A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

* biztosítsa a francia értékeket. Ha megváltoztatják az, 1920-ra szóló fizetési tervet, akkor biztosítékot kell kapjunk ara, hogy 1922-ben nem áll elő újból ugyanez a helyzet. Ha meg kell változtatni a fizetési tervet, akkor Franciaországnak jo­got kell adni annak ellenőrzésére, hogy Németország megteszi­ mindazt, amit eddig még nem tett meg. Az olasz sajtó támadta Franciaországot !A tranc­ék örökké zavarják a békét Róma, január 13. Az olasz közvéleményt teljesen át­hatja az a kívánság, hogy heyre kell végre állítani a becsületes békét és lehetővé hun terem­ Európa újjáépítését. A lapok elítélik Franciaország ma­­gatartását. Még olyan franciabarát lap is, mint a Messagero, azt írja, hogy a világ mindinkább elfordul Fran­ciaország beteges nacionalizmusé­tól és egyre jobban hajlik Lloyd George felfogásához. A Paese azt írja, hogy a világ sohasem tud megnyugodni, ha a franciák örökké megzavarják a békét. A franciák ezzel a magatartásukkal csupán azt érik el, hogy végül is tel­jesen magukra maradnak. Feloszlik a cannesi értekezlet? Cannes, január 12. (Wolff.) Német hivatalos helyről közült: A legfelső tanács ma délután tartott ülésén Ratherm, dr. befejezte fejtegetéseit, amelyekben főképpen a német kormánynak a pénzügyi nehéz­ségek megoldására teendő intézkedései­vel foglalkozott. Az ülés folyamán megérkezett a Briand­ lemondásáról szóló értesítés, mire Koucheur nyomban elhagyta a tanácskozó termet. •Rathenau fejtegetéseinek előterjesz­tése után Lloyd George kijelentette, hogy figyelemmel arra a körülményre, hogy az egyik szövetséges kormány képviselője hiányzik, kétségessé vált a legfelső tanács tanácskozó és határozóképessége. Ezt a kérdést előbb a legfelső tanács­nak a maga kebelében kell elintéznie. Az ülést erre este negyed 7 órakor elnapolták. Pánik Berlinben Berlin, jan. 13. Briand visszalépése Berlinben a leg­­­nagyobb szenzációt keltette. A Berliner Tageblatt a következőket írja : Európa újjáépítése késedelmet szenved. A Cannesban összeült urak haza utazhatnak, fáradozásuk hiábavaló volt. A kas­­sische Zeitung úgy ir : Európát ismét trisszavetették a bizonytalanságba és a meghasonlásba. Ez az első következ­ménye Briand visszalépésének. A Lo­kalanzeiger szerint Briand visszalépé­sének igazi oka az, hogy Anglia már szakított a háború politikájával, m­íg Franciaország továbbra is háborús politikát, akar folytatni. Párisban fel­ismerték, hogy Anglia át akarja venni az európai politika vezetését. Ennek el­lensúlyozásául szolgál az, hogy most Poincaré veszi át az ügyek vezetését. Németország politikai köreiben egyéb­ként már egy héttel ezelőtt megjósol­ták, hogy a cannesi tárgyalás iltyen ki­menetellel írd végződni. A német delegáció ma elutazik Cannesból . . .» Cannes, jan. 13. (Wolff.) A német delegáció este ute­r­*.­ef Cannesfeed (MTI.) A­ TWES» 11122 január 14, szombat A munkások küldöttsége Andreika főkapitányhelyettes előtt Uiabb sztrájkok • A rendőrségen bíznak a sztrájk békés megoldásában A vasmunkások sztrájkja a jelen pillanatban még tart sőt ma reggel újabb két gyárban szüntették b­e a munkások a munkát és pedig a Ganz villamossági gyár részvénytársaság Vény­ utca 9. számú házban levő gyár­telepén, továbbá az Újpesten levő Egyesült Izzólámpa- és Villamossági gyárban- A Ganz Villamossági Rt.