A Színes Sport, 2001. február (2. évfolyam, 30-57. szám)
2001-02-03 / 32. szám
■ II. évfolyam, 32. szám • 2001. február 3., szombat Hajdú-Bihar megye Megfordult az útirány! Ki gondolta volna, még néhány évvel ezelőtt is, hogy az új évszázad elején ismét igaz lesz: Debrecenbe kéne menni. A város atlétikája a nyolcvanas években élte a fénykorát, az országban az első vidéki műanyag borítású pálya 1981-ben a Nagyerdei stadionban készült el, a DMTE és a sportiskola atlétái pedig, kitűnő körülmények között készülve, a hazai élmezőnybe tartoztak. Aztán a kilencvenes évek elején a DMTE sorra elveszítette a bázisvállalatait, az anyagi gondok következtében aki tehette, eligazolt Debrecenből. Ilyen előzmények után váratlan és érthetetlen, hogy elkezdődött a visszaáramlás, sőt, két ifjúsági világbajnok, a diszkoszvető Kővágó Zoltán a Szolnoki MÁV- ból, a tízpróbázó Zsivótzky Attila pedig az UTE-ból a Debreceni Atlétikai Klubhoz igazolt. - Nincs itt semmiféle rejtély, vagy titok - magyarázta Szilágyi László, a tavaly szeptemberben alakult új atlétikai egyesület vezetője. - Csupán az történt, hogy a DMTE atlétikai szakosztálya az elmúlt években anyagi okok miatt teljesen kilátástalan helyzetbe került. A szerény pénzügyi alapok nyolcvan százaléka az ügyvezetők fizetésére ment el, csak a Zsivótzky Attila is a DAK-hoz igazolhat Debrecen - az újjászületés jegyében többi jutott a sportolókra. Ezen változtattunk úgy, hogy jelenleg a klubnak egyetlen fizetett vezetője sincs, így az összes pénzünket az atlétákra, s az őket felkészítő edzőkre költhetjük. Mivel az anyagi lehetőségeink behatároltak, ezért az edzőknek csak az eredményességük alapján fizetünk. Az új rendszer hatása már tavaly érződött, míg kilencvenkilencben a szakosztályok rangsorában a DMTE és a Debreceni Sí a 16. lett, tavaly már a 6. helyen végzett. A rendszerváltozás szele rendhagyó módon nem söpörte el a Debreceni Sportiskolát, amely hét sportágban - köztük az atlétikában is - az utánpótlás-nevelés fontos bázisa volt. Debrecenben a városi önkormányzat életben tartotta ezt az eredményes utánpótlás-nevelő műhelyt, amelyet viszont a hírek szerint nemrégiben lefejeztek. - Ez így rosszindulatú vélemény a változtatásról - magyarázta Szilágyi László. - A korábban sikeres sportiskolában visszaesés következett be, ezért az előrelépés érdekében a személyi feltételeken változtattunk. Az igazgató lemondott, pályázatot írtunk ki, amelynek Suba László lett a győztese. Nyolc főfoglalkozású státust megszüntettünk, mert bebizonyosodott, hogy az edzők megfelelő iskolai háttér nélkül nem elég hatékonyak. Az így felszabadult pénzből mellékfoglalkozásban húsz testnevelő tanárt tudunk alkalmazni, ezzel a versenyzői létszám is növekedhet. Sőt, a szakosztályok száma is nőni fog. Azt tervezzük, hogy a jelenlegi ötszáz fiatal helyett hét-nyolcszáz sportoljon rendszeresen a város sportiskolájában. A főfoglalkozású edzők, akiktől megváltunk, érthetően nem fogadták kedvezően ezt a döntést, de a mennyiségi és minőségi javulás érdekében meg kellett tennünk. Az alapok után térjünk vissza a csúcsra, a felnőtt élmezőnyhöz. A válogatott atléták átigazolása után a sportág berkeiben olyan hírek kaptak szárnyra, hogy micsoda nagy pénzeket adhatnak Debrecenben, ha a magyar atlétika legnagyobb tehetségeit, Kővágó Zoltánt és Zsivótzky Attilát is le tudták igazolni. - Ki kell ábrándítanom, mi sem vagyunk gazdagabbak, mint a magyar atlétikai szakosztályok. Az éves költségvetésünk húsz százalékát kapjuk meg az ered-ményeink alapján az Ifjúsági és S Sportminisztériumtól, műhelytá-mogatásként, a városi önkormányzat támogatása harmincöt százalék, a többit pedig nekünk kell a szponzoroktól előteremteni. Célunk, hogy Debrecenben olyan kiváló