A Hon, 1878. június (16. évfolyam, 132-157. szám)

1878-06-01 / 132. szám

a budai vízmű terveinek bírálatával foglal­kozott jury jelentése. Tudvalevőleg a jury a benyuj­­tott három terv közül egyiket sem fogadta el, hanem azt javasolja, hogy az általa megállapított elvek alapján, Wein János vízvezetéki igazgató bizassék meg új tervezet kidolgozásával. Midőn az Ítélet köz­tudomásra jutott, Klein londoni mérnök és társa, (az egyik terv készítői) beadványt nyújtottak be a tanácshoz, melyben a Jury ítélete ellen érvelnek s miután készek meghatározott összegért a vízművet kiépíteni, kérik, hogy alkalom nyújtassék nekik rész­letes terveik beadhatására. E beadványt a bizottság mellőzte, mert valótlan állításokat tartalmaz s oly ha­nyagon van tartva, a minőre mint föl sem szólított tervezők, jogosítva sehogy sem lehettek. Magát a budai vízművet illetőleg Gerlóczy alpolgármes­ter előadta, hogyha a bizottság a jury alapos javas­latát elfogadja, a vízmű építését még az idén meg lehet kezdeni. (!!) De bármi lesz a javaslat sorsa, ha módosítva fogadtatik is el, vagy ha a három terv kombinációja adná is az új tervet, min­denesetre először is meg kell tenni az ó­budai nagy sziget megszerzése iránt a lépéseket, azután meg kell állapítani a vízmű adminisztratiójára vonatkozó elveket, nevezetesen : saját régiejére építsen-e a fő­város vagy vállalkozónak adja-e ki, s ha készen lesz, vállalkozó kezelje-e vagy házilag történjék a kezelés. Továbbá : kötelező legyen-e a vízvezeték használata s ha nem, minő föltételekhez köttessék az, vé­gül a költségek mikép fedeztessenek a dijakból, s ha a dijak akkorák maradnának, mint a pesti részen, a defic­itet a házipénztár födezze-e ? Scheich a vízmű mielőbbi kiépítése szem­pontjából ellene szólt az ó­budai nagy sziget meg­szerzésének, mert az koronás uradalom lévén, a meg­vétel iránti tárgyalások hosszúra húzódhatnak. S­z­­­u­p­a György a sziget nagy ára s a szivattyú­­állomás ottani elhelyezéséből eredő tömérdek költ­ség (hídépítés is) miatt mondott ellen a sziget meg­vételének. N a s­z 11 Mór tekintettel arra, hogy Buda adóképessége sokkal csekélyebb mint Pes­té, lehető olcsón kívánná a vízmüvet előállí­tani. — A költségkímélés legkézzelfoghatóbban nyilvánulna, ha az ó-budai sziget megvételét elejte­nék s a vízvezetéki igazgató arra nézve nyerne uta­sítást, hogy a császárfürdő környékén keressen ki vá­rosi tulajdont képező telket szivattyúállomásnak. — Wein igazgató, ez eszmét az eddigi tapasztalatok után nem tartá életrevalónak, mert ha a talaj ott ma­gán nincs is megfertőztetve, 20—30 év múlva okvetlen új állomásról kellene gondolkozni.­­ Gerlóczy polgármester pedig kiemelte, hogy az ó­budai, sziget a próbafúrások eredménye szerint bizonyult legjobbnak s szivattyúállomásul már rég ki van szemelve a főváros közgyűlése által is. Ennek következtében a bizottság azt határozta, hogy a jury ítélete egész terjedelmében elfogadtatván, a jelen­tésben fölsorolt elvek alapján Wein igazgató egy végrehajtási tervezet elkészítésével bizas­sék meg, a­mi 3—4 hó alatt elkészülhet. A főváros pedig azonnal tegye meg a lépéseket az ó­budai nagy szigetnek a kormánytól leendő megvásárlása vagy tán haszonbérlete iránt s e czélból küld­jön ki valakit a kellő instruktiókkal. Mivel pedig oly akadályok merülhetnek föl, hogy az üzletbe a főváros nem bocsátkozhatnék, a vízvezetéki igazgató egyszers­mind tegyen kutatást a császárfürdő környékén vagy másutt, hol alkalmas hely lenne a szivattyú-állomás és szűrőkészülékek elhelyezésére. — Az administratív kérdések megvitatása a jövő ülésre halasztatott. E tárgyon kívül csak két, gellérthegyi telekszabályozás fordult elő. A „HON“ magántávsürgönyei. IJ­CS, május 31. (Ered. sürg.) A »Globe« tudósítása az angol-orosz egyezmény megkötéséről lényegben és főbb pontjaiban valónak tartatik. (A jelentést esti lapunk londoni távirata közli. Sz.) Róma, május 31. (Ered. sürg.) A Vatikán és Berlin közötti tárgyalások formális concordatum megkötése iránt előre haladnak. (?) Bécs, máj. 31. (Er­ed. sürg.) Az orosz la­pok hangja Ausztria-Magyarország irányában töké­letesen megváltozott. A legújabb pétervári lapok Andrássy nyilatkozatait Oroszország ellen fenyegetésnek tekintik. Konstantinápoly, máj. 31. