A Hon, 1877. október (15. évfolyam, 256-285. szám)

1877-10-01 / 256. szám

,­edetiben azon felszólítással, hogy ^ .sel cserélje fel. (Helyeslés.) ^sBl,a,Vh. levelem kézbesittetett Timku Ábrahám­­ julius 17-én. Azóta tőle e tárgyban semmi n­ászt nem kaptam. Mivel a 15 nap nemcsak fel­szólításom óta, hanem ezen országgyűlésnek az elna­polás után ismét megkezdésétől kezdve is már letelt, kötelességemnek tartottam a t. háznak ez ügyről jelen­tést tenni, hogy a törvény által meghatározott uton biráltassék meg, vajjon ezen esetben léteznek-e vagy nem, azon föltételek, a­melyekhez az 1876. évi 39. t. sz. az annak 5-ik §-ában meghatározott következmé­nyeket köti. Az elnök idevágó jelentése az inkompatibilitási bizottsághoz utasíttatik. Felolvastatik ezután az elnök jelentése a szep­tember 31-ig függőben marad ügyek felől. Tudomásul vétetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Mis­­katovics József három rendbeli mentelmi ügyében. Degenfeld Lajos gr. előadó utal arra, hogy a kérvények nincsenek fölszerelve elegendő számú okmánynyal, ajánlja a mentelmi jog felfüggesztésé­nek megtagadását. A ház elfogadja. Következik Molnár István mentelmi ügye, kit a Csáktornyai járásbíróság amiatt kér kiadatni, mert mint szlobotniczai plébános egy hadkötelest külön házassági engedély nélkül összeesketett. Felolvasta­tik Molnár Istvánnak nyilatkozata, melyben kiadatá­sát kéri. Degenfeld Lajos úr. utal arra, hogy itt zaklatás nem forog fen. Kéri a képviselő kiadatását. A ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát. Következik Lukács Béla mentelmi ügye. Lu­kács Bélát,mint a »Közvélemény« szerkesztőjét Cser­­nátony Lajos és Légrády testvérek, mint az »Ellen­őr« tulajdonosai kérik kiadatni. Degenfeld Lajos gr. előadó utal arra, hogy a kérdés azon fordul meg, hogy Lukács Béla a »Köz­vélemény «-ben az »Ellenőr«-t szubvenc­ionált lapnak mondta. Minthogy a bizottság ezt sajtóügyi tárgyalás alapját képező vádnak tartja, Lukács Béla mentelmi jogát felfüggesztetni véli. Tomcsányi az összes irományok felolvasta­­tását kéri. Felolvastatnak erre a vád alapját képező czik­­kek, melyekben az »Ellenőr« »humbuglap«-nak »vi­­láglap«-nak, »magyar Times«-nak neveztetik s ismé­telve az állittatik, hogy szubvencziót húz, azért »fene­ketlen a zsebe.« Az okmányok fölolvasása után elnök fölteszi a kérdést: a ház 55 szavazattal 47 ellen a kiadatást megtagadja s Lukács Béla mentelmi jogát nem füg­geszti fel. Ezzel az ülés véget ér. Legközelebbi ülés szer­dán lesz, melyen jelentések fognak benyujtatni. Az i­j miniszteriális tanterv az állami tanító- és tanítónőképző Intézetek számára. Elég gyakran szokták hangsúlyozni, hogy a nép jóléte, boldogulása, ereje és erkölcsisége a nép műveltségétől függ. A népműveltség azonban legna­gyobbrészt csak a jó népiskola által érhető el. A népiskola fölvirágzása pedig legelső­sorban a tanító műveltsége és jellemétől s ennek következtében a ta­nítóképző intézetektől függ. A jó tanító kedvezőtlen körülmények közt is sok jót teremthet, a rosz tanító ellenben a legszebb tantermek, a legjobb tankönyvek és a legczélszerűbb taneszközök mellett is sokat ronthat. Ebből kitűnik a tanítóképző in­tézet nagy hor­der­eje. A népiskola reform­j­át csak a tanítóképző intézetek czél­­szerű átalakítása által lehet keresztül vinni. A magyar kormány a tanítóképző intézeteket már a magyar alkot­mány helyreállítása alkalmával átalakította és szá­mukra az 1868 évi 38. törvényczikk értelmében tan­tervet adott ki. De a lefolyt 9 év alatt a tapasztalat kimutatta, hogy e tanterv néhány lényeges hiányban szenved, miért is minden honfi örömére fog szolgál­ni, hogy a vallás- és közoktatási miniszter folyó évi 10.098. sz. a. kelt rendeletével az állami tanítóképző intézetek számára egy új a paedagogiai kívánalmak­nak jobban megfelelő tantervet bocsátott közre. Ily tantervnek a hazai iskolaügyre való nagy fontosságát véve tekintetben időszerűnek tartom ezen új tantervet az előbbivel összehasonlítva, értekezésem tárgyává tenni s e fölött szerény nézeteimet közölni. Az új tantervet átalános vezérelvek előzik meg. E vezérelvek már fénypontját képezték a régi tantervnek is, és megérdemelték, hogy fontos tartal­muk és lelkesítő alakjuk miatt itt újból felvétesse­nek. Azonban még is kívántam volna némi módosí­tást. A vezérelvek pl. azt mondják : »Az erkölcsi érzés felébresztésére és megszilár­dítására a vallás és erkölcstan, a kedély nemesítésére és lelkesültségre az ének, az ízlés és csinosodás kifej­tésére különösen a rajzolás tanítása által lehet hatni. A gondolkodó eszét felkelteni, munkásságba hozni és előbbre törekvésre ingerelni s igy az értelmességet kifejteni a természeti tárgyak szemléltetésével s kö­zelebbi vizsgáltatásával, továbbá a számvetés, a tör­ténelmi tárgyak és az anyai nyelv észszerű tanítása által lehet.