötelességünk­nek ismerjük : fentartani a szabadságot a kö­zelebbi és minden más választások alatt — míg e székeken fogunk helyet foglalni.“ A franczia nemzetgyűlés febr. 27-ei ülésében kezdette meg az általá­nos vitát a 30-as bizottság jelen­­tése felett. Kimondatván a sürgősség, szót emelt M­a­r­cére (balközép ) Hangsúlyozod békülékenységet, de másfelől azt is, hogy az ország egyszer már tisztába akar lőni önma­gával. De a bizottsági jelentésben homályos és ellentmondó passusok foglaltatnak. Eze­ket tehát felsorolja. Az ország már rég óta óhajt valami defínitivumot s a nemzeti munka az ideiglenesség alatt szenved. Az ország hal­lotta szavát s ennek viszhangja volt Thiers üzenete, mely a házban többséget vivott ki. (Ohó ! jobbról.) E fontos körülményt Broglie jelentése nem is említi. A baloldali kör hétfőn folyó hó 2-kor, esti 6 órakor értekezletet tart. — A baloldali kör tegnap esti (márcz. 2.) értekezletén a közeledő­­­elegátiot illető király­ leirat volt tárgyalás alatt. Élénk vitát keltett azon kérdés, ha van-e hivatva egy delegátio két vagy többi költségvetés tárgyalására ?!A kir. leirat alakját illetőleg szintén megjegyzések merültek föl. —­ A pénzügyi bizottság múlt szombaton este tartott ülésében a gömöri vasutak ügyével folglalkozott. E vasutakat ugyanis, mint tudva van a törvény államköltségén úgy rendelte ki­építtetni, hogy mérföldenként 311,000 frtnyi elsőbb­ségi kötvény bocsáttassák ki, és 100,000 forint állam­segély adassék.A miniszter kiírta a verseny­tárgyalá­sokat, azok eredménye azonban az lett, hogy a ki­építésre legolcsóbban vállalkozók is magasabb és az előirányzott költségeket jóval meghaladó ajánlatokat tettek. Daczára annak, hogy a miniszter 136,000 fttal leszállította az ajánlatokat, mindamellett is a tisolcz­­feledi s­zánréve­­ nádasdi vonalak összes előállí­tási költségei 800,000 frttal haladják meg a minisz­teri előirányzatot. A törvényt tehát ennek értelmé­ben módosítani kell és miután hosszas időbe kerülne, míg a törvény létre­hozathatnék , a jelen viszonyok közt a miniszter jelenti, hogy ily alapon szerződik a vállalkozókkal. A bizottság átvizsgálván a dolgok meggyőződött az előterjesztés alaposságáról állnak. Javasolni fogja a háznak utasittassék s ennek folyta. „ a törvényjavaslatot a ház elé a miniszter arra, hogy terjeszss fel Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése márt. 3. Elnök Bittó István, jegyzők»’ Szeniczey Ödön, Wächter Frigyes. Szenczey Ödön olvassa a múlt ülés jegyző­­könyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Kínok bejelenti Arad megye feliratát az orso­­vai vasútnak Aradból kiindulása iránt, s Szabadka város kérvényét, melyben Újvidék jogsérelmei miatt benyújtott kérvényét pártolja. Paczolay Jánnos a selmeczi­­ bányatársi élat kérvényét nyújta be, régibb sérelmeik orvoslása iránt. Svarcz Gyyu­la az összes tanítóegyletek kér­vényét nyújtja be, a ház iformányainak könyvtáraik számára való megküldetése iránt. Péchy Jenő a nagybányai bíróság segéd és kezelő személyzetének kérvényét nyújtja be fizeté­sök fölemelése iránt. Mind e kérvények kiadatnak a kérvényi bi­zottságnak. Kiss János a zarándmegyei főispán