A Hon, 1876. február (14. évfolyam, 25-49. szám)

1876-02-01 / 25. szám

iehlik­ekor a szelepszekrény mindennap megvizsgá­­landó: van-e elegendő víz, ha nincs után­pótlandó. — Homokbánya bérlet. A fővárosi ta­nács a dunabalparti homokbánya bérlete iránt Ro­senfeld Adolf és Polacsek A. F. vállalkozókkal kö­tött haszonbéri szerződést jóváhagyta. Ezen szerző­dés alapján érintett homokbánya évi 10,129 frtért egy évre jön bérbe adva, következő árjegyzék kiköté­se mellett: 1/3 köbméternél kisebb fuvar után 5 kr., 1/3 köbméternyi homok után 10 kr., 5/2 köbméterig terjedő homok után 15 kr, s minden további köbméter után 1 kr. Ha pedig haszonbérlők a homo­kot a fuvarosok részére vasúton a soroksári útig szál­lítanák, úgy 1’/s köbméter homok után 45 kmnyi dijt szedhet. — Véres verekedés. Tegnap délután 5 —6 óra közti időben a ferenczvárosi »molnárok és pékek« gőzmalma melletti tűzifa raktár véres vere­kedés színhelye volt. Ribacsek András ottani faőr­nek ugyanis egy csákánya elveszvén, annak ellopásá­val többi társait gyanúsította, kik a gyanúsítást vi­­szautasitották. Köztük erre csakhamar verekedés fej­­lődött ki, melyben öten vettek részt s egymást vastag dorongokkal ütlegelték, mig csak a rendőrség a tett helyén meg nem jelenvén, a verekedőket letartóztatta s a városházára kisér­te,hova Ribacsek András, Nan­­ta Albert és Kehler Károly annyira összeverve s vérrel elborítva érkeztek meg, hogy a szenvedett sú­lyos sérelmek miatt mindhármat kórházba kellett szállítani. Riska Antal és Ádám József napszámosok pedig, kik a dorongokat legvitézebbül forgatták, le­tartóztattak. ■— Bérbeadandó szobák ügyében a fővárosi hatóság részéről kiküldött bizottságtól a következő értesítést vettük: Előre látható lévén, hogy Deák Ferencz dicsőült nagy hazánkfiának te­metésére számos idegen fog a fővárosba érkezni, hogy e tekintetben az elszállásolás körül felmerülhe­tő zavarok elmellőztessenek, ezennel felhivatnak mindazok, a­kik néhány napra az idegenek befoga­dására rakszobákat bérbe adni kívánnának, ebbeli szándékukat a fővárosi gazdasági hivatalnál (IV. ker. régi városháza, földszint), a helyiség leírásának és napi árának bemondása mellett, minél előbb jelent­sék be. Irodalom. — A »K­ö­z­s­é­g L­a­p­j­a« ez évi számai kö­vetkező dús tartalommal jelentek meg: Elmélkedések a törvényhatóságról s azok közigazgatóságáról. Tö­rök Bertalan. — A cseléd és gazda közötti törvényes viszonyok szabályozása I. I­. Mészáros K.-tól. — A közmunka I. I­. Pipis J.-tól. — A községi előjáróság mint rendőrség I. I­. Erdélyi Gy. től. — A községi jegyzői szigorlatáról. Német J. jegyzőtől. — A köz- és községi jegyzők nyugdíjazási szabályok egy pont­ja. Szentgyörgyi J. K. jegyzőtől. — A zugirászat. — Az udvartelki és majorosági vagyis az u. n. taksás zsellérség. Tóth Lajostól. — A kataszteri munkála­tok köréből. — Gazdasági rovat. — Külföldi heti szemle. — Országgyűlési krónika. — Vegyesek. — Ezen jól szerkesztett közlönyt a belügyminiszter is ajánlotta az egyes községeknek. — A »Házi ip­a­r« czimü szaklap, melyet Beszterczebányán D­o­­­h­a­rf­y Emil nagy gonddal s tapintattal szerkeszt, most másodévi folyamába lé­pett. A jelen szám melléklete dohány- és gyufatartó lombfűrészelési s esztergályosi mintáit tartalmazza. Ezen lap a legjelesebb s leginkább pártolásra méltó szakközlönyök közé tartozik; sajnálatra méltó azon­ban, hogy előfizetői csekély száma miatt nagy áldoza­tokkal képes önmagát fenntartani. Olvasóinknak s különösen nagyobb tanodáinknak e lapot a legmele­gebben ajánlhatjuk. Előfizetési ára egész évre 4 frt, negyedévre 1 frt. Megjelenik havonkint kétszer.­­ Eredeti n­ép­színmű jelent meg Ko­lozsvárt Steinnál. Czime »Koncsag Lajkó«. Három felvonásban irta Mátrai B. Béla kolozsvári szí­nész. Ara 50 kr. Eltekintve a mű aesthetikai becsé­től, sajátságos s nem indokolható azon körülmény, hogy a szerző a székely dialectust használja. — A métermértékről új kis füzet jelent meg Wodianernél. Czime: »Métermérték-árkiszámi­­tási és átváltoztatási minták az uj súly-, folyadék- és koszmértékhez. Az uj mérték- és súlyrendszerrel és igen könnyen megérthető magyarázattal. Vendéglő­söknek, szesz és serfőzőknek, fűszer és rőfösáruke­­reskedőknek, úgyszintén mezei gazdák­ és iparosok­nak irta Kuttner D.