A Színes Sport, 2000. június (1. évfolyam, 12-40. szám)
2000-06-01 / 12. szám
2-SPORT Dénes Tamás cikksorozata .A..n.aa/dac/a/_és az új_csapat NI UíJjÍCJJÍJÍJ Q jjJüjJjJ ViJä I árciusban akadt egy remek perioódusa a csapatnak, hosszú heteken át őrizte újkeletű veretlensé Igét. Ezt a védelem szilárd dabbá válásával magyarázták, a még tinédzserkorú Iker Casillas szenzációsan védett. A fiatal kapust az esztendő harmadik hónapjának végén a Don Balon a március legjobb játékosának jelölte. Nem túlzás, a „semmiből" előtűnt legény villámsebesen az ország legjobbjai közé emelkedett. Az 1999-ben junior világbajnoki címet nyert ifjak közül senkinek, még a két barcelonainak, Xavinak és Gabrinak a csillaga sem ragyogott olyan magasan, mint éppen az övé. A tavasz elején kilenc egymást követő mérkőzésen nem kapott gólt, nem csoda, hogy a már többször idézett és emlegetett spanyol futballhetilap hosszú cikkekben ünnepelte, az ország futballtörténelmének legnagyobb kapusaihoz, Zamorához, Inbarhoz, Arconadához, Zubizarretához hasonlítva. A kapuskérdés akuttá vált a Madridnál. Az az érzésem, ha nem az éppen a korosztályos csapatok koordinátoraként dolgozó Vicente Del Bosque váltja novemberben John Benjamin Toshackot, az utódnak nem lett volna mersze a Real Madrid kapuját egy gyerekemberre bízni. Del Bosque azonban jól ismerte a csendes, szerény, ugyanakkor a pályán megfelelően magabiztos Ikert, s rábízta az egyik legfontosabb posztot. Az edző másik nagy húzása a védelem megszervezése volt. Fernando Hierro sérülése, valamint Manuel Sanchís korosodása és a brazil Julio César formahanyatlása miatt a teljes középső védelmet át kellett alakítania. Két olyan futballistát állított a fókuszba, akiket már el akartak küldeni, vagy a talonba akartak tenni gyengélkedésük miatt. Március végén, amikor a Don Balon már tudni vélte, kik alkotják a csapat jövő évi keretének magját, Iván Campo a távozók, Aítor Karanka a tartalékok közé soroltatott. Végül - a nagyszerű Iván Helguerával közösen - húzóemberekké váltak. Del Bosque Iker Casillas elé vonta vissza az Espanyolból érkezett Helguerát, előtte Campo és Karanka takarított. A két szélen Michel Salgado és Roberto Carlos igyekezett megszűrni az ellenfél támadásait, és segíteni a saját attakokat. A formáció - láthattuk a Bajnokok Ligája döntőjében - nagyszerűen működött. Különösen a válogatottba visszakerülő Iván Helguera remekelt, a Bayern elleni visszavágón és a Valencia elleni fináléban is a csapat legjobbjaként tündökölt. A Madrid jó sorozatot futott márciustól, végül az ötödik helyen végzett a ligában, ami, figyelembe véve azt, hogy a brazíliai klubvilágbajnokság előtt a tizenhetedik helyen állt a csapat a Primera Divisiónban, nem rossz eredmény. Ám, bármilyen furcsa is, akár bajnok is lehetett volna. Februárban sokan megmosolyogták Roberto Carlost, a brazil balhátvédet, amikor a Barcelona elleni 3-0-ás győzelem után azt mondta, senki sem fogja neki elhinni, de akár még bajnok is lehet a csapat. De ha megnézzük a végtáblázatot, kiderül, mélyen igaza volt. Az élen záró Deportivo La Coruna 38 meccsen 69 pontot gyűjtve minden idők legtöbb pontot veszítő bajnoka lett. A Madrid 62 ponttal, tehát hétpontos hátránnyal végzett az ötödik helyen. Tessenek csak megnézni az utolsó szakasz eredménysorát! Ha a Madrid nyert volna a Bernabéu-stadionban a Zaragoza, az Alavés és a Valladolid ellen, akkor megnyeri a Primera Divisiónt. Úgy, hogy ismétlem, decemberben egyetlen hellyel előzte meg a legjobb kiesőt! Ám az idény vége felé a játékosok szinte már csak a Bajnokok Ligájára koncentráltak. Lélekben feladták az országos kupát, s a bajnoki szereplés is másodlagossá lett. Egy volt fontos: a Manchester elleni, az Old Traffordon mutatott remekléssel mozgásba lendült szekér Párizsban száguldjon át (képletesen persze, hiszen a valóságban nehéz lenne...) a Diadalíven. Del Bosque legénysége végül teljesítette a küldetését, egyetlen bajnoki éven belül a pokolból a mennybe jutott. Nem túlzás, az Old Traffordon kívül talán éppen a párizsi - saintdenis-i - Stade de France-ban játszott a legjobban. Fogadják el, ritka nagy tett, s ugyanakkor ritka nagy