A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-12 / 107. szám

nem oszthatjuk, azonban hit é s meggyőződése ellen küzdenü­nk csakugyan lehetetlen volna. — A Magyar igazságügy« czimü jogtudományi havi folyóiratból, melyet d­r. L­ö­w Tóbiás ügyesen szerkeszt, megjelent a májusi füzet. Tartalma a következő: Dr. K. L.: A magyar csőd­törvény tervezete. (Második közlemény.) — Dr. Bir­­mann Mihály, tanár: A cselekvéseknek befolyása ide­gen jogkön­e. (Harmadik közlemény.) — Az első f. bíróságok második szervezése. I. Törvényjavaslat az elsőfokú királyi bíróságok szervezéséről. —­ II. In­dokolása az első f. kir. bíróságok újabb szervezéséről szóló törvényjavaslatnak. — III. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. — IV. A kép­viselőház tárgyalásai. — Törvényszéki csarnok . Fe­gyelmi bírósági eset. — Am. kir. semmitőszék dönt­vényei. XLI—XLI­I. — Szemle. — Törvényhozási előkészületek. — Magyar törvényhozás. — A büntető ítéletben megállapított kárnak behajtása. — Fegyel­mi után hivatalvesztésre ítélt biró. Ezen folyóirat ára egész évre 7 frt, félévre 4 frt. — A m. tud. akadémia mathematikai és természettudományi közleményeiből megjelent a 9-ik kötet, mely 1871-re szól (!) s már 1872-ben saj­tó alá jön rendezve. Tartalma : 1. Előleges jelentés a sz­­endre-visegrádi trachyt hegycsoportnak 1871-ben megkezdett részletes földtani vizsgálatáról Koch Antaltól. 2. Pestmegye flórája 1846 óta és az újabb adatok B­o­r­b­á­s Vinczétől. 3. Kraszna megye és környéke flórájáról. Dr. F­e­­­ch­­­­in­g­er Sán­dortól. 4. Jelentés az 1871. kirándulásom alkalmával Triest és Fiume környékén tett állattani gyűjtéseim­ről. Dr. Kari Jánostól 5. Adatok Máramaros vár­megye faunájához. Jelentés az 1871. júliusban e me­gyébe tett állattani kirándulásról Frivaldszky Jánostól. E kötet ára? Mindezen dolgozatok csak 1875-ben jöttek napvilágra s a késedelmet a szer­kesztő Szabó József egyetlen szóval sem látja szük­ségesnek indokolni. Mikor lesz már jobb gazdálkodás az akadémiánál? — »Budapestről P­ár­isb­a, czim alatt egy 12 íves útirajz jelent meg Sze­ntpáli Jankától. Nyomatott az Athenaeumban. Ara? Ezen útirajz a nevezetességek sorozata, lelkiismeretes rész­letességgel összegyűjtve, egyéni benyomásai s úti ka­landjairól a szerző igen keveset szól. Nyelvezete kü­lönben élénk és jó. — »Emlé­k« czim alatt egy kötet költe­mény jelent meg Székesfehérvártt Epstein Gyu­lától. Bolti ára 70 kr. A költemények egy nagy ré­sze fordítás németből, különösen Heinéből. — A köl­temények kiállítása csinos, gyémántkiadásban. T­a­n­ü­g­y. — Vajdafy Béla a VII. ker. I. számú iskolaszék tagja a Wesselényi-utczai elemi népiskola számára egy 130 ft értékű harmoniumot ajándékozott mely nemes tettéért az iskolaszék és igazgatóság me­leg köszönetét fejezi ki.­­ A budapesti tanítók segély­egyesülete f. é. május 23-án (vasárnap) délelőtt 9 óra­kor a régi városház termében rendes közgyű­lést tart, miről a t. tagok az alapszabályok értel­mében előre értesittetnek.­­ A latin betűk használata a német irva-olvasás tanításánál, legelőször a népneve­lők pesti egyesületének legközelebb tartott paedago­­giai szakosztályi ülésében került érdemleges megvi­tatás alá. A vitatkozásban résztvett tanítók mind­egyike kiemelte ugyan az e reform életbeléptetése által bekövetkezhető nehézségeket mindaddig, míg magában Németországban a megindult mozgalom diadalra nem vergődik, mindamellett végül épen a reform létesítésével egybekapcsolt nagy előnyökre tekintettel, egyhangúlag kifejezték azon óhajukat, miszerint a német betűk tanítását mielőbb mellőzni lehessen, mely óhajnak leghathatósb előmunkásai lennének : a »Pester Lloyd« és »Ung. Lloyd«, ha ezentúl a reájuk nézve is sokkal kényelmesebb latin létüket használnák. Ismételjük, hogy ezen mozgalom magában Németországban is napról-napra nagyobb terveket ölt s hazánkban életbeléptetése egyátalán em járna nagy veszélylyel. A „HON44 magántávsürgönyei. Zá­gráb, május 11. József főiig­y fensége a bán, a polgármester és Kühner gróf honvédtanok által üdvözöltetett az indóháznál; reggeli után foly­tatta útját Fiume felé.