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) S a d­i­k pasa felmentése egészen váratlanul történt. Felmentését a szultán egyik adjutánsa által kapta, midőn épen egy minisztertanácsban elnökölt. Bécs, május 31. (Ered. sürg.) Politikai kö­rökben Andrássy grófnak a magyar delegatió bi­zottságában tegnap tett nyilatkozatait igen ko­molynak tartják. Andrássy gróf tegnap többféle fölvilágositást adott, melyek nyilvánosságra nem jutottak. Az átalános benyomás az volt, hogy Ausztria-Magyarországnak akár lesz congres­­sus, akár nem, komoly eshetőségekre kell készen lennie. S­z­é­c­h­e­n észrevételei Ausztria- Magyarország gyengeségéről, a nemzeti kérdést ille­tőleg, kedvezőtlen benyomást tettek. Andrássy azt félti­­e, hogy ilyen nyilatkozatokat a monarchia felől a legközségesebb embertől sem várt volna, annál ke­vésbé oly politikustól, ki egy államférfi hívével bir. Konstantinápoly, máj. 31. A Rhodope­­hegybe küldött török békítő biztosok Vasza efendi és Szamik pasa mit sem végezve visz­­szatértek Konstantinápolyba. A fölkelt po­­mákok főnökei kijelenték, hogy a harczot folytatni akarják (Pol. Corr.) Bécs, máj. 31. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) L­o­n­d­o­n­b­ó­l mai kelettel jelentik a »Tagblatt«-nak. A német vértes hajórajból ma délelőtt Folkestone mellett »König Wilhelm« és »Groszer Kurfürst« pánczéloshajók oly erővel ütköz­­tek össze, hogy az utóbbinak a kazán­ja szétrobbant és mindkét hajó elsü­­ly­edt. 400—450 matróz lelte halálát. — A Lon­donban időző német trónörökös és a német nagykövet Münster gróf ma Folkestonba utaztak. Dover, máj. 31. A kilyukadt fenekű pánczé­­los hajó a »Grosser Kurfürst« volt, mely 4 perczc­el a »König Wilhelm­-mel történt összeütközése után elsülyedt. Az utóbbi hajó előeső része a víz vona­lán alul erősen megsérült. A Kurfürst fedél­zeten 400 ember volt, kik közül csak 18-at lehetett megmenteni. Az összeütközés idején az időjárás igen szép s a tenger nyugodt volt. Dover, máj. 31. 10 óra 30 p. Ma 8 óra 45 perczkor 3 német pánczélos hajó haladt el Dovernél. Folkestonhoz érkezve két pánczélos ha­jó közt összeütközés történt, egyikük fe­neke kilyukadt, s a másik súlyosan megsérült. Több gőzös segélyül sietett. (Reuter-ügyn.) Berlin, máj. A német vértes hajók összeütkö­zésénél 23 tiszt és 16 ember mentetett meg. A »Kö­nig Wilhelm« hajó súlyosan megsérült, Ports­mouth­­ba megy. Hivatalos adatok szerint a vízbefúltak szá­ma 300, a megmentetteké 200. Bécs, máj. 31. A magyar delegátó holnapi ülésében nem csupán a pénzügyi és tengerészeti bi­zottságok jelentései, hanem a külügyi bizottság jelen­tése is tárgyalás alá kerül. Mindhárom jelentés ki­nyomatása holnap reggelig befejeztetik s még a reg­geli órákban megküldetnek a delegátusoknak. Való­szinü, hogy a külügyi bizottság jelentése élénk vitá­kat fog előidézni.­­ A magyar delegátió hadügyi bizottsága ma délután 4 órakor Szlávy József el­élete alatt ülést tartott, mely 3*/2 órát vett igénybe. A bizottság előadója és jegyzője Mar­kus. A hadügyminisztert Maywald tábornok, Becher őrnagy, Borovicska gen.-auditor, Pökh altenger­­nagy, Fuchs osztálytanácsos, Kazay miniszteri taná­csos és 3 más szakelőadó képviselte. A rendes és rend­kívüli szükséglet végéig tárgyaltatott és megállapit­­tatott. Először az e czélból kiküldött albizottság tett jelentést a költségvetés 3 pontjáról, melyek a termé­szetbeli ellátás, a legénység élelme, továbbá a ruhá­zat és ágynemű költségeiről szólnak. Tekintettel a­z. évi árváltozásra a természetbeli ellátásnál 527,000 frt töröltetett, a mai ülésen tett törlés 771,000 frtot tesz. Miután a rendkívüli költségvetés több tétele a rendesbe áttétetett, s kisebb igazítások eszközöltettek, az elnök az ülést bezárta. Márkus előadó azonnal el­­készíté a jelentést, melyet rögtön hitelesítettek. D. u. 5 órakor a zárszámadási bizottság is tar­tott ülést, mely Fiáth Ferencz elnökölt s Bethlen András volt a jegyző. A közös hadügyminisztérium képviselői, kik a hadügyi bizottság ülésén