A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1874-10-01 / 224. szám

felé tartatott, de a legénység megosztatott.­­ — Az út itt jelentékenyen megváltozott, úgy­szintén a hőmérséklet is, mely 10 fokig emelkedett. Kü­lönösen szembetűnő volt az állat­élet gazdagodása, most már nyulak s rókák nyomait is láthattuk. — Mind­ez igen emlékeztetett az amerikaiak nyílt sarktengerére.­­ Ezen nyílt tengert csak­­ugyan észrevették s ezentúl éjszaknyugoti irány­ban hatoltak egész a 82­5 fokig, hol az osztrák-ma­gyar birodalom zászlaját kitűzték. Nagyon kétes do­log, váljon ezen nyilt tengerben valamikor utat le­hetne találni. A legéjszakibb pontot Bécs foknak ne­vezték el. Ezen fok körülbelül a 83-ik szélességi fok alatt feksz­k s ide 1874. apr. 14-kén jutottak. Vissza­térve vették észre, hogy az osztr. öböl nyilt tengerré lett s a hajóhoz téréstől el voltak zárva.Ezért a száraz­földön hatoltak tovább s Frankfurt foktól fogva egé­szen jól haladtak. Végső kirándulásuk nyugatra tör­tént. Ezen Brosch, Haller és Payer vettek részt két kutyával. Nyugotra mintegy 40 mértföldnyire hatol­tak, egy 2800 láb magas hegyre találtak s itt győ­ződtek meg a Zichyföld nagyszerűségéről, hol szám­talan kúphegy létezik s több festői fekvésű tó. Máj. 4-én tértek vissza s ezentúl csak a hazatérésre gon­doltak. Payer előadását élénk tartós éljenzés követte s maga a trónörökös nagy elismeréssel nyilatko­zott róla. — Bolliác Caesar jeles publicista, költő és tudós, a bukaresti kamara tagja és a román régészeti társulat elnö­ke, e napokban fővárosunkban időzött, meglátogatva a nevezetesebb helyiségeket, úgymint: a múzeumot s különösen annak régiség­tá­rát, a nemzeti és népszínházát, a könyvtár és Aka­démia palotáját, stb. Az ősz tudós Pulszky­val is óhaj­tott találkozni, de nem találván a régiségtár irodájá­ban, számára névjegyet és több régészeti ábrát ha­gyott. Végre az öreg ur megszerző magának az uj Pe­tőfi kiadást is, igen mély kegyelettel beszélvén köl­tőnkről , kivel 48-ban személyes ösmeretséget kötött volt, s megígérte, hogy közelebbről lapjában, a Trom­­petta Carpatilor-ban róla egy ismertető czikket fog írni s verseiből egy pár fordítást közöl. — Atalában az öreg tudós meglepetését fejezé ki fővárosunk gyors haladása felett, melyet hat év ó­ta nem látott. — Bolliac Caesar a magyaroknak legmelegebb barátja. Ő — mint többször nyilatkozott — tiszteli a ma­gyarokban a nemzeti büszkeséget, az áldozatkészsé­get és hősiességet. Szabadság harczunkban tevékeny részt vett s­zemnek meghitt embere volt, kit meg is énekelt néhány versében, melyek méltó helyet fog­lalnak 4 kötetnyi költeményei között. Ha szavát be­­váltandja, miről nem kételkedünk, alkalmunk leend bővebben megismertetni e derék öreg barátunkat. — Megzavart színi előadás. Selme­­czen f. hó 27-én Kabina Izák s társai műkedvelő előadást rendeztek egy felállítandó kisdedóvoda ré­szére, azonban az előadás levelezőnk tudósítása sze­rint oly kirívó pánszláv irányú volt, hogy az ifjúság azt tüntetőleg a »szózat« éneklése által, sőt később tettlegességekre menve beszüntette. Selmecz műveit körei még ezen önmagában egyátalában nem dicsé­retes eljárást is helyeslik ezen pánszláv mozgalom ellenében, mely boszantóan kirívó e városban. — Baleset történt ismét a közúti vaspályán. Alig 5—600 lépésre az újpesti kiindulástól, egy Pestről kigyalogló szegény napszámosnő az ügető lovak lábai alá került, s csak a kocsin levők rémült kiabálásának köszönhető, hogy a szerencsétlen nő a kocsi kerekek által teljesen szét nem zúzatott. Az utasok nógatására ugyanis az emberséges kocsis felemelte leragadt szempilláit, s megáll­ta a lovakat, midőn a szegény nőnek jobb lába bokában az első kerek alatt már ketté volt vágva. — Pap és zsidó. Tegnapelőtt a budai kir. járásbíróságnál igen különös végtárgyalás tartatott. Egy zsidó egy katholikus barátot bünfenyitőleg be­perelt. Az eset néhány hét előtt a budai országúton történt. — Pater Gábor egy haldoklóhoz hivatott, és mint ministránst egy 8 éves gyermeket vitt magá­val. Mikor Auspitz Mór (izraelita) szatócs­boltja előtt haladtak, ennek 7 éves leánya kiszaladt és gú­nyolódva többször: »Te fekete ördög!