­­ A hadügyminiszter rende­lete folytán az itt állomásozó »Ernő főhg« ezred ze­nekara Fiumébe ment résztvenni az ünnepélyeken. Berlin, május 11. A »Nordd. Alig. Zrg« sze­rint a belügyi és a vallásügyi miniszter elrendelték, hogy a rendkívüli, nem szokásos körmenetek, melyek a jubileumi év alkalmából tartatnának, a rend fenn­tartása érdekében rendőrségileg betiltandók. Berlin, május 11. Az orosz c­ár és a német császár a német császárnéval és a császári család tag­jaival Potsdamba mentek, hol nagy katonai dísz­szemle tartatik ; este soirée volt melyre Bismarck­ig és az összes nagykövetek hivattak meg. Köln, május 11. A »Köln. Zig« egy párisi levele constatálja, hogy Párisban nem nyújtottak át semmiféle német jegyzéket. Boroszló, május 11. A »Schlesische Presse« jelenti, hogy Königshütteben egy sereg asszony aj­tón, ablakokon át betört a kath. elemi tanodába, egyre kiáltozva, hogy a gyermekeket nem engedik ókatholikusokká tenni; lassan kint ezerekre nőtt a tömeg, úgy hogy a katonaságnak kellett rendet csinálni; 20 zavargó bekisértetett. — A loebschützi kerületi törvénynél az olmützi érseket a májusi tör­vények ellenis elkövetett vétségért 3000 márka birság­ban marasztalta el. Sz.-Pétervár, május 11. A kormány meg­adta az engedélyt a perzsa határszélhez vezető vas­útra. — Gorcsakoff távolléte alatt Jomini báró vezeti a külügyi hivatalt. Stockholm, május 11. A király elfogadta a miniszterek lemondását, kinevezte Geert igazságügy-, Thyseliust belügy-, Lagerkaelet tárczanélküli, Car­­lesont közoktatási- és Forselli bank­titkárt pénzügy­­miniszterré. B­é­c­s , május 11. /Zárlat.) Hitelrészvény 233.25. Galicziai 230.25. Államvasut 299.50. Járu­­lék 69.50. 1860-ik 111.50. 1864-iki 137.—. Ezüst 02.85. London 111.45. Unió­bank 110.25. Általános oitobank 16.—. Angol-ausztriai 131.—. Lombardok .41.25. Tramvay 115.25. Hitelsorsjegy 165.50. Na­poleonhor 8.91.­/a. Arany 5.28.—. Frankfurt 54.—. Porosz pénzutalvány 163.50. Török sorsjegy 55.—. Angol épitő­bank 34.—. B­é­c­s, május 11. (Hivat, zárlat) Magy. föld­­teherm. kötvény 82.50. Salg.-Tarján 75. — . Magyar hitel. 218.50. Magy. záloglevél 86.75. Erdély 127.50. Magyar keleti vasút 50.25. Magyar sorsjegy 83.25. Tiszai vasút 192.—.­­Magyar vasúti kölcsön 99.75. Anglo-magyar 111.—. Franco-magyar 58.—. Magy. földhitel 75.25. Alföld 130.25. Magyar éjszakkeleti vasút 120.50.­Kel. vasúti elsőbbségi kötvények 67.60. Municipal-bank 32.50. Berlin, máj. 11. (Kezdet.) Galicziai 106.25 Lombardok 252.50 b. márk. — Ezüst-jöved. 68.60. 1860-as 117.—.Bécs 182.35. Romániai 35.—. tallér Álkmvallalya 538.— k­laSzK Papirjoveflék­ 64.60. Hitelsorsjegyek 355.—. 1864-iki 306.—. Hitelrész­vény 422.50. Magyar sorsjegy 175.—. Berlin, máj. 11. (Zárlat.) Galicziai 104.— tallér. Lombard 250.— b. m. Ezüstlöv. 68.40 tallér 1860-ki 116.— tallér. Bécs 182.25 b. márk. Romá­niai 35.— tallér. Államvaspálya 539.— b. márk. Papirjövedék 63.70 tallér. Hitelsorsjegyek 351.—. 1864-ki 305.— b. márk. Hitelrészvények 422.—. b. márk. Magyar sorsjegy 176.20 b. márk. Berlin, máj. 11. Búza 189.— 189.—, —.— Rozs 156.—, 155.—, 149,14850, Zab 182.—, 155.50 Olaj 54.80, 54.80, 54.80, 59.20. Szesz 52.30, 53 40. 56.80. Frankfurt, máj. 11. (Kezdet.) Váltóár­folyam —, 1860-ik 116.50. Lombardok 124.50. Év­­járuléki papir 64.3­,s. Osztrák bankrészv. 874.— Osztrák hitelrészv. 211.50.­­— Osztrák államvaspá­­lyarészvény 268.50. 1864-es 309.50. Galiczia 212.50. Évjáradéki ezüst 68.—, Frankfurt, máj. 11. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 183.60. Osztr. bankrészv. 873.—, 1860-diki 116.—, Papirjáradék 63.7/0, — Lombard 124.—,— — Magy. sorsj. 174.—,— osztr. hitelrészv. 211.— — osztrák államvasp. részvény 268.7/s,— 1864-diki 307.—,— ezüstjáradék 68­3/s. — Galicziai 208.75. — győr-gráczi —.—. P­á­r­i­s, május 11. (Kezdet.) 3 °/0 járadék 63.80. — Olasz járadék 71.55. — Credit mobilier —.—. — Török sorsjegy —.—. — 5% járadék 102.—. — Államvaspálya­­ 665.—. — Lombard 315.—. — Osztr. földhitel —. —. Pária, máj. 11. (Zárlat.) 3 °/0 járadék 63.80. Olasz járadék 71.30. Credit mobilier 220.—. Török­sorsjegyek 124.37. 50/0 járadék 102.20. Államvasp. 665.—. Lombard 310.—. P­á­r­i­s, máj. 11. Liszt 53.25, 53.75, 52.75 — . Répaolaj 77.50, 78.50, 80.25, 81.75. Lenolaj 73.—, 72.75, 72.50, —. Szesz 53.50, 53.75, 54.25, ezukor finomított 147.—,— Köln, máj. 11. Búza 19.65, 19.20, rozs 16.10, 15.45, olaj 30.80, 30.40, 32.10. Stettin, máj. 11. Búza 188.50.