A Hon, 1876. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-01 / 1. szám

dalt, attól várjuk az erőt s a szívósságot is. Nem egy tapasztalás árán tanultuk meg tisztelni tegnapi ellenségeinket, holnapi szövetségeseinket; ne tegyük nagyon nehézzé számukra a megtérés útját s tartsuk fenn számukra a lehetőséget, hogy becsülettel jöhes­senek sorainkba. Ezen föltételekkel, de csakis ezen föltételekkel, nyerhetik meg önök, urak, művük számára az idő s a nemzeti ragaszkodás kettős szentesítését. Ha önök nyilván el vannak határozva nem tá­gítani magatartásuk e szabályától, akkor megérde­melték a sikert, mert jó eszközzel küzdenek azért, s ma bízvást s haladék nélkül felírhatják önök zászló­jukra e régi jelszót: Nous maintiendrons! (Mi fenntartjuk művünket.) Alá vannak írva : Bardaux, elnök ; Laufrey, Krantz alelnökök ; Gailly, háznagy Bertauld, Casi­mir Perier, Christophle, Cordie, Corne, Peray, Gaul­­thier de Rumilly, Laboulaye, Leon de Maleville, Comte, Rampon, Ricard volt elnökök, Berenger, Bethmont, Bucé, Chadois, Lenoel, Leroux, La Care, De Marierre, Jaurés, Max-Richard, Robert de Massy, Ernst, Picard, Scherer, volt alelnökök, Felix Renaud, Paul de Rémusat jegyzők. A programm maga Laufrey alelnök tollából folyt. KÜLÖNFÉLÉK. —• O f e 1 s ó Éte a király jövő szerdán, azaz január 5-én délelőtti 10 órakor a budapesti kir. váriakban kihallgatást ad; előjegyzések a mondott napig a cabineti irodában eszközöltetnek. — Az egyetemi könyvtár nagy olvasó termének benső felszerelése egészen elkészült s a benne elhelyezendő 24 ezer kötetnyi kézikönyvtárt, mely tudományszakok szerint lesz osztályozva, hol­nap kezdik beszállítani. A díszes teremben 120 olva­sóra van hely, mindenik számára külön karszékkel. Az asztalokon diszes gázlámpák állanak s a falakon is. Az olvasóterem s ezzel együtt a könyvtár ünne­pélyes megnyitása január második felében várható. — Am. tud akadémia II. osztálya január 3-án ülést tart. Tárgyai a következők: Ort­­v­a­i Tivadar 1. t. székfoglaló értekezése: »Margum és Contra-Margum helyfekvése.« — Szilágyi Sándor r. tag értekezése »Nádas­dy Tamás első kö­vetsége Erdélyben 1540—1.« — Az osztályülést összesülés előzi meg több rendű pályamunkák bejelen­tése végett. — Két belügyminiszteri rendelet. A belügyminiszter két körrendeletet intézett a tör­vényhatóságokhoz. Ezek egyike elrendeli, hogy a Laplata államokban elhalt magyar polgárok itthoni örökösei vagy képviselőt válaszszanak maguknak ez államokban, vagy pedig állítsanak ki itthon egy nyílt, s tovább átruházható meghatalmazványt, hogy az örökség általuk akadály nélkül átvehető legyen.­­ A másik rendeletben meghagyja a belügyminiszter, hogy a kórházi gondnokságok az ápolás végett föl­vett beteg költségeit a felvételkor azonnal, s ne azok felgyógyulta után küldjék meg azon törvényhatóság­nak, hova a beteg tartozik; továbbá, elrendeli a bel­ügyminiszter, hogy az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok kórházainak küldendő gyógykölt­­ség-tér­ítvények kivétel nélkül bérmentve adan­dók fel a postára.­­ A józsefvárosi szegény gyerme­keket ruhával segélyző egyesület jan. 2-án vasár­nap délelőtt 10 órakor a józsefvárosi szabadelvű kör helyiségében (stáczió utcza s nagykörút sarkán, He­­belt-féle ház) alakuló gyűlést tart.­­ A zenekedvelők egyesülete január 3-án esti fél 8 órakor saját nagy termeiben (bálvány­ utcza 10.­ szám) Káldy Gyula egyesületi karmester vezetése alatt nagy zenekari hangversenyt tart a műsorral. 1. Ginek T. C. »Helena és Páris« zenekarra (út) 2. Beethoven L. »Athene romjai« nagy zeneköltemény magán-karének és zenekarra, elbeszé­lő költeménynyel. Az elbeszélő költeményt irta: Ábrá­nyi Emil, előadja: Békessy Irma. —A magánrésze­ket Bély Hermin k. a. Havas György és Walch Vil­mos adják elő. 3. Rheinberger J. »Wallenstein« czi­­mü zene költeményéből zenekarra (uj). — A korcsolyázó egyesület jégpályája ezentúl vasár- és ünnepnapokon felül még minden csötörtökön fog esti 8 óráig kivilágittatni és igy az esteli kocsolyázásokra alkalom szogáltatni. — Újév első és másodnapján nagy zeneelőadások fognak a pályán rendeztetni. — A társas kör január 5-én szerdán esti 6 órakor rendes évi közgyűlését tartja a régi Lloyd-épületben. — A