« felkiáltott. A barát ezt restelvén pirongatta a gyermeket és »enyhén« pofon is csaptat. Erre a leányka házába sírva és jajgatva visszaszaladt, és szüleinél panasz­kodott, hogy a »fekete« oda kint megverte. Ezek szintén kisiettek, de a pater már oly távol volt, hogy eddigelé mit sem tehettek. A lelkész bevégezte teen­dőjét, és hazafelé indult, de útközben már több ke­reszténytől figyelmeztetett, hogy válasszon más utat, mert Auspitz háza előtt egy nagy zsidó tömeg össze­gyűlt és ehhez kíváncsiságból még sok keresztény is jött. A pater ezen figyelmeztetésre nem ügyelt, és a rendes utón tovább ment. Mikor Auspitz házához ér­kezett, a leány szülei összeszidták a papot minden csak képzelhető csúfnevekkel és ezen zaj folytán annyi nép csődült össze, hogy az egész ottani tájék járhatlanná lett. A barát belátta, hogy ily körülmé­nyek közt legokosabb az, ha elmegy és csakugyan távozott. Másnap Auspitz ellen becsületsértési kere­setet indított, mely pert jogi képviselője nyilatkozata szerint már-már meg is nyerte. Auspitz azonban a papot a bünfenyítő törvényszéknek adta fel gyerme­kének bántalmazása miatt. A tegnapelőtti tárgya­lásnál Pater Gábor nem volt képes bebizonyítani, hogy a leányka őt előbb csúfolta volna, ellenben azt beismerte, hogy a gyermeket tényleg, ha csak könnye­dén, bántalmazta. A ministráns fiú vallomása nem is vétetett jegyzőkönyvbe, mert a gyermek még kiskorú. Ily körülmények közt a pap testi biztonság elleni kihágás miatt 5 forintnyi pénzbírságra ítéltetett. A pap ezen büntetést elvből sokalta, a panaszos pedig keveselte, és igy mindketten felebbeztek. — Az orsz. középtanodai tanáregy­let választmánya f. évi oct. 2-án d. 5 órakor az ev. gymnasium épületében (2. em.) ülést tart. — A dentai kincstári uradalom birtokához tartozó torontálmegyei nagy­margittai határban fekvő 2889 hold terjedelmű terület bérlői, Schreyer József és Berger Adolf a pénzügyminiszer­­hez kérvényt nyújtottak be, melyben a kormányt ártérítés végett a beperléssel fenyegetik. Az ürügy­­, hogy az állam a szerződés egyik feltételét,­ely szerint a védgátak és lecsapoló árkok még 1871- en elkészíttessenek, nem teljesítette s a kiöntött viz a bérlőknek 123,049 frt 60 kr. tiszta kárt oko­zott. A bérlők most ezen összeg megtérítését s a bértartam idejének meghosszabbítását követelik az államtól. Mennyiben áll különben ezen vád az állam ellen ? azt bonczolgatni nem áll feladatunkban. — A budapesti kir. tud. egyetemen tanuló jogkari polgárok figyelmeztetnek, miszerint az ugyanazon kari segélyzőegylet alapszabályának 6-ik §-a akként módosíttatott, hogy az elnök az egy­­ietnek a HI-dik és IV-dik évfolyamába bejegyzett rendes tagjai közül szabadon választandó, a válasz­tás pedig october 14-én ejtendő meg. Kir. egyetemi iroda. — Tövisi Faur Viola, legfőbb itélőszéki biró 18 éves hajadon leánya hosszas beteg­ség után tegnap estre elhalt. Temetése holnap d. u. 3 órakor leend a szülök üllői­ ut 1. sz. a. lévő lakásá­ból. Béke hamvaira! — A török sorsjegyek i.é. October 1-én lejáró szelvénye mától fogva Politzer Zsigmond és társa bank és váltóüzletében váltatnak be. Hivatalos közlemények. A vallás-és közoktatási miniszter Mannert Ferencz számtanácsost a szabályszerű illetékekkel állandó nyuga­lomba helyezte és ez alkalomból a teljesített hű és hasz­nos állami szolgálataiért megelége­dését fejezte ki. A po­zsonyi pénzügyigazgatóság Wsetecska József kir. járásbiró­­sági írnokot II. oszt. pénzügyigazgatósági irodatisztté ne­vezte ki. A „Hon“ magán távsürgönyei.4* Paris, sept. 30. Erzsébet császárné-királyné holnap érkezik Boulogneba. — Mac-Mahon tábor­nagy már visszaérkezett. London, sept. 30. A »Morning Post« consta­­tálja, hogy Angolországból folyvást nagy mennyisé­gű fegyvereket és lőszert kapnak a carlisták. Róma, sept. 30. A pápa tegnap Ernőul, Ches­­nelong és Beuregard franczia képviselőket külön­ ki­­hallgatáson fogadá. Berlin, sept. 30. A »Nat. Zig« megerősíti a »Times «-nak azon hírét, hogy don Carlos valóban kap az orosz kormánytól nyugdíjat; — a berlini lap megjegyzi ehez, hogy ezen, egyátalában nem hivata­los, azelőtt Miklós czár magánpénztárából fizetett segélyezést Sándor császár trónralépése alkalmával a többi kötelezettségekkel együtt vállalta magára; annak fizetése azonban felfüggesztetett azon pillanat­tól kezdve, a­mint dán Alfonzo fegyveresen átlépte a spanyol határokat. Belgrád, sept. 30. Milán fejedelem már visz­­szaérkezett. Azt beszélik, hogy a belügyminiszter le fog lépni. Bécs, sept. 30. A »N. Fr. Pr.