—, 189.—, rozs 155.-----, 147.—, — olaj 52.—, — szesz 51.—, 51.—, 52.50. Boroszló, máj. 11. Búza 19.60, rozs 16. 40, zab 17.—, olaj 54.—, april 53.50, szesz 48.—, 50.30, 50.30. Antwerpen, máj. 11. A petroleum üzlete 26. V.. L­ondo­n, máj. 11. Consols 93.15­,V.. N­e­w - Y­o­r­k, május 10. Liszt 5.25. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Nemzetgazdasági tanácskozm­ány Sze­geden. A gyűlés utolsó napján a szakosztályi javasla­tok alapján rövid vita után e következő határozatok hozattak: 1. Az ipar­törvény módosítására vonatkozólag az ipar, kereskedelem és földmivelési ügyek minisztériuma keressék föl, hogy vezetése alatt egy az ország különböző vidékeit képviselő szakfér­fiakból alkotott értekezlet hivassék egybe, a melynek egyedüli föladata a jelzett közirajok orvoslására vo­natkozó hasznos javaslatokat megállapítani, különös figyelemmel a következő kívánat­okra. 1. Hogy az 1872. ipartörvény III. fejezetében a tanonczek okta­tása szigorúbban vétessék, s úgy az elméleti, valamint a gyakorlati tanulmányok igazolása kötelességszerüvé tétessék. 2. Hogy a segédekre nézve a munkakönyv behozassék. 3. Az ipartörvény IV. fejezete 76. §-ban mondják ki, hogy minden önálló iparos, ki valamely ipart folytat, ipartársulat tagjai lenni tartozik. 4. hogy a testületek korszerű betegápoló intézményei, a segédek és önállók közáldozata folytán helyreállít­­tassanak; 5. hogy az országos iparegyesület, valamint a vidéken kint szervezendők, a kamarák helyét foglal­ják el; 6. hogy az ipartörvény 2. §-a, mely a kisko­rúaknak iparüzlet folytatását, az ismert módozat mel­lett megengedi, kihagyassék. Továbbá a nemzetgazdászati tanácskozmány óhajtja, a­ hogy a törvényben érintett iparbizottsá­gok kötelező fölállítása minden, legalább 100.000 la­kossal bíró városban elrendeltessék és hogy a szak­minisztérium fölhivassék az iparbizottságok szerve­zésére vonatkozó törvényjavaslatnak a képviselőház elé mielőbb való beterjesztésére ; b) hogy a vidéki kis­városokban egységes iparegyesületek létesíttesse­­nek; c) hogy az iparosok minden szegődési s egyéb beligazgatási ügyei, úgy a békéltetés is az egyesüle­tek elé; a komolyabb súrlódások az iparbizottságok elé; az országos iparérdekű dolgok a kerületi, illetve az országos ipar­egyesület elé tartozzanak; d) hogy az ipartörvény végrehajtása úgy fölfelé, mint lefelé végre valahára erélyesen eszközöltessék; e) hogy a honvédség fölszerelése lehetőleg egészben, a közös hadsereg fölszerelési szükségletei pedig legalább a quóta arányában, végül az állami és közmunkák is a magyar ipar versenyképességéhez mérten a hazai ipar által födöztessék; f) hogy a vásárügy szabályozása a fent említett enquéte által tanácskozás tárgyává té­tessék. II. A szaktanodák felállítására vonat­kozó munkájat a központi nemzetgazdasági bizott­mányhoz határoztatott tárgyalás végett utasíttatni. A gazdasági szakosztály javaslatára kimondja a gyűlés a közmunka országos megváltásának szükségességét. Az országosan megváltandó közmun­kából befolyandó adó, a törvényhozás által megha­tározandó százalékban a községek, ugyancsak a tör­vényhozás által megállapítandó százalékban pedig az állam pénztárába szolgáltassák be, s pedig olykép, hogy a községek, saját hatáskörükben, a szükséghez képest, de törvényhatósági felügyelet mellett készít­tessék községi utaikat; a nagyobb terjedelmű orszá­gos megyei utak pedig, azok szükségességének figye­lembe vételével , megyehatósági kijelölés útján, a kormány által tervszerűleg készíttessenek meg. A csatornázási ügyet illetőleg ki­mondja a tanácskozmány, hogy ott, hol az ország mérnöki szaktekintélyei a hajókázható, öntözésre vagy vadvizek befogadására kivehető csatornák épít­­ketését ajánlják, ezek — a mostoha közlekedési vi­szonyok folytán leginkább elhagyatott vidékeknek első­sorban való tekintetbe vétele mellett — orszá­gos költségen, a lehetőségig hova előbb eszközöl­tessenek. Az éghajlati szélsőségek enyhítése szempontjából pedig, hogy az altalaj állandó nyo­más által saját vizet nyerjen, s hogy az így nyerendő vízanyag nyári kigőzölgése által saját csapadékot alkothasson, e csatornákon kívül, szaktudósok véle­ménye alapján meghatározandó helyeken tartalék­­medencéket kell felállítani. Az országutak