A Hon, 1879. március (17. évfolyam, 52-78. szám)

1879-03-01 / 52. szám

dául állítja fel egy könyv íróját és egy költőt. A kö­zönség nagy élvet érez egy jó munka olvasásakor, de mi az ő élvezete ahoz képest, a­mit a könyv szerzője érez, ha munkáját elismerésben részesülni látja ? Ha­lála ágyán is az az élvezet vigasztalja: »Nem, én nem halok meg, én ma megdicsőülök; én a mai naptól kezdve az én népem emlékében élni fogok; én halha­tatlanná lettem.­ Van-e ennél nagyobb élvezet? kér­di a czikkíró. A bolgár alkotmány. (Vége.) 16. §. A fejedelem képviseli az államot az ide­gen hatalmakkal szemben. Idegen hatalmakkal kö­tendő szerződések hasonlag a fejedelem által, azon­ban csak a nemzetgyűlés beleegyezése mellett kötet­nek. 17. §. A fejedelem rendeletei az illetékes minisz­terek ellenjegyzésével látandók el. 18. §. A fejedelem országából hosszabb időre nem távozhatik; ha ez megtörténnék, egy kormányzó nevezendő ki, kinek jogai és kötelmei egy külön törvény által szabályoz­­tatnak. 19. §. A trónörökösnek a fejedelemségben kell székelnie, melyből csak a fejedelem beleegyezé­sével távozhat. 20. §. Bolgárország állami czimere, egy arany oroszlán sötétbarna pajzszsal. 21. §. Az állam pecsétje az állam czimerét foglalja magában. 22. §. Az örökös — fejedelmi — czim a legidősebb fiúra száll. 23. §. A vérbeli herczegek és herczegnők a 18-ik évvel érik el a nagykorúságot. 24. §. Ha egy herczeg még kiskorúsága alatt lép a trónra, nagy­korúságáig kormányzóság alakíttatik. 25. §. A há­rom kormányzót egy alakító gyűlés választja. 26. §. Az uralkodó fejedelem, ha a trónörökös még kiskorú, a kormányzóságot egy alakító gyűlés beleegyezésé­vel, még élte idejében is kinevezheti. 27. §. A kor­mányzók, a fejedelem rokonai, a miniszterek, a leg­felsőbb törvényszék tagjai vagy az ilyen hivatalt ki­fogástalan viselt egyének közül választhatók. 28. §. A kormányzó teendői és jogköréről szól. 29. §. Ha a fejedelem nagykorú lesz, egy proklamáczió kibocsá­tása után átveszi a kormányt. 30. §. A kiskorú feje­delem neveltetése és vagyona kezeléséről szól. 31. §. A kormányzók nem lehetnek a fejedelmek tanítói. 32. §. A fejedelem halála után utóda összehívja a nemzetgyűlést (constituanté-t), melynek színe előtt megesküszik az alkotmányra. 33. §. A fejedelmi czi­­villista 1 millió frank, ezen összeg a Constituante bele­egyezése nélkül nem nagyobbitható és a fejedelem beleegyezése nélkül nem kisebbíthető. 34. §. A nem­zetgyűlésnek jogában áll a fejedelmet államjavakkal megajándékozni. 35. §. (nincs még lefordítva). 36. §. Bulgária államvallása a keleti óhit (orthodox kath.). 37. §. A bolgár fejedelem és családja mindig az or­thodox vallás hive; kivételt csupán a legelső fejede­lem tehet, ki megválasztatása előtt más felekezethez tartozott. 38. §. A bolgár vallás a nemzeti egyház fejének fenhatósága alatt áll, bárhol székeljen is. 39. §. Teljes vallásszabadságot biztosít a más feleke­­zetűek részére, legyenek azok bel- avagy külföldiek, ha azok vallása az államtörvényekkel nem ellenke­zik. 40. és 41. czikk közelebbről meghatározza a 38-ik és 39-ik §§. értelmét. 42. §: Bolgárország saját tör­vényei szerint kormányoztatik, melyek az alkotmány értelmében közhírré teendők. 43. §. Egy törvény sem válik törvényerejűvé, mielőtt a nemzetgyűlés által tárgyalva s helybenhagyva nem lett. 44. §. A nemzet­gyűlés által már tárgyalt törvények a fejedelem elé terjesztetnek aláírás végett. 45. §. A fejedelmi ratifi­­cátió után a törvények egész terjedelmében közhírré teendők. 46. §. Ha az államot belső vagy külső veszély fenyegeti, a fejedelem fel van hatalmazva, miniszte­reivel egyetértőleg a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket megtenni, de köteles utólag a legkö­zelebbi nemzetgyűlés jóváhagyását kieszközölni. 47. §. A tett intézkedések egyike sem vonatkozhatik az adókra vagy az állam kötelezettségeire. 48. §. Csak nemzetgyűlés határozhat a fölött, váljon egy kibo­csátott törvény összhangban van-e az alkotmánynyal vagy nem. 49. §. A törvények végrehajtása egyedül a végrehajtó hatalmat illeti. 50. §. Az államjavak a fe­jedelemség tulajdonát képezik, mely fölött a fejedelem nem rendelkezhet. 51. §. Minden az államvagyont ér­deklő rendszabályok külön törvény által fognak szabá­lyoztatok 52. §. Az államvagyon egy miniszter által kezeltetik. 53. §. Bolgárországban született személyek bolgár alattvalók; ki vannak véve, kik idegen feje­delmek fenhatósága alatt állanak. 54. §. Idegenek a nemzetgyűlés beleegyezésével honosíttathatnak. 