« párisi távirata jelenti. A »Soir« szerint donna Margarita,don Car­los trónkövetelő neje, Pauból kiutasíttatott. Szent-Pétervár, sept. 30. Az orosz császár Sebastopolban maglátogatá a múzeumokat, a Wla­­dimir-székesegyházat és a csapatok felett szemlét tartott. A császár kedden utazik vissza Livádiába. Prága, sept. 30. A »Bohemia« szerint a tar­tományi főnökök azon utasítást kapták, hogy a vi­lági papok üresedésben levő javaiból befolyó jöve­delmeknek — a vallásfelekezeti törvény értelmében — a vallásalapba való beszállítása iránt intéz­kedjenek. Berlin, sept. 30. A »Prov. Corr.« egyes téte­leket közöl a »Journal de St. Petersboug« egy czik­­kéből, mely constatálja, hogy a Német- és Oroszor­szág közti egyetértés — mely mély gyökeret vert — a spanyol kérdésben e két hatalmasság közt felme­rült nézetkülönbség által korántsem zavartatott meg. A «Prov. Corr.« megjegyzi az orosz lap czikkéhez: Ezen nyilatkozat megfelel azon felfogásnak, mely a német és orosz kormányok közt a spanyol kérdésben kölcsönösen kicseréltetett. Bécs, sept. 30. (Hivat, zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 76.75. Salg.-Tarján 90.1. Magyar hitel. 233.50. Magy. záloglevél 86.25. Erdélyi 139.25. Magyar keleti vasút 63.25. Magyar sorsjegy 85.40. Tiszai vasút 209.50. Magyar vasúti kölcsön 99.—. Angol-magyar 36.—. Franco-magyar 85.50. Alföld 141.—. Magy. északkeleti vasút 120.25. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 71.50. Nagy földhitelintézet 81.—. Municipális 36.—. Bécs, sept. 30. (Zárlat..) Hitelrészvény 249.50. Galicziai 241.—. Államvasut 314.50. Jára­dék 70.65. 1860-dik 108.50. 1864-diki 134.50. Ezüst 103.40. London 109.10. Unio­bank 128.76. Általános épitőbank 53.50. Angol-ausztriai 162.25. Lombardok 145.76. Tramway 149.—. Hitelsorsjegy 166.50. Na­poleonhor 8.78—. Arany 5.25. 112. Frankfurt 91.46 Porosz pénzutalvány 161.50. Török sorsjegy 54.75. Angol épitő­bank 61.25. Berlin, sept. 30. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 88.25. Ezüst­jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. .Romániai 40.50. Dallamvaspálya 191 50. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 152.—. Magyar sors­jegy-Berlin, sept. 30. (Zárlat.) Galicziai ill.1/8 Lombard 87.75. Ezüstjöv. 68.50. 1860-ki 108.—. Bécs 92.—. Romániai 40.50. Államvaspálya 191.—. Papirjövedék 65.3/s. Hitelsorsjegyek 117.—. 1864- ki 96.50. Hitelrészvények 150.75. Magyar sorsjegy 57.7/s. Frankfurt, sept. 30. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 108.1/s. Osztrák hitelrészvény 263.50 Osztr.­államvasut 333.—. 1864-ki sorsjegy 168.50. 1860-ki 107.—. Lombardok 152.—. Galicziai 259.— Papirjáradék 65.25. Ezüstjáradék 68.60. Osztrák báni részvény 1060.—. Pári­s, szept. 30. (Zárlat) 30­0-es járad. 62.52 Olasz járadék 66.45. Credit mobilier 330.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5­76-es járadék 99.30. államvaspálya 710. —. Lombardok 335.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki H­­­ön —.—. 1872-iki. Berlin, sept. 30. Búza 60.3/.. —.—. 65.»/*. Rozs 48.‘/s. 48.7s. 47.7b. Zab 58.7«. Árpa helyben 63.—. Olaj 18.7b, 187b. 18.—. Szesz 19.12, 19.08 19.14. B­oroszló, sept. 30. Búza 217.72, rozs 177.7* zab 180.—. Olaj 18—, tavaszi 17.5/6. szesz 20.7b. 20.S/1S. 20.7b. -----------------L-—--r-irrf-iiiT»itrBnrMiiiiiii]iMia«iiiiM^iiiii»li mm ............ KÖZ­GAZDASÁGI ROVAT. A baranyamegyei gazdasági egyesület kiállítása. (Vége.) Gyakorlati haszon szempontjából azt hiszem az ekekiállításnak leszen közvetlen legnagyobb eredménye. Szinte öröm volt néznem hogy a be­­sereglett parasztság most,az őszi iszántás eme sürge­tő napjaiban, minő meleg érdeklődéssel nézé­e rája nézve első sorban érdekes s fontos »gépek« minősé­gét,­­ hogy tudakozódott ára stb. felől. A ki tudja, a magyar belterjedő gazdálkodásnak minő nagyon útját állja a rész, faekével történő szántás, az tudni fogja azt is, mily fontos a jó ekék terjesztése nálunk úgy nemzet, mint magán gazdasági szempontból. — A kissé kombináltabb szerkezetű gépek közül ki kell emelnem a Rupprecht-féle pécsi c­ég által kiállított (azonban aligha itt készített) borsajtó- és borszivat­­tyú- gépeket. A kiállított iparczikkek közül még fölemlíten­dőnek tartom Varga Elek szép selyem -­gyártmá­nyait (oly szép selyemfonál, hogy párját kell keresni) s a termények közül Ráth pécsi fakereskedő gyönyö­rű, több ölnyi szálas nádkiállítását. A kiállítási kert mögötti püspökréten (a­hova igen helytelenül, csak több száz lépésnyi kerülő után lehetett jutni, holott a kert hátsó rácsán egy ajtó nyitása alig került volna valamibe) lókiállítás volt. Több szép lovat láttam, mindazonáltal úgy tetszett nekem, hogy a kiállítás e részben nem szerfölött si­került. Tán a nagy munkaidő okozta, mert a bara­nyai nép nem igen neveli »szemre« lovát, hanem biz azt az eke és kocsi elé fogja. Hogy azután ilyenkor a takarodás bevégeztével s az őszi munkák közös kö­zepén — az állat inkább arról tesz tanúságot, hogy a nyár folytán szépecskén dolgozgatott, mintsem hogy az abszolút szépség s fejlettség követelményei­nek feleljen meg — az előttem bizonyosnak látszik. S igy elvégeztem volna kiállításunk ismerteté­sét. Ha megemlítem, hogy egész nap folytán a helyi­séget mindig szépen és sokan látogatták; s ha áta­­lános itéletkép kimondom, hogy az egész — ha mind­járt a köznép figyelmének előleges fölkeltése által, mérveiben sokkal gazdagabb is lehetendett — még­is minőségileg sikerült volt: azt hiszem, be is zár­hatnám soraimat. Szabad legyen azonban zár­ulékul egy jelen­ségre utalnom, melyet fájdalommal észleltem ma is, mint észlelek pécsi tartózkodásom óta folyton. S ez azon megfoghatlan közöny, sőt úgy szólva idegenség, melyet e város lakossága a magyar nemzetiesség ki­fejezett érvényesítése tekintetében elárul. Nem sze­retnék ok nélkül keserű lenni, de azt hiszem, ha ta­valy Bécsben Magyarország oly határozottan köve­telte a kiállításon magyar jellegének számba véte­lét s dokumentálását, e részben itthon, midőn ma­gunk közt vagyunk, nem csak a nemzetiesség ama mérveit, de e nemzetiesség kizárólagosságát megkö­vetelnünk jogunk is, kötelességünk is. S ha az itteni kiállítás magyar nemzeti zászlói mögött annyi német felirattal találkoztam, mint a­mennyivel Budapesten kívül tán az ország egy váro­sában sem: az igen elszomorító jelenség, főleg ha számba veszem, hogy e megye intelligencziája egé­szen magyar, a város lakossága pedig, ha egy ré­szében két nyelvű is, szintén bizvást magyarnak mondható. Nyíltan vádolom e német jellegért a gazdasági egyesület bizottságát is, melynek nem kell vala tűr­ni e falakon belül nem csak kizárólag német, de még vegyest német feliratokat sem, s vádolom eme Cári Zelesny, Anton Szeyfritz, Nowatorzky stb. urakat, kik itt, Magyarország kellő közepén, a magyar ter­melés és fogyasztás közvetítésében haladva előbbre s nem egy tekintetben igen előre, oly kevéssé tudnak ezért elismerésük ily kötelességszerű hálaadásával adózni. A magyar közvéleménynek e tekintetben a Dunán túl föl kell ébrednie. Mert mig a magyaroso­dás szépen terjed az oskolában, a germanizáczió nyomai eltagadhatlanok a társadalomban. Ezen se­gíteni kell itt is, csakhamar, vajha e szerény sorok e segítségnek — bármi csekély részben — siettetői lennének. 1. 1. — A m. vidéki pénzintézetek ügye — közelről érdekli a bécsi köröket is. A »Presse« ez ügyről igy szól: Azon intensiv gazdászati ös­sze­­köttetésnél fogva, mely a monarchia két fele között létezik, nem lehet közönyös ránk nézve egy oly kér­dés, mely a hitelviszonyok tekintetéből a monar­chia egyik felében életkérdés. Mostanáig úgy látszik a nézetek még nincsenek tisztázva, és míg több ol­dalról központi leszámítoló közeg létesítését óhajt­ják, addig a vidéki pénzintézetek küldöttsége köz­vetlenül a national bankhoz fordul. De a bank nem igen segélyezheti a vidéki pénzintézeteket, mert cse­kély alaptőkéjük van, sokat szenvedtek a válság s az egymást követő rész aratás által; ők nem nyújthat­nak elegendő biztosítékot. De egészen máskép állana a dolog, ha a vidéki pénzintézetek Budapesten egy központi intézetet létesítenének és egymásnak jótál­­lanának a veszteségekért. Korlátlan szavatosság mel­lett még­is csak lehetne pénzt adni a magyaroknak. — Erre megy ki a »Presse« okoskodása. A helyzet­ről mint rendesen, most is roszul van tájékozva. Nem való az, hogy vidéki pénzintézeteink nem nyújthat-­­ nak elegendő biztosítékot a banknak, sem a krach, sem a rész avatások nem ingatták meg pénzintéze­teinket. Nem oly kártyavár alkotások ezek, mint a bécsi bankok egynémelyike. Egyébiránt a központi bizottság az első hazai takarékpénztárral most már rendbehozta az ügyet és ezzel a bécsi national bank urai is teljesen meg lehetnek elégedve.