rokkant honvédek kará­cs­onfáj­ára adakoztak: Lévay Henrik 20 frot, a »Hon« szerkesztősége útján 8 frt, Salamon Sán­dor és Schliessel György, mindegyik egy-egy akó bort, Lendvay Márton honvédszázados özvegye és Feleki Miklós honvédszázados egy-egy fél akó bort, Nagel fő tőzsde tulajdonos egy zsák dohányt és 200 darab szivart, a nemzeti színház több tagja pedig egy sódart. A nemes adakozók vegyék a rokkant honvédek nevében hálás köszönetemet. Krivácsy. — Kézhez nem adható levél.A főpostahivatal közhírré teszi, hogy egy 252 írttal ter­helt pénzes levél, melyet Szeripiadesz József Jász- Apátiban Nagy-Kőrösre czimzett, Varga Benczéhez, ennek feltalálhatlansága miatt át nem adható. A le­velet három hó lefolyása alatt még reclamálni lehet. — Karneval. A »protestáns bál« rendező bizottsága következőkép alakult meg: pénztárnok : dr. Járm­ay László, ellenőr: dr. Suhajda István. Bi­­zottmányi tagok: Bánó Jenő, Bánó Zoltán, Berze­­viczy Bertalan, Glacz Antal, Hegedűs Gyula, Hege­dűs Kálmán, Kazy Lázár, báró Laffert Antal, Marton Vilmos, Melczer Lajos, ifj. Péczely Ferencz, Pósfai Sándor, ifj. Ráth Károly, Szabó Ede, dr. Szár­­nyassy Béla, Székács Béla, Waletz Miklós, Zmes­­káll Lázár. Bálorvos: Dr Farkas László. — Új intézkedés a lánczhidon. A lánczhidhivatal a lánczhidon jelenleg alkalmazásban lévő kocsibárczák helyett takarékossági szempontból, úgy mint a propellerhajókon szokásban van, kimetsz­­vényi bárczákat szándékozik használtatni , mely kí­sérletnek sikerülése esetében a két hídon évenként jelentékeny meggazdálkodást hisz elérhetni. Az ily kimetszvényi bárczák az átkelő kocsik számára a lánczhidfőnél váltandók, melyek a kocsisok által az egész lánczhid hosszában megőrzendők, és a hidsze­­mélyzetnek, valamint a rendőri felvigyázó esetleges felszólítására felmutatandók. A bárczának a hídon eldobása vagy elvesztése az újból való megfizetést vonandja maga után. Ezen uj intézkedés 1876. évi január 15-én veszi kezdetét.­­ Az aradi vértanúk szoboralap­jának gyarapítására az országos honvéd­egyesület tudvalevőleg érmeket veretett. Az eddig elárusított érmekből eddig a következő összegek foly­tak be: 1 db arany éremért 20 frt; 1046 db ezüst éremért 2 frtjával 2092 frt; 951 bronz éremért 2 írtjával 951 frt, 826 brittania éremért 50 kr­jával 413 frt. Felülfizetések és adakozásokból bejött 363 frt 16 kr. Az egyesület 800 fx­tnyi tőkéje után befolyt 5 frt 6 kr kamat. Szétküldetett még ezen kívül 63 db ezüst érem 126 frt, 48 db bronz érem 48 frt, és 25 db brittania érem 12 frt 50 kr értékben. Mind e bevételek összege 4030 frt 72 kr. Az egyesület ki­adásai következők: 7073 db felhívás nyomatása, bé­lyegzése, czimzése és szétküldése 219 ft 50 kr. Posta­kiadás az elküldött és kapott levelekért 1 frt 20 kr. Irodai eszközök beszerzése 4 frt 35 kr. Az érkezett érmekért postavitelbér 8 frt 24 kr­, 4500 db ér­emért a vállalkozónak 2800 frt, pénzes levelek postabérre 18 frt 62 kr, szétküldött érmekért postabér 4 frt 20 kr 14 db tok 30 kr­jával 4 frt 20 kr. A kiadások ösz­­szege 8080 frt 31 kr. Maradék 950 frt 41 kr. — Kri­vácsy József m. k. ezredes és pénztárnok. — Az »Üstökös« új évi száma a következő tartalommal jelent meg: Az ifjú képviselőház. 1. B. Kaas Ivor (arczképpel). — Ne hagyd magad ! Nyo­morúságos elbeszélés. Jókai Mórtól. — Eredeti pa­naszlevél. — Azt hiszik, hogy ment ? . . — A vigadó átmetszete, a jövő farsangon. (Nagy képpel). — Go­romba (képpel). — Előleges vigasztalás a szomorú uj évre. — Haszontalan tudnivalók. — A spiritisták estélyén (Nagy képpel). — Qui pro quo. —­Megszo­rult a pap kapczája. — Don Szinnacos. Ospanyol ballada. — B.Kemény Zsigmond egy országos mondá­sa. »Irodalom és művészet« A jövő kor. Beranger. ford. Szabó E. — Deák Ferencz-adoma. — Egy tudósról (vers). — Kérdések kérdése. — Levelek — de dohány­levelek. — Az önkénytes nótája. — Szerk. subrosa. stb. — Előfizetési ára évnegyedre 2 frt. — B. Kemény Zsigmond egy országos mondását közli az »Üstökös.« Az absolut időszakban történt, hogy felkereste b. Keményt Budapesten egy fiatal rokona, a­ki szépecskén örökölt az apjától, de bizony nyakára is kezdett hágni az örökségnek. A báró igen komoly képpel fogadta. Csaknem szomo­rúan. »Mért oly levert bátyám ?