55. §. Kiterjeszti a honosítást oly személyekre, kik bizo­nyos ideig a hadseregben szolgáltak. 56. §. A tör­vény előtt minden bolgár alattvaló egyenlő. 57. §. A fejedelemség min­den polgára politikai jogot élvez.58.§. A rendőri szabályok a fejedelemség minden egyes polgárára kötelezők. 59. §. A földbirtokról szól. 60. §. Az idegenek ügyei külön törvények által sza­­bályoztatnak. 61. §. Minden bolgár alattvaló bármely polgári vagy katonai hivatal viselésére jogosítva van. 62. §. Idegenek csupán a nemzetgyűlés beleegyezésé­vel viselhetnek hivatalt. 63. §. A tulajdonjog sért­hettem 64. §. A közterhek felosztását tárgyalja. 65. §. Minden bolgár alattvaló a törvény által kivetett adót fizet. Egy külön törvény szabá­lyozza a kivételes idegen alattvalók adóügyeit. 66. §. A fejedelem, a fejedelmi család adómentes. 67. §. Az átalános hadkötelezettségről szól. 68. §. Katonai vétségek hadbiróságilag fenyíttetnek. 69. §. Büntetések kiszabására csak a törvényes bíróságok illetékesek. 70. §. Vagyonelkobzásról szól. 71. §. Ve­szély idején jogában áll a fejedelemnek a 69. és 70. §§. hatását az egész országra vagy annak csak egyes vi­dékére kiterjeszteni — azonban ezen rendelete a nemzetgyűlés utólagos jóváhagyását igényli. 72. §. Magánlevelek és táviratok sérthetlenek. Ez ellen vétő tisztviselők büntetéssel sujtatnak. 73. §. Kimondja a kötelezett népoktatást. 74. §. A sajtószabadságot mondja ki. A sajtókihágásokra nézve egy külön sajtó­­törvény fog intézkedni. 75. §. (Még nincs fordítva). 76. §. A szabad gyülekezési jogról szól, melyet külö­nös rendőri szabályok korlátoznak. 77. §. Minden alattvaló érintkezhetik a hatóságokkal, jogi szemé­lyek törvényes képviselőik útján. 78. §. A bolgár ha­talmat a nemzetgyűlés képviseli, mint ilyen, vagy alakító gyűlés minőségében. 80. és 82. §. Intézkedé­seket tartalmaz a ház alakításáról. 83. §. A minisz­terek a nemzetgyűlés tárgyalásaiban részt vesznek. 84. §. A fejedelemnek joga van a vitákhoz vagy tör­vényjavaslatokhoz külön meghatalmazottakat nevez­ni, a­kik a gyűlés tárgyalásainál ugyanazon jogokkal bírnak, melyekkel a miniszterek. 85. §: A gyűlés tag­jai, ha valamely ügyben felvilágosítást óhajtanak nyerni, interpellálhatják a minisztereket; ezeknek azonban, ha az állameszély kívánja, a választ meg­tagadhatják, nem bocsátva, Oroszországgal együtt foglalásokba bocsátkozzunk. (Tetszés balfelől,) hogy kövessük Oroszországot, hogy a morzsákat, melyek az orosz hatalom asztaláról lehullanak, felszedegessük, hogy kövessük Oroszországot, mint a sakál az oroszlánt. (Tetszés balfelől.) hogy midőn ő a prédát szétmar­­czangolta, és a legjobb falatokat elvette, a hátrama­radt csontokon a sakál rágódik. (Tetszés balfelől.) E negyedik alternatíva az a politika, a­melyet Jókai követ. (Úgy van­ balfelől.) Jókai azon kívül igen különös kijelentést tett Azt mondta, hogy ha bekövetkeznék az abszolutizmus, akkor mi ezen a helyen-- fogunk megmaradni, s majd akkor meglátja a nép, ki az, ki őt nem hagyja el s ki kész őt támogatni e nehéz időben is. Ebből azt érti ki szóló, hogy Jókai azokra követ dob, kik kénytele­nek voltak a hontalanság kenyerét enni. Azt is mon­­dá Jókai, hogy 10 év óta már 6 pénzügyminiszter változott s ez kórállapot. Kérdi, ki működött eb­ben közre? Hisz Jókai minden pénzügyminiszter megbuktatásában közreműködött, még Széll K. meg­buktatásában is. Szóló, miután indítványának czélszerűségét igyekezett bizonyítani, a fölötti megl­ződésének ad ki­fejezést, hogy a miniszterelnök távoltarta magát a vi­tától. Jellemző a kormányra nézve, ha legjobb az, ha hallgat. (Derültség.) A kormány ellenzi az indítvá­nyozott bizottság kiküldését. Nagy oka van rá, mert van sok eltakarni valója, s attól kell tartania, hogy ha föltárná mindazt, a jelen gazdálkodás egy napig se lenne folytatható. (Élénk helyeslés balról.) Beszédét így végzi: Mi számolunk ennek lehe­tővé tételére, számolunk nem azon simplex fráterek­re, a­kiket Jókai J. képviselő úr méltóztatott felemlí­teni. Nem tudom hányan vannak. Vannak-e (Derült­ség a baloldalon.) és hogy kik azok ? abba nem aka­rok beleavatkozni. (Derültség a baloldalon.) De ha vannak, azokat meghagyjuk mi a kormánypártnak, mert oda valók. (Hosszan tartó nagy derültség a balon.) Hanem mi számítunk te­hát azon önálló fér­fiakra, a­kik nem hagyják magukat a párt nyűge ál­tal leköttetni, a­kik óhajtják azt, hogy lásson az or­szág világosan, hogy lássa azt, mily eljárást követ az országgyűlés, hogy lássa a helyzetet tökéletesen és