­­ Az osztrák nemzeti bank hir­detésben tudatja, hogy a kamatlábat a váltóleszámí­tolásra nézve 41/2°/o-ra szállítok le, a a fiókok közötti váltókra nézve 5 °/o-ra. E határozatot a bank szom­baton hozta a választmány ülésén, melyen az igaz­gatóság előterjesztése nagy szavazattöbbséggel elfo­­­­gadtatott.­­ A pesti Árpád gőzmalom részvény­társulat sept. 30-kán rendkívüli közgyűlést tartott. Az előterjesztett üzleti jelentés előadja, hogy a tár­sulat f. év jan. 30-ig 437,511 frt tőkeveszteséget szenvedett s hogy az üzlet további fenntartása még növelné e veszteséget Felolvastatott a magy. hitel­bank egy átirata, mely szerint a bank a malomba fektetett tőkéjét veszélyeztetve látja s ezért f. év oct. 31-ig a liquidatio elhatározását sürgeti. Minthogy azonban a mai közgyűlés a végleszámolás tárgyában nem hozhat határozatot, a bank követelését a­z. év végéig meghosszabbítja, de a malom kénytelen­­ezen idő alatt csődöt mondani. A közgyűlés egyszerűn csak az alapszabály 51. czikkét módosító, hogy mie­lőbb határozatképes közgyűlést lehessen egybehívni. S határoztatok hogy a malom a legközelebbi köz­gyűlésig üzletben marad. — Az első hazai takarékp­énztár vá­lasztmánya sept. 30-ikán délben tartott ülésében, helybenhagyta a Hajós József igazgató s a vi­déki pénzintézetek képviselői között létrejött szerző­dési pontozatokat. A választmány a maga köréből Brüll Miksa és Steiger Gyula urakat bízta meg azzal, hogy e tárgyban az osztrák nemzeti bankkal értekezzenek. A nevezett urak ma este Bécsbe utaz­nak, hogy az osztrák nemzeti banknál kieszközöljék azt, miszerint a hitel­segélyegyletnek adott dotatio a hazai takarékpénztár utján vidéki telepitett vál­tók leszámítolására fordittassék.­­ A határőrvidéki erdőüz­let körmére égett a consortiumnak. Ma e tárgyról a következő hírt hozza egyik német lap : A határőrvidéki erdőüzlet consortium illetőleg az abban érdekelt három bank: az anglo-hungarián, a franco-magyar bank és a magyar földhitel részvény­társaság, megegyeztek, hogy az üzletet, még a kincs­tár által követelt nehéz feltétel alatt is, t. i. az egész biztosítéki összeg elvesztése mellett feloszlatják, s ezt a mai nap Mollináry altábornagy tudtára adják, hogy ez által az oct. 1-jén esedékes három milliónyi összeg fizetésétől megszabaduljanak. A szerződés ér­telmében egy részletfizetésnek nem pontos teljesítése az üzlet feloszlását vonja maga után, minek folytán a bankok az utolsó órában kénytelenek voltak e ne­héz áldozatra elszánni magukat. Ez a consortium tagjaira annyival érzékenyebben hat, a­mennyiben azok ifj. Pollák B. ellenzése folytán kénytelenek az erre eső veszteséget szintén viselni, s amennyiben a bankok, miután a kincstár vonakodott a szerződést valamennyi érdekelt fél írásbeli beleegyezése nélkül felbontani, Pollák urnak teljes kártalanítását kény­szerültek elhatározni, S hogy teljes legyen a kellemetlen meglepeté­seknek sora, melyek az említett bankokat az utóbbi időben ismételve érték, a consortiumnak egyik nem idevaló s csak másodsorban érdekelt tagja is tegnap délután tiltakozást nyújtott be az üzlet feloszlatása ellen, melyben azzal fenyeget, hogy pert fog indítani az általa letett biztosítéki összeg visszaadatása iránt. A tiltakozás legfőbb érve abból áll, hogy a svájczi consortiumnak, mely rövid idő előtt 2500 hold cserfaerdőt vett át a határőrvidéki erdőüzlettől, más oldalról 200,0000 forintnyi nyeremény­váltság ajánltatott fel, s hogy a consortiumhoz is előnyös ajánlatok nyujtattak be egyes részletek átvétele tár­gyában. Pollák úr taktikájának ez utánzása azonban valószínűleg nem fog sikerülni, miután