befásítása tár­gyában kimondja a tanácskozmány, miszerint szük­séges, hogy minden birtokos köteleztessék saját bir­toka határait, bizonyos záros határidő alatt, befásí­­tani. — A gyümölcsfák és (a selyemtenyésztés érde­kében) az eperfák mind nagyobb téren való megho­nosítása szempontjából pedig —a beültetések állami dijak kitűzése által mozdittassanak elő. Végül a par­lagi földekre nézve azt indítványozza a tanácskoz­mány, hogy azoknak befásitása törvény utján elren­deltessék. A tíztagú központi bizottság megalakult s a gyűlés után a vendégek elutaztak. — A vetések állása. A tiszavidéki vasút állomásairól következőket jelentik: A b­o­n­y, búza igen kielégítő, rozs és árpa részben hibás, áta­­lában jó, repeze is, bár némely helyen kissé foltos. S­z­á­j­o­­, búza, rozs, árpa, zab és repeze egészen helyre jöttek, szépen állnak, kukoricza kielégítő. T­ö­­rökszentmiklós, repezék roszak, mert a télen elfagytak, búza, árpa jó, az aratás a hideg mi­att később lesz. Fegyvernek, búzák sokat szen­vedtek de jó időjárás mellett helyrejöhetnek, repezék­­nek a bogarak ártottak. Kisújszállás, a ve­tések igen szépen állnak a repeze kivételével, mely sokat szenvedett, átalában jó aratást remélhetni. K­a­r­c­z­a­g, vetéseink átalában kielégítők, a rep­ezék kivételével, melyekben a fagy tett kárt. P­ü­s­­pökladány, az időjárás kedvező, a vetések igen szépek. S­a­á­p, vetéseink szépek csak a rep­eze van oda, de kevés vettetett. B.-U­j­f­a­l­v­a, tar­tós jó időjárásunk van, a vetések szépek. Nagy­vára­d, vetéseink igen jók s bő aratásra van kilá­tás. Mezőtúr, a vetések jók, az időjárás ked­vező. Gyom­a, javult az idő, felüdültek a vetések. Kétegyháza, nagyon szépek a vetések, külö­nösen jó repetearatást várhatunk. K­u­r­t­i­c­s, a vetések igen szépen állnak, az időjárás kedvező. Ara­d, a vetések igen jók, a repeze szenvedett egy kicsit, jó aratásra van kilátás. Szob­oszló, ve­téseink kitűnők, időjárásunk igen kedvező. Nyír­egyháza, vetéseink az egy repezén kívül kitű­nők, utóbbi is helyre jöhet még. Toka­j, az idő megjavult, aratási kilátás bizonytalan. S­zerencs, jó idő jár, a vetések is jók. M­­­arad, búza közép­szerű, rozs, árpa, zab igen szépek, repeze kevés van, középszerűn áll. Orczifalva, Vetéseink kitű­nően állnak, repeze kissé hitvány. Merczifal­­v­a, repere jó, búza átalában kielégitő. S­z.­ A­n­­d­r­á­s, repere igen szép, a többi vetések elmaradtak a hideg miatt. Temesvár, szőlőknek és gyü­mölcsnek a hideg ártott, a vetésekben nem tett kárt, repere kitűnő, árpák igen kielégítők. — A »V­i­k­t­ó­r­i­a« gőzmalom ma d. u. 4 órakor tartotta 8-ik rendes közgyűlését Maierle elnöklete alatt; elnök jelenti, hogy 108 szavazó 848 részvénynyel van jelen s 264 db elsőbbségi harmad­részvény van letéve, és így a közgyűlés határozatké­pes. Rieger igazgató felolvassa a jelentést, mely kie­légítő üzlet­eredményre mutat. Az 1874-ik évi búza­termés — minőségre kitűnő — azon várakozásokat, melyeket annak eredményére a mennyiség tekinteté­ben kötöttek, hazánk legtöbb vidékein betöltetlenül hagyta. A búzaárak ennélfogva még az aratás után is, midőn — tekintetbe véve az uj búza jobb minő­­nőségét is — már jelentékeny legalább 40 száza­lékot tevő csökkenést szenvedtek az év elején ál­lott magas árakkal szemben, még mindig oly drá­gák maradtak, hogy minden kilátás egy rendes s hasznot hozó kivitelre megsemmisíttetett, sőt a belkereskedelem élénkebb kifejlődésének is kor­látok tétették. Ennélfogva ismét kényszerítve látta magát az igazgatóság, gyári tevékenységét az üzlet­évnek nemcsak első felében leszállítani, hanem azt még októbertől tovább is teljes erővel csak akkor foganatba venni, a­midőn azt a kereslet időközön­ként megkívánta. A már évek óta szükségessé vált munka-leszállítás, a költségek szaporításához, eszerint a nyereség kisebbedéséhez ismét hozzájárult, úgy a folyton tartós, az egész éven át meg nem szűnő csök­kenése a búza- és liszt­áraknak érzékeny veszteséget okozott, ugyannyira, hogy a félévi mérleg meglehetős keves­lettel záródott be. Azonban a javult üzleti viszo­nyoknak, melyek október, november és deczember hónapokban beállottak, és azon jobbításoknak, me­lyek a második év felében, 80 Wegmann-féle por­­czellán-hengertelep felállítása által az őrlésmódban