egyszersmind győződjék meg arról, hogy van több­ség a képviselőházban, mely az országot jelen szo­morú helyzetéből kiragadni kívánja és akarja. Ezen okoknál fogva az általunk beadott hatá­rozati javaslatot kegyes figyelmükbe ajánlom. (Zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: Jókai Mór képviselő úr szólni kíván félremagyarázott szavai értelmének helyreállítása vé­gett. (Zaj: Halljuk! Halljuk!) Jókai Mór! Engedje meg a t. ház . . . (Szűnni nem akaró zaj a baloldalon) .... hogy személyes... (Halljuk ! Halljuk !) Kérem a t. házat, legyen kegyes nekem engedelmet adni arra, hogy személyes kérdés­ben félrem­agyarázott szavaim értelmének helyreállí­tása végett szót emeljek (Halljuk!) A­mit az előttem szólott képviselő úr mondott az általam felállított három alternatívához egy negyediket is toldva hozzá, azt szavaim félremagyarázásának nyilvánítom. És azt a magam és elvtársaim politikájának el nem foga­dom, hogy mi egyetlenegy hajszállal is előmozdítani akartuk volna, vagy előmozdítását eszközöltük volna, az orosz subversiv despoticus politikának. (Élénk he­lyeslés a jobb oldalon. Zajos felkiáltások balfelől: Bosznia! Bosznia!) Én azon vádat, mintha politikánk sakálja vol­na az orosz oroszlánnak, mely az utána elmaradozó csontokat a prédából fölszedegeti...........(Zajos föl­kiáltások a baloldalon: Bosznia! Bosznia, Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Argumentumokkal akar­nak-e az urak küzdeni vagy zajjal ? (Zajos felkiáltá­sok a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! Nyugtalan­ság a baloldalon) Én, t. ház, Boszniának. (Nagy zaj a balon. Élénk felkiáltások jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Nagy zaj. Csenget.) Szabad-e a kép­viselő urat arra kérnem, méltóztassék az általa ki­tűzött czélhoz képest csupán személyes kérdésben szólani. (Élénk helyeslés a baloldalon. Nagy nyugta­lanság a jobboldalon ) Jókai Mór : Én kénytelen vagyok azon insi­­nuatiót visszautasítani, mintha én azt mondtam volna, mintha én beszédemben annak helyet engedtem vol­na, hogy egy negyedik alternatívát is föltételezek és megengedek. (Élénk helyeslés jobboldalon. Nagy nyugtalanság balfelől.) Ezt visszautasítom a becsüle­tes hazafinak és a magyar nemzetiség előharczosának méltó indignációjával. (Hosszan tartó zajos tetszés a jobboldalon. Élénk nyugtalanság baloldalon. Mozgás.) Az én meggyőződésem az, hogy ezt visszautasítanom igenis jogomban áll. (Helyeslés a jobboldalon. Nyug­talanság a balon.) A másik, a­mit vissza kell utasítanom, be­szédemnek azon félrecsavarása, mintha, én akkor, midőn azt mondtam: »hogyha újból jönnének azok a sötét idők, azok megint itt találnának bennünket helyünkön a hazában, bennünket, kik egykor küz­döttünk az absolutismus ellen«, mondom, mintha ugyanakkor vádat akartam volna emelni ama derék hazafiak ellen, kik a hazából menekülve ugyanazért a czélért küzdöttek a külföldön, velünk egyesülve. Nem azokat értettem én, hanem értettem azokat a tunya embereket, a­kik igenis itt benn voltak az ország­ban és a­kik akkor, a­mikor mi kevesen magunkkal küzdöttünk, otthon ültek a sutban és sütötték, a mak­kot. (Hosszan tartó zajos tetszés-nyilvánítások a job­bon, élénk nyugtalanság és mozgás a balon.) a­kiket mi akkor kerestünk, de nem találtunk sehol, itt azon­ban megtaláljuk őket most, hogy politikánkat bírál­ják. (Nagy nyugtalanság a baloldalon; élénk felkiál­tások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Elnök: (csenget) T. ház! (Hosszantartó za­jos felkiáltások a jobb oldalon: Halljuk a szónokot! Élénk felkiáltások a baloldalon:Halljuk az elnököt! Nagy nyugtalanság és mozgás. Elnök csenget.) Sza­vainak félremagyarázása miatt személyes kérdésben felszólalni megengedik a házszabályok, de röviden, már pedig a képviselő úr a személyes kédésben már szólott és szavait már megmagyarázta. (Zajos felki­áltások a jobb oldalon )Halljuk Jókait! Nagy nyug­talanság a baloldalon. Élénk mozgás.) Jókai Mór: Ha Simonyi Lajos bárónak sza­bad volt rám fogni valamit, talán nekem is szabad ezt visszautasítani. Simonyi Lajos dr. azt mondta, hogy én segítettem valamennyi pénzügyminisztert mind megbuktatni. (Felkiáltások a baloldalon: Ez igaz is ! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.)Erre talán mégis sza­bad annyit megjegyeznem, hogy ha Simonyi Lajos báró mondhatja azt énnekem, hogy én hoztam őt ide (Szó­nok a miniszteri padokra mutat.) és nem ő hozott en­gem ide, akkor irigylem feledékenységi talentumát. (Hosszan tartó zajos tetszés és derültség a jobbolda­lon. Nagy nyugtalanság és mozgás a baloldalon. Élénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk Jókait! Szűnni nem akaró zaj a baloldalon. Jókai leül.) Tisza Kálmán : T. ház! (Zajos felkiáltások a szélső balon: Ellás! Szavazzunk! Zaj. Élénk fel­kiáltások a jobb oldalon : Halljuk ! Halljuk!) Elnök! (csenget.) Csendet kérek, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Halljuk !) Tisza Kálmán: Ha a 1. képviselőház egy percznyi időt méltóztatik nekem engedni, meg fog győződni.... Csanády Sándor: Hangosabban ! Tisza Kálmán: Minden ember csak oly han­gosan, és csak oly okosan beszél, a­hogy tud. (Zajos derültség jobb felől.) Ha a t. ház egy pár perczig méltóztatik meghallgatni, meg fog győződni, hogy az egész felindulás, melyet felállásom okozott, tökélete­sen indokolatlan, mert nem budgetbeszédet kívánok tartani most, midőn már az általános vita be van re­­kesztve. Méltóztatnak talán nekem mégis annyit hosszú parlamenti praxisom nyomán megegedni, hogy a vitától legalább még eddig sohasem ijedtem meg, (Élénk derültség jobb oldalon.) és annál kevésbé len­ne okom félni most, mikor nekem ezen hely jogot ad, ha szükségesnek találom arra, hogy a beszédemre adott válaszra még egyszer feleljek. A­miért feláll­tam , a­miért szót kértem, annak indoka egyszerűen az, hogy Simonyi Lajos b. szemrehányást tett ne­kem, hogy a vitán miért hallgattam, és erre követ­keztetéseket épített. Nem neki, de a t. háznak, mint hogy ez a ház kebelében szóba hozatott, tartozom az­zal, hogy hallgatásom indokát röviden néhány szóval megmondjam (Halljuk!) Tettem ezt azért, mert én részemről sokkal drágábbnak tartom a képviselőhöz idejét (Fölkiáltá­­sok a szélső balon; Ah ! Oh!) semhogy — mivel er­re absolute szükséges nem volt — azt a magam ré­széről igénybe vegyem, másfelől arra, hogy mások igénybe vehessék, újabban alkalmat szolgáltatni nem akartam. Szükség pedig nem volt rá, mert a­mi kevés a pénzügyi dolgokban mondatott, arra megadták mások, de a kormánypárt részéről ma a pénzügymi­niszter úr is a feleletet, a­mi pedig egyébről elmon­datott, arra részint már a múltban feleltem, részint bízom annyira a szemben ülő t. képviselő urakban, hogy tudom, hogy lesz alkalmam még erre felelni .Derültség jobbfelől.) Ez volt az, a­mit mondani akar­tam. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az átalános vita befejeztetvén, követ­kezik a szavazás. Az elnök föltevén a kérdést : elfogadja-e a ház a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául ? a ház nagy többsége, a független pártiak kivételével el­fogadja. Következett a második szavazás : elfogadja-e a ház Simonyi Lajos báró határozati javaslatát? Két oldalról is névszerinti szavazás kívántat­­ván, név szerint hivatnak föl a képviselők. A szavazás eredménye ez volt: 444 igazolt képviselő közül, az elnök nem szavazván, igen­nel szavazott 174, nemmel szavazott 227, távol volt 42, s így az indítvány 53 szavazattöbbséggel nem fo­gadtatott el. Széll Györgynek a régi honvédek özvegyei nyu­­galmaztatására vonatkozó határozati javaslata szin­tén elvettetett. A holnapi napirendre kitüzetnek a költségvetés részletei s első­sorban a közösügyi kiadások s az ál­lamadósságokra vonatkozó rész. A tárgyalás azonban Ugron Gábor indítványára csak déli 12 óráig fog tar­tatni, mivel a kérvények 10-dik jegyzékében oly kérvények foglaltatnak, melyekhez több képviselő kí­ván szólani. Ülés vége 2 órakor. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése február 28. Az esti lapi tudósításunkban foglaltak után szót emelt Simonyi Lajos b., ki legelőször is Szalay Imre azon állítása ellen védekezik, hogy ő 80 ezer irtót költött a fitokszera irtására. Ez akkor történt, mikor már a hivatalból kilépett. Erre Jókai ellen fordul s ennek beszédéből azt magyarázza ki, hogy az általa felállított 3 alterniván kívül foglaltatott abban még egy negyedik, az, hogy Oroszországgal szövetkezve, vele kö­nsü­gyet csinálva, seregünket el Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter beszéde. (Folytatás és vége tegnapi esti lapunkból.) Bujanovics és vele együtt Apponyi Albert kép­viselő urak azt állítják, hogy a pénzügyminiszter a boszniai occupatio költségeit igen felületesen szá­mítja, mert nem számítja hozzá, azokat, melyek még esetleg be fognak következni. Én tisztán a megtör­­tént tények alapján beszéltem a boszniai költségeket illetőleg ; felvettem t. i. azokat, melyek előállottak az 1878-ik évben és a­melyek a közös kormány elő­irányzata szerint