kineve­zése ügyében intéz interpellációt a belügyminiszter­hez, mert az ő tudomása szerint a ma főispánná kine­vezett Höszler Nándort 848—9-ben a muszkavezetők közt első rendben szerepelt s azután minden kény­uralmi kormányok mindegyikét hiven szolgálta. Kérdi a minisztert, hogy ez a compromittált egyén csakugyan azonos-e a kinevezett főispánnal ki igy a főrendiház tagjainak sorába lépne, s ha csakugyan azonos, kérdi, szándékszik-e a politikai morál s a hazafius becsületérzés követelményei szerint őt ez áll­­ástól fölmenteni s helyébe más valakit nevezni ki. Az interpelláló kiadatik a belügyminiszternek Csemegi Károly Arad megye feliratát nyújtja be az aradi lyceum jövő évben megújítása iránt. Ki­­adatik a kérvényi bizottságnak. Miletics Szvetozár két interpellációt intéz a belügyminiszterhez, az elsőt az újvidéki gimnásium­­mal szemben állítólag elkövetett erőszakos eljárás iránt, a másodikat pedig arra nézve, hogy egy új­vi­déki tanár, a­ki a Zastava szerkesztőségében foglal­kozott,ezért elannyira sok kormány­biztosit faggatás­ban részesült, hogy kénytelen volt elhagyni hazán­kat, Szerbiába menni át, talán egész jövője feláldo­zásával. Nagy György hat­ javaslatot nyújt be, amely szerint ezután a néptanítók segélyezésére megszava­zott összeg ezután praecisebb módon osztassék ki. Ki fog nyomatni, szétosztatni, s a ház később fog iránta határozni. Tolnay Károly, a VIII. igazoló bizottság el­nöke a vágyi helyi választás iránt elrendelt vizsgálat­ról tesz jelentést, a­mely szerint a választás el­len felhozott vádak nem igazoltattak, s igy Horn Ede végleg igazoltatott. (Élénk éljenzés.) Tudatja egyszersmind, hogy a felek a költségek egyenletes megtérítésére ítéltettek. (Mozgás.) Felolvastatnak ezután az iratok, mire elnök Hornt végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. Radó Kálmán a gazdasági bizottság előadója benyújtja a gazda­bizottság két jelentését, egyiket a ház könyvtára számára bérlendő új helyiségre, mási­kat az eddigi elnöki fogalmazói állás elnöki titkári ranggá emelése iránt. A ház intézkedni fog a napirendre tűzések iránt. Következik a napirend első tárgya, a szombati ülésben történt szavazás eredménye. Megválasztot­tak a pénzügyi bizottságba: Muzslay 216, Móricz Pál 197, Simonyi Ernő 193, Prileszky Tádé 188, Fálk 180, Molnár György 151 szavazattal. A jogügyi bizottságba megválasztottak: Hor­váth Lajos 218, Szilágyi Dezső 218, Hódosi Imre 217, Paczolay János 216, Matolay Etele 216, Madas Károly 216, Györfy Gyula 216, Hoffmann Pál 215, Horánszky Nándor 214, Perczel Béla 213, Vidlicskay 212, Roxán Mihály 213, Horváth Boldizsár 210, Eötvös Károly 203 , Lázár Ádám 102 szavazattal. Beadatott összesen 227 szavazat, 2 üres volt. Elnök. A napirend második tárgya lenne a delegációk összehívása iránt kibocsátott kir­­eirat tárgyalása. Minthogy azonban az elnök miniszter fon­tos ügyben eltávozni kényszerült, kéri e házat, ha­­laszsza el e kérdés tárgyalását. (Átalános helyeslés.) Következik erre a napirend harmadik tárgya, a kultusminiszter rendkívüli költségvetésének tárgya­lása. Egyházi czélokra előirányoztatik 310,000 frt a pénzügyi bizottság ez összeget