A Hon, 1873. március (11. évfolyam, 50-74. szám)
1873-03-03 / 51. szám
*II. szám. XI. évfolyam. Esti kiadás. Buda-Pest, 1873. Hétfő, mart. 3 Szerkesztési iroda.: .:J Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet ________ _* A lap szellemi részét illető minden közlemény* a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad-', tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési dij : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . ................................ 6 frt — 'kr. 6 hónapra..........................................12 1» — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év ^folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó^első^napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapet március 3. ,i Budapest, márt. 3. A ház mai ülésében a kultuszminisztérium rendkívüli költségvetése előtt a delegációk összehívására vonatkozó kir. leirat lett volna tárgyalandó s ez alkalomból az uj választás megejtésének kérdésében hosszasabb vagy a múlt évi delegátio újból kiküldésének kérdésében hoszabb (a jobboldalról megindítandó) vitát várt a ház. E kérdés azonban elnökminiszter bécsi útja folytán elmaradt, s a ház az elég hoszszas napirend előtti tárgyalás után — a melyekből Horn Ede igazolásáról szóló jelentést, s Kiss János, tár a parlagiság sütésből V- 41. A routinetalanság ne továbbja szerint fogalmazott S gondolt, no TMért a dolog érdemére nézve teljes megfigyelést érdemlő interpe**.. tióját emeljük ki — a vallás és közoktatásügyi miniszter rendkívüli költségvetésének A vitát ftz egyházi ezer mélyét a rendkivüli költség- pénzügyi bizottság a rendesindítványozott áttételni Máj,t Kétgyi Dezső nyitotta meg, egy sikerült felszólalással, melyben a „szabad egyház szabad államban“ elvéből indulva ki, követelte az összegnek a rendkívüli költségvetésben hagyását. Szólt az ellen, szárazon, mint mindig, Gutz Gyula , s a szerbek külön süzetét védekezve, Maximovics Miklós. Az egyházi vezérek részletezésénél azután hosszabb viták keletként©'*. Az ágostai hitvallásúak összegénél Lázár Ádám, a miniszter és Schreiber Frigyes, a görög keleti hitvallásúakénál Matics Jánoss Miletics Szvetozár szólaltak fel. A kérdés érdemének, hogy t. i. az összeg a rendes vagy rendkívüli költségvetésben szavaztassák e meg — eldöntését a ház az egyes egyházak segélyezésére előirányzott összegek megszavazása után elhalasztásigy tudósításunk befejezéséig — Váligg— e kérdésben határozat nem hozatott. A miniszterelnök ma reggel utazott Bécsbe. Az új belügyminiszter Szapáry Gyula gr. a napokban teszi le ő fölségre kezeibe az esküt. Tóth Vilmos fölccentését a holnapi, vagy a szerdai hivatalos lap fogja közölni. A közmunkatanács üresen délbte jövő alelnök székére Podmaniczky Frigyes bárónak kineveztetése bizonyosnak tekinethető. A roszkarban levő bánsági utak javítását tervezi az osztr. államvasut-társaság. Tervei a következők: Az államvasuttársulat kötelezi magát 10 esztendő leforgása alatt évenkint 4000 köböl útépítési anyagot részint Vecsésről, részint Baziásról nemcsak ingyen szállítani, hanem legnagyobb részt ingyen is átteni az építési helyre. Ezen évi 4000 köbölnyi mennyiség elegendő minden évben két mértföldnyi országút és annak oldalán töltések s árkok építésére 4—4V2 ölnyi szélességben, melyből maga a tulajdonképeni úttestre 2 Ws—3 öl esik. Az 1873. évben az igazgatóság Félegyházán, Gyertyánoson és Vaskáttyon határozta el az útépítést s az e vidéki vasútvonal főnökét utasitotta, hogy a községeket az építésben szóval és tettel segitse. Ezen kötelezettség