elő fognak állani 1879-ben. Hogy ezentúl milyen lesz az occupatió költségeit illetőleg a szükség, azt a költségvetés megállapításánál nem ve­hettem számításba. Én nagyobb költség lehetőségét nem tagadtam, sőt elismertem, mondom, azt is, hogy mily czélokra kell e költségeknél szorítkozni, de én oly combinatiókba, hogy mibe fog kerülni, nem bo­csátkoztam. Teljesen helyesen tettem tehát a számí­tást, mint előterjesztettem, a­mennyiben alapul vettem azon előterjesztéseket, melyeket a közös kor­mány a delegácziókhoz benyújtott. A t. képviselő urak azonban hozzászámítják még azon többletet is, melyet a delegációk utólag fognak megszavazni, de a­melyekre nézve a költségvetés összeállításakor nem létezett még pozitív adat. Ez képezi azon különbsé­­get, melyet a képviselő urak felállítottak, de mely­nek eredménye utoljára is, ha a kamatot számítjuk nem fog nagy különbséget mutatni. De azt mondja a t. képviselő úr, hogy én a jö­vedelmet akarom emelni s az­által akarom az egyen­súlyt az államháztartásban helyreállítani; ő azonban azt nem hiszi, mert azon jövedelmi források, melye­­ket én kijelöltem, legfeljebb 1,2 millióval fogják szaporítani a jövedelmeket. Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy azon állítását a t. képviselő úr ma­ga sem hiszi valónak, mert sokkal jártasabb a pénz­ügyi kérdésekben, semhogy azt állíthatná, hogy ezen jövedelmek csak 1—2 millióval fogják szaporítani bevételeinket. Én számításomat két faktorra alapí­tottam, melyek közül, ha az első nem is fog sokat hozni, de mégis fognak általa bizonyos eredményt elérni; a másik azonban, melyet részint a pénzügyi vámok behozatalára, vagy a meglevők emelésére, ré­szint pedig fogyasztási adókra alapítok, ezek már bizonyosan sokkal nagyobb eredményt fognak mu­tatni, mint az ő általa számított 1—2 milliót. Ezt úgy hiszem ő sem fogja tagadásba venni. Csak két czikket említek, a kőolajat és a czukrot; már ezek­nél is azon 1—2 milliónál, melyet ő felvett, neveze­tesen nagyobb összeg érhető el (Helyeslés jobb­felől). T. hát! Fölfogásom szerint annak, aki túlzá­sokba bocsátkozik, szavára rendesen nem igen sokat szoktak adni. Ily helyzetben vagyok Pázmándy kép­viselő úrral. Ő egyátalában különczködő, genialitás­­hoz hasonló modort akar meghonosítani a parla­mentben (Helyeslés jobbfelől) de megfeledkezik ar­ról, hogy a különözködés egy bizonyos határon túl elveszti vonzó erejét, megszűnik genialitás lenni, s ennek azután más nevet szoktak adni (Helyeslés jobbfelől). Ő ezen modorát a számokra is akarja al­kalmazni, amelyek pedig azt nem tűrik. Ő azon szép, hazafias feladatra vállalkozik, hogy Magyarország hitelét, a magyar állampapírok értékét becsmérelje, ócsárolja. S minthogy ő összehasonlításokat tett, kénytelen vagyok a tényállás bővebb megvizsgálásá­ba bocsátkozni. (Halljuk!) A képviselő úr összeha­sonlítást tett oly értékpapírok közt, melyek nem egyenlőek s így össze sem hasonlíthatók. Összeha­sonlította nevezetesen a törlesztési papírokat a jára­­dékpapírokkal, melyek ép úgy össze nem hasonlítha­tók, a­mint össze nem hasonlíthatók a vasúti priori­tások cursusa a vasúti részvények cursusával. Ez az összehasonlítás ép oly lenne, mintha a magán­élet­ben egy életjáradék bizonyos tőke után fizetendő kamattal hasonlíttatnék össze. (Úgy van­ jobbfelől), így természetesen az általa elmondott következtetés­re jutott, a­mely azonban semmit sem bizonyít. A rentékre nézve mindenek előtt meg kell je­gyeznem, hogy rentepapir van öt: angol, franci­a, olasz, osztrák és magyar s ezen papírok közt kétsé­get nem szenved, hogy a magyar rente áll legroszab­­bul. Igen, de ez abban találja magyarázatát, hogy ezen papir új s nem rég bocsáttatott forgalomba, (Igaz ! Úgy van! jobbfelől.) és azon további körül­ményekben, melyek időközben beállottak, s a­melyek szükségessé tették, hogy aránylag rövid idő alatt na­­gyobb összegű járadék hozassák, forgalomba, a­mi kétségkívül befolyással volt arra, hogy cursusa rosz­szabbul álljon. Azonban e mellett is el kell ismerni ezen műveleteknek egy nagy előnyét, a­mi abban áll, hogy az európai pénzpiac­on a magyar járadékot be lehetett hozni. De ha összehasonlítjuk a rentét más papírokkal, oly eredményekre fogunk jutni, melyek eltérnek attól, a­mit a képviselő úr következtetett. Mert ha egy oroszországi törlesztési papírt összeha­sonlítunk a magyar rentével, kétséget nem szenved, hogy amaz áll jobban; de ha viszont egy magyar törlesztési papírt összehasonlítunk egy magyar ren­tével, bizonyos, hogy ismét a magyar törlesztési pa­pír áll sokkal jobban, mint akár az olasz, vagy az osztrák rente. S így azon összehasonlítás, melyet a képviselő úr tett, nem bizonyít semmit és épen nem alkalmas arra, annak igazolására, a­mit ő bizonyítani akart. (Helyeslés jobbfelől.