« Ara 12 krajczár. — A német nyelv megtanulására Roder Adolf igazgató által Tossaint-Langenscheidt mód­szere alapján készített levelekből a 9-ik jelent meg. Ezen munka 40 levélben s Zschokke egy beszélye fo­nalán tanítja meg a német nyelvet. Megjelenik ha­vonkint kétszer, ára írt. Megrendelhető szerzőnél Szombathelyt vagy Budapesten, sugárút 41. sz. a ki­­adóhivatalban. — Rendeletek kiadása. A hivatalos kiadásban Wodianernél megjelentek a kereskedelmi törvényre vonatkozó rendeletek és rendszabályok (ára 20 kr) s a rendeletek tára kilenczedik folyamának negyedik füzete 23 rendeletet tartalmaz legnagyobb részt a vallás- és közoktatásügyi minisz­tertől. Ára ezen utóbbi füzetnek 50 kr. — A »Sopron« czímű lap újból feléledt. A szerkesztést Möller Ede soproni állami főreálisko­lai tanár, a kiadást Reichard nyomdája vette át. A lap ára marad a régi. Egész évre 6 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az új első szám febr. 5-én jelenik meg. A régi előfizetők a lapot tovább is kapják.­­ »A birtokrendezésről az erdélyi részeken« czim alatt névtelen röbirat jelent meg az erdélyi gazdasági egyesület egy tagjától Kolozs­várit Steinnál. Ára 60 kr. Postautalványnyal előre beküldött 66 krért bérmentve küldetik meg. E füzet külön lenyomat a »Kelet« deczember havi folyamá­ból s az erdélyrészi képviselők s a földművelési mi­nisztérium figyelmébe van ajánlva. — »Téli estékre« czim alatt Márkus Józseftől egy kötet gyűjtemény jelent meg Nagyvá­radon Laszky Árminnál. Van benne 25 költemény, 4 elbeszélés s két vázlat (»Goethe és Madách« és »A nők egyenjogúsítása«). A tizenöt ívnyi kötet ára egy forint. Hivatalos közlemények. Kitüntetés. Ő felsége a személye körüli ma­gyar minisztere előterjesztése folytán a népoktatás terén tett hosszú, hű és sikeres szolgálatuk elismeréséül Hahnen­kamp József soproni római kari igazgató tanítónak az arany érdemkeresztet, Jausz Frigyes szeghegyi, Vozárik Pál békés­csabai és Hafensehen Pál medgyesi ágostai evan­gélikus tanítóknak, valamint Németh Károly zalavári róm. katholikus és Forscheimer Baruch pozsonyi izraelita nép­tanítóknak a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta.­­ Ő felsége báró Zornberg Leonhardnak, a horvát-sla­­von országos kormány építészeti osztálya főnökének, a ki­érdemelt nyugalomba helyeztetését jóváhagyván, ezen al­kalommal neki a 45 éven át teljesített hit és sikeres szol­gálataiért elismerését fejezte ki. Egyúttal Augustin Györ­gyöt, a magyar államvasutak igazgatósági főfelügyelőjét a nevezett osztályhoz épitészeti tanácsossá nevezte ki. — A közokt. miniszter az állami kezelés alá átvett soproni főre­áltanodához Hahnenkamp Rezső, Hauser Károly, Molnár József, Bösch Frigyes, Stuppacher Lajos és Ulber Mátyás volt községi rendes tanárokat rendes tanárokká kinevezte. — Az ungvári m. kir. sóhivatal feloszlattatván, működése 1875. decz. 31-ikén megszünt. NEMZETI SZINHÁZ Kedden, febr. 1. A Komlókertben magyar dal­társulat naponkint tart előadásokat. A szüneteket Bunkó Gyula zenetársasága tölti be Deák Ferencz halála miatt a színház zárva van. NÉPSZÍNHÁZ. Kedden, febr. 1. Soldosné asszony mint vendég: A kintornás család Eredeti népszínmű 3 felvonás­ban. Irta Tóth Ede. Zenéjét szerző Erkel Gyula. Pergő Gerzson, hor­váti molnár Zádor: Jucika k.a. leánya Soldosné. Bimbó Mártonná recski molnárné Pártényiné. Biml­ó Laci Szabó B. Kötő Károly Együd.­­ Dáma Náci,fiskális Tihanyi.­­ Buvó Máté, öreg kintornás Kovács I. Mari, leánya Rákosi E. Pista, fiatal kocsis Karikás. Czitéráné Klárné. Kókáné Várhidiné. Zsuzsi’) szolgálók Szigeti L. Magdi.) K­arvay G. Samu, molnárinas Eőry. Marczi, legény Német E. 1- ső­ szegény Makó. 2- ik­ ember Tiszai. Egy polgár Térey. Egy kis fiú Bózai. Jancsi bácsi kocsis Kolos­vári. A „HON“ magántársürgönyei. Bécs, jan. 31. A »Polit. Corr.