« Ez ugyan félreértésekre adhatna alkal­mat, a­mennyiben a világtörténelem, az irodalom, sőt a természetrajz észszerű tanítását hasonló módon, sőt nagyobb eredménynyel lehet az erkölcsi érzelmek felébresztésére és a kedély nemesítésére használni. Az új tanterv előnyeihez tartozik első­sorban, hogy egyik-másik oly tantárgy van benne fölvéve, mely az előbbi tanterv szerint a tanító­képző intézet egyik évfolyamában nem adatott elő. Az uj tanterv szerint ugyanis az első évfolyamban a mértannak, a harma­dik évfolyamban a számtan és a természetrajznak még egy-egy óra van szabva, miáltal az intézet kí­vánt tanczélja jelentékenyen előmozdíttatik. A tanító­jelöltek ezen változás által a felnevezett tantárgyak­ban több jártasságot és szilárdabb alaposságot sze­rezhetnek maguknak. Az új tanterv második előnyét képezi az, hogy minden tantárgynál fel van sorolva a tananyag mel­lett a tanczél is. Ha a tanár kellőleg ismeri a czélt, úgy alig fogja a helyes taneszközöket szem elől tévesz­teni. Egyes tantárgyaknál nevezetesen a neveléstan, magyar nyelvtan, természetrajz, a házi ipar tanításá­nál a tanterv a tanczélt igen világosan és a tanító­képző intézetnek megfelelőleg adja elő. De egyes tantárgyaknál a tanczél igen hiányosan, sőt a mértan­­nál nincs is előadva. A tananyag elrendezése itt átalában sokkal módszerűbb, mint az előbbi tantervben. Más előnye az új tantervnek, hogy a házi ipart, a nemzetgazdaság elveit minden tanítóképző intézetbe, a mértani és a testgyakorlást a tanítónőképző intézetbe is felvette, miáltal a leendő tanítók inkább képesek lesznek a népiskolai ifjúságot a munkára, az öntevé­kenységre és az ügyességre nevelni. Önként érthető, hogy a tanítóképző intézet tan­órái ez által gyarapíttattak, s hogy ezek száma az egyes évfolyamokban, nem úgy, mint azt a »Budapesti Közlöny« 198. számában olvastuk, 31, 32, 33, hanem 33, 34 és 35 lesz. E mellett megjegyzendő, hogy a »Budapesti Közlöny« fentnevezett számában a tantár­gyak tanítására szolgáló átalános óratervben a női kézi munka és a házi ipar tévedésből kimaradtak. Ha megfontoljuk, hogy a tanítójelölteknek a házi feladatok, rajzok, gyakorlati tanítási kísérletekre naponta legalább két-három órát kell szentelniük, úgy bátran azt mondhatjuk, hogy a tanítójelöltek nálunk nagyon túl vannak terhelve, s hogy a szegény ifjú alig lesz képes kellő támogatás nélkül a tanító­képző intézetet sikerrel látogatni, amennyiben magán­­lec­keadásra saját fentartására alig marad ideje. Nemkülönben előnyére válik az új tantervnek a tananyag kimerítő felsorolása. E módosítás a leg­lényegesebb és a legczélszerűbb, a­mennyiben ettől függ többnyire a jó tankönyvek szerkesztése a tanító­képző intézet biztos jó ereddménye. Magyarországban 60 tanítóképző intézetünk van, melyekben 500 tanár működik és 3000 jelölt nyer oktatást; szükséges volna ezen intézetek számá­ra e czélra kitűzött olvasó- és tankönyveket szerkesz­teni. Ha tehát az átalános tantervben a tananyag czélszerűen föl van sorolva és paedagógiailag eloszt­va, úgy az épen említett c­él annál könnyebben lesz elérhető. Szándékunk tehát az állami tanítóképző in­tézet számára kiszabott tananyag elrendezése fölött a lehető legrövidebb módon néhány megjegyzést közölni. A neveléstannál, melynek felsorolása különö­sen sok tapintatossággal és szakismerettel történt, azt kívántuk volna, hogy a tanterv a gyermekkertek, ismétlőiskolák, vakok, süketnémák és hülyék intéze­­tében alkalmazandó nevelészeti módra is utaljon. Eltekintve attól, hogy a tanítónak a nevelésről csak akkor lesz tiszta s meglehetős tökéletes fogalma, ha azt minden fokozaton és minden alakjában fogja fel, a tanító ezen ismeret által bizonyos esetekben igen áldásdúsan működhetik. A­mi az ismétlő iskolát illeti, ez a methodicai könyvekben is igen ritkán vétetik figyelembe, tehát annál szükségesebb, hogy a paedagogiai tananyag felsorolásánál a tanítóképző intézetben említessék