szerencse, ha egy csapat a teljes tavaszi szezonban mindössze kétszer arat háromgólos győzelmet, de azt a legnagyobb helyi rivális elleni bajnokin (Barcelona), illetve a Bajnokok Ligája döntőjében (Valencia)! Természetesen már az idény vége felé megkezdődött a találgatás, kikkel erősít a klub, s ezzel párhuzamosan kiktől köszön el. A vásárlásokért- mívesebben: a csapat megerősítéséért - az igazgatói titulust viselő José Martinez, ismertebb nevén Pirri a felelős. Az orvosi diplomát szerzett hajdani középpályás 17 esztendőt játszott a királyi klubban, majd miután visszatért Mexikóból, további 13 éven keresztül dolgozott a profik orvosaként. Az 1996—1997-es idényben került be a szakmai vezetők közé, s az előző szezonban még előrébb lépve ma ő az átigazolások első számú felelőse. Nyilvánvalóan erősítésnek számít, hogy a sztárok közül senkit sem enged el a klub. Az elődöntők óta úgy fest, Nicolas Anelka mégis Madridban fog maradni, s Fernando Morientes is hajlik arra, hogy - nemet mondva Fabio Capello Romájának - maradjon a BL- győztes gárdában. Nem nehéz döntés, hiszen a párizsi győzelemmel a Madrid nagy idényt garantált magának. Az 1999—2000-es évadban a csapat több mint hatvan hivatalos mérkőzésen szerepelt, eggyel kevesebbet játszott csak a szezon előtt felvázolt maximumnál. (A Király-kupa döntőjébe nem sikerült eljutnia.) Az ősztől újra indulhat a Bajnokok Ligájában, a bajnokságban és a kupában, s augusztus végén Monacóban a Galatasaray ellen az európai Szuperkupa, majd december első napjaiban a Libertadores-kupa győztese ellen a Világkupa fináléjában lép pályára. Az említetteken kívül marad Raúl, s az öt évre hosszabbító Roberto Carlos, s már nem akar elmenni Redondo sem, akinek pedig már az utódát is ismerni vélték Madridban, az ugyancsak argentin, már a klub tulajdonában lévő, de az Independientének kölcsönadott Cambiasso személyében. A Don Balon értesülése szerint az ifjú argentin július elsején már Madridban kezdi a szezont, a Valladolidnak kölcsönadott, s most visszavezényelt brazil Rodrigóval együtt. Pirri szerint három játékos megvásárlásáról lehet máris múlt időben beszélni: César, a Valladolid kapusa, Celades, a Barcelona korábbi, a legutóbbi idényben a Celta Vigo középpályása és Diego Tristán, a Real Mallorca csatára már gyakorlatilag a királyi klub futballistájának számít. Rajtuk kívül is gazdag a kiszemeltek névsora - a teljesség igénye nélkül a bosnyák Mirszad Hibics, a szerb Szavo Milosevics, a paraguayi Nolberto Solano, valamint a spanyol Pedro Munitis, Carlos Marchena, Luis Cembranos, de Sanz és Pirri most nem akar akkora összegeket költeni, mint az előző nyáron. A jelszó világos: más révén, más espanol. Vagyis: fiatalabb és spanyolabb. Raúl, az előző idény legjobb spanyol játékosa, s egyben a Madrid legeredményesebb csatára nem csak a pályán sztár FÓKUSZBAN I. évfolyam 12. szám , 2000. június 1. Vasárnap Nagy adóssághalmaz, nagy vásárlás Hétfőn Kedden Purgatórium Brazíliában, új edzővel A Seedorf-ügy és Toshack menesztése Szerdán Az Anelka-ügy színe és fonákja A királyi klub meccsei 2000. 04. 04. (Bajnokok Ligája) Real Madrid-Manchester United 0-0 G.:2000.04.09. (bajnoki) Real Madrid—Celta Vigo 1-0 G.: Raúl (68.) 2000. 04.13. (Király-kupa) Real Madrid-Espanyol 0-0 G.2000.04.15. (bajnoki) Zaragoza-Real Madrid 0-1 G.: Raúl (85. — 11-esből) 2000. 04.19. (Bajnokok Ligája) Manchester United - Real Madrid 2-3 G.: Keane (19.-öngól), Raúl (50., 53.) 2000.04.22. (bajnoki) Real Madrid - Racing Santander 2-4 G.: Roberto Carlos (27.) McManaman (58.) 2000.04.27. (Király-kupa) Espanyol-Real Madrid 1-0 G.:2000.04.29. (bajnoki) Espanyol-Real Madrid 0-2 G.: Baljics (47.), Raúl (77. -11-esből) 2000. 05. 03. (Bajnokok Ligája) Real Madrid-Bayern München 2-0 G.: Anelka (3.), Jeremies (33. - öngól) 2000. 05. 06. (bajnoki) Real Madrid-Alavés 0-1 G.:2000.05.09. (Bajnokok Ligája) Bayern München-Real Madrid 2-1 G.: Anelka (31.) 2000. 05.14. (bajnoki) Betis-Real Madrid 0-2 G.: Roberto Carlos (36.), Anelka (67.) 2000.05.19. (bajnoki) Real Madrid-Valladolid 0-1 G.:2000. 05. 24. (Bajnokok Ligája) Real Madrid-Valencia 3-0 G.: Morientes (39.), McManaman (67.) Raúl (75.)