« jelenti: Azon részvéttáviratra, melyet Deák Ferencz, a nagy hazafi és államférfin elhunyta alkalmából Auersperg her­­czeg miniszterelnök Széll Kálmán pénzügyminiszter­hez intézett, Széll Kálmán még f. hó 29-én a követ­kező távirattal válaszolt: Fogadja herczegséged leg­bensőbb, legmelegebb hálom kifejezését azon jól eső részvétért, melylyel herczegséged a bennünket ért csapásról megemlékezni kegyeskedett; kérem, szíves­kedjék hálámat herczegséged minisztertársaival is közölni. Bécs, jan. 31 Az esti lapok jelentik, hogy a bécsi községtanács jövő ülésén azon indítványt szán­dékoznak előterjeszteni, hogy a birodalmi főváros Deák temetésén küldöttség által képviseltesse magát. Bécs, jan. 31. A »Presse«-nek azt távírják Prágából, hogy a cseh tartományi bizottság Deák te­metésén képviseltetni fogja magát. Bécs, jan. 31. A bécsi egyetem fekete tábláján ma felhívás függesztetett ki, melyen a magyar nem­zetiségű bécsi tanulók holnap este tartandó gyűlésre hivatnak meg, tanácskozandók a felett, hogy mikép vehetnének részt a nagy, ünnepelt hazafi emlékének szentelt végtisztességben. Bécs, jan. 31. A »Reichsrath-Correspondenz« jelenti: Rechbauer, a képviselőház elnöke Dumba és Suess képviselőkkel szerdán az államvasút gyorsvo­natán Budapestre utazik, részt venni Deák teme­tésén. Bécs, jan. 31. A »Politische Corr.« jelenti: Schweinitz gróf nagykövetet ma délután 2 órakor ünnepélyes kihallgatáson fogadta a király. London, jan. 31. A »Daily News« jelenti New-Yorkból Springer democrata képviselő a con­­gressusnak tvjavaslatot nyújtott be, mely az Egyesült­ Államok külföldön tartózkodó azon polgárait, kik rabszolgákat tartanak, vagy azokkal kereskednek, megfosztja hazájuk oltalmától. Washingtoni parla­menti körökben kedvezően fogadták a javaslatot. Bilbao, jan. 31. Loma tábornok Valmasedá­­nál áttörte a carlista vonalat, helyreállította az ösz­­szeköttetést Cassola tábornokkal, úgy hogy Bilbao fel van szabadítva és a bányakerület is. Pária, jan. 31. A hírlapok constatálják, hogy a választások a senatus alkotmányos több­­s­é­g­é­t biztosítják. Róma, jan. 31. Az »Agenzia Stefani« úgy ér­tesül, hogy a madridi pápai nuntius utasítást kapott, kérje ki útlevelét, ha a spanyol kormány megerősíte­né a cortes határozatát az istentisztelet szabad­ságáról. Berlin, jan. 31. (A tőzsdéről.) Az üzlet csen­des, arbitrage értékek nyomottak, vasutak meglehe­tősen tartva, bank- s iparértékekben kevés forgalom, árfolyamuk csökkent, külföldi kötvények és elsőbbsé­gek a készpénz folyó volta miatt keresettek, pénz . Való-Bécs, január 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 192.— Galicziai 196—. Államvasut 294 1/2. Rente 68.70. 1860 as 112.40. 1864-es 133 3/4. Ezüst 104.40 Lon­don 11430 Lino-’ank 74.—. Atalános épitő­bank 7.—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 91.60 Lombard 113 3/2. Tramway 90.—. Hitelsorsjegy 161.3/4. Napoleond’or 9.16 'j,. Arany 5.39—. Frank­furt 55 90. Porosz pénzutalvány 156.65. Török sors­jegy 24 —Angol épitő­bank 22.—. Municipalbank Bécs, január 31. (Hivat, zárlat) Magyar föld­­tederm. kötvény 75.3/4. Salgó-Tarján —.—. Magy. hitel 177.",. Magy. záloglevél 85 65. Erdély 102 1/2. Magyar keleti vasút 42.­*. Magyar sorsjegy 75.’/2. Magy. földhitel 48.'/7. Magy. vasúti kölcsön 98.3/4. Anglo-magyar 39.—. Franco-magyar b. —.—. Al­föld 112.3/4. Magyar éjszakkeleti vasút 109.1/2. Kel. vasúti elsőbbségi kötvény 66.10. Tiszai vasút 20­012. Municipal bank —.—. Berlin, január 31. (Kezdet.) Galiéziai —.—. Lombardok 197­50. Ezüst-jöved. —.—. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 519.—. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 338.— Magy. sorsjegy —.—. Berlin, január 31. (Zárlat) Galicziai 86.90. Lombard 197.—. Ezüst jöved. 64.175. 1860-as 114 25. Bécs 175.—. Romániai 26.60. Álla­mvasút 519.—. Papirjövedék 60.20. Hitelsorsjegy 335.25. 1864-es 295.50. Hiitelrészv. 337.50. Magy. sorsjegy 167.—. Pária, jan. 31. (Zárlat­) 3­0/0 évjárulék 66.60. Olasz évjárulék 71.—. Mobilier hitelr. 197.—. Tö­rök sorsjegy 52.50. 5 % évjárulék 105.32. Osztrák államvasut 643.—. Lombard 250.—. Osztr. földhitel­részvény —. Frankfurt, január 31. (Kezdet.’) Váltóárf. Bécsre—.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-as —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 99.—. