A Kerék, 1938 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1-3. szám
Ismét lezajlott a nagy kiállítás, amelynek anyaga és eredményei évről-évre nagyobb súllyal nyomják rá bélyegüket Közép-Európa automobilizmusára, így természetesen hazánkéra is. És ha meszsze magunk mögött hagyva a Kaiserdamm évente növekvő csarnokait, meg akarjuk csinálni önmagunkban a kiállítás mérlegét, arra a megállapításra jutunk, hogy a nagy meglepetések, a korszakos újítások ideje egy időre lezárult, hogy átadja helyét a részletek javítására irányuló törekvésnek, amelyek a mai kívánalmakat óhajtják fokozott mértékben szolgálni. Nem szabad azonban még egy általános benyomást említés nélkül hagyni. 1938 német automobilizmusa — mert hiszen egy-két kivételtől eltekintve, a kiállítás úgyszólván csak a német autóipar parádés felvonulása — leszámol a mai helyzettel, az ország deviza- és ebből eredő nyersanyagszegénységével. Valóban az autókonstrukció úgyszólván valamenynyi terrénumán az eddigieket helyettesítő olyan alkatrészekkel találkozunk, amelyek nyersanyaga német eredetű és a külföldi behozataltól függetlenül állítható elő. A német vegyiipar, a német technika meglepetésszerű tömegben produkál új alapanyagokat, amelyek egyelőre beválnak , állítólag jobbak, mint az eddigiek, de hogy végeredményben milyen tartósak, azt csak hosszabb használat fogja eldönteni. Az új anyagoknak talán legfontosabb csoportját a könnyűfémek alkotják : magnézium és aluminium, amelyeket számtalan célra használnak fel, ötvözeteikből pedig a legkülönfélébb és a legkomplikáltabb öntvények készülnek. A karosszéria belsejéhez szükséges textilanyagok helyett műfonalakat használnak fel, az autólakkok egészen új alapon készülnek. A műanyagok képezik az új Werkstoffok másik fontos csoportját, amelyeket szintén a legkülönbözőbb célokra használnak a telje 1938 sen átlátszó üvegpótló műanyagtól, egészen a színes bakelitszerű anyagokig. A buna, a szintetikus gumi szintén az új anyagok családjába tartozik. Azon a törekvésen kívül, hogy a régebbi, nehezen beszerezhető nyersanyagoktól függetleníteni akarják magukat a nélkülözhetetlen menynyiségeknek új célokra való gazdaságosabb kihasználására törekszenek. Olyan részeket, amelyeket azelőtt csak bronzból vagy rézből állítottak elő, most könnyű fémekből vagy vasbádogból készítenek. A vasat is gazdaságosabban használják ki, mindent, amit lehet, könnyítenek. Hogy milyen megtakarítások érhetők el, arra bizonyíték például az Opel kocsiknak az az újítása, hogy a battériát a gépháztető alá helyezték, miáltal a rézből levő erős önindítókábel jelentősen megrövidül. Ezzel az egy újítással évente 50.000 kg rezet takarítanak meg. * Ezeknek az általános jellegzetességeknek a jegyében induljunk neki a hatalmas és számokban is meggyarapodott csarnokoknak, ahol tradicionális helyeiken találjuk meg a nagy személy- és teherautógyárak standjait és az ipar egyéb reprezentatív vállalatait. Az 1. számú személyautócsarnok előterében óriási kiterjedésű vízszintes térkép mutatja be a Reichsautobahn hálózatát, a kész, építés alatt álló és tervbevett útrészeteket különböző szinti neoncsövek jelzik. A személyautókonstrukció az Autobahnfestigkeit jelszavát követi : olyan autókat építeni, amelyek az autostradák növekvő követelményeinek minél jobban megfeleltek A német Reichsautobahn hálózata