megszavazásra ajánlja, azonban a rendkívüli budgetből a rendesbe kívánja áttétetni. Majthényi Dezső felszólal s pártolja az ere­deti javaslatot. A ház, mikor ez összegnek a rendkí­vüli költségvetésbe áttételét elrendelte, a szabad egyház szabad államban elvéhez akart közelebb jutni egy lépéssel, s azon nézetének adott kifejezést, hogy az egyházak dotatiója rövid idő múlva meg­szüntethető lesz. Ennek számtalanszor adta bizonyí­tékát a ház, adta akkor is, mikor Pest belváros képviselőjének indítványára a kötelező polgári há­zasság mellett nyilatkozott. Azóta, igaz, sok víz lefolyt a Dunán. Meg kellett érnünk egy Eötvös elvesztését, meg a jelenlegi igazságügyminister kul­tuszminiszerkedését,s kiáltal lehet, hogy a ház határo­zatainak nem ismeréséből , hosszú éveken át nem lett előterjesztve a ház által követelt a vallásszabad­ságról szóló törvény. Ez Pauler bűne, s ez eljárás következményei mai nyomorúságos egyházi álla­potaink. S ez állapotoknak következménye szükségkép a vallásos érzület lehető hanyatlása, s Somssich na­gyon messze megy, midőn ennek okát nem a kor­­mány padjain, hanem Darwin theóriáiban keresi! (Élénk tetszés.) Megszüntetendőnek tartja az egyhá­zak és az államok közti viszonyt, s nem hogy ezt erősbíteni, de gyöngíteni akarják oly irányban, hogy az állami subventio ott is megszűnjék, azon egyház irányában is, mely ugyan nittcs fölvéve a költségve­tésbe, de a­mely, mint mindenki tudja, a fölvettek­­nél sokkal nagyobb. (Élénk tetszés.) Megszavazza az előirányzatot, de csak a rendkívüli költségvetés­ben. (Élénk tetszés.) Gozman János a görögkatholikus, s a görög­keleti egyház segélyezése iránt szólal föl, s az ösz­­szeg czélszerű felhasználására nézve egyházmegyei gyűlések tartását s az azok határozata szerinti intéz­­kedést sürgeti. Kaucz Gyula: A pénzügyi bizottság az idén azt az elvet állította fel, hogy minden nem kevesebb­nek ígérkező kiadást a rendes költségvetésbe vesz föl. Majthényi egyházpolitikai elmélkedései nem tar­toznak a dologra; a pénzügyi bizottság csak a pénz­ügyi s­ö­velyzetet­ akarta tisztán előllítani, s azért vet­te a fencesbe ÖSszeket- A ház egyházpolitikai magatartásának épen­ ,nem akart ez­által a bizottság praejudikálni. Ajánlja a bizottság javaslatát. (He­lyeslés.) Malimovits Miklós elüti églsffel közönyös a rendes vagy rendkívüli költségvetésbe vétett*.-6 a tétel. Kijelenti, hogy a szabad egyh­áz barátja 8 az állami subventiót nem helyesli. (Tetszés­ a Szélsőba­lon.) Mig azonban mai viszonyok vannak fecfij mig­­ egyik egyház az államnak annyi kedvezményében részesül, addig megszavazandónak tartja ez összeget s e szémfipn­tből a pénzügyi bizottság nézetét fo­gadja el . V­é­n Szentimrei Elek elhiszi, hogy a ti­ bizott­ságot csak pénzügyi szempont vezette, de viszont az egyház-politikai szempont követeli, hogy ez összegek állandóságára nézve,a ház hátrafelé ne tegyen lépést. Nem akar ismétlésekbe bocsátkozni, s kijelenti, hogy a költségvetés előirányzata szerint az összeg a rendkívüliek között hagyassét. Elnök Úgy hiszem ház e kérdésben" az egyes tételek megszavazása után°fog határozni (Helyeslés.) Ezután a görög ’szertartásu feáti egyháznak