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 169.3 4. Osztrák államvasp. részvény 259.—. 1864-es —.—. Évjárulék ezüst —.—. Galiczia —.—. Győr-gráczi Frankfurt, január 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 176.—. Osztr. bankr­észv. 7821/2. 1860-as 114.3/4. Évjáruléki papír 60.3/2. Lombard 99.3/4. Magyar sorsjegy 167.—. Osztr. hitelrész?. 169.3/4. Osztrák államvasp. részvény 259.3/2. 1864-es —.—. Évjáru­ék ezüst 65.—. Galicziai 173.—. Ggyőr­­gráczi —.—. Köln, jan. 31. Búza 19.50, 20.10. Rozs 14.35, 14.70. Olaj 34.90, 34,20. —. Stettin, január 31. Búza 193.—, 197.—. Rozs 141.—, 143 50. Olaj 64.—, 64.—. Szesz 43 50,44 50, 46,60. Hamburg, jan. 31. Búza 197.—, 199.—. rozs 147.—, 150.—, olaj 68—, 66.314, szesz 35. ,­2 34—, 36­­­.------• Pária, január 31. Liszt 56.59, 67.25, 58.—. Répaolaj 81.76, 82.—, 79.—, 80.—. Lanolaj 68.25, 69.50. 71.50. —.—. Szesz 46.—,46.—, 48.25. Czukor finomított 139.—. Boroszló, jan. 31. Búza —.—. Rozs —. —.— — . Szesz 46—, 43—, 43.—. Olaj 67.—, 64.50. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A magyar keleti vasút. A magyar keleti vasút mától fogva már ma­gyar állami vasút lett. A részvényesek közgyűlése jan. 31-ikén délben elfogadta a kormány és igazgató tanács között létre­jött egyességet, a vasútnak min­den jogokkal és kötelességekkel a m. államra ruhá­­zása tárgyában. Csak a törvényhozás szentesítése van még hátra, mely azt hiszszük, nehézség nélkül szintén ki lesz eszközölhető, mert a szerződés mind­két szerződő félre nézve a lehető megfontolással és a méltányosság követelményeinek számba­vételével lett előkészítve. A vasút mérlege az igazgatótanács által következőleg lett megállapítva. Vagyon­építési fő­­mérleg: 105.366,350 forint 38 kr, a műhelyek és a n.­váradi pályaudvar számlája: 1.663,207 frt 52 kr, biztosíték-letétszámla am. kormánynál: 1.200,000 frt névértékű magyar vasúti kölcsön-kötvényekben letett biztosíték 1.052,000 frt, pénztár számla: 9.463 frt 85 kr, letét­számla: 22,538 frt 10 kr, különféle adósok 176,155 frt 56 kr, összesen 109.289,715 frt 41 kr. Tartozás: Részvénytőke-számla: Befizetett 150,067 darab részvényért 30.000,188 frt 60 kr, I. sor. elsőbbségi tőke számla: Kibocsátott 150,067 da­­ab elsőbbségért 45.020,100 frt, II. sor. elsőbbségi tőkeszámla: Kibocsátott 100,000 darab elsőbbség­éért 30.000,000 frt, együtt 105.020,280 forint 60 kr. Állam előlegek: A letett biztosítékokra s egyéb köve­telésekre adott előlegért 1.500,000 frt, építési czé­­lokra adott előlegekért 1.516.342 frt 2 kr, ez utób­biak kamataiért 175,192 frt 16 kr, együtt 3.191,534 frt 18 kr. Biztosítékok számlája: Különböző vállal­,­közök és szállítók biztosítékaiért 32,538 frt 10 kr különféle hitelezők összesen 108 289,715 frt 41 kr. A közgyűlés lefolyásáról esti közleményünk ki­egészítésére, felemlítjük még a következőket. A rész­vényesek közel és távolból nagy számmal jelentek meg, de azért a 10 órára hirdetett közgyűlés csak */4 12-re volt határozatképes. Vay Miklós b. elnök con­­statálta, hogy 326 részvényes által 33.684 részvény lett letéve, és 165 részvényes, kik 30,382 részvényt képviselnek, jelentek meg a közgyűlésre. Az előhaladt időre való tekintettel Zenner indítványára a jelentést felolvasottnak tekintő a közgyűlés. Elnök bemutatja Rendes János kormánybiztost. Aztán a szavazat­szedő bizottságba Schönberger, Rosenthal, Wein­mann, Deutsch Emil és Spitz Konstatin választottak meg. Az igazgatóság ismert határozati javaslata fel­olvastatván, arra vonatkozólag Schönberger szó­lalt fel legelőször. Hosszabb beszédben kifejti, hogy minden­­­hető kísérlet megtétetett arra, hogy kedve­zőbb feltételeket lehessen kieszközölni s ő a maga részéről a négynapi tárgyalás eredményét egész az utolsó óráig nem fogadta el, sőt mint 15.000 hollandi részvényes képviselője a tőlük vett utasítás szerint jegyzőkönyvbe óvást tett a szerződés megkötése el­len. Azután újabb távirati alkudozásba lépett a­ részvé­­nyesek hollandi bizottságával, és a tőlük vett utasí­tás szerint két ízben újabb kihallgatást kért a pénz­ügyminisztertől. A kihallgatás a pénzügyminiszter lakásán azon szobában volt, mely mellett Deák Fe­rencz haladokolt. Figyelmeztette