voltak, fölváltva venek részt eme bizottság tárgyalásaiban. A tanácskozás tárgyát az osztrák-magyar monar­chia 1875. közös államháztartásának zárszámadása képezte. A közös pénzügyminisztérium ide vonatkozó előterjesztései egészen letárgyaltattak és teljesen el­fogadtattak. * Bécs, máj. 31. Az osztrák delegátió pénz­ügyi bizottságában gr. Andrássy több kérdésre felelt. A »Globe* sürgönye az orosz-angol megállapodások­ról fődolgokban helyes lehet, a­mennyiben a congres- 8US útjában álló nehézségek elhárítottaknak látsza­nak. A britt kormány , a parlamentnek közlést tett volna. A megállapodások egyátalán semmi olyast nem tartalmazhatnak, a mi érdekeinkre hátrányos lenne. Az osztrák készülődések miatt tett kérdésre Andrássy ezeket mondá : Csak a közlekedés biztonságára szolgáló előké­születekről van szó az esetre, ha csakugyan fölvonu­lás lenne. Ma beállott az az eset, melynek számára a 60 milliós hitel szemügyre vehető.­­ A hadügymi­niszter szintén kijelente, hogy nem állandó erődítvé­­nyek építéséről van szó; az a hír, hogy Actatius­­rendszerű­ várágyúk vásároltatnak hitelbe, szintén túlzott, csak az Actatius-ágyúk behozatala által fölöslegessé vált előbbi tábori löveg anyagszer helyez­tetik el a várakban. Kuranda megjegyzésére, hogy várjon Németország, mely Angliával szemben való­ban becsületes alkusznak mutatta magát, ugyanily dispositiót tanúsít-e irányunkban is. Andrássy azt mondá, hogy ily nehéz természetű kérdésekre a kül­ü­gyminiszter ritkán felel, de mivel a kérdés már meg­van, hibát követne el, ha az igazsághoz képest nem constatálná, hogy Németország minden irányban s nemcsak Angliával szemben becsületes közvetítőnek bizonyult s teljes reményünk van most is, mint an­­nakelőtt, Németországhoz való viszonyunkat teljesen jónak jelezhetni. Herbst megjegyzésére, hogy az angol-orosz megegyezés következtében úgy látszik, mintha érdekeink a congressusba belépéskor kevésbé lennének biztosítva, mint más hatalmak érdekei. Azt mondá Andrássy, hogy ily előtárgyalások épen csak arra valók, hogy a congressus összeültét biztosítsák. Ezek azonban nem vágnak a congressus elé ; vala­mennyi pontra vonatkozó megállapodás még nincs hatalmak közt, minden kérdés minden hatalom közt függőben van s elintézést a congressuson nyerend. Demel kérdésére azt mondá Andrássy, hogy nehéz és nem is opportunus egyes hatalmaknak a congres­suson leendő állásáról itt nyilatkozatot tenni akarni. Erre vonatkozólag nem mehet túl azon a nyilatkoza­ton, hogy a kilátás, érdekeinket a congressuson ér­vényre juttatni, a legjobb; a miniszter állása, ki a congressus előestéjén, annak lehető eredményeiről messzemenő fölvilágosításokat adna, igen különösnek tűnhetik föl; ez annyi volna, mint a sikerrel kevély­­kedni, a­mely pedig még nincs meg. A vita este 10 órakor befejeztetvén, a bizottság elfogadta az előadó indítványát, mely szerint a kül­ügyminiszter által május 28-án tett közlések, mint a­melyek a szentesített delegátió­ határozat értelmében létettek, tudomásul vétettek. Erre megkezdődött külügyi költségvetés tárgyalása. London, május 31. (Alsóház.) Az admirali­­tás első lordja megerősíti a német hajók összeüt­­köztének hírét. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenség egy kereskedelmi hajóval való összeütközés elkerülé­sét c­élzó kíséretből ered. Az admiralitás Ports­­mouthból és thervessből segélyezés végett hajókat rendelt meg. Athenae, máj. 31. A törökök nem fogadták el azt az angol javaslatot, hogy az úti possidentis alapján fegyverszünetet kössenek a krétai felkelők­kel, minek folytán ezek számadásra készülnek. (Pol Corr.) Bécs, május 31. (Képviselőház.) A pénzügy­miniszter az 1. §-hoz styláris módosítást indítványoz, hogy t. i. a praecipuumról szóló passus innét kiha­­gyassék ; hivatkozik e mellett a magyarok hasonló határozatára. Sturm, Suesz és Herbst néhány meg­jegyzése után a pénzügyminiszter a módosítványt visszavonta. A szavazásnál a javasolt 69 : 31 quóta 160 szóval 85 ellen elvettetett, s erre az 1. §., mely 70 : 30 quótát állapít meg, el­fogadtatott. A §-nál, mely az adóvisszatérítésről szól, d­e e­r a többségi és Suesz a