az új tiltako­zó nem egyenesen érdekelt fél s így beleegyezé­se a szerződés felbontásába a kincstár részéről nem is köttethetik ki. Ezen ügy egyszerűen per tár­gyát fogja képezni a bankok és a többi érdekeltek között. Azon veszteségi többlet felosztása, mely Pol­lák úr kártalanítása folytán állott elő, a bankok percentuális részesülése szerint fog történni, s így az anglo-bankot fogja a legnagyobb a quota érni. Elte­kintve az említett, s csak néhány százalékkal szereplő c­ég követelésétől, mely per útján lesz érvényesíten­dő, az összes veszteség, mely a consortiumot éri, 3,300,000 frt ezüst — 3,450,000 frt papír, 600,000 frt költség, 60,000 frt, mint az igazgató kártalaní­tása, s 250,000 frt az előre eladott favágatásért fize­tendő kárpótlás. Összesen tehát 4.360,000 frt, mely­ből 1.500,000 forint fogja terhelni az anglo-bankot és 1.200,000 frt a franco-magyar bankot és a föld­­hitel-részvénytársulatot. A maradékot egy másik ér­dekelt tag fogja viselni. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, sept. 30. Az értéktőzsdén a földhitel ma ingatag volt és a többi értékekben is igen gyenge forgalom volt. Az előbörzén m. földhitel lanyha volt, 81.50-ig szállottak, takarék- és hitel 61-en fizettet­tek. A déli tőzsdén magyar sorsjegyek 86, magyar hitel 235, földhitel 8­75—82.75 közt változtak, és 82-en maradtak, municip. 36.75, takarék- és hitel 61, pesti közúti 268-an fizettettek. Kőbányai téglagyár 95, pesti biztositó 62, budai keresk. bank 172-en adattak. Valuták változatlanok. 20 frcos arany 8-79, cs. arany 5.26, tallér 1.62. A gabnatőzsdén búzára nézve gyen­ge volt a kínálat, de a vételkedv is csekély. A forga­lom mintegy 15000 mérőre ment s az árak fenma­­radtak. Eladatott: tiszavidéki 300 m. 89 '/1 fs 5.60 készpénzen, 300 m. 89 fs 5.65, 400 m. 89 fs és 300 m. 88 m­s 5.67 V­, 300 m. 88' 2 fs 5.55, 400 m. 861/* fs 5.30, 200 m. 87 fs 5.45, fehérmegyei 2200 m. 86­7, fs 5­45, 1000 m. 86 fs 5.15, 300 m. 86 fs és 1200 m. 85 fs 5.25, 400 m. 85 fs és 200 m. 86 V, fs 5.177*, dunavidéki 800 m. 857* 4.15, 300 853/b fs 5 frt, — mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre; pestmegyei 200 m. 883/b fs 5.40, 300 m. 86*/a f­s 5.20, bánsági 200 m. 86 fs és 200 m. 85 fs 4.60, — mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre. Rozs és árpa változatlan. Zab 400 vámmázsa 50 fontra kimérve 2.07. 1200 vm. 2.10 készpénzen. Határidőre búza 4—5 krral javult, tavaszra változatlan, sept. oct. 4.72—4.76, máj. jun. 5.15, kukoricza máj. jun. 3.65, zab sept. oct. 2.13, tavaszra 2.36. Nemzeti színház. Ma oct. 1-jén adatik : »Lohengrin« regényes opera 3 felv. István téri színház. Ma oct. 1-jén adatik : »Száz szűz« nagy Operette. Budai várszínház- Ma oct. 1-jén adatik : »Pajtáskodás« iigj. 3 felv. A Komlókertben Bakonyi István igazgatása alatt újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. Vízállás. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Szeptember 0 fölött idejárd* 30 Budapested 4' 9" Szárriz› Pozsonyban 3' 10“~ 29 M.­Szigetet­r 10“· » Szatmáron 0' 2" ‹ •· Tokajban 0' 6"~ 30 Szolnokon 1' 8“· · Szegeden 1‘ 5“· 29 Aradon 8' 6"· · Nagybecskereken 1' 7"· · Bezdánban 5' 5"» · Verbászon 5' 5"» · Barcson 1­0*· · Esztiken 3' 4"» 28 Mitroviczon 2' 5“· Sziszeken 1' 0“‡ · Zimonyban 5‘ 9"· · Ó­ Orsován 4' 5“· STYIXT-TKN­. Nyilvános köszönet és elismerés. Boldogult férjem néhai Varga Gergely az élet­­biztosítás üdvös eszméjével megismertetvén családja iránti bölcs gondoskodásból a Tisza biztosítótársasággal kötött egy halála esetére szóló biztosítást. Nem azért, mert a biztosított összeg egyálta­lában kifizettetett, minthogy az a »Tisza« tapasztalt pontosságánál fogva magától értetik,hanem­ azon körül­mény, hogy a Tisza biztosító társaság, be sem várva a kötvény feltételeiben kitűzött határidőt, fér­jemnek f. hó 12-én történt gyászos kimúlta és az ok­mányok beterjesztése után azonnal minden késede­lem és nehézség nélkül a legjobb előzékenységgel az egész biztosított összeget hiány nélkül készpénz­ben kifizette, kedves köteleségemnek tartom a Tisza biztosító társaság ezen dicséretes eljárásáért hálás köszönetemet nyil­vánosan is kifejezni és ezen hazai társaságot a biz­tosító