úgymond a pénz­ügyminisztert, hogy nagy felelőség háramlik reá, ha az egyességet meghiúsítja és kérte, hogy legalább az adómentességet adná meg. De a pénzügyminiszter­nek csak az a válasza volt, hogy ez ügyben a minisz­teri tanács hozott határozatot és ő attól el nem térhet. • Ugyanezt jelentette ki tegnap az igazgatóta­nács küldötteinek a pénzügyminiszter, ismét saját lakásában, s akkor, midőn Deák hullája a másik szobában bebalzsamoztatott. Szóló kijelenti, hogy a részvényesek érdekében megtörtént minden, a­mi csak történhetett, s a­mi saját személyét illeti, min­dent megtett, a­mit csak tehetett. Talán a törvény­­hozástól kedvezőbb eredményt lehetett volna elérni, úgymond, akkor, ha a halál el nem rabolja az igaz­ság nagy bajnokát , Deák Ferenczet, mert ő maga is egy kérvényt nyújtott be az országgyűlésen a rész­vényesek jogainak megóvására. Most azonban az általa képviselt részvényesek utasítása szerint felolvassa azon táviratot, melyet még az igazgatótanácscsal sem tudatott. E távirat igy szól: »Ayant soumis proposition du gouverne­­ment par circulaire aux actionnaires la majorité a voté pour adoption jusque la fin, si possible obtenir encore meilleure conditions. Veuillez telegrafier re­­sultat telegrafier reception pour la comité.« Nem közölte senkivel a mai napig a hollandi részvényesek táviratát, mely szerint azok többsége már két nap előtt elfogadta a kormány ajánlatait, de egyszersmind utasította szólót, hogy igyekezzék jobb feltételeket kieszközölni. Ezen utasítással s a részvényesek érdekével mentegeti, hogy Deák ha­lotti szobájáig hatolt s ott kereste fel a pénzügymi­nisztert. Minthogy azonban nem volt képes az utolsó pillanatig sikert elérni, azt hiszi, hogy tekintettel arra, hogy ha a részvényesek nem fogadnák el a kor­mány ajánlatait, csak saját érdekeiket veszélyeztet­nék, a­mennyiben a részvények árfolyama nagyon le­szállana, el kell fogadni kényszerűségből az igaz­gatótanács javaslatát. Azt hiszi, hogy becsülettel járt el feladatában s azért ajánlja a kormány javaslatainak elfogadását s kéri a részvényeseket, tartózkodjanak a recrimina­­tióktól. Nem hiszi, hogy a nemzet gyászában a rész­vényesek merev magatartása a közvéleményt részükre hangolná. Ajánlja a javaslatok elfogadását, melyeket nem dicsér, de mint kikerülhetlen roszat jobbnak tart egy még roszabb eshetőségnél. V­i­­­k­u­s­z részletesen elmondja a keleti vasút történetét, s azon hibákat, melyek a részvényesek ér­deke ellene elkövettettek. Azt hiszi,hogy az ajánlott kiegyezés sérti a részvényesek érdekeit s nem egyez­tethető meg az igazsággal. A magyarokat igazságos népnek tartotta, s nem tehette fel róluk, hogy a részvényesek érdekeit megsértse. E tekintetben azonban szomorú tapaszta­lásokat tett különösen a másod-prioritásokra vonat­kozó törvény tekintetében. A­mi e tekintetben tör­tént, az oly igazságtalanság, mely alig volna megto­rolható polgári törvénykezési úton. A kormány és igazgatótanács e részvényeseket három éven keresz­tül áltatta, ígéretekkel biztatta, szóló és társai el vannak határozva a végletekig menni s hiszi, hogy még mindig lesz magyar törvényzék, mely igazságot fog szolgáltatni a vasút részvényeseinek. Beszédében egy kemény kifejezést használt, maliciának nevezvén azt, hogy a részvényeseknek most csak 45 főt igérte­­tik, a mi tekintetbe véve azt, hogy a részvényesek már három éven át nem kaptak osztalékot csak 11 írtnak felel meg. Ez ellen felszólalt Berzeviczy és később Lazá­­rus. Berzeviczy visszautasítja a használt kifejezést, mert a magyar kormány eleget tett kötelességének, midőn mégis elfogadható ajánlatot tesz a részvénye­seknek. Egy pár részvényes elkezdett recriminálni, de ezek az elnök, a kormánybiztos, és a részvénye­sek többsége által hamar elnémíttattak. Szépen indokolta az igazgatótanács javaslatát Lazarus, ki nem mint az igazgatótanács tagja, hanem mint ember találja azt elfogadhatónak s Wir­­kusz érveit igen találóan megc­áfolta. Ha perre ke­rülne a dolog, akkor — úgymond — a részvények árfolyama, mely most 45-ön áll, és ez a reális érték, egy erre lesülyedne talán 10—15 frtra; s ha meg­nyerné is a társulat a pert, a