évenkint legalább 150.000 forintot s igy tiz év alatt 112 millió frtot vesz igénybe. A társulat ehez csak azon egyetlen feltétel kötötte, hogy az utak jó karban tarthatása végett az illető községek jogosítva legyenek minden mázsa teher után, amely ezen az uton a vasúthoz vitetik, 1 krajczár vámot szedhetni. Ezen vám, melyet az államvasuttársulat fog a község javára és felügyelete alatt beszedni, az utak fenntartási költségeinek fedezésére szolgáland. A kormány igen szívesen fogadta az államvasut ezen ajánlatát, a terv foganatosítása már csak jobb időjárás beálltától függ s a községek javára kikötött lényegtelen kedvezmény megadásától. A közös hadügyi költségvetésre nézve írja a „N. Fr. Presse,“ hogy a közös hadügyminiszter mind a rendes, mind a rendkívüli költségvetésben a folyó évre előirányzott, tehát a megszavazott összegnél 5.605.770 forinttal többet vett föl normális összegül. Ehez mind a rendes, mind a rendkívüli költségvetésben jelentékeny emelkedés járul még. A rendes költségvetésben az élelmiszerek árának emelkedése, a rendkívüli költségvetésben új fegyverek beszerzése játsza a főszerepet. A hadügyminiszter, mint már említik, 100,000 Werndlféle fegyverre 4 milliót előirányoz. Jelentékeny összegeket vett föl a hadügyminiszter még építésekre is , és pedig az olmützi erődítésekre, a krakói tábor teljes kiépítésére végre a przemysli és komáromi erődítésekre. A tengerészetet illető tavalyi előirányzatát a hadügyminiszter ismét megnyita. A „Temps“ ismerteti kivonatosan Castear azon memorandumát, melyet közelebb a külföldi spanyol képviselőkhöz intézett s melyben a helyzet alapos feltüntetése mellett a spanyol köztársaság elismerésének szükségét hangsúlyozza. „Röviden kifejtve azon okokat, melyek Spanyolországban a régi monarchia tekintélyét megsemmisítették és az 1868-as forradalmat előidézték, megjegyzi a spanyol külügyér, hogy miután az európai kormányok elismerték a forradalomból keletkezett kormányt, nem vonakodhatnak elismerni most a spanyol kormányt, mely annak logikai kifolyása. „Az alkotmányozó kortes“ — folytatja castelát, három indokból tartotta meg a monarchiai formát: először, hogy megfeleljen a spanyol nép hagyományának, másodszor mert ez által a forradalom szabadelvű alaptanait megszilárdítni hitte; és harmadszor, mert a spanyol kormányformát öszhangzásba akarta hozni azokkal, melyek csaknem egész Európában uralkodnak. Monarchiánk volt tehát, de nem találhattunk monarchát. Spanyolországban nem volt sem oly dynastia, mint pl. az angol uralkodóház, mely vallási és nemzeti érdekeket Németország ország egységét. A mi dynastiáink, melyek egyike polgárháboruban legyőzetett, másika a forradalom ~ -^fott a tróntól, minden tekintélyöket a tál megtosanj.. . Uunk mint Belgium, Holelvesztettek. Mi nem vo»**.. •• . szerződések land, Görög- és Oláhország nélöátétkoi»» ... • által ái fitonarchiai formához kötve 8 kénytelen—. voltunk külföldön kefééni magunknalk királyt azon kettős veszélynek téve ki magunkat, hogy Európában nyugtalanságot okozzunk és a spanyiolok nemzeti kéísziletét megsértsük. Kezdetben egy hatalom sem akart segítségünkre jönni... A szomorú tapasztalás megmutatta azt, hogy az általános béke szempontjából legjobb lett volna összegyülekeznünk és azonnal megállapítanunk a köztársaságot, mely ma már életben van. De a kortes kezei meg voltak köteje. Adott nekünk egy magas születésű királyt, ki derélt, a, többi fejedelmekkel rokonságban áll és tisztelettel viseltetett az alkotmány iránt. Mindazáltal e szép tulajdonok nem voltak képesek