« kérdi a könnyű vé­rű fiatal ember. »Két baj aggaszt engem, édes öcsém,« felelt a báró olyan hangon, a­miből látni le­hetett hogy igaz meggyőződése, amit mond, »ha az a két baj nem volna, minden jól volna. Az egyik baj az, hogy ő felsége, a császár azt gondolja, hogy az or­szág jó jószág; a másik baj az, hogy te meg azt gondolod, hogy a jószág — ország. — Rendőri hírek. Csupor József pesti szül. 9 éves iskolásfiú, kinek anyja Budán az irgal­mas szerzet korodájában mint ápolónő alkalmazás­ban áll, tegnap délután 2 órakor a Duna jegén csúszkálván, a jég alatta leszakadt, s mielőtt a víz­ből kihúzathatott volna, megfalt. — Nebenfüh­rer Magdolna 75 éves ó­budai lakosnő tegnap délelőtt 8—9 óra között egyedül maradván­yon, midőn gyermekei később a templomból hazatértek, az aggnőt a szoba közepén összeégett ruhával elte­rülve halva találták. Valószínű, hogy nevezett aggnő a petróleumlámpát gyengesége miatt elejtvén , a lángba kitört petróleumtól ruhái meggyuladtak, s ez okozta halálát. Hulláját bonczolás végett a kórházba szállították. — Jungbauer Lajos ur folyó hó 30-án délelőtt nem lévén hon — Molnár­ utcza 27. sz. a. lakásán — anyjánál ez alatt egy fiatal ember jelentkezett s az ur után tudakozódott s értesülvén, hogy az nincs otthon, az öreg asszonytól papirost s tollat kért és valamit írni kezdett, mi alatt az asztal­ról egy értékes revolvert s Wagnernek »System der Zettelbank-Politik« czimü munkáját észrevétlenül zsebébe csempészte s azon szavakkal távozott el,hogy máskor fog jönni. Szerkesztői üzenet: M­a­r­c­al­i A. A kéz­irat rendeltetése helyére ment. A „HON“ magántársürgönyei. Bécs, decz. 31. A bremerhaveni ügyben el­rendelt hivatalos nyomozás eddigelé kiderítette, hogy Thomasnak, ki 1873 tól 1874-ig Bécs, Lincz, Gmun­den városokban van és az Innvidéken lakott, Bécs­­ben nem voltak bűnrészesei. Bécs, decz. 31. A »N. fr. Pr.«-nek sürgönyzik Párisból. Gambetta néhány nap múlva választási körútra indul, Marseilleből választási kiáltványt in­téz Fx'auu/ilaorsz&gtorf. Thiers de Gambetta a jövő hét folyamán fogják megállapítani a republi­kánus jelöltek névsorát.­­ A kormány izgalomban van, mert egy hírlap azt közli, hogy Thiers a se­­natorválasztások után lemoxxd a belforti senatori mandátumról és sok megyében elfogadja a jelöltsé­get a képviselői kamarába.­­ A félhivatalos lapok emiatt fel vannak hábor­odva, az »Univers« és a »Patrie« sajnálják, hogy a törvényben hézag van, mely lehetővé teszi a plebisciteket. Bécs, decz. 31. A Dnyesti-vasút közgyűlése élénk vita után 285 szavazattal 102 ellenében elfo­gadta azon szerződést, melyet az elsőbbségi gondnok a kormánynyal a társulat vonalainak eladása iránt megkötött; a részvényesek egy része tiltakozva ott hagyta a gyűlést, mely erre elhatározta a haladék nélküli liquidatiót. Bécs, decz. 31. A Ferdinand-északi, az osztrák észak-nyugati, a cseh nyugati és a Károly-Lajos vas­utak 1876 első felében a német piaczokon birodalmi pénzláb szerint váltják be elsőbbségi szelvényeiket és kötvényeiket, 92*/2-es árfolyamon, osztrák forintját 1,85 markjával számítva. Róma, decz. 31. A diplomatiai testület szeren­­csekívánatokat nyújtott át a királynak és azután lá­togatást tett a trónörökösnél. Páris, decz. 31. A spanyol követség közli, hogy az amerikai jegyzék a Cuba-ügyben nem kíván intervenciót, csak azt, hogy a hatalmak baráti figyelmeztetéseket intézzenek Spanyolorsághoz. A hatalmak hidegen fogadták e kivonatot, a felelet megadását elhalasztották. Az amerikai követek nem sürgették a feleletet, de a jegyzékből nem adtak má­solatot. Versailles, decz. 31. A nemzetgyűlés megvá­lasztotta az állandó bizottságot, 13 baloldali és 12 jobboldali van megválasztva. Canrobert lemon­dott a senatusi jelöltségről, mert nem akarja, hogy a jelöltséget Mac Mahon ellen intézett ellenséges nyilatkozatnak tekintsék. Posen, decz. 31. Janiszewski felszentelt püs­pököt Goesenben letartóztatták és átadták a kerületi törvényszéknek, hogy hathavi fogság­büntetését kiállja. Berlin, decz. 31. (A tőzsdéről.) Az üzlet nem igen élénk, nemzetközi papírok változatlanok, utóbb kissé gyengébbek, vasutak, bankok jól tartják magu­kat, iparértékek engednek, befektetési papírokra vé­telkedv uralkodik. Az utóbörzén hitel 347, államv. 