kamatveszteség akkora összegre rúgna, hogy a részvények egész mai árfolya­ma veszendőbe mehetne. De kérdi, mi történnék ak­kor, ha a társulat elvesztené a port ? Ő nem akarná magára vállalni az ebből származó felelősséget és azért az általa képviselt nagyszámú részvényesek nevében elfogadja a szerződést és másoknak is elfo­gadásra ajánlja. Így került aztán szavazásra az indítvány, mely ellen — úgy látszik — csak a galiéziai részvényesek szavaztak, mert a szerződés elfogadása ellen csak 7 részvényes szavazott 350 szavazattal s a nagy több­ség 2527 elfogadta a szerződést. Midőn az eredmény közzé tétetett, maga Wilkusz is belátta, hogy hiába való volna óvást tenni, és per útjára vinni a dolgot, s így az egész közgyűlés acceptálta a szerződést.­­ A budapesti III. ker. takarék­­pénztár tegnap tartotta rendes közgyűlését Fálk Miksa elnöklete alatt. A felolvasott 1875-ik évi jelentés kiemeli, hogy a mostoha időviszonyok daczára a részvényeseknek jelentékeny jövedelem jut. A takarékbetéti üzletből 1876. jan. 1 én a betétek állománya 164,553 frt 39 kr. A váltótárcza állo­mány 479 drb. után 112,767 frt. Személyes hitel en­gedélyeztetett 183,260 frttal. A hitel egyesületi tár­­cza állománya 1876. jan. 1-én 63,357 frt. Az összes pénztári forgalom 4,201,081 frt 80 kr volt. A tiszta nyeremény 7339 frt 46 krt tesz, ebből 1500 frt, a részvénytőke 5 °/C kamattai fizetésére fordítandó, s igy a felosztandó összeg 5839 frt 46 kr. Osztalékul egy-egy részvényre 3 frt 50 kr jut., a 290 frt 66 kr. maradvány az ez évi nyeremény számlára átvitetik. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s a felment­vényt megadja. Elnök azután kijelenti, miszerint a választások most meg nem tartatnak, az igazgatóság legközelebb rendkívüli közgyűlést fog egybehívni, hogy az új keresk.­törvény értelmében az alapsza­bályokat megváltoztassa, a választások majd akkor ejtetnek meg. S ezzel a közgyűlés véget érte.­­ A svájczi gabnapiaczokról ezt írja lindaui üzleti tudósítónk. Külföldi piac­okon gyengén ingadoztak az árak, nálunk változatlanul bágyadt az üzlet. Tartósan erős kínálat és jelenték­telen kereslet lenyomják az árakat. Búza 8 nap alatt ismét 50 centtel lejebb ment. Kukoricza is hanyatlott, erősen kínálják. Zab és árpa kis tételek­ben változatlan. Jan. 29-ki jegyzeteink kitűnő magy. búza hiányzik: elsőrendű 281/2 — 291/2 frank, másod­rendű 25— 28, bajor búza 28—28’^, zab 20V2 — 21, kukoricza 17—17 •/*, mind 100 kilo franco Ro­manshorn vagy Rorschach vámmentesen. Orosz búza franco bármely állomáson 28 */2—293/2 frank. Berlin, január 31. Búza —.—, 194.—. Rozs 151 —, 150.50, —.—. —. Zab 16150. Olaj 65.—, 65.-, 66 80. Szesz 43.—, 44 70, 47,—. 47.46". Antwerpen, január. 31 A petroleum üzlete 32 V* 1r. Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, jan 31. Az értéktőzsdén kissé meg­javult a hangulat. Osztr. hitel az előtőzsdén 192.60, pesti közúti 182 vézetett. A déli tőzsdén osztr. hitel 191.75 záródott, takarék- és hitelegyesület 15.25, fő­városi takarék 118, orsz. központi 75 p. Erzsébet ma­lom 119 köttetett, pesti keresked. bank (57.50 szel­vény nélkül) 693, alagút (812 frtos szelvény nélkül) 49, pesti keresked. bank 99 p. Értékek és váltók kö­zül Bér­in 56.65 p. Gabnaüzlet. A terménykereskedés meg­élénkült, malmok bátran vásároltak s igy az árak 30—40 krral emelkedtek, sőt nagyobb tételeknél je­lentékenyebb áremelkedés is volt. A forgalom búzá­ban ma és tegnap mintegy 70 ezer métermázsára ment. És pedig eladatott 500 mm. 77 kil. 11.15, 800 méterm. 77 kilogr. 11.30, 200 méterm. 74.4 kilogr. 10.75, 2000 m. 76.4 kil. 10.20, 1700 m. 764 kilogr. 10.50, 2500 m. 76.10, 700 m. 76 10.50, 1000 m. 76 10.40, 750 m. 76 10.50, 500 m. 776 11.50, 1100 m. 746 9.90, 300 m. 746 1­0, 40 0 0 7 33 9 2 0, 1000 m. 733 9.30, 400 m. 72 8.75, 200 m. 72 8.75, 200 m. 72 8.80, 1200 m. 71 8.10, —‘ felső tiszavidéki 1100 m. 796 11.10, 700 m. 773 10.95, — bánsági 1000 m 76* 11, 700 m. 762 10.90, 20­00 m. 75 9.90, 1000 m. 75 9.95, 2000 m. 75 10, 200 m. 75 1d, 2000 m. 74* 10.15,400 723 8.80, — becsei 3000 755 10.30, 3500 735 10, becskereki 2000 m. 746 10.15, —■ pestmegyei 600 m. 783 1­0.80, 1000 m. 753 10.35, 300 m. hibás 753 9.70, 900 m. 746 9.80, 200 m. 762 9.50, 1000 74* 10, 1200 m. 75, 10, 400 m. 723 8.80, — mind méter mázsánkint 3 havi fizetésre. Határidőre búza tavaszra 9.85—9.95, ku­koricza május—junius 5.25—5.30, zab tavaszra 9—9.10. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1875. évi január 31-ről, reg­geli 7 óra. A légnyomás mindenütt, kevéssel emelkedett, Orsován 2.9 m. m.-rel. A hőmérsék mindenütt emelkedett, Besztercze­bányán 15.4 fokkal. Hó : Prága 1, Beszterczebánya 2, Budapest 5, Zágráb 1 m. m. Ózonmérő Budapesten nappal 0, éjjel 1 m. m. A tenger Fiume és Póla mellett csendes. Észlelési állomás (6 I B s* • 80 S -4) Hő­mérséklet C » Szél Felhőzet irányú erőssége Prága 779.2— 5.8— — borult Bécs 778.3 — 7.0— — 9 Trencsén 778.9 — 4.0— — köd Beszterczeb. 777.9 — 1.3— — borult Ungvár 779.2—12.8 ÉK1 9 Debreczen 780.4— 5.0— 1 köd Nagy-Szeben— — — — — Orsova 778.6 — 48— — köd Szeged 777.9 — 3.9D 1 9 Budapest 778.4— 3.1 ÉK1 borult Soprony 779.2— 5.5— — M.-Óvár 780.8 — 5.7 ÉNy2­­ Csáktornya 777 8— 52 EK1 » Zágráb 778.4 - 4.2 ÉK1 köd Bregenz 778.9 — 5.8K 1 borult Fiume 773.7 + 6.5É 4 t. bor. Póla 773.5 + 7.21 —— borult Durazzó— —1­­— — A vízállás január­jóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napján Hold­ó­rás fölött alatt m­é­t­e­r méter időjá­31 Budapesten4 69 . ,1 ködös 9 Pozsonyban3 22— — 9 9 M.-Szigeten1 07— — felhős 9 Szathmáron1 00— — 9 9 Tokajban1 09— — 9 9 Szolnokon1 78— — 9 30 Szegeden1 44— — ködös 31 Aradon— — 0 01— 9 N.­Becskereken0 60— — 9 9 Bezdán (Fer.cD.1 36— 9 9 Verbászon— — — — 9 9 Barcson— — — — 9 30 Eszéken0 79— felhős 9 Mitroviczon— — — — 9 31 Sziszeken1 98—­­— 9 9 Zimonyban3 ’94— — 9 9 O-Orsován— — — — € ST YIIjT - TÉB. Csak 2 ft tveedij eg y ran^ar sorsjegy ígérvény, ______________Ll__ húzás febr. 15-n főnyeremény 100000 ft. A »MERGER« kiadóhivatalának váltóüzlet«. 177 Bécsben, Wollzelle 13. sz. 5­1 A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei január 31- ■ *1S s Értékpapi* 1 u idra tartva Államadósság. S 18' Magyar vaeuti kölcsön 98 75 99 — Mi 9 gömöri államvacuti 9 váloglevál 5% . . M. kel.­­vaefit II. kib.___ 73 — 73 50 a sorsjegy kölcsön 76 -76 25 1871-ki aofogy. államköt. — — — _ ’87S-k! , — —— 1 1873-k. m. ki*. tu­ccsk­ok ____ — --i 1874-k! . , •04 — 104 501 Földleberm. kötv. magy. 76 25 76 50 9 * 1857. sár 76 — 76 501 s „ tezos Ki . 75 75 76 25 , „ ISO?, sir. 75 50 76 — e „ korv.orsz. — —— «­­ erdélyi . 75 — 75 50 jói*, trib. vik­s.kötv.— — £»;5il£öéaeni& Tálig. kötv. 74 — 74 25 Csatrák áll.­aáca. p»p. 68 60 68 80i v * * azÜBtks.m.— i jen. jul. 6% 73 75 74 — a B „ tulléi tám. s??,okt.5°/t­ 75 54 — JCh­ors. 1880-ból * 600 frt 1 2 50 113 „ 1850-ból á 100 frt 121 50 22 50 , 1894-ből 4 100 frt l 4 — 135­­. IS64-ből i 50 SA 133 — 134 — kölcs. 18? 1-ből $*/1' 89 25 89 75 Részvények. 10' aSst áira*: Atiai-, víssbifct. ____ - __ j dlc t 9 I. mar-var . * 1 90 -1100 — i ÍÖvL * Eaza 67 — 69 — j io$ a - Pannonit . 340 -3*5 | IC; . , P*Ü . -40 50 41 5< . CGv , k Hunnia . — . e B Unió 65 -67 10 , „ Tisaft . . V_ — fOC Vas*, t Pest Barcsi— — .. Söl 9 Penít közati 180 -181 _ soo 9 ócsai kösv.ti . ____ 55 —­­ 100 s Ujpeet-Rák.tóvafsS— — _ IC ! too , Alföld-Finmsi . . _ _— „ Éjazakir. sieti .110 — 11 — 9 Magyar seret* . 42 — 43 — 9 I. Erdélyi . . .— — SCO 1 *5v , Déli........................ 9 Budai helypálya . Bank­ok: 'Alt.m.m­ur .hite, 56 57 1 r. 9 50 9 75 , Angol-magya? . . 38 — 39 9 titul. magy. hitelk. 177 — 177 50 xoc , Frankó-magyar 26 — 28­­M. ált. földh. r.tárt. 49 50 50 _ 1 61? s Magy. rell. hU stb. • —— „ Kiad. földt­­eünt. 35 38­­9 Ny. j. hit. Sopron , Takt,r.éd hit.­egy­et 14 90 15 — l­ó , Nyírt. ker. h. fák — ..— 100 , 50 iparbank— - _ . Budapesti népbank 25 50 26 —­­« Értékpapír tortVR ‘sLs ÉrtékpBfSF td.e. tartTa 03 *5 Ss 150 «, Buda-Cbndfti nV___ ICOSpodinm ás csontliszt. . 105 — 150 ICC * Iparbank . . . Budai ker. bank 42 — 43 -500 Szeszgyár 1. magyar . . Kösz. és téglagy.(Dräsche) 145 — 155 -100 110 -15 100— 75 -505 3 Pesti ker. bank 693 — 696 -105Alagút............................... 49 — 69 50 top 9 Pesti ipar bank . 205 -210 — IOCTégla-gyár Szt.Endrei .