kiengesztelni a megsértett nemzeti érzületet. A fiatal fejedelem megérte ezt és lemondott a koronáról. Mi volt itt a teendő ? Kérni a királyt, hogy vonja vissza lemondását , tekintélyünk alatti lett volna. A trónfosztott dynastiát visszahívni lehetetlen volt. Katonai dictaturát alkotni esztelen dolog lett volna. Igen veszélyes dolog lett volna csak ideiglenes kormányt hozni létre. A kortes tehát hatalmának szabad gyakorlata útján a köztársaságot kiáltotta ki. Ez nem forradalom,hanem szükséges evolutio volt.Minden polgári s katonai hatóság sietett támogatni a nemzetgyűlés e határozatát. A conservativ osztályok felfogták e változás szükségességét. Fejtse fel a kormánynál, melynél ön accreditálva van, hogy a mi kormányunk nem lehet Európában az egyenetlenség fáklyája. Ezen átváltozás tisztán belügy és nincs összefüggésben a politikai és nemzetközi problémákkal, melyek Európát foglalkoztatják. Amerika és Svájci elismerték a spanyol köztársaságot. Van jogunk remélni, hogy a többi hatalmak is el fognak minket ismerni. Az idegen népek nem követelhetik tőlünk, hogy erélyt fejtsünk ki, ha megtagadják tőlünk az egyetlent, nőtt tőlük kérünk, erkölcsi tárráogatásukat.“ Mint már jeleztük ott, a spanyol cortes febr. 24-én választott be 5 új tagot a kormányba. A választás iegejtése és kihirdetése után Figueras ministerelnök programmbeszédet tartott, melyben kiemeli, hogy még mikor, mint az ellenzék tagja működött, akkor is azt hitte s hiszi most is, hogy állandó köztársaságot csak magára a régi republikánusok pártja nem alapíthat; épen ezért a mostani kormánynak — úgymond — minden hazafias párt támogatására van szüksége. „A kormány semmi esetre sem fog pártpolitikát követni; politikája széles, alapos és nemes lesz. E politika be fogja azt bizonyítni, hogy előttünk, mint Jézus Krisztusnak a szőlőről mondott híres példabeszédében, érdemesek azok is, kik későre és azok, kik jókor érkeztek. Nagy elismeréssel vettük azon áldozatokat, melyeket a progressista és a radikális párt hozott, mely megalkotta a monarchiában a szabadságot, melyet annyira imádott. Mi örömmel fogadjuk és hévvel keressük a progressisták támogatását, kik ily nagy áldozatot hoztak a haza oltárára. “ „Uraim, ha minden párt fog minket gyámolítni, azt hiszem, örökre megszüntetjük a conspirátiók korszakát Spanyolországban, hol annyi conspirátort és oly kevés polgárt látunk. Ma már egy legfőbb törvényszék létezik, mely alkalmas arra, hogy mindent békésen megoldjon ; értem az általános szavazatjogot.“ Ami minket illet, mi első kötelességünknek ismerjük : fentartani a szabadságot a közelebbi és minden más választások alatt — míg e székeken fogunk helyet foglalni.“ A franczia nemzetgyűlés febr. 27-ei ülésében kezdette meg az általános vitát a 30-as bizottság jelentése felett. Kimondatván a sürgősség, szót emelt Marcére (balközép ) Hangsúlyozod békülékenységet, de másfelől azt is, hogy az ország egyszer már tisztába akar lőni önmagával. De a bizottsági jelentésben homályos és ellentmondó passusok foglaltatnak. Ezeket tehát felsorolja. Az ország már rég óta óhajt valami defínitivumot s a nemzeti munka az ideiglenesség alatt szenved. Az ország hallotta szavát s ennek viszhangja volt Thiers üzenete, mely a házban többséget vivott ki. (Ohó ! jobbról.) E fontos körülményt Broglie jelentése nem is említi. A baloldali kör hétfőn folyó hó 2-kor, esti 6 órakor értekezletet tart. — A baloldali kör tegnap esti (márcz. 