536, lomb. 201, magyar keleti vasút 57.10, magyar sorsjegyek 169.20. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A tőzsde 1875-ben. (M.) Más országokban, hol a tőzsde az összes forgó tőkéknek piacza, annak minden egyes tünete úgyszólván számokban fejezi ki azt, hogy a nemzet vagyoni életében minő változások történnek. De sőt a tőzsde a politikai életnek minden mozzanatait is megérzi, kifejezi, mert a vagyoni viszonyok alakulá­sára ezek is igen nevezetes befolyással vannak. Ha az egyes személy és az­ államok között hasonlatott te­szünk, azt mondhatnék, hogy a tőzsde az az államban, a­mi az idegrendszer a testben. De hazánkban a tőzsde ez idő szerint még nem vált ily nevezetes factorrá. Alakilag véve nekünk is van ugyan egy nagy palotában székelő tőzsdénk, de ez csak látszólag működik úgy, mint más országok tőzsdéi; voltaképen a mi tőzsdénk a nemzetnek sem vagyoni, sem politikai életében nem játszik nevezetes szerepet. A tőzsdeforgalom csekély s a­ tőzsde láto­gató közönség a magyar társadalomban nem bír nyomatékkal. A krach előtti időben a pesti tőzsde már kezdte ugyan felküzdeni magát azon helyre, melyet a tőzs­dék más országokban elfoglalnak, de ennek nem volt jogosultsága , mert idegen elemek vitték a vezérsze­repet, és nem az egészséges nemzeti vállalkozás, ha­nem a Bécsből importált szédelgés eredményezte a nagy tőzsde­forgalmat, s azt, hogy a tőzsdelátogató s a tőzsdeüzletben érdekelt közönség mindinkább nö­vekedett. Mihelyt tehát a mesterségesen előidézett bugyborékszerű speculationális értékek semmivé let­tek, s nemcsak a merő képzeletből lett ,milliók enyésztek el, egyszersmind elenyésztek azon össze­gek is, melyek e varázslat előidézésére felhasználtat­tak : a pesti tőzsde visszahhanyatlott a maga eredeti szegényes állapotába, melyben csak mint a bécsi tőzs­dének rabszolgája existál. És ilyen szerepet vitt a tőzsde az egész lefolyt év alatt. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy Budapest tőzsdéje természetszerűleg ily szerepre van kárhoz­tatva. Ellenkezőleg mi azt óhajtjuk, hogy tőzsdénk Magyarországon azzá lehessen, a­mi New­ Yorkban a Wall Street, Angliában a Lombardstreet, hol a nemzet üzleti életének minden szálai összpontosítva vannak, s hol a speculatió a szükséges tőkéket min­den nemzeti vállalatra, mely önmagát kifizeti, bármely pillanatban és bármily összeg erejéig minden körül­mények között előteremteni képes legyen. De ma ettől még oly távol állunk, mintha értéktőzsdénk nem is volna, s mintha csak most kellene azt létre­hozni. Mert mit haszál az, hogy egy némely iparválalati és bankpapírt e tőzsdén venni vagy eladni lehet, midőn a tőzsdejegyzékbe foglalt papírok legnagyobb részé­nek s főkép a nagy tőkebefektetési papíroknak piacza nem a pesti, hanem más külföldi, de leginkább a bécsi, berlini, frankfurti és londoni tőzsdék. Ennek bizonyságául csak azt hozzuk fel hogy sem a most lefolyt sem a megelőző évben több ma­gyar vasúti papír a budapesti tőzsde jegyzékébe nem is volt felvéve ilyenek pl. tiszavidéki és kassa-oderbergi­­vasut részvényei s elsőbbségei. A tőzsde jegyzékébe fel­vett tőke­befektetési papírok nagyobb részének pedig sem tavaly sem az idén nem volt árfolyamuk; igy neve­zetesen nem volt és nincs árfolyama a budapesti tőzs­dén a gömöri államvasuti záloglevélnek, az 1871-iki m. állam kölcsönek, az 1872-iki 5°/0-os ezüstakölcsönnek az 1873-iki 6 °/0 -os kincstári ezüst értékű utalvány­nak, a temesi 1867-iki záradékkal elátott és a hor­vátországi földterhermentesitési kötvényeknek, továb­bá az alföld fiumei, magy. keleti, s erdélyi vasutak részvényeinek és az északkeleti I. kir., magy. Bácsor­­szági, I. erdélyi, győr-soproni ébenfurti, vágvölgyi vasutak elsőbbségeinek. A zálogleveleket illetőleg is meg kell jegyeznünk, hogy azok jegyeztettek ugyan tőzs­dénken, de a jegyzés értéke igen problema­tikus. Mert például a magyar földhitel rész­vénytársulat a kölcsönvevőknek mindig alacso­nyabb árfolyamot számít a budapesti jegyzék árfolyamánál, jeléül annak, hogy ez árfolyamot maga a zálogleveleket kibocsátó intézet csinálja vagy tartja fenn Budapesten, e papírok tulajdonképeni piacza is a bécsi tőzsde, s ugyanez áll a többi záloglevelekről