kisebbségi indítványt indo­kolja. A §. ellen föl van írva a szfónok, mellette­m Scharschmied a kisebbség és a kormány javas­latait védi, hogy Magyarország iránt igazságosak legyünk. Au­spitz főleg a czukormegadóztatást fejtegeti. Holnap a vitát folytatják. Bécs, május 31. Széll pénzügyminiszter va­sárnap ide visszajön és csak akkor tárgyalják az osz­trák és magyar miniszterek a kiegyezési törvényja­vaslatok keresztülvitelének módozatai, ha a bíródó­gyűlés elintézendi a quótatörvényjavaslatot. Eddig a miniszterek még nem tárgyalták. (B. C.) Bécs, május 31. Az osztrák képviselő­ház pénzügyi bizottsága holnap újra tár­gyalja a 60 milliónyi rendkívüli hitel fedezetéről szó­ló törvényjavaslatot. (B. C.) Bécs, május 31. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma délután letárgyal­ta a hadügyi rendes előirányzat 22., 23. és 24. czi­­meit és törölt 673,528 forintot; egyúttal hitelesítette a bizottság jelentését. A zárszámadási bi­zottság letárgyalta ma az 1875-diki zárszáma­dást. (B. C.) Bécs, május 31. A magyar delegáció ellenzéki tagjai hétfőre akarják halasztani az átalános politikai vitát. Róma, máj. 31. (Kamra ülése.) A miniszter­­elnö által ma beterjesztett törvényjavaslat, mely a vámtariffa meghosszabbításáról s a franczia kereske­delmi szerződés hitelesítésének jul. 1-ig elhalasztásá­ról szól, 215 szóval 24 ellen titkos szavazás útján el­fogadtatott. * Érkezett éjfél után 1­6. 45 p. Utolsó posta* A magyar delegatió külügyi albi­zottsága által a közös külügyminisztérium 1878. évi költségelőirányzatára tett jelentés a következőket tartalmazza: A bizottság az előirányzatot, végered­ményét tekintve, a múlt évinél kedvezőtlenebbnek ta­lálja, a­mennyiben az 1878. évi nettó szükséglet 4.496,580 frt lévén az 1877.-re megszavazott össze­get 1.316,100 írttal haladja meg. A költségvetés egyes czimeire nézve az albizott­ság a következőket javasolja: A rendes kiadások rovatában az I. czim a­ központi vezetés 531,425 frt, 15,600 írttal több a tavalyinál; b) rendelkezési alap 440,000 frt, 100 ezer írttal több a tavalyinál; — a II. czim diploma­­tiai költségek 1.059,180 frt, 15,000 írttal több a ta­valyinál ; — a III. czim konzulsági hivatalok költsé­gei 714,775 frt, 15,600 írttal több a tavalyinál. E tételeket a bizottság a kormány­ javaslat szerint változatlanul megszavazni indítványozza. A IV. czímnél azonban, mely az osztrák-magyar Lloyd sub­­ventiójáról szól, az albizottság azt indítványozza, hogy a fölvett 2.200.000 frt ne szavaztassák meg, ha­nem kimondatni kéri, hogy mindaddig, míg az illeté­kes törvényhozási tényezők az osztrák-magyar Lloyd­­dal kötendő szerződés dolgában nem intézkednek, a IV- czím alatt a rendes kiadásokba csakis az eddigi szerződés alapján megszavazott első félévi részlet veendő föl 850.000 írttal. A rendkívüli kiadásokban a köz­ponti vezetés czimén megszavazza az albizottság a kért 3300 irtot, a diplomatiai költségek czimén 16.500 irtot, a konsulsági költségek czimén 43.000 irtot a kormány jelentése szerint. A fedezetet az albizottság szintén a kormányi előterjesztés értelmében ajánlja megszavazandónak 230.500 írttal. E szerint az albizottság indítványai szerint a ren­des és rendikül kiadás 1878-ra tesz 2.658.180 irtot, ebből levonva a 230.500 frt fede­zetet, lesz a külügyminisztérium nettó szükséglete 3.427.680 frt, mely szemben a múlt évre megszava­zott összeggel 247,200 írttal. A jelentés következőleg végződik . Meg­kell azonban jegyezni, miszerint ezen ösz­­szehasonlítás eredménye, habár szám szerint tökéle­tesen helyes, gyakorlati értékkel nem bír, mert a sze­rint, a­mint a két törvényhozás a Lloyd szerződés dolgában intézkedik, mind a külügyminisztérium, mind az albizottság részéről felvett szükségleti és fe­dezeti tételek összege és így a nettó szükséglete is vál­tozni fog. Miután azonban a Lloyd ügye habár az a tör­vény értelmében a külügyminisztérium kezelése alatt áll, de szorosan véve, annak törébe nem tartozik, az összehasonlítás alapját helyesebben azon kiadási és fedezeti tételek képezhetik, melyek a külügyminiszté­rium saját képein feladatainak körét illetik. Ebből kiintulva­­tehát a Lloydra vonatkozó szükségleti és fedezeti tételek kihasítása után) a számítás követke­zőképen áll: 1878-ra mint a közös külügyminisztérium brut­­tó szükséglete előirányoztatik 2.808.180 frt, ebből le­­vonva a fedezetet 137,000 frt, marad nettó­ szükséglet 2.671,180 frt, ugyanez alapon kiszámítva az 1877-re megszavazott nettó szükségletet, ez teszen 2,480,980 frt, és igy a külügyminisztérium sajátképenn teendői­nek körében az 1878-ki nettó­ szükséglet az 1877-iki­hez képest nagyobb 190,200 írttal. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A gyapjuvásárról jelentik, hogy ed­dig mintegy 1500 méter mázsa, nagyobbára fehér és hevesi kétnyiretü gyapjú adatott el. Az árak a múlt évi Medárd napi vásárhoz képest 7—8 írttal csök­kentek. Tegnap néhány külföldi vevő érkezett, kik baranyai és hegyi kétnyiretü gyapjút akarnak vá­sárolni.­­ A hitel-, földhitel- és biz­tosító szövetkezet május 30-kára hívta egybe rendes közgyűlését, hanem oly kevesen jelen­tek meg, hogy valóban irónikus hatást tett. Egy M­a­­j­e­r nevű igazgató, aztán I­v­á­n­y­o­s László és S­z­i­t­á­r Dénes mint jegyző kongott a szobában, körülvéve néhány falusi embertől. A titok fátyola fedi némileg a társulat működését, a közgyűlés jú­niusban fog megtartatni. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A párisi kiállításból máris hasznot húz iparunk, nem csupán az ott látottak megtanulása elsajátítása folytán, hanem valóban anyagi hasznot megrendelések, vásárlások történtek szép számmal a magyar kiállítási osztályban. Hogy boraink kelen­dőek, nem csodáljuk, régóta kedvelt és ismeretes czikk Párisban is a magyar bor,­­ hanem szép vív­mánynak tartjuk, hogy műipari czikkeink vonták ma­gukra a kiállítás látogatóinak figyelmét. Különösen porczellán-festő iparunk vallott becsületet, a­mennyi­ben Fischer Ignácz helybeli porczellán-gyáros és festő némely kiállított tárgyaiból öt-hat, sőt tíz pél­dányt is vittettek már, így kapott több kiállítónk is megrendelést. — A héten fővárosunkban kezdetét vette a kövezési munka; legnagyobb részét az anyag­nak ugyan most fogják csak szállítani s a munka tel­jes megindulása hetek múlva fog megtörténni. A fő­város szállíttat 250,000 darab legjobb minőségű, 500 ezer darab jó minőségű trachyt koczkakövet, 60,000 darab trachy járdakövet, 8000 darab trachyt járda­­szegélykövet, 500 köbméter trachyt terméskőt s 100 darab trachyt csatornafedő követ.* E nagy trachyt­­szállítmányra ma tartották az árlejtést. A verseny élénk volt s tetemes engedményeket sikerült elérni A fővárosi közgyűlés határozata folytán az árlejtő bizottság a hazai kőnemeket válogatta ki leginkább bogdányi trachytot szállíttat. Hazai kőipa­runknak ez eljárás tagadhatatlanul nagy előnyére van. Wallenfeld, Dick és Klein vállalkozók a legtöbb kőszállítását nyerték el. Gyáriparunk közepes időket él, a malmok, szeszgyárak, kékfestő, keményítő gyárak üzlete, meg kivált a mezőgazdasági gépgyáraké jó. A kézműiparban­ a nőszabók, divatárusok nem panaszkodhatnak. Számos megrendelésük van, sok női kezet foglalkoztatnak, mert a fürdőre menő úri közönség sietteti a munkát. Posztókereskedőktől vi­dékre vittek a kisebb kereskedők s szabók egyes szál­lítmányokat. Az építési javítások oly élénkek, hogy a nagy építkezéseken kívül is sokat keresnek a kőmű­vesek, szobafestők, cserepezők mindenfelé a városban A kertészek, gépészek kerestetnek.­­ Az ipar többi ágairól alig van fölemliteni való. — A pesti építő társaság máj. 29-én tartotta Loysch H. elnöklete alatt rendi közgyűlé­sét. A határozat-képesség megállapittatván elnök elő adja a rendkívüli közgyűlés egybehivásának indokait. A társulat rendes közgyűléseinek megtartása után dr. Fillenbaum bécsi közjegyzőnél megjelentek dr. Pohl Richard, Lieben Pál és Dorec Leon s anno 2000 részvény tulajdonosai-képen igazolták magu­kat. Utaltak a pesti építő társaság utolsó közgyűlési határozatára, mely szerint részvényenként 5 frtnyi pótfizetés jön elhatározva. Ezen eljárás ellen emeltek kifogást, s a mai gyűlésben az igazgatósághoz czím­zett levélben a pótfizetés elrendelését czélszerűtlen­nek nyilvánítják, s