2.) értekezletén a közeledőelegátiot illető király leirat volt tárgyalás alatt. Élénk vitát keltett azon kérdés, ha van-e hivatva egy delegátio két vagy többi költségvetés tárgyalására ?!A kir. leirat alakját illetőleg szintén megjegyzések merültek föl. — A pénzügyi bizottság múlt szombaton este tartott ülésében a gömöri vasutak ügyével folglalkozott. E vasutakat ugyanis, mint tudva van a törvény államköltségén úgy rendelte kiépíttetni, hogy mérföldenként 311,000 frtnyi elsőbbségi kötvény bocsáttassák ki, és 100,000 forint államsegély adassék.A miniszter kiírta a versenytárgyalásokat, azok eredménye azonban az lett, hogy a kiépítésre legolcsóbban vállalkozók is magasabb és az előirányzott költségeket jóval meghaladó ajánlatokat tettek. Daczára annak, hogy a miniszter 136,000 fttal leszállította az ajánlatokat, mindamellett is a tisolczfeledi szánréve nádasdi vonalak összes előállítási költségei 800,000 frttal haladják meg a miniszteri előirányzatot. A törvényt tehát ennek értelmében módosítani kell és miután hosszas időbe kerülne, míg a törvény létrehozathatnék , a jelen viszonyok közt a miniszter jelenti, hogy ily alapon szerződik a vállalkozókkal. A bizottság átvizsgálván a dolgok meggyőződött az előterjesztés alaposságáról állnak. Javasolni fogja a háznak utasittassék s ennek folyta. „ a törvényjavaslatot a ház elé a miniszter arra, hogy terjeszss fel Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése márt. 3. Elnök Bittó István, jegyzők»’ Szeniczey Ödön, Wächter Frigyes. Szenczey Ödön olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Kínok bejelenti Arad megye feliratát az orsovai vasútnak Aradból kiindulása iránt, s Szabadka város kérvényét, melyben Újvidék jogsérelmei miatt benyújtott kérvényét pártolja. Paczolay Jánnos a selmeczi bányatársi élat kérvényét nyújta be, régibb sérelmeik orvoslása iránt. Svarcz Gyyula az összes tanítóegyletek kérvényét nyújtja be, a ház iformányainak könyvtáraik számára való megküldetése iránt. Péchy Jenő a nagybányai bíróság segéd és kezelő személyzetének kérvényét nyújtja be fizetésök fölemelése iránt. Mind e kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Kiss János a zarándmegyei főispán kinevezése ügyében intéz interpellációt a belügyminiszterhez, mert az ő tudomása szerint a ma főispánná kinevezett Höszler Nándort 848—9-ben a muszkavezetők közt első rendben szerepelt s azután minden kényuralmi kormányok mindegyikét hiven szolgálta. Kérdi a minisztert, hogy ez a compromittált egyén csakugyan azonos-e a kinevezett főispánnal ki igy a főrendiház tagjainak sorába lépne, s ha csakugyan azonos, kérdi, szándékszik-e a politikai morál s a hazafius becsületérzés követelményei szerint őt ez állástól fölmenteni s helyébe más valakit nevezni ki. Az interpelláló kiadatik a belügyminiszternek Csemegi Károly Arad megye feliratát nyújtja be az aradi lyceum jövő évben megújítása iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Miletics Szvetozár két interpellációt intéz a belügyminiszterhez, az elsőt az újvidéki gimnásiummal szemben állítólag elkövetett erőszakos eljárás iránt, a másodikat pedig arra nézve, hogy egy újvidéki tanár, aki a Zastava szerkesztőségében foglalkozott,ezért elannyira sok kormánybiztosit faggatásban részesült, hogy kénytelen volt elhagyni hazánkat, Szerbiába menni át, talán egész jövője feláldozásával. Nagy György hat javaslatot nyújt be, amely szerint ezután a néptanítók segélyezésére megszavazott összeg ezután praecisebb módon osztassék ki. Ki fog nyomatni, szétosztatni, s a ház később fog iránta határozni. Tolnay Károly, a VIII. igazoló bizottság elnöke a vágyi helyi választás iránt