A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen 2. (Budapest, 1916)
Kún Vilmos: A Dardanellák elleni szárazföldi harcok. Partraszállás és első megrohanás
GXDGXDGXDG3DDG3D A DARDANELLÁK ELLENI SZÁRAZFÖLDI HARCOK ОХЭОХЭСЮЧЭОРСЕХЗХЭ keztetés : egyszerre nagy erővel kell megrohanni s egy csapásra kiütni kezéből a fegyvert. Ez jellemzi a Dardanellák elleni szárazföldi hadműveletek első felvonását. Az előkészületeket , a csapatok összpontosítását a Dardanellákkal szemközt fekvő szigeteken, a partraszállásra szükséges hajók, kikötőhidak elkészítését, a partraszállásra alkalmas helyek kikémlelését és szemrevételezését az 1915 március 18-tól április 20-ig terjedő kerek egy hónapi munkával bevégezték, a haditerv készen volt. Eszerint a flotta kezdette meg a partvidék bombázását, hogy a védő tüzérséget elhallgattassa, majd a csapatok gyors partraszállásának s rövid ideig tartó gyülekezés után a védők megrohanásának kellett következnie, így tervezte ezt Hamilton angol tábornok, az egyesült antant seregek főparancsnoka. 1915 április hó 25-én napfelkelte előtt még teljes nyugalom honolt a török előörsállások felett, melyek az ázsiai parton a Besika-öböltől Jeni-Sehir és Kum-Kaleim át Intepeig, az európai oldalon Szed-il-Bahrtól Kum-Tepe, Kaba-Tepe és a Szároszi-öblöt kísérő magaslatokon a Karak-folyó torkolatáig s innen Enoszig húzódtak. A koránkelő mohamedánok a napfelkeltét, mint mindig, kelet felé fordulva buzgó imával köszöntötték. Messze kint az Égei-tengeren az ellenséges hatalmas flotta körvonalai látszottak, a szigetek mögül pedig a száz és száz csapatszállító hajó kürtőinek füstoszlopa szállott az ég felé. Egyébként teljes nyugalom honolt. A katonailag fontos pontokon előretolt török főörsök, egyes századok mélyen beásott és jól kiépített fedezékekben voltak elhelyezve. Mindenütt drótakadályok, oldalozó lövegek és géppuskák voltak beépítve. Az akadályok egészen a tengerpartig húzódtak, sőt a sekély parti vízben a víz alatt is voltak buktatódrótok kifeszítve, hogy a partraszálló ellenséget, a csónakok és tutajok kikötését megnehezítsék. S mindebből a védelmi berendezésből alig volt valami látható, minden legkisebb rész a terephez simult, minden fedezék, búvóhely ki volt használva. Az előretolt főörsök vonala mögött egyes zászlóaljak voltak elhelyezve, melyek célja és feladata volt az esetleg megtámadott főörsöknek pillanatnyi támogatást nyújtani s az állást mindaddig tartani, míg a hátul elhelyezett tartalékok beérkeznek. Azt ugyanis, hogy az ellenség mely ponton fog partraszállani, nem lehetett előre tudni s így a csapatok zömét hátul akként kellett központiasan elhelyezni, hogy bármely fenyegetett pontra a legrövidebb idő 162 alatt eltolhatók legyenek. Az ázsiai oldalon lévő hadsereg főparancsnoka Weber pasa német tábornok volt, ki mellé vezérkari főnökül Thaurenay alezredes, a boxerlázadásból ismert német vezérkari tiszt volt beosztva. Weber pasa csoportja a Refet bej ezredes parancsnoksága alatt álló 11. hadosztályból és a Nikolai ezredes vezényelte 3-ik hadosztályból állott. A hadseregcsoport zöme Csistlik környékén volt összpontosítva. Európai oldalon a partraszállásra legkedvezőbbnek mutatkozó Ari-Burnuval szemben két hadosztály, és pedig a Sami ezredes alatt álló 9-ik és a Mustafa Kemal bej parancsnokolta 19-ik hadosztály volt elhelyezve a Maidosztól északra fekvő magaslatok mögött. Ez a két hadosztály ismételten tartott gyakorlatokat, melyek azon feltevésen alapultak, hogy az ellenség Ari-Burnunál partraszállott s így az összes parancsnokok, sőt a legénység mindegyike pontosan ismerte feladatát, megtanulta a terepet éjjel és nappal a legapróbb részletig megismerni. Megtörtént minden az ellenség kellő fogadtatására. A Szároszi-öböl felé néző parton a biztosítás és védelem hasonlóképpen volt szervezve. A 7-ik hadosztály Gallipolinál, egy másik, az 5-ik hadosztály, pedig egy Bulairtól keletre történő partraszállás elhárítása végett a Kavak-folyó völgyében állott. Ezen utóbbi hadosztálynak feladata volt a Szároszi-öböl északi partját is szemmeltartani, hol — tekintve az általános helyzetet, mely egy ottani partraszállást kevésbbé tett valószínűvé — csak alárendelt erők állottak. A török partvédősereg elhelyezését túloldali vázlatunk mutatja. Természetesen a partvédelem céljaira itt feltüntetett mintegy 60.000 főnyi hadsereg nem tette ki a Dardanella-védelemre szánt egész török hadsereget, hanem igen nagy tartalékok, úgyszólván a török hadsereg zöme a főváros környékén volt összpontosítva. Ezeket vissza kellett tartani, hiszen előre nemcsak azt nem lehetett látni, hogy az angol-francia hadsereg hol fog partraszállani, hanem még az sem volt bizonyos, nem az orosz kezd-e valami akciót egész váratlanul, esetleg Bulgárián át. Az egész török hadsereget tehát már most, mikor a viszonyok még csak kialakulóban voltak, annál kevésbbé lehetett felosztani, mert a nehézkes közlekedési viszonyoknál fogva azoknak későbbi eltolása igen időt rabló munka lett volna. Meg kellett elégedni egyelőre azzal, hogy a partvidéket megfigyelték s erősebb tartalékokat tartottak vissza azon célból, hogy a partra-