indítványozzák a társulat leszámí­tolását, s új igazgató tanács s felügyelő bizottság megválasztatását. Továbbá előadja elnök, hogy az alapszabályok értelmében 2000 db részvény birtoko­sai jogosultak rendkívüli közgyűlés egybehít­sát kér­ni. E kívánság most teljesíttetett. Az elnök az indít­vány következtében az igazg. tanácsosal együtt beadta emondását. Erre Rechnitz Henri kiemelt szót. Az em­­itett három részvénytulajdonosok kérvényét egysze­rűen mellőzni kívánja, mert az illetők a mai közgyű­­ésen nincsenek képviselve s részvényeiket nem depo­nálták sehol. A közgyűlés a leszámítolásra vonatkozó indítványt elejtette s áttért a napirenden kitűzött volt második tárgyalás t. i. az igazgatóság­i felügyelő azottság megválasztására. Igazgató lett: Rechnitz I­lenrik, dr. Kuncz Jenő, dr. Bende Ödön, Németh Etus és Spira Konstantin, felügyelő lett Lechner­ajos, Látos Jakab, Wéber József és dr. Keleti Gyula. — Budapest főváros statisztikai ivatalának forgalmi kimutatása május 10-től május 25-ig kilogrammonként Érkezett Összes vasúti­­ hajóforgalom 288935 Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, máj. 31. Azon hírre, hogy a meg­­hivók a congressusra már szétküldettek, nem jelen­téktelen hausse támadt a tőzsdén, mely nemcsak tő­kebefektetési, hanem a bank és vasúti papírokra is kiterjedt. Váltók és pénznemek °/0 al csökkentek. Az előtőzsdén osztr. hitel 230—230.90—230.20, m. hitel 210—211, a déli tőzsdén osztr. hitel 230.50— 231, m. hitel 210, vasúti kölcsön 110.25, 1874-iki kincstári utalvány 112.50, aranyjáradák 88—88.10, alföld-fiumei vasút 120.50—120.75, állampálya 261.50 p. Páris 47.25 p. Gabnaüzlet. Tegnap és ma valamivel jobb volt a vételkedv, miáltal a búzaüzlet irányzata meg­szilárdult. Mintegy 25,000 métermázsa adatott el közbe-közbe pár kvnyi árjavulással. Hivatalos feljegy­zés szerint eladatott: tiszavidéki búza 300 m. 79 11.65, 200 m. 78 11.65, 100 m. 79 2 11.75, 300 m. 78-5 11.55, 400 m. 78'5 11.52'/», 200 m. 78-3 11.50, 300 m. 78-2 11.30, 200 m. 78 10.75, 300 m. 78'5 és 100 m. 77 11.52»/», 1800 m. 77 8 11.50, 100 m. 77‘8 11.45, 100 m. 77 8 11.37'/», 100 m. 77 8 11.45, 300 m. 77­ 5 11.35, 200 m. 77 11.25, 100 m. 77 11.37'/», 600 m. 76­ 8 10.90, 400 m. 76 5 10.80, 200 m. 76 10.90, 500 m. 76 11, 700 m. 76 10.75, 500 m. 75‘2 10.35, 100 m. 74 2 10.22»/», 200 m. 74 10.20, 200 m. 74 10.15, 300 m. 74 10.30; pestmegyei 800 m. 77 8 11.50, 200 m. 77­ 5 10.90; Csanádi 1000 m. 76’4 10 70; bánsági 200 m. 76*6 10.50; felvidéki 200 m. 77 7 10.40 ; bácskai 1000 m. 75 8 10.20,1000 m. 75 10.10, 1000 m. 73 10.12»/», 1000 m. 72‘6 9.90, — mind 3 havi fizetésre. Árpa 1000 m. 8, 300 m. 6 30 kp. Kukoricza 2900 m. 6.90, 3 havi fizetésre. Határidőre átalában szilárdabb az irány­zat, búza tegnaphoz képest 25 krral emelkedett, ku­koricza 5—7­­/2 krral, zab 20—30 knal, repcze 25 krral. Szokványbuza szept.—okt. 10.05—10­15, kuko­ricza máj.—jun. 6.82­/*—6.871/*, zab szept.—okt. 6.10—6.20, káposzta-repcze aug.—szept. 148/e— 145/e, bánsági jul.—aug. 136/s— 137/8. A gazdasági és országos tanszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön délelőtt 10 —12-ig, délután 3—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szives fogadtatásra találnak. Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor , va­sárnap, csütörtökön és pénteken d. u. 2-től 5-ig van nyitva. Ebből búza 71631 » rozs 2191 Ibből árpa 7710 » zab 7472 » tengeri 11901 » repere 6 Gabnaneműek összesen 100911 Liszt 1988 Kőszén 52116 Bor 1469 Szesz 721 Gyapjú 2404 Elszállít­tatott 155612 9926 1473 1102 153 7674 2450 22778 59250 1087 1979 5256 631 Nemzeti színház. Ma, június 1-én : Új betanulással először : Lalla­ Roukh. Regényes opera 2 felvonásban, írták: Carrá és Lucas. Ford. Csepregi. Zenéjét szerzette Dá­vid Felician. Nourredin Baskír Bacbara Kaboul Lalla-Roukh Mirza Fauli: Köszegh­y, Szalai. Valdi Tannerné Nádayné Az opera után : COPPÉLIA az üvegszemü hölgy. Ballet 2 felv. írták : Nuiter és Saint-Leon. Zenéjét szerzette Delibes Leo. Népszínház. Ma, június 1-én : Egy szekrény rejtelme. Eredeti népszínmű, dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigligeti E. Székesi Boldizsár Horváth Margit, leánya Rákosi Sz. Holdasi mérnök Jány Holdasiné Pártényiné Eduárd fiók, festő Egri Beregi Mátyás Egri Rikolti, háziúr Szombathelyi Csillaginé Szigligetiné Zöld Jancsi Tamássy Rózsás Márton Pártényi Leczkó, házmester Solymosi Erzse asszony Klárné Juczi, szobaleány Adámi P. Kezdete 7­­/8 órakor. Meteorológiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1878. május 31-éről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyomás kevéssé változott. — A hőmérsék részint kevéssel emelkedett, Budapesten 1.8 fokkal , részint kevéssel sülyedett, N.