meg. Nélkülözzük továbbá az ethica felsorolását, mely tu­domány fontos segédtudományát képezi a paedago­­giának; de kívánatos volna, hogy legalább a pae­­dagogia tanára az előírt erkölcstanban tanultakra utaljon. A magyar nyelv tananyagának felsorolásánál nélkülözzük az irály begyakorlása és tanítása mód­szerét, a­miről a régi tantervben gondoskodva volt, és a­mit nagyon fontosnak tartunk, a­mennyiben a kormány az irálytan­i fogalmazványok tanításához szükséges vezérfonalat a tanítók számára még nem adott ki. A tantervnek kellett volna itt a ma­gyar­ nyelv tanítóképző intézet tanárát figyelmeztetni, hogy a tanítójelölteknek is útmutatást adjon ar­ra nézve, hogy miképen tanítsa a magyar nyel­vet a német és a tót nyelvű népiskolában ; to­vábbá kiemelendő lett volna, az onomatica és synonimica, továbbá a nyelvtan összefüggése az em­beri szellemmel, a mondattannak viszonya a logiká­hoz, a képletek és alakzatok összefüggése a képzelet­tel és a drámáé az emberi jellemmel. Átalában a különböző tananyagok felsorolásánál meg kellett volna mutatni, hogy a képezdében is, mint az a vezér­elvekben ki van mondva, a tantárgyak egymással összekapcsolandók, és kell hogy kölcsönösen egymás­ba vágjanak és egymás támogassák. A természetrajzi tananyagot az új tanterv sok­kal kimerítőbben tárgyalja és szerinte az első évfo­lyamban többnyire az állattan, a másodikban az ás­ványtan, a harmadikban pedig a növénytan adassék elő. Szerintem a természetrajzi oktatást a tanítókép­­zőintézetekben az ásványtannal lehetne kezdeni, és a felsőbb állatokkal végezni, hogy a növendékek tiszta fogalmat nyerjenek a fokonkénti fejlődés és a szerves és szervetlen termények causalis összefüggéséről. A természettan- és mértanból már a középtanodák alsó osztályaiban annyit tanulnak hogy a képező intézetben e tanmenetet akadály nélkül alkalmazni lehessen. A tanítójelöltek a természeti testek leírását biographiai módon már a középtanoda, sőt a népiskolában már tanulták.Azon ellenvetés, hogy az ásványtan a vegytan ismeretét tételezi fel, itt nem juthat érvényre, ameny­­nyiben az új tanterv szerint az ásványtan a szervetlen vegytannal a második, a természettan a vegytannal együtt pedig a harmadik évfolyamban adatik elő. Az ember- és egészségtanról a természetrajzi oktatásnál kellett volna megemlékezni. Az egészség­tan ugyanis ezután rendes tantárgy lesz a népis­kolában. A tanító tehát a közegészségtan terén ala­posabb ismeretekkel bírjon, mint eddig bírt ; a­mit az ember nem ismer, azt nem is szereti és nem is ad­hatna elő kellő lelkesedéssel. A földrajznál a szüle­tési és tartózkodási hely leírásának oktatását kellett volna jobban hangsúlyozni. A jelölt tanulja meg a helyet, a­hol él, földrajzilag, természetrajzilag és tör­ténelmileg leírni és hozzá tervet rajzolni. Nem nevezhetjük haladásnak különösen azt, hogy az új tantervben minden tantárgyhoz nincs hozzátéve, hogy minden szaktanárnak az ő tantárgya részletes methodicáját is tanítani kell. Az előbbi tan­terv szerint a paedagogia tanárának az egyes tantár­gyak átalános methodicáját és a módszertan törté­netét kellett előadnia, azonban az egyes tantárgy anyagának gyakorlati módszeres tárgyalása az illető szaktanárnak bizatott. A tananyag felosztását illetőleg még némi meg­jegyzéseink volnának, de attól tartunk, hogy átlépjük határát azon térnek, melyet egy politikai lap czik­­künk számára enged, ezeket tehát inkább később szaklapban fogjuk közölni. Végül megemlítjük még az új tanterv azon fontos előnyét, hogy a gyakorla­tokra, különösen pedig a jó oktatási módszer elsajá­títására sokkal nagyobb súlyt fektet, mint az előbbi. A tanítóképző intézet mindenekelőtt paedagogiai szakiskola legyen. Átalában véve azonban ezen a vallás- és közoktatási m. k. miniszter által kiadott új tanterv a tanitóképző intézetek terén örvendetes haladás jelét mutatja, s mint fontos reform hálával üdvözlendő, csakhogy kívánatos, hogy a felekezeti tanitóképző intézetek szintén ezen tanterv szerint haladjanak. L. A. KÜLÖNFÉLÉK. — József főherczeg udvartartásával már beköltözött télire várbeli palotájába. — Magyar sebesült Bolgárország­ban. Horváth Sándor pestmegyei birtokosnak 19 éves Béla fia még julius hóban eltávozott a szülői házból, bucsuzás és útravalók nélkül s csak annyit hagyott magáról hátra, hogy Törökországba megy, harczolni második hazájáért. Az atya honvédszáza­dos volt 48—49-ben s tudja Bélában becsülni ezt a lelkesedést: »Apjára ütött!