-nál beállott sztrájk oka a következő: A gyár vezetősége néhány nappal ezelőtt a szerszámkészítő munkások közül három munkást felhívott, hogy rendes munkaidőn kívül különmunkát is végezzenek. A különórákat termé­szetesen díjazni akarták. .A három munkás megtagadta a különórázást s ezért a gyár vezetősége elbocsátotta őket. Erre az összes munkások, kik a szerszámkészítő osztályban dolgoz­tak, számszerűit mintegy hetvenen, megtagadták a további munkát. A szerszám műhelyben beszüntetett munka kapcsán a gyár vezetősége kénytelen volt még további ötvennégy embert elbocsátani, mert a munka beszüntetése miatt nem tudta foglal­koztatni őket. A gyár vezetősége ekkor felszólította , várban dolgozó összes munkások.)’ ,gy vegyék rá a szer­­számkészih !..­t a munka felvételére, kérjék meg őket, hogy térjenek vissza a gyárba, mert ellenkező esetben kénytelen lesz beszüntetet­ni az egész üzemet. A munkások tárgyalásba is bocsátkoztak a sztrájkoló szerszám­­munkásokkal, eredményt azonban nem tudtak elérni, úgy, hogy a­­lan­. villa­mos­sági gyár ma reggel teljesen be­szüntette az üzemet. .1 gyárban ez­­időszerint 1600 ember sztrájkol. Abbahagyták a munkát az Újpesten lévő Egyesült Izzólámpa és Villamos­sági gyár gyártelepén is, az ok, itt is ugyanaz, a szerszámkészítők munká­jának megszüntetése. Andrejm Károly főkapitányhelyet­tes, aki tegnap a tárgyalásokat ve­zette a munkások és munkaadók kö­zött, ma déli 12 órára magához kérette a munkások és munkaadók képviselőit, hogy a tárgyalásokat ,tovább folytatva, elérhessék a teljes békét. Andrejka fő­kapitányhelyettes véleménye szerint a sztrájk most ■már nem lokális jellegű, hanem általános mozgalommá kezd válni a vas- és fémmunkások között s a sztráj­kok oka nagyon régi ellentétekre vezet­hetők vissza, amelyek az akkord munkák és különmunkák miatt merültek fel. Lapunk zártakor jelenti tudósítónk. Délután fél egy órakor jelent meg Andrejka, főkapitányhelyettes előtt a vas- és fémmunkások szakszervezeté­nek egy háromtagú küldöttsége, hogy a tárgyalásokat tovább folytassák. A munkaadókat a G­YOST-nek egy kül­döttsége fogja képviselni. Mint érte­sültünk, minden remény meg van arra, hogy­ a tárgyalások eredményre vezet­nek. Lapunk zártakor a megbeszélések Andrejka főkapitányt felvett szobá­jában még tartanak. Mi történik az Operaház kulisszái mögött? Stekenberg kibujai a lovaglás elégtételadás­ától­­ Az operaházi altér fejleményei — A NÉP tudósító­jától — Megírta A NÉP azt az incidenst, mely december 29-én Makoldy József festőművész és Lichtenberg Emil kar­mester között az Operaházban leját­szódott. Az incidens után Lichtenberg valóságos pártot szervezett, mely még legutóbb is teljesen egyoldalú és téves beállításban informálja a közönséget az operaházi incidensről. Egy reggeli újság ma Makoldy József nyilatkozatát, közli ezekre a lachtenberg-féle beállí­tásokra s nyilatkozatában Makoldy a következőket mondja : •A Lichtenberg az Operában, tehát, hivatalos működésének, helyett már egy alkalommal egy úriasszonnyal szem­ben szándékaiban felismerhető oly kö­zeledést, kísérelt meg, hogy az illető úriasszony e frivol kísérletért rögtön, az, Opera, falai között vett magának elég­tételt Lichenbergt. A hivatalos tár­gyalás lefolytatása u­tán pedig ebben az ügyben az Opera vezetősége Lich­tenberget az egész operai kar előtt nyilvános megszolgálásra ítélte.