-Szeben­­ben 4.0 fokkal. — Eső : Prága 2 m. m. — Ózonmérő : Buda­pesten : nappal 8, éjjel 0. — A tenger Triest mellett csen­des, Lesica mellett hullámzó, Fiume mellett fodros. Vízállás május hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYILT-TÉR. terjesz­ rés. BUDAPESTI VÁLTÓÜZLETÜNK MÁTÓL KEZDVE A VÁ€ZI- É­S DEÁK FEREÍÍCZ-UTCZA SZEKIJETEN 4. HZ. létezik. NYITRAI és TÁRS. 578 BÉCS és BUDAPEST. Észle­lési állomás 1 Légnyomás m. m.­­*1 1 . M Ó X» ° M fio Szél Fel­hőzet­­­s iránya erős­sége Bregens 761.7 11.7— — borult­­ Prága 67.8 11.8— — derült Bécs 62.8 13.8— — › Sopron 62.3 15.3 DNY2 ‹ M.­Óvár Trencsén 63.0 16.4— — › Beszterczebány* 62.9 12.2— — derült Budapest 62.3 17.0K 1 ‹ Szolnok 61.6 19.9— — › Debreczen 63.7 16.8— — › Ungvár 61.9 12.8 DK5 · Szatmár 63.3 14.0 DK2 felhős Hagy-Szebee 62.3 13.4 ENy1 derült Orsovsa 62.2 21.6— — » Szeged 62.4 15.8— — · Csáktomnyi 62.1 17.1 EK1 » Zágráb 61.9 15.0 DNy2 ‹ Fiuma 61.5— EK1 » Triest Durazzo 62.2 21.1 DK1 · Lesina 62.3 18.6 ENy3 derült Napja Hol 1­0 fölött méter 0 slat méter Időjárás 31 Budapesten4 08 tiszta‹ Pozsonyban3 38— száraz» M.-Szigeten1 49— — ‹ » Szatmárné0 65— — ‹ ‹ Tokajban1 71— — » » Szolnokon2 67— — ‹ ‹ Szegedet4 85— — ‹ 30 Aradon— — 0 12‹ » N.-Becsk­ereken1 03— — ‹ Bezdán Fer. cs.— —­­· ‹ Verbászon— — — — · 31 Eszéken— — ....— » »­­ Sziszeken3 00— — » _ Mitroviczotx— — — — » __ Zimonyban— — — — » ) » C­ Orsovi04 45— — » Barcs­in— — — — · A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei máj. 31. 2­1 Értékpapírok Utolsó árkeleti Értékpapírok Utolsó árkeleti Utolsó ár kelet­i Érték­pap­rokI *cp­­­énz. ára lm.s pénz árús pénz­­ áru Államadósság. o) Gázmalmok. Záloglevelek. Magyar vasúti kölcsön . ICO 2*-100 75 500Concordia-malom. . . . 390 -395­­Magy. földhitelintézet 5*/­% 95 — 96 — n gömöri áll. zálogl. 5% — —-— 500Első budapesti-malom . 915 — 925 -n n 5*/# 86 — 87 — n keleti vasút I. kib. 65 — 65 25 200Erzsébet-malom . 230 -232 — „ arany v. ezüst 5% 104 — 105 — keleti vasút II. kib. 74 — 74 50 500Henger-malom . 665 -675 — a jelzálogbank 5 •/«•/ 79 25 79 76 1 illamkötv. 100 frt »r. 66 75 67 50 160Luiza-malom.......................... 198 — 200 — „ ált. földh.­r. v.t. 6°/0— __ _ sorsj­egy kölcsön 100 frt 78 -78 50 200Molnárok- és sütök-malma 306 — 808 — n n t) &7.*/c — — __ _ 50 frt darab 78 — 78 5C1000Pannonia-malom.... 1160 -1170 -Pesti kereskedelmi-bank 6% 92 25 92 75 1871-iki magy. államkötv.— — 300Viktoria-malom . . 328 -333 — Kisbirt. földhitelintézet 7*/c 96 — 97 — 1872-iki „ „— — — n n **/c 84 — — — 1873-iki m. kir. kincst. ut.— — dlKözlekedési vállalatok Elsőbb cégek. 1874-iki „ r. « *— Magy. ar.j.r. 6% adómentes 112 25 87 90 113 75 88 10 200Alföldi fiumei vasút. 120 50 121­­300 Földteherm. kötv. magy. 79 75 80 25 200Báttaszék-domb.-zákányi v. — ~— 100Dunagőzhajóz.-társulat 5%_ __ „ 1867. air. 79 X* 79 75 200Déli vasút................................ Északkeleti vasút . . — — —■ — 900 temesi 78 — 78 50 200 116 60 1.7­­300 . 67. — — — — „ 1867. zár. 77 — 78­­200Erdélyi vasút ....— — 300É­szakkeleti vaspálya 5°/0 _ — horv. érs. — — — — 200Győr-sopron-ebenfurti vasút — — — — 500 „ „ (ar.)57. __ — „ erdélyi 77 — 78 — 200Kassa-oderbergi vasút . 109 — 110 -200Magy.-galicziai vaspálya 5°/0 _____ Maev. jelz. urb. válts. kötv.— — 200Osztrák állami vasút . . 261 50 36 1 50 200I. erdélyi vaspálya 5*/o _____ Ssölödézema válts. kötv. 88 50 83­­200Pécs-barcsi vasút— — ~ 200Györ-sopr.-ebenf.