is, a­mennyiben egyátalában van keretük. De a ma­gyar földhitelintézetről fel kell említenünk, hogy a lefolyt évben a tőzsde jegyzékébe felvett aranyértékű záloglevelees azon papírok közé sorozható, melye­ket a németországi pénzpiaczokon mindenkor örö­mest megvesznek tőkebefektetésre. A pesti piaczon e papír 93,75—94 jegyeztetik, tehát magasabban, mint bármely más magy. tőkebefektetési papír. A megelő­ző év zárjegyzéséhez viszonyítva így kelnek zálogle­veleink : m. földhitelintézeti 50/2 0/0-os 85 s/a (60/«), jelzálogbank 79'/2 1+'/a), mű földhitel részvénytár­­sulati 6 ’/0-os 88 50 (4­0.75), 5­0 '/o-os 86.75 (+0.25), pestvárosi takpt. 87.75 (tavaly az év végén nem volt árfolyama), pesti kereskedelmi bank 88.75 (+3.50), kisbirtokosok földhitelintézete 89.50 (+3.50)­­. De sőt még a bankpapírok közül is a főbbek, mint a magy. hitel s az egykor híres anglo és a fran­­ko-bankok, valamint a földhitelrészvény társulat pa­pírjainak tulajdonképeni piacza nem a budapesti, hanem a bécsi tőzsde. Arra, hogy tőzsdénk azzá lehessen, amivé len­nie kell, több szükséges. Nézetünk szerint szükséges volna első­sorban, hogy vagy magyar pénzérték al­kottassák, vagy az arany pénzérték képezze a törvé­nyes fizetési eszközt, mert míg fennmarad a mostani ausztriai pénzérték, ennek főpiacra mintegy a bécsi tőzsde leend. Azután szükséges volna, hogy meg­levő értékpapírjaink magyar pénzértékre convertáltassa­­nak. Továbbá szükséges volna, hogy a magyar nemzet vételképessége a bankügy rende­zése s a clearingház felállítása által növeltessék, mert most nincsenek elhelyezést kereső tőkéink, s a ma­gyar értékpapíroknak csak igen csekély része van benn a hazában. E vételképesség emelésére elenged­­hetlen az is, hogy a nemzet ne fogyaszszon több kül­földi árukat, mint a­mennyieket saját terményei árán megvenni képes. Ezen czél felé a lefolyt évben még nem történ­tek elhatározó lépések. De a konvertálási kölcsön­­megkötésétől azt lehet következtetni, hogy kormá­nyunk az arany pénzérték behozatalát vette czélba. Azonban ha az osztrák valutát az arany valuta mellé állítjuk, azt látjuk, hogy a lefolyt év végén az arany ágiója még nagyobb, mint a múlt évben volt. Mert 1874. végén a cs. arany a budapesti tőzsdén 5,25 volt, 1875. végén 5,29, s a 20 frankos arany volt ta­valy 8,90, ez év végén 9,04. Az arany ágiója tehát legkevesebb egy százalékkal emelkedett, holott ellenben ugyanezen idő alatt az ezüst agió most az év végén 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy év előtt, mert akkor 105.75 jegyeztetett s most 104.75 p. A váltók árfolyama hasonló eredményt mutat. Az 1874. év végén londoni 100 font sterlinges vál­tó percentuális jegyzés szerint 110.75 volt, 1875. végén 1127/* drágult tehát 26/8°/»-ot, továbbá a Hamburgra szóló 100 mark értékű váltó 1874. végén 54 frton volt kapható Budapesten, 1875-ik év vé­gén 55,20 (1­-22­, 6 %). A­mi azt bizonyítja, hogy az osztrák érték a külföldi értékek mellett most leg­alább is két százalékkal roszabb, mint egy év előtt. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a pénznemek és váltók árfolyama a budapesti tőzsdén folytonosan és igen erősen ingadozik, a­minek az az oka, hogy sem a kereslet,­ sem a kínálat nem rendszeres és nem jelentékeny. Ha végig tekintünk a budapesti tőzsdén 1874. és 1875-ben az év végével jegyzett papírokon, azt találjuk, hogy az adott árjegyzés e következő volt: Értékpapír 1874 1875 különbség Magyar vasúti kölcsön 98.75 101.50 + 2.75 » sorsjegykölcsön 81.— 76.50 — 4.55 Földteherm. kötv. magy. 77.50 79.75 + 2.25 » » temesi 76.— 79.— ----------,----­» » erdélyi 75.50 72.25 4­ 3.75 Szőlődézsma válts. kötv. 72.75 74.50 + 1.75 Pestv.kölcs.1871-ből 6­9/— 88.25 89.50 -1- 1.25 Bizt. társ.: I. magyar 1050-—1050.— ----------.— » » Haza 38.— 61.— 4­23.— » » Pannónia 355.— 35.­—10.— » » Pesti 62.— 40.50 —11.50 » » Unió 128.— 108.—-20.­Vasp.: Pesti közúti 251.— 194.— —57.—­­ Budai hegypálya 67.— 56.——11.— Bankók: Alt.m.mun.­hitelb.27.