A Hon, 1873. augusztus (11. évfolyam, 176-199. szám)
1873-08-04 / 178. szám
178. mám. XI. évfolyam* Esd mm Budapest, 1873. Hétfő, aug 4. Kiadó-hivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület földszint FUIUzcMrt díj : Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz borivá regéli ée éti kiadás együtt: 3 hónapra...........................................6 irt —kr. 6 hónapra...............................? » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . ! » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó elnök napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztées iroda, s Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emetat. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ~ Kéziratok nem adatnak vissza HIKU FT KM KM szintúgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, augusztus 4. Budapest, aug. 4. A »Reform« vasárnapi számában Barabás János, puszta-kecskési földbirtokos azon ajánlatára, melyben 60,000 frankot ajánl föl franczia és török aranyban egy független magyar bank alapjául a haza oltárára, a lelkesedést teljes erejéből igyekszik lehűteni. Fél, hogy igazat kell adnia ama minap általa kigúnyolt, nézetünknek, hogy csak komolyan kell akarni,és a hazafiasság ösztönszerű áldozatkészsége, mely jól tudja, hogy az ország anyagi érdekű előmozdításában a magáéit is föl fogja találni — meg lesz teremtve a magyar független bank alapja. Nem lehet e kérdés elől a „Reform“ szűkmarkú bölcsesége mögé bújni. Még csak nem is ajándékra, de csupán a hitel megajánlására van szükség, hogy a nemzeti nyomornak elvégre határ legyen vetve. De a „Reform“-nak s talán gazdag patrónusának nem tetszik sem a lelkesedés szava sem az áldozatkészség, mert úgy látszik fél, hogy utoljára nemcsak az ezrek tulajdonosaira, hanem a milliók birtokosaira is reá kerülhet a sor. Az angol felsőház július 29-iki ülésében az edinburgi herczeg és Mária nagyherczegnő házasságára vonatkozó királyi leirat került napirendre. Gladstone miniszterelnök inditványozá, hogy intéztessék egy felirat a királynőhez s a ház mondjon köszönetet a kegyelmes leiratért, egyszersmind biztosítsa az uralkodónőt, hogy a ház meleg érdeklődéssel viseltetik a királyi család ügyei iránt és kész pénzengedményeket is megszavazni a herczegnek. Kifejezi még a kormányelnök azon reményét is, hogy a felsőház annál örömestebb egyezik bele a feliratba, mint más alkalmakkor is, mivel az angol királyi család házasságai úgy azelőtt, mint jelenleg is kölcsönös vonzalom alapján köttettek. A conservatív ellenzék részéről lord Salisbury is hozzájárulván a felirathoz, ez azonnal el is fogadtatott. Az alsó ház ugyancsak júl 29-ki ülésében szintén e tárgy volt szőnyegen. Miután a ház bizottsággá alakult, a miniszterelnök inditványozá a kormány nevében, hogy a hg apanage-ja, mely jelenleg 15,000 fontot tesz, 25,000 fontra emeltessék s egyszersmind megállapittassék, hogy a hg halála esetében Mária nagyherczegnő évi 6000 fontnyi apanaget húzzon. — Az ellenzék nevében — Disraeli távol lévén — Ward Hunt csatlakozott az indítványhoz, míg Faylon radicális képviselő kifejt, hogy az indítvány nincs indokolva a szükség által. Végre Holt és Newdegate rövid felszólalásai után a miniszterelnök propositiója egyhangúlag elfogadtatott. A spanyolországi zavarok még mindig az eddigi stádiumban vannak. Ha a kormány csapatai itt-ott nyernek is tért, más helyen még élesebben tűnnek fel. A socialisták, communisták és intransigensek főfészke tudvalevőleg Carthagena. Itt már ezek szervezett kormánynyal is bírnak és úgy gerálják magukat, mint Spanyolországtól egészen különálló független ország. Eimlítettük volt, hogy a madridi kormány egy rendeletben