A Színes Sport, 2001. február (2. évfolyam, 30-57. szám)

2001-02-03 / 32. szám

■ II. évfolyam, 32. szám • 2001. február 3., szombat Hajdú-Bihar megye M­egfordult az útirány! Ki gondolta volna, még né­hány évvel ezelőtt is, hogy az új évszázad elején ismét igaz lesz: Debrecenbe kéne menni. A város atlétikája a nyolcvanas években élte a fénykorát, az országban az első vidéki műanyag borítású pá­lya 1981-ben a Nagyerdei stadi­onban készült el, a DMTE és a sportiskola atlétái pedig, kitűnő körülmények között készülve, a hazai élmezőnybe tartoztak. Az­tán a kilencvenes évek elején a DMTE sorra elveszítette a bázis­vállalatait, az anyagi gondok kö­vetkeztében aki tehette, eligazolt Debrecenből. Ilyen előzmények után várat­lan és érthetetlen, hogy elkezdő­dött a visszaáramlás, sőt, két ifjú­sági világbajnok, a diszkoszvető Kővágó Zoltán a Szolnoki MÁV- ból, a tízpróbázó Zsivótzky Attila­ pedig az UTE-ból a Debreceni Atlétikai Klubhoz igazolt. - Nincs itt semmiféle rejtély, vagy titok - magyarázta Szilágyi László, a tavaly szeptemberben alakult új atlétikai egyesület ve­zetője. - Csupán az történt, hogy a DMTE atlétikai szakosztálya az elmúlt években anyagi okok mi­att teljesen kilátástalan helyzetbe került. A szerény pénzügyi ala­pok nyolcvan százaléka az ügy­vezetők fizetésére ment el, csak a Zsivótzky Attila is a DAK-hoz igazolhat Debrecen - az újjászületés jegyében többi jutott a sportolókra. Ezen változtattunk úgy, hogy jelenleg a klubnak egyetlen fizetett veze­tője sincs, így az összes pénzün­ket az atlétákra, s az őket felké­szítő edzőkre költhetjük. Mivel az anyagi lehetőségeink behatá­roltak, ezért az edzőknek csak az eredményességük alapján fize­tünk. Az új rendszer hatása már tavaly érződött, míg kilencvenki­lencben a szakosztályok rangso­rában a DMTE és a Debreceni Sí a 16. lett, tavaly már a 6. helyen végzett. A rendszerváltozás szele rend­hagyó módon nem söpörte el a Debreceni Sportiskolát, amely hét sportágban - köztük az atléti­kában is - az utánpótlás-nevelés fontos bázisa volt. Debrecenben a városi önkormányzat életben tartotta ezt az eredményes után­pótlás-nevelő műhelyt, amelyet viszont a hírek szerint nemrégi­ben lefejeztek. - Ez így rosszindulatú véle­mény a változtatásról - magya­rázta Szilágyi László. - A koráb­ban sikeres sportiskolában visszaesés következett be, ezért az előrelépés érdekében a sze­mélyi feltételeken változtattunk. Az igazgató lemondott, pályáza­tot írtunk ki, amelynek Suba László lett a győztese. Nyolc fő­foglalkozású státust megszüntet­tünk, mert bebizonyosodott, hogy az edzők megfelelő iskolai háttér nélkül nem elég hatéko­nyak. Az így felszabadult pénz­ből mellékfoglalkozásban húsz testnevelő tanárt tudunk alkal­mazni, ezzel a versenyzői lét­szám is növekedhet. Sőt, a szak­osztályok száma is nőni fog. Azt tervezzük, hogy a jelenlegi öt­száz fiatal helyett hét-nyolcszáz sportoljon rendszeresen a város sportiskolájában. A főfoglalkozá­sú edzők, akiktől megváltunk, érthetően nem fogadták kedve­zően ezt a döntést, de a mennyi­ségi és minőségi javulás érdeké­ben meg kellett tennünk. Az alapok után térjünk vissza a csúcsra, a felnőtt élmezőnyhöz. A válogatott atléták átigazolása után a sportág berkeiben olyan hírek kaptak szárnyra, hogy mi­csoda nagy pénzeket adhatnak Debrecenben, ha a magyar atléti­ka legnagyobb tehetségeit, Kővá­gó Zoltánt és Zsivótzky Attilát is le tudták igazolni. - Ki kell ábrándítanom, mi sem vagyunk gazdagabbak, mint a magyar atlétikai szakosztályok.