« A napokban levél ér­kezett a fiától, melyben tudatja szüleivel, hogy sok szerencsésen átélt csata után a múlt hó 24-én vívott kaczeljovi ütközetben sebet kapott s most a rasgradi kórházban fekszik. Itt gondosan ápolják ugyan, el­látása is kielégitő, de a honvágy bántja legjobban szivét s nem is nyugszik, mig haza nem jöhet. A csa­lád felkérte Sztoczek Károly urat a fiú hazahozásá­ra, ki e héten útnak is indul s reméli, hogy 3 — 4 hét alatt küldetésében eljárhat. — Publius Virgilius Maro Aeneis­­ének négy első könyvét »Didó királyné« czim alatt az eredeti mértékben lefordította s az eredeti szöveg kíséretében ókori térképpel és jegyzetekkel ellátva kiadta Dr. Barna Ignácz, derék műfordí­tónk. A mű Dr. Haynald Lajos 25 éves jubilaeuma alkalmából készült s szerző neki is ajánlja. Hogy a fordítás valóban kitűnő, arról Barna neve elég kezes­séget nyújt. A négy első könyv önmagában befejezett egész s a holdutczai nyomda által csinosan, csaknem mondhatnék fénynyel kiállított mű kétségkívül nagy­becsű, mindamellett óhajunkat fejezzük ki, hogy Barna, mint erre teljesen képes egyén, mielőbb egy teljes magyar Aeneissel ajándékozza meg irodalmunkat. — Október elseje a katona­ év kez­dete. Ekkor adnak fegyvert az újonczok kezébe, osztják őket csapatokba s helyezik el a laktanyákba. Nagy nap ez az egy évi önkénytesek számára is, kik újdonatúj egyenruhájukkal ekkor jelenhetnek meg első ízben nyilvánosan s kaczkiásan csörtethetnek uj kardjukkal. Az önkény­­esek egy nagy része a tüzér­ségnél jelentkezett. Az 5. számú tüzérezrednél a lét­szám tegnap már egészen betelt s vagy harmincz je­lentkezőt utasított vissza a parancsnokság. — Az a hires német miveltség. A »Tolnamegyei közlöny« a következő kuriózus törté­netet közli: Egy dunaföldvári úrnő keres leányai ré­szére egy nevelőnőt. Egy tudakozó intézet ajánlt neki egy kisasszonyt, kivel levelezésben is állt. Utolsó leve­lében irt Frühlingzeit Ilona k. a. (ez t. i. a neve az említett nevelőnőnek) Nápolyból következőket: Van szerencsém Kegyednek ide mellékelve arczképemet küldeni. Még jól vagyok conserálva és viruló egész­ségnek örvendek, a­miért is átalánosan 25 évesnek tartanak (a kisasszony képe után ítélve legalább 50 éves, hozzá jut, kiállhatlan arczkifejezésű!) de hogy őszinteségemet megmutassam, mindjárt eleve kijelen­tem, hogy már 35 éves vagyok, kérem kegyeskedjék nekem a következő kérdésekre válaszolni: I. Tartozik-e az Ön lakhelye azon departementokhoz, a­hol annyi rablók vannak ? ezen esetben sehogyan sem mennék oda, mert életem nekem drága! II. Hány éves Ön és hány éves kedves férje ? Ezt okvetlenül kell tudnom, mert azt olvastam Magyarhonról (eredeti német le­velében hazánkat Hungarn-nak nevezi), hogy ott a legöregebb fiúnak kötelessége szüleit, ha ezek az 50 évet elérték, megölni. Én pedig ily , legalább az én nézetem szerinti barbár tettnek nem szeretnék szem­tanúja lenni. III. Hajlandó-e kegyed engem legalább 10 évre felfogadni? Mert egy magyar állomás után nagyon bajos egy tisztességes külföldi családnál helyt kapni és jelenleg is csak azért mennék Magyaror­szágba, mivel máshol nem kapok hivatalt. Ezek után még egy pár megjegyzést vagyok bátor tenni. Én mek­­lenburg-strelitzi születésű régi nemes család ivadéka vagyok. Külön szobát igénylek, melynek fekvésének dél-nyugot felé kell lennie!---------------Olajjal vagy paprikával főtt ételeket nem eszem ! egyszer elájultam Bécsben, midőn egy szállóban láttam paprikát, (a német eredetiben Bachbriegá­nak irja ezt) azért ké­rem, ottlétem egész ideje alatt semmiféle ételt ezzel nem fűszerezni, de még az asztalra sem hozatni a paprikát! Végre még kérem mindezen kérdésekre minél előbb és pedig sajátkezűleg válaszolni, hogy abból kegyed műveltségi fokát megítélhessem és ma­gamat az önnel való bánásmódra kellőleg előkészít­hessem !