— 10.50 —16.50 — Heti jelentés az i­p­a­r ál­lá­s­ár­ó­l Budapesten. Az újév előtti hét a diszmóárusok­­nak, aranyművesek- és divatárusoknak sok munkát adott. Ezeken kívül különösen a szabók és szűcsök voltak jelentékenyen igénybe véve. Sok vézetett ugyan hitelbe, de nevezett iparosok meglehetősen meg vannak elégedve a múlt héttel. A Dunaszabá­­lyozásnál, valamint átalában az építkezéseknél beál­lott hideg miatt e munkások nagy része el lett bocsátva. Új mértékek rendkívül kerestetnek. Az ezekkel foglalkozó iparosok és kereskedők ki­tűnő vásárt csinálnak pár hét óta, különösen az utolsó héten. Az idevágó czikkekből a megren­deléseknek az igen nagy árak daczára sem képe­sek eleget tenni. A nagy ipar átalában pang. Szesz gyáraink nagy részben, különösen a közép és kisgyá­­rak­­ szünetelnek, a legnagyobb gyárak pedig igen csekély nyereséggel dolgoznak. A már-már nem je­lentéktelenné vált gépgyár­iparban is nagy a pangás. Különösen zsibbasztólag hat erre a vasúti építkezé­sek szünetelése itten és Ausztriában. Ugyanez áll a nálunk sokkal fontosabb vasgyártásra s az ezzel kapcsolatos vasbányászatra is. Ide vonatko­zólag még az is igen bénító, hogy nemcsak a magyar­osztrák monarchiában s a határos német birodalom­ban, de — mondhatni — világszerte, a legnagyobb fontosságú gyáriparországban, mint Éjszak-An­eri­­kában, Belgiumban (Franczior­szág képezvén majd­nem az egyedüli fényes kivételt) a locomotiv s áta­lában a gépgyártásban meglehetős krízis állott be. A »Magyarország­ és a Nagyvilág« következő tar­talommal jelent meg : I B. Kemény Zsigmond. (Arczkép­­p­el.) — Rechuza vándorlásaiból. A 18-ik századból. (Költ. Ifj. Ábrányi Kornél ) — Megváltó nélkül. Elbeszélés. (Borostyáni Nándor.) — Toldy Ferencz és b. Kemény Zs. kéziratának fac­similéi (2 metsz.) — A méh-állam. (Dr­otodiczky Jenő.) — A magyar nemz. muzeum lépcsőházának falfestményei. II. A tu­dományok. (Képpel.) — Újévi kézcsék a Buckingham-palotá­­ban. (Képpel.) — A fővárosból: A mesgyén. (Portó.) — Sziné­.) Az angiobank részvényekre 1874. végén be volt fizetve 80 é. frt, 1875-ben 200 forint, és a hitelegyesületre 1874-ben 50 frt, 1875-ben 100 frt a befizetés. szét. (Nemo.) — Tea mellett. (Költ. Szabó Ferencz. — félék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzen. A vízállás de ez ember hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. WW IX V­­­TE Kft. Straner Gyula .—­ Angol-magyar 25.— 35.—9—10 —» Ált.-m.-hitelb. 225.— 189.—­­36—» Franco-m­agyar 69.— 30.— —39.—» M.-ált.-földh.r.társ.73.— 57.25 —15.75 Kisb. földhitelint. 47.— 36.­+11.­Takar.és hit.-egyl. 54.— 22 —­­­— 32.—» Buda-ó-budai nb. 36.— 29.75 — 6.25» Iparbank 50.— 40.——10.—» Budai ker. bank 165.— 143.——22.—» Pesti ker. bank 792.— 734 ——22—» Pesti iparbank 360.— 320— —140— Pest.bud. kézm.-b. 59.— 46.— —13—­ Országos közp. jan -juli 5°/o 85.25 76.— — 9.75 Takarék pénztárak: » Pesti I. hazai 2280.—2440.—+160— Pest-Budai főv. 160.— 123.— —37.—» Pesti külvárosi 44.— 55.—+11— Szent­endrei 37.— SS.— H—•— Újpesti 42.— 38.— — 4— Czegl. tkp. egyl. —.— —.— -----.— Malmok : Concordia 190.— 151.— —39— Erzsébet 112.— 118.— + 6— I. Lujza 95 50 105.50+10— Moln. és sütők 208.— 267.— +59— Hengermalom 670.— 780—+110—­ Victoria 82.50 174.— +91.50 2. I. Buda­pesti 600.— 680— +80— Pannónia 385.— 550.—+165— Épitőtársulat: pesti 20.— 12.— — 8— Serfőzde 1. magyar 438.— 355.— —83— Sertéshizlaló 158.— 140.— — 18.— Könyvny. »Athenaeum« 235.— 238— + 3— Pesti 560.— 510.— — 50— Gschwindt-féle 208.— 218.—+10— Sóskúti kőbánya 70.— 80—+10— Spodium és csontliszt 155.— 165— + 10— Szeszgyár I. magyar 140.— 150 —+10— Alagút 71.— 51——20.— Tégla és mészég, újlaki 56.— 43.——12— Téglagyár, kőbányai 70.— 40— —30— NEMZ­ETI SZÍNHÁZ Szombat, jan. 1. A­YD­A. Nagy opera 4 szerzette A király Amneris Ayda Radamas Ramfis Amonasra Küldött Főpapnő felv. Zenéjét Verdi J. Tallián: Tannerné. Nagyné B I. Udvaréi. Kőszegül Láng. Szalai. Nádasné. VÁRSZ­INHÁZ. Szombat, jan. 1 A JÓ HAZAFIAK Eredeti vígjáték 4 felv. Irta Toldy István. NÉPSZÍNHÁZ. Szombat, jan. 1. Utazás a föld körül 80 nap alatt. Látványos színmű, zenével énekkel és tánczc­al. J. Verne regénye után irta Csepreghy Ferencz. Fogg Phileas Paszpartu Fix rendőr Nanette Cromarty Aiida, Ramána, Személyek :• Együd Eőry Solymosi Dancz Nina Tihanyi Rákosi Fáni Pártényiné Az előadásban részt vesz a Kenedy nevű elefánt. Napján 1 Hol? 6 Időjá­rás fölött | láb ihüv.l alatt láb ihüv. 31 Budapesten 10| 2 __ száraz Pozsonyban7 8 — — » M.