atléták sportoljanak, akik a fiatalok számára vonzóvá teszik ezt a sportágat. Kővágóék átigazolásában az is szerepet játszott, hogy szeretnének az egyetemen továbbtanulni. Kővágó Zoltán már hozzánk igazolt, Zsivótzky Attilával még csak szóban állapodtunk meg. Nem titok, szeretnénk egy erős atlétikai bázist kialakítani Debrecenben. Ez csak az első lépés volt az alap, a sportiskola, és egyben az „emelet”, az élmezőny megerősítése felé. Az idei, júliusi ifjúsági világbajnokságra a városban XXI. századbeli atlétikai centum épül, amely valószínűleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egyik európai edzőközpontja lesz. Az új egyesület vezetői nem álmodoznak, hanem tesznek azért, hogy ebben az európai szintű létesítményben európai színvonalú atlétikai élet legyen. Az ifjúsági világbajnok Zsivótzky Attila is Debrecenbe tart Példás vagy példátlan eset hazai vb-n Debrecenben rendezik meg július 12-től 15-ig az ifjúsági atlétikai világbajnokságot, amelyre másfélszáz országból várnak versenyzőket. A szervezőbizottságnak a város kilenc szállodájában, illetve kollégiumában 1600 külföldi vendég elhelyezéséről kell gondoskodnia. A házigazdák részéről már tavaly elkezdődött a versenybírójelöltek felkészítése. Az önkéntes hostessek február 10-től hat tréningen vesznek részt, közülük kétszázötvenet válogatnak ki. Az építési munkálatok időarányosan előrébb állnak a tervezettnél, mégpedig a szervezettségnek és a jó időnek köszönhetően - nyilatkozta Orendi Mihály, a szervezőbizottság ügyvezető elnöke. - A két generál-kivitelező a Strabag Rt., amely a pályaépítésért felel, illetve az Épszer Kft., amely az épületegyüttesért felel. Az Oláh Gábor utcai régi atlétikai pályát teljes egészében felújítják. A Németh és Társa Kft.-nek, mint alvállalkozónak a műanyag borítású futó- és dobópályát április 20-ig kell átadnia. A létesítmények átadási határideje március 15-e, de ezek közül a háromszintes, ultramodern tribünépület már elkészült. Mellette a régi épületet is kibővítették, a sajtóközpontot és a főépületet is felújítják a sportkomplexumban. Az ifi vébé költsége megközelíti a 900 millió forintot. Ennek mintegy háromnegyedét szánják beruházásra és rekonstrukcióra, a többit pedig szervezésre, rendezésre. Az ISM 480 millió forintot szánt a rendezvényre. A szervezőbizottságnak legalább 70 millió forintos saját bevétellel kell rendelkeznie, és a 900 millióhoz szükséges további 300-350 millió forintot Debrecen önkormányzata adja.• Hihetetlennek tűnt, ezért megkérdeztük Orendi Mihálytól: - Igaz, hogy a magyar atlétáknak is napi harminc dollárt kell majd fizetniük a debreceni világbajnokságon? - A hír így nem igaz. A világbajnokság szervezőbizottságának három fontos célja van, a rendezvény pénzügyileg ne legyen ráfizetéses, a nemzetközi szövetségtől jeles minősítést kapjon, és hogy a magyar atléták eredményesen szerepeljenek. Ezért úgy határoztunk, hogy a döntőbe jutó, vagy a világbajnokságon az egyéni legjobb eredményét megjavító atléták költségeit a szervezőbizottság fedezi, a többi magyar versenyző itt-tartózkodását viszont a magyar szövetség. Ezzel is szeretnénk az edzőket és a versenyzőket arra ösztökélni, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az év legfontosabb versenyén legyenek csúcsformában. - Nem emlékszem rá, hogy hazai világbajnokságon ilyen előfordult volna már. Mindez azt jelzi, hogy a rendezvény kiadásaira még nincs meg a fedezet? - Valóban nem vagyunk könynyű helyzetben, mert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szabályai nagyon szigorúak. A világbajnokságnak például csak tizenöt nemzeti szponzora lehet, ebből a hét legjelentősebb támogatás ötven százalékára a nemzetközi szövetség tart igényt. Tehát nem hogy