közönségnek mint pártolásra méltót melegen ajánlani. Kelt Adán 1864. September hó 20-án Király Anna mint Varga Gergely özvegye. Előttünk Ábrahám Mihály jegyző, Nógrády János biró. A »Centrale« általános biztositó társaság tekintetes igazgatóságának Budapesten. Nem mulaszthatom el köszönetemet nyilvání­tani azon pontos és igazságos eljárásért, melyet tör­tént terménykárom felvétele és kifizetésénél tanú­sított. Polgártársaimnak ezen hazai biztosító­társasá­got tehát annál is inkább ajánlhatom, mert saját káresetemnél tapasztaltam,­ hogy mérsékelt dijai és szilárd elvei nem csupán puszta ígéret, hanem mint nálam is tanúsította, a közönség teljes kielégítését szem előtt tartja. Kelt Kis-Hegyesen, 1874. szeptember 13. Hazafius üdvözlettel 1451 Fodor Áron. Előfizetési felhívás az ...(. 4KIIO­OÓ“-ra. A csüggedésnek bizonyos neme tagadhatatlan az egész országban. S hogy van ok reá, a jobboldali két éves pusztító háború után nem tagadhatja senki. De azért még kétségbeesni nem szabad! Nem kivált nekünk, kiknek lankadatlan küzdelem volt és lesz feladatunk mindaddig, míg az élénkbe tűzött főczélt: hazánk állami önállóságát és függetlenségét megvalósítva nem látjuk. Ez a zászló, mely alatt éveken át oly rendület­lenül harczolunk. S bármiként szórja gyanúsításait minden ol­dalról ellenünk a rövidlátók serege, mi nyugodt öntu­dattal állunk mindig a nemzet elébe, mert hazafias kötelességünket híven teljesítők. Ezt fogjuk tenni ezután is azon soha fel nem adható reményben, hogy ütni fog az óra, melyben elveink győzelmével boldog lesz a nép és haza ! Addig is várjuk a küszöbön lévő országgyűlés ülésszakát, hogy miféle nagy horderejű javaslatokat hoz elő a kormány a bukás szélére sülyesztett ország megmentésére és felemelésére. Mindezekről kimerítő tudósításokat közlünk lapunkban, a­melyet ezután igyekszünk úgy szerkeszteni, hogy tisztelt olvasóink megelégedését kinyerjük, azaz mindig tiszta bort töltünk a nép poharába. Jókai Mór érdekes történeti dolgokat, Bakcsi Ferencz egy hosszabb novellát ir tárczánkba a jövő évnegyedben. Az »Igazmondó« pártunknak egyedüli heti közlönye lévén, ajánljuk tisztelt elvbarátaink becses figyelmébe. Az »Igazmondó« szerkesztősége. Előfizetési ár: Egész évre . . 5 ft — kr Negyedévre . . 1 ft 25 kr. 70 évre .... 3 ft 75 kr Két hór­a . . . . 1 ft — kr. Félévre .... 2 ft 50 kr Egy hóra.... — ft 50 kr. Előfizetési pénzek (postautalváánynyal 5 kr.) az »Igazmondó« kiadóhivatalába küldendők. Budapest, Athenaeum-épület barátok tere 7-dik szám. A kiadóhivatal. A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei szept 30. Értékpapír i ? •1 I 33 * adva tartva É r­t­é k p a p i st­­d g * 3 adva tartva Értékpapír it X 00 1­­6 adva tartva Államadósság. Magy. vasúti kölcsön— 99 25 99 50 Bud. kere. bank 200 168 170 — Szeszgyár I. mmu . 100 160 — 165 — 1 „ gömöri államvasuti Pest keres. bank 500 785— 788 — Kőszén és téglagyár_ záloglevél 5% 150— — » Pesti iparbank 200 385— 390 — (Dräsche) 500 142 — 145 -1 „ sorsjegykölcsBn . 100 85 75 80 -Pest-budai kéz-— Alagút ........................... 200 80 — 81 -[1871-ki magy. államkötv.— 88 50 89 — müvesbank . 100 59 50 00 50 Téglagyár Szt.-endrei . 106_ __ 1872-ki magy. államkötv.— 88 50 87 —„ Pesti zálogk. int. 500 —— ----­Téglagyára buda­pesti . 200_ _—_ 11873. m. kir. kincstári Bir. t.e.m. hitel. 400 41— 42 — Tégla és mészégető mlakl 200 04 — 08 -utalvány 6 peres ezüstb.— — Bárány, t. e?­b. 800 —— — Téglagyár Kőbányai 200 93 — 9­ —­­Földteherm. k»tv. magy.— 77 25 77 75 Debrec Ti­.m­ *.er. 200 —— — Téglagyár szód-rákosl . 200— _ „ „ 1807 zk. —* — — — -­I. Erdélyi bank —0 —— — — „ temesi— 70 — 77 — Szerb ideig. bn. 100 —— -----­Záloglevelek. „ 1807. zk.— — — -- —­Vas-zalai népbank. Rész. 100 131— 132 — , horv.­szl.— — — Takarékpénz.: Óbudai . 40 —— — Magyar földhitell. 5‘/10/°_ 86 16 80 26 . „ erdélyi— 7* 50 70 — Félegyházai . 40 —— — „ Jelzálogb. 5'/,%— 76 50 77 — Szállodézs.-válts. kötv. .— 72 25 72 50 Gödöllői . . 100 —— — , ny.m. jelb.8.870_ -- --­Osztr. áll.-ados. pap. 5%— 70 75 71 25 Orsz.k.tamul.5% 100 80— 87 —m áll. föld. rész. 6%_ 80 25 80 50 — „ ezüst.kam.— Pesti L hazai . 10002450— 2455 —_ 84 -84 50 jan. jul.5%— 74 -74 50 Pest-budai főv. 100 162 50 183 — Fővárosi takarékp. 