megszavaztatik, mint tavaly, 99,000 frt. Az ágostai hitvallásoknak előirányoztatik 36,000 ft. Lázár Ádám (zajos és hoszas felkiáltások a balközépről és jobboldaról: Eláll! Haljuk a szélső­balon), s az erdélyi ágostai egyházi kezelés pazar rendszere ellen beszél. Tudósításunk befejeztekor a miniszter szólal föl. Az ülés e részéről, reggeli lapunkban érte­­sitünk. A nagy tanügyi ülés Debreczenben. (Saját tudósítóinktól.) Debreczen mart. 2. A tiszántúli ref. egyházkerület tanügyi bizott­ságának tagjai tegnap este ültek össze, hogy a főis­kolai középtanoda és a jogakadémia sorsa felett ha­tározzanak. E­lnököltek: Révész Bálint püspök és gr. Dégenfeld Imre egyházkerületi főgondnok. Jen voltak: Tisza Kálmán segédgondnok; a debre­­czeni ref. egyház részéről: Németh Lajos, K. Tóth Mihály és Zagyva Imre lelkészeken kívül: Fráter Imre, Komlóssy Imre, Ármós Bálint, Nagy Ferencz, az esperesek közül: Kiss Áron, Papp Károly, Nyíri Péter; ott volt a főiskolai tanárkar teljes számban és Nagy István váradi lelkész. A gyűlést a püspök nyitá meg, elmondván, hogy a kormány körében a középtanodák és jogakadémi­­ák ügyében mozgalmak indultak meg. S még b.Vay Miklós a leendő konvent elnöke is tudata vele, hogy ott az iskol­a­ügy főtárgy lesz, és másutt már dolgoz­nak e tárgyban. E mozgalmakkal szemben ez egy­házkerület sem maradhat tétlenül, ő felszólítjá tehát a gymn. s jogi tanárkart, adjon véleményt, a kor­mány megbízásából készített tanodai tvjavaslatra, s a jogtanári kar pedig arról, mikép lehetne itt a jog­­akadémiát — egyetemi színvonalra emelve — to­vábbra is megtartani ? Gymn. tanterv ugyan már van készen, s ez a főbb pontokban megegyez a kor­mányéval. Fontosabb a jogakadémia kérdése, itt annyi tanerőre van szükség, mint az egyetemi fakul­tásokon vaan. Ehez pedig nincs elég anyagi erőnk. A jogakedémiát pedig fenn kell tartani, különben a protestánsok elvesztik a világi elemet. A püspök megnyitó beszéde után felolvastatott a gymn. tanárkarnak a közoktatásügyér által egybe hivott enquete elé terjesztett kérdőpontokra adott válasza a gymn. reformról. E válasznak megemlítjük főbb pontjait. A gymnasiumnak kettős czélja van: a tudományos és életpályára­­képezni, a jellemképzést tartva szem előtt. A gymnasiumok ma nem felelnek meg czéljaiknak, mint ez az 1863-iki debreczeni tantervben is ki van mondva. A tanárkar­o­sztálya gyimnasiumot óhajt, ebb­e a tantárgyak úgy osztasssanak be, hogy azok egy szerves egészet képezzenek. A gymnasiumnak humán czélra tud töre­kedni,ez a reál czélnak fel nem áldozható, a tanárkar­­mérsékelt szakrendszert óhajt, jelzi a tanerők elég­­telenségét s az egyes tanárokra halmozott órák szá­mát ; nagy baj még nálunk, hogy egy osztályban sok növendék van. A latin nyelv tanítása sikertelen­ségének oka társadalmi viszonyainkban rejlik; a ta­nuló már a latin (holt) nyelv iránti ellenszenvvel lép az iskolába; a népiskola pedig nem ad kellő képzett­séget a nyelv tanulhatására, a sikertelenség oka még a tanmód hiányossága is. Szintén nagy fontosságu ok erre nézve,hogy a gymnasiumba nemcsak oly növen­dékek lépnek, kik tudományos pályára készülnek s ezeket már szüleik elidegenitik a latin