-Szigeten— — — — » » Szathmáron— — — — Tokajban— — — — Szolnokon4 8 — — » Szegeden7 0 — felhős 30 Aradon1 2 — — » » N.-Becskerekerj2 6 — — » » Bezdán (Fer.cs. __— Verbászon— --­---— » Barcson— — — —száraz 31 Eszéken2 5 «...--­havas 30 Mitroviczon6 11— — » Sziszeken— — —­—­felhős Zimonyban7 4 — * J0 -Orsován 51 10 —1 » orvosnövendék lakása, Bécs Vil­. k. Laudon-utcza 30. sz. III. em. 22. ajtó. 11. Előfizetési felhívás az 990m TÖKÖS«-re. Az »Üstökös« a jövő évvel tizenhetedik évfolyamába lép. Ezóta régi jó ismerőssé válhatott a közönség előtt s nem szorul külön bemutatásra. A­mennyiben jövőre változáson megy keresztül , ez csak képeinek és szövegének szaporításában fog állani. Nevezetesen be akarjuk mutatni a közönségnek az ifjú országgyűlést. Az eddigi tartalmon felül a kiválóbb új kép­viselők arczképeit fogjuk tehát közölni, minden szám elején egyet, életrajz kíséretében a szerkesztő tollából. Ugyancsak tőle kezdünk meg a jövő évben egy hosszabb közleményt, melynek czíme lesz : »M­e hagyd magad!« korrajz a mai időkből. Az előfizetési ár, daczára a megnövekedett tartalomnak és megszaporodott képeknek, marad az eddigi . Egész évre....................8 frt. Félévre........................4 frt. Negyedévre 2 frt. Az előfizetők Jókai Mór »Forradalom alatti műveit« pompás, aranyvágázu díszkötésben, mely­nek ára 5 frt, — két frtért rendelhetik meg. Az előfizetési pénz az »Üstökös« kiadó­­­hivatalába (Barátok-tere Athenaeum-épület) küldendő. Megjelent a »Magyar Themis« 52. száma a kö­vetkező tartalommal: A kényszeregyezség behozásának feltételei. Dr­eisner Ignácz budapesti ügyvédtől. — Szemle. (Az országgyűlés négy havi működéséről az igazságügy terén. — A kereskedelmi tör­vény életbeléptetéséhez. — Egy legfőbb itélőszéki kinevezés.­ — Az ügyvédi kamarák és az igazságügyminisztérium. Pálfy Károly székesfehérvári ügyvédtől. — A közjegyzői díjsza­bás 21. §-áról. Egy közjegyző. — Törvényjavaslat. (Indoko­lás a jelzálog-intézetek által kibocsátott záloglevelek biztosí­tásáról szóló törvényjavaslathoz.) — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti, beszterczebányai, szabadkai és kassai ügyvédi kamarák köréből.) — Különfélék. (Legközelebbi csődbejelen­tési határidők.) Kivonat a »Budapesti Közlöny« ből. (Pályáza­tok. Csődök. Csődmegszüntetések. Igénykeresetek. Árverések.) — Külön melléklet :Az 1875. évi tartalommutató. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei deczember 31 Értése$»pl:r 31 M r© |i m m íve sít tot 800 IOC 891-10-»00 too I0( 100 »9 too too sot too 10080 80 too too ICO 60 80 iOfu. too adva Államadósság.. M*gy*r vasúti kölcsön „ gömöri államvasuti „ záloglevél 6°/t • • Iá. kel. vasut II. kib. . „ eovsi erkölcsön 4871-ki magy. államkötv. 1872-ki * „ 1878-ki m. ki?. Uncet* nit 1374-ki * a „ Földleherm. köt­ r. m&gy. , „ 1867. zár. a „ temesi . p . 1867. zár. „ „ horv.or&z. , „ erdélyi , fölöhy. relz. urb. vállo.kötv. flsellődézsma Tátra. köt?. Osztrák áll.­adós. pap. 6% a a 9 ezüst kam. jan. Jul. 6% a , „ ezüst kam. ap?.okt.5°/0 Kisüti. ISO6-ból a 600 frt „ 1300-ból a 100 frt a 1804-ből i 100 frt * 1864-ből á 60 frt Pestvár. kölen.1871-t­ől 8Vr Részvények. USat t&rs.: Adlap, vissbbst. . . I. magy. . . „ * Haza . . . a a Pannónia . .­­ a Pesti . . . a „ Hunnia. . . a a Unió . . . „ „ Tisza . . . Vaap. : Pest-Barcsi . . „ Pesti közúti . . a Budai közúti . . . Ujpast-Rák.lóvasút a Alföld-Fiumei. . . éjszakkeleti . . . Magyar keleti . a I. Erdélyi . . . a Déli............................ „ Budai hegypálya . Bankok r'Ált.m.mun.hitelk« a Angol-magyar . . . Által. magy. hitelk a Frankó-magyar . a M. ált.földh.r.társ. . Magy. jelz. hitelb. „ Klub. földhitelint. , Ny. j. hit. Sopron , Takar .és hit.-egylet a Nyírt. ker. h. int­e . iparbank 101 25 73 25 77 — 105 50 79 75 79 25 79 50 79 25 71 60 09 25 73 75 73 75 111 7fi 117 75 132 75 131 5­0 89 50 059 ' 65 — -40 50 .08 -193 ~ 119 50 66 10 50 35 50 189 50 30 — 55 34 — 36 20 l01 75 73 75 77 50 106 - 80 — 79 75 80 79 75; 74 7 69 50 74-0 -112 50 i io r 133 51 132 50 90 105* - 67 . 