­ Azon t. képviselő urak közül, akik nem foglal­koztak kiválólag a költségvetéssel, ez alkalommal csupán gróf Apponyi képviselő úrral akarok némileg foglalkozni és visszatérni az ő állításaira. Ő, elisme­rem, igen fényes szónoklatot tartott, de ha akár pénz­ügyileg, akár másként eredményt akarok kivonni be­szédéből, mást nem találhatok, minthogy azt mondja: a­kik ott ültök, nem tudtok a dolgok vezetéséhez, álljatok odább, mi oda fogunk ülni, mi jobban fogjuk csinálni. (Tetszés jobbfelől.) Bocsánatot kérek, ezt argumentumnak nem fo­gadhatom el, ez lehet egy fényes tehetségre alapí­tott önbizalom szava, de másnak nem tekinthetem, és ez a pénzügyi rendezésre, felfogásom szerint, nem elégséges; holott ha más nem, egy körülmény min­denesetre szükséges még, az t. i., hogy ezt a felfogást ne csak a t. képviselő úr oszsza, hanem a ház többsége is. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) De mindaddig, míg a ház többségének bizalmát mi bír­juk, mi fogunk eljárni az ország ügyeiben, úgy amint mi és a többség helyesnek és czélszerűnek fogja tar­tani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő úr továbbá azt mondja : minde­­nek előtt fenn kell tartani a parl­ament alkotmányos befolyását. Engedelmet kérek, nem látom, miben volna veszélyeztetve a parlament alkotmányos befolyása. Hiszen minden követelménynek elég van téve, min­den közjogi vagy pénzügyi kérdéshez bő alkalma van a parlamentnek befolyását érvényesíteni, a­mint ennek a dolog rendje szerint történnie is kell. (He­lyeslés jobbfelől.) Nem is tapasztalhatta, hogy a je­len kormány parlamenti kisebbséggel, parlamenti többség ellenében érvényesítse befolyását, sőt ellen­kezőleg a többség érvényesíti befolyását egy kisebb­ség ellen és nem egy egyesített kisebbség, hanem töredékekre osztott, egymástól egészen eltérő alapo­kon nyugvó kisebbség ellen. (Élénk helyeslés jobbfe­lől. Mozgás balfelől.) Eddig azt szokták hibáztatni, hogy ezen több­ség soraiból nem szólal fel senki a kormány védel­mére, hogy a többség nem identificálja magát a kor­mány állásával; most hogy ennek ellenkezője történt, ismét ezt rosszalják és rosszalják azt, hogy önöket megtámadni merték. (Ellenmondás balfelől.) Megen­gedem, hogy ez fájt önöknek (Ellenmondás, derült­ség balfelől); fájt, hogy némely élet talált (Derült­ség balfelől); némely csapás súlyosan érte önöket. (Balfelől derültség. Felkiáltások: Épen nem fájt! Felkiáltások jobb felől: De úgy látszik, fájt! Hall­juk ! Halljuk!) Hiszen panaszkodtak fölötte. De én elhiszem, hogy nem annyira ez fájt önöknek, mint inkább az, hogy látták, hogy ez a többség még nincs annyira szétmorzsolva, mint az­t, képviselő urak­ ál­lítják, (Úgy van­ jobb felől, hogy ezen többség iden­tificálja magát a kormány eljárásával, hogy ezen többségnek kedve van önökkel a küzdelmet felfogni és fentartani, hogy ezen többség koránt sincs, azon helyzetben, hogy az önök kedvéért abdicáljon. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Ha önök a ház többségét meg akarják nyerni, tegyék azt a törvényes nyílt utón, de ne tegyék, a­mit másoknál hibáztatnak, kerülő úton, azon kikül­dendő bizottságok indítványozásával, a­melyeket önök a parlamentáris felfogás ellenére a felességgel bíró kormány felé az ország ügyeinek vezetésével kívánnak megbízni és a kormány mellé egy felelős­séggel nem bíró gyámkodó bizottságot akarnak ál­lítani. Ezen álláspontra helyezkedni ezen szerepet elvállalni ezen kormány nem fogja. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) De te­hát senki sem tette kicsinyesebbé ezen bizottság kiküldését, mint maga Apponyi Albert gr. t. képviselő úr. (Halljuk!) Ha ezen bizottság kiküldésére szükség van azért, hogy a kiküldendő bizottság az országot be­járja, beutazza, erre azt hiszem, most azért nincs szükség, mert épen a t. képviselő úrnak csak a múlt nyáron volt alkalma az országot bejárni, volt Bokron, Jászberényen, Szeniczén és Nagy-Váradon és így megismerhette az ország hangulatát. (Derültség jobbfelől. Mozgás balfelől.) Ha arra szorulnánk, hogy a képviselők az or­szágba kimenjenek, a vidéken a falusi elöljáróktól és a vasúti szállítóktól a pénzügyi bajok orvoslási mód­ját megtudják, akkor nem volnának arra érdemesek, hogy országgyűlési képviselőknek neveztessenek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezen okokból a bizottság kiküldéséhez részem­ről nem járulhatok és kérem a t. házat méltóztassék a költségvetést átalánosságban elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felől.) KÜLÖNFÉLÉK. —■ Természettudományi est. A mai természettudományi esten, melyen a nagy és a válo­gatott közönség a vegytani intézet nagy előadó-ter­mét teljesen megtette, Herman Ottó tartott elő­adást »A nagy útról, a madárvilág tavaszi mozgal­máról.