­­ Az éves költségvetésünk húsz­­ százalékát kapjuk meg az ered-­­­ményeink alapján az Ifjúsági és­ S Sportminisztériumtól, műhelytá-­­­mogatásként, a városi önkor­­mányzat támogatása harmincöt százalék, a többit pedig nekünk kell a szponzoroktól előteremte­ni. Célunk, hogy Debrecenben olyan kiváló atléták sportoljanak, akik a fiatalok számára vonzóvá teszik ezt a sportágat. Kővágóék átigazolásában az is szerepet ját­szott, hogy szeretnének az egye­temen továbbtanulni. Kővágó Zoltán már hozzánk igazolt, Zsi­vótzky Attilával még csak szóban állapodtunk meg. Nem titok, sze­retnénk egy erős atlétikai bázist kialakítani Debrecenben. Ez csak az első lépés volt az alap, a sport­iskola, és egyben az „emelet”, az élmezőny megerősítése felé. Az idei, júliusi ifjúsági világbaj­nokságra a városban XXI. szá­zadbeli atlétikai centum épül, amely valószínűleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egyik európai edzőközpontja lesz. Az új egye­sület vezetői nem álmodoznak, hanem tesznek azért, hogy eb­ben az európai szintű létesít­ményben európai színvonalú at­létikai élet legyen. Az ifjúsági világbajnok Zsivótzky Attila is Debrecenbe tart Példás vagy példátlan eset hazai vb-n D­ebrecenben rendezik meg július 12-től 15-ig az ifjúsá­gi atlétikai világbajnokságot, amelyre másfélszáz országból várnak versenyzőket. A szerve­zőbizottságnak a város kilenc szállodájában, illetve kollégiu­mában 1600 külföldi vendég el­helyezéséről kell gondoskodnia. A házigazdák részéről már tavaly elkezdődött a versenybírójelöl­tek felkészítése. Az önkéntes hostessek február 10-től hat tré­ningen vesznek részt, közülük kétszázötvenet válogatnak ki.­­ Az építési munkálatok idő­arányosan előrébb állnak a ter­vezettnél, mégpedig a szerve­zettségnek és a jó időnek kö­szönhetően - nyilatkozta Oren­­di Mihály, a szervezőbizottság ügyvezető elnöke. - A két gene­rál-kivitelező a Strabag Rt., amely a pályaépítésért felel, il­letve az Épszer Kft., amely az épületegyüttesért felel. Az Oláh Gábor utcai régi atlétikai pályát teljes egészében felújítják. A Né­meth és Társa Kft.-nek, mint al­vállalkozónak a műanyag borí­tású futó- és dobópályát április 20-ig kell átadnia. A létesítmé­nyek átadási határideje március 15-e, de ezek közül a három­­szintes, ultramodern tribünépü­let már elkészült. Mellette a régi épületet is kibővítették, a sajtó­­központot és a főépületet is fel­újítják a sportkomplexumban. Az ifi vébé költsége megkö­zelíti a 900 millió forintot. En­nek mintegy háromnegyedét szánják beruházásra és re­konstrukcióra, a többit pedig szervezésre, rendezésre. Az ISM 480 millió forintot szánt a rendezvényre. A szervezőbi­zottságnak legalább 70 millió forintos saját bevétellel kell rendelkeznie, és a 900 millió­hoz szükséges további 300-350 millió forintot Debrecen önkor­mányzata adja.• Hihetetlennek tűnt, ezért megkérdeztük Orendi Mihály­­tól: - Igaz, hogy a magyar atlé­táknak is napi harminc dollárt kell majd fizetniük a debreceni világbajnokságon? - A hír így nem igaz. A világ­­bajnokság szervezőbizottságá­nak három fontos célja van, a rendezvény pénzügyileg ne le­gyen ráfizetéses, a nemzetközi szövetségtől jeles minősítést kapjon, és hogy a magyar atlé­ták eredményesen szerepelje­nek. Ezért úgy határoztunk, hogy a döntőbe jutó, vagy a vi­lágbajnokságon az egyéni leg­jobb eredményét megjavító at­léták költségeit a szervezőbi­zottság fedezi, a többi magyar versenyző itt-tartózkodását vi­szont a magyar szövetség. Ezzel is szeretnénk az edzőket és a versenyzőket arra ösztökélni, hogy a korábbi gyakorlattól el­térően az év legfontosabb ver­senyén legyenek csúcsformá­ban. - Nem emlékszem rá, hogy hazai világbajnokságon ilyen előfordult volna már. Mindez azt jelzi, hogy a rendezvény ki­adásaira még nincs meg a fede­zet? - Valóban nem vagyunk köny­­nyű helyzetben, mert a Nemzet­közi Atlétikai Szövetség szabá­lyai nagyon szigorúak. A világ­­bajnokságnak például csak ti­zenöt nemzeti szponzora lehet, ebből a hét legjelentősebb támo­gatás ötven százalékára a nem­zetközi szövetség tart igényt. Te­hát nem hogy