Abauj-Kassai Közlöny, 1888 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1888-11-15 / 46. szám

Kereskedelmi jogesetek. A gyári igazgató állásának fontosságánál fogva nem tartozik ama segédek sorába, kikre az ipartörvény 176-ik §-a alkalmazást nyer­het, minélfogva a gyártulajdonos elleni igényeit nem tartozik az iparhatóság előtt érvényesíteni. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság dr. Neumann Ármin ügyvéd által képviselt Seb. Róbert felperesnek, Polónyi Géza ügyvéd által védett Csik József alperes elleni 10,030 frt s járulék iránti perében ítélt. Alperes köteles a kereseti tőkét s jár­ megfizetni. A budapesti kir. ítélő tábla az első bi­róság ítéletét megváltoztatta s felperesi keresetével elutasította. A m. kir. Curia: A másodbiróság íté­lete megváltoztatik s a kereset kellő idő­ben beadottnak kimondatván, a kir. ítélő tábla a per érdemének felülvizsgálására utasít­tatik. Indokok: Felperes az A. alatti szerint alperes által b—i gyárának igazgatójává lévén kirendelve, e minőségében az állás fontoságánál fogva nem tartozik ama segé­dek sorába, kikre az 1884. évi XVII. t. sz. 176. § a alkalmazást nyerget; az A. alattiból származtatni vélt jogát tehát első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni nem is tartozott. Minthogy az a körülmény, hogy vélt jogait bármi okból első­sorban az iparhatóság előtt kísérelte meg érvénye­síteni, a törvény rendes útjának igénybe vételét nem akadályozhatja, a másodbíró­­ságnak egyedül a jelen esetben nem alkal­mazható fentebbi törvényhelyre alapított ítélete megváltoztatandó s ugyanaz az ügy érdemének felülvizsgálására utasítandó volt. (1888. szeptember 17. 718. sz. a.) Színház. — Szerdán nov. 7-én, kisszámú közönség jelenlé­tében „Dr. K­r­a­u­s­z“ vígjáték került szinre. A sze­replők mindent elkövettek, hogy a közönséget mulat­tassák és ez sikerült is nekik úgy egyenkint, mint az üszjátékban. Beődi úr a czimszerepben jeleskedett és Tiszai ur mint Lubovszki nagyon mulattatta a jelen­levőket. A többi működük hozzájárultak játékaikkal e teljes kép kiegészítéséhez. — Csütörtökön „K­i­r­á­l­y­f­o­g­á­s“ ment Ligetiné betegsége következtében Krémerné asszon­nyal Flóra szerepében­— Pénteken a „Vasgyáros“ ismételtetett kis közönség előtt. _ — Szombaton telt ház előtt új Operette „A csa­vargó“ mutattatott be. A darabnak nagyon száraz meséje van és ezt a szövegírók nagyon hosszú lére eresztették föl. Két csavargó három felvonáson keresz­tül végig megy az üldöztetés különféle nemein és az­tán kisül, hogy e két fiú nagy származású. Ezen keveset mondó satet-h­ez kellett aztán Zeller Károlynak zenét csinálnia, ki is az uralkodó nézletnek hódolva, mint Millöcker iskolájának híve összekomponált egy csomó keringőt, lengyelkét, indulót és polkát. A zene nagyobbára eredeti, könnyed és fülbemászó, sőt van­nak részletek, melyek határozottan tetszenek. Minden szám megtapsoltatott és ez bizonyítja, hogy a darab zenéje kedvéért a repertoire-on fog maradni. Az előadás sikerült volt. A csavargók szerepeit Ferenczi ur és Ligetiné asszony szépen érvényesítették. Tiszai ur mint Iván páratlanul állt, sikerült maszkja és coupléja taps­ban részesült. Csatár ur (tábornok), Cservári k. a. mint Marizza, Krémerné (jósnő) jól megállták helyüket, a kar kifogástalanul működött. — Vasárnap sikerült előadásban „A falu ros­­s­z­a“ népszínmű adatott telt házban. Beődi úr az öreg Feledit helyes felfogással játszta. Ardai Ida k. a. Bo­­riskája művészi kivitelű volt, Murvai