348 - 41 -194 -55 2)­50 57 10 71 36 — 190 — 31 -55 50 36 38 - 21 -50 100 300 500 100 100 &0 S4£ 100 140 IOC 180 40 100 100 IQoe 100fie 140 Si- 600 600 íOi 180 500 »01 *01 m 50ft 10' 1000 80 too 500 too toe 500 200 WH» too too too too too 100 idol 200 200 a Bada-óludfci nt 9 Ip&rbank . . „ Budai ker. bank 3 Pesti ker. bank „ Pesti iparbank . a Pest-budai kéz­művesbank b Bir. t.o. k­., h­int. s Baranyai t.és h.b. * Dobr. ker. bank , I. Erdélyi bank I Biharm. ker.­ ip. és term. h.bank * Lssrb id.lenyugt. Vto-Salai ab. Részjegy . 7*k.­pénzt.: Félegyházi . , Gödöllői . . . 9 Országos közp-Jan.-Juli 6% . 1 Pesti I. hazai . 8 Pest-Budai fő?.. a Pesti külvárosi , B Pokrac-Daraván Katinyi ker. tp. 6 Szent- Endrei . , Erdelyi . . . B Újpesti . . . „ ált. budai polg.. „ Czell tkp. egy Iscimek Aradi gőz. . . a Concordia . . a Borsod-Misk. , Erzsébet. 3 Luiza a Temesvári géz­a Köln. és sütők. a Hengermalom . , Victoria . . . a I. BudA­pesti „ Budai gyártelep - Pannónia . . építői ára­mlat: Pesti . „ Pesti Cortago Serfőződe I. magyar . Bertéshizlal' .... K Onyray „Athenaeum 3 . „ Pesti .... „ „Frankl.-Tára.“ Ganz és társa-féle vasösv Gschfvi­dt-féle.... Gyógyintézet I. magy KeresH.-test^ épülets . bátrai bányarész Pozsonyi papírgyár Rima-Murányi bányatárs Gyapjú mosó és biz. I. m. 3*igó-Tarjáni kőszén. „ vasöntöde *ahUek-féle vasöntöde . Soda és vegyáru gyár . ‘cárivá !i Írí(X8).K­ 04 w 29 75 30 — 100 ácshufi kőbánya . 42 — 44 -100 Spodium és csontkcsí. 143 — 145 500 Szeszgyár I. magyar . 56ez. és téglagy+DrASchf ' 740 — 750 — «01 *20 -222 — 105 Alagút................................. »00 Tégla­gyár SzteErdrol . 46 -47 — Tégla gyár Budapesti. ------— m Tégla és maezów njl&hi ~-----­— — 30. Tágfigyir Kisbányii . . — — Záloglevelek. -----­— — Msgy. földhivellal.— — n arany vagy ezüst— -■ — » jelzálogbank Sv+Vt Nyug. ruh. szb. Spr. 6./— — — 40 45 — Magy. ált. fdh. tvr. S!)/( 76 50 78 — Pestvárosi takar. pír. 6% 2435 -2440 -Pesti kareak. bank. 124 — 126 -Szebeni földh. int. f 5­­68 — Kiabiri. föld. int* fa/, 38 — 39 -Elsőbbségek. 25 —— ÉjtEsskk. tsísb. . . 38 -40 — 800 . » » »• . a . M*gy. sál. vasp.— — —B 500 l. Érd. v&ap. 6% és ft 100— — — 800 Vágvölgyi vasp. . . , 151 -153 —— Pest-budai Jánezh. 0WO— — — 100 Borsod-Misk. malom . 1 18 -20 100 Buda-pesti malom $+( 105 50 106 150 Pannónia gőzmalom 6°/1 — — IO* Kösz.­­a téglát, köt- 51/­ 2*7 268 780 174 -790 - 176 -Pénznemek. 680 -685 -Császári arany •— — Osztr.-magy. 8 fries !­00 -555 -10 frankos arany . 12 • “ — Osztr. és magyar ezüst — —— Porosz pénztár­jegy 355 ~ 360 — 140 -233 -M2 -240 -Váltók. 510 -1 15 -4 Augsb. 100 dem­. ft aláe 1.5 -157-4 Berlini 100 tallér után— 145 4 -Frankf. a M. 100 dn. ft at» 218 -219 -4 Hamb. 100 dn. b. Mari u»i— 5 -London 100 int Sterling o. — — — —4 Milano 100 Lir. novuo— •— — (Franc) után . .— —• —4 Paria 300 franc alá« • . 4900 ... — — 1 23 — 125 -87 -13 -70 80 ~ Nam­kiy&i&it» rés*. 110 -118 -Aradi ker. lánk be£. — — ~ — 200 Hot©! rése?-társ* . 200 300 Securitas .... 300 80 - 165 150 -43 • 40 * 8b % 93 7­5 80 — 88 50 86 75 87 75 88 75 89 50 85 170 — 155 — 80 - £2 _ 45 - 42 _ 8575 94 _ 81 _ 88 75 87 . . 88 « 89 „1 85 50 180 5 29 — 9 04- 9 04 104 75 168 — 55 20 55 20 112 75 44 90 90 . 86 _ 182 I 5 31— 9 06- 9 96. 105 168 10 55 40 55 40 113 — 45 — itcaik­ font* nyi ir vámmá* asánkint font­oyi ár vazumná­­csánkin? TE e * m ~ a y ?ont-57* helyi+t esőkbe ár?. ár vámiEá­­xsánkhu Búza bánsigl -• uj 61 4 2 1—4 85 61 4 40—4 50Rob*. . . . uj . . 78- 79 80 font 3 25 -3 35 -------------­S S 8 S3 4 65-4 75 34 4 85—4 95 » a S • 86 5 05 6 15 86 6 20 -6 25 Árpa malátának aj . 68-70 42 . 2 70 3 30 -------— a tiszavidéki „— ___- — —. -— • * *n 4 40—4 50 8» 4 55 ~4 65 , takarmány - . . 00 68 72 , 2 40-2 60 -------— 83 4 75-4 85 S1 4 95 -5 05 85 8 10-6 80 80 5 25—6 40 Sab Öreg . . . « 2 20 2 30 -------— 87 _____ ' ——. — a prat-vidékia 81 4 26-4 30 32 4 85—4 46 Tengeri bánáti öreg » 45 48 50 ,—- — 2 25-2 30 S8 4 55—4 70 84 4 80 -4 20 ■ • 855------6 10 S6 5 15-5 20 „ másnemű , c . 82 mérő -------— -------------- . a a a fehérmegy.» 81 4 4"—4 50 82 4 55-4 05 80• -------— --------------88 4 75-4 85 84 4 95—5 05 35 610—5 20 86 6 25 -6 30 Repos* képezte uj— 76 ion» -------— -------— 87 __— — __ 81 _______ , 93 ------- — bánáti „­o ,— —— — -------— 83 ____ _ 34 ■ , 88 36 Köles................................. 82 , 2—2 10 --

Next