-------Hogy ezen levélre a czímzett úrnő egy tetőtől talpig derék magyar hölgy (de hát akkor miért nem jó neki a magyar nevelőnő ?) Frühlingszeit Hana mecklenburg-stelitzi kiasszonynak mit válaszolt, azt mindenki elgondolhatja. — Merénylet. Tegnap délután fél kettő­kor Körösi Zsigmond kir. zálogházi hivatalnokról azt jelentették a rendőrségnél, hogy a két oroszlán vendéglő előtt egy ismeretlen férfi által késsel életve­szélyesen megsértetett­ Körösit kórházba szálliták, hol a vizsgáló­bírónak, Csery Kálmánnak vallomást nem tehetett, mert egész délután önkivüli állapotban volt. A nyomozás különben kiderité, hogy a tettes Kovács Zsigmond nyitramegyei örményi lakos volt, ki Csetvertinszky herczeg szolgálatában áll. Re­mélik, hogy kézrekeritése sikerül. — A Lied­­-féle magán conserva­tor­i­u­m tanárai közt Állaga Géza is fel volt sorolva, ki által azon nyilatkozat közlésére kérettünk fel, hogy ő a nevezett intézetben semmiféle hangszer tanítására sem vállalkozott. — A magyarországi ref. egyház egyetemes értekezlete a zsinat tárgyában jövő novem­ber hó 1- án Budapesten fog megtartatni. E tanács­kozás rövid ideig tart, mert a főelvekben megállapod­ván, bizottságokat neveznek ki a szükséges munkála­tok és tervezetek készítésére; ezen bizottságok mun­kálata a jövő tavaszszal Debreczenben tartandó konventen fog tárgyaltatni.­­ A Wágner-féle ügyben végre meg­kerültek Perczel tanúi is. Ma kihallgattatott már Szitányi Ödön és holnap Ivánka Oszkár kihallgattat­j­tása fog a vizsgáló­biró által eszközöltetni. Szitányi­­ vallomása szerint máris megczáfoltatnak a törvény­ b­écsi témaek Szeptember 29. Morvaország­ Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Ti­roli Temesi Bánság 5% 5.5. 5 -5 . 5% 5 .6% Temesi 1867-diki sorsolási zára­dékkal Magyar 5%................................................. _ 1867-diki sorsolási záradékkal C. friss közkölcsön­ök. Dur.a-szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 frt (U‘K) frank.) 5°/* Gömöri záloglevél 5% xfi0 frt . . Magyar nyeremény 100 frt . . . * n M frt . . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 - 1874-ki 10 L. 6% ... _ k-Hcs-An 1871. 30 mii. . . „ 137­3-iki 51 mil. 5% . . „ szó­ldézsma-vakság 100 frton Pest városi C*1/0........................... Török vasúti 400 frank . . 145 frank befiz-L 8% I­. Bankó r­­észvénye 1. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 fr­t........................................... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. • . • • Kertisk.­én iparhitelintéz 160 frt......................... Magyar ált. hitelint. 200 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt...................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . . Franco-osztrák 100 frt........................................... A. Államadósság 10efrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pre. , „ „ * febr.—aug. 5 pre. , „ „ ezüstben jav.—juh 5 pre. , „ „ „ ápril—oct. 5 pro. , Sorsolással 183­­-ből égés?, sorsj. p. p.......................... „ 1839-ből ötöd „ , „........................ „ 1854-ból 250 frtos 4°/0r n­­ . . . . „ 1860-ból 500 „ 5%, „ . . . . . „ 1860-ból 100 „ 5%„ „........................ „ 1861-ből 100 „............................................ Qornot járadékjegy 42 líra.......................................... Államjószági jelzálogé­vel 120 frt 5% . • . . . Oszt­r. kincstári jegyek 5%......................* • * B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5%........................... Bukovinai *» „........................... Gácsországi „ ............................ Krajnai, karinthiai és tengerrvel­éki 5°/ Horvát-tótországi 5% .... Adva 64 45 64 45 66 90 67 — 315 — 314 — 107 30 k­l 25 132 — 131 — 95 _ 133 50 99­­81 50 85 — 97 50 101 — 104 50 99 50 97 — 96 50 75 50 96 50 99 — 75 50 75 50 76 75 76 103 50 98 107 -103 50 16 — 103 50 76 -219 50 199 76 Tartva 745 64 60 64 60 67 60­ 67 20 817 — 316 _1 107 60 111 75 133 182 — 23 — 134 50 99 50 11­3 50 82 50 85 75 07 50 76 50 97 50 ----1 76 50 70 77 50 77 104 - 98 5­0 103 103 16 50 104 - 77 -220 200 25 755 Magy. ált. municipalis 200 frt 40% Oaztr. nemz. bank...................... Unicbank 200 frt 70% .... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................................... Albrechtpálya 200 frt. . ............................................ Battanzék-Derob............................................................. • Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. . . • Erzsébet-pálya 200 frt p. p............................ • • Eperjes-tarrmci 200 frt....................................... • • Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst • . • . Fe*rencz-József pálya 200 frt ezüst. . . « • . Bécs-barcsi pálya 200 frt ezüst Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. Kassa-oderbergi pálya 200 frt................................ Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt • • •­­ • Osztrák-magyar Llyod 1­00 frt p. p. • • . • . Osztrák-északnyugati 200 frt p . (Lit. B.) 200 frt ... . . Rudolf pálya, 200 frt........................... fe­lső erdélyi pálya 200 frt ezüst .«••••• Állampálya 200 frt p. p................................ Déli pálya 200 frt.......................................... . . . Tiszai pálya 200 frt .................................••• Bécsi Tramway 200 frt......................• . . • . Magyar-gácsországi első pálya 200 frt .... p észak-keleti­­ 200 frt ezüst ..... p keleti­ pálya 200 frt.................................... . • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt . « F. Záloglevelek Osztrák földhitelintézet sors 5% p 33 éves visszafizetés 5% Cseh Jelzálogb. 5% .... Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás „ o. é. 5 /„ . . . Magyar földhiteltársulati 34 év p földhitelintézeti 5*/1 % p 6% arany...................... p kereskedelmi bank 23 év p jelzálogbank bl/10­0 6. Elsőbbségi kötvények: 5%»/. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . Albrecht p. 300 frt 5%........................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p­p. „ „ 300 frt e. 6°. Erzsébet-pálya ezüst 100 frt .... . .­­ 1862-iki............................. p . 1809-iki............................. p p 200 frtps ..... Sperres­tArnows 300 frt......................... Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. h . * 100 p 100 p 200 , 200 p 300 , ... . if. kib.................... . . Hl.................... p­p IV. . ...................... Kassa-oderbergi 200 frt ........................... Lembergi-czern.-lassyi pá­pa 300 frt ezüst 1. kib. 1865 Ferencz József Pécs-barcai Károly-Lajos o. é. ezüst 5% ezüst II. m­.tv. 1367 1868 1872 Osztrák­ Lloyd 5% P- P....................................... . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, St . Adva Tartva 1 8 4-853 68 68 ro 117 -113 -34 50 35 50 110 -111 —1 362 364 — 181 ro 282 — 1945 — 1955 — 135 75 136 25 252 — 2 2 66­ 109 -109 50­ 124 — 124 50 395 — 398 —1 115 — 115 50 49 -50 —1 115 -115 50 108 50 109 50 271 — 272 — 74 — 74 50 186 50 18? 50 108 50 109 — 10? 50 103 50 114 — 115 — 112 -113 — 103 50 104 -88 75 89 -92 — 93 — — — — — 97 — 97 20 — — — __ 90 75 91 — 100 •-101 -79 — 79 50 69 50 70 -70 50 71 — 63 10 64 50 __ . f 2 -92 50 93 -90 50 91 50 63 -n 25 100 --100 50 96 — 98 -86 75 87 — 80 -81 — 99 — 99 23 97 75 98 — 96 — 96 50 71 —H 25 75 -76 -74 50 75 — 67 — 67 50 62 -62 50 86 — 96 501 Rudolf pálya, 300 frt, 5% . . .­­ 9 1869 ................ p 1872 ............................ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . M1 sínpálya 500 frank 3% . . . p II. kib. 8% .... p kiég. hál. 3% . . . p I. kib. 200 frt 5% . . p II. kib. 200 frt 6% . Déli vasút Január—juli. 3% 500 fr. p april—okt- 3% 500 „ p 200) frt ez. 6% . . p 1875—1376 6% 500 fr. p 1877—1878 6% 500 „ Tiszavidéki .­­...........................50­0 Tramway 22 év kispr. . . . . 5°/0 Magy. gácsországi 200 frt e. . . 5% Magy. északkeleti 300 frt . . 5% Magyar keleti 300 frt . . 5% M.­gy. keleti II. k. 300 frt . . 5% Magyar nyugati 300 frt . . 5% I. STagánsorsjegyek. hitelintézet 100 frt . . . Clary 40 frt p. p.................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt .... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsön 40 frt Pálffy 40 frt p. p.................... Rudolf-alapitvány 10 frt . Balin 40 frt p. p..................... Salzburgi dijsorsjegy 20 frt 8t. Genois 40 frt p. p. . . Stanislau városi 20 frt . . Triest város 100 p. p. 4*/.% p p 50 p. p. 40'/. Waldstein 20 frt p. p. . . Windischgrätz 20 frt . . . Tóitok (három bóra). Amterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark Berlin 100 bir. márk . . Frankfurti 100 bir. márk Hamburgra 100 bir. márk Más német város . . . Brüssell 100 frt ... . Londonra 10 font sterling Lyonra 100 frank . . . Milano 100 líra .... Marseille 100 frank . . Paris 100 frank . . • « Pétervár 100 rubel . . . Zürich 100 frank . . . .3% . 5— . 5— . 5— . 5— . 5— ‘«V. . 3— - 5— • 2- 2-. 6- 3% Pén­zek árfolyama-C». arany........................... Osztrák-ma­gyar 8 fr. arany . 10 frankos arany...................... 20 márka darabja...................... Sovereign...................................... Orosz imperiale . . . . . Már! -Teré/­ia-tallér . « » . Ezüst........................... Egyleti tallér............................ Török arany lira . . . .­­ Német bír. bankjegy 100 máris Adva 75 50 74 — 74 66 — 150 — 141 -105 25 105 1­0 89 75 79 75 67 50 66 80 164­­29 25 93 — 17­­ 12 75 14 50 28 75 28 — 39­­15 — 19 50 120 —1­60 —1­22 25 28 25 96 10 57 05­ 57 05 57 051 57 051 57 05 5 58 11 53 11 70 Tartva 76 50 74 10 74 50 66 50 151 — 142 — 105 75 106 — 10 25 80 25 68 — 67 10 164 50 29 50 93 50 17 50 13 25 15 — 29 50 29 — 39 50 15­­­0 20 50 121 — 61 — 22 75 29 — 97 — 57 15 57 15 57 15 57 15 57 15 116 90 117 15 43 70 46 80 5 59 11 57 11 75 104 10 104 25 10 78 1­10 82 57 751 57 85 szék azon indokai,melyekkel Wagner szabadlábra he­­lyeztetési kérvényét elutasította, mert a tanú hatá­rozottan azt állítja, hogy a párviadal szabályszerűen történt. E szerint az orvosi látleletben foglalt állítás, hogy a Perczel sebhelyén történt pörkölődés, igen közeli, 10 nem 20 lépésnyi, distantiából történt vol­na, tévesen magyaráztatott. Wagner tegnap délben 1201-ig találkozott először nejével. Tutschner ügyész úr részéről a találkozás a fennforgó körülmé­nyekhez képest a legnagyobb tapintattal rendezte­tek. A találkozás legérzékenyebb és gyöngéd volt, a kir. ügyész által megengedtetett, hogy Wagner nejével ma ismét találkozhassék. — Öngyilkossági kísérlet. A főkapitányságnál tegnap Tölgyi Gyula tanár jelen­tést tett, hogy a kerepesi út 68. sz. házában egy ott lakó szabómester két pisztolyt töltött meg, nyilván öngyilkossági szándékból. A rendőrség kiküldé Kropf biztost s ez Kiss József fűszerkereskedő segítségével a két töltött pisztolyt elvette az életunt szabómester keze ügyéből. A pisztolyokat confiskálták. Irodalom. — Dr. Erődi Béla régibb műveiből Aigner Lajos uj kiadásokat rendezett. Egyik ezek közül »H­afiz költeménye­i«-ből egy kö­tet, mely 92 dalt tartalmaz, ára 80 kr. A másik »Tö­rök mozaik« czimmel még 1874-ben jelent meg s szerző konstantinápolyi élményeiből közöl egyes a lapokban megjelent részleteket, de a­­melyeken sem­mi javítás, sem toldás nem történt. Ára ennek is 80 kr. Azoknak, kik a török viszonyokkal legalább áta­­lánosságban megismerkedni óhajtanak, ez utóbbi mű­vet, mint kellemes olvasmányt ajánlhatjuk. — Két zenészeti tankönyv első füzete jelent meg, mindkettőt ,az orsz. magyar kir. zeneaka­démia használatára Ábrányi Kornél írta. Az első müczime: »Zenészeti aesthetika elmé­leti s gyakorlati szempontból tárgyalva;« a másik : »A magyar dal és zene sajátságai nyelvi, zöngidomi, harmóniai s műformai szempontból.« Ze­nészeti irodalmunk oly csekély, hogy két mű megje­lenése már magában is eseménynek tekinthető, e két mű azonkívül irodalmunkban unicum, sőt az utóbb említett, tárgyánál fogva, mindeddig a világirodalom­ban is páratlan. Az első mű megjelent része — mint­egy 10 év az átalános aesthetikai elveken kívül, (me­lyek különben valószínűleg német mű után nem elég helyesen s világosan tárgyaltatnak) csaknem kizáró­lag a zene elméletével foglalkozik, végül a zene irá­lyok s iskolák ismertetésénél rövid zenetörténetet is közöl. — A magyar dal és zene sajátságairól irt müve sokkal érdekesebb s ha terünk engedi, bőveb­ben is megemlékezünk róla. Itt csak annyit jegyzünk fel, hogy a magyar dal s zeneirodalom fejlődési moz­zanatairól érdekes kis vázlatot közöl. A müvek ára nincs kitéve. — A jelen háború vallásos jellegére néz­ve is érdekkel bírhat Bruno Bauer hozzánk is beküldött műve : »Einfluss des englischen Quacker­­thums auf die deutsche Cultur und auf das englisch­­russische Projekt einer Weltkirche« (Berlin Grosser.) Szerző ugyanis az angol pietistikus áramlat befo­lyását Oroszországra már nagy Pétertől kimutatja s a törökök ellen folytatott háborúk okát főkép­ebben találja. Lényegileg azonban e my egyháztörténelmi jellegű s a német pietistákkal — Edelmann, Zinzen­­dorf, Semler stb. — foglalkozik legbővebben. Úgy ezekre, mint a »világegyház« alapítását illető körül­ményekre nézve sok új adatot közöl, de az adatokat műve világosságának nagy hátrányára összekeveri az okoskodásokkal. Az 1875-ki bonni congressussal, hol az ó-katholikusok, angol pietisták s görög katholiku­­sok igyekeztek az egyesülés alapjait megvetni, a kí­sérletek, nézete szerint, végleg megszűntek. — Varg­yas Endre népiskolai tanköny­veiből a magyarok története jelent meg Győrött Hennicke Rezsőnél. E mű a miniszteri