elrendelt vizsgálatról tesz jelentést, amely szerint a választás ellen felhozott vádak nem igazoltattak, s igy Horn Ede végleg igazoltatott. (Élénk éljenzés.) Tudatja egyszersmind, hogy a felek a költségek egyenletes megtérítésére ítéltettek. (Mozgás.) Felolvastatnak ezután az iratok, mire elnök Hornt végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. Radó Kálmán a gazdasági bizottság előadója benyújtja a gazdabizottság két jelentését, egyiket a ház könyvtára számára bérlendő új helyiségre, másikat az eddigi elnöki fogalmazói állás elnöki titkári ranggá emelése iránt. A ház intézkedni fog a napirendre tűzések iránt. Következik a napirend első tárgya, a szombati ülésben történt szavazás eredménye. Megválasztottak a pénzügyi bizottságba: Muzslay 216, Móricz Pál 197, Simonyi Ernő 193, Prileszky Tádé 188, Fálk 180, Molnár György 151 szavazattal. A jogügyi bizottságba megválasztottak: Horváth Lajos 218, Szilágyi Dezső 218, Hódosi Imre 217, Paczolay János 216, Matolay Etele 216, Madas Károly 216, Györfy Gyula 216, Hoffmann Pál 215, Horánszky Nándor 214, Perczel Béla 213, Vidlicskay 212, Roxán Mihály 213, Horváth Boldizsár 210, Eötvös Károly 203 , Lázár Ádám 102 szavazattal. Beadatott összesen 227 szavazat, 2 üres volt. Elnök. A napirend második tárgya lenne a delegációk összehívása iránt kibocsátott kireirat tárgyalása. Minthogy azonban az elnök miniszter fontos ügyben eltávozni kényszerült, kéri e házat, halaszsza el e kérdés tárgyalását. (Átalános helyeslés.) Következik erre a napirend harmadik tárgya, a kultusminiszter rendkívüli költségvetésének tárgyalása. Egyházi czélokra előirányoztatik 310,000 frt a pénzügyi bizottság ez összeget megszavazásra ajánlja, azonban a rendkívüli budgetből a rendesbe kívánja áttétetni. Majthényi Dezső felszólal s pártolja az eredeti javaslatot. A ház, mikor ez összegnek a rendkívüli költségvetésbe áttételét elrendelte, a szabad egyház szabad államban elvéhez akart közelebb jutni egy lépéssel, s azon nézetének adott kifejezést, hogy az egyházak dotatiója rövid idő múlva megszüntethető lesz. Ennek számtalanszor adta bizonyítékát a ház, adta akkor is, mikor Pest belváros képviselőjének indítványára a kötelező polgári házasság mellett nyilatkozott. Azóta, igaz, sok víz lefolyt a Dunán. Meg kellett érnünk egy Eötvös elvesztését, meg a jelenlegi igazságügyminister kultuszminiszerkedését,s kiáltal lehet, hogy a ház határozatainak nem ismeréséből , hosszú éveken át nem lett előterjesztve a ház által követelt a vallásszabadságról szóló törvény. Ez Pauler bűne, s ez eljárás következményei mai nyomorúságos egyházi állapotaink. S ez állapotoknak következménye szükségkép a vallásos érzület lehető hanyatlása, s Somssich nagyon messze megy, midőn ennek okát nem a kormány padjain, hanem Darwin theóriáiban keresi! (Élénk tetszés.) Megszüntetendőnek tartja az egyházak és az államok közti viszonyt, s nem hogy ezt erősbíteni, de gyöngíteni akarják oly irányban, hogy az állami subventio ott is megszűnjék, azon egyház irányában is, mely ugyan nittcs fölvéve a költségvetésbe, de amely, mint mindenki tudja, a fölvetteknél sokkal nagyobb. (Élénk tetszés.) Megszavazza az előirányzatot, de csak a rendkívüli költségvetésben. (Élénk tetszés.) Gozman János a görögkatholikus, s a görögkeleti egyház segélyezése iránt szólal föl, s az öszszeg czélszerű felhasználására nézve egyházmegyei gyűlések tartását s az azok határozata szerinti intézkedést sürgeti. Kaucz Gyula: A pénzügyi bizottság az idén azt az elvet állította fel, hogy minden nem kevesebbnek ígérkező kiadást a rendes költségvetésbe vesz föl. Majthényi egyházpolitikai elmélkedései nem tartoznak a dologra; a pénzügyi bizottság csak a pénzügyi sövelyzetet akarta tisztán előllítani, s azért vette a fencesbe ÖSszeket- A ház egyházpolitikai magatartásának épen ,nem akart ezáltal a bizottság praejudikálni. Ajánlja a bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Malimovits Miklós elüti églsffel közönyös a rendes vagy rendkívüli költségvetésbe vétett*.