­­ Jelen esetben pedig még elitélei­­­dőbben viselkedett Lichtenberg. Az erre vonatkozó tényeket a kezeim közt levő, közjegyzőileg hitelesített okmá­nyok igazolják. Mikor magyarázatot kértem, ezt ismételt kérdésemre meg­tagadta­. Emiatt elégtételt vettem ma­gamnak, de Lichtenbergben oly méreti­ etikai m­eghibbant­ság volt, hogy ami­kor a válasz megtagadásával, engem mint férfit megsértett, engem még in­­zultálni is mert. Amiért, természetesen rögtön a helyszínen vettem magamnak kemény elégtételt.­­• Ennek dacára nem kért tőlem lovagias elégtételt ás amikor ezt segé­deim felajánlották, kibújt e kötele­zettség alól. Egy úriasszonyt megsér­teni lehet, de helytállóni Lichtenberg­­nek nem kell. őszintén csodálkozom, hogy Gábor és Székelyhidy urak oda­adják nevüket egy­­ Lichtenberggé mellé és azonosítják magukat vele. " A magunk részéről mindvégig élénk figyelemmel kísértük ezt az ügyet s hogy eddig hangomfoí­m­opera tekintélyének megóvása érdeké­ben tettük. Most azonban olyan mo­mentumok jutottak tudomásunkra, amelyek az ügyet országos botránnyá dagasztják s amelyet tisztázni akár a kultuszminiszternek, akár a kormány­­biztosnak sürgős kötelessége. Minden becsületes magyar ember a lelke mélyéből elítéli azt, aki egy ki­fogástalan úriasszonyt megtámad vagy bármely támadás ellen azonnal meg nem védelmez. Annál csodálatosabb és érthetetlenebb tehát, hogy az opera­házi ügybe, mely tisztán becsületbeli ügy, egyesek bizonyos érdekekből felekezeti vonatkozásokat akarnak belem­agya­­rázni. Biztos tudomásunk van arról, hogy az Operaház néhány tagja, így Székelyhidy Ferenc, Gábor József és Kálmán Oszkár ivei köröznek az Opera­­ház tagjai között s a Makoldy—Lich­tenberg ügyet színházi kalaraitássá akarják kiszélesíteni. Sikerült is az évre néhány nevet összegyűjteni, jó­részt tájékozatlan és egyéni érdek ál­tel­ vezetett művészektől. Ez az a pont, amelynél ez a tisztán személyi ügy— a legerősebb kritikát ki­hívó módon — a nagy nyilvánosság elé kívánkozik. Amíg a morál alapján álló összes keresztény művészek helyeslik Makoldy eljárását, amely az­ Opera te­kintélye és jó hi­rneve érdekében is történt, a jól ismert operaházi szabadkőműves elemek tűzzel-vassal zsidókérdést akar­nának csinálni belőle és Lichtenberg megérdemelt, megfenyítését zsidó sére­lemmé fújják fel. Mert ha egy keresz­tény szenved el méltatlanságot, az csak egy ember sérelme, de történjék bármi egy zsidóval szemben, mint eb­ben az esetben is, amikor Makoldy jogosan fen­yitet­te meg Lichtenberget, az már az egész zsidóságon esett sé­relem. Az Operában is egész sereg művész siet a zsidó karmester segítségére s elkö­vetik azt a páratlan és eléggé el nem id­éhető vakmerőséget, hogy miként azt Kálmán Oszkár kijelentette , minthogy ­j utat éreztetni, M. Némethy' Boáu köve­­tel­endi elégtételt. Ez az a pont, amelytől már megundo­­rodik a keresztény erkölcs s amely a legsürgősebb vizsgálatot és büntetést követeli. Felháborító az a színházi intrika, mely egy olyan, kiváló keresz­tény tehetséget, mint Német­hy Ella, akinek Carmenje és Déli­á­ja az idei évad legértékesebb eseménye volt, csupán azért, mert keresztény és mert erköl­csös, legázoljanak és lehetetlenné te­gyenek? Hiszen BT. Némethy Ella ellen annyira elfajult a