kalózhajóknak jelentette ki a fölkelők hajóit. Ezen rendeletre most a carthagenai jóléti bizottság azzal felel egy kiáltványában, hogy a madridi kormány összes tagjait az érintett rendelet miatt hazaárulóknak jelentik, s hangsúlyozza, hogy úgy fog velük elbáni mint hazaárulókkal. Hogy mennyire megy a carthagenaiak magatartása, mutatja Contreras tanoknak a carthagenai külföldi követekhez (!) vagy jobban mondva consulokhoz intézett következő memoranduma: „A foederalis köztársaság proclamáltatván az alkotmányozó cortes által a spanyol nemzet kormányformája gyanánt, a spanyol nép azt hitte, hogy rövid idő alatt egy ünnepélyes egyetértés fog létrejönni, melyet megérdemelt a foederatiora való hosz■zas törekvései által; azonban látva, hogy másfél hónap alatt sem a kormány, sem a cortes nem tett lépéseket, hogy előkészítse a foederalis cantonokat, a spanyol tartományok azon részei, melyekben a szabadság érzete mindig igen erős volt, cantonokká alakultak, anélkül azonban, hogy teljesen mellőzték volna az alkotmányozó cortes hatalmát. Egyike ezen tartományoknak , Murcia, cantonná való alakulásának nyilatkozatához csatolta a tengeri haderőt és a szárazföldiek egy részét, hogy így haderejével támogassa testvéreinek önkénytes mozgalmát, miután a közp. kormány azon rendeletével lepetett meg, mely kalózoknak jelenti ki ama tengerészeket, kik a nép részére állottak, a mely felhívja a külföldi hatalmak beavatkozását, hogy meggátolja a népet az ünnepélyes alkotmányos határozat végrehajtásában. Murcia canton juntái nem hihetik, hogy a Spanyolországhoz barátságos hatalmak beavatkozzanak két oly politicai párt között fennforgó kérdésbe, melyek még nem jelentettek m ki ellenségeknek. Muncia, valamint Spanyolország más kijelenő antonjainak magatartása támogattatik és he-stetik 60 képviselő által, kik a cortesben deglalnak. Magunk tartása tehát nem tekinthető bűnténynek, miután ott, hol a nemzeti souverainitás központosítva van, a 358 tagú cortes képviselőinek egy ötödrésze helyesli eljárásunkat. Ezen képviselők közül 7-en Murcia cantonban vannak, mintegy törvényesítve jelenlétük által mindazt, ami itt történik. A Valenciához, szomszédos cantonban öt képviselő van, kik elősegítik az alkotmányos határozat végrehajtását és mindazok, kik Madridban vagy a tartományokban nyilatkozatokat tettek a cantonok alakulásának javára, el vannak határozva, hogy azokat minden esetben támogassák. Következőleg, ha egy egyszerű eljárási kérdés választja el a cantoni hatóságokat azoktól, melyeket a cortes állított fel, lehet-e ez elégséges ok arra, hogy nemzeti háború szentessék egész tartományoknak, mely föleleveníti az 1808-ai függetlenségi harcznak emlékét? A cantonalis junta árulónak nyilatkoztatta a madridi végrehajtó hatalmat az idegen interventióra vonatkozó rendeletéért. A spanyol foederatió erődített helyekkel bír, mint Carthagena és Cadix, nevezetes városokra támaszkodik, mint Murcia, Sevilla, Valenczia, Alicante, Jaen és Granada; ezeken kívül még számos falura és városra, ennélfogva jogunk van követelni, hogy tetteink respektáltassanak. Mindezeknél fogva a foederalis spanyol köztársaság alolízott főkapitánya (!) a szárazföldi és tengeri hadsereg feje, megbizatva a nevezett köztársaság ideiglenes kormánya által, hogy értekezzék az idegen hatalmak képviselőivel, kéri önt, szíveskedjék a madridi kormány által julius 21-én kiadott rendelet következtében netán megkezdett actiót beszüntetni s továbbra is folytatni a szokott jó viszonylatokat a foederalis köztársaság cantonainak hatóságaival, Carthagena, julius 23. 1873. — Juan Contreras.