eléretett,­­lehetségessé vált a társulatnak, nemcsak a veszteséget tökéletesen helyre pótolni s 50 százalé­kot az uj beruházások beszerzési költségeinek ki­egyenlíteni, hanem ezenkívül még kielégitő üz­leti fölösleget nyerni. A lefolyt évben 471.231.12 vámmázsa búza őröltetett meg (132,442.72 vm. több mint a m. évben) mely mennyiségből 454,385 vm. különféle kitűnő minőségű őrlemény nyeretett. E mellett a tiszta haszon 38,142 frt 89 kr ; ezen ösz­­szegből 5 százalék a tartalékalap javára, mely 1907 frt 15 krt tesz, 1 százalék a segély alap javára 381 frt 43 kr, s 12 százalék a választmány javára 4577 frt 15 kr. fordítandó, és igy 30.854 frt 31 kr. a rész­vényesek rendelkezésére áll. Ajánltatik a f. évi 1-jén lejáró törzsrészvények 8-ik sz.szelvény beváltása 12 tí­jával, a fennmaradó összeg a nyereség és veszteség­­rovatba a jövő évre felvétetik. A jelentés felolva­sása után a felmentvény megadatott.­­ A kilépett 8 válm.­tag közül Herzog R., Andreae E., Karpeles I. Winter J., Tafler J. és A Winterberger Gy. nemkü­­lönbez Uhl 8. és Käusler számvizsgálók újra megvá­lasztattak. Pollák köszönetet mond az igazgatóta­nácsnak, az intézet körül szerzett érdemeiért s fára­dozásáért. Kisorsoltatott 60 db következő sz. elsőbb­ségi harmad részvény, melyek egyenként 100 írttal beváltatnak. 1439, 897,1796, 616,1136, 1853, 1108, 1488,1300,483,2415,1280,1815,623, 1431, 210, 1012, 2630, 2953, 30, 816, 743, 902, 1062, 1301, 1633, 1605, 2668, 2001, 96, 2746, 619, 1770, 437, 2206, 1916, 2189, 2301, 769, 50, 1472, 1260, 1398, 881, 2419, 1887, 2518, 1644, 2217, 578, 7039, 2859, 2805, 2154, 2577, 102, 2426, 2016, 282. — A svájczi gabnapiaczokról ezt írja lindaui tudósítónk. Lefolyt héten jó meleg esőnk volt, mely a növényzetre igen kedvező hatás­sal van. A vetések kedvező állása miatt vevők tartóz­kodók, annyival is inkább, miután külföldi piaczokról határozottan lankadozó irányzatról értesítenek. Búza árából a tulajdonosok valamit leengedtek, de azért mégis csak kevés kötések jöhettek létre. Zab után tartósan élénk tudakozódás van s ezen termény egy ideig még jó keresletnek fog örvendeni Árpából csak nehány kisebb kötés jött létre árleengedéssel. — Jegyzéseink: kitűnő magyar búza 30—391!? fr. első rendű 29—293/4, közép és alsóbbbrendü 261/3— 281/2 frank; sörfözésre való árpa 22—24A, zab 23—24, kukoricza 20—24, — mindez 100 kilonkint franco Romanshorn vagy Rorschach vámmentesen. Orosz­­országi búza bármely svájczi állomáson átadva 27— 29­1/2 frank. — A magyar hivatalnokok hi­tel és biztosítóintézetének köz­gyűlése, melynek az iparosok átalános takarék és hitelegyesületével kötött szerződés feletti határo­zat képezi egyik főtárgyát, a Hungária szálloda ter­mében holnap, szerdán délután 4 órakor fog megtar­tatni. Kívánatos, hogy a részvényesek minél nagyobb számban jelenjenek meg. A választmány. — Az osztrák czukoriparosok közös tanácskozmányt tartottak máj. 7—9-ig Triestben. A tanácskozás tárgyát számos kérdés képezte, melyek a czukoripar emelésére befolyással lehetnek. Első­sorban az új méterrendszernek a czukorgyártás és kereskedés terén leendő meghonosítása, azután a ver­senyképesség kérdései, a czukorvám, a czukorgyár­­táshoz szükséges anyagok megvámolása tétettek ta­nácskozás tárgyává. Ezenkívül pedig a czukorgyártás műszaki részét illető kérdések egész sorozata iránt tétettek jelentések, végül a czukorrépatermelésnél használandó trágya kérdése lett megvitatva.­­ A bánya vasipar emelése tárgyá­ban enyuét tartatott a bécsi montan egyesületben. A tanácskozás első tárgyát a bányaipar jelen helyzete képezte. Erről dr. Peez ton előterjesztést, mely consta­­tálta, hogy a vasútépítésben beállott szünet igen szomorú helyzetbe hozta a vasbányászatot, minek alapján arra irányozta az enquét figyelmét, hogy módot és lehetőséget nyújtson a vasutak építésére. Ponzen, Strausz, Hornhorstel szóltak a tárgyhoz s még több szakértők fognak kihallgattatni. — »Compass, pénzügyi évköny Ausztria és Magyarország s­z­á­m­á­­r­a« kiadja Leonhard Gusztáv, az osztrák nemzeti bank titkára. Ezen már nyolcz év óta fennálló válla­latnak legújabb 1875. évre szóló kiadványa most je­lent meg, két vastag kötetben, ára­m írt és minden könyvkereskedésben kapható. Daczára annak, hogy e mű német nyelven jelenik meg, mégis érdekelheti az a hazai közönséget, mert tárgyilagos rövid ismer­tetésben feltaláljuk abban az összes osztrák és ma­gyar pénzügyi és fontosabb közgazdasági adatokat, melyek elméleti és gyakorlati tekintetben nevezetes­séggel bírnak. Az első 584 lapra terjedő kötet tar­talma: bankok, hitelintézetek, takarékpénztárak, szövetkezetek, előlegegyesületek és biztosító inté­zetek. A második 440 lapra terjedő kötet tartalma: hivatalos évkönyv, pénzügyi törvények és rendele­tek ; Ausztria és Magyarország pénzügyei; állami kötvények és sorsjegyek nevezetesebb statistikai ada­tok ; forgalmi intézetek, építő és más ipartársulatok. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, máj. 11. Az értéktőzsde ma kissé jobban volt hangolva, bankpapírok kissé magasabb árfolyamon keltek. Az előtőzsdén osztr. hitel 231.60 —233.20, földhitel 75.75­—76, magyar hitel 218, an­gol magy. 11—10.50, takarék- és hitelegylet 100­/s —99.75, nyeremény sorsjegy 83, szőllődézsma 75, pesti keresked. záloglevél 8 31 /s, győr-soprongében­­furti 95.50. Egyéb érték­papírok közül pesti közúti 215, Erzsébetmalom 122, molnárok sütők malma 253 p. Értékek szilárdultak 20 frankos 8.89, London 111.20 p. Gabnaüzlet. Búzára nézve gyenge volt ma a kínálat. A forgalom mintegy 25.000 imázsára ment. Hivatalos felvétel szerint eladatott tiszavidéki 200 m. 89 fs és 200 m. 87 V« fs 5.27, 800 m. 88', fs 5.27V2, 600 m. 88' 2 fs 5.22V», 200 m. 88V» fs 5.27 V», 1100 m. 88 fs 5.20, 600 m. 88 fs 5.15, 400 m. 87­3/4 fs 5.10, — mindez 3 hóra, 250 m. 85V» fs 4.82­­/2 készpénzen. Tolnai 3300 m. 863/4 fs 5.12; pancsovai 2600 m. 84 fs 4.60; felvidéki 400 m. 851/2 fs 4.60; becskereki 3000 m. 86 fs 4.90; bánsági 10000 m. 86 f­s 4.773/2, 2000 m­. 86 f­s 4.80, 300 m. 863/4 fs 4.80, 550­ m. 863. fs 4.80, 400 m. 853/4 fs 4.721)., 500 m. 8­53/4 fs 4.72(4, 1000 m. rozskeverék 85 fs 4.60, 250 m. 85 fs 4.72 ; pestmegyei 300 mérő 86 3/4 fontos 5.10,— mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre. Határidőre búza tavaszra 10—12 krral olcsóbb 4.40, őszre 4—5 krral olcsóbb 4.42 V2; kukoricza május-junius 3.17 ; zab tavaszra 2.07 ; káposzta-repere aug.-szept. 10.4/g ; bánsági juh aug. 10 frt. A vízállás május h­óban. o &2. p. Hold fölött­­ alatt láb Ihüv.l láb Ihu­v. Időjá­rás 11 1­­­1 «Budapesten 116 »­­Pozsonyban 10» M.-Szigeten4 7 » Szath­máron­3 8 » Tokajban 113 » Szolnokon 172 » Szegeden 194 10 Aradon1 5 » N.-Becskereken2 10» Bezdán (Fer.cs.7 4 » Verbászon5 6 » Barcson— — 11 Eszéken5 0 10 Mitroviczon 148 » Sziszeken8 0 » Zimonyban 180 » O-Orsován 13 10 felhős » száraz » felhős száraz Nemzeti színház. Vígjáték 4 felv. Poirier Presse Szigeti József: Náday. A Nagy­komlóban Bakonyi I. dal társulata tart elő­adást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. Felelős szerkesztő: Jóllík­ Mór. Y ILT-TE F ülor 'OS llr. liclilcüíscrg Cornél rendel Bélautcza 3.11—12 d.u. 2—3-ig. 581 1—* Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költ­ség nélkül, gyógytáiplálék által. M VHESCIttE London. Szén kellemes egészségi­ éteknek 28. év óta semmi betegség sem ellenszegült és jónak bizonyult az felnőttek- és gyermekeknél, gyógyszer és költség nélkül, min­den gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákh­ártya-, légzési-, h­ólyag- és vesebajokban, gumósodás, ászkor, mellszo­­­rulás, köhögés, emész illetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlan­ság, gyengeség, aranyér, vízkórság, láz, szédülés, vértorlódás, fülzúgás, émelygés és hányás, még terhesség alatt is czukorvi­­zelés, búskomorság, soványodás, csúz, köszvény, sápkör és egyéb betegségekben ; nemkülönben mint táplálék szopósgyer­mekeknek és a dajkatejnél is előnyösebb. — Kivonat 80,000 bizonyítványból oly bajok meggyógyulásától, melyek minden gyógyszernek ellentárlottak, és köztük Dr. Wurzer tanár, Beneke F. W. rendes tanár a marburgi or’vosi egyetemen, Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr. Dédé tanár, Dr. Tire, Castlestuart grófnő, Marquise de Brehan és több magasállásu egyének bizonyítványai kívánságra bér­mentesen megküldetnek. Rövidre vont kivonat 80000 bizonyitvá­nyból. 80,416. sz. Beneke F.