-6 a tétel. Kijelenti, hogy a szabad egyház barátja 8 az állami subventiót nem helyesli. (Tetszés a Szélsőbalon.) Mig azonban mai viszonyok vannak fecfij mig egyik egyház az államnak annyi kedvezményében részesül, addig megszavazandónak tartja ez összeget s e szémfipntből a pénzügyi bizottság nézetét fogadja el . Vén Szentimrei Elek elhiszi, hogy a ti bizottságot csak pénzügyi szempont vezette, de viszont az egyház-politikai szempont követeli, hogy ez összegek állandóságára nézve,a ház hátrafelé ne tegyen lépést. Nem akar ismétlésekbe bocsátkozni, s kijelenti, hogy a költségvetés előirányzata szerint az összeg a rendkívüliek között hagyassét. Elnök Úgy hiszem ház e kérdésben" az egyes tételek megszavazása után°fog határozni (Helyeslés.) Ezután a görög ’szertartásu feáti egyháznak megszavaztatik, mint tavaly, 99,000 frt. Az ágostai hitvallásoknak előirányoztatik 36,000 ft. Lázár Ádám (zajos és hoszas felkiáltások a balközépről és jobboldaról: Eláll! Haljuk a szélsőbalon), s az erdélyi ágostai egyházi kezelés pazar rendszere ellen beszél. Tudósításunk befejeztekor a miniszter szólal föl. Az ülés e részéről, reggeli lapunkban értesitünk. A nagy tanügyi ülés Debreczenben. (Saját tudósítóinktól.) Debreczen mart. 2. A tiszántúli ref. egyházkerület tanügyi bizottságának tagjai tegnap este ültek össze, hogy a főiskolai középtanoda és a jogakadémia sorsa felett határozzanak. Elnököltek: Révész Bálint püspök és gr. Dégenfeld Imre egyházkerületi főgondnok. Jen voltak: Tisza Kálmán segédgondnok; a debreczeni ref. egyház részéről: Németh Lajos, K. Tóth Mihály és Zagyva Imre lelkészeken kívül: Fráter Imre, Komlóssy Imre, Ármós Bálint, Nagy Ferencz, az esperesek közül: Kiss Áron, Papp Károly, Nyíri Péter; ott volt a főiskolai tanárkar teljes számban és Nagy István váradi lelkész. A gyűlést a püspök nyitá meg, elmondván, hogy a kormány körében a középtanodák és jogakadémiák ügyében mozgalmak indultak meg. S még b.Vay Miklós a leendő konvent elnöke is tudata vele, hogy ott az iskolaügy főtárgy lesz, és másutt már dolgoznak e tárgyban. E mozgalmakkal szemben ez egyházkerület sem maradhat tétlenül, ő felszólítjá tehát a gymn. s jogi tanárkart, adjon véleményt, a kormány megbízásából készített tanodai tvjavaslatra, s a jogtanári kar pedig arról, mikép lehetne itt a jogakadémiát — egyetemi színvonalra emelve — továbbra is megtartani ? Gymn. tanterv ugyan már van készen, s ez a főbb pontokban megegyez a kormányéval. Fontosabb a jogakadémia kérdése, itt annyi tanerőre van szükség, mint az egyetemi fakultásokon vaan. Ehez pedig nincs elég anyagi erőnk. A jogakedémiát pedig fenn kell tartani, különben a protestánsok elvesztik a világi elemet. A püspök megnyitó beszéde után felolvastatott a gymn. tanárkarnak a közoktatásügyér által egybe hivott enquete elé terjesztett kérdőpontokra adott válasza a gymn. reformról. E válasznak megemlítjük főbb pontjait. A gymnasiumnak kettős czélja van: a tudományos és életpályáraképezni, a jellemképzést tartva szem előtt. A gymnasiumok ma nem felelnek meg czéljaiknak, mint ez az 1863-iki