0°/ft_ — „ „ ezüst.kam.— Pesti külvárosi 40 64 75 55 — Pesti kereskedelmi bank_ 80 75 87 — apr. okt. 5%— 74 -74 50 Szt.-Endrei 80 37— 88 — Szebeni földhitelin. 5»/*%_ — Kisor­ol.1860-ból á 500 frt— 108 50 109 50 Erdélyi . . . 00 —— — Kisbirtokosok földhit.7«/0_ 84 — 85 — 1860-ból á 100 frt.— 112 50 118 50 Újpesti . . . 50 48— 49 — 1804-ből á 100 frt— 135 50 138 50 50 38_ 39 — Pestv. kel. 1871-ból 0%— 89 25 89 50 Malmok: Árpád T . . 500 10— 12 — Elsőbbségek 500 __ ___ Rész­vények: Blum-féle . . 500 9 50 10­­Éjszakkeleti vaspálya 60/0— — —— Concordia . . 500 275— 280 — Magy. kel. vas. 1. kib. sop —• __ Bizt.­társ. : Atlas­ziszbiz. 80 38 — 40 — Borsod-Miskol. 500 —— — » . *• . 300_ __ „ I. magyar . . 5151040 — 1000 — Erzsébet . . 500 108— 110 — Magy. galicziai vasp. 5%. 300 — _ „ Haza . . • • 200 36 — 40 — Luiza . . . 200 102— 104 — I. erdélyi vasp. 5% ezüst_ _ Pannónia . . 800 365 — SZC — Temesvári gőz. 100 —— — frt. 100 . . . 100___ ____ „ Pesti .... 100 02 — 03 — Molnárok sütők 500 105— 200 — Vágvölgyi vaspálya »00_ _­­— — „ Hunnia . . . 200 38 — 40 — Hengermalom 200 715— 720 — Pest-budai lánczidd 0»/„_ 85 60 85 75 » Onio .... 300 150 — 155 — Viktória. . . 500 88— 88 — Borsod-Miskolczi m. 100 r . Tisza . . . . 100— I. Budapesti . 300 150— 055 — Buda-pesti malom 0%/o 100 180 — 186 -Vaspályák Pest-barcsi . 200— — Budai gyártelep 500 13 50 14 — Pannónia gőzmalom 0% 150 Pesti közúti 200 268 — 270 — Pannónia . . 100 445_ 450 — Budai közúti . 200 93 — 95 -Epitőtársulat, Pesti . . 1000 27— 27 50 — Újpest-rákosp. 100— — _ Pesti Cottage 80 —— — Péumnemek. Alföld-fiumei . 200 — — -- --­Serföz­de, I. magyar . 80 412— 415 — „ Északkeleti 200 — —— Sertéshizlaló .... 500 161— 103 — „ Magyar kele­ti . 200— — Könyvny. .Atuenaeum“ 200 238— 240 — Császári arany . . .— 6 26 517 „ I. Erdélyi . . 200— — Pesti . . . 500 525— — Osztr.-m. 8 fzt. arany_ 8 78 8 80 „ Déli .... 200— — „Frunk in­t.a 175—— — 20 frankos arany5 8 78 8 80 „ Budaihegypálya 100 58 — 59 — Ganz és tár. féle vasgyár. 175 300— 885 — Osztr. és magyar ezüst6 103 75 104 25 Bankok : Által, m.ram­.h. 80 38 75 37 — Gschwindt-féle . . . 500 205— 208 — Porosz pénzi­r-jegy . . 182 — 109 25 , angol-magyar. 80 87­­38 — Gyógyintézet I. magyar 200 19— 22 — Alt. m. hitelbank 200 235 — 285 60 Kereskedő testület éptt­. 200 700— — — „ Franko-magv. 200 85 — 85 — Bőrgyár I. magyar . .— —— — V­élték. „ M. ál. föld. rész. 100 82 50 82 75 Mátrai Bányarész . . 200 —— — „ M. jelz. hitelb. 80— — Pozsonyi papírgyár . 2­00 —— — 1 n Kisbirt. földh. 80— — Rima-murányi bányatárs. 200 —— — Augsburg 100 déln. frt. u.4 91­­5 91 50 * , Nyu.sz. hi. Sopr. 80 — — — — Gyapjumosó és b.­­ m.— 80— 83­­Berlini 100 talléros . .4 „ Tak. és h.-egylet 50 01 — 01 15 Salgó-tarjáni kőszén . 200 90— 91 — Frankfurt a.M.ford.n.f.u.3 91 50 92 — I I „ Tak. és h.-p. b. 50 — ——­­ vasöntöde 100 35— 40 — Hamburg 100 déln. m. u.1 53 40 63 00­­ „ Nyi. kere. hitel­. 50 — —— Schlick-féle vasöntöde . 100 100— 185 — London 100 font sz. u.3 109 45 109 55 „ „ Iparbank . 200 — —— Soda és vegy-áru-gyár . 2«'C__ __ Milano 100 lir. nouvo It. , Buda-Ób. nép. 50 37 — 37 50 Sóskúti kőbánya . . . 200 85— 88 — (franc) után . . . „ Iparbank . . 100 62 — 68 — Spodium és csontliszt . 200 160— 155 — Pária 100 frank után . .. 4S 20 43 50 Termény fontnyi ár vámmá­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint Termény fontnyi piacai •mókás fontnyi­­ vámmá­­ssánfennt Búza bánsági 1 uj. . . 82 __ _ 83 4 70—480 Bow......................... 80 4 60—4 05 76 77­ 84 4 80—4 85 85 490—5 — Árpa malátának . . . 80 5 15—5 25 87 5­25—6 30 7­­2 80—8 15 78 70 84 85 485­ 495 „ etetésre . . . Tt 86 5------510 87 515—6 25 1­00—9 70 89 88 — _ » n .... pesti .... 88 81 530—5 85 89 80 545—550 4 80—490 Zab..................................... 50­­­07—1 le­nt -— ----- 83 495—505 88 510—520 Kukoricám .... 76 ----- --89 — 4 42—4 47 85 515—5 30 83 5 40—5 45 fehérmegyei . 84 ----- — 85 4 90—5 — Ban­k ...7­5— — --— — —--80 505—515 87 5 20—6 30 KSte­............................... 88 5 35—540 89 650-5 65 **■ " . bácskai 84— Vspczs kipaszta , . 82 — _ 85 1 ” K .... 871 — , bánság! , , ,

Next