“ — Rozsda-mentes búza. Több oldalról nyilvánult azon óhaj folytán, hogy mely vidékekről volna rozsda-mentes búza vetőmag megszerezhető : a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium az összes gazdasági egyleteket felhívta, hogy saját területüket tekintve ez irányban jelentést tegyenek. A gazdaközönség érdekében az ez iránt beérkező jelentések alapján a hivatalos lap közli azon vidékeket, honnan rozsdamentes vetőmag beszerezhető a következőkben : A küküllő megyei gazdasági egylet területén rozsda sehol sem mutatkozott, az egylet rozsdamentes búza-vetőmag beszerzési forrásul kiválólag következőket sorolja elő : Gr. Bethlen Camillo n.-jeremi, radnóthi és küküllővári uradalma; özv. gr. Bethlen Farkasné bonyhai uradalma; Csapó község birtokosai, és gr. Haller Szt -Pál és Ugra birtokai. Az 1872-ik évi pesti építkezések. (irta Körösi József: A város tulajdona.) Pest város, mely utóbbi időben eléggé nem dicsérhető mérvben gondot fordit statistikájára, kiadta statistikai hivatalának közleményei közül a VIII ik füzetet,mely a föntebbi czim alatt a tavalyi építkezésekkel foglalkozik. Ismertetjük e füzet tartalmát a következőkben: 1872-ben építettek 538 helyen, ez 1871 hez képest (midőn 475 helyen építettek) 13%-ig erősebb építkezési kedvet mutat; a szaporulás azonban majd kizárólag a kültelkekre és Kőbányára vonatkozik. A belvárosban építettek 71-ben 29, 72-ben 27, a Lipótvárosban 71-ben 20, 72-ben 19, a Terézvárosban mindkét évben 115, a Józsefvárosban 71-ben 163, 72-ben 167, a Ferenczvárosban mindkét évben 64 helyen ; a kültelkeken és Kőbányán azonban a 71-iki 84 építés az 1872-iki évben 146-ra szaporodott, tehát majdhogy meg nem kétszereződött. Fontos ez építések közt , melyek közül 453 lakházépítés s ezek közül ismét 289 új és ráépítés, 155 toldaléképítés s 9 átalakítás volt, különösen a lakházépítés ügye. Ezt vizsgálva, tapasztaljuk, hogy a bel-, Lipót és Terézvárosban a lakházépítés aránya a tavalyival (1871) azonos maradt; az emelkedés a Józsefvárosban, hol 56-ról 74-re, a Ferenczvárosban, hol 17-ről 19-re, s a kültelkeken, hol 37-ről 83-ra rúgott a szám, észlelhető. Lebontatott új építkezésre 51 ház s ezek levonásával 206 lakházzal szaporodott a fővár is. A három évi arány a következő: 1870-ben 122, 1871-ben 118, 1872 ben 206. 1870. elején a lakházak és egyéb épületek száma 5259-et tett, s ez 1872 végéig 5699-re szaporodott. Az átlag-szaporodás tehát 146 új épület, vagyis 27 perczent. A lakházakon kívüli , összesen 85 épület közül legszámosabb a kocsiszínű istálló: 200, nyári lak volt 14, műhely 13, gyári épület 8, különféle (toronyátalakítás, gyógyintézet, szerkamra, mérlegház, fáskamra, víztartóépület, mosókonyha, pénzügyőri laktanya, barakkórház) összesen 10 Újból épült lakház. Összesen 146, 165, 257 A legnagyobb szaporodás a földszinti házak szaporodásában észlelhető. Az összes 538 építkezés közül 162 a földszinti építkezések száma. E tekintetben érdekes a következő összehasonlítás. Párisban a földszinti házak 1866-ban az összes házak 8 százalékát tették, Bécsben (70ben), 17, Brüsselben 7, Genfben 32, Antwerpenben 28 Lüttichben 17, Berlinben 5 százalékát, míg nálunk a földszinti házak 71-ben 70,72-ben 69 százalékot képeztek. Ez mutatja, mennyi nálunk még a kevéssé felhasznált telek. Az egyemeletes házak száma 830-ról 870-re szaporodott, vagyis 4,6 százalékkal, a kétemeletes házaké 538-ról 585-re vagyis 80 százalékkal, a háromemeleteseké 230-ról 262-re, 13 százalékkal, a négyemeleteseké 28-ról 34-re, vagyis 21, százalékkal 1869 óta a földszinti házak szaporodtak 128-al, az egyemeletesek 9- tel, a kétemeletesek 116-tal, a háromemeletesek 87-tel, a négyemeletesek 17-tel. A négyemeleteseknél e szám, minthogy 69-ben és 17 volt a négyemeletes házak száma, e négy év 