« Herman szokott szellemes előadását azon utak jelzése képezte, melyeket a madárvilág a tava­szi vándorlás alkalmával bejár. E czélból a megfi­gyelések alapján készült érdekes térképet mutat be, melyen a fővándorlási vonalak vannak kitüntetve. Némely fajok az északi jéghez vannak kötve, s ván­dorlásaik útja csupán e vidékekre szorítkozik. Egy pilantás a térképre, s a madarak vándorújának hálózatára, rögtön átlátjuk azon rendszert, melyben a madarak a continenst elárasztják s a természet ház­tartásába befolynak azon madarakkal karöltve, me­lyek az egyes vidékek állandó lakosai. Ezután áttér azon tünemények okának fürkészésére, melyek ma­daraink vándorlása közben fölmerülnek. A vándorlás tüneményének megfejtésére régente sok mindenféle nézet keletkezett, melyekben leginkább a hit képezte az alapot, legkisebb megfigyelés nélkül Az ösztön szó ennek kifejezésére elégtelen, mert hiszen az ösztön fogalmát alig tudná valaki meghatározni. Herman érdekes hasonlattal, mikép megy el a turóczi tól Madridba vagy Asztrahánba — magyarázatát igyek­szik adni a tüneménynek, hozzá­tévén hogy a mada­rak­­­áttére s az idő kérdése a vándorlás tüneményének kimagy­arázásánál főfő szerepet játszik. — A m. tud. akadémia h. főtitkára dr. Fraknói Vilmos a következő pályázatot hirdeti ki: Kívántatik a magyar hírlapirodalom törté­nete, kezdetétől (1780.) fogva 1867-ig, tekintettel a politikai eszmék és pártok fejlődésére. Jutalma az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat adományából száz arany. Határnap 1880. deczember 31. A jutalom csak önálló becsű munkának adatik ki. A jutalmat nyerő munka a szerző tulajdona ma­rad, de ha egy év alatt ki nem nyomatná, a tulajdon­jog az akadémiára száll. Ugyan ő figyelmezteti az akadémia tagjait, hogy tag ajánló leveleiket az akadémiai ügyrend 30. § és C. pontja értelmében, az 1879-ki nagy­gyűlésen történendő választások czéljából, a folyó évi márczius hó 31. napjáig az akadémia főtitkári hivatalához beküldeni méltóz­­tassanak. — Hajóközlekedés. A naponkinti posta­­hajómenetek Budapest és Bécs között márczius 10-én nyittatnak meg. Első menet : Budapestről—Bécsbe márczius 10-én este 6 órakor. Bécsből—Budapestre márczius 12-én reggeli 7 órakor. Továbbá a napon­kinti budapest-ujszőnyi személyszállító menetek már­czius 11-től fogva kezdődnek, és pedig : első menet : Budapestről—Ujszőnyre márczius 11-én délután 2 órakor. Ujszőnyről—Budapestre márczius 12-én reg­geli 3 órakor. Egyidejűleg a Budapest-Győr közötti postahajómenetek megszüntettetnek. Utolsó menet : Budapestről—Győrig márczius 10-én reggeli 7 és fél órakor. Gy­őrből—Budapestig márczius 11-én reggeli 7 és fél órakor. Márczius 6 ától kezdve a Budapest-Orsova-Galatz között kedden és pénteken este 11 órakor közlekedő postahajókon kívül még minden hétfőn és csütörtökön este 11 órakor hasonló hajók indulnak Budapestről Zimony-Belgrádra , szerdán és szombaton 6 órakor reggel pedig Zimony­­ból Budapestre. A »Pe­t­ő­f­i-é­v­kö­ny­v« czím alatt Aigner Lajosnál egy 12 évnyi kötet jelent meg, mint a Pető­­fi-társaság kiadása. Legnagyobb darabját É­­­s­z­a­­k­i Károly »A cydoni alma« czimü ötfelvonásos víg­­játéka képezi (új kiadás). A még hátra levő két ivén van Margitay Dezső »Róka koma« czimü rajza, melyet a Petőfi-társaság múlt ülésén olvasott fel, Torkos Lászlótól »Sértődve« czimü költemény s végül Halasi Aladár gondosan készített szemléje »A Petőfi-cultus 1878-ban.« Ezen utolsó, különben csak 7 oldalra terjedő közlemény az, mi évkönyvre, sőt egyátalán szerkesztésre mutat, a Petőfi társaság működéséről az egész könyvben nincs semmi. A tár­saság tagjai e művet ingyen kapják, nem tagoknak ára 1 frt 40 kr. — Budapest főváros törvényhatósági bi­zottsága 1879. évi márczius 5-én délután 3 órakor tartandó rendes közgyűlésének különleges tárgysoro­zata : 1. Pénzügyi bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a dunajobbparti kőpordányának bérbeadása iránt tartott árverés eredményéről. 