támogatná a rendezvényt, hanem még nekünk kell fizetnünk. A városnak nagy anyagi terhet jelent az új létesítmény felépítése. A szervezőbizottság hetvenmillió forintos bevételt tervezett, amihez eddig a szövetségtől nem sok támogatást kaptunk. Jelenleg negyvenmillió forintos szponzori szerződés látszik biztosnak. Tehát még rengeteget kell dolgoznunk azért, hogy a vb anyagi mérlege nullszaldós legyen. Ráadásul, a szerződést a Magyar Atlétikai Szövetséggel együtt írtuk alá, de egyelőre még nem érezzük azt, hogy a szövetség is tenni akaró házigazdája lenne az eseménynek. Testnevelésből jeles Hajdú-Bihar megye egyik „legsportosabb” tanintézete a Kalmár Zoltán Általános Iskola Balmazújvárosban. A Végh István igazgató által irányított testnevelés tagozatos iskola diáksportköre atlétikai, kézilabda- és labdarúgó-szakosztállyal rendelkezik, országos eredményekkel is büszkélkedhet. - A Nemzeti Atlétikai Porgram keretében sorra rendezzük a mezei futó- és váltóbajnokságokat - mondta Melkó Károly testnevelő, aki kolléganőjével, Berettyán Sándornéval egymás után harmadszor vezette bronzéremig a kézilabdázókat az országos diákolimpián. Az idén még előrébb szeretnének lépni az újvárosiak, akiknek egyik példaképük a település szülötte, Komáromi Ákos mesteredző. A Kalmár Zoltán Általános Iskola - mint a megyei tömegsport rendezvényeken általában a legtöbb diákot mozgósító tanintézmény - mostanában leginkább labdarúgóira lehet büszke, akik tavaly országos diákolimpiát nyertek. A Melkó Károly által öt évig felkészített gárdát Kovács István vette át és az együttes decemberben megnyerte a Pepsi sulibajnokságot. Az edző labdazsonglőr fia, egyúttal a csapat kapitánya és társai még ebben a hónapban, februárban feledhetetlen élményben részesülnek, ugyanis jutalmul egy olaszországi rangadót láthatnak a helyszínen. www.asport.hu Fedett úszósziget Hajdú-Bihar megyéből szinte lehetetlen úszva eljutni az olimpiai dobogóra, az elmúlt száz évben ez senkinek sem sikerült. Pedig némi túlzással a megye egy hatalmas meleg vizű lavórban fekszik, a természeti kincset, a gyógyvizet azonban eddig csak néhány helyen használták ki az úszósport számára. Az új évezred elején a megyében egyetlen korszerű, ötvenméteres fedett uszoda található. Ludmány László, a Hajdúszoboszlói Árpád SE edzője határozottan cáfolja, hogy Hajdú-Bihar megye fehér folt lenne a magyar úszósport térképén. Igaz, olimpiai érmes versenyzővel nem büszkélkedhetnek, de 1950-től a debreceni úszószakosztályban több válogatott is nevelkedett, 1993-ig az egyik legeredményesebb vidéki bázis volt. Mivel az alapsportág alapvető feltétele az uszoda, gyors leltárt készítettünk. Kiderült, a fejlődés egyik gátja a létesítményhelyzet. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában - ahol tízezer egyetemista tanul -, 2001-ben még nincs ötvenméteres fedett sportuszoda, a 33 méteres medence pedig 75 éve épült. Az úszásoktatást viszont öt iskolai tanmedence segíti. A sportuszoda építését már negyven éve tervezik, a jelenlegi helyzet szerint még néhány évet várni kell, amire felépül. Püspökladányban 33 méteres, Kábán 25 méteres medence található, Berettyóújfaluban viszont hiába készült el a fedett uszoda, üzemeltetési gondok miatt gyakran bezárják. A hajdúszoboszlói uszoda is csak hosszú vajúdás után épült fel, ám ott a fiatalok nemzetközi szintű feltételek között edzhetnek. Nem véletlenül vállalta a Debrecenben lakó Ludmány László - aki 1993-tól 1998-ig a horvát úszóválogatott edzője volt - a mindennapos utazást. Feleségével együtt az úszásoktatástól kezdve a versenysportig mindennel foglalkoznak a 22 ezer lakosú Hajdúszoboszlón. Tavaly például három országos viadalt is rendeztek, az Arénakupán több mint ötszázan indultak.