100 perczentes emelkedést mutat; a földszinti házaknál az emelkedés 3—3, egyemeleteseknél 12, kétemeleteseknél 24—7, háromemeleteseknél 49? szaporulást mutat. A belvárosban épült négyemeletes ház kettő, háromemeletes kilencz, kétemeletes 8. Legtöbb esik ebből a Molnár utczára, amelyben három kétemeletes, s két háromemeletes ház épült; utána a Zöldfautcza jó három háromemeletes házzal s a Magyar utcza két kétemeletessel; a többi új házak egyes utczák közt egyenletesen oszlanak meg. A lipótvárosban négyemeletes ház épült kettő, háromemeletes három, kétemeletes kettő s egyemeletes egy. A Terézvárosban újból épült 20 fldsz., 13 egy, 12 két, 8 három s egy négyemeletes ház, összesen 54. Lebontatott 15, a szaporodás 39. A Józsefvárosban újból épült 40 földszintes, 13 egy, 18 két és 3 háromemeletes ház, lebontatott 12, a szaporodás tehát 62. A Ferenczvárosban újból épült 13 földszintes, 3 egy, 1 két és 2 háromemeletes ház, lebontatott 2, a szaporodás tehát 17. A Kültelkeken és Kőbányán épült 81 földszintes s 2 egyemeletes ház, összesen — lebontás nem történvén — a szaporodás 83 épület. Nem kevésbé érdekes a a házakénál a lakszobák száma. Erre nézve következőket közöljük : 1869-ben volt 65,000 szoba, 70-ben 70,000, 71-ben 77,000, 72-ben 83,000 Ez vagy a lakásviszonyok nagymérvű javultára, vagy — s a statisztikai hivatal s magunk is az utóbbi eshetőségnek tulajdonítunk nagyobb valószínűséget — a főváros lakosságának igen nagy, váratlan nagymérvű szaporultára mutat. Ha a lakásviszonyok 69 óta egyenlők maradtak — s több jel oda mutat, hogy megrosszabbultak — 50.000 lélekkel szaporodott a lakosság. Az 1872-ki épitkezések 6873- al, tehát 89 % -al szaporították a szobák számát. Legtöbb kelletkezett a Terézvárosban 2205, azután Józsefvárosban 1903, a belvárosban 852, a Lipótvárosban 744, a Ferenczvárosban 642, a kültelkekben 1, Kőbányán 527. Az új szobák közt van pinczelakás 53, földszint 2002, V* emelet 37, 1 emelet 1856, 2 emelet 1467, 3 emelet 821, 4 emelet 160. Az emeleti szobák az újonnan épültek 63 °/o-át teszik , a pinczeszobák 7, százalékát. A szobák közül utczai 2846, udvari 3179. A 71-ei építkezésekben az utczai szobák száma túlhaladta az udvariakét. A belvárosban és Lipótvárosban 100 utczai szobára esett 86, a Terézvárosban 111, a Józsefvárosban 107, a Ferenczvárosban 84, a kültelken a Kőbányán 405 udvari szoba. Legtöbb szoba kelletkezett a belvárosban zöldfa-utczában 249, a Lipótvárosban a Ferencz-József rakparton 140, a Terézvárosban a királyutczában 194, a Józsefvárosban Mária utczában 210, a Ferenczvárosban a csillagutczában 163. Az 1872-ben épült lakházak 6107 ablakkal szolgálnak az utczára, 1871-ben esett egy-egy épületre 52, 1872 ben 29 utczai ablak. A belvárosban 100 utczai szobának van 803, a Lipótvárosban 262, a Terézvárosban 196, a Józsefvárosban 211, a Ferenczvárosban 217 ablaka, miből látszik, hogy legnagyobb szobák a Lipótvárosban építtettek. A munka harmadik fejezete az építési költségekre vonatkozik. Az 1871 -iki összes költségek 12.361,950 ftra rúgtak, az 1872-kiig 14.128,320 ftra, tehát 2 millióval többre. Megjegyzendő, hogy ez összegben a telkek ára is bennfoglaltatik. Az összes költségeknek 1871-ben 28, 72-ben 30 százaléka esett a Terézvárosra, 1871-ben 26, 1872-ben 24 százaléka esett a Józsefvárosra, a belvárosra 1871-ben 19, 72, 12, a Lipótvárosra 71-ben 16, 72 ben 14, a Ferenczvárosra 71-ben 7, 72-ben 9, a kültelkekre és Kőbányára 71-ben 4, 72-ben 11 százalék esett. Új építésre 257 lakház fordittatott a kültelkekkel együtt 10.442.379 írt, a kültelkek nélkül — 174 lakház — 9.889.055 frtba.Egy ház költsége tehát átlag az egész városban 40.631 írtba, a beltelkeken 61,000 frtba került. Ezzel szemben 1871-ben átlag 53,000, a beltelkeken 61,000 frt áll. Legdrágább házak voltak a Lipótvárosban 200 812 frt átlagos árral, a legolcsóbbak a ferenczvárosiak 37,536 frttal. A belvárosban került átlag egy ház 77,035 frtba, a Terézvárosban 61,592 írtba, a Józsefvárosban 37,558 írtba. E szerint a belvárosban a költségek 38, a Terézvárosban 30, a Ferencz- és Józsefvárosban 18 százalékát tették a lipótvárosi költségeknek. 