ur (Lajos) ügye­sen csinálta a félig makranczos szerelmest, Tiszai ur jó baktere ismeretes, Ferenczi ur mint Göndör Sándor ügy­­­nekben mint, játékban teljesen helyén volt. Tár­noki G. k. a. mint Bátki Tercsi minden telhetőt elkö­vetett, hogy szép alkotást nyújtson. Sziklai (Czene) ügyes és mulattató czigány, Bélai úr ugyanily kántor volt. A páratlan népszínmű drámai részletei szépen vol­tak megalkotva és ez a szereplők különös dicsére­tére válik. . — Hétfőn a már szinrekerült két sikerült vígjáték „I­d­e M é­d­o­r“ és „Kolostorból“ ismételtettek, melyek után a „Szép Galathea“ hozatott szinre. Kenedics ur Pygmaleonja, Krémerné asszony Galathe­­ája és Tiszai ur Mydasa ellen a legkisebb kifogás sem emelhető, de Cservári I. k. a. Ganymédhoz egy kissé gyönge és azután nem is altistáné. Lehet, hogy ez a körülmény okozta, hogy szerepe kissé elmosódott. — Kedden a német szinirodalom egy újabb és sikerült terméke Lindau Pálnak „A siker“ czimü vígjátéka érte meg Kassán Premierejét és teljes sikert aratott. Lindau e vigjátéka mindenütt hatással adatott és Kassán is zajos tetszést nyert — méltán, mert a mű az újabb, komolyabb iskola, mondhatjuk főrende­zőjének tollából került ki és ez a salonba teszi át a szintért, hol nem a burleszk, a drasztikum hat és szüli a vígjáték hatását. A mindennapi élet oly köré­ből vette elő Lindau hősét, mely kör tagjai mindenütt megfordulnak és bemutatta a hirlapiró Marlowot ak­kor, midőn az irigység, agy kijátszott­ báró bosszú­vágya a „Siker“-t a premierben megbuktatni akarják. Marlow barátja utján megismerkedik Drossenné Éviké­jével, kiről megtudja, hogy ő volt az, ki egykoron kiadott költemény­eiből 11 példányt vett meg, hogy­­ elfogyjanak. Marlowot a kör megszereti, sőt Éva is belehabarodik, de ekkor áll elő a visszautasított kérő, báró Fabió és vádolja Évi előtt, mondván, hogy Marlow mily kicsinylőleg beszélt róla, csak a hozo­mányát lesi és bizonyságul elárulja Marlow elfecsegett módját arról, miként szokta a leányok szivét meghó­dítani. Marlow csakugyan ily után halad és a leány­t elutasítja. A darab premierején vagyunk a felbé­relt irigység kipiszegi az első két felvonást, Marlow szomorúan­­ haza indul és a színház előcsarnokában találkozik Évával, ki leirhatlannak gondolja azon ér­zelmet, mely a szerző keblét eltültheti akkor, ha da­rabját bérelt emberek megbuktatják. És jön a darab fénypontja Marton és Éva között, melyet Szilágyi úr és Tárnoki k. a. művészileg adtak. A leány visszutra tér, megszólítja a szerzőt, vigasztalja és a titokban átadni óhajtott babérkoszorú átnyújtásával kitör a sze­relem. Marlow egy hosszabb és Lindau által valóban nagy gonddal és költőileg összeállított beszédben el­mondja sorsát, a hírlapírók a szerzők közsorsát, mennyit kell nyelniük a közjóért! Majd fejtegeti a tisztességes sajtó tendencziáját, ráutal a revolvereske­­désre, mely mindent aláásni igyekszik — önérdekből. A pár megöleli egymást miközben a „Siker“ harma­dik felvonása véget ér és szűnni nem akaró taps jelzi a sikert, a szerzőt kihívják és jövője meg van alapítva, ——z-----:———-----------------------------­----------­Marlow terve sikerült, új életet akart és ezért nevezte darabját „Siker“-nek, hogy már a czím, a jó ómen is biztosítson sikert. A siker még kedveltebbé teszi Mar­lowot a családban és végül megkapja Évát daczára, hogy éppen a legboldogabb jelenetben tudódik ki, hogy ő az, kit Éva anyja mint Timotheusz már régen keres, mert e pseudonym alatt rántották le egyszer az