­­V. rendes tanár a marburgi or­vosi egyetemen a »Berliner Klinisc­h. W­o­c­h­e­n­­schrif­t« 1872. ápril 8. számában ezt mondja : »Soha nem fogom feledni, hogy gyermekeim egyikének életben maradá­sát az úgynevezett »Kevalenta Arabica« (Kevalesciére) szer­nek köszönöm. A gyermek 4 hónapos korában teljes elsová­­nyodásban s folytonos hányásban szenvedett, mely bajok minden gyógyszerrel daczoltak ; a Bevalesciére azonban hat hét alatt egészségét tökéletesen helyreállította. 64,210. sz. Marquise de Brehan hét éven át tartó be­tegségéből, álmatlanság, reszketés az összes tagokban, sová­nyodás és részt kórból kigyógyult. 79,810. sz. özvegy Klemm asszonyság, Düsseldorfban, számos évi főfájás- és hányásból. 75,877. sz. Köller Flórián, császári királyi katonai fel­ügyelő, Nagy-Váradon, tüdő- és légcső-hurut, szédülés és m­ell­­szorults­ágból. 75,970. sz. Teschner Gábor ur nyilvános fennsőbb ke­reskedelmi tanintézet hallgatója Bécsben kétségbeejtő fokú mellbajból és idegrongáltságból. 65,715. sz. De Montlouis kisasszony emészthetlenség, álmatlanság és soványodásból. 72,618. sz. La Roche sur Yon, juli 30. 1868. Ön Bevalesciére csokoládéja rémítő gyomor- és ideg­bajomtól, mely tíz éven át gyötört, tökéletesen megszabadított 711 c (Madame) Armand Prevost. A Bevalesciére négyszer oly tápláló mint a hús, és fel­nőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakarj­­a Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Bevalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr.­­ Bevalesciére csokoládé porban és lepénykékben 12 findzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr, 48 findzsára 4 frr 50 kr, porban 120 findzsára 10 frt — 288 findzsára 20 frt — 576 findzsára 36 frt. — Kapható Du Barry és tárg.-nál Bécs­ben, Wallfischgasse nr. 8. valamint minden vá­ros gyógyszertáraiban és fű­szerkereskedéseiben ; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Pesten:Török József gyógyszerész urnái, — Aradon: Tones F. és társánál, —■ Debreczenben : Mihálovics Istvánnál gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Nagy- Kanizsán : Lovak Károlynál, Kassán : Wondraschek Károly gyógysz., Maros-Vásárhelyt : Fogarasi Dömötörnél, Pozsony­ban : Pisztori Félixnél, és Söltz Rezső gyógysz., Székes-Fe­­hérvárott: Cseballa Györgynél,Soprony­ban : Voga A. gyógysz., Temesváron : Pap József városi gyógysz., Újvidék : Grossin­­ger C. B., és Ernst János gyógysz., Warasdin ; dr. Halter A. gyógysz., Wersetzen . Fischer Móritznál. Zágráb : Irgalmasok gyógyszertárában. Szerdán, május 12. Nemes és polgár. Montmayer Bercsényi. Verdelet Feleky. Antonia Felekyné. Salamon Sántha. Chavassus Leövey. Cogne Pintér. Vatel Vizváry. Kapus Benkö. Szolga Körösmezey. Szobaleány Békés Imre. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyetei május 11 M S­O C eo Értékpapír adva tartva S­O 1 « s Értékpapír adva tartva tj •« Értékpapír adva pa SO1 TO s. s. 120 100 80 815 200 300 100 200 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 E.100 60 80 80 50 50 200 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön „ goraözi államvasuti „ záloglevél 5°/» • M. kel. vasút II. kir. „ sorsjegykölcsön 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki „ „ 1873- ki m. kir. kincst. ut. 1874- ki „ „ „ Földteherm. kötv. »nagy. „ „ 1867. zár. „ „ temesi . * „ 1867. zár. * „ horv.orsz. „ „ erdélyi . Magy. jelz. urb. válts.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.­adós. pap. 5% „ a n ezüst kam. jan. jul. 5% „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5% Kisors. 1880-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt ^ 1864-ből á, 100 frt „ 1864-ből á 50 frt Pestvár. kölcs.1871-ből 6»/o Részvények. Bizt társ.: Atlas, viszbizt. n . I- magyar . . „ „ Haza „ „ Pannónia „ „ Pesti . . . „ „ Hunnia . . „ If Unió . . . „ „ Tisza . Vasp. : Pest-Barcsi „ Pesti közúti „ Budai közúti . „ Ujpest-Rák­lóvasut „ Alföld-Fiumei . „ Éjszakkeleti . „ Magyar keleti . n I. Erdélyi . » Déli.................. „ Budai hegypálya . Bankok: „ Ált.m.mun.hitelb. „ Angol-magyar . n Által. magy. hitelb. „ Frankó-magyar . „ M. ált. földb. r.társ. „ Magy. jelz. hitelb. ff Kisb. földhitelint. „ Ny. j. hit. Sopron „ Takar .és hit.-egylet * Nyírt. ker. h. int. * „ Iparbank . 