debreczeni tantervben is ki van mondva. A tanárkarosztálya gyimnasiumot óhajt, ebbe a tantárgyak úgy osztasssanak be, hogy azok egy szerves egészet képezzenek. A gymnasiumnak humán czélra tud törekedni,ez a reál czélnak fel nem áldozható, a tanárkarmérsékelt szakrendszert óhajt, jelzi a tanerők elégtelenségét s az egyes tanárokra halmozott órák számát ; nagy baj még nálunk, hogy egy osztályban sok növendék van. A latin nyelv tanítása sikertelenségének oka társadalmi viszonyainkban rejlik; a tanuló már a latin (holt) nyelv iránti ellenszenvvel lép az iskolába; a népiskola pedig nem ad kellő képzettséget a nyelv tanulhatására, a sikertelenség oka még a tanmód hiányossága is. Szintén nagy fontosságu ok erre nézve,hogy a gymnasiumba nemcsak oly növendékek lépnek, kik tudományos pályára készülnek s ezeket már szüleik elidegenitik a latin nyelvtől. A görög nyelv tanítását nagytekintélyű államférfiak is haszontalanoknak mondják. Reformul óhajtj tanárkarunk, hogy legyen 8 évi gyma, a nyelvek folyvást fejlődő rendszerben taníttassanak, összhangzó kapcsolatba hozassanak, s egészet képezzenek. A többi tantárgy cyclusokban adassék elő, az előadási mód az értelmi fokozathoz méressék, s legyen az tervszerű, következetes és összhangzó. A reál- és a középtanoda párhuzamos , nem haladhat, mert mint fentebb is jelzők, a humán czélnak nem lehet feláldozni a reált. Elismerik ezt a legnagyobb iparországok is. A tanrendszert reformálni kell s a mérsékelt szakrendszer hozandó be; a tanmódszer az alsóbb osztályokban párbeszéd legyen,a történelem, földrajzi *a f’nyilagosan adassák elő, a vallásból a főbb eszmék fejtegetése adassék, aj természettan szemléltető modorban, kísérletekkel adassék elő. Mindezeknek még most híjával vagyunk ! Ne legyen 80—100 növendék egy iskolában, tanárképezdék állíttassanak, rendszeresített taárértekezletek tartassanak különböző iskola tanárai által. Ezek volnának azon eszközök, melyek a tanmódszer javítására vezetnének. A fegyelmi szabályokon nem változtathatni, míg új rendszerünk nem lesz. A tanárképezde felállítása most már halaszthatlan, így a jól készült tanárok adhatnak növendékeiknek önálló tanulási hajlamot. A felsőbb iskolákban azután biztos lehet a tanszabadság. Nálunk a tanárképzés úgy történhetnék, hogy a felsőbb tanulóknak alkalmat kellene adni, hogy elemi s gyakorlati ismeretet szerezzenek a tanításhoz. Az érettségi vizsgák jelen alakokban fenn nem tarthatók, annak csak írásbeli dolgozatokra kellene kiterjeszkedni, nem a könyvnélkülöztetésre, lehetne itt készíttetni: magyar fogalmazást, fordítást latinból magyarra és viszont, görögből magyarra, s a mathézisból szinte írásbeli dolgozatot készítnének. Az állami s nem állami középtanodák felett egyenlő kormányfelügyeletet nem fogadhatnak el, hivatkoznak itt az önkormányzatra; a kormányi beavatkozás a szabad prot. szellemre nyomasztó volna , de nem is szükséges az, mert azt a felügyeletet az egyházkerület viszi. Ezek voltak a lényegesebb pontok a gymn. tanárkar felolvasott nézetei közül. Vidéki levelezések. (Madesdy gróf egy nemes alapítványa.) Komárom, mártius 1. Komárommegye folyó évi február hó 24-kén tartott közgyűlésén olvastatott, a megye örökös és valóságos főispánja gróf Nádasdy Lipót urnak a megye közönségéhez intézett alapítvány levele, melyben főispánjaágának a megye által ünnepélyesen megtartatni határozott 40-dik évfordulója emlékezetére, s megyéje iránti szeretete tanúsítására 20.000 forint alapítványt tesz, oly czélból, hogy Komárom megye gazdaközönsége szaktudományilag képzett, s