1871-gyel összehasonlítva, a belvárosban és Lipótvárosban olcsóbbak voltak a költségek a többi városrészekben drágábbak. Beépíttetett az egész városban 24,745 g2 □ öl, egy négyszögöl beépítése tehát 422 frtba került; ha azonban a kültelket és kőbányát levonjuk 472 ftba, ami a tavalyihoz képest 14 frt többletet mutat, következőleg a telek intenzívebb felhasználására utal. Részletesebben: a belvárosban került egy négyszegű, beépítése 589 frtba, Lipótvárosban 840 frtba, Terézvárosban 547 frtba, Józsefvárosban 387 frtba, a Ferenczvárosban 346 frtba. A költségek kevesbülése a tavakhoz képest a belvárosban s a Józsefvárosban mutatkozik. Még inkább részletekre menve: földszinti házaknál egy f öl beépítése került átlag 179 frtba, egyemeleteseknél 335 frtba, kétemeleteseknél 461 frtba, háromemeleteseknél 648 frtba, négyemeleteseknél 992 frtba. A drágulás 71-hez képest földszinti házaknál 12, egyemeleteseknél 28, kétemeleteseknél 36, háromemeleteseknél 110, négyemeleteseknél 92 frtot mutat. Átlag 9,7 százalékot. Ez az árak emelkedésére utal. Drágult: a nap szán kőműveseknél 2 frt 20-ról 2 frt 30-ra; napszámosoknál 1 frt 10-ről 1 frt 20 ra; a kőanyagnál alapkő 28 írtról 30-ra, ezer tégla 30 írtról 34-re; faanyag 100 deszka 70 írtról 75-re. A negyedik fejezetet a városi középítési bizottmány jelentése képezi. Ez azonban hírlapokból inkább ismeretes lévén, befejezzük ez ismertetésünket. Nem tehetjük azonban ezt a nélkül, hogy a legmelegebb köszönetét ne fejezzük ki Körösi iránt, ki Pest város statistikáját valóban már odaemelte, ahol közigazgatásunk minden ágának állnia kellene — európai színvonalra, megnyitván a közgyűlést, üdvözlé a szép számmal egybegyült tagokat. Áttérvén az egylet működésére és feladatára, megemlékezett azon mozgalmakról, melyek közelebb a középtanodák reformálása érdekében történtek. A miniszter által egybehívott enquete a középtanodai törvényjavaslat felett többülésen át behatólag tanácskozott. Az egyes pontok közül, melyek megvitatás alá kerültek, különös fontossággal bír a görög nyelvnek a középtanodákból való kirekesztése, illetőleg facultativvá tétele. E fontos kérdés felett az egyletnek e közgyűlés alatt lesz alkalma nyilatkozni. Felhozatott, hogy a középtanonodai tanítás főbaja a módszerhiányban vagy némelyek túlzott állítása szerint a módszertelenségben rejlik. A tanítás ügyével a tanárok fizetésének javítása is összefüggvén, örömmel kell felemlíteni, hogy a kormány a tanároknak ez ügyben tett kérését meghallgatta s a fizetést jelentékenyen fölemelte. Megvitattatok a középtanodai törvényjavaslat, melyről, úgyszintén a gymnasium és reáliskola új tanterveiről még a közgyűlés folyama alatt lesz alkalma a közgyűlésnek nézetét előadni és kifejteni. A múlt közgyűlés a véderő hátrányos befolyásáról a fegyelemre vonatkozólag felterjesztést intézett a kormányhoz, de mint tudjuk, e felszólítás nem eredményezte a kívánt sikert s előttünk fekszik a tanuló ifjúság katonai és fegyvergyakorlatairól szóló törvényjavaslat, melyet a közgyűlés szintén meg fog vitatni. A tanárképzés terén is igen kedvező fejlődés állott be, miután a tanárképezde mellé gyakorló iskola is állíttatott fel; a műegyetemnél felállított reáltanárképezde megszüntettetvén, az előbbi