nyelvtől. A görög nyelv tanítását nagytekintélyű államférfiak is haszontalanoknak mondják. Reformul óhajtj­­ ta­nárkarunk, hogy legyen 8 évi gyma, a nyelvek foly­vást fejlődő rendszerben taníttassanak, összhangzó kapcsolatba hozassanak, s egészet képezzenek. A többi tantárgy cyclusokban adassék elő, az előadási mód az értelmi fokozathoz méressék, s legyen az tervszerű, következetes és összhangzó. A reál- és a középtanoda párhuzamos , nem haladhat, mert mint fentebb is jelzők, a humán czélnak nem lehet felál­dozni a reált. Elismerik ezt a legnagyobb iparorszá­gok is. A tanrendszert reformálni kell s a mérsékelt szakrendszer hozandó be; a tanmódszer az alsóbb osztályokban párbeszéd legyen,a történelem, földrajzi *a f’nyilagosan adassák elő, a vallásból a főbb eszmék fejtegetése adassék, aj természettan szemléltető mo­dorban, kísérletekkel adassék elő. Mindezeknek még most híjával vagyunk ! Ne legyen 80—100 növen­dék egy iskolában, tanárképezdék állíttassanak, rendszeresített taárértekezletek tartassanak külön­böző iskola tanárai által. Ezek volnának azon esz­közök, melyek a tanmódszer javítására vezetnének. A fegyelmi szabályokon nem változtathatni, míg új rendszerünk nem lesz. A tanárképezde felállítása most már halaszthatlan, így a jól készült tanárok adhatnak növendékeiknek önálló tanulási hajlamot. A felsőbb iskolákban azután biztos lehet a tansza­badság. Nálunk a tanárképzés úgy történhetnék, hogy a felsőbb tanulóknak alkalmat kellene adni, hogy elemi s gyakorlati ismeretet szerezzenek a ta­nításhoz. Az érettségi vizsgák jelen alakokban fenn nem tarthatók, annak csak írásbeli dolgozatokra kellene kiterjeszkedni, nem a könyvnélkülöztetésre, lehetne itt készíttetni: magyar fogalmazást, fordítást latinból magyarra és viszont, görögből magyarra, s a mathézisból szinte írásbeli dolgozatot készítnének. Az állami s nem állami középtanodák felett egyenlő kormányfelügyeletet nem fogadhat­nak el, hivatkoznak itt az önkormányzatra; a kor­mányi beavatkozás a szabad prot. szellemre nyo­masztó volna , de nem is szükséges az, mert azt a felügyeletet az egyházkerület viszi. Ezek voltak a lényegesebb pontok a gymn. tanárkar felolvasott né­zetei közül. Vidéki levelezések. (Madesdy gróf egy nemes alapítványa.) Komárom, mártius 1. Komárommegye folyó évi február hó 24-kén tartott közgyűlésén olvastatott, a megye örökös és valóságos főispánja gróf Nádasdy Lipót urnak a me­gye közönségéhez intézett alapítvány levele, melyben főispá­njaágának a megye által ünnepélyesen megtar­tatni határozott 40-dik évfordulója emlékezetére, s megyéje iránti szeretete tanúsítására 20.000 forint alapítványt tesz, oly czélból, hogy Komá­­rom megye gazdaközönsége szaktudományilag kép­zett, s a műveit külföld gyakorlatai által igen czél­­szerűnek és hasznosnak bizonyult körjáratú tanárok­tól, járásról járásra és községről községre, a gazda­sági tudománynak úgy elméleti mint gyakorlati ré­szeiből kellő oktatást s igy a kor igényeivel együtt haladó gazdászattanban minden rendű és sorsú gazda előmenetelt nyerhessen. Alapitvány levelében azon meggyőződését fejezi ki, hogy ha az általa ala­pított intézmény a megye lelkes