- vasút 5°/0— Osztr. áll. adós. pap. 5°/0 64 25 64 75 200Vágvölgyi vasút .... — — -- — 200Kassa-oderbergi vasút 5% __ __ _ ezüst. kam. 500Osztr. dunagözhajózási vasút— -- ---200Vágvölgyi vaspálya 5°/0 _____ " ” jam jul. 5»/. 66­­66 50 100 100 „ Részkötel. 7*/_% — _ __ _ ezüst kam. 200Budai közúti vaspálya . 46 ~ 48­­100Budapesti lánchid 6®/0 90 — 91 — apr. okt. 5°/o 66 — 66 50 200Pesti közúti vaspálya . 179 50 180 50 100Budapesti malom 6% __ _ Kisorsolás 1860-ból a 500 frt 114 50 115 50 100Kösz- és téglagy. köt. 6°/__ __ 1864-ból a 100 frt­­ 1864-ból á 100 frt 122 - 142 -123 — 143 -e) Takarékpénztárak. Lloyd- és tőzsde-épület 5°/* 65 —— " 1864-ból á 50 frt Pestv. köles. 1871-ből 5°/t 142 -89 -143 — 89 25 100Országos központi . 78 — 78 50 Magán-aprajegyek Részvérzek. 1000Pesti első hazai .... 8395 —2410 — Osztrák­ hitelintézet . 164 -s 165 — 200Pest-budai fővárosi . . 331 — 387 -a) Bankot-150 50 Pesti külvárosi .... Pakrác-daruvár-kutinjai f) Különféle vállalatok. Alagút....................................... Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár 50 — 58­­Pénznemek. 80 100 200 140 100 200 100 Által. magy. munk­. hitelb. Anglo-magyarbank .. . Által. magyar hitelbank . Bihari ker.ipar-8 term.-bitb. „Dettai“ lak.- és hitelegylet f­ranko-magyarbank. . • Horvát leszámitoló-bank . 124 - 210 50 811 -100 105 400 200 CC — 175 — 235 — 68 — 176 -V Csiszári kir. arany . . Osztr. magyar 8 fitos arany 20 frankos arany . . . Török arany lila . . . Osztrák és magyar ezüst Német kir. bankj. 100 m. . 5 56- 9 60- 9 60-103 75 58 55 5 58- 5 62- 8 62-104 25 58 65 100 80 Iparbank . • • • • • Kisbirtok. földhitelintézete 43 — 45 — 200 210 Gyapjú-mosó és bízom. I. m. Kereskedő testületi épület . 155 — 157 -•/.Váltók árfolyama (3 hóra) 100 Lipót v. b. (lak. és hitel-egyl.: 33 -84 --200 Könyvnyomda^ Athenaeum“ 260 — 262 — 5-Augsburg 100 n. bir. márk _____ __ 120 Magy. ált. földhitel-részv.­t)— — — 500 „ Pesti . . . — __ 5-Berlin 100 n. bir. márk __ __ 60 Magyar jelzálog-hitelbank .— — — 200Kőszén és téglagy. (Dräsche) 45 -48 — 5-Hamburg 100 n. bir. márk _____— 160Osztrák hitelintézet. . ■ 880 80 231 -Rimamurányi vasmű— — 6—Majnai Franki. 100 n. b. m. _____ __ _ 200Pesti hitelbank .... 124 — — — 100Salgó-tarjáni kőszénbánya 1 vasöntöde 91 -92 — •/.Más n. pénzp. 100 n. k. m. 57 90 68 — 500Pesti kereskedelmi­ bank . 525 — 630 — 100 __ _ __ __37.Amsterdam 100 holl. írtért 97 50 98 — 100Pest-budai kézmű­vesbank . 52 -54 — 200Schlick-féle vasöntöde . 58 -59 -2*/.Brüssel 100 frankért 100Sziszeki hitelbank . . • 180 — 132 -500Serfőzöde első magyar . 280 — 290 —2 Pária 100 frankért . . 47 20 47 30 b) Biztositó társulatok. 200Sertéshizlaló.......................... 185 — 140 —2 Marseille 100 frankért .— 200Sóskúti kőbánya. 25­­— — 4 7.Svájci pénzpiacok 100 frank 47 -47 10 800Első magyar biztositó­ tárg. 1800 — 1825 -200Spodium- és csontliszt-gyár. 211 -213 — 47.Zürich 100 frankért. 47 — 47 10 800Pannonia-viszbiztosító-tárai 895 -400 -200Szálloda-részvénytársaság . — _3 London 10 font sterlingért. 118 50 119 — 100Pesti biztosító-társulat . 73 50 73 75 200Tégla- és mészégető újlaki. 23 — 28 —6 Szentpétervár 100 rubelért. 800Unió viszbiztositó-társulat . 140 -145 -200Téglagyár kőbányai. . . 59 — 61 —5 Milano 100 lira nuovo ital. ~~ —— Termény Búza bánsági új tiszavidéki pestvidéki , ffhérmegye ut. éjszaka­ , Minős.­hed­oL 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 75 76 78 80 Ar 100 kilogr. 9.70— 9.80 10.90—10.80 10. 80—10.90 10.------10.10 10.45—10.55 11.05—11.20 9.80— 9.90 10.25—10.40 10.80—10.95 9.90­ 10.— 10.85—10.45 10.95—11.10 9.25— 9.35 19.70— 9.85 Minos. hectol. 75 77 79 75 77 79 75 77 79 75 77 79 75 77 79 Ar 100 kilogr. 9.90—10.05 10.45—10.60 10.20—10. 60 10.70­ 10.85 11.25—11.85 10.05—10.15 10.50—10.60 11.------11.05 10.10—10.20 10.60—10.75 11.15—11.25 9.50— 9.60 10.-----10.10 Termény Rozs Árpa takarmánynak . „ malátának . • Zab . * . . t . Teng­eri bánsági . . * uiásud­ftfl . . Jfcepsze káposzta . „ bánsági » . Kolos » . i • , Minőség hed­oli­ten­ban 70—72 00—62 62—64 56—40 76 79 nélkül Ár 100 kilogrammként 7 — 7 25 6 80 6 60 7 20 7 80 5 75 6 10 6 60 6 70 6­0 6 45­­ 70 8 —

Next