tanárképezdébe olvasztatott. A tanügy terén mindenütt sürgés-forgás mutatkozik. Végül köszönetet indítványoz szavaztatni a közoktatásügyi miniszternek, és Mészáros Nándor, közoktatásügyi osztálytanácsosnak, a közoktatásügynek előbbreviteléért. Az elnöki megnyitó beszéd után ugyancsak Say elnök jelentést tesz az egyleti életről. A választmány, mint az egyletnek végrehajtó közege 12 ülést tartott. Ezenkívül többször üléseztek a választmány kebeléből kiküldött bizottságok. Az elintézett ügyek közül fontosabbak. A múlt évi közgyűlés határozatához képest a tanári fizetések felemelése ügyében a képviselőházhoz intézett folyamodvány beadása. Örvendetes eredménye ismeretes. Ábel Károly, a közgyűlés által pénztárnokká megválasztatván, állását el nem foglalta, s a választmány helyette Mauritz Rezsőt bízta meg a pénztárnoksággal. Szamosi János megválván a közlöny szerkesztésétől, a lap szerkesztésével Névy László bízatott meg, ki tisztét önfeláldozással buzgósággal és oly pontosan teljesiti, hogy a közlöny füzetei a meghatározott időben mindig pontosan jelennek meg. A választmányban több hely megürülve, Ternyei, Somogyi, dr. Kondor Gusztáv és Rybáry Ferencz hivattak meg. Szamossi János és Mészáros Nándor távozása által az országos közoktatási tanácsba két új tag volt választandó. — Megválasztatott Dunay Ferencz és Corsan Avendano Gábor. Az egylet a bécsi közkiállitásra 73 főgymnasium, 35 algyranasium, 12 főreáltanoda, 11 alreáltanoda, 9 reálgymnasium és 1 kereskedelmi akadémia értesítőjét küldötte be. A miniszter az egylet segélyezésére a lefolyt egyleti évben 8)0 frtot utalványozott. Az egylet első szakosztálya 11 ülést tartott, ezekben 11 értekezés és 18 bírálat olvastatott fel és tárgyaltatott. Az értekezések közöl 6 nevelészeti és módszertani, 5 pedig szakértekezés volt. A 18 bírálattal 6 tankönyv ügye intéztetett el, egy mit ajánltatott, 3 nem. Az első szakosztály megalakulásakor elnökké Felsmann Józsefet, jegyzővé Bodnár Zsigmondot, a második szakosztály pedig elnökké Berecz Antalt, jegyzővé Stemb Móriczot, választotta meg A második szakosztály összesen 10 ülést tartott, felolvastatott 8 értekezés, 1 könyvbírálat és 7 referáda. A szakosztályok élénk működését kiválóan az illető elnökök buzgalma hozta létre, előadó indítványozza, hogy Felsman Józsefnek és Berecz Antalnak köszönet szavaztassák. Elfogadtatott. A gyűlés további folyamáról reggeli lapunkban értesítünk. 1870, 71, 72 Belváros 7, 17, 19 Lipótváros 13, 8, 8 Terézváros 51, 50, 44 Józsefváros 20, 51, 74 Ferenczváros 6, 16, 19 Kült. és Kőbánya 49, 23, 83 középtanodai tanáregylet közgyűlése. (Első nap, aug. 4-én.) Az országos középtanodai tanáregylet ez évi közgyűlését az akadémia Kisfaludytermében tarta. Délelőtt 10 órakor Say Mór, az egylet elnöke A. franko magyar bank közgyűlése E bank közgyűléseinek lefolyását méltán kíváncsisággal várhattuk. Az igazgatóság már régen köztudomásra hozta, hogy a banknak jelentékeny vesztességei vannak. Előbb egy milliót s majd öt milliót meghaladó veszteséget várván be.A közgyűlés megtartása előtt közzé tett mérlegből pedig nemcsak e veszteségek világlottak ki, hanem kitűnt az is, hogy a nagyobb veszteségek eshetősége sincs kizárva, mert az activák között 12,3 millió összegben szerepelnek az adósok s a syndikátusi részesülésekre teljesített lefizetések 1,2 millióval vannak felvéve. Aztán az igazgatóság által javaslatba hozott új befizetés és a részvények convertálási műveleténél előirányozott devaluatio is oly tételek, mik a részvényesek kifakadását és a közgyűlésnek zajos lefolyását előre sejtették. Mindazonáltal a közgyűlés elég simán folyt le. Szemrehányásokban ugyan nem volt hiány, de a részvényesek