a műveit külföld gyakorlatai által igen czélszerűnek és hasznosnak bizonyult körjáratú tanároktól, járásról járásra és községről községre, a gazdasági tudománynak úgy elméleti mint gyakorlati részeiből kellő oktatást s igy a kor igényeivel együtt haladó gazdászattanban minden rendű és sorsú gazda előmenetelt nyerhessen. Alapitvány levelében azon meggyőződését fejezi ki, hogy ha az általa alapított intézmény a megye lelkes közönségének áldozatkész hozzájárulásával életbe lép , közvetve vagy közvetlenül az egész megye jólétét fogja érdekelni és előmozdítani, s ha ezen alapítvány 40.000 főig emelkedene, annak kamatai a községeket körjáratilag látogató 2. tanár ellátására alapot nyújtanak. Az alapítvány czélja szerint, megyénk kis földbirtokos osztálya — melynek legnagyobb része — ipart, kereskedelmet megvetve ragaszkodik a földmiveléshez — de örökségül jutott kis birtokát a kor a viszonyokat figyelembe nem véve, ősi szokás szerint két sovány lovacskán szántogatva folyvást vett; kizsarolt földjén nyert sovány aratásából adóját fizetni képtelen, s napi élelmi szükségletét is alig fedezheti ; — községekről községekre járó szakképzett tanárok elméleti előadásai — és gyakorlati útmutatásai által lenne a kor igényeihez mért czélszerű földművelés, baromtenyésztés és az annyira szükséges faültetés ismereteibe bevezetendő. Hazánkban ezen intézmény új s kevéssé ismeretes, de a külföld több országainak virágzó mezei gazdászata nagy részben ezen intézménynek köszöni emelkedését. Ismerve népünk azon jó tulajdonságát, hogy a felolvasást örömmel hallgatja, s az elméleti és gyakorlati útmutatások utján vele megismertetett czélszerűbb gazdászati rendszert okvetlen elfogadja, követi, s hálás elismerést tanusít minden oly hazafias törekvés és áldozat iránt, mely saját érdekeire hasznos, s mezei gazdászatunk felvirágozását, s ez által a nép vagyonosodását s fevelődését mozditja elő. Főispánunknak örök emléket hagyó nevezetes alapítványát, a közgyűlés hálás köszönettel fogadta, s köszönetét ő nagyméltóságához intézett feliratában fejezte ki; az alapitványlevelet pedig megyeszerte köröztetni rendelte, s az állandó választmányt utasitotta, hogy az alapítvány életbe léptetésére megkívántai, — s az alapitó szándékainak megfelelő áldozatok iránt, — a legközelebbi rendes közgyűlésre javaslatot terjeszszen. T. KÜLÖNFÉLÉK. — Első együttes barátságos ebédüket az országgyűlési képviselők tegnap délben zárták a Hungária szálloda nagy termében. Több mint száz jobb- és baloldali képviselő volt itt jelen, a ház elnökei (Bittó és Bánó) Trefort, Pauler és Tisza Lajos miniszterekkel együtt. Az ebéd barátságos hangulatban folyt le. A felköszöntésük ellen sok ideig folyt az azokat ellenző stricke, míg végre Rádai küzdött meg ellenzéssel Somssichra, mint ez összejövetelnek indítványozójára köszöntvén poharát. Ezután még Radó köszöntött Bittóra, de oly feláll a zaj között, hogy több vállalkozó hosszasan nem akadt. Végre Somsich Pált kényszerítők a nem strickeolők szólásra, ki igen tapintatosan szólalt föl, poharát a társadalmi egyetértésre emelvén. A Lónyai fraciót nem láttuk képviselve. Ghyczi Kálmán máshova lévén meghiva, nem volt jelen. Tisza Kálmán Pesten nem léte miatt hiányzott. A felköszöntéseket, miután szinte lehetetlen,hogy politikusok politikát is ne vegyítsenek fölszólalásaikba s mert a tapintatosság nem mindenki sajátja, e körben mi sem helyeseljük. — Tisza Kálmán a tanügyi gyűlés végett Debreczenbe rándulván, ott választói részéről tegnap, vasárnap délelőtt tisztelgő küldöttség ment