irodalommal különben sokat foglalkozó, de csak tudákos nő egyik versét. De a mamát is csakhamar kibékíti Marlow azzal, hogy az ő művéből vettnek jelenti ki a „Siker“-ben előforduló két szót: Patakzó künyek. E thémát Lindau nagyon szépen, költői tollal dolgozta ki és oly ügyesen állította egymás mellé a jeleneteket, miként biztos volt abban, hogy a „Siker“ sikere sikerülten fog sikerülni. Az est hősei Szilágyi ur Tárnoki k. a, a fent jelölt két szerepben voltak. Rég láttuk e két tagot olyannyira elemében, mint ez este miben a hálás szerepnek is nagy része van. Meggon­dolt játék, szép kivitel, a helyzetek gyors felfogása e két szereppel babérkoszorúikba uj leveleket illesztett. A harmadik felvonás nagy jelenete után háromszor hívták ki. Egyre azonban kérjük a kisasszonyt, ne használja a szalonban e szót „gyű­rni“, népszínműben jó az, de a művelt kis leányka ajkairól rosszul hang­zik. Beődiné asszony Drossennében ügyesen mutatta be azon „tudós nők“ mintaképét, kik sokat akarnak el­hitetni, de rosszul vannak informálva rossz emlékező tehetségük miatt. Morvai úr csak egy oly hírnévre váró írói é’éí­ játszott és jól állta meg helyét. Krémer úr a báró szerepében megelégedést vívott ki. Beődi ur, Ardai Ida k. a. és Erdélyi Gizella k. a. dicsérendők. Füzessi S. úr egy reportert adott megelégedéssel. Kiss J. ur (egy piszegős) néhány szót mondott el, de ezzel az egész köszönséget megnevettette, ügyesen adta a darabbal meg nem elégedett zsidót. Közönség csak félig töltötte meg a színházat. A darab ismétlése majd teltebb házat fog kapni. Irodalom. — Naptárak az 1889-ik évre. A „Franklin Társulat“ magyar irodalmi intézet által küldettek be szerkesztőségünknek a következő, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított és nagy gonddal szerkesz­tett 1889-ik évi naptárak. Valamennyi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium­ban összeállított a legújabb adatok nyomán szerkesz­tett országos vásárok kimutatásával van ellátva. István bácsi naptára vagyis családi házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljá­róknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium 1889-ik évre. Alapitá Majer István. Szer­keszti Kőhalmi Klimstein József tanár. Közlemények­kel Aschenbrenner József, Bázel József, Nyulasy An­tal, Horváth Zoltán, stb.-től. XXXIV. évfolyam. Számos képpel. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák és gazdasszonyok naptára. III. Népnevelők naptára. IV. Történetiek. V. István bácsi a hazában és a nagy világban. VI. Művészet és műipar. VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve 50 kr. Falusi­­ gazda naptára 1889-dik évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. Több szakember közreműködésével szerkeszti Sporzon Pál, a „Gyakorlati mezőgazda“ szerkesztője. XXV-dik év­folyam. Számos ábrával ellátva. Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1889-dik évre. Szakemberek közreműködésével szerkeszti Dr. Nyáry Ferencz tanár. XVI. évfolyam. Tartalma : I. Természettudományi rész. II. Szőlészeti és borászati rész. III. Kertészeti rész. Sok ábrával. Ára fűzve 80 kr. A magyar nők házi naptára 1889. évre. Szer­keszti K. Beniczky Irma. XXI. évfolyam. A szövegbe nyomott sok képpel, s a háztartáshoz szükséges napló jegyzetekkel ellátva. Ára fűzve 60 kr. Székely-egyleti képes naptár az 1889-dik évre. Szerkesztő bizottság: Bochkor Károly, Nagy Gábor, Szász Károly, Szilágyi Sándor. VIII. évfolyam. Számos a szöveg közé nyomott képpel. Ára fűzve 25 kr. Honvéd-naptár az 1889-dik évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára. Szerkeszti Áldor Imre. XXII. évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 60 kr. Lidércz-naptár 1889. évre. XXVIII. évfolyam. Számos nagyobb és a szöveg közé nyomott kisebb képpel. Ára fűzve 60 kr. A magyar nép naptára 1889. évre. Képes kalen­dárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXXIV. évfolyam. Ára fűzve 25 kr. Uj fali naptár 1889-dik évre. Egy egész iv. Ára 20 kr. — Uj könyvek. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek : Gyü­rky Antal Kisbirtokosok kátéja, mely Útmutatóul szolgál a kisbirtokosoknak , miként boldogulhatnak a mostani nyomasztó­­ viszonyok között és mily módon juthatnak jóléthez. Ára fűzve 60 kr. — Szaniszló Albert Dr. Kártékony rovarok a mező- és kert­gazdaságban. Prak­tikus gazdák és néptanítók, földmives- és vinczelléris­­kolák számára. Második javított és bővített kiadás. Ára fűzve 50 kr. Kassai piacz. November 14-én 1888. Egy 6 dgrammos zsemlye 2 kr. — Kilogram a bajdócz kenyér 14—12 kr. — Rozs kenyér 10—8 kr. Mar­hahús 50—48—44 kr. — Borjúhús 46 44 40 kr. — Bárányhús-------Sertéshús 52 50 48 — kr. Szalonna füstölt és nyers 72 65 — kr. Patens gyertya 56 kr. — Öntött gyertya 52 kr. — Szappan 32 kr. — Tojás 1 drb 3 kr. Szerkesztő: Doll Jenő. Kiadótulajdonos: Timkó József. Fi­szerü­zlet jó forgalmú helyen, családi viszonyok miatt azonnal átadó. Bővebb felvilágosítás e lap kiadó­hivatalában. 232 3—4 avassal elfogad takarékbetéteket, ad előleget és kölcsönt mindennemű értékpapírokra, ékszerekre és jelzálogokra és leszámítol váltókat a viszo­nyokhoz képest legjutányosabb kamat mellett. Foglalkozik továbbá minden a hivatalos árfolyami lapban jegyzett értékpapírok be­vásárlásával és eladásával mérsékelt tőzsde­­díj mellett. Az igazgatóság: 6441. 242 1­ 3 Pályázati hirdetmény. Abauj-Tornavármegye szikszói járásá­ban a h­omrogdi körorvosi állomás elhalá­­zás következtében üresedésbe jővén, annak választás utjáni betöltésére pályázat hirdet­­tetik. A körorvos évi jövedelmezése 600 frt fizetés, 200 frt­ntiátalány és a törvény­­hatóság által meghatározott beteglátogatási díjak. A körhöz közelfekvő 16 község tarto­zik, a megválasztandó körorvos tartozik a kör székhelyén lakni, — állását a választás napját követő hó 1-én a kör székhelyén elfoglalni, — köteles a körhöz tartozó köz­ségeit minden 14 napban legalább egyszer meglátogatni. Választási határnapul 1888. év de­­czemberi hó 20-ik­ napjának reggeli 9 órája K­om­rogd község­házához tűze­tik ki. Felhivatnak a pályázni kívánók, hogy az 1883. évi I. t. sz. 9. §-a illetve 1876. XIV. t. sz. 143. §. és az 1886. évi XXII. t. sz. 73. §§-ai értelmében felszerelt kérvé­nyeiket f. évi deczember hó 14-ik napjáig hozzám okvetlenül nyújtsák be, mert a ké­sőbb beérkezők figyelembe vétetni nem fognak. Szikszó, 1888. november 6-án. Fáy Barnabás, szkiró. Nyomatott Ries Lajos könyvnyomdájában Kassán 1888. Brüsszelt kinn i­ vetett as­ ]STyilt-tér. „nn az 1888-ik évi n­em- Mm­­zetközi kiállításon 1111 arany éremmel gazdag szénsav tartalmi­ tali és gyógyvíz SAVANYUVIZE ftriss töltésben kapható az országos jó raktárban : Ifíl ,‘Vl­lli V í magy. k. és szerb k. udv. ásvány • jUl­iMVllti Llty vizszállitónál Kii<1 n­i>­es­t­e­ni( ■leiul­illö ben győ £ ry»zertili-akl>­til, füsterkelcs­­kedé­ékben és vendéglőkből). 