mégis resignatióval beletalálták magukat a keserű helyzetbe. A közgyűlést Pulszky Ferencz nyitá meg, tudatván, hogy miután Bittó elnök leköszönt és Strasser alelnök nem jelenhetett meg, ő reá szállott az elnöki functiók teljesítése. Hatvanöt részvényes által 12713 részvény 1284 szavazattal lévén képviselve, a közgyűlést határozatképesnek jelente ki. A Kohen vezérigazgató által előterjesztett jelentés most sokkal tüzetesebben s őszintébben szól a bank helyzetéről, mint a múlt közgyűléseken előterjesztett jelentések. E jelentés azon kezdi, hogy elmondja, miként igyekezett az igazgatóság a 3,2 millióval kezdett bankból nagy bankot létesíteni. Az 1870. óta történt kibocsátások folytán eddig 160000 db részvényre 12,5 millióért van befizetve s az igazgatóság az alaptőkét újabb befizetések kiírása által 32 millióra kiegészíthette volna. Sokféle vállalatokba bocsátkozott és nagy mérvű értékpapírvásárlásokat tett. Ily helyzetben lepte meg a bankot a válság s mindennemű értékpapírok elértéktelenedésében találja kifejezését. Őszintén előterjesztve az intézet helyzetét a passivum igen magas, de jelentékeny része már törlesztetett abban az elzálogosított, v másodkibocsátású keleti vasúti elsőbbségeknek az intézetre eső részére felvett előleg s a kincstár számlájára közvetített előlegüzlet is bennfoglaltatik, mi kimagyarázza az adósok teherlapján mutatkozó magas öszszeget. A június 30-iki árfolyam szerint felvett értékpapírállomány legnagyobb tételét 18,742 darab saját részvény képezi, a második nagy tétel 6824 V0 darab országos központi takarékpénztári részvény, melyeknek árfolyama június 30 ika óta csökkent daczára annak, hogy az intézet a leszámítoló üzletből az év első felében több mint 8% tiszta jövedelmet mutathat fel. A jelentés azután részletesen szól az egyes üzletekről. A syndicatusi részesülésekrő részletes kimutatást közöl az igazgatóság. A részesülés összege nincs sommázva, de első pillanatra felötlik hogy az igen tetemes. A befizetett összeg 1.259,156 forintot tesz, s ezenkívül egy 210,000 talléros és egy 200,000 forintos részesülésre befizetés még nem teljesittetett. A részesülések legnagyobb része azonban csakhamar le fog bonyolíttatni. A károlyvár-fiumei vasút üzletre a 600.000 forintnyi veszteségtartalék egész összegében fennmaradt. A m. északnyugati vasút engedélye elejtetvén, a banknak kártalanítási igénye van a m. kincstár ellen s az igazgatóság reméli, hogy az után az egész veszteség meg fog téríttetni (?), a m. északkeleti vasútra vonatkozólag a 3%-os részesülésnek megfelelő veszteséget a tartalékba felvette. (De ezt az igazgatóság részletezve nem tünteti fel.) A határőr vidéki erdőüzletből 14 % esik a bankra, a faüzlet kedvezőtlen conjuncturái a kedvező kilátást elhomályosíták, de az igazgatóság ebből is nyereményt vár. A zsilvölgyi kő szénelárusítás a jelentés szerint mindinkább kiterjed és kockázat nélkül hasznot hajt. A részesülés összege 157,012 frt, hogy mi az évi haszon nincs kimutatva. Jutalékok czimén 119,851 forint s syndikátusi részesülések czimén 213,415 frt van bevétel gyanánt a mérlegbe felvéve, így még csak azt sem tudhatja a részvényes biztosan, hogy minden egyes üzletből eredő nyeremény vagy veszteség melyik tétel alá esik. Az üzletek során végig menve sehol nem találunk biztosabban tájékozó adatokat, úgy hogy a részvényesek sem a nyeremény, sem a veszteség iránt nem ellenőrizhetik az igazgatóság nyilatkozatait. Különben ily értelemben szó van még a jelentésben a sugárúti építő vállalatról, a győr-soprongebenfurti vasút, romániai dohány egyedáruság, első magy. vagyongyár részvénytársulat, Guttenberg hirlapkiadási társulat, 54 millió forintos magyar államkölcsön