támogatná a ren­dezvényt, hanem még nekünk kell fizetnünk. A városnak nagy anyagi terhet jelent az új létesít­mény felépítése. A szervezőbi­zottság hetvenmillió forintos be­vételt tervezett, amihez eddig a szövetségtől nem sok támogatást kaptunk. Jelenleg negyvenmillió forintos szponzori szerződés lát­szik biztosnak. Tehát még renge­teget kell dolgoznunk azért, hogy a vb anyagi mérlege null­szaldós legyen. Ráadásul, a szer­ződést a Magyar Atlétikai Szövet­séggel együtt írtuk alá, de egye­lőre még nem érezzük azt, hogy a szövetség is tenni akaró házi­gazdája lenne az eseménynek. Testnevelésből jeles H­ajdú-Bihar megye egyik „legsportosabb” tan­intézete a Kalmár Zoltán Általános Iskola Bal­mazújvárosban. A Végh István igazgató által irányí­tott testnevelés tagozatos iskola diáksportköre atlé­tikai, kézilabda- és labdarúgó-szakosztállyal rendel­kezik, országos eredményekkel is büszkélkedhet. - A Nemzeti Atlétikai Porgram keretében sorra rendezzük a mezei futó- és váltóbajnokságokat - mondta Melkó Károly testnevelő, aki kolléganőjé­vel, Berettyán Sándornéval egymás után harmad­szor vezette bronzéremig a kézilabdázókat az or­szágos diákolimpián. Az idén még előrébb szeret­nének lépni az újvárosiak, akiknek egyik példaké­pük a település szülötte, Komáromi Ákos mester­edző. A Kalmár Zoltán Általános Iskola - mint a megyei tömegsport rendezvényeken általában a legtöbb diá­kot mozgósító tanintézmény - mostanában legin­kább labdarúgóira lehet büszke, akik tavaly országos diákolimpiát nyertek. A Melkó Károly által öt évig felkészített gárdát Kovács István vette át és az együt­tes decemberben megnyerte a Pepsi sulibajnokságot. Az edző labdazsonglőr fia, egyúttal a csapat kapitá­nya és társai még ebben a hónapban, februárban fe­ledhetetlen élményben részesülnek, ugyanis jutalmul egy olaszországi rangadót láthatnak a helyszínen. www.asport.hu Fedett úszósziget H­ajdú-Bihar megyéből szin­te lehetetlen úszva eljutni az olimpiai dobogóra, az elmúlt száz évben ez senkinek sem si­került. Pedig némi túlzással a megye egy hatalmas meleg vizű lavórban fekszik, a természeti kincset, a gyógyvizet azonban eddig csak néhány helyen hasz­nálták ki az úszósport számára. Az új évezred elején a megyé­ben egyetlen korszerű, ötven­­méteres fedett uszoda található. Ludmány László, a Hajdúszo­boszlói Árpád SE edzője határo­zottan cáfolja, hogy Hajdú-Bihar megye fehér folt lenne a magyar úszósport térképén. Igaz, olim­piai érmes versenyzővel nem büszkélkedhetnek, de 1950-től a debreceni úszószakosztályban több válogatott is nevelkedett, 1993-ig az egyik legeredménye­sebb vidéki bázis volt. Mivel az alapsportág alapvető feltétele az uszoda, gyors leltárt készítettünk. Kiderült, a fejlődés egyik gátja a létesítményhelyzet. Debrecenben, az ország máso­dik legnagyobb városában - ahol tízezer egyetemista tanul -, 2001-ben még nincs ötvenméte­­res fedett sportuszoda, a 33 mé­teres medence pedig 75 éve épült. Az úszásoktatást viszont öt iskolai tanmedence segíti. A sportuszoda építését már negy­ven éve tervezik, a jelenlegi helyzet szerint még néhány évet várni kell, amire felépül. Püs­pökladányban 33 méteres, Ká­bán 25 méteres medence talál­ható, Berettyóújfaluban viszont hiába készült el a fedett uszoda, üzemeltetési gondok miatt gyakran bezárják. A hajdúszoboszlói uszoda is csak hosszú vajúdás után épült fel, ám ott a fiatalok nemzetközi szintű feltételek között edzhet­­nek. Nem véletlenül vállalta a Debrecenben lakó Ludmány László - aki 1993-tól 1998-ig a horvát úszóválogatott edzője volt - a mindennapos utazást. Feleségével együtt az úszások­tatástól kezdve a versenysportig mindennel foglalkoznak a 22 ezer lakosú Hajdúszoboszlón. Tavaly például három országos viadalt is rendeztek, az Aréna­kupán több mint ötszázan in­dultak.

Next