100 50 100 7 72 -82 — 101 -32 25 80 70 — 78 25 75 69 40 74 — 74 - 111 5­0 116 — 137 - * 133 - 89 50 35 — 1C 9 1 — 32 — 323 — 15 50 135 — 214 50 73 -63 - 33 - 10 75 218 - 58 -- 76 25 36 — 39 — 99 75 72 20 82 50 101 50 82 50 81 80 — 78 7 75 25 69 00 74 50 74 10 112 - 116 50 138 — 134 89 75 40 - 1 0) - 35 - 337 -140 — 215­­ 75 -64 —- 33 0) 11 - 218 50 60 76 50 39 41 • 100 -50 100 200 500 200 100 400 800 200 140 100 100 40 40 80 100 100 1000 100 50 40 130 80 50 50 50 500 500 500 200 100 500 200 500 360 500 100 1000 80 80 500 500 200 175 175 500 200 200 200 06 200 200 100 100 200 200 „ Buda-Óbudai nb a iparbank „ Budai ker. bank „ Pesti ker. bank „ Pesti iparbank . n Pest-budai kéz­művesbank ff Bir. t. e. m. h­int. ff Baranyai t.és h.b. n Debr. ker. bank ff I. Erdélyi bank ff Biharm. ker.­ip. és term. h.bank „ Szerb id.lenyugt. Vas-Zalai nb. Részjegy . Tak.-pénzt.: Félegyházi . „ Gödöllői . . . „ Országos közp. Jan.-Juli 5% . „ P­esti I. hazai .a Pest-Budai főv.. ff Pesti külvárosi . „ Pakrac-Daruvár Kutinyi ker. tp. „ Szent-Endrei . „ Erdélyi . „ Újpesti . . . „ ált. budai polg.. „ (Jzegl. tkp. egy. Malmok: Aradi gőz­ . ff Concordia . n Borsod-Misk. . ff Erzsébet. . ff Luiza f. Temesvári gőz­„ Moln. és sütők. „ Hengermalom . ff Victoria . ff I. Buda­pesti „ Budai gyártelep „ Pannon­a Épitőtársulat. Pesti . a Pesti Cottage Serfőződe I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ . „ Pesti .... „ „Frankl.-Társ.“ Ganz és társa-féle vasönt. Gschwindt-féle.... Gyógyintézet I. magy. Keresk.-test. épülete . Mátrai bányarész Pozsonyi papírgyár . Rima-Murányi bányatárs. Gyapjú mosó és biz. I. m. Salgó-Tarjáni kőszén. . . vasöntöde . Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru gyár . 31 25 51 155 705 314 — 52 50 13 50 45 — 31 51 51 25 157 798 316 53 14 50 50 — 89 7 2440 — 140 — 140 48 50 49 90 — 2450 40 - 25 - 37-150 -122 . 88 -253 - 796 - 106 • 690 -410 — 394 -120 - 268 - 530 -225 - 198 -100 - 75 - 30 - 123 -42 . 39 -155 _ 123 . 9­ . 255 . 100 - 38 - 695 • 420 — 396 - 125 ■ 270 • 5­35 230 - 260 -101 - 76 32- 124 -200 200 500 200 105 ■200 200 200 200 300 300 300 F 200 200 100 100 150 100 Sóskúti kőbánya . Spodium és csontliszt. Szeszgyár 1. magyar . . Kösz. és téglagy.(Dragh­e) Alagút.......................... Tégla­gyár Szt.Endrei Tégla­gyár Budapesti . Tégla és mészég. újlaki Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 51/t°/0 „ arany vagy ezüst „ jelzálogbank 5‘/1% Nyug. mh. stb. Spr. 00/a Magy. ált. fdh. rvt. 0O/O /a a n „ 5”/, Pestvárosi takar. ptr. 6°/0 Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. 571% Kisbirt. föld. int. 7°/0 Elsőbbségek. Éjszakk. vasp. , fi* » r­­r. 2. ff . Magy. gal. vasp. 5° I. Érd. vasp. 6% és ft .( Vágvölgyi vasp. Pest-budai lánczh. 6°, Borsod-Misk. malom . Buda­pesti malom 0° Pannónia gőzmalom 6°( Kösz. (s téglát, köt. 6°] Pénznemek, Császári arany • Osztr.-magy. 8 frtos aran 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár­jegy Váltók, Augsb. 100 déln. ft után Berlini 100 tallér után Frankl, a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b. Mark u. London 100 fnt Sterling u. Milano 100 Lir. novuo ital. (Franc) után . . Paris 100 franc után . Nem-hivatalos rész. Aradi ker. bank befi. . Hotel rézsv-társ. . 200 Sekuritas .... 300 88 50 5.26-8.91-8.91-103 50 103.75 44 10 44 30 Termény font-­­ nyi ár vámmá­zsánkint font­nyi ár vámmá­zsánkint Termény font­nyi helybeli szokás ára ár vámmá­zsánkint Búza bánsági ur . . 82 ____ 83 ____ Bóza....................................... 78—79 80 font 3 E 0 —3 60 84 4 25—4 35 85 4 40—4 50 86 4 5—4 60 87 4 60 —4 70 Árpa malátának . . 88—70 72 * 2 70-3 — ---— 88 4 70-4 80 89 4 80 -4 85 tiszavidéki,. . . 82 ---— 83 ---— „ takarmány . . . 86—08 72 „ 2 55— 2 65 ---— 84 4 50-4 55 85 4 65-4 75 88 4 80—4 90 87 4 90—5 — Zab öreg.......................... 2 15-2 25 ---— 885---5 16 89 6 10—5 15 pest­vidéki „ 82 ---— 63 ---— Tengeri bánátf­aj. . . 45—48 50 ff ---— 3 10—3 15 84 4 35-4 45 85 4 55—4 65 86 4 70—4 75 87 4 80-4 85 „ másnemű „ . . . 82 mérő ---—3---3 05 88 4 90—5 — 895---5 05 fehérmegy. „ . . 82 — — 835------------80n ---— ---— 84 4 50—4 60 85 4 70-4 80 86 4 85-4 95 875---5 05 Repeze káposzta uj . .— 75 font —— — ---— 88 5 10—5 15 89 5 15-5 20_ bácskai „ 81 ---— 82 „ bánáti „ .—_ n ---— ------83 ---— 84 4 w m 85 ---— 80 Kél f­aj................... 83 .8------S 16 ---—

Next