— __ IOC a Pest-budai kés-Tégla-gyár Budapesti . . — — wm _ művesbank 48 -60 -100Tégla és mészég. újlaki . 43 — 45 — 50 • Bh­.t*e. m. h.int.— — ICOTéglagyár Kőbányai . . 39 -41­­*4 . Baranyai t.és h.b. — — — — 100 146 9 Debr. ker. bank , I. Erdélyi bank— — — Záloglevelek. 10* B Biharra, ker.-i. Magy. 1Bidhitelint. 6*/«' 85 7» 86 _ es term. h.bank— — — 9 arany vagy ezüst 95 — 95 25 9 Sssrb­íd.anyagt.— — — 9 jelzálogbank 61/« v Nyug. nr. szb. Spr. Gy 79 71 80 25 156 Van-Zt&lal nb. Részjegy .— - • —■— 40 Tak.-pécet.: Félegyházi .— — Magy. ált. fdh. r.t. 8­. 87 50 88 _ 100 Gödöllői . . . 40 45 -85 25 85 50 Joo 9 Országos közp Pestvárosi takar. ptr. JO/h 87 75 88 — Jan.-Juli 5% . 75 — 76­­Pesti keresk. bank. 90 -90 25 JuOu 9 Pesti I. hazai . 239 - 24('0 Szebeni földh. int. 3»/*cf — — ICO 9 Pest-Budai főv*. 118 -118 50 Sisbirt. föld. int. 1./ 89 50 90 — £9 9 Pesti külvárosi . 44 -45 -140 9 Pakrac-Daruvá: Kutinji kar. tp. __ Elsőbbségek. a Blant-Endre? . 38 -39 — Kissaik. Anwii. . . V/, — _ , Erdélyi . . . 25 — — — 800, . . s. , •. . — — —M. ^9 # Újpesti . . . 30 -32 — Magy. gal. vaap. 50 — — — 1­0 ált. budai polg.. — — — — 100 I. Érd. vaap. Sc/„ és ft 100 — — -- -­. Cmes­ikp­agy— — —B ?C0Vágvölgyi vasp. . . . — — -- — Malmok Aradi gőz­ . .— — — Pest-budai lánczh. 85 85 85 56 1 001 Concordia . . 158 -160 -100 Borsod-Misk. malom . -- _ -­SOI­­B Borsod-Miski . — -— 10 Buda­ pesti malom 6°/ 180 -182 _ too 1 Erzsébet. . 119 -119 50 150Pannónia gőzmalom 6%— — — 150 B Lolza . . . 1­3 — 114 — ICOEBai. fa téglát, köt. — — ICO 9 Temesvári gőz-— — ICO Sióin, és autók. 278 280 Pénznemek.m . Hengermalom . 76 1 7 70 Urt Victoria . . . .63 165 űsa£zari arany 5 36 — 5.39— . l. Buda-pesti 695 700 Oantr.-magy. 8 frtos uu. 9 19 — 9.21 — 10' „ Budai gyártelep— — 10 frankos arany . 9 19 9.21 -100‘ „ Pannónia 515 -1­20 Osztr. és magryar 105 — 105 50 80 feplsoÉAreo­ at. Pesti . 12 .­­ — Német b.jegyek 100 márk. 56 70 56 80 8­ F * Pesti Oo­ t&ge kerfenode I magyar .— — — 560 32» — 330­­­Váltók. ÜK Bei térhínjal­ .... 140 -42 — 800 sönyvag -Athinaeum* . 239 -240 —4 Augsb. 160 dele. ft után— — 500 9 F&s.i .... 510 — £15 -4 Berlini 100 márk után— — SOö B „ Frank] .-Tárai“ 140 -145 -4 Franki, a M. 100 dn. ft uh Hamb. 100 dn. b. Mark a.jj 55 80 56 — ICO Ganz és Már­ia-fél* vasér.i 148 -1504 55 86 56­­ICO Gschwindt-féle...» 219 — 220 -5 London 100 m­l Sterling u*114 25 H 150, *6. Gyógyintézet I. magy.— — 4 Milano 100 Lir. novuo ita » «00 Korosh.-test. épülete .— — (Franc) után . .— 810­vátrai bányarész . .— -------4 Pa*t* ton frnn« . 45 40 «5 50 ICO Pozsonyi papírgyár . .— — 4 Berlin 100 markért . 56 60 56 65— Rima-Murányi bányatárs 4900 -— IC. Gyapjú mosó és biz. I.m. 125 -127 -100 3s.lpó-Tarjáni kőszén. 04 -65 -Nem-kivatftte» rf«*. Ifié 9 vasöntöde 33 -30 -200 8«hHeV-féle vasört‘*de . 85 — 90 -Áradj kér. bank b»&. . 200 Soda és vegyáru gyár . — — — -200Hot*’ rézsv­táre. . 200 — -— 200 gjin&au k­­u­nya 83 — 86 — 300Securitas .... 300 Termény. Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Vlinős. hectol. Ár 100 kilogr. Termény. Minőség hectoli­­terben Ár 100 kilogrammként. Búza bánsági öreg 72.8 8 75- 8 85 73.7 8 95— 9 15 Rozs.........................öreg 70—71—72 —­­ 7 15 ------7 35 74.6 9 3 — 9 *5 75.5 9 75 - 9 95 76.4 10 15 10 35 77.3 10 55 10 7 Árpa takarmánynak * 60—62 — 5 95 -----6 45 68.3 10 85 - 10 95 79.2__ ______ ___ ----- — malátának . * 62—63.7 — 6 70 -----8 20 1­9 tiszavidéki 72.8 8 95- 9 15 73.7 9 25 - 9 45 1 74.6 9 55 9 75 75.5 9 95—10 15 Zab ... . 36.4—40.1 — 8 40 ------8 48 76.4 10 35—10 55 77.3 10 65- 10 85 » » * 78.3 10 95-11 05 79.2 ----------­Tengeri bánáti . uj 74.7 —- — --— --­» ti n „ pest-vidék.„ 72.8 8 65- 8 75 73.7 8 85 - 9 05 „ másnemű . „ 72.8 -----4 40 ------1 50 74.6 9 35- 9 35 75.5 9 55 - 9 85 76.4 10 05 10 25 77.3 10 45-10 65 . • • nn -----— -----------78.3 10 75-10 85 79.2 -----—— Repcze káposzta . „N —— — ----- -­F­ehérmegy.„ 72.8 8 95— 9 15 73.7 9 25 - 9 45 74.6 9 55— 9 75 75.5 9 95- 10 15 bánáti . . „n ----- --76.4 10 - 5 10 55 77.3 10 65 10 85 » n a 78.3 10 95—11 05 79.2 Köles .... nn — 4 80 -----5 20

Next