tantervhez szigorúan ragaszkodik. Ára kötve 25 kr. Nem rész könyv, mindamellett lehetetlen elhallgatnunk, mily veszélyes és demoralizáló dolog az, ha tanfelügyelő tankönyvgyártásra adja fejét. Pedig Vargyas ezt te­szi. Természetrajz­a már megjelent, földrajza, magyar nyelvtana s gazdaságtana nyomda alatt van; mi ma­rad még hátra, hogy a győrmegyei népiskolákban csak »Vargyast« tanuljanak? Igaz, hogy ezen tan­könyvek a minisztérium által még nincsenek engedé­lyezve, de képzelhető-e, hogy szerzőjük azoknak már e tanévben használtatását betiltsa? — Dr. Erődi Béla török nyelvta­nának második tetemesen átdolgozott kiadása fog e hó végén megjelenni. A mű 10 sűrűn nyomtatott évre­­ terjed s megrendelő ára­­ írt, bolti ára jóval drágább Nyomatik a kiadó-tulajdonos Ath­enaeusa irodaljai is nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Rudimnak, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület, leend. A megrendelések vagy szerzőnél (VIII. ker. ősz­­utcza 24. sz.) vagy Fanda József nyomdájéba (IV kér. váczi utcza 16. sz.) küldendők. Szerző magyar­ török szótára és sajtó alatt áll s mintegy 20 nyomta­tott ívre fog terjedni A török nyelvtan első kiadása az utolsó példányig elkelvén, kétségtelen, hogy a má­sodik kiadás is nagy pártfogásnak fog örvendeni. A „HON“ magántársu­ igényei. Pollis, okt. 1. Klapka tábornok az »Ellenőr« azon hírére, hogy ő Törökország javára magyar légiót akar alakítani, egy teg­napról keltezett levélben a következőleg nyi­latkozik: »Nekem az említett vállalatról sem­miféle tudomásom nem volt. Ha legutóbbi magyarországi tartózko­dásom alkalmával barátaim erről szólónak bizonyára intettem volna őket minden ilyen kísérlettől, mivel az a jelen körülmények közt csak hazám békéjét veszélyeztetné, a név hogy Törökországnak valamit használna. Mivel Törökország a magyarok az erejét nem használhatja, élvezze legalább egész magyar nemzetnek erkölcsi támogá­sát. Zavargások szervezése minden czél in­kül, azzal a természetes következéssel jár, l hogy szakadást idézne elő birodalmunkat melynek pedig jelenleg inkább, mint valah szorosan zárkózva kell maradnia. Ha az osztrák magyar monarchia s min­denekelőtt Magyarország jövője és pontika hivatása a keleti események által veszélyez­tettetvén, fegyveres beavatkozást követelne, minden erejét azon igazságnak fog kellenie szentelni, melyet, azt hiszem, minden honfi­társam megért. Az idézett táviratban levő hír e szerint csak költött lehet, vagy néhány ra­jongó és politikai újoncz álmaira vonatkoz­­hatik.« London, okt. 1. A Reuter-ügynökség jelenti Kon­s­t­a­n­ti n á­p o­l­y­b­ó­l. Hallomás szerint a porta elutasította néhány nagykövet azon kérvényét hogy fát szállíttathassanak át a Dunán a sebesültek számára építendő barakkoknak; a genfi conventió nem támogatja e kérvényt. Az ellen, hogy a Dunán át orvosok küldessenek, a portának nincs kifogása. Lemberg, szept. 30. Gróf Potocky hely­­tartó tegnap este Bécsbe utazott. Zára, szept. 30. Báró Rodics helytartó Katta­­róba érkezett. Tegnap a hadgyakorlatok Czrkviczá­­nál és Zvecsavánál folytattattak. A Dragali mellett táborozó hadoszlopnak sikerült a nevezett erődöt élelemmel ellátni, mire ez Rizanóba visszavonult. A h­adoszlopok ma Unirina és Ublinél sátoroznak, s a csapatok, melyek bámulatra méltó képességet tanú­sítottak, ma visszatérnek helyőrségeikre. Bécs , okt. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 215.»/,. Angolm. bank Magy. földhitel — —. Angol-osztrák 105.—. Magy. hitel 195.—. Lom­bard Allamvasut 272 3/.­ Napoleondor 941. V2. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany Ezüst . Municipalban —. Franco-Magy. —­—. Unio-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Mécs, okt. 2. (Előbörze.) H tvrészvény 217 *U Angolna, bank —Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 983/,. Magy­hitel 196.—. Lombard 73.—. Allamvasut 268.»/,. Napoleondor 940.— 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst.­­—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —_ Uniobank 69.»/*. Magy. sorsjegy —.—. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYÍLT-TÉR. Pán­sí és bécsi bútor, Igen díszes, jó és olcsó, FRANKL J. G. és L. 8 érdemjegygyel jutalmazott asztalos és kárpitosoknál, Bécs, Leopoldstadt, Obere Donaustrasse 91. sz. a Schöllerhofz mellett. Kft. Díszeden kiállított képes­árjegyzéket 2 írt betét mellett

Next