közönségének áldozatkész hozzájárulásával életbe lép , közvet­ve vagy közvetlenül az egész megye jólétét fogja érdekelni és előmozdítani, s ha ezen alapítvány 40.000 főig emelkedene, annak kamatai a községe­ket körjáratilag látogató 2. tanár ellátására alapot nyújtanak. Az alapítvány czélja szerint, megyénk kis földbirtokos osztálya — melynek legnagyobb része — ipart, kereskedelmet megvetve ragaszkodik a földmiveléshez — de örökségül jutott kis birtokát a kor a viszonyokat figyelembe nem véve, ősi szokás szerint két sovány lovacskán szántogatva folyvást vett; kizsarolt földjén nyert sovány aratásából adóját fizetni képtelen, s napi élelmi szükségletét is alig fe­dezheti ; — községekről községekre járó szakkép­zett tanárok elméleti előadásai — és gyakorlati út­mutatásai által lenne a kor igényeihez mért czélsze­­rű földművelés, baromtenyésztés és az annyira szük­séges faültetés ismereteibe bevezetendő. Hazánkban ezen intézmény új s kevéssé isme­retes, de a külföld több országainak virágzó mezei gazdászata nagy részben ezen intézménynek köszöni emelkedését. Ismerve népünk azon jó tulajdonságát, hogy a felolvasást örömmel hallgatja, s az elméleti és gya­korlati útmutatások utján vele megismertetett czél­­szerűbb gazdászati rendszert okvetlen elfogadja, kö­veti, s hálás elismerést tanusít minden oly hazafias törekvés és áldozat iránt, mely saját érdekeire hasz­nos, s mezei gazdászatunk felvirágozását, s ez által a nép vagyonosodását s fe­velődését mozditja elő. Főispánunknak örök emléket hagyó nevezetes alapítványát, a közgyűlés hálás köszönettel fogadta, s köszönetét ő nagyméltóságához intézett felira­tában fejezte ki; az alapitványlevelet pedig megye­­szerte köröztetni rendelte, s az állandó választ­mányt utasitotta, hogy az alapítvány életbe lép­tetésére megkívántai, — s az alapitó szándékainak megfelelő á­ldozatok iránt, — a legközelebbi ren­des közgyűlésre javaslatot terjeszszen. T. KÜLÖNFÉLÉK. — Első együttes barátságos ebé­d­ü­k­e­t az országgyűlési képviselők tegnap délben zárták a Hungária szálloda nagy termében. Több mint száz jobb- és baloldali képviselő volt itt jelen, a ház elnökei (Bittó és Bánó) Trefort, Pauler és Ti­sza Lajos miniszterekkel együtt. Az ebéd barátsá­gos hangulatban folyt le. A felköszöntésük ellen sok ideig folyt az azokat ellenző stricke, míg végre Rá­­dai küzdött meg ellenzéssel Somssichra, mint ez összejövetelnek indítványozójára köszöntvén poharát. Ezután még Radó köszöntött Bittóra, de oly feláll a zaj között, hogy több vállalkozó hosszasan nem akadt. Végre Somsich­ Pált kényszerítők a nem stric­­keolők szólásra, ki igen tapintatosan szólalt föl, po­harát a társadalmi egyetértésre emelvén. A Lónyai frac­iót nem láttuk képviselve. Ghyczi Kálmán más­hova lévén meghiva, nem volt jelen. Tisza Kálmán Pesten nem léte miatt hiányzott. A felköszöntéseket, miután szinte lehetetlen,hogy politikusok politikát is ne vegyítsenek fölszólalásaikba s mert a tapintatos­ság nem mindenki sajátja, e körben mi sem helye­seljük. — Tisza Kálmán a tanügyi gyűlés vé­gett Debreczenbe rándulván, ott választói részéről tegnap, vasárnap délelőtt tisztel­gő küldöttség ment

Next