üzletekről. A váltó üzletről tett jelentés sem hangzik kedvezőleg. Az intézet váltóüzlete nagymérvben foglalkozott a részleti üzlettel, több mint 15.000 db sorsjegyet adott el részletfizetésre. Az árfolyamnak nagymérvű csökkenése folytán a künn állott és lejárt részletek nagyobb része nem folyt be, miáltal az eladások kétségessé váltak. A váltóüzlet értéktelenedése 262961 ft veszteséget okozott s ezért az igazgatóság tervbe vette a váltóivüzlet elejtését. Az áruosztály üzlet egy kis nyereménynyel zárja le mérlegét De kétséges követelései is vannak a veszteségi tartalékba. Az adósokról még egy más helyén is szól a jelentés, kimondja, hogy minden kétségesnek látszó tétel teljes összegében felvétetett a veszteségi tartalékba. A bécsi fiók a válság folytán nagy veszteségeket szenvedett. A nyer- és vesztszámlában 336,498 ft vesztesség szerepel, de az igazgatóság még azt is megjegyzi, hogy kétséges követelésekről a veszteségi tartalékban van gondoskodva. Az Atlas viszonbiztos jó társulat syndicatusa feloszlott a nélkül, hogy a részvények elhelyeztettek volna 1971 részvény maradt a bank tárczájában; a mérlegbe megfelelő veszteség van felvéve, pedig az igazgatóság azt állítja, hogy ezen intézet ez ideig nyereséggel dolgozott. Aztán még két syndicatusi részesülésről szól a jelentés, egyik az Albrecht vasúti, másik az eger-hofi vasút elsőbbségeinek és részvényeinek kibocsátására alakult, a bank előbbiből 176,000 frtnyi elsőbbséget és 667 db részvényt volt kénytelen megtartani. A másodikból 50,000 tallérnyi törzs elsőbbség és 20,000 tallérnyi részvény maradt a bank tárczájában. Végül még a m. keleti vasút előlegüzletről van szó, melynek tényállása ismeretes. Összefoglalva a vesztességeket direct veszteség gyanánt 2.794,316 frt, veszteségtartalék gyanánt 2.345,693 frt mutatkozik. Az összes veszteség tehát 5.140,000 frt. Az igazgatóság ezek alapján részvényenként 10 frt befizetést, 20,000 db. részvény törlését s minden 7 db. 100 frttal befizetett részvénynek 2xk kb. 200 frtos részvénynyel való kicserélését javasolja. Az erre vonatkozó részletes indítványokat már közöltük. Az igazgatótanács jelentése után a számvizsgáló bizottság jelentése olvastatott fel, melynek szavai szerint a bizottság azon meggyőződésre jött, hogy a még le nem bonyolított vállalatokra, syndikátusi részesülésekre, kétséges követelésekre és árfolyamcsökkenésre beállított veszteségi tartalék a jelen körülményeknek megfelel és teljesen elégséges.“ Az előterjesztett igazgatósági jelentést Bossányi támadta meg legelőször. Az igazgatóságnak úgymond elég vállalkozási tere volt az országban és így nem kellett volna oly kalandos külföldi vállalatokba bocsátkozni, mint a romániai dohány monopólium, melyek iránt biztos tájékozást az igazgatóság nem nyerhetett, nem kellett volna oly tervek alapján a kormánynyal szemben kötelezettségeket vállalni, melyekért a kormány garanciát nem vállalt. A fiumei vasúti tervben földmunkálatok voltak előirányozva ott, hol kősziklán kellett építeni és az igazgatóság mégis vállalkozott az építésre. Innen a nagy veszteség. Az 5 mil. veszteségeken segíteni most már nem lehet, de kívánatosabbnak tartja, hogy e veszteség ne most egyszerre, hanem több évre felosztva hassék le az alaptőkéből. Pulszky ez indítvány következményeit részletesen kimagyarázza, szerinte szóló igen sötét szinben látja a bank helyzetét s a veszteségek megosztását több évre azért nem helyeselheti, mert ekkor nem volna igen hosszú ideig kilátás osztalékra s ez az igazgatóságnak nem áll érdekében. Herrmann főleg az értékpapíroknál mutatkozó vesztességek nagysága ellen szólal fel. Ápr. 6-ka óta e tétel 1.400,0-0 ftról 2 millió és néhány százezer