241 - 6287. sz. tk. 1888. Árverési hirdetmény. A kassai kir. törvényszék mint telek­könyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miszerint a forrói 124. sz. telekjegyzőkönyv­ben foglalt és Nyulászy Farkas Jozefa, Gru­ber Alajosné Farkas Paula, Farkas Antó­nia és kiskorú Gruber Aladár — nevén álló birtokra — az 1875. évi 9569/tk. számú végzéssel özv. Farkas Istvánné szül. Nagy Mária javára bekebelezett haszonélvezeti jog fentartásával Blaskó János végrehajtató 250 frt tőke és járulékai iránti követelésének kielégítése végett a bírói árverés elrendel­tetvén, annak 513 írtban megállapított ki­kiáltási ár mellett Forró községe házá­nál leendő foganatosítása végett ha­táridőül 1889. évi január hó 17-ik nap­jának délelőtti 10 órája azon hozzá­adással tűzetik ki, hogy az ingatlan ezen határnapon a kikiáltási áron alul is el fog adatni és a venni szándékozók által a bi­­rói kiküldött köreihez bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt 51 frt 30 kr. lesz leteendő. Kassai kir. törvszék mint tkvi hatóság 1888. évi október hó 31 -én. Ruszinkó Zsigmond, kir. tszéki biró. 6159. szám tk. 1888. 236 1—1 Árverési hirdetmény. A kassai kir. törvényszék, mint telek­könyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miszerint Barna Jánosnak a felső-novaji 12. számú telekjegyzőkönyvben irt 216 frtra becsült belsőség és legelőbeli illetmény és a felső-novaji 55. számú telekjegyzőkönyv­ben Barna János nevén álló 104 frt becsér­­tékü szőlőjére Spitz Herman végrehajtató 58 frt 78 kr. tőke és járulékai iránti köve­telésének kielégítése végett telekkönyvi testenként foganatosítandó birói árverés elrendeltetvén, annak a megállapított kiki­áltási ár mellett Felső-Novaj községe házánál leendő foganatosítása végett határidőül 1889. évi január hó 3-ik napjának délelőtti 10 órája azon hoz­záadással tűzetik ki, hogy az ingatlan ezen határnapon a kikiáltási áron alul is el fog adatni és a venni szándékozók által a birói kiküldött kezeihez bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt a becsérték 10%-ra lesz leteendő. Kir. törvényszék mint telekkönyvi ha­tóság Kassán, 1888. évi október hó 22-én. Ruszinkó Zsigmond, kir. tszéki biró. A BOUILLON KIVONATAI hüvelyes veteményekből, elismerve mint a legjobbak és legolcsóbbak. EGY kávéskanálnyi kivonat egy csésze forró vízre azon­nal minden pótlék nélkül erős jóizű húslevest ad. Központi főraktár: Wien, I., Jasomirgottstrasse 6. 229 3­20 Kapható: ZÁHR ÉS SZAKMÁRY-nál KASSÁN. PQQGOGOQOOOOOOOOQG KASSAI NÉPBANK. Árverési hirdetmény. A „Kassai Népbank“ részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1888. évi márczius hó 31-éig­ terjedő, alább kitett számok alatt elzálogosított ék­szerek, miután az elzálogosítók által a kellő lejárat idején be nem váltattak, sem elzálogosításuk meg nem hosszabittatott 1888-ik évi deczember hó 11-én s esetleg a következő napokon, délután 2 órakor a „Népbank“ helyiségé­ben tartandó nyilvános árverés utján az alapszabályok 26. §-a értelmében elárusittatni fognak; felhivatnak tehát az illető érdekeltek, zálogjaikat a ki­tűzött árverési határnapig annál inkább kiváltani, minthogy mindezen elárve­rezésből eredő károk őket illetendik. r r Az igazgatóság. sz. 1349, 1358, 1365, 1689, 1777, 1782, 3022, 3067, 3179, 3232, 3576, 3621, 3650, 3668, 3713, 3728, 3737, 3743, 3744, 3756, 3803, 3826, 3841, 3851, 3862, 3863, 3864, 3873, 3877, 3890, 3896, 3913, 3920, 3921, 3943, 3945, 3955, 3957, 3962, 3965, 3974, 3976, 3979, 3986,­ 3998, 4001, 4008, 4013, 4014, 4022, 4027, 4031, 4035, 4039, 4053, 4057, 4058, 4059, 2431-2 KQOOOOQÖOOOQOQOCOOQOÖOOOQQOöQOQGc

Next