2. Tanácsi előterjesz­tés : a) a várbeli 85. sz. ház egy részének bérbeadá­sáról ; b) a III. kerületi pásztorházban levő lakás bérbeadásáról; c) az I. kerületben 520. sz. a. fekvő ház 3. számú lakásának bérbeadásáról; d) a zöldfa­­utcza Göbel-féle ház 1. lakásának bérbeadásáról; c) a Victoria gőzmalomnál volt kincstári téglavető tel­keknél levő főv. terület bérbeadásáról. — A párisi magyar egyesület elnök­ségétől a következő sorokat vettük: A párisi köles,­ség. magyar egyesület kebelében történt bizonyos sikkasztás hírét közölte néhány magyarországi lap. E hir teljesen alaptalan, a sikkasztással vádolt Pol­­lák előttünk teljesen ismeretlen s egyletünkben a leg­kisebb zavar sincsen.­­ Sőt ellenkezőleg újabb gya­rapodást jelezhetünk, a­mennyiben dr. Hirsch 772 freet és a székesfehérvári tak. pénztár 100 frtot aján­dékoztak egyletünknek s Flandorfer Pál lovag 100 frtos házkötvényünk vétele által alapitóink közé lé­pett. Kérjük a hazai lapokat e nyilatkozatunk köz­lésére. — Az Eötvös-szobor ügye. A bécsi fémöntő igazgatósága a napokban értesítette az Eötvös-szobor-bizottságot, hogy az Eötvös-szobor újból öntésének munkálatai április elején bevégez­tetnek , hogy a szobor legkésőbb április közepén Bu­dapestre lesz szállítva. A szobor talapzata még az őszszel elkészült, a parkozás- és rácsozással pedig úgy igyekeznek, hogy áprilisben ezzel is elkészüljenek. A leleplezés idejét az akadémia egyik legközelebbi ülé­sén fogja meghatározni.­­ Az ártézi kút vizének értékesítése czéljából a városligeti Nádorszigeten szándékolt für­­dőház ügyében legközelebb vegyes bizottmány fog összeülni, melybe a belügyminiszter a maga részéről gr. Zichy Ferraris Victor államtitkárt, Balajthy I­­­re miniszteri tanácsost és Dr. Hartl Alajos titkárt, az országos közegészségügyi tanács részéről pedig dr. Korányi Frigyest és dr. Balogh Kálmánt küldötte ki. A bizottság elnöke gr. Zichy államtitkár lesz. — Csaknem hihetetlen. Schuk hitele­­zői, 21-en, megegyeztek abban a »P. L.« szerint, hogy a csődöt nem fogják kérni, sőt gondoskodnak az üz­letben alkalmazottak esetleges kielégítéséről, mert az üzlet egészen rendben van s a nagy zajt ütött ügy je­lenleg F. gyáros concurrentia szempontjából előidé­zett manoeverjének látszik. — A részleteket termé­szetesen még meg kell várnunk. — Szabadkőművesek bálja. Magyar­­ország nagy Oriense szabadkőművesi társulat pá­holyházi alapjának javára márczius 8-án az »Euró­pa« szálló dísztermében zártkörű tánczvigalmat ren­dez. Belépti jegyek a meghívó előmutatása mellett Freund Dezső urnái (Mária Valeria­ utcza 2. sz.) kap­hatók. — Aigner Lajos érdekes 1872-ki gyűjtemé­nye, melyben néhány száz népdalt közöl német for­dításban »Ungarische Volksdichtungen« czím alatt, most második,változatlan kiadásban jelent meg saját kiadásában. Ára 1 frt 50 kr . 3 mark. A vállalat mindenesetre nagybecsű s óhajtjuk, hogy külföldön minél nagyobb elterjedést nyerjen. Említésre méltó különben, hogy Aigner állandó »Abafi« írói nevét e füzetnek második kiadásán sem használja, úgy lát­szik, hogy mindkét irói nevét meg akarja tartani.­­ Az Erzsébet királyné ő felsége legma­­gasb védnöksége alatt álló pesti első bölcsőde-egye­sület méltóképen kívánván a királyi pár ezüst-me­nyegzőjét megünnepelni, gr. Károlyi Edéné elnöklete alatt tegnap tartott népes választmányi ülésében köz­akarattal és lelkesedéssel tette magáévá az igazgató­ság nevében Adler Antalné pénztárnok s választmá­nyi tag s Novák Lajos egyesületi titoknok által tett következő indítványokat: a) Ő felségeikhez üdvözlő feliratot intéz a választmány s ezt kü­ldöttségileg ter­jeszti föl. b) A józsefvárosi bölcsődében ez alkalomra ágyat alapit s emléktáblát szentel ezen örvendetes esemény megörökítésére. c) Ugyancsak a józsefvárosi bölcsőde kápolnájában hálaisten-tisztelet fog tar­tatni. d) Az emlékünnep napján a bölcsődék növen­dékei megvendégeltetnek. e) A Lipótváros külső részén egy harmadik úgynevezett »Erzsébet bölcső­­d­e« fog megnyittatni, a közgyűléstől már előlegesen megnyert felhatalmazás alapján. Mindezen határoza­tok foganatosítása egy bizottság hatáskörébe vág, mely Adler Antalné úrnő elnöklete mellett Herz­­berg Sándorné választmányi tag, dr. Dulácska Géza intézeti orvos s Novák Lajos titoknokból alakítta­tott. A bölcsődeegyesületnek ugyanezen ülésében jelen­té Adler Antalné úrnő, hogy az egylet javára január 28-án tartott tánczvrgalom 1441 frt 43 kr költség le­vonása után a felülfizetésekkel 2166 frt 57 kr tiszta jövedelmet hajtott az egyesület pénztárába. Adakez*

Next