Hekler Antal (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 44. KÖTET (1930)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó ásatásai
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó ásatásai. őskor. I. Az Arch. Ért. 1907. és 1912. évfolyamában Visegrádi János dr. számot adott azokról a kutatásairól, amelyeket Sátoraljaújhelyen a Ronyva-pataknak a vízművektől délre eső szakaszán végzett. A Ronyva itt egy teljesen sík területet metsz át, amely tulajdonképpen a vidék legmélyebben fekvő része. Maga a meder ezen a szakaszon mesterséges és magasabb vízálláskor az erősebben áradó víz szaggatja a partot. Az így nyert profilban itt-ott cserepek, obszidián pengék stb. mutatkoznak s ezek keltették fel annak idején Visegrádi érdeklődését is, aki a pártot néhány helyen megbontotta, az így előkerült leletanyagot összegyűjtötte és azt a fent említett két közleményében ismertette. Ez a leletanyag teljesen homogén és neolitikus voltát már Visegrádi is felismerte, sőt a nagy számmal előkerülő festett edénymaradványokat az aegei kultúra-kör festett áruival igyekezett vonatkozásba hozni. Mi egy lépéssel még tovább mehetünk, amennyiben most már kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a leletek a bükki kultúra II. és III. periódusának az emlékanyagát gazdagítják és a kutatásnak, főként a festett árura vonatkozólag igen fontos adatokat szolgáltattak. Éppen ez a körülmény, továbbá az is, hogy Visegrádi a profilban olyan hamus rétegeket is talált, amelyek lakóüregek jelenlétét is sejttették, adta nekünk az impulzust arra, hogy ezt az itt feltételezett lakótelepet feltárjuk. Az ásatást 1929 júl. 3-án kezdtem meg Visegrádi János dr. segítségével a Ronyva nyugati partján, Petrov János földjén. Az alig pár méter széles Ronyva egyébként ma Csonka-Magyarország és a Tótföld határát jelzi. Első árkunk szélessége 6, hosszúsága 10 m volt. Már a humusz alatt obszidián pengék és repeszdarabok kerültek elő és ezek, egész a természetes földig, mindig nagyobb mennyiségben mutatkoztak, úgyhogy mennyiségük végeredményben meghaladja az 1000 darabot. A pengék általában egy mikrolitikus indusztria termékei, de azért akadt köztük egy 8 cm hosszú darab is. A szép számmal előforduló vakarok általában igen gondosan retusáltak. Az obszidián ilyen nagy gazdagsága mellett feltűnő a kovapengék és repeszdarabok szórványos előfordulása. Ugyancsak ritkábban kerültek elő csiszolt kőeszközök. Az egész ásatás folyamán mindössze 4 drb lapos kaptafa alakú baltára akadtunk. A kőanyagot kiegészíti még egy ékalakú, mindkét végén tompa kőeszköz, továbbá néhány gömbölyű ütőkő és felül homorú, alul domború őrlőkő töredéke. Ez edény egyetlen egy sem került elő, sőt az elég nagyszámú cserép között is alig találunk összeillő töredékeket. A cserepek kivétel nélkül úgy a felületükön.