hajsza, hogy a mű­vésznő a magyar királyi Operaházi színpadján a méltatlan bántalmak és alattomos intrikák újabb megnyilváno­ására próbaközben megcsuklott, hanggal ájultan rogyott össze. Szemere­ Árpád, a Keresztény Zene és Színművészek Nem­zeti Szövetségének alelnöke és a jelen­­volt egész operaházi ének- és zenekar hangos kritikával ítélte el a férfiatlan­­ság gyáva és megvetésreméltó haj­szájának ily magas fokát. Kik indítják e hajszát és miért! A főhős Gábor József, az Opera te­noristája. Tisztán látjuk alakját, ha megtudjuk, hogy milyen kisded játé­kokkal tarkáink színházi múltja. A kommün utáni igazoltatások alkal­mával az Opera titkára hivatalos funk­­ciójaképen jelentést adott át a vizsgáló­­bizottságnak, a többi közt Gábor kam­­mnün alatti viselkedésére vonatkozó­lag is. Gábor ezért a hivatalos­­mun­káját végző tisztviselőt Szemere Árpád Ábrányi Emil, Puzserr Sándor, Pilinszky Zsigmond és több más nagyszerű mű­vész előtt tettteg insottálta. Az ügyet az Operánál Gábornak siikerül dtussolnia és büntetlenül meg­úsznia. Az­ igazság azonban változatlan erővel követeli, hogy fel kell elevení­teni ezt, az Opera bírósága előtt, még nem tárgyalt­­ ügyet. A polgári bí­róság akkor pénzbírsággal sújtotta a tettlegessé­get elkövető Gábort, aki így eltűnt az Opera, mint hatóság ítélke­zése elől. Gábor egy újabb, hasonló brutalitású eljárása alig három héttel ezelőtt játszódott le a Városi Színház színpadán, ahol egy 80 év körüli aszta­lost vert össze és szidott is reprodukálha­tatlan szavakkal azért, mert sokallotte azt az összeget, amelyet az öreg aszta­los egy, Gábornak készített privát­­munkáért kért. Gábor József szerepe nem lep meg bennünket, akik régtől fogva ismerjük az operaházi klikkrendszer mesterkedé­sed. Székolyhidy dr. szerepét nehezebb megérteni, bár a fentiekre való hi­vatkozás sejtetni engedi, hogyan köt­hette le magát s hogyan toborozhatott az Operában teljesen érdektelen sze­mélyeket Jichtenberg mellé! A Né­­metffy Ella művészetét nem érintheti a Gábor nívóján álló énekesek intrikája, a közönség nevében mégis tiltakozunk az ellen az irányzat ellen, amely faji érdekekből akar gáncsot, vetni egy magya­r tehetség érvényesülése elé. Az­ állami színházak intendánsának most kötelességszerű alkalma nyílik, hogy végre a magyar kultúra védelme érdekében cselekedhessen. Sürgős és szigorú vizsgálatot köve­telünk Lichtenberg ügyében és elvár­juk, hogy attól, aki az ország első szin- százának nívóját ássa alá gondorkodásá­­val, megszabadítják a magzati kultúrát. (-n.) A KERESZTÉNY IPAROSOK ORSZÁ­GOS SZÖVETSÉGÉNEK HIRDETÉSEI A keresztény tímárok gyűlése.­­•Fel­hi­vatnak az összes keresztény timáriparo­­sokat, hogy folyó hó 13-án, pénteken dél­után hat órakor szövetségünk helyiségé­ben (V., Zoltán­ utca 16., I. em. 5.) igen sürgős munkavállalás ügyében tartandó ülésen saját érdekükben okvetlenül je­lenjenek meg. — Keresztény autófuvaro­­sok gyűlése. Felhívjuk az összes autó­­fuvarosokat, hogy folyó hó 13-án, pén­teken délután 5 órakor sürgős munkavál­lalás ügyében jelenjenek meg szövetsé­günk központi helyiségében. (V., Zoltán­­utca 16.- 1­­5.) — Férfiszabó szakosztá­lyunk üzletnek dolgozó csoportja folyó hó 10-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor nyilvános taggyűlést tart. (IV., Egyetem - Btk­A K*no­s LimtofcM

Next